Adventkor is legyünk tudatos fogyasztók
Szánjunk időt arra, hogy körültekintően járjunk el vásárlásaink során
Amikor egy szórólapon meghirdetett akciós terméket vásárolunk, a pénztárnál ellenőrizzük, hogy csakugyan a kedvezményes árat számították-e fel. A nyugtát, számlát őrizzük meg, ez ugyanis az esetleges későbbi reklamáció alapfeltétele. Nézzük meg, hogy a vásárolt termék szerepel-e rajta. Ez tartós fogyasztási cikkek esetén különösen fontos. Tízezer forint fölött kötelező a jótállás, ezért arra is figyeljünk, hogy a jótállási jegyet kitöltik-e.
Ha a terméken egyidejűleg több eladási ár szerepel, mindig a legalacsonyabb az érvényes.
Fényfüzérek vásárlásakor legyünk körültekintőek. Tájékozódjunk arról, hogy az égősor kül-vagy beltéri használatra készült. Legjobb, ha biztonságtechnikailag bevizsgált terméket választunk.
Ha üzletben vásárolunk ajándékot, legyünk tisztában azzal, hogy ha a termék színe nem tetszik vagy a mérete nem jó, az üzletnek nem kötelessége visszaadni a vételárat. Persze a legtöbb helyen ezt megteszik, ám ezt vásárlás előtt célszerű tisztázni.
Az offline mellett egyre nagyobb teret hódít a kereskedelem online formája.
A netes rendelés azonban előnyei mellett számos kockázatot is rejt. A szerződő felek ugyanis nincsenek jelen a szerződéskötéskor, a vevő pedig csak fotót lát a megrendelt termékről. Ezért él a 14 napos indoklás nélküli elállás lehetősége, azaz ha nem tetszik a termék, visszaküldhetjük postán vagy futárral. Ezt saját költségünkön kell megtennünk, akkor is, ha a kiszállítás díjmentes volt. (Hibás teljesítésnél ez nem így van.) Az elállási nyilatkozatot célszerű tértivevényes levélben eljuttatni a céghez, s a terméket visszaküldés előtt fotózzuk le a későbbi esetleges jogvita elhárítása érdekében.
A webáruházban megjelenített tartalom nem ajánlattételnek számít, hanem ajánlatra történő felhívásnak. Jelentése, hogy ebben az esetben a fogyasztó tesz a kereskedőnek ajánlatot, a szerződés pedig a kereskedő elfogadó nyilatkozatával jön létre, nem pedig a vevő megrendelésével. Ha az eladó a megrendeléstől számított 48 órán belül nem jelez vissza, a szerződés nem jött létre, a fogyasztó mentesül a szerződési kötelezettség alól.
Netes rendelésnél a túl olcsó vételár gyanús.
Mindig legyünk tisztában azzal, kitől rendelünk. Vásárlás előtt nézzük meg a weboldal általános szerződési feltételeit (ÁSZF), ebben szerepelnie kell: a vállalkozás neve, címe, adó- és cégjegyzékszáma s a megrendeléssel, szállítással, jótállással kapcsolatos minden lényeges információ és a panaszlehetőségek. Ahol ezek hiányoznak ne rendeljünk!
Célszerű hazánkban bejegyzett társaságtól rendelni, mert a külföldön bejegyzett webáruházakra nem érvényesek a magyar jogszabályok, így vitás esetekben a magyar hatóság és bíróság nem tud eljárni velük szemben. (Például ha elállás esetén nem adják vissza a vételárat, vagy nem cserélik ki, nem javítják meg a hibás terméket.)
Amennyiben interneten vásárolunk tartós fogyasztási cikket, nézzük meg, hiba esetén hova fordulhatunk, hol javítják meg vagy cserélik ki a terméket. Ha nincs magyar jótállási jegy, a hazai szakszerviz nem köteles megjavítani a terméket, így azt külföldre kell küldenünk, ami nagyobb gépek esetén komoly költséggel járhat.
Netes vásárláskor célszerű utánvétellel fizetni, így nem fordulhat elő, hogy az előre kifizetett termék sosem érkezik meg.
Ha a vásárláshoz regisztráció szükséges, minden esetben csak ott használt jelszót adjunk meg. Ne a fő bankszámlánkhoz tartozó kártyával fizessünk, annak adatait ne adjuk meg a neten. Ismeretlen webáruház esetén pedig tájékozódjunk előzetesen internetes fórumokon.
1 év alatt
minden második felhasználót hackertámadás ért Nem ügyelünk a jelszavainkra
1300 felnőtt bevonásával végzett vizsgálat szerint az elmúlt 12 hónapban a felhasználók 51 százaléka volt szenvedő alanya valamilyen kibertámadásnak, elsősorban jelszólopásnak vagy fiókfeltörésnek.
A TeleSign által megkérdezettek többsége elhanyagolja azokat az óvintézkedéseket, amelyekkel javíthatná online biztonságát.
A megkérdezettek 71 százaléka elismerte, hogy több helyen is ugyanazt a jelszót használja. Az Y generáció (1990 és 2000 között születettek) átlagban kilenc webhelyen alkalmazzák ugyanazt a jelszót, a többiek hat helyen, amiből összesítve hétszeres „túlhasználat" adódik a jelszavak tekintetében. Hogy a hackerek élete még könnyebb legyen, a felhasználók fele legalább öt éve nem is cserélte ki jelszavát.
Biztató, hogy egy év alatt 18 százalékkal nőt a kéttényezős azonosítás használata, és ma már a fogyasztók 46 százaléka alkalmazza ezt a technikát. Kevésbé örvendetes, hogy a megkérdezettek 35 százaléka azt se tudja mit jelent.
(A kéttényezős azonosítás a felhasználó számítógépének védett felismerésén keresztül valósul meg. A számítógépet használják második azonosítási tényezőként.)
Az Android biztonsága elmarad az iOS-étől
Az Android vagy az iOS védettebb a hackertámadásokkal szemben?
Az Android a PC-k titkosítási megoldásait vette át, azonban az okostelefonok nem PC-k. A fő különbég, hogy az okostelefon-felhasználók nem szokták lelőni eszközeiket, így a titkosítási kulcsok szinte mindig a RAM-ban maradnak.
Az okostelefonok telepe legalább egy napig is bírja (ez jóval hosszabb a laptopoknál megszokott időnek), így a titkosítás nem nyújt megfelelő védelmet a támadókkal szemben, akik ez idő alatt „megszerzik” a mobilt.
Az Apple megközelítése hatékonyabb, iOS fájlalapú titkosítási rendszert használ, ami minden egyes fájlt titkosít az eszközön.
A Google az Android 7.0 Nougattal próbálja utolérni az iOS-t, ez azonban még távoli cél. A Google fő baja, hogy nem ad a fejlesztőknek megfelelő irányelveket, emiatt van az Android védelmi rendszere több éves lemaradásban.
(Forrás: Computerworld, Symantec 2016. december – FVA válogatás.)
Idén november 25-én lesz a Black Friday, vagyis Fekete Péntek nevű vásárlási láz. Hazánkban még csak néhány éve kezdődött a pénteki áresési lehetőség, de évről évre egyre nagyobb méreteket ölt.
A fogyasztói társadalom egyik legnagyobb ünnepe a Black Friday, amikor is boltkórosok milliói lubickolhatnak a kedvezményekben, és élhetik meg a vásárlás örömeit.
A Fekete Péntek az Egyesült Államok "terméke", amit minden évben Hálaadást követően,
november negyedik péntekjén rendeznek. A tengerentúlon már félévszázados hagyománya van ennek az eseménynek, vannak üzletek, amelyek ezen a napon 0 órakor nyitnak, és csak éjfélkor zárnak be, valamint nyitáskor gyakran olyan rendkívül alacsony árakat szabnak meg, hogy még az önköltséget sem fedezi. Ezzel hatalmas tömegeket vonzanak be a boltokba. Magyarországon még önköltség alatti árakkal nem igen lehet találkozni, de még így is jókora kedvezmények közül válogathatnak a vásárlók.
A Black Friday itthon
Idehaza főleg a webáruházak hirdetnek Black Friday akciókat, de az informatikai hátterüket olykor nem megfelelően készítik fel a nagyobb terhelésre, amely így összeomlik. Ezeket a bakikat viszont évről-évre egyre sikeresebben próbálják áthidalni.
Itthon elsőként, egy héttel korábban, az Extreme Digital tart Black Friday-t, és ekkor már a Media Mark-nál is elindul majd az akció (az üzleteiben viszont csak egy héttel később).
A többség a hivatalos napra időzíti a kedvezményeit. Webáruházak, kuponoldalak, játék- és könyvesboltok, ruhamárkák és bútorüzletek is csatlakoztak a Fekete Péntekhez. Sok online kereskedés ingyenes házhozszállítást is vállal ezen a napon.
Ajánlatos szétnézni külföldi webáruházakban is, hiszen ott is hatalmas kedvezményekre bukkanhatunk. Szem előtt kell tartani, ha ingyenes házhozszállítást ígérnek, az nem biztos, hogy magyarországi címre is érvényes, vagy értékhatár nélkül teszik ezt. (Néhány napja az Amazon németországi részlege bejelentette, hogy ingyen szállít Magyarországra, igaz csak 39 euró értékű feletti vásárlás esetén.)
Az internetes vásárlás ugyan egyre elterjedtebb, de néhány buktató még mindig nagy fejfájást okoz a vásárlóknak.
A legfontosabb, amire figyelni kell internetes rendelésnél:
Indokolás nélküli elállás esetén a teljes kifizetett összeget vissza kell kapni, kivéve, ha a fogyasztó a működés megállapításához meghaladó mértékben használta a terméket és ezért csökkent annak az értéke és ennek lehetőségéről előre tájékoztatták.
Nem számít, hogy sor került-e már a kiszállításra, előtte is minden további nélkül élni lehet a tizennégy napos indokolás nélküli elállási joggal.
Ha elálltak a szerződéstől, ne mulasszák el visszaszolgáltatni a terméket, mert ennek - vagy a visszaküldés igazolása - hiányában a vállalkozás visszatarthatja az összeget.
A vállalkozás nem tagadhatja meg a pénz visszafizetését azzal az indokkal, hogy a fogyasztó a terméket már kipróbálta vagy használta.
Mennyit költünk idén?
A tervek szerint az idei Black Friday-en egy kicsit többet fogunk költeni mint tavaly. Az akció iránt érdeklődők zöme magának vásárol majd (56 százalék), és átlagosan 27 ezer forintot terveznek költeni – derül ki a Media Markt és az NRC Marketingkutató közös, reprezentatív kutatásából.
Az egykor szebb napokat látott Orangeways mára csak egy pénznyelő, csalássorozatát nem állítja meg senki. Buszai csak időnként indulnak, a járatokra pénzt szedő cég fuvarozási engedéllyel nem rendelkezik.
Az Orangeways ma is hirdeti az utakat, naponta posztolnak a Facebookra, és jegyet vásárolni is lehet a többnyire már csak elvben létező járatokra. Általános eljárás, hogy a tervezett utazások előtt egy-két órával kapják az utasok az üzenetet; "technikai okok miatt" nem indul a busz. A jegyek árát nem fizetik vissza, a pórul járt utasok hiába telefonálnak a cég elérhetetlen, az e-mailekre nem válaszolnak, a buszpályaudvaron lévő irodájuk bezárt.
Egykor több mint 50 városba szállította évi 300 ezer utasát közel 80 buszával az Orangeways, s a belföldi tömegközlekedés meghódítására is készült.
2009-ben azonban a Közlekedési Minisztérium nem engedte, hogy az Orangeways konkurense legyen a Volán-társaságoknak. Pedig a cégnek nagy szüksége lett volna az új piacra, mert a sikerek ellenére néhány év alatt 1,4 milliárdos veszteséget halmozott fel, a likviditási problémák folyamatossá váltak.
Idővel a cégnek nem volt már pénze üzemanyagot vásárolni, egyes buszoknak lejárt a műszaki engedélye, és a bérek is rendszeresen késtek.
Problémák voltak már a nemzetközi járatokkal is. Az utasok eleinte csak annyit vettek észre, hogy már nincs ingyenkávé, majd idővel egyre sűrűsödtek a járatkimaradások is, előfordult, hogy
a megállónál egyszerűen továbbhajtott a sofőr, és egyre több lett a külföldön hagyott utas.
A romló pénzügyi helyzetre reagálva az Orangeways elkezdte eladni a buszait, és helyettük alvállalkozókat alkalmazott egyes viszonylatokon. 2013 tavaszára a társaság partnerei százmillió forintot meghaladó kifizetetlen számla, illetve munkabér miatt panaszkodnak. Az alvállalkozók indítottak végrehajtást, felszámolást és pereket is a cég ellen, de nem sok sikerrel.
Megpróbáltak előremenekülni, piacra dobták az Orangeways Energiaitalt, és szállodát nyitottak Budapesten. Azzal is próbálkoztak, hogy a nemzetközi utazásokat szervező Orangeways Magyarország Zrt.-t 24 milliárdos értéken apportálják az új társaságba, ám a Cégbíróság úgy találta, a zrt. csak hatmilliót ér.
Ahogy fogyott a pénz, úgy szaporodott az utaspanasz. A szerencsésebbeknek csak a buszuk késett, ám a járatok sűrűn kimaradtak, és erről a társaság sokszor elfelejtette értesíteni az utasokat. Ha mégis jött értesítés, az többnyire az utolsó pillanatban mondta le a járatot.
Akinek olykor sikerült feljutnia egy buszra, az sem mindig járt jobban. Visszatérő panasz, hogy a mosdót a sofőrök nem engedték használni, és az egyre rosszabb állapotú járművek gyakran lerobbantak. A járatpótlásokról a sofőrök gyakran nem tudtak felvilágosítást adni, mondván, ők csak alvállalkozói az Orangewaysnek. 2015-ben egy karácsony előtti hétvégén valamennyi járatát törölte az ORW.
A cég még működő honlapja szerint 50 utazási iroda árul Orangeways-jegyeket, ezzel szemben a folyamatos panaszok miatt már majd minden iroda felmondta a velük kötött szerződést.
A bedőlő OW cégek helyére rendre újak kerülnek, a hatóságok pedig nem állítják le az átverést.
A Gazdasági Versenyhivatalhoz az elmúlt hat évben mindössze hat panasz érkezett és ezekből a GVH egy esetben indított és zárt le eljárást: 2013-ban 4,5 millió forint bírságot szabtak ki a cégre tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt. (A Fogyasztóvédő Alapítványhoz ez évben kilenc panaszlevél jött az Orangeways cégre.)
A Nemzeti Közlekedési Hatóság az ügyfelek bejelentése miatt vizsgálódik "az Orangeways hálózatot, brandet üzemeltető vállalkozások magatartásával kapcsolatban".
E vizsgálat még ez évben lezárul. Az NKH az elmúlt három esztendőben 17,3 millió forintnyi bírságot
szabott ki az Orangewayshez köthető cégekre. A közlekedési hatóság a kiszabott bírságok behajtására a NAV eljárását kezdeményezte.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Európai Fogyasztói Központ, a Budapesti Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztálya nem nyilatkozik az ügyben.
(FVA 2016. november)
Kötelező biztosítás
November 1. 24.00-ig jelentethetik meg a 2017. január 1-jétől érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb)
díjtarifáikat a biztosítók. Annak a társaságnak, amely a ma éjféli határidőig nem hirdet új díjakat, az utoljára meghirdetett tarifái lesznek érvényben 2017. január 1-jétől is.
A kgfb-szerződések 37 százalékának szerződéses évfordulója esik január elsejére – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének adataiból. Az összes, 4,6 millió jármű szerződéseiből 1,7 millió gépjárműről van szó.
A szakemberek - a flották nélkül - legalább százezer váltani kívánó autóssal számolnak.
(a nagyításért klikk a képre)
2010. január 1-je óta az újonnan vagy használtan megvásárolt gépjárművek kgfb-szerződésének évfordulója a megvásárlás, illetve a szerződés megkötésének napja.
2013. január 1-jétől vált teljesen szabaddá a magyarországi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac díjhirdetési rendszere. E szerint a biztosítók év közben is bármikor módosíthatják kgfb-tarifáikat. Természetesen a már megkötött szerződések díja a következő biztosítási évfordulóig változatlan marad.
A biztosítási díjak 2010 óta folyamatosan nőnek.
Év eleji adatok szerint a kgfb-átlagdíj idehaza 31-32 ezer forint körüli, míg Lengyelországban 30 ezer, Romániában 31 ezer, Bulgáriában 34 ezer, Szlovákiában 40 ezer, Horvátországban 57 ezer, Szlovéniában 61 ezer forint. Biztosítási szakemberek szerint a kötelező addig fog drágulni, amíg az emberek újra vissza nem térnek a biztosító évről évre való tömeges leváltásához, azaz amíg az autósok ismét rá nem kényszerítik őket a versenyre.
Ugyanakkor igaz, az emelkedő autómennyiség és a nagyobb futásteljesítmény következtében egyre több a baleset, s a biztosítók már nem tudták tartani a korábbi verseny miatt leszorított árakat.
Az Európai Hálózatbiztonsági Ügynökség (ENISA) évente nemzetközi tudatosító kampányt szervez
Európai Kiberbiztonsági Hónap címmel, melyet hazánkban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a rendőrség, a Készenléti Rendőrség, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató népszerűsít.
