Az Internet sötét oldala

Fegyver, drog, hamis bankjegy, bankkártya-adat is kapható a világhálón. Mekkora veszély a net sötét oldala? Több szakember fejtette ki véleményét a témáról az Euronews "On The Frontline" január 28-ai műsorában.

Thomas Olofsson információbiztonsági specialista szerint ezrével találhatók illegális piacok a világhálón – a net sötét oldala akár ötszázszor nagyobb, mint a rendes webfelület.

Vannak rendszerek, amelyek segítik az anonim böngészést és a cenzúrázott tartalmak megjelenítését. Ezek egyike a Tor, amely lehetővé teszi az IP-cím elrejtését. A Tor biztosította névtelenség és a bitcoin digitális fizetőeszköz megkönnyíti a bűnözők dolgát, és szinte ellehetetleníti azokét, akik el akarják kapni őket.

Az online anonimitást biztosító Tor hálózat nemcsak az internetes cenzúra kikerülését célozza, hanem a felhasználók védelmét a kormányzati vagy bármilyen egyéb online megfigyeléssel szemben. A Tor hívei arra hivatkoznak, hogy ez a rendszer létfontosságú azoknak, akik diktatúrákban élnek. Európában, amióta Edward Snowden leleplezte az amerikai NSA tömeges megfigyeléseit, a netezők jobban kívánják védeni a magánszférájukat.

Rob Wainwright, az Europol igazgatója nem tagadja, a bitcoin, a Tor és más hasonló rendszerek legitim részei a digitális világnak. Akik ezeket használják, élnek az internet szabadságával. A probléma az, hogy az ilyen rendszerek kínálta névtelenséggel vissza is lehet élni. Egy hollandiai felmérés azt mutatta, naponta 2,5 millióan használják a Tort, a forgalom fele bűncselekményekkel függ össze, például kábítószerrel és gyerekpornóval. A rendőrség szinte képtelen ellenőrizni az interneten folyó illegális tevékenységet, és ezt a terroristák és a bűnözők is felismerték.

Jamie Bartlett, a Centre for the Analysis of Social Media igazgatója úgy gondolja, aggasztó, hogy a kormányok túl sok mindenbe belelátnak, hogy folyton kémkednek a netezők után. Erre válaszul már egyszerű felhasználók is azt próbálják elérni, hogy az interneten ne sértsék meg az átlagember privát szféráját.

Preston Byrne, a titkosító rendszereket létrehozó Eris Industries munkatársa úgy látja, a rendőrség olyan mértékben lát bele az emberek mindennapi életébe, ami példa nélküli a történelemben. Az életünk legnagyobb része már a neten zajlik, s ez mind lekövethető. Szerinte az alternatíva az lenne, hogy a nyomozók legyenek szakemberek, ne kelljen mindig a megfigyelés eszközéhez folyamodniuk. Az államnak fel kell vennie a tempót. Ráadásul még újabb zavaró számítógépes megoldások is várhatók. Emberi intelligenciára van szükség nem pedig megfigyelésre.

Az Europol igazgató szerint hiába fejlesztenek, olyan súlyos a probléma, hogy képtelenek utolérni magukat. Attól tart, egyre több lesz a cyberbűnözés, s megjelenhet a cyberterrorizmus. Az bizonyára felébreszti a társadalmat, a kormányokat és a törvényalkotókat. Akkor talán sikerülni fog megtalálni az ésszerű egyensúlyt, hogy biztonságosan élvezhessük az internet szabadságát – vélekedik Rob Wainwright.

A műsorba meghívták a Tor projekt képviselőit is, de ők nem kívántak élni a lehetőséggel.

A Mozilla bővíti a Tor hálózatot

Saját szervereiből csinál Tor relayeket a Mozilla. A vállalat több régi eszközét is az anonim hálózat szolgálatába állítja – hivatkozik a HWSW január 30.-ai cikkében a Mozilla blogposztján megjelentekre. A Mozilla middle-relayként, azaz a hálózat közbenső elemeként állítja munkába erőforrásait.

(FVA 2015. január)  

---

GVH – 7 milliárd forint bírság 2014-ben

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) múlt évben mintegy százhúsz versenyfelügyeleti eljárást indított és zárt le. Az eljárások felét a fogyasztóvédelmi ügyek adták. A lezárt ügyek mintegy 30 százaléka fúziókontrollal volt kapcsolatos, a fennmaradó ügyeket a klasszikus antitröszt - kartellel, erőfölénnyel való visszaéléssel kapcsolatos eljárások tették ki. A GVH gyakran bírságolt fogyasztási csoportokat, a fogyasztók tudatosságának növelésére pedig Tanácsa dó Irodákat nyitott vidéki városokban. (Debrecen, Eger, Győr, Pécs, Szeged.) Több eljárásban kiderült, az ígéret tiltott, illetve megtévesztő vagy megalapozatlan volt. Például a vállalkozások a tilalom ellenére is feltüntetnek ígéreteket arról, hogy az élelmiszernek gyógyító hatása van.
Ezek az ígéretek a sérülékeny, az ígéretre az átlagosnál jóval fogékonyabb fogyasztókat célozták meg. A hatóság vizsgálta az átlagos fogyasztót érintő vállalkozói magatartásokat is, így például azt, amikor az áruházláncok akciója során nem volt készlet, az üdülési jogot értékesítő vállalkozás új jog vásárlásáért a régi megszűntét ígérte hamisan, a mobiltelefonra feltöltött egyenleg "hamarabb járt le", illetve az internet sebessége nem volt igazolható.

Egy hatásbecslés szerint a fogyasztók legalább 58 milliárd forintot takarítottak meg a GVH működésének köszönhetően, a 2008 és 2012 között lezárt versenykorlátozó megállapodásokkal és erőfölényes visszaélésekkel, valamint fúziókkal foglalkozó versenyfelügyeleti eljárások nyomán.

A Gazdasági Versenyhivatal 1991. január elsejével kezdte meg működését, azóta ügyel a tiszta versenyre, terjeszti a versenykultúrát, küzd meg a kartelekkel és védi a fogyasztókat. 24 év alatt 3.500 ügyet zárt le, ez idő alatt 70 milliárd forint bírságot szabott ki. A hatóság társadalmi hasznossága abban is mérhető, hogy a fogyasztók legalább 58 milliárd forintot takarítottak meg a hivatal egyes versenyfelügyeleti - versenykorlátozó megállapodásokkal, erőfölényes visszaélésekkel, valamint fúziókkal foglalkozó - eljárásaival 2008 és 2012 között, míg a 2009-2014 közötti időszakban - egy másik módszerrel számolva - a GVH 97 milliárd forintra becsüli a társadalmi hasznát.

(Forrás: GVH – FVA 2015. január)

---

Karácsonyi bevásárlás

Az internetes vásárlásoknál legyünk körültekintőek.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) 2014-ben célirányosan ellenőrzött kupont értékesítő internetes oldalakat. Az ellenőrzésnél a szakemberek 95%-os(!) kifogásolási arányt állapítottak meg. Az NFH tavaly 185 webáruházat ellenőrzött, ezek 70 százalékánál bukkantak valamilyen visszaélésre. (2009-ben 97%, 2010-ben 89%, 2011-ben 85%, 2012-ben 70% volt a kifogásolási arány az online kereskedelmi ellenőrzéseknél.)
A szabálytalanságok jellemzően a tájékoztatási követelmények hiányos teljesítésére vezethetők vissza, illetve az elállási jog alkalmazásakor tanúsított vállalkozói magatartás is gyakran kifogásolható. A NFH tapasztalatai szerint utóbbi három tipikus félrevezető feltételben szokott megnyilvánulni: az egyik, amikor a webáruház kiköti, hogy a vevő a visszaküldés garanciáját csak akkor érvényesítheti, ha az adott árucikket eredeti dobozában, csomagolással együtt adja át az eladónak, a másik kapcsán a termék személyes átvételét szabják az elállási joggal élés feltételéül, míg a leggyakoribb szabálytalan eljárás a jótállási igény jelzéséhez a vásárláskor kapott nyugta bemutatását írja elő.
A vitás helyzetekben elsőként mindig a kereskedővel való megegyezést érdemes megkísérelni. Ebben tud segíteni a Fogyasztóvédő Alapítvány. Amennyiben a megegyezés eredménytelen, a felek között már szerződéses jogvita keletkezik, aminek rendezésére a bíróság vagy alternatívaként a békéltető testület lehet jogosult.

Amire vásárlásnál figyeljünk

Minden vásárlást bizonyító blokkot, nyugtát és számlát őrizzük meg. A reklamációkat a kereskedő csak akkor köteles kezelni, ha ezekkel bizonyítjuk, hogy üzletében vásároltuk a terméket.
Ellenőrizzük, hogy a számlán valóban a termékkel kapcsolatban feltüntetett ár és a megfelelő darabszám szerepel.
Ellenőrizzük, hogy valódi nyugtát adtak.
Élelmiszer vásárlása esetén ellenőrizzük a minőség-megőrzési vagy fogyaszthatósági idő lejártát.
Hibátlan termékeket a kereskedő nem köteles visszavenni. Ha ezt a lehetőséget mégis biztosítja, akkor a visszavásárlás, kicserélés feltételeiről már a vásárláskor tájékozódjunk. Kötelező, egyéves jótállás vonatkozik 10.000 forintos vételár felett.
10.000 forintos vételár alatt nem jótállás, hanem két éves szavatossági időszak vonatkozik a termékekre.
A pénztárnál figyeljünk arra is, hogy az eladó a meghirdetett vagy a tájékoztatón szereplő áron számolja-e az árut. Eltérést lehetőleg még a pénztárnál jelezzük.
Több eladási ár feltüntetése esetén az alacsonyabb ár felszámítására kötelezett a kereskedő. A magasabb ár felszámítását már lehetőleg a pénztárnál vagy az ügyfélszolgálaton jelezzük.
Játék vásárlása esetén vegyük komolyan a célcsoport korára vonatkozó ajánlást és a biztonsági figyelmeztetéseket.

