|
|
Civil szervezetek a fogyasztóvédelemért
|
|
|
Civil szervezetek a fogyasztóvédelemért
A fogyasztóvédelem az elmúlt években szakmává vált. Elválasztódott egymástól a hatósági, inkább piac-felügyeleti feladat és a társadalmi szervezetek által ellátandó érdekképviselet, tájékoztatás, tanácsadás, érdekérvényesítés.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény IX. fejezete szól az érdek-képviseleti szervezetekről:
„45. §
(1) Az állam és a helyi önkormányzatok előmozdítják és támogatják a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek arra irányuló tevékenységét, hogy
a) érdekfeltáró munkájukkal segítsék a fogyasztók gazdasági érdekeinek és fogyasztói jogainak érvényesítését, ennek keretében feltárják a fogyasztói problémákat, értékeljék a fogyasztói jogok érvényesülését,
b) figyelemmel kísérjék a fogyasztókkal szemben alkalmazott általános szerződési feltételeket,
c) képviseljék a fogyasztókat az érdekegyeztető fórumokon és testületekben,
d) eljárást, vizsgálatot, intézkedést, jogszabály-módosítást kezdeményezzenek a fogyasztói jogok vagy fogyasztói érdekek védelme érdekében,
e) véleményezzék a fogyasztókat érintő jogszabálytervezeteket, jogszabály-módosítást kezdeményezzenek a fogyasztói jogok vagy fogyasztói érdekek érvényesítése vagy védelme érdekében,
f) közreműködjenek a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában és figyelemmel kísérjék annak érvényesülését,
g) a fogyasztók tájékoztatását szolgáló és jogérvényesítésüket elősegítő tanácsadó irodákat és a fogyasztók tájékoztatását szolgáló információs rendszert működtessenek,
h) fogyasztóvédelmi oktatást szervezzenek,
i) a tevékenységük során tapasztaltak nyilvánosságra hozatalával tájékoztassák a közvéleményt,
j) a fogyasztói érdekek védelme céljából részt vegyenek a nemzetközi szervezetek tevékenységében,
k) közreműködjenek a nemzeti szabványosításban a Magyar Szabványügyi Testület szervein keresztül.
(2) Az árhatóság köteles a hatósági ár megállapítását, a hatósági ár mértékének kialakítását megelőzően a társadalmi szervezetek véleményét kikérni.
(3) Az állam a mindenkori éves költségvetésről szóló törvényben gondoskodik a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek támogatásáról.
Civil feladatok
Bővül azoknak a feladatoknak köre is, amelyek átvállalására képesek ezek a szervezetek. Az állam érthető okokból több helyről visszavonult, átadva a teret a polgári öntevékenységnek. Ez nemcsak abból a szempontból fontos, hogy új erő és szellemi kapacitás (később talán anyagi is) vonódik be a területre, hanem azért is, mert így sokkal több esély van az állampolgárok tudatos fogyasztói szemléletének alakítására.
A szervezetek a fogyasztóvédelmi aktivisták, békéltető testületi tagok képzésében, a civil és hatósági képviselők találkozóját jelentő konferenciák szervezésében, a vásárlók, szolgáltatást igénybe vevők tájékoztatásában, a tudatos fogyasztói magatartás kialakításában vállalnak konkrét feladatokat.
Több szervezet vállalja fel egyedi ügyek képviseletét vagy a képviselet segítését. Néhányan jogi, sőt mentálhigiénés segítséget is nyújtanak.
Az Internet megjelenése a fogyasztóvédelem terén is forradalmi változásokat hozott. Az információk gyors összegyűjtése és továbbítása által új dimenzióba helyezi a fogyasztóvédelmet és segíti a civil szféra kontrollját. Áttörést hoz a fogyasztói tapasztalatcserében, az ügyintézésben, a panaszok nyilvánosságra hozatalában.
Jó példája ennek a népszerű www.fogyasztovedelem.com, a www.fogyasztovedelem.hu és a www.panaszfal.hu oldalak. A lakossági tájékoztatást segítik a fórumok, vetélkedők és egyéb fogyasztói rendezvények.
A civil szervezetek a képzésben, tájékoztatásban, a fogyasztói érdekvédelemben, konkrét, a fogyasztói biztonságot szolgáló javaslatok kidolgozásában végeznek pótolhatatlan munkát.
Arra a kérdésre, milyen szerepet töltenek be a civil szervezetek a hazai fogyasztóvédelemben, csak azt követően lehet korrekt és érdemi választ adni, ha számba vesszük a fogyasztóvédelem valós helyzetét.
Ez a számbavétel nem túl kedvező képet eredményez: lakosságunk fogyasztói ismeretei és tudatossága elmarad az európai unióbeli szinttől, állampolgáraink a korábbi beidegződések okán még mindig az államtól várják felmerülő problémáik megoldását, miközben a hatósági beavatkozás mértéke csökkent, a civil szervezetek pedig még nincsenek az eredményes beavatkozás lehetőségének birtokában.
A fogyasztóvédelmi civil szervezetek támogatásának fő forrását a Fogyasztóvédelmi Hatóság által beszedett bírságok 30 százaléka jelenti. Ezt a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint a fogyasztóvédelmi bírság felhasználásáról szóló 89/1998. (V. 8.) Korm. rendelet szabályozza. A bírságokból származó és a civil szervezeteket „illető” pénzt a Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázati úton továbbítja.
Az a társadalmi illúzió, amely feltételezte, hogy a gazdasági verseny minden vevői problémát megold, mára szertefoszlott. Mindennap látjuk, hogy a vásárlók piacaként jellemzett fogyasztói társadalmak piacát a fogyasztók kiszolgáltatottsága jellemzi. Különösen a nagy és több országban működő cégekre igaz, hogy olyan anyagi és jogi ismereti potenciállal rendelkeznek, amellyel az egyéni fogyasztó nem bír. Így a fogyasztó egyéni jogainak védelmében semmiképpen sem egyenrangú fél.
