Kit érdekel ha lejárt az élelmiszer?

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felméréséből kiderül, miként viselkedik a magyar fogyasztó, ha lejárt élelmiszert talál a boltban.

A válaszadók több mint fele (55%) nem foglalkozik azzal, ha lejárt terméket emel le a polcról. Mivel úgy gondolják, hogy az árukészlet hamar cserélődik, szó nélkül visszateszik a többi közé. A vásárlók negyede (42%) ennél jóval tudatosabban cselekszik, és még a helyszínen szóvá teszi, jelzi észrevételeit. Telefonos bejelentésig, és ezzel hivatalos kivizsgálás kérvényezéséig pedig csak a válaszadók elenyésző hányada, alig 3%-a jut el. A vizsgálat nem tárta fel, hogy a vásárlók miért nem vállalják fel az üzletben a hiba jelzését, holott a probléma gyors és legegyszerűbb kezelésének ez lenne a módja.

Forrás: Nébih

Az élelmiszerbiztonság mindenkit érint! Ha a vásárló visszarakja a lejárt terméket a polcra, mások ugyanúgy megvehetik azt, ezért az a legrosszabb, ha nem teszünk semmit! A NÉBIH ingyenesen hívható zöld számán (80/263-244) bárki bejelentést tehet, ha gyanús élelmiszerrel találkozik. Különösen akkor érdemes telefonon bejelenteni, ha a probléma jelzésével az üzletben nem járunk eredménnyel. A bejelentést követően a hivatal 48 órán belül kivizsgálja az ügyet, és a terméket minél előbb kivonja a forgalomból.

Szavatossági idő lejárta után is fogyasztható?
Az élelmiszerek csomagolásán kötelezően szerepelnie kell a szavatossági időnek. Ez annyit jelent, hogy a gyártó cég a megadott időpontig garantálja, hogy az áru megőrzi eredeti minőségét. Számos élelmiszer azonban még a szavatossági idő lejárta után is fogyasztható, persze csak megfelelő tárolás esetén. A kenyér a szavatossági idő lejárta után 1-2 napon belül el kell fogyasztani. Az étolaj megfelelő tárolás esetén 3 hónapon belül még felhasználható.
Ha a tejtermék (joghurt, túró, tejföl, tej, tejszín) még nincs felbontva, és nemrég járt le, szagoljuk meg, esetleg kóstoljunk bele. Általában még 1 héttel a szavatossági idő lejárta után is élvezhető. A piacon vásárolt pasztőrözetlen tej és tejtermékek kényesebbek mint a boltban kaphatók. Az előrecsomagolt húsok, illetve halak csomagolásán olvasható fogyaszthatósági dátumot szigorúan be kell tartani. Kizárólag frissen darált húst vásároljunk, amelyet otthon még a vásárlás napján fel kell dolgozni vagy le kell fagyasztani. Konzervek, befőttek esetében a megadott dátumnál néhány hónappal tovább biztosan eltarthatóak.
A gomba gyorsan romló élelmiszer, oda kell figyelni a lejárati időre. A dobozos tojás a feltüntetett dátum után 1-2 napig fogyasztható. A tartós élelmiszerek közül a cukor és a só sokkal tovább eltartható, mint ahogy azt a csomagoláson jelzik. Ugyanez vonatkozik a tésztafélékre, gabonatermékekre is - kivéve a rizst. Az alkoholos italokat - különösen a 10 százalékos alkoholtartalmúaknál erősebbeket és a borféléket – is tovább lehet tárolni mint a címkén látható, de természetesen csak felbontás nélkül.
 

(Forrás: FVA, NÉBIH, 2013. december)

---

Így higgyünk a reklámoknak - csak kamu a sok akció

A magyar reklámok ötöde jogsértő, sokuk tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot mutat. A legtöbb problémás hirdetés a szórólapokon, plakátokon, és a reklámújságokban jelenik meg - derül ki a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) jelentéséből. A vizsgált akciós hirdetések fele átverésnek bizonyult, nem volt igaz a "99 százalékos gyógyulási arány", de a "magyar termék" sem mindig magyar. Idén hat hónapig ellenőrizte a hazai reklámokat, hirdetéseket, pontosabban azok valóságtartalmát az NFH, a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségeivel.
A hatóság elsődleges célja a fogyasztói érdekeket sértő tevékenységek kiszűrése, valamint ezek visszaszorítása volt. A reklámok harmadánál azt is külön vizsgálták, hogy a rajtuk, bennük szereplő árak valósak-e. A vizsgálat keretében a felügyelőségek összesen 1.890 ellenőrzést folytattak le, ezek közül 366 reklámban találtak jogsértést. Az eredmény összességében 19 százalékos "kifogásolási arányt" mutat, ez egyébként némi javulást jelent az egy évvel korábbiakhoz képest.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat

Úgynevezett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot 71 esetben állapított meg a hatóság. Ezek azok a reklámok, amelyek a fogyasztók megtévesztésére, döntésük kedvezőtlen befolyásolására alkalmasak. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok közé tartoznak a megtévesztő, valótlan tájékoztatások, az egymásnak ellentmondó feltételek vagy az elhallgatott információk.
A kedvezmények, akciók ellenőrzésére idén is kiemelt figyelmet fordítottak a vizsgálat során, hiszen a fogyasztók még mindig az akciós hirdetésekben található információk - így például a termékek ára, mennyisége, tartozékai - alapján tájékozódva hozzák meg döntéseiket. Ezt igazolta, hogy a fogyasztóvédők a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok miatt indult eljárások több mint felét akciót hirdető reklámokkal kapcsolatban folytatták le. A vizsgálat során próbavásárlással ellenőrizték, hogy ténylegesen a meghirdetett akciós áron kerültek-e eladásra a termékek. talán nem meglepő, hogy az akciók felében (55 százalékában) jogsértést mutattak ki, azaz nem, vagy nem úgy létezett az akciós termék, szolgáltatás.

Az NFH vizsgálata szerint még mindig vannak problémák az árak feltüntetésével. A hirdetők sokszor nem jelölik az egységárat, de sokszor hiányzik a bruttó, vagy a forintosított ár feltüntetése is.

Megtévesztő magatartást 14 esetben kifogásoltak a felügyelőségek. Előfordult például, hogy a "magyar termék" védjegyet, továbbá a "99 százalékos gyógyulási arány" vagy a "csapatunk a Magyar Belgyógyász Társaság főszponzora" állítást hamisan tüntették fel a hirdetésben, de sor került fogyasztói csoportok megtévesztő állításokat tartalmazó reklámozásának kivizsgálására is.

A dohányáruk reklámjának ellenőrzésére 83 alkalommal került sor, melynek során 34 esetben (41%-os kifogásolási arány) tártak fel jogsértést a felügyelőségek. Alkoholtartalmú italok reklámozása területén az ellenőrzött reklámok több mint harmada, 82 reklámból 29 db bizonyult kifogásolhatónak. A kozmetikumok reklámozásának ellenőrzése során mindössze 2 eset vezetett kifogásolásra a 31 alkalomból. A kifogásolási arány az egy évvel korábbihoz képest érdemben nem változott, azaz továbbra is majdnem minden negyedik reklám bizonyult jogsértőnek.

A kifogásolt reklámok majdnem fele (47%) az árfeltüntetési szabályok megszegéséből adódott, valamint a kifogásolt reklámok közel egynegyedénél (18%) a kifogásolást a fogyasztókat megtévesztő, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tették ki. Erre tekintettel a hatóság a jövőre nézve is szükségesnek tartja a gazdasági reklámtevékenység átfogó ellenőrzését.

A magyar reklámipar mérete 174 milliárd forint volt 2012-ben. (Ez az összeg 5,2 milliárddal kevesebb mint egy évvel korábban.) A reklámra 2012-ben elköltött összeg számos áttételen keresztül 820 milliárd forintot generált a magyar gazdaság számára.
Minden reklámra elköltött 10 forint 47 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét. Médiapiaci szakemberek körében végzett idei felmérés során 77%-uk számít további visszaesésre a magyar reklámpiacon. Közülük 41 százaléknyian tippeltek 0-5 százalék közötti csökkenésre, de azok is több mint 36 százaléknyian voltak, akik ennél nagyobb visszaesésre számítanak 2013 évre.

(Forrás: NFH, Magyar Reklámszövetség, Mediainfo, Pénzcentrum – FVA gyűjtés 2013 november)

---

Netes vásárlás biztonságosan

Hazánkban az online kereskedelem, azaz az e-commerce nagyarányú növekedést mutat a vásárlók és a kereskedők részéről egyaránt. De miként biztonságos a weben shoppingolni?

Az Európai Bizottság felmérése szerint az Unióban elérhető összes internetes áruház választéka tizenhatszor nagyobb, mint az egyes országokban üzemelő fizikai üzletek kínálata. Bár az online vásárlók aránya Magyarországon alacsonyabb - a fogyasztók mintegy harmada számít aktív internetes vásárlónak -, a széles kínálat, az alacsony árak és a jelentős kedvezmények egyre több embert csábítanak a virtuális üzletekbe.
A folyamat hátterében egyértelműen az áll, hogy a webes vásárlás sok előnyt kínál. A kedvezmények és a sok esetben ingyenes házhozszállítás mellett például külföldi üzletekből is rendelhetünk. A mobil eszközök, táblagépek és okostelefonok elterjedése további előnyöket tartogat az internetes vásárlók számára. Egy árleszállítást látva ugyanis azonnal ellenőrizni tudjuk más (webes) üzletek árait. Egyre inkább jellemző, hogy a fogyasztók először megnézik a termékeket az üzletben, majd összehasonlítva az árakat, a kedvezménytől függően rendelik meg és fizetik ki bankkártyával az interneten.
 

Kis odafigyeléssel nagy biztonság

Mivel egyre többet vásárolunk a neten és egyre jobban bízunk az online fizetési módokban, a kártyabiztonság szempontjából az internetre nagyobb figyelmet kell szentelni, legyen szó vásárlásról, szállás-vagy repülőjegy-foglalásról. Odafigyeléssel teljesen biztonságosan használhatjuk bankkártyánkat a netes vásárlásnál is. Interneten megrendelt termék bankkártyával történő fizetésre valamennyi, előlapján dombornyomású, védjeggyel ellátott kártya alkalmas, de a bankok kínálnak speciális internetes (esetenként fizikai formában nem létező, virtuális) kártyákat is. Utóbbiak azért számítanak jó eszköznek a netes vásárláshoz, mert csak az oda átvezetett összeget használják, így nem tudunk például túlköltekezni.

Különbséget kell tenni külföldi, illetve magyar székhelyű online kereskedő között. A hazai oldalak nagy része technológiai szempontból egészen más felépítésű mint ami megszokott a világban. Sok külföldi oldal úgy működik, hogy a kereskedő oldalán adjuk meg a kártyaszámot, a szállítási címet. A magyar oldalak annyiban mások, hogy általában a fizetés nem a kereskedő oldalán történik meg, hanem az ügyfelet átirányítják a banki fizető oldalra. A banki oldalak pedig adatbiztonsági szempontból magasabb szinten állnak, azaz ha banknál van az adat, jobban megbízhatunk abban, hogy az nem kompromittálódik a tranzakció folyamán. Nálunk a személyes adatok szétválnak a kártyaadatoktól, és ezekhez nem fér hozzá a kereskedő.
Egy honlapról ugyanakkor nem egyszerű megállapítani, hogy átverős-e vagy sem. Ezért lehetőleg olyan honlapokat használjunk, amelyeket már korábbról ismerünk. Ha hirtelen találunk egy oldalt, valami megtetszik, mielőtt elkezdünk rajta vásárolni érdemes leellenőrizni, várni a vásárlással. Célszerű minden webáruházból először egy kisebb értékű terméket rendelni. Így meggyőződhetünk arról, hogy a kereskedő megfelelő minőségű terméket árusít-e, betartja-e a honlapon vállalt szállítási határidőt, kapunk-e számlát és magyar nyelvű használati-kezelési útmutatót. Ajánlatos összehasonlítani, hogy megvannak-e azok a biztonsági jelek és előírások, amelyeket egy ilyen vásárláskor érdemes figyelembe venni.
Ilyen például, hogy van-e ügyfélszolgálat, telefonszám, cím, tulajdonos, üzemeltető stb. - ezek, illetve ezek hiánya árulkodó jelek lehetnek. A weben egyre több helyen jelenik meg a kártyatársaságok biztonságos fizetőoldalt jelölő szimbóluma.
 

7 tipp a biztonságos online vásárláshoz

1. Keressük azokat a weboldalakat, amelyek https://-sel kezdődnek (jelentése "secure", azaz biztonságos), és amelyek címe után egy lakat ikon is található.

2. Vásároljunk megfontoltan. Hagyatkozzunk a családok és barátok, valamint kereskedelmi szervezetek ajánlásaira és visszajelzéseire az online kereskedővel kapcsolatban. Lehetőleg ne vásároljunk drága termékeket vagy szolgáltatásokat olyan cégtől, amelyet nem ismerünk.

3. A készpénzfelvételnél ill. vásárlásnál használt PIN kódot SOHA ne adjuk meg internetes vásárlás esetén!

4. Olvassuk el a cég adatvédelmi politikáját. Itt minden információt megtalálunk a cég döntéseire vonatkozóan, amelyekkel az adataink biztonságáért felel, valamint az adatgyűjtésre, adathasználatra és azok harmadik félhez való továbbítására vonatkozó elveit is.

5. Őrizzük meg az internetes vásárlás visszaigazolását, adatait. Figyeljük, hogy a megrendelt árucikk valóban megérkezik-e a jelzett határidőn belül, ha nem, lépjünk kapcsolatba az internetes kereskedővel.

6. Ellenőrizzük a banki kimutatásainkat, amelyekben szerepelnek az online tranzakciók is, így láthatjuk, ha minden rendben volt a vásárlás során.

7. Igényeljünk SMS-szolgáltatást bankunktól, hogy a számlán történt változásokról azonnal értesüljünk.
    

Amit tudni érdemes

Mit tehetünk, ha a megrendelés folyamán tévedésből rossz terméket raktunk a kosárba, vagy a teljesítési feltételek kiválasztásánál „félrekattintottunk”?
A webáruház mindig köteles biztosítani a félrekattintások és adatbeviteli hibák kijavításának lehetőségét (például „vissza” vagy „kosár törlése, frissítése” ikonnal).

Mi igazolja, hogy a webáruházban leadott megrendelés ténylegesen
megérkezett az eladóhoz?
A kereskedő köteles a fogyasztó megrendelését haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül elektronikusan visszaigazolni, ami a gyakorlatban egy automatikus válasz e-maillel történik, amely a megrendelés feltételeit (termék neve, ár, szállítási feltételek stb.) erősíti meg. Ha a visszaigazolás 48 órán belül nem történik meg, a fogyasztót nem köti megrendelése és nem köteles a leszállított termék átvételére.

Kötelesek vagyunk a vételárat megfizetni, ha a termék leszállításakor derül ki, hogy a csomagban nem a megrendelt termék van, illetve a visszaigazolt árnál többet
követel a kereskedő?
Nem, ilyen esetben nem vagyunk kötelesek a megrendelésünktől különböző termék átvételére és a vételár megfizetésére, hiszen nem beszélhetünk a szerződés létrejöttéről, nem áll fenn akarategység (konszenzus) a felek között.

Melyik a legbiztonságosabb fizetési mód?
A vételár megfizetésének leggyakoribb és a fogyasztóra nézve legbiztonságosabb módja az utánvétel, ugyanis ilyenkor csak a termék átvételekor kell megfizetnünk a vásárlás költségeit.

Az online vásárlásokra vonatkozó főbb jogszabályok
A szolgáltatóra vonatkozó adatokról és az elektronikus szerződéskötés lépéseivel kapcsolatban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény tartalmaz rendelkezéseket, az elállási jog gyakorlásának részletes feltételeit a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Kormányrendelet szabályozza. Természetesen az internetes vásárlásokra is vonatkoznak a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései.

(Forrás: NFH, Pénzcentrum - FVA összeállítás, 2013. november)

---

Háromból kettő motorolaj hamis!

Az elmúlt egy évben elárasztotta a hamis motorolaj a magyar piacot. A hamisítás évek óta zajlik, a csalók változatos módszerekkel dolgoznak, de egyelőre nincs tökéletes megoldás ellenük.

Nem tudható, kik foglalkoznak az autókhoz és a motorkerékpárokhoz való kenőanyagok hamisításával. Egyelőre sem a megkeresett olajcégeknek, sem a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak nem érdeke, hogy olajügyben a nyilvánosság elé álljon. Nagy erőkkel nyomoznak az ügyben, és nem akarnak helyzetjelentést adni a bűnözőknek.

A NAV több autósboltban is talált hamis termékeket a legutóbbi ellenőrzése során, összesen 10,5 millió forint értékben. Az olajcégek bevonásával és ügyvédekkel járják a boltokat, próbavásárlásokat végeznek. Aki tehát túlságosan olcsón kínálja a motorolajat, ellenőrzésre számíthat.

Egy kommersz, literenként kétezer forintos motorolajból is több mint ötezer litert kapunk tízmillióért, de a négyezer forintos prémiumtermékből is kijönne úgy kétezer-ötszáz liter. A NAV által lefoglalt járművek gyűjtőhelyén nyár elején láttunk néhány raklapnyi üres flakont jól ismert logóval, egy ismeretlen olajcég hordós olaját, illetve az átfejtéshez szükséges eszközöket. A riportban közreműködő Pártos Csaba alezredes megkért, hogy ne közöljük a flakonokon szereplő márka nevét.

