Miről is van szó?
Miről is van szó?
Az uniós korlátozás úgy szól: 2014. szeptember 1-jétől az EU területén nem gyártható és nem importálható 1600 wattnál nagyobb elektromos teljesítményű és évi 62 kilowattóránál nagyobb energiafogyasztású porszívó.
Az ecodesign irányelvek jegyében hozott szabály második eleme azonban felvet egy kérdést. Hogyan határozták meg az éves teljesítményt, miközben mindenki másként használja a gépét? (Az energiafogyasztásnál egy 87 négyzetméteres lakás évi 50 kitakarításával számolnak.)
Az elektromos teljesítmény és a szívóteljesítmény nem azonos egymással, következésképpen nincs közöttük egyenes arányosság. Az előbbi az elektromos hálózatból felvett teljesítmény, amely a gép használata során nem csupán szívássá, hanem például hővé is átalakul. A gyártók igyekeznek az utóbbit mérsékelni, hogy porszívó minden erejével szívjon, ne a lakást fűtse. Eddig a piac kikényszerítette a minél nagyobb teljesítményt, ám az áramlásfizika vívmányainak hasznosításával az 1600 wattos készülék szívókapacitása megegyezik a korábbi 2400 wattos készülékekével. A jövőben akár 700 wattos motorral is elérhető lesz ugyanaz a szívóteljesítmény.
A porszívók esetében a használat során elfogyasztott energia mennyisége, a porfelszívás, a porvisszabocsátás, a keltett zaj és a tartósság tekinthető jelentős környezetvédelmi jellemzőnek, ezért az új szabályok ezekre a tulajdonságokra tartalmaznak előírásokat a gyártók számára.
Az uniós előírások nem vonatkoznak azokra a készülékekre, amelyeket 2014. szeptember 1-je előtt bárhol az Európai Unióban forgalomba hoztak, és forgalomba hozatalon nem a fogyasztóknak történő értékesítés időpontja értendő. A boltokban egy ideig továbbra is lehet majd találkozni olyan porszívókkal, amelyeken nincs energiacímke, vagy tulajdonságaik nem felelnek meg az új ecodesign szabályoknak.
A címke tájékoztat a készülék energiahatékonyságáról, a leghatékonyabb energiaosztályú gépeket az A osztályba sorolják, a legkevésbé hatékony osztályt pedig G-vel jelölik. A szabályozás második lépcsőjében, 2017. szeptember 1-jét követően az A+++ lesz a leghatékonyabb, és a D a legkevésbé hatékony kategória.
Sem az energiacímke-szabályozás, sem az ecodesign szabályozás nem vonatkozik a nedves, a nedves-száraz, az akkumulátoros, a robot-, az ipari és a központi porszívókra, továbbá a padlófényező gépekre és a kerti szívógépekre.
A szigorításnak még nincs vége
Az Európai Unió már dolgozik a javaslaton, amely közel harminc további elektromos eszköztípust helyezhet - magas energiafogyasztása miatt - tiltólistára, köztük vízforralókat, fűnyírókat, hajszárítókat, wifi routereket és okos telefonokat.
Volt már ehhez hasonló
A kötelező porszívógyengítésben kételkedők emlékeztetnek az ún. energiatakarékos izzók energiafelhasználásának tapasztalataira, amely nem kevesebb a régiekénél, ezzel szemben a fényerejük tartós használat esetén gyorsan csökken, s rosszabbul viselik a fel- s lekapcsolgatást, ez élettartamukat megrövidíti.
A megfizethetőbb hagyományos (izzószálas) villanykörték EU-s száműzetésének nem a környezet, hanem az energiatakarékos égőket gyártó iparág volt a nagy nyertese. Ráadásul az energiatakarékos izzók gyártása és hulladékuk megsemmisítése drágább, környezetszennyezőbb a hagyományos izzólámpáénál.
Az izzók eltüntetése semmilyen mérhető hatást nem gyakorolt az európai áramfogyasztásra, holott százalékokban kifejezhető megtakarítást vártak tőle. Igaz, az energiatakarékos izzók használata egyértelműen csökkenti a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok mennyiségét.
Az Amerikai Orvosszövetség 2012-ben tartott konferenciáján vezető téma volt a mesterséges világítás, különösen a rövid hullámhosszt alkalmazó energiatakarékos izzók káros élettani hatása. A Harvard Egyetem kutatói a LED-es fény által előidézett melatoninzavart összefüggésbe hozták a rákos megbetegedésekkel, a cukorbetegséggel, a szívbetegségekkel és a kóros elhízással.
|