Erre a helyzetre csak az adhat megfelelő választ, ha a gyengébb pozícióban lévő egyéni fogyasztók piaci helyzetét különféle jogi eszközökkel megerősítjük a kereskedővel, illetve a szolgáltatást nyújtóval szemben.
A fogyasztó helyzetét ugyanis nehezíti az, hogy jogainak érvényesítése - különösen peres eljárás keretében - pénzügyi, pszichológiai és egyéb akadályokba ütközik, és ez gyakran nem vezet el sem a jogsértő magatartás megfelelő szankcionálásához, sem a fogyasztók sérelmének kielégítő reparációjához.
A fogyasztói jog specialitása az is, hogy a hagyományos jogágak kereszteződésében helyezkedik el. Ebből adódóan funkcionális elkülönülés jellemzi, a közjog és magánjog határán helyezkedve el. Egyaránt tartalmaz polgári jogi, közigazgatási, büntetőjogi; anyagi és eljárásjogi normákat.
Az e területen lévő jogi szabályozásnak tehát egy megfelelő egyensúlyi helyzet létrehozása kell, hogy célja legyen a piaci viszonyok két szereplője között.
Az állami szerepvállalást illetően eltérő felfogások és ezáltal különböző szabályozások élnek egymás mellett. Az angolszász országokban a szűkebb állami beavatkozás mellett tették le a voksot, ez a felfogás elegendőnek tartja a polgári jogban biztosított eszközrendszert, a minőség helyett a megfelelőséget javasolja számon kérni, s azt is kizárólag piaci eszközökkel. A másik, kontinentális illetve porosz államfelfogás nagyobb beavatkozást tart szükségesnek a piaci viszonyokba, e felfogás szerint az állam ne vonuljon ki a minőségvédelemből, az állam biztosítsa a fogyasztók számára a megfelelő piaci viszonyokat szabályozással és fogyasztóvédelmi hatóságok működtetésével. A magyar viszonyoknak és szabályozásnak az utóbbi modellt kell követnie.
Az erős állami szerepvállalás mellett elengedhetetlen a fogyasztói érdekek védelmét ellátó társadalmi szervezetek támogatása.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal a fogyasztóvédelem intézményrendszerének hatásköri struktúrája átrendeződött, a hatóságok tevékenységének meghatározó eleme a piacfelügyelet lett.
A változás a korábbi szabályozáshoz képest a fogyasztókat érzékenyen érintette. Elég csupán arra gondolnunk, hogy jelenleg az állami hatóságoknak nincs érdemi eljárási, felülvizsgálati jogosítványuk az egyedi fogyasztóvédelmi panaszok orvoslására.
A termékek és szolgáltatások hibás teljesítésével kapcsolatos jogorvoslati lehetőség a fogyasztóvédelmi hatóságoktól a bíróságok hatáskörébe került. A bíróság elvileg a teljes kártérítés elvének megfelelő kompenzációt nyújt, azonban az elhúzódó és drága eljárások sokszor nem jelentenek hatékony jogorvoslati lehetőséget a sérelmet szenvedett fogyasztó számára. Ez indokolja a békéltető testületi munka szerepének és hatékonyságának növelését.
A Fogyasztóvédelem Magyarországon
az EU csatlakozás után
A közösségi fogyasztóvédelmi jogszabályok legtöbbjének a magyar jogszabályok már ma megfelelnek, illetve az újonnan születő irányelveket folyamatosan átültetik.
Hazánk EU-csatlakozásakor a fogyasztókat érintő anyagi jog már azonos lesz a közösségivel. Különbség a jogszabályok érvényesíthetőségében, a lehetőségek teljesebb körű ismeretében, így azok jobb kihasználhatóságában lesz. Magyarországon a közelmúltban alakultak meg a viták bíróságon kívüli
rendezését lehetővé tevő békéltető testületek, amelyek a hatékonyabb fogyasztói érdekérvényesítést biztosítják, valamint a piac-felügyeleti információs rendszer, amely a veszélyes vagy hibás termékek nyilvántartását, illetve kiszűrését segíti elő.
Ármegjelölés
Az Európai Unióban az árfeltüntetés a forgalmazó kötelessége. Az eladási ár mellett fel kell tüntetni az egységárat is, illetve írásbeli tájékoztatást kell adni a szolgáltatás díjáról. Az árat egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és jól láthatóan kell megjelölni. Ha ugyanazon a terméken
több ár is fel van tüntetve, akkor a legalacsonyabbat kell irányadónak tekinteni.
Reklám a határokon át
A határokon átjutó reklámokra ugyanazon rendelkezések vonatkoznak, mint a reklámokra általában. A közösségi szabályok tiltják a megtévesztő reklámokat. Az összehasonlító reklámok közül tilosak azok, amelyek tisztességtelen vagy megtévesztő összehasonlítást tartalmaznak. Külön szabályok vonatkoznak a televíziós
reklámokra. Az egyes fogyasztói csoportokat sértő piaci magatartások - amelyek lehetnek akár határokon átnyúló reklámok is - felfüggesztéséről szóló szabályozás kimondja, hogy minden tagállamnak ki kell jelölnie egy olyan szervezetet, amely eljár ilyen esetekben.
Ha egy termék vagy szolgáltatás reklámja más tagállam állampolgárai számára jogsérelmet okoz, a keresetindításra jogosult szervezet a jogsértés helye szerinti tagállamban kérheti a jogsértő magatartás felfüggesztését, függetlenül attól, hogy a jogsértő magatartást kifejtő vállalkozás mely tagállam területén
van bejegyezve.
Vásárlás, áruk és szolgáltatások
Televízió, reklámok és internetes vásárlás
Televízió
A korhatárt jelző piktogramok
2002. október 17.-től, a júliusban elfogadott médiatörvény-módosítás alapján, kötelezővé vált a korhatárt jelző piktogramok kihelyezése a tévéképernyőkre.