A tematikus hónap célja a kiberbiztonsági tudatosság növelése, valamint a kibertérben megjelenő fenyegetések megismertetése. Ennek keretében képzéseken, konferenciákon vehetnek részt az érdeklődők.
A 2016-os kampány témái:
A bankolás biztonsága
A mobileszközök kártevői
IT-biztonsági képzések
Cyber safety (gyermekek zsarolása, internetes zaklatás, IoT)
A szervezők között van az Europol, az Európai Bizottság és az Európai Bankföderáció is.
Az eseménysorozatot 2012 óta rendezik meg. Az évek során egyre szélesebb körben terjed a kampány, tavaly már harminckettő ország csatlakozott a rendezvényhez.
Az aktuális év kampánya és a tagállamok által szervezett programok nyomon követhetőek a https://cybersecuritymonth.eu/ honlapon.
(Forrás: ENISA, NMHH – FVA 2016. október)
Nálunk a legmagasabb a daganatos betegek halálozási aránya
Miközben minden negyedik magyar ember halálát daganatos megbetegedések okozzák, nem használjuk ki az innovatív terápiák kínálta lehetőségeket.
A fiatalkori (0-64 év) halálozási arányt vizsgálva az európai országok átlagához képest
egy magyarországi onkológiai beteg kétszer akkora eséllyel hal meg.
2011-2015 között 22 különféle onkológiai terápiás területen 70 új készítményt törzskönyvezett az európai gyógyszerhatóság. Az innovatív gyógyszergyártók világszerte jelenleg több mint hétezer gyógyszer fejlesztésén dolgoznak, a fejlesztés alatt lévő molekulák egynegyede onkológiai területet érint.
A legújabb onkológiai terápiák eljutása a magyar beteghez nehézkes és lassú. A törzskönyvezéstől számítva átlagosan 3,7 év telik el mire a magyar betegek gyógyszerár támogatással juthatnak hozzá az innovatív készítményekhez. Ez a V4 országokban mérhető idő duplája.
Ha azt vizsgáljuk, hogy a Kelet-közép európai országokban 2010 és 2015 között hogyan növekedett az onkológiai gyógyszerekre fordított összeg, az látható, hogy a sor végén kullogunk.
Jelenleg is több mint 50 már bizonyított hatékonyságú innovatív gyógyszer, köztük 30 onkológiai készítmény vár Magyarországon támogatásra.
Nehézséget okoz az innovatív gyógyszerek befogadása esetén, hogy a gyártók nem tudják, az OEP milyen kritériumrendszer alapján dönti el, hogy végül mely terméket fogadja be s melyiket utasítja el.
Jelentős visszaesést jelentett, hogy 2011 és 2013 között a gyógyszerkasszát 30 százalékkal csökkentette a kabinet, így azóta alig fogadtak be innovatív hatóanyagokat. Eközben egyes országokban már az európai hatósági engedélyek kiállítása után is hozzáférhetnek az új gyógyszerekhez a betegek. A forgalmazás szinte azonnal megkezdődhet.
Tény, hogy ezek nagyon költséges, olykor több millió forintba kerülő gyógyszerek is lehetnek, de figyelembe kell venni azt is, hogy gyakran teljes gyógyulást is eredményezhetnek.
Arról is szólni kell, ha a várható élettartam csak egy évvel emelkedne, az már négyszázalékos GDP-növekedést hozhatna.
(Forrás: AIPM 2016. október - FVA)
A beteg állatok húsát is megesszük
A Foodwatch non-profit fogyasztóvédő szervezet szerint a forgalomba kerülő, állati eredetű élelmiszereknek akár negyede beteg állatoktól származik.
Matthias Wolfschmidt állatorvos, a Foodwatch vezérigazgató-helyettese könyvében a németországi vágóhidak gyakorlatáról rántja le a leplet. A szerző kijelenti, úgy kezelik a betegséget hordozó állatok húsát, mint a romlott gyümölcsöt: a beteg testrészt kivágják, a többi részt pedig feldolgozzák és értékesítik. Ez a gyakorlat Wolfschmidt szerint nagy fertőzésveszélyt rejt magában.
A gazdálkodókat szorítják az alacsony értékesítési árak, ezért igyekeznek a tartási költségeket alacsonyan tartani. Bár a tenyésztők állítják, csakis egészséges állatokat adnak el, de ennek ellentmondanak a vágóhídi adatok.
Wolfschmidt úgy látja, nincs számottevő különbség a bio- és konvencionális tenyésztő valamint a kis- illetve nagyvállalatok gyakorlata között.
A csirkéket 35 napos korukban vágják le. Ekkorra már szívproblémájuk és vérkeringészavaruk van valamint ízületi bántalmakban szenvednek. Az évi 300 tojás termelésére kényszerített tojótyúkoknál elterjedt a (kalciumhiány miatti) csonttörés, petevezeték-gyulladásuk van, gyakori probléma a kannibalizmus is.
Tíz tojásból négy beteg tyúktól származik.
A vágóhídi vizsgálatok szerint minden harmadik levágott sertésnél tüdőgyulladást, illetve máj- vagy ízületi betegséget állapítanak meg. Minden második disznó a rossz tartási körülmények miatt betegedik meg.
A fejősteheneknél gyakori a tőgygyulladás, a meddőség, a patasérülés és az anyagcserezavar. Minden második tejelő tehén tartási hiba miatt betegedik le évente.
Minden tízedik liter tej olyan állattól származik, amelynek gyulladt a
tőgye.
Matthias Wolfschmidt az állat-egészségügyi helyzet alapos kivizsgálását sürgeti a húsüzemeknél. Nem a tenyésztőkkel szemben kíván fellépni, hanem könyvével a fogyasztókhoz fordul, akik megismerve a tényeket talán nem kívánják továbbra is támogatni a jelenlegi rendszert. Egyben a döntéshozók felelősségét is említi, hiányolva a kellő akaratot az állatvédelmi előírások szigorításában.
Hátrébb sorolja a nem biztonságos oldalakat a Google
2017 januárjától a Google már nemcsak a keresési eredményekben sorolja hátrébb a nem biztonságos - SSL-protokoll nélkül - működő weboldalakat, de a böngészője szöveges üzenetben is jelzi mindezt.
A lépés újabb figyelmeztetés azon vállalatoknak, amelyek eddig kevésbé törődtek a biztonsággal. A jövőben a böngésző még hangsúlyosabban hívja majd föl a figyelmet a hitelesítés nélküli weboldalakra, akár az is elképzelhető, hogy idővel meg sem jeleníti őket. Hazánkban még csak a vállalatok töredéke véd SSL-tanúsítvánnyal. A Google bejelentése egyértelművé teszi az SSL/TSL-protokoll alkalmazása a webes kommunikációban nem csupán egy biztonsági tényező, de versenyhátrányba is kerülnek azon cégek, akik nem hitelesítik a weboldalukat.
Miben segít az SSL-tanúsítvány?
Az SSL technológia használatához SSL szervertanúsítványra van szükség. Az SSL tanúsítványok két alapvető funkciót láthatnak el, a titkosítást és a hitelesítést. Az SSL-tanúsítvány a weboldal gazdáját és látogatóit, a fogyasztót egyaránt védi. A látogatókat egyrészt biztosítja arról, hogy a megjelenő információk valóban az adott weboldalhoz tartoznak, másrészt a webszerver és az ügyfél között zajló kommunikáció titkosításával garantálja, hogy az ügyfél által megadott adatokat kizárólag a weboldal üzemeltetője ismerheti meg. Az SSL-tanúsítványok a weboldalon túl az azt üzemeltető cégeket, szervezeteket is hitelesen azonosítják.
Milyen szintű SSL-tanúsítványt válasszunk?
Az SSL-tanúsítványoknak különböző minőségei léteznek. Az alap DV (domain validation), az OV (organization validation), az EV (extended validation). Az új egységes európai szabályozás által bevezetett, jogilag is elismert minősített weboldal-hitelesítő tanúsítvány képviseli a legmagasabb szintet. A jövő évi piaci megjelenését követően ezt érdemes választani minden olyan európai cégnek, amely komoly internetes jelenléttel bír.
(Forrás: CW – FVA 2016. október)
Utolsó digitális figyelmeztetés Magyarországnak
Tizenkilenc uniós tagállam, köztük Magyarország kapott utolsó figyelmeztetést Brüsszeltől, mert tíz hónappal a határidő lejárta után sem ültették át nemzeti jogrendjükbe a nagy sebességű hálózatok lefedettségének növeléséhez szükséges árcsökkentést előíró irányelvet.
Hazánknak két hónapja van arra, hogy értesítse a Bizottságot az uniós intézkedések megfelelő átvételéről, ellenkező esetben a testület az Európai Bíróság elé terjesztheti az ügyet.
Az irányelv által előirányzott árcsökkentés célja a nagy sebességű hálózatok lefedettségének növelése az EU-ban. A szabályok értelmében
2025-ig bezárólag minden iskolának, egyetemnek, kutatóközpontnak, közlekedési központnak, valamennyi közszolgáltató intézménynek (kórházaknak és a közigazgatásnak), és digitális technológiát használó üzleti vállalkozásnak biztosítani kell a másodpercenként 1 gigabájt adat letöltésére alkalmas hálózati kapcsolódást. Ugyanerre a határidőre, függetlenül attól, hogy városokról vagy a vidékről van szó valamennyi európai háztartásnak másodpercenként legalább 100 megabájt sebességű hozzáférést kell biztosítani.
Egy időközi célkitűzés értelmében 2020-ig a tagállamok mindegyikében, legalább egy nagyvárosban biztosítani kell az 5G kereskedelmi célú szolgáltatását. 2025-re a városokban, a fő közlekedési útvonalak mentén és a vonatokon megszakítás nélkül rendelkezésre kell állnia az 5G szolgáltatásnak.
(2016. szeptember)
Elhárulhat egy nagy akadály Paks 2 elől
Nem tartja indokoltnak a Paks 2-beruházás közbeszereztetésének elmulasztása miatt tavaly novemberben indított kötelezettségszegési eljárás folytatását az Európai Bizottság. Az eljárás még nem zárult le és jelenleg is folynak egyeztetések a kormány és Brüsszel között.
A magyar kormány elfogadható érveket tudott felhozni a közbeszerzési eljárás mellőzésére, és arról is biztosította Brüsszelt, hogy egyszeri és megismételhetetlen lépésről van szó. Budapest arra is kötelezettséget vállalt, hogy a projekt fennmaradó részének a zömére nem a megbízást elnyerő Rosatom fog leszerződni cégekkel, a továbbiakban tiszteletben fogják tartani az Unió közbeszerzési szabályait, és az EU-ban bejegyzett cégek részt vehetnek majd a tendereken.
A belső piaci főigazgatóság elfogadta azt a magyarázatot, hogy a Paks 2 megépítésére (két új reaktorról van szó) vonatkozó szerződést technikai okokból kizárólag egy gazdasági szereplő, a Rosatom tudja megvalósítani. A magyar félnek tehát sikerült bizonyítani, hogy jelen esetben fennáll az a feltétel, ami lehetőséget ad az uniós közbeszerzési eljárás mellőzésére.
A főigazgatóság azt az érvet is elfogadta, hogy Paks 2-őt a 2032 és 2037 között bezárandó Paks 1 kieső kapacitásának biztosítására kell beállítani az ország biztonságos energiaellátása érdekében. Magyarország arra is kielégítő magyarázatot adott, hogy „a technikai kizárólagosság biztosításának feltételei teljesülnek, ezért a szóban forgó részek Rosatomnak történt közvetlen (azaz pályáztatás nélküli) odaítélése összhangban áll az EU közbeszerzési szabályaival”.
(2016. szeptember)
Kutyabarát termékteszt
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
terméktesztjében17
különböző márkájú,többféle kémiai hatóanyag-tartalmú kullancsirtó és kullancsriasztó nyakörvet vizsgált. A teszt célja volt, hogy a kutyatulajdonosok megismerjék a készítmények hatását, tulajdonságait. A hatóság megvizsgálta, a termékek valóban tartalmazzák-e a feltüntetett hatóanyagokat, ellenőrizték a csomagolást, a használati leírást, a felhasználóbarát jelleget, megmérték a nyakörvek hosszát és súlyát, figyelembe vették a termékek illatát. Szempont volt még, hogy a nyakörv felrakása könnyű-e, csatja milyen erős, s anyagát tekintve milyen minőségű a nyakörv. A laboratóriumi vizsgálat során három kullancsriasztó nyakörv esetében találtak hatékonyságot nem befolyásoló hiányosságot, illetve egy termék esetében állapították meg, hogy nem tartalmaz hatóanyagot.
A hatóság felhívta a figyelmet, mivel kutyáink velünk egy térben élnek, így az általuk hordott nyakörv és annak hatóanyagai károsak lehetnek az emberi egészségre, különösen kisgyermekekre. (Minden ilyen termék használati utasításában szerepelnie kell, alaposan mossunk kezet miután felhelyeztük vagy érintkeztünk azzal.) A NÉBIH szakemberei végül rangsorolták a készítményeket. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal állatorvos szakemberei szerint, amennyiben a gazdák betartják a készítmények használatára vonatkozó előírásokat és gondosan, óvatosan járnak el, úgy elkerülik, de legalábbis a megengedett szintre mérsékelik az állatokat és a környezetükben élőket fenyegető egészségügyi kockázatot.
Riasztó tények
A vizsgált termékekben mérgek, rovarirtó toxikus anyagok találhatók: fipronil, diazinon, piretrin, imidakloprid, propoxur. Van amely érintőméreg, van gyomorméreg illetve idegméreg. Van melynek alkalmazását az EU már betiltotta a növények permetezésében.
A fenti toxikus szerek némelyike végzetes többek között a méhekre, madarakra, vízi élőlényekre, van amelyik a macskákra is, környezetszennyező hatásuk nem titok.
Százmilliós pofont osztott ki a MEKH
Jogsértő a Tigáz késedelmes fizetésre alkalmazott gyakorlata
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a
jogszabályok figyelembe vételével és fogyasztóbarát módon
döntött.
A Hivatal hatósági eljárásban megvizsgálta, hogy a Tigáz ügyfelei késedelmes fizetése esetén - egyedüliként - alkalmazott gyakorlata megfelel-e a jogszabályoknak.
A vizsgálat feltárta, hogy behajtási költségátalány címén a társaság harmincegyezer ügyféltől követelt jogtalanul mintegy 2 milliárd forintot. A
Hivatal kötelezte a szolgáltatót, hogy térítse vissza a már befizetett összegeket, illetőleg a még fennálló, de nem megfizetett követeléseket törölje. Erre harminc napja van a szolgáltatónak.
A Tigáz előzetesen nem jelezte sem a Hivatalnak, sem ügyfeleinek, hogy élni kíván a behajtási költségátalány lehetőségével, és nem kezdeményezte Üzletszabályzatának megfelelő módosítását sem. A Tigáz a felhasználók számára nem minden esetben biztosította a számlák megfizetésére vonatkozó 8 naptári nap időtartamot sem.
A döntést a Tigáz bíróságon támadja meg, a végrehajtás előzetes felfüggesztését kérve.
A Tigáznak számolnia kell azzal, hogy a jogtalanul beszedett összegeket a
befizetéstől számítva a visszafizetésig kamat terhelheti – így az időhúzásból
nagy vesztesége lehet.
(A szolgáltató honlapján júniusban sem volt már elérhető a cégekre vonatkozó ÁSZF, amelynek feltüntetése pedig kötelező lenne.)
Le kell szögezni: A fogyasztó számára kötelezettség a számlákat határidőre befizetni.
(FVA 2016. augusztus)
Tudatos Fogyasztók Köre
A Fogyasztóvédő Alapítvány létrehozta a Tudatos Fogyasztók Körét.
A körbe azokra számítunk, akik panaszai intézésében segítettünk, és olyan csatlakozókat is várunk, akik a tudatos fogyasztói szemléletet, a fenntartható fogyasztás elveit ismerik, magukénak vallják vagy érdeklődnek a téma iránt. A kör tagja ötleteivel, fogyasztóként szerzett tapasztalataival is segítheti a Fogyasztóvédő Alapítvány közérdekű feladatvállalásait. A Tudatos Fogyasztók Körében a tagság díjtalan.
A kört létrehozó Fogyasztóvédő Alapítvány 1997-ben alakult, országosan működő, nonprofit, közhasznú, független civil jogvédő szervezet. Alakulása óta végez térítésmentes tanácsadást, valamint panaszközvetítést a fogyasztók és a cégek között. Vitás esetekhez való hozzáállásunk a párbeszéden alapuló mielőbbi megegyezésre törekvés.
(FVA 2016. augusztus)
Ismét kötelező lesz a tápértékadagok feltüntetése
<klikk a képre>
December 13-tól kötelező lesz a tápértékadatok feltüntetése az előrecsomagolt élelmiszereken. A korábban forgalomba hozott, tápértékjelölés nélküli termékek a készlet erejéig a polcokon maradhatnak.
Hazánkban már az uniós csatlakozás előtt kötelező volt a tápértékjelölés, azt követően viszont csak az élelmiszerek egy szűkebb körénél írták ezt elő.
A tápértékadatoknak ugyanazon látómezőben kell lenniük és amennyiben elegendő hely van a csomagoláson, akkor táblázatos formában kell feltüntetni. Nem kötelező minden paraméterre saját vizsgálati adat, az előírás megengedi például irodalmi adat felhasználását illetve az interneten elérhető tápanyag adatbázisok is felhasználhatók. Az energiatartalmat a kerekített értékekből ajánlott számolni, azokból, amiket a tápértékjelölésen feltüntetnek.