Dr. Wilde György, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára szerint a Magyarországon évente hivatalosan eladott ötvenezer tonna kenőolajon felül legalább húszezer tonnányi származik ismeretlen forrásból. Ez a húszezer tonna, vagyis nagyjából huszonnégyezer köbméter (24 millió liter) persze nem feltétlenül hamisítvány, és sajnos nem is feltétlenül csak ennyi. A főtitkár szerint az ellenőrizhetetlen körülmények között forgalomba hozott termékek közt eredeti is lehet, amely után az eladó sem a literenként száztizenkét forintos termékdíjat, sem a huszonhét százalékos áfát nem fizeti meg. Jelenleg becsületkassza jelleggel működik a termékdíj, amit nem minden piaci szereplő érez magára kötelezőnek.

Gablini Gábor a GÉMOSZ (Gépjármű-Márkakereskedők Országos Szövetsége) elnöke már 2012-ben nagyüzemi motorolaj-hamisításról beszélt. Akkor úgy nyilatkozott, a kenőanyag-piac forgalmának ötven százalékát is eléri a hamisítványok aránya. Ezek nem csak olcsó alapolajak lehetnek, hanem kenőzsír hozzáadásával és szűréssel „ujjá varázsolt” fáradt olaj is. Utóbbi akár egy csereperióduson belül súlyos károkat okozhat a motorban. Gablini szerint mostanra ez az arány minimum hatvanöt százalékra emelkedett. Az elnök úgy látja, a csalók egyre jobb minőségben képesek reprodukálni az ismert márkák flakonjait és címkéit, vagyis valószínűleg beruháztak a szükséges nyomdai és palackozó-technológiába is.

Nem csak a bolti termékeket érinti az ügy. A GÉMOSZ tapasztalatai szerint a csalók ráálltak a szervizekben található 208 literes üres hordók felvásárlására. Az autószervizeknek szánt kiszereléseket általában nem látják el nehezen hamisítható jelöléssel, így még több pénzt lehet velük fogni, és a lebukás esélye is kisebb. Az úgynevezett nagy hordókat üresen, darabonként hatezer forintért felvásárolják, ismeretlen minőségű lengyel és montenegrói olajjal újratöltik, majd eladják az eredeti termék reális piaci áránál olcsóbban. A GÉMOSZ-elnök egy ismert olajcég friss hazai kutatását említi. Ezt azután végeztették el, hogy a hazai képviselet forgalma drasztikus csökkenésnek indult. A kérdésre, hogy melyik márka vizsgálódott az országban, nem kívánt válaszolni.



A Castrol magyar importőre márciusban hologramos matricával látta el a drágább árkategóriába tartozó termékek csomagolását. Azóta ismételt kommunikációs kampányban mondják el, hogy csak a jelöléssel ellátott egy- és négyliteres flakonokban található biztosan az a motorolaj, amit a címke ígér. A hordókon viszont nincs hologram.

A Prémium olaj webshop oldalán egy cikkben részletesen foglalkoznak a hamisításokkal. A cégtulajdonosok azt mondják, az internetes boltok azért tudnak jelentősen a hagyományos kereskedések ára alá menni, mert közvetlen kapcsolatot ápolnak az importőrrel, vagy akár a gyárak szakmai titokként kezelt lengyelországi lerakatával. Állítják, ez a forrás nem illegális, az üzlet dokumentáltan történik, de a nagy- és kiskereskedelmi árak közti negyven százalékos különbség közé belőtt árral sok ügyfelet lehet szerezni.

A formális logika tovább árnyalja a képet. A Castrol egyelőre nem minden országban vezette be a hologramos matricát, az ezzel el nem látott flakonok sem feltétlenül származnak hamis forrásból. Persze tény, hogy nem a magyar importőr adta el őket, vagy ha igen, március előtt. Ez a megoldás így nem tökéletes.

Bajok Gábor, a Motul magyarországi képviseletének munkatársa is úgy látja, néhány olajmárka termékeit csodaszámba menő árakon lehet kapni egyes helyeken, ami mindenképpen gyanakvást kelt. Hangsúlyozza, egyelőre nem találkoztak hamis Motul olajjal, de a termékek csomagolásának minden elemét védik a másolással szemben. Ha egy vásárló a cég termékeinek esetében az átlagosnál lényegesen kedvezőbb árú kínálattal találkozik, akkor nem hivatalos, termékdíj és ÁFA nélküli értékesítésről lehet szó. A Motul nem a Castrol-féle hologramos megoldást választotta az eredetiség igazolására, hanem az olajszínezést. A motorkerékpár-olajok esetében a különböző minőségi kategóriájú termékeket zöld, kék és egyéb színekkel különböztetik meg.

A cég autós 300V sorozatának kétliteres, fémkannás verziójának kupakját egy úgynevezett "bubble tag" zárja. Ezen "QR" kód található, és akár egy okostelefon segítségével egy központi web felületen keresztül azonnal ellenőrizhető a konkrét kanna származása. A Motul flakonokat a címkétől függetlenül ellátták egyedi azonosító kóddal.

Pusztán a kitöltött olaj szemrevételezésével képtelenség megállapítani, hogy egy termék eredeti-e vagy hamisítvány. A motorolaj minőségének meghatározására nincs egyszerű módszer vagy hordozható készülék. A Mol-Lub laboratóriumában több tucat lépésből álló tesztet végeznek a mintákon, és mint Kissdeák Lajostól a cég munkatársától megtudtam, a szolgáltatás lakossági ára körülbelül tizennyolcezer forint. A szakember szerint a friss minta eredetét nagy biztonsággal ki lehet deríteni, de a már motorba töltött, kipufogógáz-származékokkal és korommal szennyezett olajról nehéz hitelt érdemlő módon eldönteni, valóban márkás, a csomagoláson feltüntetett termék-e vagy valamilyen olcsó kenőanyag.

Márpedig egy nem megfelelő olaj jelentős károkat okozhat. Tökéletes példa erre a részecskeszűrős dízelmotorokba való, C1, illetve C3 jelölésű speciális olajok esete. Ezek a szokottnál drágább kenőanyagok nélkülözhetetlenek a motor kenési igényeinek teljesítéséhez, mivel a hagyományos motorolajok elveszítik kenőképességüket a szokásos olajcsere-intervallum során, az olajba kerülő gázolaj-összetevők miatt. Aki csupán a viszkozitás alapján vásárol, biztosan súlyos motorkárokra számíthat.

Az Ásványolaj Szövetség és a GÉMOSZ is egyetért, hogy az olajhamisítást terjedését csak a vonatkozó törvények módosításával lehet megfékezni. A két szervezet vezetője szorgalmazza, hogy a kenőanyagokat is vonják be a jövedéki törvény hatálya alá, mert amíg ez nem történik meg, a hamisítóknak, illetve az alternatív forrásból származó, de eredeti motorolajokat az áfa és a termékdíj megfizetése nélkül forgalmazó zugkereskedőknek sem kell igazán félniük a lebukástól. Feltéve, hogy nincs éppen óriási felháborodás az importőröknél, és nem kezd ebből kiindulva nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Amíg a NAV lefüleli az összes hamisítót jól nézzék meg, kitől vásárolják az 5W30, 10W40 viszkozitású, és a modern dízelekbe való speciális olajat, és jól nézzék meg azt is, hogy nem egy eredeti, de valami olajnak tűnő löttyel újratöltött flakont akarnak-e önökre sózni. Egy pár ezer forintos spórolásnak is könnyen lehet többszázezer forintos motorhiba a vége.


Melyik a jobb olaj?

Az olaj nem jó vagy rossz. Van az adott motorhoz és éghajlathoz optimális, illetve nem optimális. Ha megfelel a minősítése (pl. ACEA B3), viszkozitási osztálya, továbbá megvannak a megfelelő gyártói ajánlásai (ha előírnak ilyet az adott motorhoz), akkor nem probléma, ha véletlenül nem a legdrágább olaj kell a motorunkba. http://aruhaz.kauffer.hu/index.php?page=keres_olaj&op=search&acea=B3&sub=Keres


(Forrás: Totalcar, 2013. szeptember – FVA összeállítás.)

---

Szigorúbb szabályok várnak a webáruházakra

Változnak a távkereskedelem jogszabályai, decembertől szigorúbb szabályozás vár a webáruház-üzemeltetőkre.

A fogyasztók jogairól szóló 2011/83 EU irányelv szabályait a tagállamoknak – így hazánknak is – ez év decemberéig kell átültetniük saját jogszabályaikba. Az új uniós szabályoknak köszönhetően Magyarországon is módosulnak a távkereskedelem feltételei..

A továbbiakban például nem lesz elegendő, hogy a fogyasztó megrendeli a terméket vagy a szolgáltatást, hanem kifejezetten hozzá kell járulnia annak árához, ellenértékéhez is.

Hosszabb elállási idő

A távkereskedelem során létrejövő szerződésektől a fogyasztó ez idáig is jogosult volt 8 napon belül indokolás nélkül elállni. Ez a határidő az irányelv nyomán azonban meghosszabbodik 14 napra. Amennyiben pedig a kereskedő vagy szolgáltató a szerződés megkötését megelőzően nem tájékoztatta a fogyasztót a jogszabályban előírt követelmények szerint az elállási jog gyakorlásának feltételeiről és határidejéről, akkor az elállási időszak meghosszabbodik egy évre.

Egyes tagállamokban – így Németországban is – már ma is a 14 napos elállási határidő van érvényben, azoknak a kereskedőknek, akik más tagállamokban is kínálnak árut illetve nyújtanak szolgáltatást, javasolt már most is a 14 napos egységes határidőt alkalmazni.

Szakemberek egyébként az javasolják, hogy akár a törvényben előírtnál hosszabb elállási jogot engedélyezzenek a webshopok önkéntesen. Ha biztosak vagyunk saját termékünk, szolgáltatásunk minőségében, attól sem kell tartani, hogy sokan élnek majd az elállás lehetőségével. Ugyanakkor ezzel a gesztussal növelhető a vevőknek a webshopunkba vetett bizalma.

A webshopok magasról tesznek a fogyasztóvédelemre

Az internetes üzletek, webshopok 75 százaléka nem felel meg az Európai Unió fogyasztóvédelmi előírásainak – állapította meg korábban az Európai Bizottság. A vizsgálat folyamán összesen 333 honlapot vettek górcső alá, az unió 26 tagállamában. Ezek 76 százalékát jelölték meg további vizsgálatra, mert a hatóságok azt gyanítják, nem felelnek meg az uniós fogyasztóvédelmi előírásoknak. A 14 éven aluli gyerekeknek játékokat forgalmazó 55 honlap 71 százaléka nem tartja be az uniós előírásokat.

A bizottság szerint a fő problémát a tisztességtelen szerződési feltételek, a visszalépés lehetőségének hiánya, valamint az eladó személyének és elérhetőségének fel nem tüntetése jelenti. A vizsgálat során 230 honlapnál találtak tisztességtelennek nevezhető szerződési feltételeket, amelyen a bizottság azt érti, hogy az eladó kizárja saját felelősségét, ha a letöltött termék kárt tesz a fogyasztó berendezéseiben; megfosztják a fogyasztót a jogorvoslat és a reklamáció lehetőségétől, vagy megnehezítik azt; megfosztják a fogyasztót attól a jogától, hogy a terméket kicseréltesse vagy visszakapja a pénzét, ha a letöltött termék működésképtelen.

Két, tavasszal elfogadott Uniós jogszabály az esetleges vásárlói panaszok gyorsabb rendezését segíti.

A minősítés segíthet?

A magyar webshopok fokozott ellenőrzésekre számítanak, mivel a hatóságok is felismerték a változó trendeket. 2013. április 1-jétől a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonság Hivatal (NÉBIH) fokozottan ellenőrzi az internetes kereskedelem résztvevőit. A hatóság szakemberei többek között kiemelt figyelmet fordítanak az áruk eredetére, de ellenőrzik majd a webáruházak árutárolását, kiszállítási tevékenységét is.

A magyar webshopok számára sem könnyű minden feltételnek megfelelni még akkor sem, ha minden jó szándék megvan eziránt. Pedig a teljesen jogtisztán működő webes üzlet eladónak és vevőnek egyaránt megéri.

(Forrás: Piac & Profit 2013. szeptember – FVA összeállítás)

---

Gyengének tartjuk az egészségügyi ellátást

Az egészségügyről való értékelések alapján a magyarok a 15 ország összesített rangsorának 14. helyén szerepelnek

Különösen elégedetlenek vagyunk az egészségügyi rendszer helyzetével, derül ki az Ipsos nemzetközi felméréséből, amelyben 15 országból 12 ezer embert kérdeztek meg.

A felmérésben Argentína, Ausztrália, Belgium, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Lengyelország, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország vett részt.

A közvélemény-kutatás azt vizsgálta, hogy 2008. óta hol, milyen irányban változott az egészségügyi ellátórendszer megítélése. A kutatás a felhasználók tapasztalataira összpontosított, nem objektív mérőszámokat vetett össze.
A magyarok alapvetően negatív változásokat tapasztaltak az egészségügyben az elmúlt öt évben, általánosságban és a konkrét szolgáltatásokban is. A magyar páciensek a legalacsonyabb pontszámokat a szakorvosok és kórházak, a diagnosztikai vizsgálatok hozzáférhetőségére, illetve a szolgáltatások gyorsaságára adták, míg a háziorvosi hálózat eléréséről és a gyógyszerellátás működéséről vegyes benyomásaik voltak.

Negatív változásokat - alacsonyabb színvonalat, kisebb empátiát - közel 30 százaléknyian érzékeltek. A leginkább kedvezőtlen változásokat a magyarok a gyógyítási folyamat ütemében tapasztalták.

Felemás értékelést adtunk a gyógyszerellátás elmúlt öt esztendejéről: a válaszadók 24 százaléka szerint most jobban működik ez a terület, 25 százaléka szerint rosszabbul.


Az orvosi diagnózist elősegítő vizsgálatokhoz, labortesztekhez való aktuális hozzáférést sokkal negatívabban ítélik meg, mint a korábbi állapotot: 2008-hoz képest a lakosság 39 százaléka romlást tapasztalt, 18 százaléka javulást. Hasonlóképpen kedvezőtlen összkép rajzolódik ki a kórházi ellátás elterjedtségéről, igénybevételének lehetőségeiről: 38 százalék szerint ez öt év alatt szűkösebbé vált, s csak 15 százalék szerint lett bőségesebb.

A lakosság alapvetően pozitívan minősíti az orvosoktól kapott tájékoztatásban bekövetkezett változásokat: 29 százalékuk szerint bőségesebb a felvilágosítás, mint 2008-ban, 17 százaléknak viszont ezzel ellentétesek a közvetlen benyomásai.

A leginkább kedvezőtlen változásokat a magyarok a gyógyítási folyamat ütemében tapasztalták meg: 36 százalék úgy érzi, hogy az ellátás lassabbá vált az elmúlt öt évben, míg csupán 21 százalék szerint lett gyorsabb.



A dél-koreaiak minden kategóriában a lehető legmagasabb pontszámot adták egészségügyi ellátásukra, a legrosszabbnak a spanyolok látják a helyzetüket. Érdekesség, hogy a világon az egyik leghosszabb születéskor várható élettartamot biztosító Svédországban is inkább elégedetlenek az egészségügyi rendszer szolgáltatásaival.


(Forrás: Ipsos 2013. június – FVA összeállítás)

---

Van-e garancia kuponos akciós utakra?

Szeretjük a kuponos/bónuszos utazásokat

A számok azt mutatják, hogy a 2012-es nyaralási szezonra robbantak be igazán az utazási piacra a kuponos/bónuszos oldalak. Sokan már egyáltalán nem foglalkoznak az utazási irodák ajánlataival, inkább csak a közösségi vásárlási lehetőségeket keresik. Az egyik legnagyobb kuponos szolgáltató 325 millió forint összértékben értékesített turisztikai ajánlatokat a nyári hónapok alatt, a vendégek leginkább a balatoni ajánlatokat kedvelik.

A kuponos üdülések felpörgésének egyszerű a magyarázata: a fizetőképes kereslet csökkenésével egyidejűleg egy egyre tudatosabb vásárlókör válik meghatározóvá, amely azt a terméket, szolgáltatást választja, amely - szerinte- a legjobb ár-érték aránnyal bír. Éppen ezért a közösségi vásárlási oldalak kínálatában soha nem látott számban jelentek, jelennek meg turisztikai szolgáltatásokat nyújtó cégek, legyenek azok akár kis panziók, apartmanok, nagy szállodák vagy szállásközvetítők. Egy-egy ilyen oldal kínálata már a komolyabb utazási irodákkal is felveszi a versenyt.