A magyar határozat az európai uniós szabályozás alapján készült, de míg az EU-direktíva a műsort megelőző hangjelzés és a műsor ideje alatt folyamatosan látható grafikai jelzés egyikének használatát írja elő, az ORTT mindkettő használatát kötelezővé tette.
Hasonló piktogramok vezettek be Franciaországban, és a cseh, a portugál, a lengyel és a belga csatornákon is.
Ügynökök
Szinte minden fogyasztó találkozott már olyan értékesítési formával, melyben egy ügynök előzetes megkeresés nélkül próbálta vásárlásra bírni. A fogyasztó ilyenkor általában nincs felkészülve a vásárlásra, és nincs meg a feltétele a felkínált termék árának és minőségének más termékkel való összehasonlítására.
Az Európai Unió ezért szabályozást vezetett be annak érdekében, hogy megvédje a fogyasztókat az ilyen kereskedelemben rejlő kockázatoktól.
Abban az esetben, ha a kereskedő nem a boltjában végzi a kereskedelmi tevékenységet, hanem lakásán vagy munkahelyén keresi fel a vásárlót, a kereskedőnek kötelező:
A fogyasztó számára írásba
adni a termékre vonatkozó
visszavásárlási időszak
hosszúságát. Ennek világosan
megfogalmazva tartalmaznia
kell annak a személynek a
nevét és címét, akivel
szemben a fent említett
jogok érvényesíthetők. Ha a
fogyasztó el szeretne állni
a vásárlástól,
lemondólevelet kell küldenie
az eladónak. (A lemondólevél
elküldésének határidejét
minden tagállam maga
határozza meg, de ez az
időszak az írásbeli 'szerződés' megkötésétől számított 7 napnál rövidebb nem lehet.)
Katalógusból történő vásárlásra speciális szabályok érvényesek, mivel a fogyasztó ugyan elolvashatja a termékekre vonatkozó információkat, illetve a vásárláskor érvényes szabályokat, ám a kereskedő nincs jelen személyesen.
Reklámok
A televíziós reklám
Hirdetés tartalma, elhelyezése, mennyisége világos, egyértelmű kell, hogy legyen. A közvetett reklám tilos.
A reklám tartalma:
nem sértheti az emberi méltóságot,
nem lehet diszkriminatív,
politikai, vallási meggyőződést nem sérthet,
nem ösztönözheti a környezetvédelem megsértését,
tilos gyermekek felhasználása (tapasztalatlanságuk kihasználása), hogy a szülőket ösztönözzék.
Időtartalma: nem lehet több a napi műsoridő 15%-nál;
programon belül maximum 20%.
Az EU megtévesztő reklámnak nevezi azt a reklámot, mely:
megtévesztő, vagy arra alkalmas;
gazdasági-piaci magatartást befolyásol;
a versenytársaknak kárt okoz vagy erre alkalmas (nem tényszerű, nem felel meg az objektív igazságosság követelményeinek).
A megtévesztő reklám tilos.
Összehasonlító reklám
megengedett, ha objektív,
kedvezően befolyásolja a döntést,
ha nem megtévesztő, azonos vagy hasonló árut hasonlít össze,
nem mossa össze az árujelzőket.
Gyógyszerek reklámozása
Az Európai Parlament 2002. október 23-án elutasította azt a javaslatot, amely bizonyos megkötésekkel engedélyezte volna a gyógyszerek közvetlen reklámozását. Az elutasított indítvány szerint az AIDS, az asztma és a cukorbetegség gyógyszereiről a betegek közvetlenül a gyártóktól is kaphattak volna tájékoztatást.
Az Európai Unióban tehát továbbra sem engedélyezett a gyógyszerek direkt reklámozása. Ennek oka, hogy a gyógyszer-gyártók nem tudnak elfogulatlan és pártatlan tájékoztatást nyújtani saját termékeikről, mivel a kommunikációt elsődlegesen üzleti szempontok vezérlik.
A jelenleg hatályos magyar fogyasztóvédelmi törvény is csak bizonyos korlátozásokkal engedélyezi a gyógyszerek reklámozását.
A gyógyszerek szakmai célú reklámozásán (a továbbiakban: gyógyszerismertetés) kívül a gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható vagy kizárólag fekvőbeteg-gyógyintézeti felhasználásra engedélyezett, valamint kizárólag orvosi rendelők, gondozóintézetek által beszerezhető gyógyszerek reklámozása tilos.
Az - egyes, külön jogszabályban meghatározott tilalmazott készítmények kivételével -
embergyógyászati célra szánt, gyógyszertárból vény nélkül is kiadható gyógyszerek, továbbá a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények reklámozása megengedett, ha a reklám:
egyértelműen meghatározza, hogy a reklámozott termék gyógyszer vagy gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény,
tartalmazza a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény nevét és annak szokásos nemzetközi szabadnevét,
a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény rendeltetésszerű használatára ösztönöz,
tartalmazza rendeltetésszerű alkalmazásához szükséges tájékoztatást,
egyértelmű felhívást tartalmaz a tájékoztató, illetve mellékhatások megismerésének szükségességére.
Az állatgyógyászatban alkalmazott készítmények reklámozása megengedett. Ezen áruk reklámozására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
Vásárlás az Interneten
Internetes vásárlás során az eladónak világosan, egyértelműen, jól érthetően tájékoztatnia kell a vásárlót:
A rendelés elkészítésének különböző technikai lépéseiről,
A közölt adatok tárolásáról,
A rendelés során használható nyelvről.
Valamint lehetővé kell tennie a rendelés adatainak javítását, még a rendelés elindítása (feladása) előtt.
Az on-line szolgáltatást nyújtónak indokolatlan késedelem nélkül, elektronikus úton vissza kell igazolnia a rendelés továbbítását.