Az előírás alól néhány termékcsoport mentesül. Így például a nyers húsok, a fűszernövények, a méz, az étkezési só, az asztali édesítőszerek, a zselatin, a rágógumi, valamint a kistermelői- és kézműves élelmiszerek. Mentesülnek az előírás alól azok a kávé- vagy teaféleségek is, amelyek aromán kívül más összetevőt nem tartalmaznak, a palackozott vizeknél sem szükséges tápértéket feltüntetni.
(Forrás: NÉBIH 2016. augusztus)
Betétdíjas üvegek visszaváltása
Gyakran nem működnek vagy nem ismerik fel, ezért nem veszik vissza a visszaváltható üvegeket a bevásárló központok automatái. Sokszor a vásárlás helyén sem veszik vissza a betétdíjas üvegeket. Gyakran csak olcsóbban veszik vissza az üveget, mint amennyit a vásárláskor fizetünk. Ezek a fogyasztói panaszok érkeznek legjellemzőbben az üvegvisszaváltást illetően.
Betétdíjas terméknek az minősül, melyet „betétdíjas termék” megjelöléssel gyártottak, illetve forgalmaznak.
A forgalmazó a betétdíjas termék fogyasztótól való visszaváltását a termék forgalmazásának feltételeivel azonos módon, folyamatosan, teljes nyitvatartási időben köteles biztosítani a betétdíjas termék forgalmazásának helyén, illetve az erre kijelölt helyen. A legalább 200 m2 alapterületű üzlettel rendelkező forgalmazó a forgalmazás helyén köteles a betétdíjas termék visszaváltását biztosítani.
A forgalmazó köteles az általa forgalmazottal azonos jellemzőkkel bíró, azonos rendeltetésű, egy terméktípusba tartozó betétdíjas termék betétdíját a termék visszaváltójának kifizetni.
A betétdíjas termék visszaváltásakor a forgalmazó köteles készpénzben visszafizetni a betétdíj összegét, vagy a fogyasztó kérésére újabb termékvásárlás esetén azt a vételárba beszámítani.
Amennyiben a gyártó felhagy a betétdíjas termék gyártásával, a változások megvalósulása előtt három hónapos időtartam lejártát követően legalább még egy hónapig köteles a forgalmazótól a betétdíjas terméket visszaváltani.
Amennyiben a fentiekkel ellentétes forgalmazói magatartást tapasztal (pl. nem akarják készpénzben visszafizetni a betétdíjat), úgy a helyszínen található Vásárlók könyvébe érdemes panaszt tenni.
(Forrás: NFH, 2016. augusztus)
Műanyag zacskók nélkül
Betiltotta az ingyenes műanyag zacskók használatát Franciaország július elsejétől. A tilalom a szupermarketetek, gyógyszertárakat, pékségeket, benzinkutakat és piacokat érinti.
Júliustól a pénztáraknál ingyen osztogatott vékony szatyrokat tiltották be, 2017. januárjától pedig a zöldségek és gyümölcsök csomagolására használt zacskókat.
Az országban évente 5 milliárd műanyag tasakot adnak a vásárlóknak, a zöldségek és gyümölcsök csomagolására 12 milliárd darab fogy.
Mit lehet használni helyette?
Ugyan a szabályozás támogatja a biológiailag lebomló nejlonzacskók használatát, ezek sokkal többe kerülnek veszélyes és szennyező társaiknál. Ráadásul nem is létezik „biológiailag lebomló” műanyag. Az ugyanúgy évszázadokig a természetben marad, egyetlen előnye, hogy polietilén társánál sokkal gyorsabban foszlik apró darabokra.
Lesz, ahol papírtáskákra térnek át, máshol kifizettetik a vásárlóval a környezetvédelmi adókat, beépítik az árpolitikába a büntetések összegét. De ha a környezetbarát, biológiailag lebomló, de drágább anyagokra cserélik a polietilént, nyilván annak költségeit sem ők fogják állni. Legkifizetődőbb megoldás, ha mind a vásárlók, mind az üzletek érdekeltek lesznek az újrahasznosításban, azaz a bevásárolni indulók viszik magukkal a korábban megvett táskáikat. Talán visszatérnek a piacokra a fonott kosarak…
Meddig maradhat a műanyag?
Már most sem lenne helye az életünkben a műanyag zacskóknak. Az Európai Unió célkitűzése, hogy
15 éven belül 80 százalékkal mérsékelje használatukat. Erre két módot is kínálnak a tagállamoknak:
Két lépésben fogják vissza a felhasználást, azaz 2019-ig fejenként 90-re, 2025-re fejenként 40-re
vagy egy lépésben tiltják be az ingyenes műanyagzacskókat 2018-ig.
Franciaország ez utóbbi felé tett most egy hatalmas lépést.
A korlátozások eredménye
Általában sikeresek a „leszoktató akciók”, de ebben nagy szerepet játszik, hogy anyagilag is érdekeltté tették a feleket, így adókat, büntetéseket szabtak ki.
A legtöbb uniós tagállam már bevezetett valamilyen szabályozást, de ezek általános statisztikai értékelése még várat magára. Érdekes kivétel Finnország, ahol semmi sem korlátozza a műanyag zacskók forgalmát, mégis a legkevesebb fogy belőlük a kontinensen.
(Forrás Euronews, 2016. július)
Etikus életbiztosítás
Ne csak a jogszabályokat tartsák be, hanem „fair” magatartással működjenek a piacon a biztosítók. A jövőben egyszerűen, közérthetően kell bemutatni a költségeket, külön kell választani a kockázati díjakat a megtakarításra szánt összegtől.
A jegybanki ajánlás kitér arra, hogyan kell az ügyfeleket írásban, szóban és elektronikus úton tájékoztatni, és a már most is sok biztosítónál használt gyakorlatot, az úgynevezett üdvözlőhívásokat meghatározott esetekben kötelezővé teszi. Erre azért van szükség, hogy megelőzzék a félreértékesítést. Az MNB ajánlás tiltja a rejtett költségek felszámítását vagy a költségek bagatellizálását is. Ez azt jelenti, hogy egységesen kell bemutatni a biztosítóknak a díjakat: szerződéskötési díj, vagyonkezelési díj, admnisztrációs díj, díjbeszedési költség.
Egy európai felmérés szerint az ügyfeleknek csak 27 százaléka vizsgálja meg alaposabban vásárlás előtt a biztosítási terméket. A felméréskor a válaszadóknak 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy meg is értette, amit olvasott a termékről.
(2016. június)
A Tigáz valódi arca?
Az elmúlt napokban tucatjával érkeznek szervezetünkhöz a késedelmes fizetés miatti 40 eurós nagyságrendű büntetés kiszabása kapcsán a Tigázra a panaszok. Nem egy esetben százezer forintnál is magasabb összeget követel utólag a szolgáltató. A behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvényre hivatkozva tart igényt a büntetési összegekre.
Több problémát látunk az esetekkel kapcsolatban.
Ismert, a Tigáz számlák rendszeresen késedelmesen érkeznek meg, nem tudni, hogy a szolgáltató vagy a posta hibájából. Ez évek óta így megy kisfogyasztóknál, kis- és középvállalatoknál egyaránt. A TIGÁZ honlapján szintén nincs időben feltéve az elszámolás.
Nem jogos büntetni azt, aki vétlen a befizetés késedelméért. Nem róható fel a fizetési késedelem a Tigáz (és/vagy posta) késedelme miatt. A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. (Ptk.) A bizonyítási teher (hogy a számla időben kiment és a fogyasztó azt megkapta) a szolgáltatónál van. Ha követeléskezelőnek adják át az ügyet, akkor azoknál a bizonyítási teher. Bizonyítaniuk kell, hogy a számlalevél vagy az internetes elérhetőség időben elérhető volt.
A szolgáltató nem értesített előre a számlafizetési szabály megváltozásáról, hogy azt hazánkban úttörőként s (jelenleg) egyedüliként alkalmazni fogja. A Tigáz több évvel ezelőtt készült utolsó ÁSZF-jében sem szerepel a költségáltalány lehetősége.
A behajtási költségátalány lakossági fogyasztóval szemben nem alkalmazható. Ehhez képest a Tigáz nagy igyekezetében ezrével küldte meg lakossági fogyasztóknak is a költségáltalányos számlákat. Megemlítve az gázóra leszerelését és a behajtóval való riogatást…
Természetesen a számlabefizetési fegyelem lényeges, de a figyelmeztetés is előtte, hogy mostantól komoly büntetésre számíthat a késlekedő. Hiába fizetett előző számláinál késedelmi kamatot a fogyasztó, ezen felül követeli júniustól egy évre visszamenően a költségáltalányt a Tigáz. Azaz ugyanazért a késedelmes befizetésért többször büntetni kíván.
Nem érthető a részletfizetési kérelmek elutasítása sem. A cég sajtófőnöke, Száraz Gábor ugyanis úgy nyilatkozott, hogy részletfizetést vagy haladékot is adnak a büntetésre. Valójában mégsem.
A Tigáz Zrt. váratlan – több tízezreket érintő – eljárása ügyfélbarátnak nem mondható.
A 2011/7/EU irányelv rendelkezése nyomán a nemzeti jogba átültetett törvény fő célja a fizetési fegyelem megerősítése. A Tigáz célja ez lehet? Hazánkból hamarosan távozva számára mindegy milyen a fizetési fegyelem Magyarországon. Az ok talán az, hogy még utoljára milliárdos bevételre tegyen szert. Hazánkban - jogelődjével számítva - 66 éves múltra visszatekintő cég profitszerzési célú intézkedésével nullázza évtizedek alatt felépített fogyasztóbarát arculatát.
Úgy, hogy közben a törvényre hivatkozik, amit egyébként maga sem tart be. Dicstelen távozás, kár így.
A felettes hatóság, a MEKH azt javasolja a panaszosoknak, fogjanak össze és indítsanak a Tigáz ellen csoportos keresetet. Az NFH még nem tud a problémáról.
Alapítványunk mit tenne? Vitázna, nem fizetne. Akár perre menne. Sok ezer, tízezer peres eljárás a magyar fogyasztói tudatosságot példázná az erőfölényben lévő multinacionális vállalattal szemben.
A felettes szerv vagy a döntéshozók mielőbbi beavatkozása elengedhetetlen a tízezreket sújtó jogszerűtlen és etikátlan üzleti gyakorlattal szemben.
(FVA 2016. június)
Frissítés: 2016. július 17.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hatósági eljárást indított a Tigáz Zrt.-vel szemben, amelyben vizsgálja, hogy a társaság felhasználói késedelmes fizetése esetén alkalmazott gyakorlata megfelel-e a jogszabályoknak. A Tigáz nem jelezte sem a hivatalnak, sem felhasználóinak, hogy élni kíván ezzel a lehetőséggel, és nem kezdeményezte üzletszabályzatának megfelelő módosítását sem.
(Forrás: MEKH 2016. július 13.)
Csúcson a megújuló energiába áramló befektetések
Annyi tőkét nem vonzott még a megújuló energia mint az elmúlt évben. A befektetések tavaly több mint kétszer akkora összeget értek el, mint amennyit új szén- és gáztüzelésű erőművekre költöttek – derül ki a REN 211jelentéséből.
A területre érkező 285,9 milliárd dollárnyi befektetésben nem szerepelnek az 50 megawattnál nagyobb vízenergia projektek, amely összeg további 43,1 milliárd dollárra tehető. 2015-ben ismét a napenergia vonzotta a legtöbb tőkét, 150 milliárd dollárt.
Mintegy 145 gigawattnyi kapacitást helyeztek üzembe 2015-ben.
Most első ízben a feltörekvő piacok többet fektettek megújulókba, mint a gazdag országok.
Európában jelentősen, mintegy 21 százalékkal csökkentek a befektetések. (A kontinensen már a megújulók adják az áramtermelés legfontosabb forrását, és a teljes EU-kapacitás 44 százalékát biztosították 2015-ben.)
A globális megújulóenergetikai kapacitások 1.849 gigawattot tesznek ki, ezzel a zöldáramtermelés 23,7 százalékát képes fedezni a globális villamosenergia-igényeknek.
A megújuló energiák költségei zsugorodtak, és a jelentés szerint a 146 gigawattos kapacitás (főleg szél- és napenergiából) arra utalnak, hogy ezek a technológiák már versenyképes költségekkel bírnak a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben.
Több mint 8 millió ember dolgozik a szektorban
Még mindig vannak olyan területek, amelyek ellenállnak a megújulóknak. Ilyen a közlekedés, a fűtés és a hűtés, melyek esetében az alacsony olajár is hozzájárult ahhoz, hogy távolabb tartsák magukat a zöld megoldásoktól.
1 Renewable Energy Policy Network for the 21st Century
(2016. június)
Veszélyben a klíma, a környezet és a fogyasztók védelme
A Greenpeace nyilvánosság elé tárta az EU-USA között zajló szabadkereskedelmi tárgyalások egyes
dokumentumait. Először kaphatunk valós képet az EU és az USA tárgyalási pozíciójáról, s kiderül: a készülő megállapodás sérti az uniós- és a demokratikus alapelveket, és az üzleti szféra érdekeit a társadalom hosszú távú érdekei elé helyezi.
Környezet- és fogyasztóvédelmi szempontból 4 témában merülnek fel súlyos aggályok:
A szerződés több évtizede érvényben lévő környezetvédelmi rendelkezéseket hagy figyelmen kívül. Ez azt jelzi, hogy mindkét tárgyaló fél olyan rendszer kialakítására törekszik, amely a profitot helyezi az emberek, állatok és növények egészségének védelme elé.
A TTIP elfogadását követően nehezebb lenne megvédenünk a klímát.
A dokumentum nem tartalmaz éghajlatvédelemre vonatkozó előírásokat. Ennél is rosszabb, hogy kettő fejezet rendelkezései korlátozzák a klímavédelmi intézkedések hatáskörét. Például nem lenne többé lehetőség a fokozott szén-dioxid-kibocsátást okozó üzemanyagok (pl. olajhomok) importjának korlátozására.
Megszűnne az elővigyázatosság elve.
Sehol nincs említés az uniós elővigyázatosság elvéről. Ezzel szemben több fejezetbe is bekerült az USA követelése a „kockázatalapú megközelítésről”, amely célja, hogy a veszélyes vegyi anyagok betiltása helyett, csak azok használatát szabályozzuk. Ez oda vezet, hogy az uniós és a nemzeti hatóságoknak a jelen előírásokkal szemben nem lesz lehetőségük a megelőző intézkedésekre, például a vitatott hatású hormonkárosító vegyi anyagok kivonására.
Megnyílik az út a nagyvállalatok hatalomátvétele előtt.
A dokumentumokból az derül ki, hogy míg a civil társadalom minimális lehetőséget kapott betekinteni a tárgyalásokba, addig a nagyipari szereplőknek kiemelt szerep jutott a fontos döntések meghozatalában.
Ignacio Garcia Bercero, az Európai Unió főtárgyalója a leleplezésekben közölt állításokra reagálva „teljesen tévesnek” és fél információkon alapulóknak nevezte a Greenpeace által levont következtetéseket.
Az Egyesült Államok nyomást gyakorolt Európára
Németországi sajtóbeszámolók szerint a tárgyalások során az amerikaiak nyomást gyakorolnak az európai félre. Leginkább azzal fenyegetnek, hogy megakadályozzák az európai autóiparnak nyújtandó exportkönnyítéseket ha az EU nem vesz át több amerikai mezőgazdasági terméket. A washingtoni vezetés ezzel a törekvéssel alapjaiban támadja a génmódosított élelmiszerektől védő közösségi fogyasztóvédelmi szabályokat.
(2016. május)
Klímamegállapodás aláírása a Föld napján
Április 22-én New Yorkban százhetvenegy ország írta alá a múlt év végi párizsi éghajlatvédelmi találkozón kialakított megállapodást. Ennek életbe lépéséhez szükséges, hogy az országok nemzeti szinten ratifikálják – az államok a saját jogrendjükbe iktassák – a Párizsban vállaltak teljesítését.
A klímamegállapodás akkor lép csak hatályba, ha ratifikálja legalább ötvenöt ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55%-át bocsátják ki.
A Egyesült Államok és Kína közösen a világ kibocsátásának több mint harmadáért felelnek. Kína (a legnagyobb széndioxid-kibocsátó) bejelentette, hogy szeptemberig befejezi a ratifikálást előkészítő eljárást. Az Egyesült Államok pedig még az idén mindenképpen csatlakozni akar a megállapodáshoz. (A két legnagyobb kibocsátó részvétele nélkül a megállapodás gyakorlatilag értelmét vesztené.)
Magyarország várhatóan jogszabályba iktatja majd vállalásait, de mivel az EU közösen lép fel, így csak akkor számít a hazai ratifikáció, ha mind a 28 tagállam megteszi azt.
Azok az országok, amelyek nem jelezték, hogy aláírják az egyezményt – köztük a világ legnagyobb olajtermelői közé tartozók is (például Szaúd-Arábia, Irak, Nigéria) az év végéig még csatlakozhatnak. Információk nincsenek arra, hogy India, Oroszország, a Dél-Afrikai Köztársaság és további nagy országok mikor ratifikálják az egyezményt.