(Fogyasztóvédők tanácsai - 2014. december)

---

Csomagolóanyag búzából, céklából és kukoricából

Az élelmiszereket többnyire becsomagolják. A csomagolóanyagok nagy része azonban valamilyen kőolajszármazék, ami többnyire nem bomlik le¹. Ennek a problémának a megoldását tűzte ki célul a Succipack elnevezésű európai projekt, amely kutatókkal teszteli a polibutilén-szukcinát (PBS) alapú, természetes, növényi eredetű csomagolóanyagokat.
A céklából, búzából és kukoricából kivont nyers gyanta-granulátumot beletöltik egy gépbe, felmelegítik és tömörítik, majd levegőt fújnak bele, amely során finom filmszerű anyaggal burkolt buborékok keletkeznek. A buborékokat lehűtik és a fóliát egyszerűen feltekercselik. Ennek a bio alapú csomagolóanyagnak az előnye, hogy biológiailag lebontható s remélhetően fokozatosan kiszorítja majd a kőolaj alapú termékeket. A csomagolóipar ugyanazokat a gépeket tudja majd használni, mint eddig, hiszen a gyártási technológia nem változik.

(euronews 2014. december, videó: https://www.youtube.com/watch?v=7bIGs3UeufU)

A 2011. évi Zöld Találmányok Nemzetközi Versenye egyik aranyérmese egy maláj termék volt - a növényi rostanyagokból előállított, lebomló, újrahasznosítható csomagoló fólia. A csúszós banánhéj, a kemény jackfruit héja és a szőrős rambután a magas karbohidrát és protein tartalma miatt alkalmas a műanyag olcsó előállítására.
Pár éve komposztálható bió csomagoló alapanyagot fejlesztett politejsavból (PLA) egy magyar cég az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében.

¹ Egy nejlonzacskó lebomlási ideje elérheti a száz évet.

(FVA összeállítás 2014. december)

---

Adatbányászat a patikákban

Néhány tízezer forintért, illegálisan hozzájuthatnak a nagy cégek a betegek gyógyszerfogyasztási adataihoz a patikákban. A gyógyszerészkamara is figyelmeztette tagjait: büntetőpereket kockáztatnak az eljárással.

Öltönyös, aktatáskás ügynökök járják a patikákat. Arra próbálják rávenni a gyógyszerészeket: adják át nekik az egészségbiztosítónak gyűjtött vényforgalmi adatok másolatát - általában sikerrel is járnak. Előfordul, hogy a „patikai” rendszergazda külön programot telepít a pénztárgépekbe, amely továbbítja a megrendelőhöz az információkat.

Több patikus mondja, az orvoslátogatók a patikai vényadatokból próbálják ellenőrizni, hogy az orvos, akivel kapcsolatban állnak, mikor, mire és melyik cég készítményét rendeli. A forgalmazók szintén üzleti célokra, így piackutatásra, elemzésre használják az információkat. Egy orvosi portálon arról írtak, már egy svájci cég is bejelentkezett a „patikai adatbányába”.

Ezek az adatok főként az orvosok megvesztegetésében, a piaci stratégia megtervezésében és a társadalombiztosítással való alkuban használhatók fel. Bizonyos esetben a beteg is kárvallott lehet: bár az adattömeg elvben anonimizált, olykor torzított taj számot használ, de így is sokszor meg lehet határozni, kinek az egészségügyi információi kerültek illetéktelen kézbe. Sokan azzal hitegetik magukat, hogy ha a taj számot kicserélik, akkor nincs probléma. Pedig ez nincs így: gyakran az alapműveletek ismerete sem kell ahhoz, hogy valaki föltörje a „titkosított” taj számokat.
A patikai vényadatok kiadása és kereskedelme illegális. Nincs kontroll a rendszerben, és azt sem tudni, mire használják azokat. Az információbiztonságról szóló törvény nem fogalmaz egyértelműen arról, hogy az egészségügyi intézmények alanyai-e a jogszabálynak.
A jelenség miatt a Magyar Gyógyszerészi Kamara konferenciát szervezett azzal a céllal, hogy tudatosítsa a kollégákban, nem lehet „csak úgy” adatokat kiadni. Voltak, akik elmondták, nem tudják, hogy számítógépeikre milyen programokat telepítettek. Előfordult olyan eset is, hogy a gyógyszerpiac egyik szereplője kilátásba helyezte a megrendelésekhez társuló kedvezmények megszüntetését, ha a partner nem szolgáltat adatot. Egy a konferencián is fölszólaló gyógyszerész elmondta, a gyógyszertárak adatainak „bányászata” jelenleg több csatornán keresztül történik. A gyógyszertárak díjazást kapnak az adatszolgáltatásért, de semmi olyan adatot nem kérnek a patikáktól, amelynek kiszolgáltatása jogtalan volna.

Dr. Hankó Zoltán kamarai elnök elmondta, szakmai, epidemiológiai, gazdasági és gazdálkodási szempontból is kincsesbányának nevezhető az a mérhetetlen mennyiségű adat, ami a gyógyszertári munka során a gyógyszertárban felhalmozódik. Kialakult a gyógyszerforgalmazáshoz és a gyógyszertári értékesítéshez kapcsolódó adatok piaca, ennek azonban még korántsem tisztázottak a működési feltételei. A Kamara elnöksége egy ajánlást készít, melynek előkészítésére a jelenlévők a kamara informatikai munkabizottságát kérték fel.
Dr. Küttel Sándor, a Gyógyszer Nagykereskedők Szövetségének elnöke úgy véli, hogy az adatgyűjtést lehet erkölcsösen és transzparensen is intézni, a gyártóknak joguk van ismerni az emberek gyógyszerfogyasztási szokásait. Nekik is kell adatokat szolgáltatni, például az OEP, a KSH vagy a NAV felé.

(FVA november)

---

Vasárnapi boltbezárás – három év után visszatért az ötlet

Magyarországon az 1990-es évek eleje óta szabad nyitvatartási rendszer működik: a boltok nyitva tartását csak ünnepnapokon korlátozzák.

Egy képviselői javaslat szerint (http://www.parlament.hu/irom40/01914/01914.pdf) jövő év március közepétől a bevásárlóközpontoknak és a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzleteknek át kell állniuk a hat munkanapos hétre. Csak a dohányboltok, a gyógyszertárak, a benzinkutak, az újság- és virágárusok, valamint a pékségek nyithatnának ki vasárnap. A törvényjavaslat szombaton pedig időbeli korlátok közé szorítaná a nyitva tartást. A javaslat alapján az üzletek reggel 6 óra és este 10 óra között lehetnek nyitva.
2016. január elsejétől bezárnák a világörökségi területen működő diszkontokat, nagyméretű szupermarketeket és hipermarketeket, valamint megtiltanák, hogy ezekre a helyszínekre működési engedélyt kapjanak a kereskedők.

Kivételek

Leépítésekkel járhat
Az intézkedés legfontosabb hatása lehet, hogy a jelenleg vasárnap is működő vállalkozások kevesebb emberrel is el tudják látni tevékenységüket, azaz létszámleépítés történhet egyes ágazatokban. A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége közleményben úgy fogalmaz, ha megszavaznák a vasárnapi nyitva tartás korlátozását előíró törvénymódosító javaslatot, az legalább 35 ezer munkavállalót - elbocsátások, vagy csökkenő bevételek útján - hátrányosan érintene, továbbá az állami bevételek csökkenését eredményezné. Amennyiben pedig nem mindenkire vonatkozna, piacidegen diszkriminációt jelentene, piactorzító hatása lenne.

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2011-ben egy háttértanulmányt, mely szerint egy ilyen intézkedés munkahelyek tízezreit veszélyezteti, a hatástanulmány versenyképességi problémákat is felvetett. Már csak azért is, mivel az unióban nincs általános tiltás a vasárnapi munkavégzésre, így ha bevezetnék a tilalmat, bizonyos gazdasági szereplők versenyhátrányba kerülhetnének.

2011-ben a miniszterelnök úgy nyilatkozott: "Amíg nem lehet megélni heti ötnapi munkából, addig nincs lehetőség az üzletek vasárnapi zárva tartására".

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint minden ötödik magyar a hét utolsó napján vásárol. Ennél jóval nagyobb arányt számszerűsített egy közvélemény-kutatás, amely szerint a magyarok 48 százaléka szokott vasárnap vásárolni, legalább 2 millió család ilyenkor (is) intézi a beszerzéseit.

Mit mond a dolgozó
Egyértelmű, hogy rosszul járunk – vélekedik egy hipermarket pénztárosa. A vasárnapi pótlékkal plusz 6 ezer forintot vittem haza, s a havi nettó 100 ezer forintos fizetésem mellett ez is számít. Lehet, hogy a döntéshozóknak ez nem összeg, nekem, a családomnak viszont igen. A jövőben a szabadnapokat „szétdobják”, jó esetben is havonta egy alkalommal lesz hétvégén két szabadnapom. Rosszul járnak a diákok, a kismamák, akik elesnek a vasárnapi pótléktól – tette hozzá. A hipermarketek két csúcsforgalmi ideje a péntek délután és a szombat. De ha vasárnap zárva leszünk, e két napra tolódik át a vasárnapi forgalom is, ami viszont olyan terhelést hozhat, hogy beledöglünk majd – mondja az alkalmazott.
Egy másik hipermarket középvezetője álszentnek tartja a családbarát elképzelést, hiszen az ott dolgozók családi kasszáiból vennének el pénzt. A leépítés sem családbarát – teszi hozzá, ahogy a vásárlóktól elvett megszokott bevásárlási lehetőség sem. Úgy vélekedik, a bevásárlóközpontokat nemigen fogja kár érni ha bevezetik az új rendet, hiszen áttolódik a forgalom a péntek-szombati napokra. Ő is úgy gondolja, ezzel túlterhelik majd az ott dolgozókat, a péntek-szombatra tovább megnövekedő tumultus a vásárlók közérzetének sem kedvez majd.