Az ármegjelölésénél minimális követelmény a hozzáadottérték-adó (ÁFA), valamint a kiszállítás költségeinek egyértelmű és világos feltüntetése.
A címkézésre, a szállítási feltételekre és a termékfelelősségre a vásárló lakóhelye (székhelye) szerinti nemzeti előírások vonatkoznak.
Tisztességtelen szerződési feltételek, üdülőhasználati jog
Tisztességtelen szerződési feltételek
Az Európai Unió területén a fogyasztókat szabályozás védi a tisztességtelen feltételek mellett kötött szerződésektől. Egy szerződés feltételeit akkor tekinthetjük tisztességtelennek, ha a két szerződő fél jogai és kötelességei között jelentős különbség van a fogyasztó hátrányára.
Ilyen tisztességtelen szerződési feltétellel gyakran találkozhatunk az ún. blanketta szerződésekben, amikor egy szolgáltató, bank vagy biztosító - a szerződésre jellemző - kétoldalú megállapodás helyett, egyedül határozza meg a szerződés feltételeit.
Tisztességtelen szerződési feltétel például, ha a szerződés fogyasztó általi megszüntetését kizárják, vagy ha más törvényben meghatározott jogának gyakorlásában akadályozzák.
Szabályba ütközik például, ha az eladó egy elektronikus háztartási berendezés késedelmes szállításáért nem vállalja a felelősséget, illetve kimondja, hogy a forgalmazó vállalat nem vonható felelősségre azokért a károkért, melyeket a termék rejtett hibái okoznak.
Ha a fogyasztó ilyen feltételeket olvas bármilyen termékkel kapcsolatban, azok nem érvényesek.
Üdülőhasználati jog
Az idegenforgalom fellendülésével egyre több olyan szerződés születik, amely ingatlanok időszakos bérlésével kapcsolatos (pl.: üdülőhasználati jog). Az EU szabályozásokat dolgozott ki annak érdekében, hogy az ebből adódó esetleges kellemetlen meglepetésektől megóvja a fogyasztókat. A szabályozások olyan szerződésekre vonatkoznak, amelyeket a szerződő felek több mint három évre kötöttek, és évente legalább egy hét időtartamról szólnak. E szabályok az EU minden tagországában érvényesek:
A kiadónak minden információt a bérlő rendelkezésére kell bocsátania a tulajdon elhelyezkedéséről, az ott érvényes speciális szabályokról
A szerződést a fogyasztó anyanyelvén kell megfogalmazni, még abban az esetben is, ha a tagállam hatóságai, ahol az ingatlan található, a szerződést a tagállam hivatalos nyelvén kérik
A szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a szerződést jogi következmények nélkül fel lehet mondani a szerződés megkötésétől számított nem kevesebb, mint 10 napon belül.
(Magyarországon ez 15 nap.)
Az üdülőhasználat jogszabályi hátterét Magyarországon az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet tartalmazza, míg az uniós szabályozás az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződések egyes szempontjai vonatkozásában a fogyasztók védelméről szóló Európai Parlament és a Tanács 1994. október 26-i 94/47/EK irányelvében található meg.
Légi utasok jogai
2005. február 17.-től léptek életbe azok az új uniós előírások, amelyek a visszautasított beszállásról, a légijáratok törléséről vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanításról, valamint a segítség közös szabályainak megállapításáról szólnak. Az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete hatályon kívül helyezi a 295/91/EGK (EGT vonatkozású szöveg) rendeletet.
Az új szabályozások új jogokat biztosítanak a repülőjáratokat igénybevevő utasoknak. A szabályozás szerint a járatok késése és törlése, valamint túlfoglalás esetén a repülőtársaságoknak kártérítést kell fizetniük a járataikat igénybe vevő utasoknak.
Ha egy légitársaság megtagadja a repülőgépre való felszállást, vagy törli a járatot, a járatot működtető légitársaságnak pénzbeli kártalanítást, valamint segítségnyújtást kell biztosítania az utasnak. Ezek a jogok bármilyen járatra vonatkoznak, beleértve a charter járatokat is.
A kártalanítás feltétele, hogy az utasnak a meghatározott időkereten belül kell bejelentkeznie (check-in) a járatra, amely az EU valamely repülőteréről indul, vagy az EU valamely repülőterére érkezik az EU-n kívülről, és a járatot egy EU-s légitársaság működteti.
A beszállás megtagadása
Amennyiben az utasok száma meghaladja a rendelkezésre álló ülőhelyek számát, a légitársaságnak először önként jelentkezőket kell felkérnie, hogy azok - megállapodás szerinti juttatások ellenében - adják át ülőhelyüket.
E juttatások tartalmazzák a jegyár visszatérítésének lehetőségét (ha szükséges, ingyenes visszautazással az utazás kiindulópontjára), vagy azt, hogy az utas más közlekedési eszközzel juthasson el úti céljára. A légitársaságnak fel kell ajánlania egy későbbi időpontban történő utazást. A magasabb osztályon történő elhelyezés esetén a légifuvarozó nem kérheti a különbözet megfizetését Az alacsonyabb osztályon történő elhelyezés esetén - a kilométertől függően- a váltott repülőjegy árának egy részét vissza kell téríteni.
Ha a beszállást az érvényes jegy ellenére a légitársaság megtagadja, a légitársaságnak a következő összegű kártalanítást kell fizetnie:
1 500 km hosszú vagy annál rövidebb járat esetén 250 euró,
1 500 km-nél hosszabb, az EU-n belüli járat vagy egyéb,
1 500 és 3 500 km közötti járat esetén 400 euró,
az EU-n kívüli, 3 500 km-nél hosszabb járat esetén 600 euró.
A kártérítés összege a felére csökkenthető a fenti esetekben, ha az utast késéssel, de eljuttatja az úti céljára, de a késés nem több mint két, három, illetve négy óra.