Gyakori, hogy az utazók a több tízezer forintért megvásárolt - sokszor akciós utakat vagy mást hirdető - kupont később nem tudják felhasználni. A fogyasztó megveszi a kupont például interneten, amely arra jogosítja őt, hogy egy másik vállalkozás termékét vagy szolgáltatását jelentős kedvezménnyel vegye igénybe vagy vásárolja meg. A kínálatban olyan szolgáltatások szerepelnek, mint az akciós wellness hétvége, az egészségügyi, szépségápolási szolgáltatások. Civil fogyasztóvédők szerint a problémák egyik forrása, hogy a kuponos vállalkozások általános szerződési feltételeikben általában kizárják vagy korlátozzák felelősségüket akkor, ha az ígért szolgáltatást a fogyasztó végül mégsem tudja igénybe venni a harmadik fél (például a szálloda) magatartása miatt. A FEOSZ azt javasolja, hogy részletesen olvassuk át a szerződés feltételeit. Ezekből ugyanis megtudhatjuk, hogy például vállal-e bármilyen garanciát a harmadik fél hibás teljesítése esetére. A fogyasztók ezt ellenőrizhetik a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal internetes honlapján is, ahol az utazási vállalkozások listája mellett megtalálják azon utazásszervezők és -közvetítők jegyzékét is, amelyeket jogerősen egy évre eltiltottak. Ha tehát a kupon tárgya kedvezményes áron nyújtott utazási szolgáltatás és a rajta feltüntetett vállalkozás netán nem szerepel az engedéllyel rendelkező turisztikai- utazási szolgáltatók listájában, akkor ne kössünk vele szerződést. Ne feledjük, az interneten kupont vásárló fogyasztó az átvételtől számított 8 munkanapon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől, ez esetben pedig az online kifizetett vételár visszajár.

Szükséges lenne a felelősségteljes vállalkozói magatartás is, így például a jónevű és fogyasztóbarát kuponos vállalkozásoknak a fellépése azon hasonló gazdasági tevékenységet végző cégekkel szemben, amelyek egyértelműen a fogyasztók kárára működnek, ezáltal is csorbítva a szakma jó hírét.

A piacvezető bónuszos cégnél a pénzvisszafizetési garanciában látják a minőségbiztosítás egyik legfontosabb elemét. Indulásuk óta a törvény által előírt 8 napos elállás helyett 14 napot biztosítanak, 100 százalékos minőségi garanciát nyújtanak a tagoknak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy vásárló nincs megelégedve az igénybe vett szolgáltatással, a bónusz vételárát levonás nélkül visszafizetik. Ajánlataiknál biztosítják a kommentelés lehetőségét is, így a tagok egymást segíthetik a vásárlást megelőző döntésben saját tapasztalataikkal, tanácsokkal.

Kulcskérdésnek tekintik, hogy az általuk teljes árként publikált összeg a partner weboldalán is mindenki által megtekinthető legyen, azaz ne fiktív, felfújt összegből kerüljön levonásra a meghirdetett kedvezmény.

(Forrás: Pénzcentrum, VG 2013. május)

---

Sok mobilt letilt a Telenor

Az okostelefonok terjedésének köszönhetően egyre értékesebb telefonokat használunk, ezzel együtt sajnos gyakoribbak a készüléklopások és az egyéb, készülékekkel kapcsolatos visszaélések.

Az okostelefon több szempontból is tökéletes lopási célpont: kicsi, de értékes, egyaránt könnyű vele eltűnni az utcai forgatagban a tolvajnak, és túladni rajta sem nehéz. Becslések szerint a lopott okostelefonok világpiaca a 30 milliárd dolláros forgalmat is eléri. A lopott okostelefonok feketekereskedelmének mára az egész világot behálózó útvonalai alakultak ki. Az Amerikában és Nyugat-Európában ellopott okostelefonok értékesítési pontjai főként Kelet-Európában, Ázsiában és Latin-Amerikában találhatóak meg nagy számmal.

A mobiltelefonok feketekereskedelme nemcsak a készüléklopások növekvő gyakorisága miatt virágzik. A telekommunikációs eszközökkel elkövetett visszaéléseket vizsgáló Communications Fraud Control Association felmérése szerint a részletfizetéssel vásárolt telefonok törlesztés előtti továbbadása és az egyéb előfizetésekkel kapcsolatos visszaélések jelentik a második leggyakoribb típusú csalást a szektorban. A kutatásból kiderül, hogy nemzetközi szinten ez a típusú „másodlagos kereskedelem” közel négymilliárd dolláros üzlet.

A hazai szolgáltatók körül a Telenor most már azonnal letiltja a lopott telefonokat, így a későbbi, óvatlan vevő járhat rosszul, ugyanis nem tud a készülékkel felcsatlakozni a hálózatra. Azt a készüléket is blokkolják, amelyiket szolgáltatói kedvezménnyel vesz valaki, de nem fizeti utána a havi díjat. Két év alatt közel nyolcszoros a növekedés, egyre több telefont blokkol a szolgáltató. A Telenor és a T-Mobile az ügyfelek bejelentése alapján a lopott telefonokat letiltja saját hálózatáról, valamint IMEI-számukat feltünteti a hazai szolgáltatók közötti és a nemzetközi GSMA (GSM Association) -nyilvántartásban is, hogy ezeket a készülékeket az együttműködő társaságok hálózatán se lehessen használni. A magyar Vodafone még nem működtet a többi szolgáltatóval közös feketelistát.

A készülékbiztosítás

Mindhárom magyarországi szolgáltató javasolja az okostelefonokban rendelkezésre álló szoftveres védelmek alkalmazását, illetve felhívják a figyelmet a nem is oly rég bevezetett készülékbiztosításokra, melyek a szolgáltató cégek szerint egyre népszerűbbek.

Bár az ellopott okostelefonokat a szolgáltató távolról deaktiválni tudja, illetve a rajta tárolt személyes adatokat törölni, sőt, a gps segítségével sokszor a pontos földrajzi helyzetét is meg lehet állapítani, az esetek nagy részében készülékek sosem kerülnek elő, és új SIM-kártyával, vagy akár anélkül, telefon helyett hordozható miniszámítógépként folytatják a pályafutásukat. A telefonok kikódolása bűncselekménynek minősül, és a számítógépes bűncselekményekhez hasonlóan 2-8 év szabadságvesztés járhat érte.

(Forrás: Index, HVG, ORFK – FVA összeállítás 2013. május)

---

Tíz gyakran hamisított élelmiszer

Az Amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerügyi Hatóság (FDA) adatbázist vezet a valaha felmerült élelmiszeripari visszaélésekről, ezek alapján szedte össze, mely élelmiszerek esetében jelentkeznek leggyakrabban a problémák.

1. Narancslé

Bár azt gondolnánk, hogy a narancslé nyilván narancsból készül, az FFD adatai szerint rendszeres, hogy répacukor, kukoricaszirup, kálium szulfát, grapefruit darabok, narancspép és más egyéb összetevők keverékéből állítják elő a kívánt narancs ízt.

2. Méz

A mézet magas kereskedelmi ára miatt hamisítják előszeretettel. Jellemzően különféle cukrokkal dúsítják, hogy virágpor helyett cukorsziruppal etetik a méheket, de az sem mindegy, hogy sokszor nem ellenőrzött méhészetből, esetleg nem egészséges méhektől származik a termék.

3. Szarvasgomba olaj

Divatos éttermek és menő szakácsok használják, de a hétköznapi üzletekben kapható szarvasgomba olaj többnyire olívaolaj és ízfokozó hozzáadásával készül.

4. Tej

Valószínűleg nincs olyan, aki ne hallott volna a kínai melamin botrányról, de azt sem árt tudni, hogy a melamin csak egy szennyező a sok közül, amit hamis tejipari termékben eddig találtak. Az FFD adatai szerint formaldehid, mosószer, gépolaj, keményítő, faggyú és más a tejbe nem való anyagok nyomait is kimutatták már ezekben.

5. Hal

A termékcsoport esetében a hal fajtáját vagy származási helyét illető megtévesztő címkézés a leggyakoribb probléma, de az is előfordul, hogy a boltokba kerülő halak húsában szennyező anyagokat, például higanyt mutattak ki.

6. Áfonya

Az egyik olyan gyümölcs, aminek egészségügyi hatásairól csupa jókat hallani, ám amely az élelmiszerekben az ínycsiklandó csomagolás ellenére sokszor csak mesterséges ízesítő és cukor keverékeként kerül csak bele.

7. Sáfrány

Egzotikus és drága fűszerről lévén szó a sáfrányt is gyakorta hamisítják. A hamisítványok jellemzően körömvirág, kurkuma, szárított hagyma, gipsz, glicerin vagy például keményítő hozzáadásával készülnek.

8. Olíva olaj

Jellemző, hogy olasz termékként próbálják eladni a nem olasz olajat, hogy extra szűzként tüntetik fel a gyengébb minőségű terméket, esetleg közönséges étolajat színeznek meg, hogy az olíva olajnak tűnjön.

9. Gránátalma

A gránátalmából készült gyümölcslevek szintén a társított egészségügyi értéknek köszönhetik, hogy a hamisítók körében is népszerűek. Ezen termék esetében is sok a szintetikus, nem gyümölcsalapú, mesterséges ízesítőkkel készített „egészséges” ital.

10. Kávé

Az, hogy a kávénkban ne legyenek szennyező anyagok gyakorlatilag csak azzal védhető ki, ha magunk őröljük a kávészemeket. A készen kapható őrölt kávéban gallyak, maghéjak, kukorica, árpa és más gabonák, égetett cukor, glükóz és keményítő nyomait is kimutatják.


(Forrás: Origo április)

---

Webáruházat nyit a Tesco

Hamarosan Magyarországon is megnyit az internetes Tesco, amivel valószínűleg átalakítja a magyar online élelmiszer-vásárlást. A piac eddig lényegében egyszereplős volt, de most egyre több cég gondolkodik a mindennapos bevásárlást lehetővé tévő webshopokban. A folyamat öngerjesztő lehet, hiszen egy nagy belépő még több vásárlót vehet rá az internetes rendelésre, ami növeli a piaci lehetőségeket.

Eddig sem csak könyvet, tévét vagy pizzát, hanem akár kenyeret, kolbászt is rendelhettünk Interneten otthonra, ám a mindennapi online bevásárlás lehetőségei hamarosan jócskán kiszélesednek. Több nagy áruházlánc ugyanis elindítja vagy már el is indította webes áruházát.

A piacra belépő legnagyobb szereplő valószínűleg a Tesco lesz, aminek a magyarországi megjelenése akár gyökeresen át is alakíthatja az online rendelések piacát. Máshol is ez történt, Nagy-Britanniában például 1996 óta lehet a Tescótól ily módon vásárolni. A nyomukban azóta az összes nagyobb brit áruházlánc elindította saját rendszerét.

A Tesco a hazai piacán naponta 55 ezer rendelést kap, ami komoly logisztikai hátteret igényel, ezt ott az indulás óta fejlesztették. A magyarországi webbolt most márciusban fog elindulni. Ráadásul még nem is tud majd mindent, amit külföldön tudnak, de a legjobb gyakorlatokat megpróbálták átvenni, mondták a Tescónál.

A Tesco hazai e-kereskedelmi üzletágvezetőjétől megtudtuk, hogy nagyjából készen állnak, az előregisztráció már elindult.

Nálunk is hasonló lesz a rendszer

Nagy-Britanniában a Tescónál alapvetően két rendszer működik. A hagyományos áruházakban külön részleg van arra, hogy bérvásárlók az áruház polcairól levegyék a megrendelt termékeket, de vannak már olyan áruházak is, ahonnan csak netes rendeléseket teljesítenek. Itt futószalagokra pakolják fel a megrendelt termékeket, vásárlók nem is léphetnek be ezekbe az üzletekbe. Az innen összeválogatott termékeket autókba teszik, és azok viszik őket ki a megadott egyórás idősávon belül. Van olyan lehetőség is, hogy valaki útban hazafelé az előre összeválogatott vásárlását felveszi egy Tescónál.

Itthon a vásárlók minden nap 23.00-ig adhatják majd le a rendelésüket az interneten, és megadhatnak egy olyan kétórás időszakot, amikor másnap otthon át tudja venni az online vásárolt terméket.

22 deka lett, maradhat?

Persze a netes vásárlásról mindenkinek ugyanaz fog eszébe jutni: vajon a Tesco a lejárt tejet és a senkinek nem kellő, megnyomott paradicsomokat hozza majd ki? A brit Tescókban előírás – és itthon is az lesz –, hogy a bevásárlást végző alkalmazottaknak először a leghosszabb szavatosságú termékeket kell levenniük a polcokról, ráadásul a zöldségekből is a legfrissebbeket kell az online vásárlók kosarába tenniük.

Nagy-Britanniában nem akkora probléma, Magyarországon viszont az, hogy nagyon sokan vesznek kimért felvágottakat. A magyar házhoz szállításnál az is probléma lehet, hogy ezekből, valamint a hentespult húsaiból sosem lehet pontosan kimérni a kért mennyiséget. Azonban az interneten rendelt termékek bármelyikét vissza lehet küldeni, ha az átvételnél nem vagyunk vele elégedettek. Ez azért is fontos, mert ha esetleg nem lenne raktáron valamilyen megrendelt termékből, akkor azt valamilyen póttermékkel helyettesítik, amiről a vásárló szintén eldöntheti a kiszállításnál, hogy kell-e neki.

Csak kártyával

A fizetésnél a Tesco futárai csak bankkártyát fogadnak el, ugyanis az autókban nem szállítanak pénzt. Így a vevők vagy személyesen, vagy online fizetésre alkalmas kártyával tudnak fizetni a megrendelt termékekért. Az összeget csak azután vonják le a számláról, hogy az autó visszaért az áruházba, hogy biztosan csak az átvett termékek árát kelljen kifizetni.

* Várhatóan, a rendszer még nem indult el
** Budapesten egy adott vásárlási értékhatár fölött 0, az alatt kb 1.000 Ft, vidékre 2.500 Ft
*** 5.000 forint felett ingyenes, alatta 500-2.200 forint között


Ilyen piacra jönnek

Magyarországon eddig is volt online élelmiszer-kereskedő vállalkozás: a G'Roby amely 2000 óta foglalkozik internetes értékesítéssel. A cégnek, bár vannak offline boltja is, ez a fő profilja: a G'Roby-csoport online üzletekkel foglalkozó cége az elmúlt években rendre 1,5 milliárd forint körüli forgalmat teljesített. Náluk a rendelés annyiban más, hogy egész napos kiszállítással lehet rendelni, amit vagy a cég 22 autójával hoznak ki, vagy a XVIII. kerületi központi raktárban lehet személyesen átvenni.

A G'Robynál több mint 6.500 termékből tudnak választani a vásárlók, ami elmarad ugyan a Tesco húszezer terméke mögött, viszont itt többféleképpen lehet fizetni, és az egész országba vállalnak kiszámítás. A kártyás fizetés mellett ugyanis utalványokkal, vagy Paypalen is intézhetik a bevásárlást, a rendelt termékek összegétől függő szállítási költséggel.

Egyre nagyobb a piac

Egyre többen választják az online vásárlást a klasszikus helyett Magyarországon, állítja az Olcsóbbat.hu és az UNAS több mint kétezer webshop bevonásával készített átfogó piaci elemzése. A megkérdezett oldaltulajdonosok 68 százalékánál az elmúlt évben nőtt a forgalom, a vásárlások felénél átlagosan több terméket is vásároltak.

A folyamatos fejlesztések mellett ennek a trendnek köszönhető, hogy minden második online felülettel is rendelkező üzlet bevételeinek legalább felét az interneten éri el. A piac méretét jól mutatja, hogy az Olcsóbbat.hu 2013-ra 200 milliárd forintos volument vár az e-kereskedelmi szektorban.

Valószínűleg kimondottan jót tesz majd a verseny, a Tesco neve ugyanis több embert is behozhat majd vásárlónak. És ha több ember kapcsolódik be, nagyobb részesedés juthat az egyes szereplőknek is. A Tescóra sem lesz igaz, hogy mindenkinek minden igényét ki tudja majd elégíteni, illetve hogy pusztán a neve miatt mindenki azt a szolgáltatást választja majd.

A többiek

A CBA megújult webáruháza február óta üzemel. Itt körülbelül háromezer féle termékből, minden termékkategóriából lehet rendelni, egyelőre innen is csak Budapestről és az agglomerációból lehet házhoz szállítást kérni, de a CBA egyik XXI. kerületi áruházában helyszíni átvételre is van lehetőség a rendelés leadását követő munkanapon délutánjától. A rendelés leadását követően akár már 48 óra elteltével szállítanak, a szállítási időpontot pedig a vevő választhatja ki a felkínált lehetőségek közül; este is át lehet venni a termékeket..

Az Auchan is foglalkozott már az online vásárlás kérdésével, de egyelőre nincs döntés erről, így időpont sem a bevezetésre. Álláspontjuk szerint elsősorban a gazdaságos üzemeltetés feltételeit kell megteremteni, és egy ilyen beruházás elsősorban informatikai oldalról beruházás igényes. Akkor lehet elindítani a webáruházat, ha pontosan lehet látni, hogy a forgalomból mennyi idő alatt térül meg a befektetés. Emellett felmérések szerint Magyarországon népszerű a házhozszállítás, így logisztikailag ezt "jól össze kell rakni", hogy megtérüljön.

A Spar Magyarország Kereskedelmi Kft.-nél vizsgálják a kérdést, de tekintettel arra, hogy döntés nem született, konkrétumokkal nem tudnak szolgálni.

A Lidl-nél azt mondták, ők sem tervezik webáruház indítását.