Mit mondanak a vásárlók

Mit gondolnak a szakemberek
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint, ha egy bolt arra rendezkedett be, hogy vasárnap is nyitva tart, akkor egy hatnapos hét esetében el kell gondolkodnia a leépítésen. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy látja, hogy a vasárnapi zárva tartás bevezetésével lennének olyan piaci szereplők, akik ebből jól jönnének ki, míg másoknak veszteségeik lennének. A dolgozók érdekeit képviselő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke úgy fogalmaz, eddig is támogatták a javaslatot, ha az versenysemleges, vagyis minden üzletre – mérettől függetlenül – egyformán vonatkozik.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára nem tud pontos becslést adni, hogy mennyivel eshet a kereskedelmi forgalom, de abban biztos, hogy csökkenne. A főtitkár hozzátette, a kihalt plázában a 200 négyzetméteres mikroboltok sem fognak tudni megélni, vagyis akiket védeni akarnak, azokat csődbe viszik. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete friss reprezentatív felmérésében az szerepel, hogy a háztartások jelentős része már pénteken és szombaton elintézi a vásárlást, ahogy szervezetünk.

Mit mondanak a piaci szereplők
Az Auchannál és a Tesconál is megvárják a javasolt változtatások részleteit, melynek megismerését követően alakítják ki álláspontjukat. A CBA-nál, ahogy évekkel ezelőtt, úgy most is támogatnák ezt az elképzelést. Belső felmérésük szerint a CBA munkavállalóinak 87 százaléka szerint jó döntés lenne a vasárnapi zárva tartás. A SPAR-nál a törvénymódosító javaslatról nem kívántak nyilatkozni, a Lidlnél pedig azt mondták, hogy a téma nem teljesen új keletű az Európai Unióban. A cég a kormányzattal történő bármilyen egyeztetésre nyitott, és amennyiben a javaslat a piac minden szereplőjére kiterjed, természetesen elfogadják. Az Aldinál is elvárják, hogy a működést érintő szabályozás ne legyen diszkriminatív jellegű. A vállalat olyan megoldást támogat, amely az épület, az eladótér mérete, a kereskedelmi tevékenységet végzők személye vagy az árukínálat alapján nem különbözteti meg hátrányosan a kereskedelmi egységeket.

Míg a CBA-nak üzletei mérete miatt ugyan kedvezne a mostani elképzelés, de ahogy pár éve, most is a vasárnapi boltbezárás mellett vannak, ahogy a COOP egykor szintén a zárva tartás mellett érvelt.

Mit mondtak az üzletek 2011-ben

Mi a helyzet más EU-tagállamokban

Az EU régi tagállamainak túlnyomó többségében valamilyen mértékben korlátozzák az üzletek nyitva tartási idejét, az új tagországokban viszont jellemzően teljesen szabadon dönthetnek a boltok.

Nagy-Britanniában és Írországban a hét minden napján, napi 24 órán át költhetik pénzüket a vásárlók. Horvátországban évekkel ezelőtt a katolikus egyház tett egy kísérletet a vasárnapi nyitva tartás betiltására, de a gyakorlatot az ország alkotmánybírósága 2004-ben alkotmányellenesnek nyilvánította. Olaszországban még 2011-ben hoztak egy törvényt, aminek értelmében a boltok saját maguk dönthetik el, hogy mikor akarnak kinyitni, és mikor nem, Svédországban és Finnországban pedig már évek óta akár heti hét nap árulhatnak az üzletek. Németország 2007 óta az egyes szövetségi államokra bízza a kérdés szabályozását. Portugáliában nyitva lehetnek az üzletek vasárnap 13 óráig.

Az uniós országok közül Belgium, Hollandia és Spanyolország, Franciaország és Ausztria korlátozza a vasárnapi nyitva tartást.

Franciaországban a gazdaság élénkítése céljából most kívánja feloldani a kormány ezt a korlátozást. Ausztriában, a bécsi vállalkozások több mint 72 százaléka támogatná a vasárnapi nyitva tartást - áll a Bécsi Gazdasági Kamara közvélemény-kutatásának friss eredményeiben. Csak Bécsben körülbelül 800 új munkahelyet és 140 millió euró többletbevételt jelentene, ha a hét utolsó napján is nyitva tarthatnának az üzletek – állítja a gazdasági kamara.

(FVA összeállítás 2014. november)

---

Decembertől más élelmiszercímkék

Elvileg eltűnnek a túl apró betűk is

 

December 13-án lép hatályba az élelmiszerek címkézését szabályozó új rendelet, melynek célja többek között az, hogy az allergiások, vagy az étel-intoleranciával rendelkezők teljes körű tájékoztatást kapjanak az allergén anyagokról. A címkematrica a vonalkód és az ár mellett már az allergiát, érzékenységet kiváltó összetevőket is mutatja. Az előre nem csomagolt élelmiszereknél is érvényes lesz a szabályozás, így amikor a szemünk előtt csomagolják az élelmiszert, akkor is kell tájékoztatást kapnunk az allergénekről.
Vannak olyan mérlegek, amelyek a vonalkód és az ár mellett az összetevők listáját is rá tudják nyomtatni a címkékre. Ahol viszont nincs digitális mérleg, így például a hentes pultban kézzel kell majd ráírni a csomagolásra a kért adatokat.

(2014. október - FVA)

---

Sofort Banking – veszélyben lehetnek adatai!

Kockázatok az azonnali online átutalási rendszerben

Egy német cég árucikkek és digitális termékek internetes vásárlásához kínál termékeket és szolgáltatásokat.

A Sofort Bankig tizenegy uniós országban, több mint 30.000 webáruházban – internetes kereskedőnél és szolgáltatónál – áll a vásárlók rendelkezésére. A fizetési rendszer már hazánkban is elérhető.

A Sofort Banking az online azonnali átutalási eljárások közé tartozik, azaz egy kerülő út nélküli online banking alapján működik. Előnye, hogy nem kell regisztrálni vagy virtuális bankszámlát, ún. e-pénztárcát létrehozni mint a PayPal esetében. (A német „SOFORT” szó jelentése azonnal.) Ennél a fizetési módnál az ügyfél automatikusan átirányításra kerül a kódolt fizetési felületre. Az oldal automatikusan átveszi az átutalás adatait, így csupán a bankot kell kiválasztani, majd megadni a megszokott internetes bankoláshoz használt belépési adatokat. Végezetül a jóváhagyó kóddal engedélyezhető az átutalás. Az internetes kereskedő azonnali visszaigazolást kap az átutalás beadásáról, így megrendelést azonnal feldolgozhatja. A megrendelés kiszállítására így gyors. A SOFORT AG nem számol fel a vásárlóknak külön költséget szolgáltatása igénybevételéért.

Az újfajta szolgáltatás jelentős biztonsági kockázatot jelenthet a fogyasztók számára, mivel harmadik személynek engedik át a bankszámlájuk feletti rendelkezést, és az ehhez szükséges egyedi azonosító adatokat. A biztonsági kockázatból fakadó érdeksérelem valós, a fogyasztók anyagi érdekeit is veszélyeztető probléma. Ügyféladatokkal történő visszaélés, azok jogosulatlan megszerzése révén kártérítéstől is eleshet a fogyasztó. A banki oldalnak és az ügyfélnek ugyanis nincs lehetősége minden esetben bizonyítani, hogy a harmadik fél közbeiktatása során az adatátvitel folyamatában melyik fél hibájából, felkészületlensége folytán vagy aktív közreműködése révén történt adatszivárgás. Azáltal, hogy az ügyfél átengedi internetbanki titkos kódjait harmadik személynek, megsértheti a bankok titokmegosztás tiltására vonatkozó biztonsági követelményét is.

Az online átutalási szolgáltató a kommunikációjában "ellenőrzött fizetési rendszer"-re vonatkozó TÜV tanúsítvány szövegezést tüntet fel, s ez alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére, mivel úgy tűnhet, hogy a szolgáltató egy fokozott, a pénzügyi intézményekre kiterjedő felügyelet alatt áll. A harmadik fél szolgáltató tevékenysége azonban jelenleg nem sorolható a pénzforgalmi szolgáltatások körébe, így az MNB által fogyasztóvédelmi szempontból sem felügyelt tevékenység. Az Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság rendelkezik általános hatáskörrel ezen tevékenységet illetően, azonban az esetleges károk miatti igények kizárólag bírósági úton érvényesíthetőek.

Az online átutalási szolgáltatás igénybevételét megelőzően az ügyfélnek érdemes tájékozódnia arról, hogy a fizetés sikertelensége esetén milyen módon tudja érvényesíteni fogyasztóvédelmi jogait. Előfordulhat ugyanis, hogy az online átutalási szolgáltatást nyújtó harmadik fél szolgáltató telefonos ügyfélszolgálatán csak angolul vagy németül lesz lehetősége panaszt tenni. Az sem kizárt, hogy a szolgáltató Általános Üzleti Feltételei kizárják a felelősséget a fizetés sikertelensége esetén, és bármikor azonnali felmondásra is lehetőséget adnak számára.

A SOFORT Banking álláspontja szerint szolgáltatásuk megfelel az európai és magyar jogszabályoknak, a magyar hatóságok (MNB, NFH) figyelmeztetése nem megalapozott. Közleményükben írják, havonta 3 millió tranzakciót kezelnek, s működésük ideje alatt nem volt egyetlen, a SOFORT használathoz köthető fogyasztókat megkárosító csalás sem.

A pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását szabályozó uniós jogszabály folyamatban lévő felülvizsgálata során várhatóan egyértelmű szabályok lépnek majd hatályba a harmadik fél szolgáltatók által nyújtott fizetési szolgáltatásokra vonatkozóan is.