A légitársaságnak továbbá a következő ellátást kell nyújtania az utazónak:
a jegyár visszatérítésének lehetősége (ha szükséges, ingyenes visszautazással az utazás kiindulópontjára), vagy azt, hogy az utas más közlekedési eszközzel juthasson el úti céljára,
élelmiszert és üdítőket, továbbá, ha szükséges, szállodai elhelyezést (beleértve a transzfert is), valamint kommunikációs lehetőséget.
Járattörlés
Ha az utas járatát törlik, a járatot működtető légitársaság köteles:
visszatéríteni a jegyárat (ha szükséges, ingyenes visszautazással az utazás kiindulópontjára), vagy az utazót más közlekedési eszközzel eljuttatni úti céljára,
élelmiszert és üdítőket, továbbá, ha szükséges, szállodai elhelyezést (beleértve a transzfert is), valamint kommunikációs lehetőséget biztosítani
A légitársaság a beszállás megtagadásánál említettel azonos mértékű kártalanítás megfizetésére is köteles, kivéve, ha a járattörlésről idejében értesítette az utasokat.
Az utasokat más közlekedési lehetőségekről is értesíteni kell.
A visszatérítés történhet készpénzben, banki átutalással vagy csekkel, valamint - ha az utas ehhez írásos hozzájárulását adja - utazási utalványok formájában is. A kifizetésnek hét napon belül kell megtörténnie.
Ha az utazó nem részesül jogainak megfelelő elbánásban, panaszt tehet a járatot működtető légitársaságnál.
Az üzemeltető légifuvarozó nem köteles kártérítést fizetni, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni.
Jelentős időtartamú késés
Valamennyi járat esetében, beleértve a charterjáratokat is, amennyiben az utas idejében bejelentkezik (check-in) a járatra,
amely
az EU valamely repülőteréről indul,
vagy
az EU valamely repülőterére érkezik az EU-n kívülről, és a járatot egy EU-s légitársaság működteti, továbbá a járatot működtető légitársaság
két óra vagy annál hosszabb késésre számít 1 500 km hosszú vagy annál rövidebb járat esetén,
három óra vagy annál hosszabb késésre számít 1 500 km-nél hosszabb, az EU-n belüli járat vagy egyéb, 1 500 és 3 500 km közötti járat esetén,
négy óra vagy annál hosszabb késésre számít az EU-n kívüli, 3 500 km-nél hosszabb járat esetén,
a légitársaságnak élelmiszert és üdítőket, továbbá, ha szükséges, szállodai elhelyezést (beleértve a transzfert is), valamint kommunikációs lehetőséget kell biztosítania utasainak.
Ha a késés öt óra vagy annál hosszabb, a légitársaság fel kell, hogy ajánlja a jegyár visszatérítésének lehetőségét is (ha szükséges, ingyenes visszautazással az utazás kiindulópontjára).
Későbbi kárigénye
Amennyiben a világ bármely részén egy EU-s légitársaság felelős egy járat késéséért, az utas az ebből eredő kárait illetően legfeljebb 4150 SDR** összegű kárigénnyel léphet fel. Ha a légitársaság nem ért egyet a követeléseivel, az utazó bírósághoz fordulhat. Kárigényét ahhoz a légitársasághoz nyújthatja be, amellyel szerződése van, vagy amennyiben a kettő különbözik, ahhoz, amely ténylegesen működteti a járatot.
Poggyász
Az utasok legfeljebb 1000 SDR** összegű kárigénnyel léphetnek fel, ha a világ bármely részén egy EU-s légitársaság járatán kár éri őket amiatt, hogy megsemmisül, megsérül, elvész vagy késve érkezik meg a poggyászuk. A feladott poggyász károsodásával kapcsolatos kárigényt írásban kell benyújtania a poggyász átvételét követő héten belül, késve érkező poggyász esetén pedig az átvételt követő huszonegy napon belül.
Baleseti sérülés, haláleset
Az utasok és hozzátartozóik kárigénnyel léphetnek fel, ha a világ bármely részén egy EU-s légitársaság járatán baleseti sérülés vagy haláleset következtében kárt szenvednek. Sürgős anyagi szükségletek fedezésére a károsultaknak jogukban áll előleget is kérni.
Szervezett társasutazások
A fenti jogokon kívül kárigénnyel léphet fel az utazási irodánál az utazó, ha az utazási iroda - az úti céltól függetlenül - nem nyújtja az EU-n belül kötött megállapodás szerinti szolgáltatásokat. Ezek a jogok a meghirdetett utazás szerinti járat igénybevételének meghiúsulására is vonatkoznak. Ha az utazási iroda által meghirdetett szolgáltatások jelentős része meghiúsul, az utazási iroda köteles segítséget nyújtani, valamint - további költség felszámolása nélkül - más
megfelelő intézkedéseket tenni, beleértve az utazást is.
A fent említett szabályozások közvetlenül alkalmazhatók az Európai Unió valamennyi tagállamában.
Italok, élelmiszer, cigaretta, elektronikus berendezések
Az Európai Unió egyes termékek esetében részletes szabályozást vezetett be. Ilyenek pl. az élelmiszerekre vonatkozó előírások, azaz olyan
"fogyasztói szerződések", melyek nagy kockázattal járhatnak a fogyasztók szempontjából.
Élelmiszerek
A csokoládé törvény
Az igen kedvelt termék körül kialakult vita 1973-ban kezdődött, mikor Nagy-Britannia, Dánia és Írország csatlakozott az Unióhoz.
A britek és a dánok nem fogadták el azt az előírást, miszerint csak a kakaótartalmú készítmény nevezhető csokoládénak. Ragaszkodtak ahhoz, hogy édességiparuk kakaót nem tartalmazó termékeit is csokoládéként hozhassák forgalomba az EU területén.