A GKIeNET és a T-Mobile közös felmérésének adatai szerint 2011-ben 155 milliárd forintnyi árut vásároltak online módon a magyar fogyasztók, ami a hazai kiskereskedelmi forgalom 2,4 százaléka. 2011 végén az online vásárlók száma 1,4 millió volt, ami a 14 év feletti internetezők körülbelül 35 százaléka.

(Forrás: Index, - FVA válogatás 2013. március)

---

Szendvics és üdítő is jár, ha órákat késik a busz

Frissítő, szállás, kártérítés és kötelező utastájékoztatás. Márciustól már a magyar buszon utazóknak is olyan jogaik vannak, mint az uniós állampolgároknak. Főleg a távolsági utazásokat szabályozza a törvény, a fogyatékossággal élőket mindenhol segíteni kell. Az uniós szabályokat ugyanis a légi, a vasúti és a hajóközlekedésben érvényes jogokhoz hasonló jogosultságokat biztosítanak a menetrend szerinti autóbusszal közlekedők számára is az EU egész területén. Az utazás előtt és alatt biztosítani kell a megfelelő utastájékoztatást. Egyrészt az állomásokon kihelyezett tájékoztatókkal, másrészt az interneten is. Nemcsak az utazási információkat, hanem az utasok jogairól szóló tájékoztatást is elérhetővé kell tenni. Ahol arra van lehetőség, ott a fogyatékkal élőknek akadálymentes tájékoztatást kell kialakítani.
A busztársaságoknak ki kell alakítani egy panaszkezelő mechanizmust is. A rendelet végrehajtását és az esetleges bírságok megállapítását egy független hatóságnak kell végeznie.


A nagy utazóknak, akik legalább 250 kilométerre készülnek
Plusz jogok illetik meg a hosszú távú utazókat. Amennyiben törölnek egy legalább 3 órásra tervezett utazást, vagy a buszjárat legalább másfél órás késéssel indul az állomásról, akkor étkezést, frissítőt és szükség esetén szálláshelyet is biztosítani kell. Utóbbi értéke nem haladhatja meg a 80 euró/éjszaka összeget, és maximum két éjszakát köteles rendezni a társaság. Amennyiben a járatot szélsőséges időjárás vagy nagyobb természeti katasztrófa miatt törlik, nem kell kártérítést fizetni.


Pénzvisszafizetési kötelezettség

Vissza kell fizetni az utazás árát, vagy egy másik útvonalon kell szállítani az utasokat, ha egy járatot törölnek, vagy csak legalább kétórás késéssel tudna indulni az állomásról. Akkor is ez a szabály, ha véletlenül több jegyet adnak el a járatra, mint amennyi hely van rajta.
A jegyár felét - kártérítésként - akkor is vissza kell fizetnie a társaságnak, ha az előbb felsorolt esetekben nem ajánlja fel a menetjegy árának visszafizetését, vagy a módosított útvonalon történő utazást.
Kartérítés jár azoknak az utasoknak, illetve családjuknak, akik balesetben meghalnak, vagy megsérülnek. Illetve a poggyász elvesztése vagy károsodása esetén is.


Akik évek óta jogosultak

A vasúti közlekedésre már 2009 decemberétől vonatkoznak ezek a szabályok. Alapvetően két ponton részletesebb a szabályozás. Az egyik a pénzvisszafizetés. Ha a pót- és helyjegyköteles vonat legalább 60-119 perces késéssel indul, akkor a menetjegy 25 százalékát, 120 percet, vagy azt meghaladó késés esetén pedig a menetjegy 50 százalékát kell kártérítésként visszafizetni. Viszont, ha a társaság előre jelezte (pl. pályamunkák miatt) a késést, akkor nem kell pénzt visszafizetnie. Amennyiben a vonat lekési a nap utolsó csatlakozását, és az utas nem tudja aznap folytatni az utazást, akkor a vasúttársaságnak ki kell fizetnie az utas szállását, maximum 80 eurós összegig, illetve a családtagok értesítésének ésszerű költségeit is vállalnia kell.



A repülő késésénél is jár a kártalanítás

"A jelenlegi európai szabályozások szerint azok, akik európai uniós, svájci, norvég, izlandi reptérről vagy ezen országok légitársaságaival utaznak, különböző segítségre (ingyen étel, frissítő, telefonálási lehetőség) jogosultak, amennyiben a gépük jelentősen késik, vagy törölték a járatot. Emellett az Európai Bíróság több ítéletében úgy értelmezte a szabályozást, hogy pénzbeni kártalanítás nemcsak járattörlés esetén jár az utasnak, hanem akkor is, ha a menetrend szerinti érkezési időponthoz képest legalább három óra késéssel éri el a célállomását. A kártalanítás összege távolságtól függően 250, 400, illetve 600 euró lehet." A legtöbb légitársaság nem fogadja el magára nézve kötelezőnek a szabályozást, bár meg kell jegyezni, hogy vannak esetek, amikor a légitársaság mentesül a kártalanítás alól. Amikor a reptéren kerül sor a járattörlésre, akkor a légitársaságok helyi képviselőinek kell intézkedniük az átfoglalás, illetve jegyár-visszatérítés ügyében. Magyarországon egyébként 30 napon belül kell a légitársaságnak megválaszolnia érdemben egy beérkező panaszt, más országokban ez a határidő ettől eltérő lehet.



A műszaki probléma nem rendkívüli körülmény

A légitársaságok leginkább műszaki okokra vagy időjárási körülményekre hivatkoznak a kártalanítás elutasításánál, és azzal védekeznek a műszaki problémáknál , hogy azokat is rendkívüli körülménynek kell tekinteni. Ez azért kulcsfontosságú kérdés, mivel rendkívüli körülmény esetén a légitársaságok mentesülnek a kártalanítás alól késés és járattörlés esetén is. 2012 októberében azonban az Európai Bíróság úgy határozott, hogy a műszaki problémából eredő késésekért a légitársaságok a felelősek. Műszaki hibánál a légitársaság csak akkor mentesülhet a kártérítés alól, ha a hiba olyan eseményekből ered, amelyek nem tartoznak a cég rendes tevékenységi körébe, és tényleges befolyásán kívül esnek.

(Forrás: Origo, Privátbankár, 2013. március – FVA összeállítás)

---

A telefonadó miatt eljárást indított Brüsszel

Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság ma (január 24.-én) a 2012. nyáron bevezetett telefonadó miatt. Ugyanazok az aggályok merülnek fel a tavaly bevezetett telefonadóval kapcsolatban, mint a 2010-es különadót illetően. Brüsszel szerint a telefonadót csak a távközlési szektor vállalatainak kell megfizetni, az abból származó bevételeket viszont nem a szektor fejlesztésére, hanem "azokon túlmenő célokra" fordítaná a kormány.
Erre viszont az engedélyezési irányelv rendelkezései szerint nincs lehetőség. A magyar költségvetés számára komoly figyelmeztető jel az eljárás elindítása, ám rövid távon nem kell veszélytől tartania, mert több évig is elhúzódhat a procedúra.


Hasonló a helyzet, mint a távközlési különadónál
Hivatalos felszólító levelet küldött az Európai Bizottság a kormánynak a telefonadó miatt.
A levéllel a testület hivatalosan is megindította a kötelezettségszegési eljárást a 2012. július 1-jétől bevezetett adónem miatt.
Brüsszelnek ugyanazok az aggályai a telefonadó kapcsán is, amelyek a 2010 őszén bevezetett távközlési adóval összefüggésben felvetődtek, és ami miatt már az Európai Bíróságon kell védekeznie a kabinetnek.
Jelesül az, hogy az uniós engedélyezési irányelv alapján a kormányoknak lehetőségük van úgynevezett igazgatási díjat szedni a távközlési szektor szereplőitől, az ebből származó bevételeket viszont az ágazati infrastruktúra, a hálózat és általában a szektor működésére kell fordítaniuk.
A Bizottságnak ugyanakkor meggyőződése, hogy - ahogyan korábban a távközlési adó bevételeit, úgy - a telefonadó bevételeit is "ezeken túlmutató célokra" fordítja a kabinet. A Bruxinfonak nyilatkozó források szerint mindez azt jelenti, hogy az állam a költségvetési egyenleg javítása céljából vetette ki az adót.

A magyar kormány térfelén pattog a labda
A kormánynak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság észrevételeire, vagy a kérésnek megfelelően módosítsa a telefonadót bevezető törvényt az uniós jogszabályoknak megfelelően.
Az Európai Bizottság szakértői a BruxInfónak azt mondták, "meggyőződésünk, hogy ebben az esetben a magyarok rosszul jártak el, a telefonadó ugyanis kifejezetten a távközlési szektort sújtja". A kormánynak természetesen jogában áll adót kivetni, de "ez nem egy általános adó, ez esetben tiszteletben kell tartani a szektor speciális szabályait".
A kormány az elindított eljárásra még nem reagált, de a korábbi távközlési adóval kapcsolatos eljárás során amellett érvelt, hogy a távközlési adó kivetése nem ütközik a közösségi jogszabályokba. Budapest szerint ugyanis Brüsszel tévesen hivatkozik az engedélyezési irányelvre, amely alapján az adót igazgatási díjnak tekinti, így a belső piaci szabályoknak való megfelelését kéri számon. A kormány szerint a távközlési adó valójában nem igazgatási díj, hanem közvetett adó, ami tagállami hatáskörbe tartozik.

Vissza kellene forgatni az adóbevételeket a távközlésbe
A 2002-ben elfogadott és 2009-ben módosított engedélyezési irányelv előírja, hogy az ágazat szereplőitől (a szolgáltatóktól és a hálózat fenntartóitól) lehet igazgatási díjat szedni, ennek azonban arányosnak és indokoltnak kell lennie. Az igazgatási díjat aztán a hatóságoknak vissza kell forgatniuk, és a szektor fejlesztésére kell fordítaniuk. A Bizottságnak meggyőződése, hogy a telefonadó ilyen igazgatási díjnak minősül.
Az érvelés nem ismeretlen, ugyanezzel az indokkal indított eljárást 2011 márciusában a Bizottság a 2010 őszén bevezetett távközlési adó miatt is. Ez ügyben az Európai Bíróságnak kell majd döntenie.

Hogyan tovább?
A mostani értesülés arra utal, hogy az első lépcsőjére lépett a kötelezettségszegési eljárás. Ezt követően a Bizottság megvárja a magyar fél hivatalos reakcióját. Ha ez nem elégíti ki elvárásait, akkor lép a következő szakaszba az eljárás, és az Európai Bizottság indoklással ellátott véleményt küld Magyarországnak. Ha az erre érkező magyar választ sem ítéli elegendőnek az EB, akkor léptetheti a harmadik szakaszba a kötelezettségszegési eljárást, vagyis terjeszti az ügyet az Európai Bíróság elé.

Az eljárás időbeli hosszúságára jó példa a 2010-ben bevezetett magyar távközlési különadó ügye. A Bizottság ugyanis 2010 végén indította meg a kötelezettségszegési eljárást, 2012 márciusában küldte az Európai Bíróság elé és 2012 októberében került ténylegesen a harmadik szakaszba, az Európai Bíróság elé (a 2010-es távközlési különadó ügyében hamarosan várható ítélet, és elmarasztalás esetén közel 200 milliárdos kiadási kötelezettség jelentkezhet a költségvetésben).

Tavaly vezették be a telefonadót
2012. július 1-jétől határozatlan időre távközlési adó került bevezetésre Magyarországon, a telefonadóból 2012-re 25-30 milliárd forint bevételt vártak, 2013-ra pedig 44 milliárd forinttal kalkuláltak. Az adó a távközlési szolgáltatókat terheli, vezetékes és mobil hangforgalmuk valamint mobil SMS/MMS forgalmuk alapján. Az adó mértéke vezetékes és mobil hangszolgáltatás esetében 2 forint percenként valamint 2 forint SMS-enként és MMS-enként.
Az adó mértéke magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószámok esetében hívószámonként havi 400 forintban, míg az egyéb hívószámok esetében hívószámonként havi 1400 forintban került maximálásra a 2012-es évre. 2013-ban magánszemélyek esetében 700 forint, cégek esetében 2.500 forint az adó maximális mértéke.

Reagáltak a szolgáltatók
A szolgáltatók az adó bejelentését követően nem sokkal már reagáltak is, a Vodafone a Telenor és a Magyar Telekom is részben áthárította az ügyfeleire a sarcot. A gond az, hogy volt szolgáltató, amelyik többszörös mértékben tette azt.
(Lásd http://fogyasztovedelem.hu/Varia_x/mobilsarc.htm)


A költségvetést már gazdagították a bevételek
A fogyasztási típusú adóbevételeket hizlalta, hogy a távközlési szolgáltatók szeptemberben már befizették (az augusztusi hónap után) a távközlési adót (közismertebb nevén a telefonadót). A minisztérium akkor kiemelte, hogy "a távközlési adó új adónem, amely 2012. július 1-jétől hatályos, az első befizetési kötelezettség szeptemberben keletkezett".
A részletes adatok szerint összesen 12 milliárd forintnyi adóbevételt telefonáltunk be a költségvetésbe, ez négy hónap alatt érkezett be a büdzsébe, miután a tavaly júliustól életbe lépett új teher után az első befizetési kötelezettség szeptemberben keletkezett.


(Forrás: Bruxinfo Európai Elemző Iroda Brüsszel, Index, 2013. január – FVA összeállítás)

---

Hatásosak a recept nélkül kapható megfázás elleni készítmények?

Illóolajok, fürdők, növényi kivonatok. Megfázás esetén gyakran próbálkozunk ilyen és ehhez hasonló készítményekkel. De valóban segítik ezek a szerek a tünetek enyhítését?
A Stiftung Warentest német fogyasztóvédelmi alapítvány ennek járt utána.

Ősz végén, télen megkezdődik az influenza szezonja. Szögezzük le: aki biztos védettséget szeretne a vírusokkal szemben, idejében oltassa be magát. Főleg az időseknek, a krónikus betegeknek és a munkájuk során sokakkal kapcsolatba kerülő embereknek ajánlott a védőoltást beadatni.

A köhögés, a nátha, a rekedtség és a láz a hideg hónapokban gyakran okoznak kellemetlenségeket. Ebben az időszakban gyorsan terjednek a náthát okozó vírusok és számos más légúti betegség kórokozói. Ha az immunrendszer legyengül, a hideg és nedves időben a szervezet kevésbé képes ellenállni a kórokozók támadásának.

A vírusok okozta nátha tünetei fokozatosan alakulnak ki: eleinte kaparó torok, orrfolyás, majd köhögés. Az influenza tünetei hirtelen jelentkeznek, gyengeség-, levertség- és betegségérzettel, magas lázzal.

Mivel a náthát vírusok okozzák, ez ellen az antibiotikumok nem hatásosak (az antibiotikumokat a bakteriális fertőzések kezelésére alkalmazzák). A gyógyszerek nem siettetik az egyszerű nátha lefolyását, hanem a tünetek enyhítését szolgálják.

A gyógyszertárak és drogériák polcain számos termék található, amely az egyszerű megfázás, nátha tüneteit hivatott enyhíteni: illóolajok, megfázás tüneteit csillapító fürdőkészítmények, növényi kivonatok. Mikor alkalmazzuk ezeket és mikor ne? Melyik hatásos, melyik nem?

Fejfájás, végtagfájdalom, láz

A megfázással járó fej- és végtagfájdalom enyhítésében hatásosak az ibuprofen és a paracetamol hatóanyagú szerek, melyek egyben lázcsillapítóként is működnek. A paracetamol azonban megterheli a májat, ezért, ha májkárosodásban szenved, ne válassza ezeket a szereket.

Az ibuprofen a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) csoportjába tartozik, súlyos máj- vagy veseműködési zavar, vérképzési zavarok, súlyos, krónikus gyulladásos bélbetegség, szívelégtelenség fennállása esetén ne alkalmazza ezeket. Nem alkalmazható továbbá gyomor- és nyombélfekély esetén, véralvadásgátló kezelés alatt állóknál, a terhesség harmadik trimeszterében és a szoptatás alatt. Nem alkalmazható egyes neurológiai betegségek és SLE fennállása esetén sem.


Hatásosak-e a kombinált készítmények?

A Stiftung Warentest arra a megállapításra jutott, hogy a fej- és végtagfájdalom, az orrfolyás és a köhögés tüneteinek együttes enyhítését szolgáló kombinált készítmények sokkal kevésbé hatékonyak, mint az egyes tünetek enyhítésére szolgáló szerek. Szakértők azt javasolják, hogy lázcsillapításra alkalmazzanak láz- és fájdalomcsillapítót, az orrdugulás megszüntetésére orrspray-t, a köhögés ellen szopogató tablettát.

A teszt során kiderült, hogy a kombinált készítményeknek számos nem kívánt mellékhatása van és gyerekek nem alkalmazhatják ezeket.


Miben segítenek az illóolajok, megfázás elleni fürdők?

A növényi illóolajok fokozzák az orrüreg- és a hörgők nyálkahártyáján lévő csillók mozgását, megkönnyítik a légzést, és hozzájárulnak a váladék gyors távozásához. (Vigyázat! A forró gőz belélegzése káros.) Nátha és köhögés esetén megkönnyítik a légzést. Érzékeny egyéneknél allergiás reakciót: a bőr kivörösödését, viszketést válthatnak ki. Ha a tünetek egy napnál tovább fennállnak, forduljon orvoshoz.