A megállapodással a világ egységesen kimondta:a klímaváltozást sürgősen meg kell fékeznünk, az áldozatait meg kell védenünk, és ezt közösen fogjuk megtenni. A megállapodás célja, hogy óriási jégtakarókat óvjon meg az elolvadástól, szigeteket az elsüllyedéstől, erdőket és óceánokat a kipusztulástól – mindezt a klímaváltozást okozó, emberi tevékenységből származó szennyezéskibocsátás csökkentésével, majd teljes felszámolásával. Új küszöbértéket határoz meg a felmelegedés maximális értékeként, valamint védelmet kíván nyújtani azok számára, akiket a jelenben illetve a jövőben a leginkább veszélyeztet a klímaváltozás.
Bár globális összehasonlításban Európa továbbra is a legbiztonságosabb földrésznek számít a közúti közlekedésben, az elmúlt évben az Unióban nőtt a halálos közúti balesetek száma. Az elmúlt tíz év alatt növekedés most fordult elő először.
Az Európai Bizottság friss jelentéséből kiderül, hogy az év egészében 26 ezer halálesetet és 135 ezer súlyos sérülést okoztak a közúti balesetek. A súlyos sérültek jelentős hányada az úthasználók veszélyeztetett csoportjából (gyalogosok, kerékpárosok közül) került ki. A súlyos sérüléssel járó közúti balesetek miatt a társadalomra háruló költségek (rehabilitáció, gyógyítás, anyagi károk stb.) legalább 100 milliárd euróra rúgnak.
A legkevesebb halálos baleset szinte kivétel nélkül a fejlettebb uniós országokban történik (például Svédországban, Hollandiában), míg a régióban vagy a balti államokban több. Európában Bulgáriában, Lettországban és Romániában a legveszélyesebbek az utak. Magyarországon öt év alatt 13%-al csökkent a halálos balesetek száma, 2015-ben így 66 haláleset jutott egymillió lakosra, míg 2013-ban 63.
(Forrás: Euronews, Európai Bizottság, Napi – FVA 2016. április)
Változó károsanyag-kibocsátás mérés
A légszennyezés évente több mint négyszázezer korai elhalálozást okoz Európában. A mérgező nitrogén-dioxidot is magában foglaló nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátásáért elsősorban a dízelautók a felelősek. Ezért az EU szabályozza a kibocsátott káros anyagok határértékét, valamint a mérésüket. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a valós közúti károsanyag-kibocsátás a laboratóriumban mért eredmények többszöröse is lehet. Az EP-képviselők a probléma mielőbbi orvoslásáról szóló javaslaton dolgoznak.
A dízelautók károsanyag-kibocsátásának mérése központi téma az EP-ben
(nagyobb képért klikk)
A környezetvédelmi szakbizottság tagjai meghallgatták az érintett szervezetek javaslatait, miként lehetne javítani az autók károsanyag-kibocsátásának mérését. Elhangzott, helyre kell állítani az európai autóiparba vetett bizalmat, a szektornak tökéletesen megbízhatónak kell lennie. Ennek érdekében tiszta, színvonalas és független mérési eljárásra van szükség. Az Európai Parlament célja, hogy létrejöjjön egy központi és független tesztelési rendszer.
Az EU felülvizsgálja a mérési folyamatokat, hogy azok jobban tükrözzék a valós vezetési körülményeket. Az Európai Bizottság
a négy erre vonatkozó intézkedésből kettőt már elfogadott, amelyek eredményeként 2017 szeptemberétől új vizsgálati előírások lépnek érvénybe (Real Driving Emissions, RDE).
Emellett a Parlament és a Tanács fontolgatja az EU-ban forgalomba állított gépjárművek károsanyag-kibocsátását szabályozó
előírások felülvizsgálatát és a típus-jóváhagyási eljárás reformját, amellyel erősíthetné a vizsgálatok függetlenségét.
A Parlament egy különbizottságot is létrehozott (EMIS), amely kivizsgálja, hogy az autógyártók sértettek-e uniós szabályt az eddigi emissziós tesztvizsgálatok során.
(Forrás: Európai Parlament 2016. március.)
Gyomirtó a népszerű német sörökben
A Krombacher, Oettinger, Bitburger, Beck‘s, Paulaner, Radeberger is érintett.
Rákkeltő gyomirtót talált nálunk is ismert sörökben egy kutatás. A müncheni
Környezetvédelmi Intézet megvizsgálta azt a tizennégy német sörmárkát,
amelyekből a legtöbbet adtak el 2015 decemberében és 2016 januárjában
Németországban.
Megállapították, hogy a glifozát nevű anyag az összes termékben megtalálható.
Az intézet szerint a sörök alapanyagául szolgáló gabonával jutott be az anyag az italokba, mert Németországban rutinszerűen használják a mezőgazdaságban.
A legtöbbet, literenként 29,74 mikrogrammot a Hasseröder nevű gyár sörében találták. A legalacsonyabb értéket a Bavarian Augustiner söreinél mérték, ezekben csak 0,46 mikrogramm volt. Viszont még ez a csekélynek tűnő mennyiség is több mint négyszerese annak a 0,1 mikrogrammnak, ami az ivóvízben a törvény szerint megengedett.
2015-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kimondta, hogy a glifozát rákkeltő. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ezzel ellentétes véleményen van.
Kutatók pedig úgy tartják, hogy az európai hatóság álláspontja tudományosan elfogadhatatlan. A tudósok bebizonyították a glifozát teratogén és hormonrendszer-károsító hatását is.
(2016. február)
A hackerek már a spájzban vannak
Ha sok internetes eszközünk van, akkor gondoskodnunk kell a védelmükről is.
Egyre valószínűbb, hogy a dolgok internete (IoT) behálózza a jövő mindennapjait. Ám minél több eszköz csatlakozik a világhálóra, annál nagyobb a hackertámadás veszélye.
Ha a hűtőszekrényünket vagy az autónkat mobiltelefonon keresztül is képesek vagyunk irányítani, akkor annak is nő a kockázata, hogy más is hozzájuk férhet. Ez volt az egyik legfőbb téma a Tel Aviv-i CyberTech konferencián.
2015-ben az Egyesült Államokban futó gépkocsik 20 százaléka rendelkezett internetes összeköttetéssel.
Tavaly az Egyesült Államokban egy hacker átvette az irányítást egy Jeep Cherokee terepjáró felett a fedélzeti számítógépen keresztül: a kormányt és a féket is a támadó kezelte. Egy Teslával is történt hasonló eset.
Egy éve még nem igazán tartozott a kiemelt témák közé a kiberbiztonság kérdése, a Jeep és a Tesla esete óta azonban már a három legfontosabb prioritás egyike. Egyre több az önvezető gépjármű, a piac folyamatosan bővül (becslések szerint 2020-ra több mint 150 millió internetkapcsolattal rendelkező autó fut majd az utakon), ezért aztán erősödik a hackertámadások kockázata is.
Az autógyártók keresik a megoldásokat
A modern autók egyre nagyobb arányban csatlakoznak a felhőhöz, így növekszik a kibertámadások veszélye is. A hacker egy sor gépkocsi felett átveheti az ellenőrzést: az interfészeken keresztül az autó biztonsági rendszerébe is be tud hatolni, így életveszélyes helyzetbe sodorhatja a kocsiban ülőket.
Otthon is szaporodnak az okoseszközök, vagyis már a saját lakásunkban sem vagyunk biztonságban. Az internetes bűnözők viszonylag egyszerű módon bizalmas információkhoz juthatnak. A Tel Aviv-i konferencián új védelmi megoldásokat is találhattunk.
A rendszer automatikusan elemzi az eszköz működését, és ha valamilyen furcsaságot érzékel, figyelmezteti a felhasználót, vagy blokkolja a folyamatot.
A dolgok internete dinamikusan bővülő piac. A számítógépekhez képest eddig viszonylag kevés kibertámadás érte ezeket a szerkezeteket, de ez még nem jelenti azt, hogy biztonságban lennének.
A virtuális országutakon virágzik az adattolvajlás
Az emberek többsége egyszer csak azon kapja magát, hogy használati tárgyaik internetes kapcsolattal rendelkeznek, ami megkönnyíti az életüket. Ugyanakkor ha ezeket nem védik megfelelően, akkor az egészen egyszerű, hétköznapi problémáktól kezdve a kiberbűnözés súlyosabb formájáig (mint például az adattolvajlás), bármi előfordulhat.
A kiberbűnözők évente 345-530 milliárd eurós kárt okoznak a világgazdaságnak, súlyos csapást mérve a nemzetközi kereskedelemre és a növekedésre. Egyre több cég tartja fontosnak, hogy költségvetésének egy részét a dolgok internetét fenyegető támadások elhárítását célzó innovációkra fordítsa.
(Forrás: euronews.com - 2016. február, FVA)
Gyengülő egészségügy
Elkészült a 2015. évi Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI).
Míg a kontinensen átlagosan javultak a mutatók, Magyarországon egy év alatt
romlott a helyzet.
35-ből Magyarország a 27.
Az EHCI 6 alindexben összesen 48 mutatót vizsgál. Így az ellátáshoz való
hozzáférés, a kezelések sikeressége, az elérhető szolgáltatások, a megelőzésben
tett erőfeszítések, a betegjogok, a betegek informáltsága is. A jelentés
eredetiben
itt olvasható.
Magyarország eredményei
Összesen 578 pontra értékelték a magyar egészségügy múlt évi teljesítményét, ami 23 ponttal kevesebb mint 2014-ben. (2013-ban 546, 2012-ben 577, 2009-ben 633 pontot értünk el.)
Az ellátás hozzáférhetősége és a várakozási idő az elérhető 225 pontból csupán 125. Rossz minősítés kapott a CT diagnosztika 7 napon túli elérhetősége, a tervezett műtétek 90 napnál hosszabb és a rákterápiák alkalmazásánál 21 napnál hosszabb várakozási idő.
Gyógyításnál a maximális 250 pontnak a felét kapta egészségügyünk. Probléma van a szív- és érrendszeri betegségek halálozási és a rákos megbetegedések túlélési mutatóival. Magas a potenciálisan elvesztegetett évek száma. Rossznak ítélték a multirezisztens kórokozók miatti betegségek kezelési eredményeit és a magas abortusz rátát.
Betegjogok tekintetében rosszul teljesít Magyarország; a 150-ből csupán 88 pontot kaptunk. Gond van a betegszervezetek bevonásával a döntésekbe, hiányolják az ellátók minőségi besorolását, a műhiba biztosításokat és az e-receptet.
Hálapénz tekintetében csak Albániában rosszabb a helyzet.
Nagyon magas a császáros szülések száma, rossz minősítés kaptunk az alkohol és magas vérnyomás megelőzésében is. Nem megfelelő az új gyógyszerek, így a rákgyógyszerek és az artritisz kezelésére alkalmas terápiák elérhetősége.
Gyógyulási, halálozási mutatók alapján egészségügyi eredmények.
A piros a rossz szolgáltatás, sárga a közepes, zöld a megfelelő
Amiben jók vagyunk
Minden országot megelőzünk a gyerekek átoltottságában. Elismerik a dohányzás ellen tett lépéseket is, jó pontot kaptunk a méhnyakrák elleni védőoltások miatt. Csökkent a stroke-ban elhunytak száma, a háziorvosi rendszer hozzáférhető és pozitív, valamint hogy a fogorvosi szolgáltatás része a közegészségügyi ellátásnak.
Eminensek
Az európai listát Hollandia vezeti 900 ponttal, Svájc és Norvégia került dobogóra még. Régiónkból a csehek állnak a legjobban, 760 pontjuk nagyon távol van a miénktől.
(2016. január)
2050-re több hulladék lehet az óceánokban, mint hal
269 ezer tonnát meghaladó szemét van a világtengerekben, ami több mint 5 milliárd műanyag szemétdarabot jelent. Egy januárban megjelent
tanulmány szerint, amelyet egy sor tudományos adattal támasztottak alá a kutatók, a következő évtizedekben súlyosbodik a helyzet. 2050-re az óceánokban található műanyagok tömege nagyobb lehet, mint az összes halé.
Minél sötétebbek a színek a vízen és az óceánpartokon, ott annál nagyobb a szennyeződés.
A két legfontosabb tényező, amely – a várható növekedésük miatt – idáig vezethet, hogy jelenleg a műanyagok 95 százalékát csak egyszer használjuk és nincs újrahasznosítva, s ezek harmada pedig az óceánokba kerül. Hiába a sok ötlet és találmány az óceánok megtisztítására, az ütemet nem lehet követni a jelenlegi módszerekkel.
A piaci és tudományos kutatások összegzése alapján a következő húsz évben duplázódhat, 2050-re pedig négyszeresére emelkedhet az éves műanyag előállítása, amely jelenleg 311 millió tonna.
A National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) felvételén a narancssárga színű területek már a magas szennyezettségű részeket jelölik, s ezt láthatjuk az óceánok területének 40 százalékán. Vannak helyek, ahol már piros, azaz nagyon magas szennyezettséget észleltek, ilyen például az Egyesült Államok keleti partja, illetve Nagy-Britannia partvidéke is.
(2016. január)
Új fogyasztóvédelmi politika
Új fogyasztóvédelmi politika lépett életbe január elsejétől, melynek célja, hogy erősítse a civil szervezetek valamint a fővárosi és megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő alternatív és ingyenes vitarendezési fórumok, a békéltető testületek
http://www.bekeltetes.hu/ szerepét. Egyúttal megtalálható benne a fogyasztókat jobban védő szabályok megalkotásának igénye.
A Magyarország V. középtávú fogyasztóvédelmi politikájának megvalósítására irányuló, 2018-ig szóló feladatterv végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló kormányhatározat
2011/2015. (XII. 29.) a szakhatóságok és a területen ténykedő civil érdekvédők munkáját segítő és összehangoló iránymutatás egy átfogó, uniós szintű stratégia része.
Nagyobb szerepet kapnak a civilek
Az új fogyasztóvédelmi politika felismerte, meg kell erősíteni a civil szervezeteket ahhoz, hogy érdekvédő munkájuk eredményesebbé váljon. A civil feladatok korszerű és hatékony ellátásának támogatása érdekében viszont szükségesek a megfelelő állami források, és azok megjelenítése a költségvetési törvényben. A kormányhatározat megszabja a civil pályázati rendszer átdolgozását. Ennek eredménye lehet, hogy a szakmaiság elve kerül előtérbe, a pályázati pénzek a jövőben azokhoz az érdekvédőkhöz juthatnak el, amelyek folyamatos munkájukkal valóban a fogyasztói érdekeket képviselik, ezzel közérdekű munkát végeznek. A szemléletváltás talán már az elvégzett tevékenységgel arányos állami támogatást biztosíthat a nonprofit civil szervezeteknek.
A fogyasztóvédelmi politikában megjelenik a kiszolgáltatott fogyasztók védelme is, akik koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt vannak hátrányosabb helyzetben az átlagfogyasztóknál. Nemcsak a fiatalok és az idősek, hanem a fizikai vagy szellemi fogyatékosságuk miatt különösen kiszolgáltatott vásárlók védelmét is hangsúlyos feladatként kezeli az új fogyasztóvédelmi politika. El kell érni azokat a fogyasztókat, akik más okok folytán nincsenek abban a helyzetben, hogy tudatos döntéseket hozzanak vásárlásaik során. Segíteni kell az elszigetelt, kisebb településeken élőket is, amely feladatban szintén jókora szerep hárulhat a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó civilekre.
Hangsúlyosabbá válik a társadalmi szemléletformálás
Az új fogyasztóvédelmi politika alapvetően olyan akciók kidolgozására szólítja
fel a minisztériumokat, amelyek erősítik a fogyasztók bizalmát és tudatosságát,
a "Közösen, közérdekből, közérthetően" történő társadalmi szemléletformálás
jegyében. A hatósági ellenőrzések fontossága és a termékbiztonság erősítése
mellett foglalkozik a fogyasztóvédelmi politika a vállalkozásokkal, amelyek
nélkül nincs hatékony fogyasztóvédelem. Meghatározásra került ezért a
vállalkozások tájékoztatása, fogyasztói ismereteik bővítése és a jogkövető
magatartás elősegítése alternatív ösztönző eszközök útján. A pozitív lista, a
fogyasztóbarát tanúsítási rendszer továbbfejlesztése jobban előmozdítja a
fogyasztóbarát kereskedelmi gyakorlatokat, a megelőző szemlélet hosszabb távon
eredményesebb lehet a hatósági bírságoknál.
A fogyasztóvédelmet felügyelő
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lesz felelős a fogyasztók felkészítéséért a digitális kor kihívásaira, valamint a fenntartható környezet- és egészségtudatos fogyasztói magatartásra.
Több minisztériumnak is feladata lesz az elkövetkező években, hogy elősegítse a gyermekek, illetve a tanköteles korúak tudatos fogyasztóvá válását, ehhez egyebek mellett a köznevelésben is megteszik a szükséges intézkedéseket.
Eredményesebb állami szerepvállalás várható a hamis termékek elleni harcban a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és a
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) összefogása eredményeként. Az egyezmény értelmében a rendszeres tájékoztatáson és kommunikációs együttműködésen túl a két szervezet képzéseket, rendezvényeket és előadásokat tart a szellemi tulajdont védő eszközök tudatos használatával kapcsolatban. Az NFH ezen kívül fellép a megtévesztésekkel szemben is, megakadályozva, hogy gyenge minőségű termékek kerülhessenek bolti forgalomba.
A jövőben hangsúlyosabb szerepet kaphat a tanácsadás is.
(FVA 2015. december)
Gyermekétkeztetés
Cél az ételek minőségi javítása
Magyarország a skandináv államok jóléti, szociális-közszolgáltatási szintjét érte el a gyermekétkeztetés terén – tájékoztatta a sajtót egy befolyásos kormánypárti politikus.