(Forrás: MNB, www.sofort.com - 2014. október FVA)

---

Szemfényvesztés a szabványos fogyasztásmérés

Az olasz Altroconsumo fogyasztóvédelmi szövetség beperelte a Fiat és a Volkswagen cégeket a fogyasztók megkárosítása miatt.
A szövetség szerint az európai szabvány szerint mért fogyasztási adatoknak közük sincs az autók valós fogyasztásához. Ráadásul az olasz fogyasztóvédelmi szervezet szerint még ezen a szabvány szerinti mérésen is csalnak az autógyárak. Igazukat azzal bizonyították, hogy két autóval ők is elvégezték a maguk független NEDC-ciklus (New Europen Driving Cycle – új európai menetciklus) szerinti fogyasztásmérésüket.
Szériaállapotú Fiat Panda 1.2 benzines és a dízel üzemű Volkswagen Golf 1.6 TDI volt a két vizsgált autó, s megdöbbentő eredmény született. A Fiat 5,21 l/100 km-es átlagot ad meg NEDC-ciklus szerinti fogyasztásnak, ehhez képest a mérés 6,11 l/100 km-t eredményezett - ami 17,3 százalékos eltérés. A Volkswagen által reklámozott 3,8 l/100 km-es fogyasztáshoz képest 5,83 l/100 km lett az átlag - ami 53,4 százalékos eltérés!
Az Altroconsumo bizonyíthatóan dokumentálta méréseit, és ezzel a bizonyítékkal be is perelte a Fiatot és a Volkswagent a fogyasztók megkárosítása miatt.
Átlagos, évi 15 000 km-es futásteljesítmény mellett a Fiat Panda tulajdonosa 247 euró (több mint 76 eFt), a VW Golf 1.6 TDI tulajdonosa 509 euró (157 eFt) többlet üzemanyag-számlával számolhat.

Az érintett autógyárak még nem reagáltak az ügyben. A per kimenetele kétséges, nem valószínű, hogy elmarasztalnák a gyártókat. Hiszen semmi olyan dolgot nem tesznek a fogyasztásmérés manipulálásakor, ami tilos lenne, épp csak minden olyan dolgot végrehajtanak a mérésen résztvevő autón, amit nem tilt a NEDC mérési előírás. Például leragasztják a karosszéria illesztési hézagait a légellenállás mérséklésére, a gördülési ellenállást túlfújt abronccsal csökkentik, minden nélkülözhető dolgot és tartozékot kiszednek az autóból a tömeg csökkentése miatt, speciális olajokat használnak a motorban.

A NEDC mérést az autók városi nitrogén-dioxid kibocsájtásának mérésére találták ki a hetvenes években, később pedig ezt kezdték el használni a CO2-kibocsájtás (és az ezzel egyenes arányban álló fogyasztás) mérésére. A NEDC ciklus négy megismételt városi és egy városon kívüli ciklusból áll össze. A méréseket egy lezárt teremben fékpadon végzik. Az autónak nincs légellenállásból fakadó többletfogyasztása s nincs semmilyen elektromos fogyasztó sem (pl. rádió, klíma). Négy darab 1 kilométeres mérés alapján vetítik ki 100 kilométerre a fogyasztást, így értetően valótlan adatok születnek.
Ha a megadottnál jóval magasabb a valódi üzemanyag fogyasztás, az a levegőszennyezést is negatívan befolyásolja. Az autók jóval több káros anyagot bocsátanak ki a valóságban, így sokkal jobban szennyezik a környezetet mint a NEDC szerinti mérés mutatja.

A legnagyobb csalók

(Altroconsumo - Associazione Consumatori, Transport & Environment – FVA összeállítás)

---

A racionalitás a szabályozók részéről hiányzik

Szeptember 1-jétől az EU vállalatai nem gyárthatnak és importálhatnak 1600 wattnál nagyobb teljesítményű porszívókat. Három év múlva életbe lép egy még szigorúbb korlátozás, amely szerint egyetlen porszívó teljesítménye sem haladhatja meg a 900 wattot.

Az Európai Bizottság szerint a döntést a klímaváltozással folytatott küzdelem indokolja. Cél az is, hogy segítsék a fogyasztókat energiaszámlájuk csökkentésével pénzt megtakarítani.

Kérdés, ha a fogyasztók pénzt takarítanának meg azzal, hogy kisebb teljesítményű porszívót vásárolnak, vajon miért nem vásárolnak kisebb teljesítményű porszívót? Egy amerikai tanulmányban a fogyasztóknak ezt az állítólagos irracionalitását vizsgálták meg. A szerzők az Egyesült Államok energiaügyi és közlekedési minisztériuma, illetve környezetvédelmi hivatala energiahatékonyság-javítást célzó intézkedéseit elemezték a költségek és a haszon szempontjából. Gondolhatnánk, hogy az energiaszabályozásból eredő haszon döntően környezetvédelmi jellegű, kiderült azonban, hogy a várható haszon mindenekelőtt a fogyasztók megtakarításaiból származik.
Vajon a fogyasztók valóban olyan irracionálisak lennének, hogy a kormánynak bizonyos energiafogyasztó termékeket be kell tiltania – teszik fel a kérdést a szerzők, akik nem találtak gyakorlati adatokat, amelyek ezt alátámasztanák. A feltevésnél, miszerint a fogyasztók és a cégek egyértelműen gazdasági érdekeik ellenében cselekszenek, sokkal kézenfekvőbb az a magyarázat, miszerint a felügyeleti hatástanulmányok alapfeltevéseinek némelyike téves. Az alaposabb vizsgálat nyomán nyilvánvalóvá válik, hogy a feltételezett fogyasztói tévedéseket semmilyen empirikus tény nem támasztja alá.
A tanulmány végkövetkeztetése: „ha a racionalitás valahol hiányzik, akkor talán főként a szabályozók részéről”.

Miről is van szó?

Jó ez nekünk, fogyasztóknak?

A fejlesztők a jövőben nem a porszívó motor teljesítményére, hanem a szívóképesség fejlesztésére koncentrálnak.
Felmerül, valójában egy kisebb szívóerejű porszívóval tovább tart majd a takarítás ideje, így vélhetően a fogyasztás sem lesz kevesebb. Ráadásul a gyengébb motor szervizigényesebb, élettartama rövidebb lehet. Arról nem is szólva, a készülékek várhatóan drágábbak lesznek.

(Forrás: AMA, CECED, European Commission, Harvard University, Journal of Regulatory Economics, Napi Gazdaság, Which? - FVA 2014. szeptember)

---

Javulnak a feltételek az európai fogyasztói piacokon

Az Európai Bizottság által közzétett éves fogyasztói piaci körkép szerint az európaiak többsége elégedett az árupiacokkal. Még az utóbbi években legrosszabbul teljesítő piacokon – például a járműüzemanyagok és a vasúti szolgáltatások – is javulás volt megfigyelhető. Továbbra is a banki szolgáltatások szektora a sereghajtó, azon belül pedig a befektetési termékek és a jelzálogok piaca áll a legrosszabbul. A Bizottság több száz termék és szolgáltatás alakulását követi nyomon ötvenkettő fogyasztói piacon, mégpedig az uniós fogyasztók visszajelzései alapján, akik különböző szempontok – az árszint, a termékekkel kapcsolatos problémák, a panasztétel lehetősége, a vállalatokba vetett bizalom és az általános elégedettségi szint – alapján rangsorolják ezeket a piacokat.

A három legproblematikusabb terület a következő:

• a banki szolgáltatások szektora,

• az energiapiacok,

• a távközlés.

A közüzemi szolgáltatások, a használt autók piacai, valamint az üzemanyagárak szintén hagynak kívánnivalót maguk után. Összetettségüknél fogva továbbra is inkább a szolgáltatások okoznak bosszúságot a fogyasztóknak, ráadásul a szolgáltatók – marketingstratégiájuk keretében – gyakran szándékosan megnehezítik a fogyasztóknak, hogy a számukra legkedvezőbb döntéseket hozzák. A „régi” uniós tagállamokban az emberek inkább a kiskereskedelmi és gépjárműipari szolgáltatásokkal elégedettek, míg az utóbbi tíz évben csatlakozott országokban a távközlési szolgáltatások nyerik el jellemzően a fogyasztók tetszését.

A következő lépések

Az EU egyebek mellett az alábbi kezdeményezésekkel próbálja javítani a fogyasztói feltételeket a legrosszabban teljesítő ágazatokban:

• új szabályokat vezet be a fizetési számlákra és a lakossági befektetési termékekre vonatkozóan,

• kidolgozta és előterjesztette a kontinens teljes hálózati lefedettségét célzó javaslatcsomagot,

• intézkedéseket hoz a kínálat és a számlázás átláthatóbbá tételére az energiaellátás terén.

Egy üzemanyagpiacról készült tanulmány megállapítja, hogy az üzemanyagok ára túlságosan ingadozik, sőt egyes országokban naponta többször is változik. Ezért egyre több tagállamban ár-összehasonlító webhely működik, amely megkönnyíti a fogyasztók számára az eligazodást, és közvetve az árak csökkenését idézheti elő.

Egyre népszerűbb a környezettudatos vásárlás

Tízből négy fogyasztó számol be arról, hogy a megvásárolni kívánt áru, illetve szolgáltatás kiválasztásánál szempontot jelent számára, milyen hatást gyakorol a környezetre a kérdéses termék. Amikor a vásárlók nem a környezetbarát, ún. „zöld terméket” választják, annak a hátterében többek között a környezeti hatással kapcsolatos információk hiánya, a magasabb árfekvés, valamint a termék környezetkímélő jellegével kapcsolatos állítások iránti bizalmatlanság húzódik meg okként.

(Forrás: Brüsszel, 2014. szeptember)

---

Több tízezer liter ásványvizet vonatott ki a forgalomból a NÉBIH

Tizenkettő különböző ásványvíz forgalmazását tiltotta meg és kötelezte a gyártókat a termék visszahívására a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A tételek az elmúlt hónapokban zajlott ásványvíz-ellenőrzés során akadtak fenn a hatóság szűrőjén.
Az üzletláncok az érintett termékeket levették a polcokról. Az ásványvizeket a nitrition koncentráció és a Pseudomonas aeruginosa baktérium engedélyezett határértéket meghaladó tartalma miatt kellett visszagyűjteni.

(A nitritionok jelenléte fekáliás szennyeződésre utal, a Pseudomonas aeruginosa pedig egy gyakori baktérium, ami a talajban, vizekben, növényekben, állatokban és emberekben is megtalálható. Ugyan egészséges emberekre ritkán veszélyes, viszont a meggyengült immunrendszerű embereket könnyen beteggé teheti. Leginkább a cisztás fibrózisban szenvedő betegek tüdejének megfertőzéséről lehet tudni.)