A kámfortartalmú illóolajok sose kerülhetnek gyerekek közelébe. Nem megfelelő alkalmazás mellett görcsöket, súlyos idegkárosodást okozhat, kómához vezethet.

A kámfor-, eukaliptusz- és borsmentatartalmú illóolajok nem alkalmazhatók csecsemőknél és két év alatti gyerekeknél, mert légzészavart és életveszélyes légzésleállást okozhatnak.

A forró fürdőbe csöppentett illóolajok gyorsan szabaddá teszik a légutakat, serkentik a csillók mozgását, ezáltal megkönnyítik a légzést. A fürdővízben eloszlatott illóolaj is ugyanúgy kiválthat allergiás reakciót, mint a párologtató vízbe csöppentett. Egy napnál tovább fennálló allergiás tünetek esetén forduljon orvoshoz. Csecsemőket és két év alatti gyerekeket tilos illóolajos fürdővízben fürdetni, mert a gége, a gégefő és a légutak bénulását, életveszélyes légzésleállást okozhat.


Igyunk-e teát?

A hársfatea izzasztó hatású. A fűzfakéreg és a réti legyezőfű szalicilsavat tartalmaz, ami fájdalomcsillapító, de tea formájában kevésbé hatékony, gyerekeknek tilos a fogyasztásuk. A bodzabogyóból készült tea izzasztó és nyákoldó hatású. Nem áll rendelkezésre elegendő tudományos kutatási eredmény a teák terápiás hatékonyságáról, annyi azonban bizonyos, hogy a folyadékbevitel tea formájában is jó hatással van a szervezetre.


Immunerősítő készítmények: Megfelelnek az elvárásoknak?

A bíbor kasvirág a nyálkahártyákat ellenállóbbá teszi a kórokozókkal szemben, azáltal, hogy serkenti az immunrendszer működését. Különféle tanulmányok azt igazolják, hogy a kasvirág hatóanyagai akkor hatékonyak, ha a kórokozók az immunrendszert még nem túlzottan gyengítették le, ezért az első tünetek jelentkezésekor meg kell kezdeni alkalmazását, ez esetben gyorsítja a gyógyulást, enyhíti a panaszokat. Megelőző céllal nem érdemes Echinacea-kivonatot alkalmazni, mivel ilyen jellegű hatása nem bizonyított.

Mellékhatásaként jelentkezhetnek allergiás reakciók, bőrpír, viszketés. Gyerekeknél ne alkalmazzuk, mert bőrkiütéseket okozhat. Allergiás tünetek jelentkezése esetén forduljon orvoshoz.

Növényi kivonatok

A kerti sarkantyúka és a torma mustárolajat tartalmaz, ami segíti a légutak átjárhatóvá tételét. Nem áll rendelkezésre elegendő adat, hogy terápiás hatékonyságát biztonsággal kijelenthessük.

A keleti életfa illóolaja izzasztó és vízhajtó hatású.

A legtöbb ilyen szerrel nem árt óvatosnak lenni, mivel mellékhatásként gyomor-bélrendszeri panaszokat, allergiás reakciókat, viszketést, bőrpírt, kiütést okozhatnak, és nem ismert, hogyan hatnak a gyerekek fejlődő immunrendszerére, ezért hat éven aluli gyerekeknél nem alkalmazhatók.


(Forrás: webbeteg.hu, 2013. január, FVA válogatás.)

---

Vigyázat - a webshopok háromnegyede szabálytalanul működik!

Az internetes üzletek, a webshopok 75 százaléka nem felel meg az EU fogyasztóvédelmi előírásainak - állapította meg az Európai Bizottság. A vizsgálat folyamán összesen 333 honlapot vettek górcső alá, az unió 26 tagállamában. (Írország erőforrás hiányában nem vett részt a vizsgálatban).

Az eredményt összegezve a bizottság megállapítja, hogy a felhasználóknak sokszor szerződési feltételek „labirintusán” kell áthámozniuk magukat, mielőtt megtudhatnák, mennyit is fizetnek valójában a termékért, a gyerekeket pedig ingyenesként feltüntetett játékokkal veszik rá a vásárlásra. A testület szerint a webshopok ügyfélszolgálatát is nehéz elérni, a vizsgált oldalak több mint harmada ugyanis semmilyen elérhetőséget nem tüntetett fel. A fő problémát a tisztességtelen szerződési feltételek, a visszalépés lehetőségének hiánya, valamint az eladó személyének és elérhetőségének fel nem tüntetése jelenti. 333-ból 121 lapon nincs ilyen elérhetőség.


Szülők figyelem! Ha a gyerekek egyszer rákapnak egy játékra, akkor nehéz megálljt parancsolni. A letölthető játékok felét ingyenesnek hirdetik, de hamar az egekbe szökő számlákkal szembesülhetnek, mert a továbblépéshez és gyors fejlődéshez sokszor virtuális tárgyak megvásárlása szükséges. A 14 éven aluli gyerekeknek játékokat forgalmazó 55 honlap 71 százaléka nem tartja be az uniós előírásokat - tudatta a bizottság.

A vizsgálat során 230 honlapnál találtak tisztességtelennek nevezhető szerződési feltételeket, amelyen a bizottság azt érti, hogy az eladó kizárja saját felelősségét, ha a letöltött termék kárt tesz a fogyasztó berendezéseiben; megfosztják a fogyasztót a jogorvoslat és a reklamáció lehetőségétől, vagy megnehezítik azt; megfosztják a fogyasztót attól a jogától, hogy a terméket kicseréltesse vagy visszakapja a pénzét, ha a letöltött termék működésképtelen. A vizsgálat eredménye emellett azt mutatja, hogy ha a letöltés elkezdődött, akkor a fogyasztónak nincs többé lehetősége visszalépni az ügylettől, és erre a weblapok 42 százaléka semmilyen módon nem figyelmezteti a felhasználókat, noha ez kötelességük volna.

A bizottság azt is kifogásolja, hogy a letölthető digitális tartalmak esetében az internetes üzletek 73 százaléka nem figyelmeztet arra, hogy a felhasználók csak saját hazájukban lesznek képesek használni a terméket, más országban nem, amikor pedig fel is tüntetik ezt az információt, akkor azt az általános szerződési feltételekben, nehezen fellelhető módon teszik.

Már forintban is fizethetünk 125 amerikai webáruházban

2012 novemberétől a nemzetközi e-kereskedelmi rendszereket üzemeltető, amerikai FiftyOne kibővítette PayPal-támogatását és ennek köszönhetően a vásárlók már 18 valutában fizethetnek a cég webshopjaiban, köztük forintban is. A megállapodás következtében 125 olyan vezető egyesült államokbeli kereskedő fogad fizetéseket forintban és szállít Magyarországra, mint az Aéropostale, a Bloomingdale’s, a Macy’s, a Neiman Marcus, az Overstock, a Saks Fifth Avenue, a The Children’s Place vagy az Under Armour.
 

(Forrás: vg.hu, FigyelőNet, profitline.hu, privatbankar.hu, hir24.hu, news4business.hu cikkei alapján – FVA összeállítás 2012. december)

---

Terjed a kuponrendszer – sokasodnak a panaszok

Szervezetünkhöz egyre több panasz érkezik a kuponokkal kapcsolatban. leginkább amiatt, hogy a vásárló nem azt kapta, amit várt.

Azt tanácsoljuk, mindig körültekintően olvassa el, milyen szolgáltatást kaphat a kuponért, és milyen feltételek mellett. Csak akkor vásárolja meg, ha az mindenben megfelel elvárásainak. Célszerű, ha a kupon megrendelésekor a honlapon – a kuponnal kapcsolatban – közzétett tartalmat valamilyen módon rögzítik (pl. számítógépre való lementéssel, vagy kinyomtatással). Kétség esetén ugyanis ennek alapján bizonyítható, hogy a kuponnal elérhető szolgáltatás nem felelt meg a szerződéskötéskor ígért, vállalt feltételeknek.

Amennyiben a szolgáltatás nem terjed ki mindenre, ami a kuponos oldalon meghirdetett tulajdonságként szerepelt, akkor azt a kuponos oldalon lehet számon kérni. Például azt hirdették meg, hogy pizza kapható a 900 forintos bonért, s a helyszínen kiderül, hogy csak egyfajta pizzára vonatkozik az akció, akkor ezt a kuponos oldalon kérhetik számon, nem az éttermen. Ha viszont hidegen kapják a pizzát, vagy sokkal kisebb méretben, mint a beígért, azért már a vendéglátó egységnél reklamálhatunk.

Általánosságban elmondható, hogy a kuponos vásárlásokat érintő panaszok nagy része a hibás teljesítéssel vagy az egyáltalán nem teljesítéssel kapcsolatos.

Mi a kupon?

A marketingben a kupon olyan jegy vagy dokumentum, amit árengedményként válthatnak be vásárlás során az azzal rendelkező vevők. Vásárlásösztönzés gyanánt ilyen kuponokat bocsátanak ki üzletláncok, nagy- és kiskereskedések és más forgalmazók, hogy termékeik iránt nagyobb kereslet keletkezzen. Ideális és viszonylag olcsó marketing eszköz.
A kupon előnye, hogy kibocsátója a forgalomra gyakorolt hatását jól tudja mérni.
Kuponokat találhatunk sajtótermékekben, szórólapokon vagy külön nyomtatvány (kuponfüzet) formájában.
A közösségi vásárlás terjedésével a kupon reneszánszát éli. Az így kiadott kuponokat egy webes felületen, e-mailben vagy sms-ben juttatják el a felhasználónak.
Az internetes kuponoldalak itthon is megszaporodtak az elmúlt hónapokban. Igaz, régiós összehasonlításban nincs túlkínálat, hiszen míg Magyarországon hozzávetőleg 15, addig becslések szerint Csehországban nagyjából nyolcvan, Lengyelországban pedig körülbelül kétszáz közösségi kuponoldal létezik.

A hazánkban kínáló nagyobb on-line oldalak, a Kupon Bónusz (http://www.kuponbonusz.hu/, a Kupon.hu (http://www.kupon.hu/), a Kupon Birodalom (http://kuponbirodalom.hu/), a Minden Kupon (http://mindenkupon.hu/), a Kupon mánia (http://kuponmania.hu/), a Kupon Világ (http://www.kuponvilag.hu/budapest/), az Online kupon (http://www.onlinekupon.hu/), a Qponverzum (http://www.qponverzum.hu/budapest),  MaiKupon (http://maikupon.hu/ )stb.

Az online kuponok fénykorát éljük, melyek használata egyre jobban terjed a vásárlók körében. Igaz, a teljes kiskereskedelmi forgalomhoz mérten az ilyen típusú vásárlások részaránya elhanyagolható, ám a költségérzékeny vásárlók egyre nagyobb számban vesznek igényben ilyen módon szolgáltatásokat. A kiskereskedelem ugyan a legutóbbi adatok alapján is csak most kezd kilábalni a válságból, a növekedés meglehetősen visszafogott. Az óvatosan költő fogyasztók megnyerése egy területen azonban kifejezetten sikeres, a kuponakciók egyre inkább hódítanak. Ugyan a kiskereskedelem teljes volumenével összevetve ez a szegmens nem meghatározó, a fokozatos javuláshoz hozzájárulhatnak a kuponos akciók. Ezeknek ugyanis óriási vásárlásösztönző hatása van, egy-egy nagyobb akció érzékelhető forgalomnövekedést generálhat. A kuponos vásárlás egyik újszerű módja az online forma, mely elvileg egy évtizede létezik, ám az Egyesült Államokban is csak két éve indult jelentős növekedésnek. A tranzakció mindhárom résztvevője – a kupongyűjtő oldal, a kereskedő és a vásárló – egyaránt jól jár ezzel a megoldással. A vásárló általában 50-60 – nem ritkán akár 90 – százalékos kedvezménnyel juthat hozzá különféle szolgáltatásokhoz és termékekhez, ráadásul a válságot követő időszakban egyre többen keresik a lehetőségeket a takarékoskodásra – bár a kedvezmények feltétele az oldal által meghatározott vásárlószám elérése. Érdemes megjegyezni, hogy a vásárló számára óriási csáberővel bíró, hatalmas, sokszor 50 százalék feletti engedményeket az esetek döntő többségénél csak a szolgáltatásoknál lehet elérni. A kuponos oldalakat működtetető cégek stratégiája, hogy nagy árengedménnyel ajánlatokat tesznek közzé, melyeket – a fentiek alapján többnyire – éttermeknél, wellness- és szépségipari, egészségügyi szolgáltatóknál lehet igénybe venni. A kedvezmény feltétele bizonyos számú vásárló megléte.
Ha valakinek megtetszik az ajánlat, és megvásárolja, csak akkor kapja meg, ha ez a bizonyos számú vásárló összejön. Más kérdés, hogy a nagyobb oldalak üzemeltetőinek sajtónyilatkozatai alapján az értékesítésnél jóval nagyobb kockázatot jelent, hogy a megnövekedett keresletet a jelentős kedvezményt kínáló szolgáltató valóban ki tudja-e szolgálni. A kedvezményeket nyújtó szolgáltató ugyan az akció alatt nem feltétlen realizál nyereséget, ám egy olyan marketingeszközként kezeli a közösségi vásárlást, mely minimális befektetés mellett hosszú távú előnyökkel járhat, az eredményessége pedig egyszerűen mérhető. A szakértők szerint a tőkeszegény vállalkozások esetében a kuponozás eredményes márkaépítő megoldás lehet, nem véletlen, hogy a kínálati oldalon is többnyire ilyen szolgáltatók jelennek meg.
Az üzlet részéről a hirdetési költségek töredéke merül fel ebben az esetben, hiszen a tervezés, nyomtatás, és a vásárlókhoz történő eljuttatás feladataitól mentesül. Online formában pedig sokkal szélesebb célcsoportot tudnak megcélozni. Segítségével nem csak az akció idejéig növekedhet a forgalom, de az addig teljesen új vásárlókból, akik a kupon miatt keresik fel az üzletet, visszatérő vendég válhat, a régebbi vevők körében pedig erősíthetik a fogyasztói hűséget.

---

Nagyot haraptak a diszkontok: megyünk az akciók után

Megállt az élelmiszerüzletek számának másfél évtizede tartó csökkenése, összesen 19.544 általános élelmiszerbolt működik Magyarországon a Nielsen piackutató vállalat új felmérése szerint. E mellett a piackutatók személyesen mértek fel a 10 ezer lakosúnál nagyobb városokban minden olyan üzletet, ahol élelmiszert árusítanak.

Megállt a másfél évtizedes trend

A hagyományos, 200 négyzetméteres és kisebb üzletek számaránya az élelmiszer-kiskereskedelmi hálózatban 89 százalék idén is, tavaly is. Ez a stabilitás eltér a legutóbbi időszaktól, amikor éppen ebben a csatornában évről évre csökkent a boltszám.
Idén január elsején a legkisebb, 50 négyzetméteres és kisebb üzletekből 11.111, az 51-200 négyzetméteresekből pedig 6.294 egység működött a felmérés szerint. Lényegében változatlan maradt a két boltszám, az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A modern bolttípusok közül a hipermarketek száma néggyel bővült, 170-re, éves összehasonlításban. Huszonegy új diszkontnak köszönhetően ez a csatorna országszerte 488 egységet számlált az év elején. Ezzel egy időben szupermarketből héttel kevesebb, 574 lett.

Éves felmérését a Nielsen idén kiegészítette azzal, hogy munkatársai személyesen keresték meg az élelmiszerboltokat hazánk 10 ezer lakosúnál nagyobb városaiban. Módszeresen járták végig az utcákat, és felmértek minden egyes élelmiszert árusító üzletet 2012. januártól április végéig.
Mostanra készült el az összesítés, amely szerint 8.756 általános élelmiszerbolt mellett regisztráltak többek között 2.100 kenyeret, péksüteményt, tejet és tejterméket kínáló, 1.393 zöldség-gyümölcs, 1.471 állateledel, 750 palackozott ital szaküzletet; 926 benzinkút shopot; élelmiszert is árusító 1.700 trafikot, újságost, lottózót és ajándékboltot, 1.645 gyógyszertárat, továbbá 2.900 vegyiáru szaküzletet; 240 Cash & Carry egységet, ahol fogyasztók is vásárolnak.
Ami az általános élelmiszerüzletek súlyát illet: A Nielsen által folyamatosan mért 90 élelmiszer termékcsoport forgalma 2011. december - 2012. május során mintegy 665 milliárd forint, és azon belül továbbra is stabilan őrzik részesedésüket a 201-400 négyzetméteres, valamint az 50 négyzetméteres és kisebb boltok 8, illetve 9 százalékkal. Javult a főleg szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401-2.500 négyzetméteres üzletek piaci pozíciója; részarányuk a hazai kiskereskedelem élelmiszer-forgalmából 2 százalékponttal emelkedett értékben, 35 százalékra, féléves összehasonlításban.

Értéket vár el a pénzéért a vevők zöme - A magyarok szeretik, ha ismerik az árakat, és egy üzletről az a hír járja, hogy olcsóbb a versenytársainál

A boltválasztást befolyásoló tényezők fontossága Magyarországon, az európai átlaghoz képest. A válaszadók százalékában.

Melyik tényező mekkora szerepet játszik abban, hogy a vásárlók véleménye szerint egy bolt jó értéket nyújtson a pénzükét. A válaszadók százalékában.