2000-ben az Európai Parlament úgy döntött: minden csokoládé ezen a néven forgalmazható. Ennek feltételeként azonban megszabta, hogy a növényi zsiradék és tejtartalom mértékét fel kell tüntetni a termék címkéjén.
A parlamenti döntést Spanyolország és Olaszország nem akarta elfogadni, de az Európai Bíróság 2003. januári ítélete szerint teljesíteniük kell az egész Európai Unióra érvényes előírásokat. Az Európai Unió területén tehát csokoládé néven lehet forgalmazni minden olyan édességterméket, amely bizonyos mértékű növényi zsiradékot tartalmaz. Az Európai Bíróság döntése szerint Spanyolország és Olaszország törvénytelenül cselekedett, mikor egyes külföldi forgalmazókat arra kényszerített, hogy "csokoládé pótlóként" címkézze és forgalmazza termékét.
A mák szabályozása
A mák termesztését az Európai Unió nem tiltja, kizárólag a gyógyszerek alapanyagát képező ún. ipari mák termesztését szabályozza. Az Európai Unió számos régi tagországában is lehet mákos édességeket kapni.
Az alkaloidát gyakorlatilag nem tartalmazó étkezési mák, illetve az ipari máknak nevezett, magas alkaloidatartalmú növény magyarországi termelését a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről szóló 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet. szabályozza.
A szép sárga tészta...
Az EU előírásai tiltják a béta-karotin használatát a tészták színezésére. Így a béta-karotin a hazai tésztagyártásban nem használható. Magyarországon elterjedt gyakorlat és a szabályozás is lehetővé tette, hogy tésztakészítésnél a normál étkezési búzából őrölt lisztbe tojásport, valamint béta-karotint keverjenek. Ennek célja az volt, hogy az így készült tészta színe ne fehér, hanem sárga legyen és így hasonlítson a 100%-ban durumbúzából készült tésztához.
Az EU álláspontja szerint a béta-karotin hozzáadása megtévesztheti a fogyasztót.
Mivel a tészta azonos színű, a fogyasztó azt is hiheti, hogy magas minőségű kemény durumbúzából készült terméket vásárol. Az EU ugyanakkor nem tiltja, hogy normál étkezési búzalisztből is készüljön tészta, mint ahogyan azt sem tiltja, hogy ebbe tojást (tojásport) keverjenek.
Italok
A whisky, a kommersz rum és a vilmoskörte esete
Az alacsony árfekvésű kommersz égetett szeszek a csatlakozáskor megszűntek, mivel az EU szabályozása szerint a whisky-t erjesztett malátából kell készíteni, a rum alapanyaga a cukornád kell, hogy legyen, a körtepálinkába pedig nem lehet aromát keverni, annak igazi gyümölcsből kell készülnie.
A pálinka és a szeszes ital nem ugyanaz
Magyarország még a csatlakozási tárgyalások alatt jelezte az Európai Uniónak, hogy szeretné, ha pálinka elnevezéssel csakis magyar gyümölcsből, magyar technológiával készült ital kerülne a boltokba az EU-ban.
Eddig a pálinka névre hallgató főzés nélkül, ipari etilalkohol és aromák egyszerű összekeverésével készült italokat is ezen a néven árulták itthon. A százszázalékos tisztaságú ipari etilalkoholt krumpliból, kukoricából, búzából és egyéb magvakból állítják elő.
2002. július elsejétől a magyar szabályozás szerint csak azt a szeszes italt lehet Magyarországon (és a csatlakozás óta az EU-ban is) pálinka néven forgalomba hozni, amely 100 százalékban gyümölcs alapanyagból készül.
A határidő előtt szintén pálinka néven forgalmazott, finomszeszből, aroma felhasználásával készülő kommersz termékek neve - bár összetételük nem változott - ma már "szeszes ital" néven kerülnek forgalomba. (A pálinka név Magyarország mellett az Ausztriában teljes mértékben gyümölcsből készített párlatokra is alkalmazható, figyelemmel arra, hogy az osztrákoknál egyes területeken használják a barackpálinka elnevezést.)
A megnevezést megelőzheti bármilyen fantázianév, a címke utalhat a szintetikus összetevők aromájára - mondjuk "cseresznye ízű" - de sehol sem fordulhat elő maga a 'pálinka' szó.
Ásványvíz
Az ásványvizekről szóló szabályok szerint csak azon termékek esetében lehet a "természetes ásványvíz" kifejezést használni, amelyek:
Mikrobiológialilag egészséges
Földalatti vízgyűjtőből származik
Származási országában természetes ásványvíznek ismerték el
Megfelel az EU ásványvizekről szóló szabályozásainak
Tiszta víz, amely mindennemű környezeti szennyezéstől mentes
Nem tartalmaz olyan
természetes anyagokat,
amelyek nagyobb mennyiségben
az emberre károsan hathatnak
Az ásványvizeket
megkülönböztetik a "forrásvíztől" és az ivóvíztől, amelyek nem teljesen felelnek meg az EU természetes ásványvizekről szóló szabályozásainak.
Cigaretta
2005. július 31-től az Európai Unió tagállamaiban tilos minden dohánynemű reklámozása a rádióban (a televízióban már korábban megtiltották), napilapokban, folyóiratokban, sőt az Interneten is, és törvénybe ütközik az ingyentermékek reklámcélból való osztogatása is.
A cigarettagyárak nem szponzorálhatnak nemzetközi sportrendezvényeket (pl. Forma-1), popkoncerteket.
Cigarettásdobozok
"A dohányzás káros az egészségre" figyelmeztető szövegnek a cigarettásdoboz előlapjának 30, hátoldalának 40 százalékát be kell töltenie.
2003. szeptember 30-ától nem szerepelhet a cigarettásdobozokon a "light" (könnyű) és a "mild" (gyenge) felirat, mert azokat a dohányzásra csábító jelzőnek minősülnek.