Az alábbi ásványvizeket érintette a visszahívás

• Pannon-Aqua szénsavmentes természetes ásványvíz 1,5 l

• Saguaro Pannon-Aqua szénsavmentes természetes ásványvíz 1,5 l

• Aquitas Zafír szén-dioxiddal enyhén dúsított ásványvíz

• Aquitas Zafír szénsavmentes természetes ásványvíz 1,5 l

• Aquitas Zafír szén-dioxiddal dúsított ásványvíz 1,5 l

• Saguaro Mizse szénsavmentes természetes ásványvíz 1,5 l

A szennyezett ásványvizek gyártói:

Aqua-Pet Italgyártó, Magyarvíz, Pannon-Aqua.

A következő forgalmazóknál találtak szennyezett ásványvizet:

ALDI, LIDL, One Euro Store.

A NÉBIH-től megkérdeztük, miként lehet, hogy három termék esetében a szén-dioxiddal dúsított változat nem volt szennyezett. Hiszen feltételezhető, ugyan azon, most tisztításra kötelezett kutakból származik a víz, csupán később szén-dioxiddal dúsítják azokat. Arra is kíváncsiak voltunk, a palackok méretének eltérése a szennyezettséget miért befolyásolhatta.

Tisztelt Selmeczi Balázs Úr

A szén-dioxid jelenléte gátolja a Pseudomonas aeruginosa baktériumok túlélését. Emiatt a szén-dioxiddal dúsított ásványvizekben kisebb a valószínűsége a baktérium jelenlétének. Mikrobiológiai kifogás esetén az eloszlás nem egységes, a Pseudomonas filmszerű képletet képez a csőhálózaton, ami lökésszerűen válik le, így fordulhat elő, hogy nem minden palackban, nem minden tételben van jelen. Tisztelettel: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Ügyfélszolgálat

(FVA 2014. augusztus)

---

Nincs pontatlanabb a magyar vasútnál
A MÁV személyszállítás az elmúlt hat évben 23 évet késett

Drága, ráadásul nálunk a legpontatlanabb a vasút - derül ki az Európai Bizottság átfogó jelentéséből, amit az európai vasúti közlekedésről írtak. A tanulmányban szó esik az európai vasúthasználati szokásokról, a vonatok felszereltségéről, a hálózatok tulajdoni viszonyairól, az árakról, a dolgozók összetételéről.

A jelentés egyik lényeges üzenete, hogy kezd kialakulni Kelet-Európában egy fenntarthatatlan folyamat: egyre többen autóznak vonat helyett, és ezért az állam számára is egyre kevésbé fontos a vasút. Csökken a járatok száma, ami következtében pedig aztán még kevesebben választják a vasutat.

Sokat vonatozunk

Mi egyelőre kevésbé vagyunk részesei ennek a folyamatnak, a magyarok európai összevetésben kimondottan nagy vonatozók, csupán az emberek harmada mondta, hogy soha nem utazik vonattal. A legnagyobb európai vasutas nemzet a luxemburgi, ott a lakosság tizenhat százaléka legalább heti egyszer vonatozik.

Nagy-Britanniában a kilencvenes évek közepe óta hetven százalékkal, Franciaországban harminchét százalékkal többen utaznak vasúton, eközben Görögországban, Lengyelországban, Bulgáriában és Romániában több mint hatvan százalékos, a három balti államban pedig kilencven százalékos a visszaesés. Csehországon és Magyarországon alig esett vissza az utas szám.

Milyen messze van a pályaudvar?

Ellátottságunk csak közepesnek mondható, a magyarok öt százaléka több mint egy óra távolságra lakik a legközelebbi pályaudvartól, és mindössze negyede lakik 10-30 percnyi távolságra. Nálunk az emberek harmincnyolc százaléka elégedetlen a pályaudvarok minőségével. Meglepő, hogy akad tizenöt százalék, aki határozottan elégedett, és magas színvonalúnak tartja a magyar vasúti megállókat.

Nagyon megdrágult a vasút

2011-ről 2012-re Szlovákiában drágult a legnagyobbat a vonatozás, harmincöt százalékkal került többe, míg nálunk az uniós átlag alatt, mindössze néhány százalékot emelkedett az ár. De más a helyzet, ha a 2005–2012-es időszakot nézzük. Miközben az infrastruktúra nem fejlődött látványosan, hazánkban csaknem duplájára drágult a vasút. Ennél csak Lettországban volt nagyobb drágulás.

Az Európai Bizottság tanulmányában elemzi az egyes országok vasúttársaságainak tulajdonosi összetételét és a piac szerkezetét. Megállapítják, hogy az árak általában alacsonyabbak ott, ahol az egyes társaságok között verseny folyik. Közép- és Kelet-Európa országaiban nincs jogi akadálya a piacnyitásnak, a valóságban azonban a kormányok minden eszközzel korlátozni próbálják a versenyt. A jelentés megállapítja: úgy tűnik, a tagországokban szociális okokból fontosabbnak tartják a nemzeti vasúti társaságok megvédését, ezért a piacnyitásról szóló tárgyalások vontatottan haladnak.

Naná hogy késik

Nem elég, hogy a magyar vonatozás kiugróan megdrágult, a magyar vonatok a legpontatlanabbak is, a románok, szlovákok, kenterbe vernek minket, a litván, lett, osztrák járatokhoz pedig órát lehet igazítani.

Nem csak nálunk pénznyelő

A tagállamok évente 36 milliárd eurót költenek vasútra, ennek nagyjából a fele állami támogatás. Nagyjából minden uniós állampolgárnak éves szinten 80 euróba kerül a vasúti szektor fenntartása. Magyarországon minden vonatkilométert 7 euróval támogatott az állam 2012-ben. Hollandia és Anglia más utat jár, szinte egy az egyben az utasok fizetnek, és nem terhelik a költségeket az adófizetőkre.

A vasúti dolgozók között mindenhol kevés a fiatal, nálunk az összes dolgozónak mindössze 10 százaléka harminc év alatti, a többség inkább negyvenes. Feltűnő, hogy a görögöknél mennyivel több az ötvenes vasutas, Magyarországon pedig szinte teljesen hiányzik a hatvan feletti réteg.

(Forrás: http://ec.europa.eu/transport/modes/rail/market/doc/com)

---

Ötvennégy milliárd SPAM üzenet naponta
- az e-mailek 57%-a kéretlen szemét

A Cyberoam (egy biztonsági megoldásokat gyártó vállalat ) kiadta jelentését az internetes fenyegetésekről, amelyek 2014. első negyedévben a legjelentősebb incidenseket okozták illetve veszélyt jelentettek. E szerint a pénzügyi befektetéseket javasló, gyógyszereket és diétás készítményeket ajánló, álláslehetőséget kínáló spamek száma némileg csökkent, viszont növekedett a futball világbajnokság témájával foglalkozók száma. A Viagra és hasonló hamis gyógyszereket népszerűsítő levelek aránya 45% volt első negyedévben, míg az álláslehetőségekkel, illetve pénzügyi szolgáltatásokkal 15%-ban találkozhattunk. Számszerűsítve az összes e-mailnek 57%-a kéretlen szemét, az átlagosan kibocsátott spam mennyisége 54 milliárd e-mail üzenet naponta.

A Cyberoam statisztika szerint a Paypal nevével visszaélő regisztrált adathalász incidensek száma a tavalyi esztendőhöz képes jelentős, 70%-os növekedést jelent. Az adathalász támadások fő célpontjai mindig is kapcsolódnak a pénzmozgáshoz, így elsősorban bankok, fizetésközvetítők, pénzt kezelő hivatalok, illetve jelentősebb közösségi oldalak használói ellen szoktak megtévesztő, hasonmás oldalakat készíteni.

A második legnépszerűbb helyen találjuk az Apple ID-k (felhasználói azonosítók) elleni adathalász támadásokat. Az adathalász támadásoknak egy olyan új hulláma tapasztalható, amely elsősorban olyan sebezhető lakossági IP címtartományból érkezik, amelyeken nem tiltották le a távoli asztal szolgáltatást. Megfigyelhető trend, hogy valamilyen egészségmegőrzéssel kapcsolatos Google Docs dokumentumot próbálnak küldeni a támadók, ahol az áldozatokat hamis Google belépő oldal segítségével igyekeznek eltéríteni.

Focivébés átverések
Mindig megtalálhatunk bizonyos sláger témákat a kéretlen levelek közt, így többek közt hihetőnek is gondolható lottónyereményről értesülhetünk, amelyben arról értesítenek, hogy nem csak egymillió dollárt nyertünk, de ezen felül még ingyen jegyet is a foci VB-re. Ezen kívül a sportesemények eredményeinek helyes megtippelése miatti állítólagos nyereményekről is kaphattunk spamet.

SPAM nagyhatalmak
Ha a spamek kibocsátóit nézzük, akkor Spanyolország áll az első helyen, majd az USA és Argentína következik. Főképp nyugat-európai országokat találunk az élmezőnyben, az első 5 helyezett között van Németország és Olaszország is. A legnagyobb spamküldő zombi hatalom India lett, második helyen Oroszország, míg harmadik legjelentősebb spam zombi ország Vietnam.

Okosodnak, népszerűbbek a mobilos kártevők
A Cyberoam negyedéves jelentéséből kiderül, hogy egyre nagyobb teret kapnak a mobileszközökre készített átverések, kártevők. Az egy évvel ezelőtt felbukkant Androidos "notcom" nevű kártevő egyik új verziója ismét kártékony .APK kiterjesztésű trójai alkalmazást hordoz. A kártevők egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak, például a támadásnál azt is figyelik, milyen eszközről látogatják az adott linket, így ha PC-ről vagy iOS készülékről, akkor csak egy fogyókúrás weboldalra irányítják a látogatót, míg Android esetén a megtévesztő, frissítésnek is gondolható "security.update.apk" csomagot ajánlják fel letöltésre. Ennek a kártevőnek az a rejtett célja, hogy felesleges adatforgalmat generálva jelentősen megnövelje az áldozat mobilszámláját, de a titkosított adatok nagy valószínűséggel valamilyen botnetes tevékenységet is rejtenek.