(Forrás: Nielsen piackutató és Privátbankár)

---

Gyatra pékáruk a magyar boltokban: ezért morzsálódik, szárad ki

Ki ne bosszankodott volna azon, amikor a frissen vásárolt kenyér annyira morzsálódik, hogy nem lehet szeletelni? Amikor a zsemlébe harapva a péksütemény közepén egy óriási lyuk tátong? Miért? Megkérdeztük a pékeket.


Kenyeret készíteni a világ legegyszerűbb dolgának tűnik. Csak liszt, víz és élesztő kell hozzá. A jelek szerint azonban még ezt az egyszerű műveletet is sokszor elrontják a pékek. Erre utal, hogy az egyszeri vásárló bizony gyakran fut bele gyenge minőségű vagy akár ehetetlenül rossz kenyérbe, péksüteménybe. De miért van ez így?

Nem is gondolnánk, de rendkívül összetett problémával állunk szemben. Itt van mindjárt a legfontosabb összetevő, a liszt. A sütödék zöme gyenge minőségű lisztet használ. A régi gabonafajtákból őrölt liszt alkalmasabb volt kenyérsütésre. Csakhogy ezek kevesebbet teremtek, ezért lecserélték őket jobb hozamot produkáló búzafajtákra. A magyar búza minősége azonban még így is kiváló. És pont ez a baj. Külföldön ugyanis szívesen javítják vele az ottani liszt minőségét. A magyar gazdák jó pénzért inkább külföldre adják el a búza javát, a gyengébb minőségű marad itthon, abból őrölnek lisztet a kenyérhez.

Egy másik összetevő, a kovász hiányzik a magyar boltokban kapható kenyerek nagy részéből. Pedig a kovásszal készült kenyér nehezebben szárad ki, nem morzsálódik és az íze is jobb. Csakhogy kovásszal kenyeret sütni időigényes foglalatosság. Gondoljunk csak arra, milyen hosszú idő kell a keléshez. Ráadásul a kovászos kenyér készítését gépesíteni is nehéz. Márpedig a pékeknek mostanság gyorsan és sok kenyeret kell sütniük. Ha nem így tesznek, lemaradnak a versenyben más sütödékhez képest és nem tőlük veszi a kenyeret a boltos.

Aszkorbinsav, lecitin, propionsav...

Itt jönnek a képbe az adalékanyagok. Ezek növelik a termék nagyságát, a kenyérbél lágyságát, a tészta gázmegtartó képességét; javítják a tészta gépi feldolgozhatóságát, és a késztermék kevéssé lesz romlandó. A felhasznált adalékok veszélytelennek számítanak, de kétségkívül silányabb lesz miattuk a kenyér. Lássunk néhány példát, milyen adalékanyagokat használnak a pékek.
Ha nem hagynak elég időt a kelesztésre, nem nő szép nagyra a kenyér. A probléma orvoslására a (mesterséges) C-vitamint vetik be. A lágy kenyér lassabban öregszik és ez is elérhető adalékanyagokkal. Az olajos magvakból kivont lecitinek a kenyér öregedését okozó keményítő átalakulási sebességét csökkentik. A kovászt nem vagy csak rövid ideig látott kenyerekben a savhiányt kell helyrebillenteni. Ehhez tésztasavanyító anyagokat, ecetsavat vagy tejsavat használják. Csakhogy a mesterséges savanyítás végére elvész a kenyér jellegzetes íze, aromája pedig teljesen meg is szűnhet.

A tartósabb, nehezen száradó kenyér is adalékanyagoknak köszönhető. Az előre csomagolt kenyerekben használt propionsav a penészgombák működését gátolja, de egyes baktériumok ellen szintén hat, és nyúlósodásgátló hatásuk is van. Ám a tartósítószerek gátolják az élesztő működését is, így újabb adalékok használatára van szükség. A sötétebb, teljesebb kiőrlésű lisztek több korparészecskét tartalmaznak, nagyobb az élelmirost-tartalmuk, tehát egészségesebbek. Ha azonban a fehér lisztekhez színező hatású anyagokat kevernek, "álbarna" kenyeret kapunk. A szabályok szerint a kenyérfélék hozzáadott színezéket nem tartalmazhatnak. Ez alól egyetlen kivétel van, az úgynevezett malátás kenyér, melyhez karamell hozzáadása megengedett.

A vásárló is hibás

Hiba lenne azt gondolni, hogy a gyengébb minőségű liszt, a sok adalékanyag használatát kizárólag a pékek számlájára írni. Ebben hibásak vagyunk mi vásárlók is. Ki akar 600-800 forintot fizetni egy jó kenyérért? Kevesen. Márpedig a kovásszal, hagyományos módon sütött kenyérnek ennyi az ára. A magyarok zöme az olcsó kenyeret keresi. Ezt a multinacionális láncok pontosan tudják, így saját pékségeikben irreálisan olcsón adják a kenyeret és a péksüteményt. Ehhez a nyomott árhoz kell igazodniuk a pékeknek, ha azt akarják, hogy ne veszítsék el vevőiket. Olcsón kenyeret sütni viszont csak gyengébb lisztből, adalékanyagokkal és egyéb trükkökkel (például be nem jelentett pékekkel) lehet.

Szerencsére a kenyérhelyzet cseppet sem olyan riasztó, mint első látásra tűnik. Jó pár pék ismerte fel, hogy a vevők egy részének elege van a morzsálódó, íztelen kenyérfélékből. Erre a fogyasztói igényre építve aztán szép számmal akadnak szerencsére olyanok, akik nagy odafigyeléssel, a lehető legjobb alapanyagokból, hagyományos módon készítik mindennapi kenyerünket.

(Forrás: Pénzcentrum 2012. augusztus)

---

Gyorséttermi ételek: avagy hogyan együnk drágán, gyorsan, könnyen semmit?

Ha épp nincs idő főzni, akkor kényelmesnek tűnhet bedobni valamit az egyik közeli gyorsétteremben. A gyorsaságért viszont nemcsak pénzben fizetünk, hanem utólag hízással és az egészségünkkel is.

 

Bár hiba lenne csupán a gyorséttermeket felelőssé tenni a sok túlsúlyos ember állapotáért, a magas energia- és alacsony tápanyagtartalmú, nagy adag hamburgerek és társaik bizony igenis hizlalnak. Emellett pedig különösen ellenállóak is: híres házi kísérleti eredmény, hogy sem a magára hagyott sült krumpli, sem a hamburger nem bomlik le, még évek alatt sem. A zsemle nem szárad össze, nem lesz penészes, a hús olyan magas nátriumtartalmú - nem is beszélve a többi adalékanyagról -, hogy eleve tartósított élelmiszernek számít. Egyszerűen egyetlen, lebomlásért felelős mikroorganizmus sem nézi ételnek a gyorséttermi termékeket - mi pedig mégis sorba állunk érte.

Koleszterin-csökkentőt is kérsz a sült krumplihoz?

A gyorséttermi sült krumpli, a szendvicsek és a nassolnivalók olyan mértékben emelik a vér koleszterinszintjét, hogy tudósok szerint koleszterincsökkentő gyógyszerrel megspékelt hamburgert, sült krumplit és shake-et kéne forgalmazni. A reformburger, mellyel a bevitt káros anyagokat azonnal semlegesíteni lehet, McStatin névre hallgatna, jelezve ezzel a koleszterincsökkentő sztatin hatóanyagot. Ez eddig csak vényköteles gyógyszerekben volt megtalálható, de mivel a tervezők a biztonsági öv vagy a füstszűrő védelmi hatásához hasonlítják, szerintük szabadon forgalmazni kéne a gyorséttermi menük mellé. A sztatin úgy lenne adagolva, hogy a vevők nyugodtan ehetnék a hatalmas adag ételeket, és mégsem kéne szívük egészségét félteniük, és ha már az éttermek amúgy is egészségtelen szószokat adnak az ételekhez, igazán adhatnának egy kis adag gyógyszert is mellé. Ezzel csupán annyi a gond, hogy a gyorséttermi ételeknek csupán egyik káros hatása a koleszterinszint növelése, gyógyszeres hamburger esetén is marad még épp elég ahhoz, hogy ne legyen tanácsos fogyasztása: az elhízás, a cukorbetegség és a magas vérnyomás további kockázati tényezők maradnak - bár a jövőben talán ezekre adott gyógyszereket is mellékelnek majd az ajándék mellé.

Egy pohár transzzsírsavat esetleg?

Az előre csomagolt és gyorséttermi ételek tele vannak transzzsírsavakkal. Ennek mértéke viszont teljesen eltérő országonként, ugyanannak a szendvicsnek a zsírtartalma más-más országban akár 40 százalékkal is különbözhet: a Magyarországon mért értékek egyébként a legrosszabbak között szerepeltek.


A transzzsírok annyiban térnek el a jól megszokott növényi olajoktól, hogy előállításuknál hidrogént kevernek a növényi olajhoz, majd ezt magas hőmérsékletre melegítik - eközben az olaj molekulái magukhoz kötik a hidrogént, és lehűtve megszilárdul: így a természetben egyébként nem létező vegyületként létrejön a transzzsírsav. A jól eltartható, könnyen tárolható és többször felhasználható anyag viszont csak az éttermeknek jó, az emberi szervezet számára nehezen feldolgozható, emellett károsan befolyásolja a zsíranyagcserét, tönkreteszi az ereket, így érelzáródást és szívinfarktust is okozhat - napi öt gramm fogyasztása már harmadával emeli a koszorúér-elzáródás esélyét. Mindezt nagy valószínűséggel a gyártók is jól tudják, de nem tesznek semmit: így az adott országnak kell szabályoznia, milyen mennyiségű transzzsírsavat enged meg a termékekben. Ezt Dánia tette meg elsőként 2004-ben, ahol 2 százalékban maximalizálták a transzzsírsavak arányát az ételek teljes zsírtartalmában, Magyarországon hasonló intézkedésről még nem tudni. Pedig a transzzsírsav a hangulatot is erősen befolyásolja: egy átfogó kísérlet szerint ahogy az omega-9 zsírsavakban gazdag olajok gátolják, úgy a transzzsírsavak és a cukrok fogyasztása fokozza a depresszió kialakulásának esélyét.

Ajándék a menü mellé: hiperaktivitás, fejfájás és függőség

A feldolgozott élelmiszerek nemcsak a felnőttek viselkedésére vannak hatással, a gyerekeket sem kímélik. Egy tanulmány szerint ugyanis ezen ételek fogyasztása kétszeresére emeli a figyelemzavaros hiperaktivitás esélyét, de egyéb viselkedészavarok kialakulásának lehetőségét is növeli.

Ahogy fejfájásért is felelős lehet, a rendszeres gyorséttermi fogyasztók nagy része tapasztalta már a nátrium-glutamát, a nitrátok és nitritek okozta fokozott vérátáramlást, mely az alkohol okozta másnapossághoz hasonló fejfájást okoz.

Egyeseknél mindezek mellé még csökkent szexuális vágy is társul: ahogy a rendszeresen fogyasztott gyorséttermi ételek rontják az egészségi állapotunkat, úgy a szexualitásunkra is befolyással lehetnek. Szakértők szerint a sok helyen tapasztalható visszaesett nemi vágy a túlzásba vitt gyorsételeknek köszönhető, mivel egyrészt hizlalnak, ami eleve rontja a termékenységet és a nemi vágyat, másrészt olyan biokémiai változásokat hoznak, melyek csökkentik a spermaszámot és a peteérést is gátolják.

Mindez azokra fokozottan igaz, akik rászoktak a gyorsételekre: a magas cukor- és zsírtartalmú ételek és italok hiába károsak, jó ízűek, és hamar hozzá lehet szokni a fogyasztásukat követő megnövekedett inzulin hozta eufóriához.

A vevő vagy az eladó a hibás?

Az amerikaiak és az angolok egy része igencsak fel van háborodva a félkész ételek egészségkárosító hatása miatt: 2002-ben túlsúlyos amerikaiak egy csoportja például beperelte a gyorséttermeket, mert azok tudatosan forgalmaznak hizlaló és betegségeket okozó ételeket. A csoport egyik tagja, az 57 éves, 125 kilós férfi csak akkor hagyta abba a gyorsétkezdei termékek fogyasztását, mikor orvosa közölte vele, hogy az az étrend megöli - akkorra két szívrohamon volt túl, mellesleg cukorbeteg.

Amerikában a lakosság fele küzd a túlsúllyal, és sokan a kövérség okozta betegségekbe halnak bele. Mégis tízből kilenc amerikai gyorséttermekben étkezik vagy házhoz viteti a készételeket. Magyarországon jobb a helyzet, nálunk a felnőtt lakosság csupán picit több mint egyharmada rendszeres látogató.

A brit szülők a gyorsételek reklámjait tartják felelősnek gyerekeik elhízásáért, 87 százalékuk pedig az iskoláktól várja - amelyek sokszor szerződésben állnak egy gyorsétterem lánccal - gyermeke helyes étrendre nevelését. A gyerekek persze a szüleikre mutogatnak, és a jó példát hiányolják.

A gyorséttermi ételek elkerülésének pedig nagyon egyszerű a módszere: nem kell bemenni. Otthon is el lehet készíteni valóban tápláló és egészséges ételeket, melyeket munkahelyünkre vagy az iskolába is magunkkal vihetünk, így elkerülhetjük a gyorséttermi ételek okozta káros hatásokat.

(Forrás: Origo, 2012. július. http://www.life.hu/ez-zsir/eljegeszsegesen/20120703-gyorsettermi-etelek-avagy-hogyan-egyunk-gyorsan-konnyen-semmit.html)

---

A fagylalt titka – egészségre káros vegyszerek az édességben

Itt a nyár, itt a fagylaltszezon. A hideg nyalánkság fogyasztói társadalmunk népszerű kelléke, Amerikában még Nemzeti Fagylaltnap is van júliusban.

A történetírók szerint a hűsítő finomság eredetileg az élelmes kínaiak fejéből pattant ki. Ők átadták tudásukat az araboknak, perzsáknak is, akik a Földközi-tenger környékére is elszállították a már bevált receptet. Még gyógyszerként is ajánlották az ókorban, és élénkítőként is. A XVIII. századig csak az igazán módos emberek engedhették meg maguknak, aztán feltalálták a fagylaltgépet, és elindult a (kis)üzemi fagylaltgyártás hódító körútjára.

Bár a fagyi tényleg finom, hűsítő és kellemes gasztronómiai élmény, de mit is eszünk valójában?

Többféle gyártási eljárás közül válogathatnak napjainkban a cukrászok, így például készülhet hagyományos alapanyagokból, természetes ízesítő- és színezőanyagok hozzáadásával, vagy igazi gyümölcsökkel és csokoládéval. Ebben az esetben a jeges édesség sterilitását szavatolja elvileg a főzési eljárás, a csomagolás és a megfelelő fagyasztás. A boltokban kapható jégkrémeknek meg kell őrizniük állagukat egészen lejáratig.

Mind a készen vett jégkrém, mind a cukrászdák által készített fagylalt teli van hozzáadott E-számokkal.

Legalább 7-9 E-számot található az összetevők listáján. Nem is csoda, ha arra gondolunk, hogy minden egyes íz egy újabb adalék. A vanília ízt a vanilinnel érik el, mely aromát a papírgyártás melléktermékéből állítják elő – persze az igazi vaníliarúd máig a világ egyik legdrágább fűszere. Az eper és málna aroma fűrészporból készül, míg az amerikai élelmiszerhatóság által engedélyezett kármin színezék előállítására használt cochineal névre hallgató összetevőket perui, bolíviai, chilei és afrikai nőstény (bíbortetű) bogarakból nyerik.

Továbbá a fagylaltot édesítik, és növelik tömegét maltodextrinnel – melyet egyébként öt cukormolekulából áll a kristálycukor egyéhez képest. Az állagát feljavítják a nehezen emészthető, és bélrendszeri panaszokat okozó polydextrózzal. Light termékeket ez esetben is előszeretettel édesítik szorbitollal, malitollal és mannitollal, melyek bár a fogszuvasodás veszélyét csökkentik, erős hashajtó tulajdonságúak. No, és persze a kétes hírnévnek örvendő aszpartmanról se feledkezzünk meg. Száz tanulmány sem igazán tudta eldönteni, most jó-e nekünk vagy sem. Egy biztos, nagyon sok kutatás bizonyította már be, hogy nem ürül ki a szervezetből, majd felhalmozódva idegméreggé alakul. Vagyis: jobb félni, mint megijedni! Persze tartalmaznak ezek a dobozos nyalánkságok azért természetes anyagokat is – hogy legyen néhány jó pontjuk, ha ez annak számít – glicerint a víztartalom, karobport és guargumit a jó sűrűség kedvéért.


Típusok és tartalmak

Tejfagylalt: tej, tejpor, cukor, zamatosító anyag, fagylaltpaszta

Tejes fagylalt: növényi zsiradékot tartalmazó tejfagylalt

Gyümölcs- vagy zöldségfagylalt: az íz eléréséhez sűrítményt, konzervet, fagylaltport, vagy fagyasztott gyümölcsöt tesznek bele, nem tartalmazhat tojássárgáját


(Forrás: 168 óra.)

---

STOP dízelautó!
WHO: Bizonyított, rákkeltő az üzemanyag

A World Health Organization (Egészségügyi Világszervezet) tudósai a veszélyeztetett közegben dolgozók (bányászok, vasúti munkások, teherautósofőrök) körében végzett felméréseik alapján jutottak erre a következtetésre. Az adatok szerint a kipufogógáz tüdőrákot és húgyhólyagrákot is okozhat.