A szeptembertől hatályos új menzarendelet alapján kevesebb só, cukor, zsír és "kényelmi termék", például levespor van az elkészített ételekben, ezek helyett több friss zöldség, tejtermék és hal kerül a gyermekek asztalára.
Az a szakácsok hibája, ha a gyerekeknek nem ízlik a menzai étel, ezért jövőre szakácskönyveket kapnak a konyhások – tette hozzá az államtitkár.
Ez jó hír, ötletadóul összegyűjtöttünk néhány más országban bevált ételt.
Utánanéztünk, Skandináviában mit kapnak ebédre az iskolások.
Ingyenes egészségiállapot-felmérés, üdülési jog, értékes ajándékok – olvasható a szórólapokon, melyekkel a termékbemutatókra csalogatnak. Ott pedig megtévesztő információkkal, agresszív marketingtechnikákkal veszik rá a fogyasztókat az átgondolatlan szerződéskötésre.
A választék elképesztő. Rákellenes csodaszerek, fogyókúrás készítmények, használhatatlan masszázságy és fotel, gagyi hajszárító, pont az utolsó csodaedény-készlet, inframatrac, öntisztuló ágynemű – mindez megszerzése kizárólag ott helyben, kedvezménnyel is pimasz drágán, csakis azonnali fizetéssel lehetséges.
Mehet tovább a gyalázatos gyakorlat
Eredetileg szeptemberben szigorítottak volna a termékbemutatók szabályain, de még mindig nem került napirendre a javaslat.
Így legjobb esetben is csak jövő januártól módosulhatnak az előírások. A késlekedés miatt további ezreket húzhatnak csőbe a szélhámosok – nagyrészt idős embereket.
A Parlament elé terjesztendő javaslat szerint a termékbemutatót folytató vállalkozások kötelesek lennének ügyfélszolgálatot működtetni, valamint telefonos és e-mailes elérhetőséget biztosítani. Így a fogyasztók élhetnének az elállási jogukkal, 14 napon belül vissza tudnák kérni az áruért kiadott pénzt.
A reklámtevékenységről szóló törvényt úgy változtatnák meg, hogy a termékbemutatóval egybekötött értékesítésnél tilos lenne megtévesztő kedvezményekkel élni: nem lehetne ajándéksorsolást tartani, és nem mondhatják egy termékre, hogy grátisz, ha valójában fizetni kell érte.
Változna a pénzügyi vállalkozásról szóló törvény is, amely megtiltaná a szervező cégnek, hogy a helyszínen fogyasztói hitelt közvetítsen.
Házhoz járó csalók
Házhoz jönnek azok a magukat "szakipari vállalkozóknak" kiadó csalók, akik „szolgáltatásukért” több tízezer forintos "előleget" kérnek el, ám az apró betűs szerződésen felmérési díjként jegyzik be az összeget, amit később már nem lehet visszaszerezni. A rövid felmérési munkálat áraként már az elvégzett szolgáltatásként szerepel.
Ilyen esetben pedig az ügylet üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek minősül. Ekkor a cégek szigorú előírások mentén kötelesek már előzetes tájékoztatást is adni. Világosan és közérthetően kell a fogyasztónak azt az információt megadni, hogy nem illeti meg az indokolás nélküli elállási-felmondási jog, ha a szolgáltatást a cég már a fogyasztó előzetes beleegyezésével teljesíti. Vita esetén a szabályok szerint a vállalkozásnak kell bebizonyítania, hogy ezt a tájékoztatást megadta.
Termékbemutató otthon
Szélhámosok jelentkeznek be telefonon idős emberekhez, hogy felkeresik és otthonukban bemutatják a termékeiket. Majd ha már ajtón belülre kerültek, erőszakosan rátukmálják az idősekre túlárazott bóvlijukat. Ezek a telefonos megkeresésekkel kezdődő, majd a lakásban szerződéskötéssel, vásárlással végződő ügyletek egyre inkább elterjedőben vannak, hatósági megakadályozásuk szinte lehetetlen.
(FVA összeállítás 2015. november)
Frissítés 2015. december 2.
Az Országgyűlés elfogadta a kereskedelmi törvény módosítását. Ennek lényege, hogy tilos lesz az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódó ajándék, árengedmény, vagyoni előny reklámja, kötelező lesz az ügyfélszolgálat működtetése, valamint nem lehet a bemutatókon hitelt kínálni a részvevőknek. A szigorítás 2016. első napján lép hatályba.
Minden negyedik gyermek nehéz helyzetben él az EU-ban
A szegénységben felnövő gyermekek egész életére kihatással vannak gyermekkori nehézségeik. A gyermekszegénység az uniós tagállamokban is valós probléma, hiszen a statisztikák szerint Európában minden negyedik gyermeket fenyeget a szegénység és a társadalmi kirekesztés.
Az
ENSZ gyermekek jogairól szóló egyezménye kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és étkezéshez. Ennek ellenére Európában ez sajnos nem valósul meg.
Az Eurostat statisztikái szerint a tavalyi évben mintegy 26 millió gyermeket fenyegetett a szegénység, vagy a társadalmi kirekesztés Európában. Ez az Unió 28 tagállamában a gyermekek 27,7 százalékát jelenti. Magyarországon ez az arány 41,4 százalék*.
Bár az arányok nagyon eltérőek, minden tagállamban élnek gyermekek nehéz körülmények között. Sereghajtó Románia, ott a gyermekek 51 százalékát, Bulgáriában pedig 45,2 százalékát fenyegeti a szegénység. Hazánk a harmadik az uniós tagállamok között. Dániában, Svédországban és Finnországban a legalacsonyabb a gyermekszegénység kockázata.
Gyermekszegénység az Unióban (klikk a képre)
A gyermekek alultápláltsága szintén nagy probléma az EU-ban. Az
UNICEF kimutatása szerint Észtországban, Görögországban és Olaszországban 2008 óta kétszeresére nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik két egymást követő napon nem ettek húst vagy halat.
A gyermekszegénységet számos tényező befolyásolja
A szegénység nem csak a pénz hiányát jelenti. Amellett, hogy nincs elegendő forrás a gyermekek étkezésének, lakhatásának és öltöztetésének fedezésére, a szegénység társadalmi kirekesztettséggel, az oktatás és a megfelelő egészségügyi ellátás hiányával is járhat. A statisztikák azt is kimutatták, hogy az elvált szülők, főként az egyedülálló anyák gyermekei számára jóval nagyobb a kockázat.
Az EP-képviselők a november 23-i plenáris ülésen vitáznak, november 24-én pedig szavaznak jelentésükről, amely arra ösztönözné a tagállamokat, hogy prioritásként kezeljék a gyermekszegénység felszámolását.
* A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemrég publikált közös tanulmánya szerint Magyarországon 36–54 ezer gyermek éhezik mindennap, s a kutatók kétszázezerre becsülik azon kiskorúak számát, akik időszakosan nem jutnak elegendő élelemhez.
(Európai Parlament, 2015. november)
Bioélelmiszerek vagy hagyományos termékek
Melyik egészségesebb?
Ugyan még folynak a bioélelmiszerek hatását vizsgáló kutatások, bizonyos, hogy az úgynevezett bio életmód kedvező hatással van az emberi szervezetre.
Mi a bioélelmiszer?
A bio-, vagy más néven organikus élelmiszerek gyártása a fenntartható mezőgazdaság elvére épül. Előállításuk során olyan eljárásokat alkalmaznak, amelyek nem szennyezik a környezetet, nem károsak az emberi szervezetre, az állatok és a növények egészségére. Azokat a termékeket lehet ökocímkével ellátni, amelyek 95%-ban organikus anyagokból készülnek.
A 2010-ben bevezetett uniós ökocímke
Előkészítés alatt áll a bioélelmiszerek előállítására és címkézésére vonatkozó szabályozás, amelynek során az Európai Parlament a biogazdaságok helyszíni ellenőrzését sürgeti a csalások elkerülése érdekében.
Szakértők a bioélelmiszerek hatásáról
Az úgynevezett bio életmódot folytatók egészségesebben táplálkoznak, például több zöldséget, gyümölcsöt, magvakat és teljes kiőrlésű gabonát fogyasztanak, mint a hagyományos élelmiszerek fogyasztói.
Az organikus tápanyagok fogyasztása egyértelműen pozitív, hiszen jelentős különbséget lehet kimutatni a bioélelmiszereket, illetve a hagyományos termékeket fogyasztó állatok hormon- és immunrendszere között.
Az állatokkal végzett kutatások szerint az organikus tápanyagokat fogyasztók esetében alacsonyabb a halálozási ráta születéskor, immunrendszerük pedig gyorsabban reagál a külső hatásokra.
(Forrás: Európai Parlament – FVA összeállítás 2015. november)
A digitális szerzői jogok szabályozása az EU-ban
A digitális korszakhoz alkalmazkodva megújítják a szerzői jogok európai szabályozását.
A felhasználók mit tehetnek és mit nem a védett digitális tartalmakkal. Kölcsönadhatom vagy továbbértékesíthetem-e az e-könyveimet?
AR: A hagyományos könyvektől eltérően a fogyasztóknak nincs joguk továbbadni az e-könyveket. Ugyanis az uniós törvényhozás különbséget tesz a hagyományos javak és a digitális tartalmú termékek között.
Készíthetek-e biztonsági másolatot a DVD-imről?
AR: A DVD-k és videójátékok lemásolásának lehetőségét gyakorta korlátozzák az úgynevezett „technikai védelmi intézkedések”. A fogyasztóknak jelenleg nincs joguk arra, hogy másolatokat készítsenek, dacára, hogy fizetnek ezért a lehetőségért magánmásolati adó formájában.
Használhatom-e videójáték-konzolomat PC-ként nyílt forráskódú operációs rendszer telepítésével?
AR: Ezt a kérdést az úgynevezett licensz definiálja. Néhány gyártó például korlátozza a fogyasztóknak azt a lehetőségét, hogy egy olyan operációs rendszert telepítsenek, amely más mint amilyet a gyártó adott. Sőt egyes tisztességtelen feltételek megengedik a gyártóknak, hogy a távolból töröljék azt az operációs rendszert, amelyet nem a játékkonzolhoz adtak.
Feltölthetem-e egy dal remixét a közösségi médiában, hogy megosszam az ismerőseimmel?
AR: Igen, feltölthető zeneremix vagy videó a közösségi hálóra vagy videomegosztó platformra. A probléma az, hogy a tartalmát blokkolhatják, sőt le is vehetik szerzői jogsértés miatt. A fogyasztók akkor védettek a legkevésbé, amikor olyan kreatív tartalmakról van szó, amelyek kívül esnek a védett művek körén.
(Forrás: Euronews – FVA 2015. október)
Csalásra programozott Volkswagen dízelautók
A VW a valóságosnál környezetbarátabbnak hirdette dízelautóit, hogy növelje eladásait. Becsapta a világot környezetbarátnak hitt modelljeivel azzal, hogy autóiba olyan hatástalanítót (defeat device) tett egy szoftveralgoritmus formájában, amely érzékeli, ha a motort tesztelik. A Bosch cég által írt program normális vezetésnél kikapcsolja az emissziós korlátot, ami csak tesztvezetésnél kapcsol be újra.
A motorvezérlés manipulációs botrányt kirobbantó amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) közleménye szerint a teszten csaló járművek valójában akár 40-szeresével haladhatják meg a megengedett nitrogén-oxid kibocsátási szintet.
A VW hivatalosan is beismerte a károsanyag kibocsátási csalást és jelezte, hogy világszerte mintegy 11 millió, EA 189 típusú motorral üzemelő autóját (Golf, Jetta, Beetle, Passat, Tiguan, Touran, Caddy, Sharan) érintheti az ügy. Ebből a blokkból milliószámra készült a konszern, és világ legnagyobb motorgyárának számító győri Audi-gyárban is. Az Audi (A1, A3, A4, A6) mellett a Škoda (Rapid, Octavia, Superb, Yeti, Roomster) és a Seat (Leon, Altea, Alhambra, Exeo, Toledo) is érintett. A Volkswagen a személyautókon kívül a haszonjárművei esetében is befolyásolta az emissziós adatokat.
VW birodalom
A VW konszern Európa legnagyobb, és a világ egyik legnagyobb autógyártója. Tavaly 10,1 millió járművet adtak el, Nyugat-Európában minden negyedik eladott személyautó a Volkswagen-csoporttól származott múlt évben.
Ritka, bár nem példa nélküli, hogy egy autógyártó szándékosan okozzon bajt. A Volkswagennél most ez történt.
Ha a Volkswagen csal, akkor feltehetően a többiek is
Az autóipar képes befolyásolni a tesztek eredményeit. A gyártók saját laboratóriumban, saját alkalmazottaikkal végzik a méréseket. Még a teszteket felügyelő szervezeteket is az autóipar fizeti. Biztosítani kell, hogy a jövőben a teszteket független szervezetek végezzék el.
Az EPA megkezdte más autómárkák dízel modelljeit is vizsgálni. A The Sunday Times laboratóriumának tesztjén máris elbukott a Mazda 6, az Opel Zafira, a BMW X3 és a Citroen egy-egy típusváltozata is. Ezek akár kilencszer több nitrogénoxidot eregetnek a levegőbe, ha valós körülmények közt mérik meg őket.
Az EU most meghirdette, hogy az új modellekre egy új tesztet vezet be (Real Drive Emission Test, RDE), amely valós fogyasztási és emissziós értékeket fog garantálni.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság még nem tervez vizsgálatot az ügyben. Az NKH késlekedése azért is érthetetlen, mert az Európai Bizottság szeptember 24-én felszólította tagállamokat, vizsgálják meg, náluk is előfordultak-e csalások a gépjárművek károsanyag-kibocsátási tesztjeivel kapcsolatban.
Az autózás nem környezetbarát
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének rákkutató ügynöksége már 2012-ben karcinogénként osztályozta a dízelmotorok által kibocsátott gázokat, amiket az azbeszttal, az arzénnal és a mustárgázzal sorolt egy kategóriába. A dízelmotoros autók által kibocsátott mérges gázok, a nitrogénoxid és a nitrogéndioxid közvetlenül is felelőssé tehetők egyes rákos megbetegedések kialakulásáért.
Enyhíteni lehet a káros hatásokat, de ahogy nőnek az eladási számok, és egyre több autó egyre többet megy, egyre jobban fogják rontani a levegőt. Ha óvni szeretnénk bolygónkat, a szemléletünkön kellene változtatni.
Az autó azzal arányosan szennyezi a környezetet, amennyi üzemanyagot valós körülmények között fogyaszt. Az autó fogyasztása azért problémás terület, mert ehhez is tartozik egy hivatalos mérési ciklus, amelynek eredményei nagyrészt nem találkoznak a valósággal. Vélhetően a VW simlis szoftvere a gépjárművek fogyasztási adatait is meghamisítja - teszt üzemmódban alacsonyabb értéket mutat mint a forgalomban.
(A VW szerepel a fogyasztási adatokat leginkább meghamisító autógyártók
között.)
Hogyan tovább?
Az új emissziós elvárásokat már nem képes gázolajjal teljesíteni az ipar. Ez pedig azt jelenti, hogy a
dízelmotort be kellene tiltani, de legalábbis kitiltani a sűrűn lakott övezetekből.
A dízelmotor botrány talán jótékony hatással lesz a közeljövőben a környezetvédelmi előírások betartatására és új, valóban környezetbarátabb energiaforrások terjedésére és a nagy cégek átláthatóbb működésére.
Ha a botrány megrengeti az egész hagyományos autóipart, az ösztönözheti az elektromos és a hibrid meghajtás terjedését.
Az olajipar is nyertese lehet a dízelek visszaszorulásának. Az olajfinomítók hasznot húzhatnak abból, ha a vásárlók inkább benzinüzemű autóra váltanak. Ezek az járművek többet fogyasztanak, következésképpen a finomítók nagyobb mennyiséget adhatnak el termékükből.
(2015. szeptember - FVA)
Frissítés 2015. szept. 28.
Svájcban és Olaszországban is felfüggesztették a Volkswagen összes olyan márkájának árusítását, amelyekbe a trükkös szoftverek kerültek. Magyarországon továbbra sem vizsgálják vagy szankcionálják a környezetszennyező gépjárműveket.
Frissítés 2015. okt. 9.
A brit Emissions Analytics mérései alapján kiderült, a Honda, Mazda, Mercedes és Mitsubishi is tagja a Citroen, Fiat, Hyundai, Jeep, Nissan, Renault, Volvo, VW csalóklubnak. Ezeknek a cégeknek dízeljei valójában jóval több káros anyagot bocsátanak ki mint a gyártói teszteken elért értékek.
Online adatgyűjtés - védekezni nemigen tudunk
A különböző weboldalak és telefonos applikációk folyamatosan figyelik a mozgásunkat, és gyűjtik rólunk az információt – többnyire a tudtunk nélkül.
A legtöbb program nemcsak azokat az információkat tölti le, melyek a működéséhez feltétlenül szükségesek, hanem tudni akarják az ismerőseink listáját vagy épp a telefonunkon tárolt fényképekhez akarnak hozzáférést.
Szinte minden applikáció gyűjti az adatot arról, hogy a felhasználó merre jár, akkor is, ha nincs bekapcsolva a GPS. A telefon közelében lévő routerek alapján legalább olyan pontosan meg tudják állapítani a földrajzi helyzetet, mint a GPS segítségével.