Akár félmilliós bírság egy spamért
Ötvenezertől félmillió forintig terjedő kereskedelmi bírságot is kiszabhatnak az elektronikus hirdetésekkel visszaélőkre. A hirdetés tartalmával kapcsolatos, annak jogszerűségét érintő ügyekben (például számlaszámot kicsaló, adathalász levelek) a rendőrség, illetve egyéb hatóság jogosult eljárni.
Az elektronikus hirdetésküldés szabályainak betartását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ellenőrzi. Egy 2008-ban született törvény is vonatkozik erre. E szerint csak akkor kapunk jogszerűen hasonló tartalmú levelet, ha ahhoz előzetesen hozzájárultunk. Az ilyen küldeményekről azonban bármikor ingyen leiratkozhatunk, a küldőnek kötelessége tájékoztatni bennünket, hogy ezt miképp tehetjük meg.
Az NMHH-nál on-line módon is lehetőség van a kéretlen hirdetések bejelentésére az alábbi linken: https://e-nmhh.nmhh.hu/e-nhh/4/urlapok/esf00101/

A három aranyszabály:
Ne válaszoljunk kéretlen e-mailre.
Ne kattintsunk kéretlen e-mailben szereplő linkekre.
Ne vásároljunk kéretlen e-mailben hirdető forgalmazótól.

(FVA 2014. június)

---

Betilthatják a gyerekek energiaital-fogyasztását Magyarországon

Vizsgálja az energiaital fogyasztás korlátozásának lehetőségét a gyerekeknél, tinédzsereknél az Egészségügyért Felelős Államtitkárság. A chipsadó bevezetésével ugyanis - az adófizetés elkerülése érdekében – sok gyártó kezdett trükközni az összetétellel. Így a korábbinál még többféle termék közül válogathatnak a fiatalok. Ráadásul az összetevők is igen sokfélék, nem ritka, hogy 17-20 alapanyag is megtalálható egy-egy energiaitalban, ami megnehezíti a vizsgálatot és hatásának felmérését.
Bár az elmúlt években egyre kevesebb iskolai büfében és italautomatában lehet energiaitalhoz jutni, a gyerekek még mindig könnyen hozzáférnek ezekhez az egészségre ártalmas termékekhez. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) 2010-es felméréséből kiderült, hogy a 10 és 14 év közötti gyerekek egyötöde energiaitalt iszik reggelire. (Vannak olyan országok is, ahol az energiaitalok normál italként történő fogalmazása, értékesítése tilos, például: Franciaország, Olaszország, Dánia, Norvégia.)
Jelenleg semmilyen jogszabályi vagy élelmiszerkönyvi korlátozás nincs az energiaital összetételére vonatkozóan. Általában koffeint (metil-xantin származék), cukrot vagy édesítőszert, taurint, glükuronolaktont, B-vitaminokat, esetleg növényi kivonatokat tartalmaz. Jelölésére vonatkozóan egyetlen kötelezettség van: amennyiben koffein-tartalma nagyobb mint 150 mg literenként, a "Magas koffeintartalom" feliratot fel kell tüntetni a címkén.

Néhány ok, amiért nem egészséges energiaitalt fogyasztani:
Szívproblémákhoz vezethet, hiszen érezhetően megemeli a vérnyomást. Jóformán blokkolja az anyagcsere folyamatokat, ami egyúttal a méreganyagok felhalmozódásához is vezet. A depresszió kialakulását elősegíti, gyengíti a szívizmokat, ami e létfontosságú szerv túl korai leállását válthatja ki. Jelentősen növeli a vesekő kialakulását, az immunrendszert is gyengíti.

Amennyiben bevezetnék a korlátozást, akkor is kérdéses, milyen hatásfokú lesz az. A tiltások mellett megfelelő felvilágosító kampányokra is szükség lenne.

(FVA összeállítás 2014. május)

---

2015 karácsonyától befellegzett a roamingdíjaknak

Az Európai Parlament megszavazta a barangolási díjak eltörlését és a fogyasztói jogok kiterjesztését, valamint a távközlési piac fejlődését elősegítő intézkedéseket

Az Európai Parlament a "behálózott kontinens"¹ elnevezésű (az egységes távközlési piacról szóló) bizottsági rendeletjavaslat általános szavazásának részeként megszavazta a roamingdíjak 2015 karácsonyától hatályba lépő eltörlését. Felszámolni az akadályokat, könnyebbé tenni az emberek életét és csökkenteni költségeiket - voltaképpen ez az Unió legfontosabb hivatása - fogalmazott az Európai Bizottság alelnöke, aki szerint a döntéssel mindenki csak nyerhet, a szolgáltatók és a fogyasztók is. Következő lépésként az EU tagállamai tanulmányozzák a rendeletet, és a Bizottság reményei szerint 2014 végére megszülethet a végső megállapodás annak szövegéről. Ezzel az igencsak szembetűnő roamingdíjak mellett kézzelfogható közelségbe került számos más akadály felszámolása is, hogy az európai polgárok bárhol a kontinensen nyílt és problémamentes kommunikációs hálózathoz jussanak.

¹ A Bizottság 2013 szeptemberében terjesztette elő a „behálózott kontinens” elnevezésű távközlési rendeletet . A jogszabály nagy lépést tesz a valódi egységes távközlési piac megvalósítása felé az EU-ban: megszünteti a roamingdíjakat, teljes körűen garantálja a nyílt internetet és megtiltja a tartalmak blokkolását vagy korlátozását, összehangolja a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások frekvenciakiosztását, átláthatóbb fogyasztói internet- és szélessávú szolgáltatási szerződéseket ír elő, és megkönnyíti a szolgáltatóváltást a fogyasztók számára.

Évi 1 billió 471 milliárd forintos roaming üzlet
Az uniós mobiltelefon társaságok jelenleg évi 4,8 milliárd euró bevételt könyvelnek el a roaming díjakból. Ez csak 4 százaléka a teljes piaci forgalomnak, de viszonylag magas profittartalmú bevétel volt. A már évek óta tartó sorozatos csökkentések a mobilszolgáltatók eredményét érzékenyen érintheti. A roaminghívások a saját hálózat használatához képes pluszköltséget generálnak a szolgáltatóknak. Az eurotarifa mindhárom magyar szolgáltató (Telekom, Telenor, Vodafone) kínálatának kötelező eleme, mindhárom a maximált áron tartja a díjat. Jelenleg 106 forintos ez a percdíj, amelynek elvileg az átlagosnak mondható 30-50 forint közé kellene zuhannia, ha a brüsszeli intézkedés valóra válik. Az uniós adatok szerint Magyarországon tavaly az első negyedévben a 2008-as (első árletörés előtti) roamingforgalom 82 százalékát, a második negyedévben pedig 110 százalékát mérték. A nagyarányú forgalombővülés nálunk nem érzékelhető. A roamingolással töltött percek száma az elmúlt három évben csaknem minden uniós tagállamban növekedett.

A roaming és a nemzetközi hívás nem ugyanaz, s nem is ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá. Míg a roaming a külföldi telefonhasználatot jelenti, amelynek jövő év végétől már nem lehetnek extra költségei, addig a nemzetközi hívások árazását semmilyen szabály nem korlátozza. A változások szükségességét a közvélemény kutatások is alátámasztják, az európai fiatalok körében nemrégiben végeztek ez irányú felmérést. A 18-34 évesek többsége eltörölné a roamingdíjakat és az internetezés bárminemű általuk tisztességtelennek tartott korlátozását. A még mindig magas roamingdíjak miatt az európai fiatalok 93 százaléka gúzsba kötve érzi magát, ha külföldre utazik, akkor csupán alig több mint a harmaduk használ mobilinternetet, szemben az otthoni 86 százalékkal. Ha megszűnnének a barangolási tarifák a megkérdezettek többsége növelné a mobilhasználatát.
Az EP úgynevezett netsemlegesség fogalmának megteremtésével megtiltaná az internetszolgáltatóknak, hogy gazdasági vagy egyéb okokból akadályozzák vagy lassítsák egyes internetes szolgáltatások működését. A bizottság további terveire utal az a felmérés, amely az internetszolgáltatók által ígért és biztosított sebességet hasonlítja össze. Ebből kiderül, hogy európai internet-előfizetők átlagosan csak az ígért sebesség 75 százalékát kapják meg, míg az Egyesült Államokban ugyanez az arány 96 százalék. Már az új EP-re vár, hogy ezen a téren is érvényesítse a négyszázmillió európai internethasználó érdekeit.

(FVA összeállítás, 2014. április)

---

Az EU ellehetetlenítené a feketén utaztatókat

Az utazási csomagjukat saját magunknak – pl. az internetről - összeállító nyaralóknak is biztosítani kell azt a fogyasztóvédelmet, amelyet a hagyományos utazási irodák programjait igénybe vevő utazók élveznek - döntött az Európai Parlament. Az EP által megszavazott jogszabálytervezet biztosítja, hogy az utasok akkor sem ragadnak nyaralásuk színhelyén, ha közben csődbe megy az őket utaztató légitársaság vagy utazási iroda. A tervezet hirtelen áremelések és járatváltozások ellen is védi az utast, és pontosan meghatározza az utazók jogait az előreláthatatlan helyzetek kialakulása esetére.
Az utazási csomagokra vonatkozó szabályzás a kilencvenes évekből származik, azóta viszont a fapados járatok és az internetes értékesítés elterjedése jelentősen megváltoztatta az utazási szokásokat. Ugyanakkor az interneten igény szerint összeállított csomagokra nem vonatkoznak a jelenlegi szabályok, így a problémával szembesülő utasok jogilag sokszor szürke zónában találják magukat, ahol a megoldás gyakran bizonyul költségesnek.
A felülvizsgált irányelv kitágítja az utazási csomag fogalmát, így az a különböző elemekből - például repülőjegyből, szállásból vagy autóbérlésből - összeállított utazások legtöbb típusát magába foglalja.  Az utazókat a szerződés aláírása előtt figyelmeztetni kell arra, ha különböző foglalásaik nem alkotnak csomagot, így nem biztosítják a csomagra érvényes garanciákat.