A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) már korábban is potenciálisan karcinogénnek nyilvánította a dízelmotorokból származó kipufogógázokat. A kipufogógáz mostanra ugyanabba a beosztásba került a rákkeltő anyagok listáján, mint a plutónium, a napfény és az alkohol. A kutatási adatok szerint a veszélyeztetett munkakörben dolgozóknál a tüdőrák előfordulási aránya 40 százalékkal magasabb, mint az átlag lakosság körében.
Egyértelmű tehát, hogy a dízelmotorok kipufogógázai erősen karcinogének és mindenképp csökkenteni kell az előfordulásukat.


"Persze a legnagyobb veszélyben azok vannak, akik munkájuk miatt naponta szívják a rákkeltő gázokkal teli levegőt: a lakosság többi részének sokkal kisebb az esélye, hogy nagy mennyiségben jusson a szervezetébe a dízelgőzből" - mondja dr. Kurt Straif, az IARC munkatársa.


Mi történik?

A finom por belélegzése a tüdőben olyan gyulladást vált ki, melynek következményeként végső soron alvadékonyabbá válik a vér.

Állatkísérletek idevonatkozó adatai elvezethetnek minket annak magyarázatához, hogy miért kap gyakrabban infarktust a rossz, kipufogógázokkal szennyezett levegőt szívó lakosság koszorúér-elváltozásokkal élő része, mint a jó levegőn élők. Nem mintha eddig kételkedtünk volna a levegőszennyezés és a dízelmotorok kipufogógázainak egészségkárosító hatásaiban. Viszont csak most, a közelmúltban vált nyilvánvalóvá az összefüggés a városi levegőszennyezettség és a szívinfarktus kialakulásának mechanizmusa között, amit a chicagói Northwestern Memorial Kórház munkatársai publikáltak. Gokhan Mutlu és kollegái a németországi Düsseldorf egyik mérőállomásán összegyűlt városi porból vettek mintát, és hígították fel fiziológiás oldatban, hogy aztán kísérleti egerek tüdejébe fecskendezzék. Néhány órán belül a tüdő gyulladását jelző egyes immunrendszeri fehérjék (citokinek és interleukin-6) mennyisége ugrásszerűen a többszörösére nőtt az egerek szervezetében. A IL-6 esetében például 24 óra alatt tizenötszörös volt a koncentrációnövekedés.

A közvetlenül fizikai megterhelést követő gyakoribb koszorúér-elzáródás magyarázata, hogy ilyenkor a tüdő perctérfogata is mintegy ötszörösére nő.

Figyelemreméltó továbbá, hogy az interleukin-6 megjelenésével párhuzamosan egy másik fehérje, az úgynevezett C-reaktív protein vérbeli mennyisége is megnövekszik, amit szintén azzal gyanúsítanak, hogy jelenlétének köze van a szívinfarktus kialakulásához. A gyulladásos folyamat kiváltója azonban az IL-6: ugyanis az e fehérjével nem rendelkező kísérleti egerekben a bejuttatott porszennyezéssel nem sikerült gyulladást kiváltani. A feltételezés bizonyítását és a megelőzést az jelenthetné, ha véralvadás-gátlók adagolásával sikerülne kivédeni az infarktust. A kutatások tovább folynak, addig pedig, ha csak lehet, kerüljük a forgalmas utakat és közlekedési csomópontokat. Érdemes tanulmányozni ebből a szempontból a szívinfarktus gyakoriságát ábrázoló magyarországi és fővárosi térképeket is.

Forrás: www.aerzteblatt.de és FVA válogatás

---

Ezen is múlhat a felhőtlen nyaralás

A külföldre utazók döntő többsége a minőségi, nagyobb biztonságot nyújtó utasbiztosításokat keresi az idén. Miközben nő a megkötött utasbiztosítások száma, tovább emelkedett a bankkártyás fizetések aránya is, köszönhetően annak, hogy erősödik az internetes értékesítésbe vetett bizalom.

A külföldre induló hazai turisták egyre nagyobb része figyel oda arra, hogy ne hagyja el az országhatárt megfelelő védelem nélkül - a többség felismerte már, hogy egy kisebb baleset is jelentős anyagi következményekkel járhat, egy nem várt esemény nem csak a nyaralást teheti tönkre, hanem a családi költségvetést is - derül ki a Netrisk.hu legfrissebb piaci jelentéséből.
Ugyanakkor láthatóan nő a biztonság iránti igény is, immáron a magasabb szolgáltatási színvonalat kínáló termékeket választják az ügyfelek. A legolcsóbb biztosítások már fejenként napi néhány száz forintért kínálnak alapvető védelmet, ám az utazások árához képest elhanyagolható összeget jelentenek az exkluzív szolgáltatásokat kínáló csomagok is, hiszen nem teszik ki a nyaralásra fordított összeg fél százalékát sem.
A pénzügyi tudatosság növekedését jelzi, hogy az ügyfelek már nem elégednek meg az árak összevetésével, döntésükben fontos szempont az is, milyen értéket kapnak a pénzükért. A legtöbben az ár mellett a külföldi egészségügyi ellátás felső határát tartják fontosnak, míg a harmadik helyen a poggyászbiztosítás, a negyediken a műszaki cikkek biztosításának értéke szerepel, a legkevésbé pedig a maradandó sérülések után fizetett kártérítés összege fontos az utazók számára.
A magyarok egyébként átlagosan a nyaralás előtt 4 nappal kötik meg az utasbiztosításaikat, miközben az útlemondási biztosításokra legkésőbb öt-hét nappal indulás előtt szerződni kell. A későn ébredők elesnek attól a lehetőségtől, hogy visszakapják a már kifizetett, akár több százezer forintos összeget, ha az utazás bármilyen okból meghiúsulna (akár egy egyszerű betegség, akár egy bírósági idézés vagy a munkahely elvesztése miatt).

(FVA összeállítás: Netrisk, Pénzcentrum június 11.)

---

Elképesztő - Így verhetnek át az akciós árakkal

Leleplező kutatást közölt a Which? nevű fogyasztóvédelmi intézet az üzletláncok árazási taktikáiról. A felmérésben egy év alatt 700 ezer terméket vizsgáltak meg, és minden termékkategóriában találtak trükkös árakat, a friss gyümölcstől a kutyaeledelig.

A brit üzletláncok polcait vizsgálva a Which? azt állapította meg, hogy sok esetben átverős akciókkal csábítják vásárlásra a vevőket, a leértékelt termékek pedig gyakran drágábbak az eredeti árhoz képest.
Az üzletláncok Európa-szerte azt kommunikálják, hogy kedvező áraikkal segítenek spórolni a gazdasági nehézségekkel küzdő családoknak, a gyakori és nagymértékű leértékelésekkel hozzájárulnak a mindennapi kiadások csökkentéséhez. A kutatás ugyanakkor úgy találta, hogy az alacsonynak tűnő árakkal gyakran trükköznek a boltok, az akciókat kihagyhatatlannak tüntetik fel - pedig egyáltalán nem azok.

Kifogyhatatlan ötletek
A leggyakoribb trükk, hogy a leértékeléseknél kommunikált eredeti árat csak nagyon rövid ideig használják. A Tescóban például előfordult, hogy egy sört 190 napig árultak kedvezményes, leértékelt áron, az eredeti ár pedig mindössze 70 napig volt érvényben. Az Ocado nevű online üzletlánc pedig 13 napig magasabb áron kínálta a földiepret, hogy azután 112 napig hirdethesse az akciós árat.

A kutatás szerint az is gyakori, hogy csak papíron létezik az eredeti ár, azaz a vásárlók folyton csak a leértékeléssel találkoznak. Rendszeresen előfordul olyan eset is, hogy a termék egyáltalán nem leértékelt, csak úgy hirdetik, ráadásul már többféle figyelemfelkeltő polccímkével ("Szuper ár"; "Újdonság"; "Legalacsonyabb ár kínálatunkban") is vásárlásra csábítják a vevőket.

Tipikus lehúzás, hogy drágább a termék, ha többet vásárolnunk egyszerre - pedig az áruházláncoknak elvileg ilyenkor kellene a legnagyobb kedvezményeket adniuk. A Which? az Asda-lánc egyik promócióját hozza fel példának, ahol megduplázták egy joghurt darabonkénti árát arra az időszakra, amikor tízesével (elvileg) olcsóbban lehetett volna megvenni. Az akció végeztével érdekes módon a joghurt ára is visszaesett a felére. Az is gyakori, hogy a kilogrammonkénti-darabonkénti árak különbségére játszanak, attól függően, mikor melyik éri meg jobban az boltnak.

Az áruházláncok leginkább azzal védekeznek, hogy ők betartják a fogyasztóvédelmi szabályokat, ha pedig tévedés történik, azt emberi mulasztásnak tulajdonítják, és - állításuk szerint- a lehető leghamarabb kijavítják a hibákat.

A magyar vevőket is egyre inkább csábítják az akciók
Az akciók, árengedmények vonzereje a válság hatására jelentősen megnőtt, 2009 óta fontosságuk megítélése változatlan - derül ki a GfK Hungária Shopping Monitor 2011-2012 tanulmányból.

Jelentőségüket alátámasztja, hogy a vásárlók többsége - főként a nők, a nagycsaládosok, a nyugdíjasok és a diszkontok törzsvásárlói - kifejezetten keresi az üzletben azt az akciót, amelyről korábban tudomást szerzett. Tudatos vásárlói magatartásra utal, hogy a vevők több-kevesebb rendszerességgel összehasonlítják az akciós árakat a nem akciós árakkal, illetve a különböző márkák árainak összevetése is gyakori.

(Forrás: Pénzcentrum.hu)

---

A gazdaságosabb kiszerelés nem mindig olcsóbb!

Ha ön vásárláskor hajlamos a nagyobb kiszerelést választani, mert úgy gondolja, így olcsóbban jön ki, nagyon figyeljen oda az árcédula bal alsó sarkára! Az áruházak és a gyártók ugyanis szívesen élnek vissza a vásárlók eme beidegződésével, és adják jóval drágábban az olcsóbbnak vélt kiszerelést.

Most a három nagy hipermarketben, a Corában, az Auchanban és a Tescoban kerestünk és találtunk ilyen trükkös árazású termékeket. Nyilvánvalóan olcsóbb egy terméket nagyobb kiszerelésben forgalmazni, hiszen egy egységre ilyenkor fajlagosan kevesebb csomagolóanyag jut, az elszámolás és a szállítás is egyszerűsödik, ráadásul a kereskedő is jobban jár, ha többet ad el, így mennyiségi kedvezményt adhat a vásárlónak.
Ez annyira belénk ivódott, hogy ma már gondolkodás nélkül is a nagyobb kiszerelést választja mindenki, akinek van otthon elég tárolóhelye az ötliteres olajhoz, húsztekercses vécépapírhoz, másfél literes lefolyótisztítóhoz. Erre bazíroz az áruházak egyik kereskedelmi trükkje: az óvatlan vásárló figyelmetlenül – gyakran pusztán takarékossági megfontolásból – a nagyobb kiszerelést veszi le a polcról, miközben ezért többet fizet, mintha ugyanazt a terméket több, kisebb kiszerelésű egységben vásárolná meg.
Ne legyünk restek, nézzük meg, mi van a polcok címkéin: a bal alsó sarokban kötelezően feltüntetendő (persze azért egészen apró betűs) ár/mennyiség jelzőszám segítségünkre lehet abban, hogy ne verjük át magunkat. Mivel nagy kiszerelésű termékeket az ember általában a heti/havi nagybevásárlás során hajlamos vásárolni, ezeket pedig többnyire a helyi kisbolt/szupermarket helyett a nagyobb hipermarketekben intézzük, ilyenkor könnyebb belefutni a fenti trükkbe.

Cikkünkben ezért először a három nagy hipermarket termékeinek árazását ellenőriztük szúrópróbaszerűen. Mindhárom helyen nem is egy példát találtunk a fentiekre.

Az óbudai Auchanban többek között kiderült: minél több a Jar, ön annál rosszabbul jár.

A budakalászi Cora legmegdöbbentőbb jelensége a Merci csokik közötti kétezer(!) forintos árkülönbség volt.

 Az óbudai Tesco pedig épp a saját márkás termékével ügyeskedik.

Bár a szupermarketekben ritkább az igazán ipari kiszerelésű termék, mivel a kisebb bevásárlásokat itt intézzük, mégis gyakrabban dőlhetünk be az ilyen árazásnak.

---

A válság hatására átalakul a fogyasztói magatartás

A gazdasági kényszer erősíti a vásárlói tudatosságot, és ennek pozitív társadalmi következményei vannak. 2010-ben 10 országban több mint 5 600 fogyasztót kérdeztek meg egy kutatás során vásárlási szokásairól. A felmérés kiterjedt Németországra, Olaszországra, Spanyolországra, Franciaországra, Belgiumra, Hollandiára és Ausztriára, Közép-Európában pedig Magyarország, Lengyelország és Csehország fogyasztóit kérdezték meg. A felmérés szerint a tudatos vásárlás, az előre gondolkodás, a fenntarthatóságra való törekvés egyre nagyobb teret nyer Magyarországon is, de a magyar fogyasztók egy jelentős része még mindig a szokásokon alapuló magatartást követi. A felmérésben részt vevő országokban három fogyasztói csoportot lehet megkülönböztetni: a takarékoskodók, az értékkeresők és a gondtalan vásárlók csoportját, viszont Magyarországon jelen van egy negyedik kategória is, "a szokások rabja".
A takarékoskodók vásárlási szokásait "a lehető legolcsóbban" mottó határozza meg, ők alapvetően a termék ára alapján döntenek. Ebbe a csoportba tartozik a magyar vásárlók több mint 30, illetve a vizsgált európai országok vásárlóinak 34 százaléka. Az értékkereső fogyasztók közé tartozik a megkérdezettek 29 százaléka Magyarországon, és 34 százaléka Európában, ők a legjobb értéket felmutató terméket keresik, ennek érdekében pedig részletesen meg is tervezik a vásárlásaikat. Ez a vásárlói csoport két részre osztható: a lelkes értékkeresőkre, akik szeretnek vásárolni, és gyakran hódolnak is ennek a szokásnak, valamint az akciós értékkeresőkre, akiknek viselkedésére leginkább az akciók és különleges ajánlatok keresése jellemző.
A harmadik csoport, az úgynevezett "gondtalan vásárlók" csak azt veszik meg, amire az adott pillanatban szükségük van, döntéseiknél elsődleges a problémamentes, kényelmes vásárlás. Ők Magyarországon 12 százalékkal, a kontinensen pedig 19 százalékkal képviseltetik magukat.

Az akciókban reménykednek a magyar vásárlók
A válság kezdetén tapasztalt szintre süllyedt a fogyasztói bizalom 2011-ben.
Egyre kevesebbet járunk boltokba, keressük az akciós és a sajátmárkás termékeket. Senki nem tudott akkora növekedést elérni, mint a diszkontok. Idén sem tér magához a kiskereskedelem és a háztartások fogyasztása - tájékoztatott a GfK Hungária Piackutató Intézet. Ennek a egyik legfontosabb oka, hogy jelentős bizalmi hiány mutatkozik a vállalatok és vállalatok, valamint a vállalatok és fogyasztók között. A devizahitelek, a végtörlesztés, az üzemanyag árának emelkedésének terhe miatt a háztartások fogyasztása a jövedelemadó változásoknak betudható reálbér-szint növekedés ellenére sem emelkedik. Ugyanakkor míg a háztartások korábban úgy spóroltak, hogy kevesebb terméket vásároltak, 2011-ben már egyértelműen jelentkezett az elmozdulás az olcsóbb termékek irányába. A magas benzinár miatt látványos a visszaesés az autóval bonyolított nagybevásárlások terén is. Jól látszik, hogy csökken a vásárlási gyakoriság: míg 2010-ben 308 alkalommal tért be egy háztartás valamilyen üzletbe, addig 2011-ben ez a szám 294-re csökkent. Csökken a látogatott üzletek száma is, a vásárlók elmozdulnak az olcsóbb termékek felé. Ez csökkenti a vásárlási értéket is.
Az elmúlt év egyik fontos piaci trendje, hogy a környező országokhoz képest nálunk magasabb a sajátmárkás termékek aránya, több leértékelt árucikket is veszünk: a magyar fogyasztó 100-ból 26 forintot akciós termékekre költ el. Az is egyértelmű, hogy intenzíven megjelennek olyan eszközök, pénzkímélő stratégiák, amelyekkel kedvezményesen vásárolhatunk: népszerűek a magyar családok körében például a kuponok.
A felhalmozást is visszafogják a fogyasztók, egyre többet költünk használt termékekre. 2010-ről 2011-re jelentős forgalomcsökkenés mutatkozik az élvezeti cikkekben, kényszerűségből lemondunk például egyes alkoholtartalmú italokról, desszertekről. A számok azt mutatják, hogy a diszkontok éve volt 2011: míg visszaesett a vásárlási gyakoriság, a diszkont volt az egyetlen csatorna, ahol növekedett a vásárlási gyakoriság, sőt, ezekben az üzletekben több pénzt is hagytunk, mint 2010-ben.