Játékok, amelyeknek egyetlen célja az adatgyűjtés
Az, hogy egy játékgyártó cég adott esetben tudja, hogy mikor, merre jár a felhasználó, még nem feltétlenül jelent problémát, de ha a sok apró adatot összekötik, akkor már valóban nagyon sok mindent meg lehet tudni egy konkrét személyről.
Rengeteg pénz van a személyre szabott hirdetésekben, hiszen sokkal hatékonyabb úgy reklámozni, ha a hirdető korra, nemre, lakóhelyre vagy akár társadalmi csoportra szűkítve tudja célozni az üzeneteit.
Nem csak a hirdetőkre kell gondolni
Amerikában a hitelfelvételnél a bankok és szerződéskötés előtt az egészségbiztosítók is ellenőrzik az ügyfelek hátterét. Ilyenkor fontos információ lehet, ha valaki pár héttel korábban például a rákbetegség tüneteire keresett az interneten, mert ebből arra lehet következtetni, hogy neki vagy egy családtagjának ilyesmi problémája van. Előfordulhat tehát, hogy valaki az adatkereskedők által összeállított profilja miatt nem jut hitelhez, vagy kell többet fizetnie a biztosításért.
Hogy ezenkívül mire használják ezeket az adatokat, pontosan nem tudhatjuk, és ez a valódi probléma.
A különböző hatóságok is kiterjedt adatgyűjtést folytatnak. Ők azzal érvelnek, hogy a bűnmegelőzés miatt van szükségük az információkra. Ha mindenkiről tudnak mindent, akkor nem érdemes semmi törvénytelent csinálni, mert elkerülhetetlen a lebukás.
Nem tud védekezni az adatgyűjtés ellen a laikus felhasználó
Saját e-mail szerverre, titkosított csetprogramokra van szükség ahhoz, hogy a legszemélyesebb adataink védve legyenek, de ezzel ki is zárjuk magunkat a legelterjedtebb kommunikációs csatornákról, és le kell mondani azokról a programokról, melyek már részei a mindennapjainknak.
Hiába nem regisztrál valaki a Facebookra, a lájkgomb ott van szinte minden oldalon, amivel követik, hogy milyen oldalakat látogatunk meg.
Hasonlóan viselkedik a Google összes cookie-ja, ami szintén megtalálható a legtöbb oldalon. Ha jóhiszeműek vagyunk, akkor elhihetjük, hogy amíg inkognitó módban böngészünk, addig nem figyelnek, de könnyen lehet, hogy a privát böngészés elindítása csak jelzés: most valami érdekes fog történni.
Ha valaki internetezik, bankkártyát használ, nem igazán tudja megvédeni magát az adatgyűjtéstől. Középút nincs, a minimális védelem is rengeteg körültekintést és energiát igényel.
Az online áruházak árazási gyakorlata
Tizenhat áruházat vizsgáltak meg, hogy ezek milyen mértékben alkalmaznak árdiszkriminációt, és mit vesznek figyelembe az árazáskor. (Erről korábban semmit nem lehetett tudni, a cégeknek pedig nyilvánvalóan nem érdekük, hogy nyilvánosságra hozzák az árazási gyakorlatukat.)
Két típusú árdiszkriminációval találkoztak.
Előfordul, amikor a keresett termékek sorrendjét változtatják meg a találati listában, de az is előfordul, hogy ugyanazt a terméket különböző árakon adják az egyes felhasználóknak. Nagy botrányt kavart, amikor kiderült, hogy egy utazási oldal inkább a drágább szállásokat ajánlotta azoknak, akik Apple gépről kerestek, azt feltételezve, hogy ők gazdagabbak.
De sok oldal más-más találati listát ad attól függően, hogy telefonról vagy számítógépről keresünk rá az adott termékre, vagy hogy regisztrált felhasználói vagyunk-e az adott oldalnak. Lényeges szempont az is, hogy korábban miket vásároltunk.
Ha valaki mindig a legolcsóbb termékekre kattint, akkor egy idő után akciós ajánlatokat ad például az Amazon is, míg ha a felhasználó a drágább áruk közül válogat, nem kap árengedményt.
Befolyásolja az árakat, hogy épp honnan keresünk rá valamire. Tudható, egy szegényebb környéken olcsóbbak a boltok, de az meglepő volt, hogy ez az interneten is leképződik. Ez utóbbi főleg az Európai Unióban problémás, ahol nem lenne szabad ugyanazt a szolgáltatást eltérő árakon kínálni a különböző tagországokban.
A keresők és a Facebook is mindenkinek mást mutat
A Google személyre szabott találati listákkal dolgozik, ami elsőre kényelmesnek tűnik, de sok hátulütője is van.
Ha valaki például egy politikai témában mindig a konzervatív véleményeket tartalmazó találatokra kattint, akkor a kereső ezt hamar megtanulja, és elkezdi előresorolni azokat az oldalakat, melyekről úgy gondolja, hogy inkább tetszeni fognak.
Hasonlóan működik a Facebook is, ahol az ismerőseink posztjainak mindössze 12 százalékát látjuk.
A felhasználó bekerül egy buborékba, és egy idő után csak a véleményével egyező híreken keresztül látja a világot. Nagyon könnyű elfelejteni, hogy amit a Facebookon vagy a Google-on keresztül látunk, az nem a teljes valóság, hanem a saját buborékunk, amibe besorolt egy algoritmus, melynek a működéséről nem tudunk szinte semmit.
(Forrás: Magyar Narancs: Hannák Ancsa, Northeastern University – FVA összeállítás 2015. október)
A legfélreesőbb helyeket is beszennyeztük PFC-kkel
A Greenpeace nyolc expedíció során három kontinens legérintetlenebb tájain vett hó- és vízmintákat. A hegyvidéki expedíciók célja annak vizsgálata volt, hogy a hegyek havában, tavaiban kimutathatóak-e a per- és polifluorozott vegyületek (PFC-k).
A túraruházatokban, élelmiszercsomagolásokban és rovarirtó szerekben gyakran alkalmazott PFC-k mindenütt kimutathatóak voltak.
A PFC-k nagyon lassan bomlanak le, évekig megmaradnak a környezetben. Egyes PFC-k károsítják a szaporodási képességeket, kapcsolatba hozhatóak daganatos megbetegedésekkel, és károsítják a hormonrendszert is.
A legmagasabb koncentrációt az Alpokban (Svájc), a Magas-Tátrában (Szlovákia) és az Appenninekben (Olaszország) találták. Jelen tanulmány azt bizonyítja be, hogy az illékony PFC-vegyületek a légkörön keresztül eljutnak a Föld legeldugottabb pontjaira is.
Videó a 8 expedícióról:
(Forrás: Greenpeace, 2015. szeptember)
Fonnyadt salátától a prémium terminálokig
A Skytrax (brit független elemző és minőségvizsgáló) utaselégedettségi felméréseiben a légitársaságok és repülőterek szolgáltatásait és a személyzet munkájának színvonalát méri. A szavazás 39 különféle kategóriára terjed ki. A repülőtéri szolgáltatások és a termékek minőségét ellenőrzik az indulástól egészen az érkezésig. A témában a Skytrax teszi közzé a világ legátfogóbb szakmai felmérését.
Az értékelés 5-től 1 csillagig terjedhet.
Immár negyedik éve bukott a távol-keleti légitársaság, amely egy csillagjával magányosan kullog a rangsor végén.
Az észak-koreai légicég gépei európai repülőtereken ritka madárnak számítanak. Főleg azért, mert az EU-ból eleve ki van tiltva biztonsági problémák és elavult gépparkja okán.
A felszolgált étel: Catering consisted of the infamous Air Koryo 'hamburger' containing some kind of mystery meat. Az elegáns nevű étek egy szikkadt zsömle, melynek egyik feléhez gyanús állagú hússzerűség tapad, a másik feléhez meg egy koros salátalevél.
Air Koryo 'hamburger'
A biztonsági tájékoztatót a légiutas-kísérő koreai nyelven mondja, a külföldi utasokkal nem nagyon vesződnek. A személyzet az út alatt nem tolakodó, lefoglalja magát sminkeléssel meg hasonló teendőkkel; gondolván az utast úgyis leköti a számos propagandafilm.
Huszonkettő légitársaság kapott kettő csillagot. Ezek közé tartozik az Air Italy, Bahamasair, Biman Bangladesh, Bulgaria Air, China United Airlines, az illusztris csapatba befért a Ryanair is.
A legnépesebb tábor a közepeseké. Három csillagot kapott az Aeroflot, Air China, Alitalia, American Airlines, Delta Air Lines, easyJet, Germanwings, LOT, SAS, United Airlines és Wizz Air.
Négycsillagosok között van az Air Canada, Air France, British Airways, KLM és Lufthansa.
Öt csillagot csupán hét légitársaság érdemelt ki. Az Ana (All Nippon Airways), Asiana Airlines, Cathay Pacific Airways, Garuda Indonesia, Hainan Airlines, Qatar Airways és Singapore Airlines.
A legbiztonságosabb légitársaságok
A legjobb turista osztályt kínálók
Elsők az első osztályok között
(Etihad, Emirates, Singapore Airlines, Korean Air, Thai Airways, Lufthansa)
Az öt legjobb repülőtér
Hong Kong International Airport, Munich Airport, Seoul Incheon International Airport, Singapore Changi Airport, Tokyo Haneda International Airport.
Mi a helyzet Ferihegyen?
Nemzetközi repülőterünkről a legutóbbi, június végi Skytrax értékelés nem túl fényes. Még szerencse, hogy a felmérés most nem volt teljes körű.
Skytrax megállapítások: Sorban állási idő 1 csillag, terminál tisztasága 2 csillag, ülőhelyek 1 csillag.
Világszerte átalakul a bankkártya használat, a legtöbb bank már csak olyan kártyát ad ügyfeleinek, ami érintéses fizetésre is alkalmas.
Magyarországon is egyre több elfogadó pénztárnál fizethetünk érintőkártyával, amely jelentősen felgyorsítja a vásárlásokat.
Bár az érintőkártyák egyre biztonságosabbak, még sokan ódzkodnak attól, hogy ilyen kártyát kérjenek a bankjuktól.
A pénzintézeteknél választhatunk érintésmentes és hagyományos (PIN-kódos) fizetésre alkalmas kártyát egyaránt. (Kivétel az FHB, a Sberbank és a CIB, melyeknek PayPass-os illetve PayWave-es kártyája még nincs.)
Az „egyszerű” betéti kártyák között csak a K&H-nál van olyan VISA kártya, ami érintéses fizetésre is alkalmas PayWave technológiával van ellátva. Ezzel szemben a bankok többsége a PayPass technológiát elérhetővé teszi az ügyfeleknek a MasterCard és a Maestro kártyákon keresztül. Az MKB betéti kártyái esetében a MasterCard plasztikjainál eldönthetjük, hogy PayPassal vagy anélkül kérjük a fizetőeszközt.
Az érintésmentes fizetés előnyei
Az érintésmenetes fizetéssel felgyorsulnak a vásárlások mert nem kell beütni a PIN-kódot, csak a terminálhoz kell tartani a kártyánkat. Mindössze ötezer forintos értékhatárig tudunk érintésmenetesen fizetni a kártyánkkal. Ennek hátránya, hogy nagyobb összegeknél mindenképp PIN-kódot kell beütnünk, viszont előnye, ha elveszítjük vagy ellopják a kártyánkat, akkor csak kisebb összegeket tudnak leemelni róla.
Biztonságos?
A digitális zsebtolvajok egyre jobban terjedő módszerének lényege, hogy közel kerülnek az áldozathoz (például egy tömegközlekedési eszközön, vagy egy bevásárlóközpontban) és egy speciális eszközzel leolvassák érintős bankkártyájának több fontos adatát. Bárki könnyedén beszerezhet ilyen eszközt, például egy NFC-olvasót is úgy 15 ezer forintért.
Ha eltűnik a kártya
Harminc napunk van arra, hogy jelentsük a kártyánk eltűnését. Ha elveszett vagy ellopták a kártyánkat, akkor a 45 ezer forint felett keletkezett mínuszt a bank átvállalja. Az érintésmenetes kártyánál (ha idejében jelentjük az eltűnését), jóval a 45 ezer forintos szint alatt maradhatunk.
Ha „csupán” a kártyánk adatait lopják el, akkor a bank vizsgálatot indít, és ha tisztázódik, hogy valóban ellopták az adatainkat, akkor a bank a visszaélés mértékéig kártalanít.
(FVA 2015. augusztus)
Adathalász trükkök
Éves szinten az internetes bűnözők 105 milliárd dolláros veszteséget okoznak
A magyarországi bankok ügyfelei ellen tavaly elkövetett adathalászat okozta kár összegét csak becsülni lehet, egyes számítások szerint 200 millió forintra tehető. (Az is ismert, hogy több esetben magyarországi szervereken helyezték el adathalászok külföldi bankok phishing oldalait.)
A webáruházak esetében nincs adat, de furcsa, az online áruházak üzemeltetőit még kerettörvény sem kötelezi az információ-biztonsági szabályok betartására Magyarországon.
Az online adathalászat (angolul phishing) egy, a felhasználók megtévesztését szolgáló módszer, hogy felfedjék személyes és pénzügyi adataikat félrevezető e-mail üzeneteken vagy webhelyeken keresztül. Az online adathalászat gyakran egy e-mail üzenettel kezdődik, amely látszólag megbízható forrásból származik, és bankoktól, hitelkártya-szolgáltatóktól vagy online kereskedőktől érkező hivatalos értesítésnek tűnhet. Az e-mail üzenet a címzetteket egy félrevezető webhelyre irányítja, ahol személyes információkat, például számlaszámokat és jelszavakat kell megadniuk.
A leggyakoribb csalási módszereket gyűjtötte össze a
Proofpoint
biztonsági cég. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a phishing jelentős problémát jelent különösen akkor, ha célzottan történik.
Vannak olyan trendek, amelyeket a legtöbb adathalász követ.
Egyre több esetben fordul elő, hogy az adathalászok a levelező rendszerek jelszó-helyreállítási funkciójának segítségével tudnak hozzáférni a felhasználók levelezéséhez. A támadások nagy részét a Gmail, Hotmail és a Yahoo Mail felhasználóinál észlelték, és legtöbb esetben mobiltelefonra küldött azonosító kód felhasználásával követték el.
Biztonsági tanácsok a felhasználók számára:
Ne kattintsunk az e-mailben, privát üzenetben vagy közösségi oldalakon kapott linkekre.
Ismeretlen alkalmazásoknak ne engedélyezzük a személyes adatainkhoz való hozzáférést.
Ha észrevesszük, hogy az alkalmazás már spam üzeneteket vagy rosszindulatú linkeket küldözget a mi nevünkben, akkor jelezzük a panaszunkat a szolgáltatónak, üzemeltetőnek, akik letilthatják az alkalmazást.
A Windows 10 is buzgón gyűjti az adatainkat
Az új operációs rendszerrel együtt új Adatvédelmi irányelveket és Felhasználási feltételeket is kiadott a Microsoft, melyek augusztus 1-től léptek érvénybe. A Microsoft az új feltételek szerint adatokat gyűjthet a felhasználóról és eszközeiről.
Ha telepítette a Windows 10-et, és a biztonsági beállításokat alapértelmezettként hagyta, gyakorlatilag minden adatát tálcán kínálja a Microsoftnak.
Aki már Windows 10-et használ, be fog jelentkezni a Microsoft-fiókjával.
Ezzel együtt jár, hogy a rendszer automatikusan szinkronizálja egy rakás adatát. Ilyenek a böngészési előzmények, a kedvencek, az éppen megnyitott böngészőfülek, vagy éppen a mentett jelszavak a böngészőből, az appokból, és a wifi-hálózatok és hotspotok belépési adatai.
A Greenpeace Magyarországon aláírásgyűjtést indított az adriai környezetszennyező projekt ellen. A horvát kormánynak szóló petíciót az utcán és
online is alá lehet írni augusztus végéig.
A horvát kormány idén öt cégnek adott ki engedélyt olajkitermelésre. Az amerikai Marathonoil, az osztrák OMV, az olasz ENI, a brit MOG és a magyar-horvát tulajdonú INA kapott koncessziót kutatásra és kitermelésre az Adria huszonkilenc területén. A szerződések a kutatást illetően öt évre, a kitermelésre vonatkozóan pedig 25 éves időtartamra vonatkoznak. A beruházások összértéke eléri a négymilliárd kunát.
A horvátok – a legutóbbi felmérés szerint – csupán 30 százaléka támogatja a projektet.
A határon átnyúló hatásokat vizsgáló folyamatok véleményezésébe már bekapcsolódott Szlovénia és Olaszország kormánya is, amely lassítja az olaj kitermelési tervek megvalósítását.
A tervezett fúrótornyok mindössze tíz kilométernyire helyezkednének el olyan történelmi helyektől mint például Dubrovnik. Mivel nincs korlátozva a fúrótornyok száma, így hamarosan tengerből kiemelkedő acélszörnyek serege lepheti el a magyar turisták által is kedvelt horvát tengerpart horizontját.
Ha beindulnak a kőolajfúrások, búcsút inthetnek a turizmusnak?