A jogszabálytervezet az alábbiakat biztosítja:

A csődbe ment utazási irodával épp külföldön tartózkodó utasokat hazaszállítják. Ha megoldható, akkor a nyaralóknak nem kell korai hazatéréssel félbeszakítaniuk az utat.
A szerződés aláírása után az árakat csak bizonyos esetben, például az üzemanyagok árának vagy az adók mértékének változásakor lehet emelni. Ha az áremelés 8 százaléknál nagyobb, akkor az utazónak egy másik utazást kell felajánlani, vagy vissza kell téríteni költségeket.
Vásárlás után az utazásszervezők nem változtathatják meg jelentősen (azaz három óránál több idővel) a járatindulási időpontokat.
Ha természeti katasztrófák vagy terrorista támadás esetén az utas nem térhet haza a tervezett időben, akkor az utazásszervező feladata, hogy az eredetileg foglalthoz hasonló színvonalú szállásról gondoskodjon az utas számára, vagy legfeljebb öt napig éjszakánként maximum 125 euróig állja a szállodai számlát.

Az Európai Parlamant közleményével kapcsolatban a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) etikai és jogi bizottságának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy két területen megy most az egyeztetés, az egyik a Parlament, a másik Bizottság. Egyiknél sincs még végleges szöveg, a kettő között is van ellentmondás.

Évente 60-70 milliárd forintot is eloroznak hazánkban a feketéző utazásszervezők a törvényesen működő irodáktól

Bár alaposan átalakulni látszik az utazási piac idehaza, még mindig óriási problémát okoznak a legálisan működő mintegy ezerkétszáz irodának azok az önjelölt utazásszervezők, akik a gyors haszon reményében vagy csupán a jogszabályi réseket kihasználva toborozzák az olcsó kiruccanásra vágyó turistákat. Ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium két törvény és három kormányrendelet módosításával veszi fel a harcot a jogosulatlan utazásszervezés ellen. Az új szabályok várhatóan 2014 második felében lépnek életbe.

A jogszabály-módosítások révén tisztázódik a fekete utazásszervezés fogalma, illetve nőni fog az ellenőrző hatóságok szerepe. Például úgy, hogy próbavásárlás után az eddigi, százezer forintos bírság helyett jóval magasabb összegű büntetést róhatnak ki azokra, akik engedély nélkül szervezik az utakat. Emellett gyarapodnak azok az elektronikus hirdetések és internetes szolgáltatók vizsgálatát szolgáló eszközök, amelyek segítségével lebuktathatók a főként a világhálón terjesztett illegális lehetőségek.

Korábbi ellenőrzések során szerzett tapasztalatok alapján gyakoriak a nyugdíjasklubok, iskolák, egyesületek által hatósági regisztráció nélkül szervezett utak. Ám az ilyen típusú kirándulásokból jellemzően nem nagyon marad haszna a szervezőknek, ezért ők nem jelentenek túl nagy veszélyt a jogszerűen működő utaztató cégekre.

(Forrás: Napi, MNO, Turizmus online – FVA összeállítás 2014. március)

---

Minden harmadik autó szenvedett már kátyúkárt

A hazai autósok közel 30 százaléka már hajtott bele kátyúba a magyarországi utakon úgy, hogy mindez sérülést is okozott a gépjárművében. A budapesti autósok helyzete tűnik a legrosszabbnak, hiszen az ő esetükben 40 százalékos ugyanez az arány, míg például a falvakban vagy a városokban alig több mint 25 százalék. Az úthibák kialakulásában semmi különös nincs, csak a karbantartásukra kellene figyelmet fordítani. Magyarországon a kivitelezői munka minősége rosszabb mint Nyugat-Európában. Nagy szerepük lehetne a független minőségellenőröknek, de a megbízók általában sajnálják rájuk a pénzt.

Kátyúország - 31 ezer kilométeres úthálózatunkból csupán 2 ezer van jó állapotban

A magyar közúthálózat átlagéletkora 40 év felett van. Az utakat a mainál eleve kisebb teherbírásra és forgalomra, valamint 10-15 éves időtartamra tervezték. Az egy évtized lejárta után teljes felújításra lenne szükség, e tekintetben viszont jelentős a lemaradás. 2012. évi tanulmány szerint a magyar közutak 70 százaléka nem megfelelő, illetve rossz állapotú. Magyarország 31 ezer kilométernyi közúthálózatából 15 ezer kilométer rossz állapotban van. 3700 nem megfelelő, 7100 tűrhető 1700 megfelelő, és összesnek csupán a 6,5 százaléka, 2000 kilométer van jó állapotban. Évente 2500 kilométer útszakaszt lenne szükséges felújítani az országban, ezzel szemben éves átlagban csupán 632 kilométer útszakaszt újítanak fel. Vagyis több mint 1800 kilométernyi út sorsára van hagyva, ekkora szakaszon csökken minden évben az útminőség. (Az osztrák főváros útjainak karbantartására 15-20-szor többet költenek, mint Budapesten.) 2013-ban 450 kilométer újult meg 89 milliárdból. Idén, 2014. évben a tervek szerint 1200 kilométer rekonstrukcióját végzik el 122 milliárdból.

Kátyúkár

Bizonyítottság hiányában az autókban keletkezett kátyúkárok 40-50 százalékát nem fizetik ki a közútkezelők

A közútkezelők - a nem kellően dokumentált kátyú, illetve az általa okozott kár mellett - többnyire azzal utasítják el a kártérítést, hogy például a vezető gyorsabban hajtott a megengedettnél, tábla jelezte az úthibát, illetve a vezető elhajtott a helyszínről és csak később intézkedett a kára miatt. A vonatkozó jogszabályok értelmében a kátyúkárt az autósnak be kell jelenteni az adott út kezelőjének. Ez általában a Magyar Közút (www.kozut.hu), de a települések nem tranzit útjai általában az adott önkormányzat kezelésében állnak, így a kárigényt hozzájuk kell eljuttatni. Ha a kátyúkár Budapesten történt, akkor a Fővárosi Közterület Felügyelet (http://www.kozterulet-felugyelet.hu/) vagy az adott kerület az illetékes. A kárigényt egy erre kialakított kárbejelentő lapon (http://internet.kozut.hu/Documents/felelossegi_karbejelento_lap20121115.pdf) lehet megtenni a Közút Nonprofit Zrt. illetékességi területén a megyei igazgatóságokon személyesen, postai vagy elektronikus úton.
A beérkezett kárigények elbírálási ideje átlagosan 10-30 napot vesz igénybe. Az autó sérülését elsősorban fényképpel lehet bizonyítani, de ajánlott - a méretek érzékeltetésére - beazonosítható eszközt tenni a kátyú, illetve a sérülés mellé. A károsultnak igazolnia kell, hogy a kár ott és úgy következett be, ahogy ő bejelenti. Tehát, minél alaposabb bizonyítással áll elő, annál gyorsabb és egyszerűbb az ügyintézés. Pontosan le kell írnia, hol, mikor, mi történt, ha van nála fényképezőgép, esetleg kamerás mobiltelefon, érdemes ott a helyszínen fényképet készítenie, mind a kárt okozó kátyúról, mind a sérült gépjárműről. Csatolhat tanúnyilatkozatot is, illetve rendőrségi helyszínelés esetén a rendőrségi iratot is.
A károsultnak kell bizonyítania azt is, hogy az érvényesíteni kívánt kárösszeg, miért annyi amennyit megjelölt (biztosítói kárfelméréssel, javítási számlával stb.), valamint csatolnia kell a gépjármű forgalmi engedélyének másolatát is. A tapasztalat azt mutatja, hogy érdemes előbb bejelenteni a káreseményt, megvárni a biztosítási kárszakértő jelentését és csak utána nekifogni az autó javításának. Ha a károsult mégis először a javíttatás mellett dönt és számlával igazolná a javítás költségeit előfordulhat, hogy a biztosító úgy dönt: annak csak egy része reális és csak az általa jogosnak megítélt összeget fizeti ki. Javasolt az autósoknak a kátyúkár biztosítás.

Az elmúlt években az alábbi kárbejelentések érkeztek a Magyar Közúthoz.

A legtöbb kárbejelentést a tavaszi hónapokban érkezik, mivel ilyenkor alakul ki a legtöbb úthiba a téli fagyokat követő enyhe időnek is köszönhetően.

Tanácsok:
Legyen az autóban egy mérőszalag és egy fényképezőgép, vagy legyen olyan mobilkészüléke az embernek, amellyel fotó készíthető, hogy ha kátyúba hajt, akkor igazolhassa, hogy az autóban az út hibájából adódóan keletkezett kár. A károsult keressen szemtanúkat, és készítsen egy tanúnyilatkozatot az esetről, a dokumentumot pedig írassa alá. A fényképeket a kátyúról nem közvetlen közelről kell elkészíteni, hanem úgy, hogy felismerhető legyen a környék is. A káreset helyének beazonosítására meg kell adni a pontos címet, külterületi utak esetén pedig a kilométerszelvény számát. (A leggyakoribb elutasítási ok: nem bizonyított, hogy az adott útszakaszon történt a kár.)

A károsult gépjármű tulajdonosának minden esetben a közút fenntartójával szemben kell fellépnie annak érdekében, hogy a felelősség elismerésével megtérülhessen a kár. Amennyiben a közút fenntartója önkormányzat, két napon belül meg kell tennie a bejelentést. Ahhoz csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, kárigényeket (autó sérülése, ruházat sérülése, szállított tárgy sérülése stb.). Ha több autó is károsodott, akkor azt külön is be kell jelenteni, a gépjárművek sérüléseit külön-külön számolják el. Személyi sérülés esetén is ugyanez a sorrend, de ekkor az orvosi szakvéleményt is csatolni kell.

Amennyiben a forgalmi viszonyok miatt nem lehetséges kikerülni a kátyút, akkor a károk enyhítése vagy elkerülése végett a kátyúba hajtás előtt csökkentsük a sebességet és semmi esetre sem fékezett kerékkel érkezzünk a kátyúba. Az ember reflexszerűen fékez, de próbáljuk meg a kátyú előtt felengedni a féket, mert lényegesen kisebb erőhatás éri a gumit (ezáltal az abroncsot, futóművet), ha fékezetlenül tud továbbgördülni.