Az egyetlen engedmény, amelyet a gyártóknak tettek, hogy a korlátozás csak az uniós piacra érvényes, az exportra kerülő cigarettákon maradhat ilyen felirat.
2004. január 1-jétől Szabványosítás címén rendelet írja elő a cigaretták kátrány-, nikotin- és szénmonoxid-tartalmának határértékeit. A korábbi gyakorlattal ellentétben tehát egységes szabályoknak kell megfelelniük a dohánytermékeknek.
Elektronikus berendezések
Régi hűtőszekrény, televízió és egyéb elektronikus berendezések
2003. február 13-án került kihirdetésre az Európai Parlament és a Tanács 2002/95/EK irányelve egyes veszélyes anyagok használatának korlátozásáról az elektromos és az elektronikai készülékekben, valamint az Európai Parlament és a Tanács (2002/96/EK) irányelve a hulladékká vált elektromos és elektronikai készülékekről.
Eszerint a kereskedő köteles a fogyasztó által felajánlott, az értékesített berendezéssel azonos elsődleges használati célú és mennyiségű használt berendezést átvenni. Azaz, ha a valaki egy hűtőszekrényt vásárol, akkor a régi hűtőjét az eladónak ingyen vissza kell vennie.
A magyar harmonizációs jogszabályok a következők:
264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről,
15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól, valamint
16/2004. (X. 8.) KvVM rendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról.
A HACCP rendszer
A HACCP egy angol kifejezésből eredő rövidítés (Hazard Analysis and Critical Control Points). A HACCP rendszer célja, hogy a fogyasztók részére értékesített élelmiszer ne legyen az egészségre ártalmas.
A HACCP rendszer lényege az alábbiakban összegezhető:
- minden élelmiszerforgalmazó / -előállító egység vezetésének fel kell mérnie, hogy tevékenysége során az élelmiszerbe milyen egészségre ártalmas anyagok (veszélyek) kerülhetnek be;
- ezekkel az egészségre ártalmas anyagokkal (veszélyek) a technológia során mi történik (a veszély megszűnik vagy nem, esetleg fokozódik);
- milyen intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy az egészségre ártalmas anyag (veszély) az élelmiszerbe lehetőleg ne kerüljön be vagy, ha bekerült, a technológia során ez ártalmatlan mértékűre csökkenjen, vagy megszűnjön;
- milyen saját, belső ellenőrzéseket lehet és kell bevezetni fentiek elérése érdekében.
Miért szükséges a HACCP jellegű élelmiszerbiztonsági rendszer bevezetése?
A tapasztalatok azt mutatják, hogy tiszta, rendben tartott egységekben, az alapvető élelmiszer-higiéniai előírások betartása esetén is előfordulhatnak tömeges élelmiszerfertőzések, -mérgezések. Ennek oka az, hogy ezeket az eseményeket sokszor jelentéktelennek látszó hibák, ellenőrzés nélküli folyamatok okozzák.
A kereskedelmi egységekben az élelmiszer-mérgezésekhez, -fertőzésekhez leggyakrabban az alábbi okok vezetnek:
- nem megfelelő áru beszerzése,
- az áru szállítás közben történő felmelegedése, szennyeződése,
- nem megfelelő hűtőszekrény hőmérsékleten történő árutárolás,
- hűtést igénylő termékek hűtetlen tárolása,
- a fogyasztásra kész
termékek (felvágott, kész
saláta, hidegkonyhai termék,
sütemény, stb.) utólagos
elszennyezése, a mikrobákat
tartalmazó "szennyezett" nyersanyagok (pl. nyers hús, tisztítatlan zöldség), eszközök, edények vagy a dolgozók keze által,
- a termékek túl hosszú ideig történő tárolása,
§ beteg dolgozó alkalmazása.
A vendéglátó, közétkeztető egységekben az élelmiszer-mérgezésekhez, -fertőzésekhez leggyakrabban az alábbi okok vezetnek:
- nem megfelelő hőmérsékleten történő hűtvetartás;
- az élelmiszerek lassú lehűtése, vagy hűtetlenül tárolása;
- az ételek nem elég alapos átsütése, átfőzése, nem megfelelő hőmérsékleten történő melegen tartása;
- az ételek túl hosszú ideig történő tárolása;
- a fogyasztásra kész ételek
utólagos elszennyezése, a
mikrobákat tartalmazó "szennyezett" nyersanyagok (pl. nyers hús, tisztítatlan zöldség), eszközök, edények vagy a dolgozók keze által.
Az áruk - azaz az ételek és élelmiszerek - előállításának és forgalmazásának teljes folyamatában biztosítani kell a nyomon követhetőséget, és szükség esetén a gyors intézkedést, ha kell, az áruk visszahívását is a fogyasztók egészségkárosodásának megelőzése céljából.
A higiéniai előírások, amelyekre ez a minőségbiztosítási rendszer épül, már korábban megalkotott jogszabályokon alapulnak.
A 80/1999. (XII. 28. ) GM-EÜM-FVM együttes rendelet az előző 1976. évi IV. Tv. / Élelmiszerekről / végrehajtásáról szóló 7/1988. ( VI.30.) KeM - SZeM együttes rendelet utódja. A 17/1999. (II.10.) FVM-EÜM együttes rendeletet váltotta fel a 90/2003.(VII.30. ) FVM-ESZCSM együttes rendelet.
Mit jelent a "veszély" fogalma?
A veszély a HACCP rendszer értelmében az élelmiszerben jelenlevő biológiai, kémiai, fizikai anyag vagy az élelmiszer olyan állapota, mely a fogyasztónál egészségi ártalom kialakulásához vezethet. A veszély tehát mindig egészséget veszélyeztető anyag jelenlétét jelenti az élelmiszerben.