Következmény lehet
A tengeri olajkitermelésben az jelenti a legnagyobb kockázatot, ha hirtelen jelentős mennyiségű olaj kerül egy kisebb, elzárt területre, mint amilyen az Adriai-tenger is. Az Adria részlegesen zárt tenger, lassú áramlatokkal, így vízállománya nagyon lassan cserélődik – akár 80 évig is eltarthat, amíg a tengervíz egésze kicserélődik. A sziklás tengerpart miatt pedig akár 30 évig is elhúzódhatna megtisztítani a vizet egy olajkiömlést követően. Ha egy szennyezés elérné a strandokat, az a horvát gazdaság egyik húzóágazatának, a turizmusnak végét jelentheti.
A Greenpeace célja, hogy teljes mértékben megújuló energiaforrások lássák el energiával az Adriai-tenger horvát parti régióit.
Az OMV és amerikai partnere, a Marathon Oil július 29-én bejelentette, mégsem vesznek részt az adriai olaj- és gázlelőhelyek feltárásában.
(2015. július)
Utasjog a személyszállításban
Ha késik a repülő, a vonat, a busz vagy a hajó, vagy törölték a járatot…
Az utasjogokra vonatkozó uniós szabályoknak köszönhetően amennyiben járata több órát késik vagy utazása hosszú késéssel kezdődik meg, a közlekedési társaság, amellyel utazik, köteles méltányos kompenzációban részesíteni Önt. Amennyiben utazását törölték, és az éjszakát utazási célállomásától távol, egy szállodában kell töltenie, akkor a légitársaságnak vagy a vasúttársaságnak ki kell fizetnie ennek költségeit. Utazása előtt nézzen utána, miként élhet jogaival, ha az EU-ban repülővel, hajóval, vonattal vagy autóbusszal közlekedik, vagy töltse le a Bizottság mobiltelefonos alkalmazását. A légi utasok jogai a http://europa.eu/youreurope/citizens/travel/passenger-rights/air/index_hu.htm oldalon olvashatók.
A jogérvényesítés lehetőségei
Dr. Menich Péter, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) főosztályvezetője tájékoztat.
Korábban igen korlátozott lehetőségei voltak az utasoknak a szolgáltatást végző cégekkel szemben, ez mára jelentősen megváltozott. Először a légiközlekedésben, később a vasúti, majd az autóbuszos közlekedésben is egységes EU-s kötelezettségeket fogalmaztak meg a szolgáltatókkal szemben, amelyek során az tagállamoknak utasjogi szervezeteket kellett létrehozniuk. Ezt a feladatot Magyarországon – a vasúti és az autóbuszos közlekedés vonatkozásában - az NKH Piacfelügyeleti és Utasjogi Főosztálya végzi.
Gyakori szolgáltatói hiányosságok
A jogszabályok és az üzletszabályzatok, melyekben a szolgáltatók saját és az utasok kötelességeit, jogait fogalmazzák meg, illetve az utazás alatti és utáni szolgáltatások összessége. Leírva a rendszer tökéletes, de a tapasztalatok azt mutatják, amikor ettől valamilyen eltérés mutatkozik, például a jogszabályok értelmezésében, akkor sok a vitatott pont. Panasz esetén pedig gyakran érzik úgy az utasok, hogy védtelenek egy nagy céggel szemben.
A panaszok kivizsgálása mellett a hatóság feladata a folyamatos ellenőrzés. A jogszabályi háttér az európai uniós joggal kezdődik, amelynek megfelel a magyar törvényi szabályozás, élén a személyszállítási törvénnyel, amely összefoglalja a vasúti és autóbuszos személyszállításra vonatkozó szabályokat.
Az NKH Piacfelügyeleti és Utasjogi Főosztálya először is azt vizsgálja, hogy az üzletszabályzatban benne van-e minden, amit a jogszabályok utasra és szolgáltatóra előírnak. De az ellenőrzés kiterjed arra is, hogy az utastájékoztatás minősége megfelel-e az előírásoknak, ezeknek eleget tesz-e a szolgáltató: a csatlakozási lehetőségek ismertetése mellett azt is ellenőrzi, hogy a menetrendváltozásokról időben értesíti-e az utast a szolgáltató. Ha például nem a hatályos menetdíjak, menetrendek vannak kifüggesztve, akkor bírság kiszabása lehetséges.
Melyek a leggyakoribb utaspanaszok?
a menetjegyek értékesítésével, a kedvezmények igénybevételével kapcsolatosak;
a jegykiadó automaták meghibásodásából eredő, illetve erre hivatkozó kifogások;
a fel nem használt menetjegyek, bérletek visszaváltásához kapcsolódó beadványok;
az autóbuszvezetők, jegyellenőrök, az utasokkal kapcsolatba kerülő személyzet magatartásával kapcsolatos panaszok – utóbbiakat később már nagyon nehéz rekonstruálni;
a késés, járatkimaradás miatti kártérítési igények, valamint a szolgáltatás minőségét kifogásoló észrevételek;
a forgalmi zavarokkal kapcsolatos tájékoztatás elmaradásához fűződő panaszok;
a panaszkivizsgálásra megadott határidő túllépését kifogásoló panaszok;
az autóbuszos biztonságos elszállítás követelményének elmulasztása miatti észrevételek;
a szolgáltatás minőségére irányuló panaszok;
az emelt szintű járatok díjaival kapcsolatos problémák.
Az utaspanaszok kivizsgálásának menete
A jogszabályok alapján az utasnak a panaszát először szolgáltató felé kell jeleznie, és amennyiben ott nem oldódott meg a kifogásolás, akkor a következő lépcsőfok a NKH hatáskörrel rendelkező főosztálya, amely dönt a panasz ügyében. Amennyiben e döntéssel valamelyik ügyfél nem ért egyet, akkor következik a bírósági szakasz. Idáig azonban a tapasztalatok szerint ritkán jut el a probléma, az esetek túlnyomó részében a panaszok kivizsgálásának korábbi szakaszaiban megegyezik az utas és a közlekedési szolgáltató.
(Forrás NKH – FVA 2015. július)
Klón ne kerüljön be az élelmiszerláncba!
Most tárgyalják Brüsszelben a klóntörvényt. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy tiltsák be a klónozást és a klónoktól származó húst, az Európai Parlament pedig a klónok utódaitól származó élelmiszer forgalmazását is meg akarja akadályozni.
Előfordulhat Európában az, hogy klónozott állat húsa vagy teje kerüljön az asztalra?
Camille Perrin, az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) élelmiszeripari szakértője szerint a klónozott állat nem arra való, hogy a tányérunkon végezze. Ezeket a magas genetikai potenciállal bíró állatokat tenyésztési célokra tartják. A tenyésztő nem küldi vágóhídra a 15 ezer eurót érő klónt, talán csak az élete végén, de még az Egyesült Államokban, Kanadában vagy Argentínában is ügyelnek arra, hogy a klón ne kerüljön be az élelmiszerláncba.
Az EU-ban jelenleg nem klónoznak élelmezési céllal. A feltehetően import klónozott eredetű élelmiszer forgalomba hozatala EFSA engedélyköteles. De eddig egyetlen cég sem kért ilyen engedélyt az European Food Safety Authority-tól.
A kutatási célú, a ritka és veszélyeztetett fajok megőrzését szolgáló, illetve a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök előállításához használt állatok esetében alkalmazott klónozás mindazonáltal nem tilos, amennyiben ezen technikák alkalmazása indokolt.
Ugyanakkor a nem élelmiszernek minősülő klónozott termékek – mint például a petesejt vagy az embrió – importja megengedett, így előfordulhat, hogy az európai fogyasztók nem is tudnak arról, hogy klónozott eredetű terméket fogyasztanak.
A génpiszkált termékeket nem korlátozza semmilyen jogszabály, még csak nem is kell feltüntetni a címkén. Az Európai Bizottság felmérése szerint azonban az európaiak többsége állatjóléti vagy erkölcsi megfontolásokból ellenzi az élelmiszeripari célú klónozást. A fogyasztók 83 százaléka ragaszkodik ahhoz, hogy a hús és a tej címkéjén tüntessék fel, hogy klónok utódaitól származik-e.
Az állatok klónozása viszonylag új szaporítási technika. A klónozás során nem módosul a genetikai állomány. A klón nem géntechnológiával módosított szervezet (GMO).
A klónozási technikákkal nem javítható az állatok teljesítménye.
A klónozott állatok nem GMO élőlények. Genetikailag teljesen azonosak azzal az élőlénnyel, amelynek testi sejtjét a klónozáshoz felhasználták, idegen örökítő anyagot nem tartalmaznak.
(Forrás: euronews – FVA 2015. július)
Alig tudjuk mihez van jogunk
Fogyasztói jogaink ismeretében a 28 tagállamból a 24. helyen állunk
Annak ellenére, hogy mi magyarok több problémával szembesülünk, áruk vagy
szolgáltatások vásárlása, illetve igénybevétele során, és gyakrabban vásárolunk
megtévesztő reklámok hatására is, kevésbé tudjuk alapvető fogyasztói jogainkat,
mint európai polgártársaink - állapítja meg a egy friss európai kutatás. A
felmérést Magyarországon a bizottság megbízásából a TNS Közvélemény- és
Piackutató Intézet végezte.
A kutatás megállapításai:
A magyar fogyasztók 35%-a nem, vagy helytelenül tudja, hogy jogosult a telefonon, postán vagy interneten keresztül vásárolt termékeket egy megadott időn belül indoklás nélkül visszaküldeni, és a vételárat visszakapni.
A magyar fogyasztók 49%-a nem, vagy helytelenül tudja, hogy a vásárlást követő 2 éven belül jogában áll a hibás árut díjmentesen megjavíttatni vagy kicseréltetni.
A magyar fogyasztók 76%-a nem, vagy helytelenül tudja, hogy nem köteles a kéretlenül kapott termék árát kifizetni, még akkor sem, ha a termékeket nem küldi vissza.
Jogainkkal kapcsolatos tájékozottságunk növelése céljából figyelemfelkeltő kampányt indít az Európai Bizottság Magyarországon és több tagállamban (Görögországban, Spanyolországban, Cipruson, Portugáliában, Bulgáriában, Lettországban, Olaszországban, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Litvániában, Észtországban, Szlovéniában).
A kampány célja figyelemfelhívás a következő tényekre:
- jogunk van a hibás árukat megjavíttatni vagy kicseréltetni,
- jogunk van az interneten vásárolt árukat 14 napon belül visszaküldeni,
- jogunk van tisztességtelen kikötések nélküli szerződést kötni,
- jogunk van hiteles és korrekt tájékoztatáshoz és reklámokhoz.
Az uniós jogszabályoknak köszönhetően az európai fogyasztóknak erős jogaik vannak és nagyfokú védelmet élveznek több esetben. A jogszabályoknak csak azok a fogyasztók látják hasznát, akik ismerik jogaikat és tudják, hogyan érvényesítsék azokat. A tudatosságnövelő kampány a fogyasztók mellett a kereskedőknek is szól, számukra is hasznos információkat kíván átadni.
(FVA 2015. június)
Nagyrészt átverik az autósokat a szervizek
Autókereskedéseket, autószervizeket és autósboltokat ellenőrzött a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Nemzeti Közlekedési Hatóság. Az eredmény lesújtó.
Az országos akcióban 301 ellenőrzést végeztek, 163 alkalommal találtak valamilyen szabálytalanságot, ami
54 százalékos kifogásolási arányt jelent.
Az ellenőrzött 103 autószervizből 51 esetben (50 százalék), míg a vizsgált 187 autósbolt, illetve autóalkatrész kereskedés közül 111 esetben (59 százalék) tapasztaltak szabálytalanságot a szakemberek.
Ártájékoztatás
A vizsgálat egyik fő szempontja a megfelelő ártájékoztatás volt. A vizsgált 200 üzletből/vállalkozásból 42 esetben volt valamilyen szabálytalanság az árfeltüntetéssel kapcsolatban. Az üzletekben 34 349 termékből 11 607 darabnál hiányzott az ár.
Szolgáltatási díjak
Ezen a területen a legtöbb jogsértést az autószervizeknél tapasztalták. Hiányzott a szolgáltatási díj, vagy nem volt egyértelmű, vagy nem volt jól olvasható. Az is előfordult, hogy nem adtak tájékoztatást a javítás óradíjáról, vagy azt nem megfelelően tüntették fel.
Szavatosság, jótállás
A vizsgált 177 db tájékoztatás közül 41 db valamilyen szempontból félrevezető volt (a kifogásolási arány 23 százalék). A jótállási jegyeket 73 esetben vizsgálták, itt 51 százalékos lett a kifogásolási arány. Az ellenőrzött vállalkozások 19 százalékában egyáltalán nem adtak át jótállási jegyet.
A szabálytalanságot sok esetben az okozta, hogy a vállalkozások nem voltak tisztában azzal a jogszabály módosítással, amely szerint - a gépjárművek 10 ezer forint feletti alkotórészei, illetve tartozékai is jótállás köteles termékek lettek - 2014. szeptembertől.
Az NFH tanácsai
Előre tájékozódjunk a díjakról. Ha az óradíj/munkadíj nincs feltüntetve, kérdezzünk rá, hogy ne a fizetésnél érjen meglepetés.
Tavaly szeptember 15-e óta, a 10 ezer forintnál drágább autóalkatrészek is jótállás köteles termékek lettek. Így ezen alkatrészek esetében is egy év jótállást, illetve két év szavatosságot kell biztosítania kereskedőknek, szervizeknek.
Kérjünk számlát. Éppen azért, hogy a szavatossági/jótállási jogunkkal probléma esetén élni tudjunk.
Az NKH vizsgálati eredménye
Nagyjából minden tizenkettedik alkatrésszel volt valamilyen úgynevezett jóváhagyási vagy minősítési probléma. 6107 megvizsgált alkatrészből 754-nél emeltek kifogást az ellenőrök. Ázsiában gyártott termékek - ledes fénycsíkok és izzók, első ködfényszórók, járművekre szerelhető ablakfóliák, ledes pótféklámpák és halogén izzók - buktak meg az ellenőrzésen. Találtak olyan gépjármű izzókat (ledes helyzetjelző izzót, színes ledes szofita izzót), amelynek csomagolásán csak nagyon kisméretű betűvel tüntették fel: a termék a közúti közlekedésben nem használható.
(FVA, NFH, NKH - 2015. június)
Elévült pótdíjakat akar behajtani a BKV
A cég 120 ezer felszólítást küldött postán
A BKV elkezdte régi, elévült pótdíj-követeléseit behajtani, ráadásul többször csak a bediktált álköveteléseket is. Csaknem minden pótdíjkövetelés, amit a BKV küld ki 2012 előtti. 2012-től 2015-ig a BKK intézte a követeléseket, ahol leállították az elévült követelésekkel zaklatást, ugyanis többe került az adminisztrációja, mint amennyi hasznot hozott. Idén év elején a BKK-n belül bekövetkezett változások miatt újra a BKV intézi a követeléskezelést, s láthatóan visszatértek a régi
utasbarát gyakorlathoz.
A felszólítások jelentős része már elévült pótdíjra vonatkozik. Érthetetlen, hogy a minimum 2,5 éves követelések miért nem évültek el mind, ha az elévülési idő egy év; de a BKV más jogokat gondol magára nézve.
Újságírói kérdésre, hogy miért küldenek ki elévült követeléseket azt válaszolták:
A követeléseknek csak egy része évült el.
Az elévülés nem zárja ki az önkéntes teljesítést.
Jogászok szerint a BKV azt a jogi lehetőséget szeretné kihasználni, hogy ha a felszólító levél után küldenek egy fizetési meghagyást, és azt tizenöt napon belül az utas nem vitatja, akkor az végrehajthatóvá válik. Függetlenül attól, hogy a volt pótdíjazás, attól, hogy a pótdíj már rég elévült vagy attól, hogy esetleg más diktálta be a pótdíjazott nevét.
Mit tegyünk, ha felszólítás érkezik?
Mindenképpen vegye át. A fizetési felszólítás után következhet ugyanis a fizetési meghagyás, amit ha nem vesz át, akkor egy idő után beáll a kézbesítési vélelem és az olyan mintha átvette volna.
Ha a meghagyást átvette, és nem ért vele egyet, vagy azt látja, hogy elévült, 15 napon belül kifogásolja meg.
Kifogást lehet tenni az alkalmazott formanyomtatványon, személyesen, írásban az Akácfa utcai irodában vagy postai úton a BKK Zrt. Pótdíjkezelés 1241 Budapest, Pf. 200 címen, a (36-1) 3 255 255-ös telefonon, valamint mailen: potdijkezeles@bkk.hu
Ha viszont a pótdíjkövetelése nem évült el, és valóban megbüntették, akkor nincs mit tenni, határidőre fizesse be a joggal kért összeget.
(Index, FVA 2015. május)
Fokozottabb előfizetői védelem
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megújítja a hírközlési piacszabályozást, így megreformálja a hírközlési fogyasztóvédelmet. A változtatásokat a hatósághoz beérkezett panaszok figyelembevételével alakították ki. A rendelettel átláthatóbb szabályozási környezetet kívánnak megteremteni. A négy hónap múlva, augusztus 1-től fokozatosan hatályba lépő új rendelet közel húszmillió előfizetői szerződést érint. (Vezetékes telefon, mobiltelefon, televízió- és internet-szolgáltatás.)
Átlátható szabályozás
Az általános szerződési feltételek (ÁSZF) szerkezeti felépítése módosul a közérthetőség és az áttekinthetőség jegyében. Az előfizetők a jövőben könnyebben tudják összehasonlítani az egyes szolgáltatók által előírt szerződési feltételeket, illetve saját szolgáltatójuk ÁSZF-jében is könnyebben eligazodhatnak.