Ezekre figyeljünk, hogy bizonyítható legyen a káreset, az út kezelője elismerje a felelősséget, és fizessen a biztosítótársaság.
1. Azonnal hívjunk rendőrt! A hatósági jegyzőkönyv lényeges bizonyíték az eljárás során.
2. Ha szükséges és a futómű sérülése megengedi, álljunk félre, de ne messzire a káreset helyszínétől, s ott várjuk meg a kiérkező rendőröket.
3. Keressünk szemtanúkat és készítsünk egy tanúnyilatkozatot az esetről.
4. Készítsünk fényképeket, akár az okostelefon felvételei is alkalmasak bizonyítéknak. Gyakori hiba, hogy közvetlen közelről készítünk fotót a kátyúról. Ne csak felülről fotózzuk a kátyút, mert az nem teszi felismerhetővé az adott úthibát. Beazonosításra alkalmas módon mutassák a képek a kátyút, a sérült gépjárművet és az érintett helyszínt úgy, hogy felismerhető legyen a környék is. (A képek sokszor nem mutatják a környezetet. Ha a tulajdonos nem tudja meggyőzően bizonyítani, hogy autójának károsodását az általa megjelölt úthiba okozta és beazonosításra alkalmas fényképekkel pontosan meghatározni a káresemény konkrét helyét, akkor a közút fenntartója nem ismeri el a felelősségét a káresemény bekövetkezéséért. Felelősségelismerő nyilatkozat hiányában pedig a közút fenntartójának felelősségbiztosítója nem fizet kártérítést.)
5. Pontosan leírni, hogy hol történt a káreset, hogy beazonosítható legyen a hely. A legjobb ilyenkor megadni az utcát és a házszámot is, külterületi utak esetén pedig a kilométerszelvény számát, ahol történt a káreset. Bármilyen állandó, az adott útszakasz közelében található megkülönböztethető tárgy megjelölése is segítheti a beazonosíthatóságot.
6. A károsult gépjármű tulajdonosának minden esetben a közút fenntartójával szemben kell fellépnie, annak érdekében, hogy a felelősség elismerésével megtérülhessen a kár.
7. Amennyiben a közút fenntartója önkormányzat, a sérült gépjármű tulajdonosának az önkormányzat felé kell írásban, két napon belül megtennie bejelentését a káreseményről. Az önkormányzatok vagyonbiztosításon belüli felelősségbiztosítása fedezi a károkat. Előfordulhat, hogy az önkormányzat is vizsgálja majd az ügyet, ilyenkor a városgondnokság is jegyzőkönyvet készít, amit szintén bekér a biztosítótársaság.
8. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, kárigényeket (autó sérülése, ruházaton sérülés, szállított tárgy sérülése stb.).
9. Ha a közút fenntartója huzamosabb ideig nem reagál, akkor képviseljük érdekünket, kövessük a kárrendezés státuszát, érdeklődjünk, sürgessük az ügyintézést.
10. Ha több gépjármű is károsodott, azt külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit külön-külön számolják el. Személyi sérülés esetén is ugyanez a sorrend, de ebben az esetben még az orvosi szakvéleményt is csatolni kell.

Segítség lehet a káresemény bizonyításnál, ha az autós rendelkezik autós kamerával, hiszen a váratlan gödrön való áthaladást is rögzíti egy ilyen „fekete doboz”. A kamera által rögzített file utólag nem manipulálható, a rögzített GPS-adatok pontosak, a valóságnak megfelelnek. Így a kamera által rögzített anyag egy bizonyítási eljárásban is felhasználható.

Kátyúbejelentés

A Magyar Közút általános úthiba bejelentő vonala bármilyen készülékről helyi tarifával hívható 06-40-18-88-66 számon már nem csak az országos közúthálózaton tapasztalt úthibákat lehet közvetlenül bejelenteni, hanem minden egyéb, a közlekedést nehezítő eseményt is. A fővárosi fő- és tömegközlekedési útvonalakon észlelt hasonló eseményeket BKK Közút 06-1-464-59-40-es számán lehet jelezni.

Hasznos honlap a www.utadat.hu, amelyet a Közlekedési Koordinációs Központ üzemeltet. A Kátyúvadász kezdeményezés (http://www.katyuvadasz.hu/) célja, hogy képet nyújtson az utak aktuális állapotáról. Lehetőséget biztosít az autósoknak a veszélyes kátyúk bejelentésére, képfeltöltésekre.

(FVA - 2014. február)

---

Rengeteg autóba töltöttek hamis olajat

Egy liter motorolaj nagykereskedelmi ára körülbelül ötszáz forint, ebben már száz forint termékdíj is szerepel. Miért kerül a boltban végül literenként egy-háromezerbe? Tönkreteszik-e a kis autószervizeket és autósboltokat, az olajforgalmazó webshopokat az új szabályok, kell-e félni a hamis motorolajtól?

2014. január elseje óta szigorúan ellenőrzik a kenőanyagok piacát, mivel rengeteg hamis és csempészett motorolajat adtak el hazánkban az elmúlt években. Az új törvény értelmében annak, aki kenőanyagok nagykereskedelmével, valamint az ehhez kapcsolódó import- és exporttevékenységgel foglalkozik, jövedéki engedélyt kell kiváltania. Tehát azoknak is szükségük van engedélyre, akik webshopot üzemeltetnek és külföldről szerzik be az árut.

A becsületes is pórul járhat

Egy műhely szerint azért lehet ez gond, mert a hulladékgazdálkodási törvény értelmében a szervizeknek évente egyszer le kell adniuk a fáradt olajat, és ha a leadott mennyiség sokkal kisebb, mint amennyi friss kenőanyagot vásároltak az adott évben, az egyből gyanút kelt. Ilyenkor felmerül, hogy eladták fűtőolajnak, vagy öreg dízelmotoros jármű üzemanyagaként füstölték el.
A hivatal számára látható vállalkozásokat könnyedén lekapcsolhatják, akik viszont kamucéget alapítanak, hogy nagy kedvezményeket érjenek el az olajforgalmazóknál, azok ezt is megúszhatják.

Az engedélyköteles olajkereskedőknek nem kell jövedéki adót fizetniük, de szúrópróbaszerű ellenőrzésekre számíthatnak. Akinél mulasztást vagy törvénysértést talál a NAV, akár 600 ezer forintos bírságra is számíthat. Ez viszont nem túl riasztó, ha figyelembe vesszük, hogy a hamisítás és a számla nélküli eladás annyira elterjedt, hogy azzal több száz milliós hasznot húztak a csalók.

Miért a nagy hűhó?

Mint szeptemberi anyagunkban írtuk, nem lehet pontosan tudni, hogy a Magyarországon kapható kenőanyagok közül melyek a valódiak, melyek nem. Ez nem is derül ki, ha az olaj nem kifejezetten pocsék, mert még a minőségére érzékenyebb modern motorok is csak egy-két olajcsere-ciklus után produkálnak hibatüneteket.
A különböző termékeket mindenféle kiszerelésben hamisítják, ennek ellenére a nagy gyártók tavaly azzal kampányoltak, hogy a boltban és benzinkutaknál kapható flakonokra, illetve a kannás változatra kell figyelni. Ezek többségét hologramos matricával, vagy más, másolhatatlannak mondott jelzésekkel látták el. A csalók is felkészültek: a fáradt olajat tisztítás után újracsomagolják, vagy valamilyen olcsó olajat töltenek be, és mindenféle címkét képesek utánozni.

Zugkereskedő nepper

Egy megkérdezett, nagy alkatrészes cég szakembere szerint a zugkereskedő általában csak egy nepper, aki megkörnyékezi az autószervizt vagy a kis autósboltokat. Sokuk hajlandó kéz alatt átvenni az árut, és nincs túl sok kérdésük. Olyan nincs, hogy egy hatvan literes kishordónyi 10W-40-es olajat harminchétezer forintért meg lehet kapni, ez biztosan csalás.

A motorolaj kulcstermék az autós szakmában, mivel az autósok többsége akkor keresi fel a szervizt, ha elérkezett az olajcsere ideje, vagyis tipikusan 10-30 ezer kilométerenként.
Aki olajcserére viszi autóját, azt sokszor valamilyen egyéb javítanivalóval is szembesítik, és ha már úgyis az emelőn áll a kocsi, kevés tulajdonos dönt úgy, hogy a felmerülő hibát valahol máshol javíttatja.

Az autószerviz nem csak motorolaj nagy- és kiskereskedelmi ára közti átlagosan legalább harminc százalékos különbözetet teheti el, hanem a munkadíjat is. Vagyis autótól és szerviztől függően alkalmanként további 15-25 ezer forintot legalább. Így a szervizek akkor is keresnek az ügyfélen, ha ingyenesnek mondják az olajcserét és csak az olaj kiskerárát fizettetik ki. Ha valamit javítani is kell, az további hasznot hoz, hiszen az alkatrészek árából akár ötven százalékos árkedvezményt kapnak a nagykerben.
A képlet így vagy úgy minden autósra vonatkozik, és nem csak akkor érvényes, ha a szervizben betöltött olaj nem eredeti, vagy nem fizetik be utána a közterheket.

A NAV tájékoztatása szerint tehát most azoknak kell új bevételi forrás után nézniük, akik eddig külföldről behozott olcsó löttyöket, vagy regenerált fáradt olajat töltöttek márkás flakonba, és azt próbálták eladni. És kinek még? Az autószervizeknek, amelyek közül néhány eladta a márkás olaj után maradt üres hordót, vagy csak átadta, majd visszakapta - valamivel feltöltve. Egy márkajelzéssel ellátott olajoshordó használtan akár hatezer forintot is érhet, de ha tökéletes állapotú, a csalók az összeg többszörösét is megadják.
A hordók visszagyűjtésére még most sem léteznek szigorú szabályok. Kiskapu is maradt a törvényben. Ha az autósoknak árusító bolt, illetve a szerviz rendelkezik olyan számlával, amely a nála lévő tétel származását igazolja, és ezen szerepel, hogy további nagykereskedelmi tevékenységre nem alkalmas, nehezen bukhat le a hatósági ellenőrzésen. Hacsak nem találnak nála a feltüntetett mennyiségnél több kenőanyagot.
Ez ellen pedig mindig könnyű védekezni.

(Forrás: Totalcar 2014. január)

---