Az egészségre ártalmas anyagok (veszélyek) az alábbiak szerint csoportosíthatók:
1. Biológiai jellegű veszélyek
Az élelmiszerben jelenlevő apró, szabad szemmel nem látható élőlények, melyek a fogyasztó szervezetében fertőzést vagy mérgezést okoznak. Lehetnek baktériumok, vírusok, bélférgek petéi, egyéb egysejtű élőlények, élősködők. Közös szóval mikrobáknak nevezhetjük őket.
2. Kémiai veszélyek
Az élelmiszerbe bekerülő, vagy ott termelődő egészségre ártalmas vegyi anyagok. Élelmiszerrel történő elfogyasztásuk esetén azonnali mérgezést vagy lassan, lappangva, évek alatt kialakuló idült megbetegedéseket okozhatnak.
3. Fizikai veszélyek
Az élelmiszerben jelenlevő vagy abba bekerülő idegen anyagok, melyek a fogyasztónál sérülést vagy undort idézhetnek elő. Általában az élelmiszerben szemrevételezéssel láthatók vagy láthatóvá tehetők.
A veszélyelemzésre alapozott, HACCP jellegű élelmiszerbiztonsági rendszer alapfeltétele, hogy az egységben dolgozók tisztában legyenek a veszély fogalmával, a leggyakoribb veszélyforrásokkal (veszélyelemzés) és a veszélyek megelőzésének, kiküszöbölésének módjaival (kontroll).
A HACCP rendszert 2004. május 1.-jéig kellett bevezetni az élelmiszerkereskedelmi, valamint a vendéglátó, közétkeztető tevékenységet végző egységekben.
Vízminőség
Ivóvíz
Az ivóvízre vonatkozó európai jogszabály a korábbi hazaiaknál sok területen szigorúbb minőségi előírásai a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet megalkotásával 2001. november 24-i hatállyal érvényesek. A kormányrendelet tételesen felsorolja azokat a településeket, ahol a szintén felsorolt vízminőségi problémákat a megadott határidőre fel kell számolni.
A rendeletben megadott végső határidő 2009. december vége (kivéve, ahol csak a vas és/vagy a mangán a kifogásolt összetevő).
Az új követelményeknek megfelelő ivóvíz biztosítására a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányításával 2003-ban indult meg az ún. Ivóvíz-minőségjavító Program, mely a számítások szerint több mint 100 milliárd forint állami támogatásban részesül. Jelenleg még kb. 1300 településen nem teljesülnek a szolgáltatott ivóvízben a minőségi követelmények minden tekintetben.
Az esetek legnagyobb részében azonban a vízminőségi problémák (pl. ammónium, vas, mangán, keménység, szerves anyag tartalom, stb.) az előforduló koncentráció tartományokban nem jelentenek egészségügyi kockázatot, és az EU ún. esztétikai problémaként tartja őket számon.
Ez nem mentesít az alól a kötelezettség alól, hogy az önként vállalt - és az EU-val egyeztetett - határidőre ezeket is meg kell oldani.
A legnagyobb közegészségügyi jelentőségű problémák (nitrit, nitrát, bór, fluorid) mintegy 180 települést (és kb. 200 ezer lakost) érintenek. Az európai jog alapján ide sorolandó az arzén is, amelynek ivóvízre vonatkozó határértéke lényegesen szigorúbb lett. Amíg az eddigi 50 mikrogramm határérték már 6 kivétellel minden településen teljesül, az új, 10 mikrogramm határérték 400 településen több mint 1,3 millió lakost érint. Noha az arzén nagy toxikológiai jelentőségű összetevő, a határérték közegészségügyi megítélése vitatott: nincs hazai adat arra, hogy az 50 (de legalábbis a 30) mikrogramm alatti arzén koncentrációjú ivóvíz fogyasztása jelentős egészségügyi kockázattal járna.
Fürdővizek
Az Európai Unió a fürdővizek minőségét csak a természetes fürdőhelyeken szabályozza. Az EU előírások átvételével -273/2001. (XII. 21.) Kormányrendelet- a hazai közegészségügyi szolgálat lett felelős az új (a korábbi hazaitól lényegesen nem különböző) minőségi követelmények teljesülésének ellenőrzéséért és a megfelelő intézkedések meghozataláért.
A magyar jogban újszerű a fürdőhely fogalmának az EU jogból átvett meghatározása is: nemcsak az önkormányzat vagy más üzemeltetők által erre a célra megjelölt (kijelölt) helyek, hanem minden, a lakosság által hagyományosan és jelentős számban fürdés céljára használt hely fürdőhelynek számít.
Magyarországon a vízminőség alapján elsősorban a tavak, tározók, holtágak alkalmasak fürdésre. Sajnos, folyóink vízminősége általában nem alkalmas fürdésre, noha kánikulai időszakokban sok szakaszukat látogatja jelentős számú fürdőző. Az ÁNTSZ kötelezettsége felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy ezeken a helyszíneken a fürdőzés jelentős egészségügyi - fertőzési - kockázattal jár. Az ÁNTSZ másik fontos feladata a regisztrált fürdőhelyek vízminőségi helyzetéről szóló naprakész információk ismertetése a lakossággal.
Intézmény
Bureau Européen des Unions de Consommateurs The European Consumers Organisation
(EU Civil Fogyasztóvédelmi Szövetsége)
Célok, a megalakulás körülményei:
A BEUC az 1962-ben történt megalapítása óta azon tevékenykedik, hogy érvényesíteni tudja befolyását az EU-irányelvek kidolgozásánál és a döntések meghozatalánál. Jelenleg 23 európai országból 33 független nemzeti fogyasztóvédelmi szervezet alkotja, és immár 40 éve védi EU-szinten a fogyasztók érdekeit.
A szervezet elérhetősége (angol és francia nyelven):
Címe: Av. de Tervueren, 36 Bte 4
B-1040 Brussels, Belgium
Tel.: +32 2 743 1590
Fax: +32 2 740 2802
E-mail: consumers@beuc.org weboldal: www.beuc.org |
|
|
|