A rendelet a szerződés tartalmi elemeinek meghatározásakor a két fél közötti jogviszony specialitásaira (időtartam, díjak) helyezi a hangsúlyt. A fogyasztó a szolgáltató egyenlő partnerévé válik, és a jövőben a szerződésekben való kiszolgáltatottsága csökken. Az új szabályozás többletgaranciákat tartalmaz az előfizetői jogok védelmére.
Az eddig változatos módon értelmezett „ráutaló magatartással történő szerződéskötés”-re vonatkozó szabályok is megváltoznak.
Elállás a szerződéstől
A mobiltelefon, mobilinternet, műholdas és földfelszíni digitális TV-re kötött szerződéseknél az előfizetőnek lehetősége lesz tizennégy napos próbaidőt tartani. Ha a szolgáltatás nem működik, a fogyasztó felmondhatja a szerződést, és csak azt a forgalmat kell kifizetnie, amit tényleg használt.
Közérthető számlázás, tételes számlamelléklet
Az átlátható és közérthető számlázás érdekében a hatóság bevezette, hogy a számlamellékletben a telefonszolgáltató a fizetendő díjak szerinti bontásban köteles feltüntetni az emelt díjas hívások, távszavazás, SMS, MMS, fogadott hívások utáni összegeket.
Az üzleti előfizetések körében is ésszerű módosítások kerülnek bevezetésre.
(Forrás: NMHH, http://nmhh.hu/ - 2015. április)
Az ÁSZF-ek átláthatóságának hatósági szabályozása nagyon időszerű.
A telekom szolgáltatók hazánkban évente több ezer oldalra rúgó szerződési feltételeket adnak ki, amely gyakorlat példa nélküli. Más európai ország előfizetői pároldalas átlátható és érthető szerződési feltételeket kapnak, amelyeket nem változtatnak a szolgáltatók egyfolytában. Magyarországon az állandóan módosuló, terjedelmük miatt eleve kezelhetetlen, áttekinthetetlen, feltételeiben legfeljebb a szektor vállalati jogászai ismerik ki magukat, azok, akik írják. A hatósági intézkedés végre rendet tehet ebben a fogyasztóellenes helyzetben.
Információs társadalomban digitális oktatás kell
Elavult az intézményesített egészségrombolás
A magyar diákok heti átlagban mintegy testsúlyuk 12-18 százalékát viszik a hátukon. Holott tizenegy esztendeje egy
miniszteri rendelet kiegészítés írja elő, hogy az egyes napokon tankönyveik tömege nem haladhatja meg a 3 kg-t. Gerincgyógyászati kutatási eredmény szerint egészségkárosodás nélkül a tanulók súlyuk legfeljebb tíz százalékát cipelhetnék.
A jogszabályt a pedagógusok szerint lehetetlen betartani, a tanórákra előírt könyvek, füzetek s egyéb eszközök cipelése alól a hagyományos oktatásban nincs menekvés.
Máshol miként boldogulnak?
Több országban már megtalálták módját, miként kerülhető el a gyermekek intézményesített egészségkárosítása. Nem mellesleg mindez a hatékony és korszerű oktatás szem előtt tartásával valósítják meg.
A magyar kisiskolások fizikai túlterhelése helyett a kor követelményeit figyelembe vevő modern képzést, versenyképes tudást lehetne biztosítani. Széles kört érint a probléma, a hazai általános iskolai alsós oktatásban jelenleg több mint 350 ezren tanulnak.
Hazánk az oktatási rangsorban A Legatum Institute Foundation 2014-ben publikált
oktatási világrangsorában 142 ország közül hazánk a 32. volt. Egy évvel azelőtt, 2013-ban 22. és 2012-ben a 20.
A számok azt mutatják, bár még mindig előkelő helyezést ér el Magyarország az oktatási összehasonlításban, de helyezésünk folyamatosan romlik. A rangsorban 113. Kenya éppen leelőzte hazánkat korszerűbb oktatási technológiában.
Az új nemzedék
Gyermekeink 1996-tól beleszülettek a digitális technológiák világába, amelyben már alapvető a webkettő, mobiltelefon, más digitális és kommunikációs eszköz használata.
Az úgynevezett Z nemzedék számára nem vitás, hogy érdektelen és unalmas a papíralapú tanulás. A korszerű, más irányú és szempontú képzés bevezetését illetve a tanítás megreformálását sok országban megkezdték és sikerrel alkalmazzák. Több nemzet felismerte a fiatal generáció sajátosságait, s figyelembe véve a jövő társadalmának várható igényeit új utakat keresett és talált a tanításban. Több hazai magániskolában a tanórákon már használják a korszerű technikai eszközöket. Érdemes más országoknál körülnézni.
Hatékonyabbá tenni az oktatást Új módszertanok, új technológiai eszközök
Fordított osztályterem - USA
Csak az jó, hogy az órán magyarázzák a tananyagot, és utána otthon gyakorolnak a diákok? Megfordították a folyamatot: a magyarázatot videóra veszik, és az óra előtt nézik meg a diákok, ahol aztán már csak a feladatok közös megoldásával, vagyis a tudás gyakorlati alkalmazásával foglalkoznak.
Elektronikus tanár - Kenya
Nairobi szegénynegyedeiben az iskolák annyira rosszul felszereltek, hogy az amúgy is gyenge minőségű tankönyvekből sem jut mindenkinek. A problémát azzal oldották meg, hogy egyetlen táblagépes alkalmazásba tették az egész általános iskolai tananyagot. Mivel a digitális eszköz inkább leköti a diákokat, így eredményesebben tanulnak. Az elektronikus tanár rövid idő alatt mérhető javulást ért el a diákok teljesítményében.
e-könyvek az oktatásban - Belgium
Egy brüsszeli iskola motiválja tanárait az új technológiák használatára, Van tanár, aki digitális tankönyveket használ az óráin. Minden tanuló kap egy IPad-et, amin meghallgathat mondjuk egy hanganyagot, majd válaszolhat azzal kapcsolatos kérdésekre. A tananyagot interaktív táblára vetítik, együtt javítják a hibákat. Így már a hiányzás sem lehet mentség többé, hiszen az óra teljes anyaga letölthető otthon is.
A kézírás vége?
Ősztől, a világ egyik legjobb oktatási rendszerével rendelkező államában, Finnországban folyóírás helyett gépírást tanulnak a diákok azzal az indokkal, hogy az utóbbi készségre nagyobb szükség van korunkban.
A diákok fejleszthetik a kézírásukat, de úgynevezett nyomtatott írással, vagyis elkülönülő betűkkel. A legfontosabb indok, hogy a finn, mint általános iskolai tantárgy, annyira kibővült olyan témákkal, mint a média nyelvezete vagy a gépírás, hogy az időigényes folyóírás már nem fér bele az tananyagba.
Kutatások mutatják, hogy a nagyobb diákok vagy meg sem tanulták rendesen a folyóírást vagy ha alkalmuk adódik, visszatérnek a gépíráshoz vagy a nyomtatott betűkhöz. Eszerint a tantárgy felesleges.
Távol-Kelet A digitális írás az új generáció kedvenc kommunikációs formája. A
technológiának hála az emberek többet írnak, gyorsabban és rövidebben. De egy
olyan országban mint Japán, ahol az íráshoz több ezer bonyolult jelet
kell megjegyezni, a fiatalok emiatt elfelejthetnek írni. Egyre inkább
rászorulnak a mobiltelefonjukra, mert így nem kell emlékezniük azokra a
bonyolult vonásokra és arányokra, amelyekből a japán írás áll.
A Samsung 2013-ban indította a SMART School programját az
Európai Unió tagállamaiban. Ennek keretében általános és középiskolás diákok
oktatását segíti elő a legmodernebb információs és kommunikációs technológiák
alkalmazásával. A dél-koreai cég olyan digitális iskolai megoldásokat kínál,
amelyek a mobil eszközöket interaktív szoftverrel egyesíti. A korszerű oktatási
forma már több
magyar iskolában is elérhető, a tapasztalatok igen kedvezőek.
Európában már húsz országban működik a rendszer.
(FVA 2015. március)
Tervezett elavulás
Egyre rövidebbé válik az elektronikai eszközök élettartama – derül ki az Öko-Institut e.V. független nonprofit civil szervezet vizsgálataiból. A német környezetvédelmi szervezet az elektronikai eszközök vásárlásával kapcsolatos szokásokat vizsgálta. Kiderült, 2004 és 2012 között 3,5 százalékról 8,3 százalékra növekedett azoknak a készülékeknek az aránya, amelyeket meghibásodás miatt ki kellett cserélni.
A háztartási gépekbe beépített elavulás nyomait immár állami hivatal bevonásával keresik Németországban, de egyelőre nem találják. A környezetvédelmi hivatal civil szervezetekkel közösen méri föl, mi lehet igaz abból a gyanúból, amely szerint a gyártók a kelleténél rövidebb élettartamúra tervezik a műszaki cikkeket, hogy a telített piacon több új árut tudjanak eladni. Két évvel ezelőtt a a Stiftung Warentest is foglakozott a tartósság témájával. (Franciaországban törvényben akarják tiltják a tervezett elavulást, amelyet csalásként büntetnek majd.)
A kép változatos. A lapos tévék többségét a vásárlók például működőképes állapotban cserélik le újabbra. A mosó-, hűtő- és más háztartási gépeket az első tulajdonosok átlagosan egy évvel rövidebb ideig használják mint régebben, de így is 13 évig, és a gépek majdnem egyharmada még akkor is működőképes. A vizsgálat további részében igyekeznek majd feltárni, hogy létezik-e az indokolatlan készülékcserére ösztönző elavulás.
A tervezett elavulás elsődleges célja a folyamatos fogyasztásra késztetés. A gazdasági növekedést élénkíti, munkahelyeket teremt és tart fenn, viszont új és fölösleges költséget jelent a társadalom számára. A keletkező hulladék tárolása, megsemmisítése környezeti és egészségügyi károsodást okoz.
(A témában érdekesség: https://www.youtube.com/watch?v=HUeWpImr9uc)
(Forrás: Öko-Institut e.V., The Guardian)
Itt a csoda alma – mérgező vagy sem?
Olyan alma forgalmazását engedélyezték az Egyesült Államokban, amely felvágásakor nem barnul meg. Az új gyümölcsöt génmanipulációval kísérletezte ki a kanadai OFS nevű gyümölcstermesztő vállalkozás.
Az Arctic Granny Smith és Arctic Golden névre keresztelt nem barnuló almák leghamarabb 2017-ben kerülhetnek az amerikai boltok polcaira.
Miért nem barnul ez az alma?
Az alma barnulását a polifenol-oxidáz (PPO) nevű enzim okozza. Ha a gyümölcshús sérül - például kettévágjuk, beleharapunk, vagy megütődik -, ez az enzim védekezik a repedéseken, sérüléseken át bejutó kórokozók ellen úgy, hogy lebontja a roncsolódás környékén elhelyezkedő polifenolokat - s ez barnulással jár, ami esztétikai értékcsökkenést okoz. A barnulás kiküszöbölésére az úgynevezett géncsendesítés módszerét alkalmazták. Ennek előnye, hogy a genetikai kód megváltoztatása nélkül képesek voltak egy adott génszakasz kicserélésére. Az eljárás csökkenti a PPO enzim szintjét, így nem lesz barnulás.
Több környezetvédelmi szervezet követelte az engedély megsemmisítését, illetve az élelmiszerpiaci szereplők elhatárolódását a szóban forgó almák terjesztésétől, de a USA Földművelésügyi Minisztériuma (USDA) hivatalos álláspontja szerint e fajták nem jelentenek környezetvédelmi és egyéb kockázatot.
Hazánkban "zéró tolerancia" van érvényben a geneteikailag módosított szervezetekkel (GMO) szemben, mivel a hivatalos vélemények szerint humánegészégügyi és egyéb hatásuk nem tisztázott.
Az Alkotmány rögzíti, hogy Magyarországon mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, amelyet genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaságnak kell „elősegítenie”.
A tiltás azonban a köztermesztésre vonatkozhat, mivel nem akadályozhatja meg azt, hogy olyan termékek érkezzenek az országba, amelyeket máshol GM-eszközökkel állítottak elő, illetve ilyen alapanyagokat tartalmaznak. Így például a magyar takarmányozásban felhasznált importszója nagy része is génmódosított.
A Magyar Telekom február 1-től újból csökkentette a lakossági földgázszolgáltatása után járó kedvezményeket. Akik mostanában fizettek elő a szolgáltatásra emiatt elesnek a beígért éves megtakarítástól.
Az Energia Start kedvezménye 2 százalékra, az Energia Extráé 3 százalékra csökkent. A Magyar Telekom 2010-től értékesít áram- és földgázszolgáltatást – az egyetemes árhoz igazodó áram- és gázdíjból számított kedvezménnyel – azok részére, akik előfizetői valamely T-Home szolgáltatásnak.
Az induláskor a cég úgy hirdette a szolgáltatást, hogy 5 és 8 százalék kedvezményt adnak ügyfeleiknek a gáz és áram árából. Később az 5 százalékot csökkentették 3-ra, a 8 százalékot 5-re. Most ezt ismét csökkentették 2, illetve 3 százalékra.
Ez már felvetheti a tisztességtelen piaci magatartás gyanúját, hiszen azok az ügyfelek, akik a korábbi kedvezmények hatására például csak 1-3 hónapja fizettek elő a földgázszolgáltatásra, nem tudják érvényesíteni a szolgáltató által beígért éves megtakarítást.
A Magyar Telekomnál nem ez lenne az első eset, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatnának.
Frissítve: A Telekom 2015. július 31-én megszünteti az egyetemes szolgáltatásra jogosult lakossági földgáz-felhasználók részére nyújtott szolgáltatását, ezért ebben az ügyfélkörben 2015. május 12-től kezdődően nem folytat további értékesítési tevékenységet.
Árat emelt a Telenor
Egyoldalú szerződésmódosítással emelte tarifáit a Telenor Magyarország Zrt. vállalati előfizetői számára. A távközlési cég február elején mintegy 30 ezer levelet küldött ki üzleti előfizetőinek, amely szerint február 19-től módosulnak a fizetési feltételek. A számlán a jövőben két tétel, a kiegészítő havi díj és a kapcsolási díj is megjelenik.
A módosítással akár több tízezer forinttal nőhet a havi kiadás.
A Telenor bár elismeri, hogy egyoldalú szerződésmódosításról van szó, az előfizetést az ügyfél mégsem bonthatja fel, mint ahogy hasonló esetben ezt a lehetőséget jogszabály is rögzíti.
A Telenor lépését a Gazdasági Versenyhivatal és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is vizsgálja.
Emlékeztetőül: A magyar hírközlésszabályozás gyakorlatában példátlan összegű, negyedmilliárd forintos büntetést szabott ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a Telenor Magyarországra egyoldalú, jogsértő szerződésmódosítások miatt. A hatóság álláspontja szerint a norvég tulajdonban lévő szolgáltató összesen 93 tarifacsomag díjait módosította jogalap nélkül 2014-ben.
(Forrás: hir24.hu, hwswMagyar Nemzet 2015. február – FVA összeállítás)
Drasztikus drágulás a Telekomnál
Szinte mindenkire kiterjedő mobilos áremelést hajt végre július 1-jei hatállyal a Magyar Telekom. A hang- és a mobilnetes csomagok díjtételeit is emelik, a változás miatt nagyjából ötszáz - ezer forinttal lesz magasabb a havi számla végén szereplő összeg.
Az adminisztrációs díjak is megugranak. A díjcsomag módosítása üzletben 1000 helyett 2000 forintba kerül majd, telefonos ügyfélszolgálatot igénybe véve pedig 700 helyett 1500 forintba. Hasonló mértékben drágul a PIN/PUK kód kiadása, a számla újranyomtatása, valamint a számcsere is. Ez utóbbi az eddigi 6500 forint helyett 10 ezer forintba fog kerülni.
Frissítve 2015. június
Az NMHH ideiglenesen megtiltotta a Magyar Telekomnak és a Telenornak azt, hogy az általuk kezdeményezett, az ügyfelek jó részét érintő szerződésmódosításukat a tervezett július elsejei határidővel bevezessék. A jogszabályok megsértésének gyanúja miatt hivatalból általános hatósági felügyeleti eljárást indított a két cég ellen.
Most tárgyalják Brüsszelben a klóntörvényt. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy tiltsák be a klónozást és a klónoktól származó húst, az Európai Parlament pedig a klónok utódaitól származó élelmiszer forgalmazását is meg akarja akadályozni.
Annak ellenére, hogy mi magyarok több problémával szembesülünk, áruk vagy
szolgáltatások vásárlása, illetve igénybevétele során, és gyakrabban vásárolunk
megtévesztő reklámok hatására is, kevésbé tudjuk alapvető fogyasztói jogainkat,
mint európai polgártársaink - állapítja meg a egy friss európai kutatás. A
felmérést Magyarországon a bizottság megbízásából a TNS Közvélemény- és
Piackutató Intézet végezte.
Egyre rövidebbé válik az elektronikai eszközök élettartama – derül ki az Öko-Institut e.V. független nonprofit civil szervezet vizsgálataiból. A német környezetvédelmi szervezet az elektronikai eszközök vásárlásával kapcsolatos szokásokat vizsgálta. Kiderült, 2004 és 2012 között 3,5 százalékról 8,3 százalékra növekedett azoknak a készülékeknek az aránya, amelyeket meghibásodás miatt ki kellett cserélni.