 (PC, FVA összeállítás, 2012. április)

---

Kettőt fizet, egyet kap - összement áruk a boltokban

A fenti szlogennel aligha lehetne a boltokba csalogatni a vásárlókat, pedig nyugodtan ki lehetne írni ezt a mondatot is az üzletek falára. Az elmúlt években ugyanis több áruféleség is rejtélyes zsugorodáson ment keresztül, miközben az áruk egy fillérrel sem csökkent. De vajon miért?

A "százas" papírzsebkendő igazából már csak "kilencvenes", mert az évek során eltűnt néhány darab a csomagolásból. A cigarettásdobozban az évtizedeken át megszokott 20 helyett csak 19 szál füstölnivaló bújik meg. A korábban két decis tejfölös pohárból "elpárolgott" fél deci. Persze van példa növekedésre is, igaz, nem pozitív példáról van szó. A WC-papír kartongurigájának átmérője megnőtt ugyan, csakhogy emiatt kevesebb lapot tekernek rá, mert a tekercs átmérője nem nőtt.
A furcsa változásokról szóló, a fentiekhez hasonló példákat hosszasan sorolhatnák a magyar vásárlók. Amikor ezek a példák szóba kerülnek, valószínűleg mindenki arra gyanakodik, hogy a gyártók vagy a kereskedők átveréséről van szó. A tartalom csökkenésével ugyanis a legtöbb esetben nem járt együtt az árak csökkenése, vagyis kevesebbet kapunk ugyanannyi pénzért.
De miért teszik ezt a gyártók? És ha csalnak, miért nem lép fel ellenük valamelyik hatóság? - kérdezik értetlenkedve a fogyasztók, akik nem is sejtik: a burkolt áremelésnek hívott jelenséget hosszú évek kitartó munkájával saját maguk idézték elő. Egy biztos: nem a mostanság oly sokat emlegetett válság zsugorította össze a különböző termékeket. A néhány éve tapasztalható gazdasági nehézségek csak felgyorsították a mindenki számára káros folyamatot.

 

Ki tehet a zsugorodásról?

A kiszerelésben észlelhető változásoknak több oka is van. Az egyik, hogy az európai papírgyárak jóval több papírárut lennének képesek legyártani, mint amennyi elfogy a boltokban. Mindeközben a gazdasági válság miatt az ilyen termékek iránti kereslet is csökken. A másik ok, hogy a kiskereskedelmi láncok csak minimális mértékben engednek árat emelni a beszállítóiknak, még akkor is, ha költségeik (anyag, energia, bér stb.) növekedése ennél többet indokolna. Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban a fogyasztók is okolhatók a papírgyártók megváltozott magatartásáért. Több papírgyár néhány éve erőfeszítéseket tett azért, hogy egy árban és minőségben egyaránt vonzó toalettpapírt vezessen be a piacra, ám a fogyasztókat nem érdekelte a jobb minőség. Egyszerűen nem számoltak utána, így nem jöttek rá arra, hogy jobban járnának, ha azt vásárolnák.
De ez a gyártónak mégsem hoz extraprofitot. Ha romlik a minőség, vagy ha "összemegy" egy termék, az tragikus a gyártó számára is, hiszen ezzel a módszerrel is csak annyit nyer, hogy esetleg talpon tud maradni és meg tudja tartani munkatársait a sanyarú piaci körülmények ellenére is.


Senkinek sem jó
Van amikor a fogyasztói magatartás miatt megy össze kissé a termék. Az emberek döntő többsége pontosan tudja, mennyit hajlandó fizetni mondjuk egy joghurtért. Ha a költségek növekedése miatt a termék e lélektani szint fölé megy, akkor egyszerűen nem veszi meg azt a terméket. Mivel a kereskedők piaci ereje miatt a költségek növekedését nehéz érvényesíteni az árakban, a gyártók kényszerből lerontják a termék minőségét vagy csökkentik a kiszerelés méretét. Ez persze nem jó az élelmiszeriparnak, mert az eladott mennyiség, így az árbevétel is csökken, miközben az egy egységre jutó költség növekszik.
A beszállítók szerint a kereskedők tehetők felelőssé a burkolt áremelésekért. A boltokban azonban ezt nem egészen így látják. Tény, hogy a kereskedelem rákényszerül árai kordában tartására, mert a vásárlók nem térnek be az üzletbe, ha ott túlságosan drága termékeket lehet kapni. Nem jó döntés áralku helyett rontani a minőségen vagy éppen titokban kevesebb árut tenni a csomagolásba, mert az visszaüthet a beszállító forgalmára. Ezért a gyártók a legtöbbször azt a módszert alkalmazzák, hogy a kiszerelést csökkentik, hátha nem figyel a vevő.

Jogszerű, de etikátlan?
De vajon ez a magatartás jogszerű? Vagy a vevők becsapásáról van szó? A helyzet az, hogy az áruféleségek lekicsinyítése szabályos. Törvények határozzák meg, hogy egy gyártó mekkora hibahatárral dolgozhat, azaz az egy kilós kenyér mennyivel lehet nagyobb vagy kisebb egy kilogrammnál. Erre amiatt van szükség , mert a gyártást, csomagolást végző gépek is tévedhetnek, a technológiai hibáról pedig a vállalkozás nem tehet. Ám ha egy cég tudatosan arra játszik, hogy ezt a kiskaput kihasználja, az jogszerű ugyan, de egyáltalán nem etikus.
Amennyiben a gyártó az adott termékek csomagolásán minden előírt információt feltüntet, az adatok pedig meg felelnek a valóságnak, akkor az adott vállalkozás jogszerűen jár el. Persze ettől a fogyasztó még érezheti becsapva magát. Furcsa, de a vásárlók mintha elfogadnák ezt a helyzetet. Erre utal, hogy a fogyasztók tömegesen nem tettek bejelentést az összemenő termékek miatt.
A különböző napicikkek mértének csökkenése elsősorban tehát annak köszönhető, hogy a magyar fogyasztóknak nincs pénzük. Ezért aztán kétszer is meggondolják, azt a keveset hol költik el. Mivel a legtöbb árut a multinacionális kiskereskedelmi láncok boltjaiban kapják a pénzükért, elsősorban oda járnak bevásárolni. Az átlagfogyasztó nem is tudja, hogy ezzel a lépésével öngólt lő.
Ha ugyanis számára a legfontosabb egy termék ára, akkor a kereskedő, aki ki akarja szolgálni őt és szeretne hasznot is termelni, szintén alacsony áron hajlandó átvenni a beszállító portékáját. A beszállító aztán nem sokat tehet: vagy az alapanyagtermelő árait nyomja le, vagy olyan terméket kezd el gyártani, amit megéri eladni a boltosnak az általa elvárt alacsony áron is. Utóbbi esetben ront a minőségen vagy csökkent a mennyiségen.

Mit tehet a fogyasztó?
De mit tehet az a fogyasztó, aki becsapva érzi magát a gyártók trükkjei miatt? A fogyasztóvédő szerint ma már nem lehet rutinból vásárolni. Inkább háromszor nézzük meg pontosan mi az, ami a bevásárlókosárba kerül. Nem csak a gyártót, a szavatossági időt, az árat, de azt is, a csomagolásban mennyi termék van. Ugyanezt ajánlja a kereskedő is. A legjobb megoldás, ha vásárláskor a polcokon kötelezően feltüntetett egységárat is megnézzük, mert akkor kiderül, mit éri meg megvenni, és mit nem.
Egy biztos: nagyon kell figyelnünk, mert a méretbeli változások szabad szemmel alig láthatóak, a gyártók pedig gyakran még csomagolási trükkökkel is igyekeznek leplezni mindezt. Elvékonyítják a joghurtos pohár alját, egy nagy matricával eltakarják a felvágottas tálca jelentős részét. A burkolt áremelést leleplező egységárakat pedig a legtöbb helyen nagyon apró betűkkel tüntetik fel a polcokon.

(Forrás: Pénzcentrum 2012. március)

A cikk eredeti URL-je:
http://penzcentrum.hu/vasarlas/kettot_fizet_egyet_kap_osszement_aruk_a_boltokban.
1031926.html
 

---

Nehéz évek elé néz a Lidl és az Aldi

Könnyen lehet, hogy keserű évek elé néznek a diszkontláncok Magyarországon. A plázastop miatt évekre megakadhat terjeszkedésük, ráadásul a legfrissebb felmérések szerint a szupermarketekben a lakosság idén először költ nagyobb összeget élelmiszerre, mint az egyébként alacsony árszínvonal miatt vonzó diszkontokban.
A szupermarketekben a lakosság idén először költ nagyobb összeget élelmiszerre, mint az egyébként alacsony árszínvonala miatt vonzó diszkontokban. Tovább csökkent a kisboltok szerepe - a többség valóban csak a legszükségesebbeket szerzi be ezekben az üzletekben - ezek a legfontosabb megállapításai a GfK Hungária vásárlói szokásokat figyelemmel kísérő Shopping Monitor tanulmányának.

Visszatérnek a hipermarketek?
A tanulmány 2012. évi adataiból egyértelműen látszik, hogy a vásárlók - a korábbi évekhez hasonlóan - most is a termékek minőségét és frissességét, az árszínvonalat és választékot tartják a leginkább mérlegelendő szempontnak boltválasztáskor.
Ezzel összhangban a megkérdezett vásárlók 30 százaléka saját bevallása szerint hipermarketekben költi a legtöbb pénzt élelmiszerre. A hipermarketek vonzerejét elsősorban az általuk kínált széles választék, emellett kedvező árszínvonaluk és a jó akcióik jelentik. A csatornákat összehasonlítva a vásárlók a cash&carry ("fizess és azonnal vidd") üzlettípus mellett a hipermarketek választékával voltak kiemelkedően elégedettek.
A szupermarketek szerepe 2008 óta folyamatosan növekszik. 2001 óta először idén sikerült megelőzniük a diszkontokat az észlelt költésről tett nyilatkozatok terén: a vásárlók közel egynegyede (23 százalék) említette, hogy szupermarketben költi a legtöbb pénzt élelmiszerre. A szupermarketek 2008-as földindulásszerű előretörése annak volt köszönhető, hogy a Spar felvásárolta a Plus-t, és a diszkontok terjeszkedése mellett a szupermarket csatornára volt leginkább jellemző az új üzletek nyitása - gondoljunk csak egyes Sparok, a kis alapterületű Tesco Express üzletekre, vagy a Coop 2011-ben indult boltmegújítási programjára".

Minden ötödik válaszadó diszkontokban vásárol legmagasabb értékben élelmiszert - ez az arány kis ingadozásokkal ugyan, de évek óta változatlan. Ennek az üzlettípusnak a fő vonzerejét olcsósága jelenti. Az összes többi vizsgált szempont (választék, hangulat, minőség, személyzet) tekintetében ugyanakkor a csatornák rangsorában a diszkontok az utolsó helyen végeztek.
Noha a hazai láncok között is egyre több szupermarket található, hálózatuk jelentős részét kisboltok alkotják, emiatt a hazai láncok eredményei a független kisboltokétól nem választható el. A kisebb önkiszolgáló boltok jelentősége az elmúlt három évben folyamatosan csökkent. 2011 végén már csak a megkérdezettek 21 százaléka számára szolgáltak az élelmiszer-beszerzés fő helyszínéül, azaz a vásárlók leginkább tényleg csak a szükséges napi cikkeket veszik a "sarki fűszeresben".

A diszkontok a plázastopot is a nyakukba kapták
Az idén életbe lépett, és plázastop néven elhíresült törvény, vagyis az "épített környezet alakításáról és védelméről szóló" 1997. évi törvény módosítása megtiltja Magyarországon a 300 nm-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi létesítmény (üzlet és bevásárlóközpont) építését, ill. 300 nm-nél nagyobb területűre való bővítését 2014 végéig. Vagyis Magyarországon a következő három évben nem épülhetnek bevásárlóközpontok, szupermarketek, hipermarketek, diszkont áruházak, stb.

A törvénymódosítás azonban hagy egy kiskaput: a tilalom alól a kereskedelemért, a környezetvédelemért és a vidékfejlesztésért felelős miniszterek részvételével működtetett Bizottság véleményének kikérésével a kereskedelemért felelős (nemzetgazdasági) miniszter felmentést adhat. Eddig 23 kereskedelmi beruházás kapcsán érkezett kérelem a plázastop-bizottsághoz, ebből a testület tízet bírált el, hét esetben támogatták a beruházók kérelmét, háromban elutasították.

Az Európai Bizottság vizsgálja a magyar plázastop-törvényt. A testület azt tanulmányozza, hogy a jogszabály megfelel-e a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságáról szóló EU-irányelveknek.

A Portfolio.hu korábbi elemzői véleménye szerint a törvénymódosítás elsősorban azokat a piaci szereplőket sújtja, akik még növekedési, terjeszkedési fázisban vannak. Ezek pedig ma Magyarországon a diszkontláncok (Aldi, Lidl, Penny Market). A hipermarketek, a klasszikus bevásárlóközpontok építésének nagy időszakának Magyarországon már vége. Vagyis a vélelmezett kományzati cél a hazai kereskedők, kereskedelmi láncok védelme a többségében német tulajdonban lévő diszkontláncokkal szemben.
A plázastoppal ugyanakkor nemcsak a diszkontláncok terjeszkedését akadályozzák meg, hanem bármilyen kiskereskedelmi célú ingatlan létrehozását, esetleg bővítését, hiszen a 300 nm-es határ annyira alacsony, hogy a kisboltokon kívül szinte minden üzletet ellehetetlenít.

(Forrás: Pénzcentrum 2012. március)

A cikk eredeti URL-je:
http://www.penzcentrum.hu/vasarlas/nehez_evek_ele_nez_a_lidl_es_az_aldi.1031941.html

---

Elszálló pénzek

Önkényes, ha megkülönbözteti a Malév csődjében érintett 750-760 ezer magyar és külföldi utast a kormány január utolsó napján született rendelete a szerint, hogy mikorra szól a jegyük. Azok, akik a Malév leállásának a bejelentése utáni három napon (február 3-6. között) indultak volna el, valamint azok, akik február 29-éig tértek volna vissza külföldről, kártalanítást kapnak az állami büdzsé terhére, összesen 2 milliárd forint erejéig. A részleteket, illetve hogy ez a summa elegendő lesz-e, nem lehet tudni, de az összes vesztes utasnak együttesen akár tízmilliárdos nagyságrendű követelése is lehet a Malévval szemben.

Akik bankkártyával vásároltak, biztosan a pénzükhöz juthatnak. A nemzetközi kártyatársaságok saját szabályai szerint ha egy bankkártyával bármilyen áruért vagy szolgáltatásért fizető ügyfél bankszámláját megterhelik a tranzakcióval, de a „portékához” valamilyen ok miatt nem jut hozzá, az ügyfél úgynevezett „charge back” eljárásban visszakapja a pénzét. Az eljárást az ügyfélnek kell kezdeményeznie a bankjánál, ám a magyarországi bankfiókok java hétfőn még felkészületlenül hárította az ügyfelek érdeklődését. A bizonytalankodást a Malév jogi helyzetének tisztázatlanságával - vagyis azzal, hogy a csődöt hivatalosan nem jelentették be - indokoló Magyar Bankszövetség közleményt adott ki a tennivalókról.

A bankkártyás ügyfeleknek valamennyi, a kártyás vásárlást igazoló dokumentumot be kell mutatniuk bankjukban, ahol jegyzőkönyvet is felvetetnek velük. Jóllehet a charge back procedúra szempontjából édes mindegy, hogy a kereskedő csődbe ment-e vagy sem, a legtöbb bank nyomtatványán ezt a fejleményt is fel kell tüntetni. Ezek után a kártyakibocsátó bank továbbítja a kérelmet a kártyát elfogadó (a POS-terminált működtető) pénzintézetnek, amely - hacsak nem csalási kísérletről van szó - köteles visszafizetni az ügyfél pénzét. Az ellenőrzés azonban akár hónapokig is tarthat.

A Malév a HVG információi szerint az ír hátterű, Global Connect nevű elektronikus fizetési rendszert működtető céggel és a CIB bankkal dolgozott együtt, de az utóbbi 2011 szeptember végén kiszállt. Ezért a CIB csak azoknak köteles fizetni, akik ennél korábban vásároltak kártyával a leállás bejelentése utáni időpontra repülőjegyet. „Mi meg sem kapjuk azt a pénzt” - reagált a bankkártyás ügyfelek jogi helyzetére a HVG-nek Róna Márta, a Malév sajtófőnöke. Csakhogy a kereskedők számláján rendszerint 3-4 napon belül, de kivételes esetekben is maximum nyolc nap alatt megjelenik a kártyás vásárlások ellenértéke. Ezért a charge back eljárásban a kártyaelfogadó bankoknak a saját terhükre kell kifizetniük a pénzüket jogosan követelő ügyfeleket.

Keservesebbek a kilátásaik az utazási irodákban készpénzzel vásárlóknak, hiába hitegeti őket a Malév, valamint néhány független jogász azzal, hogy az irodák fizetnek nekik. Ha csak repülőjegyet vásároltak, akkor a szerződés köztük és a légitársaság között jött létre, ezért csak a Malévtól követelhetik vissza a pénzüket. „Ha az ügyfél egy utazási csomagot vásárolt, akkor valóban velünk szerződött. Ám ha az utazás a mi szempontunkból előre nem látható és el nem hárítható okból hiúsul meg - a Malév csődje pedig ilyen ok -, akkor sem a Ptk., sem a működésünkről szóló, 2008-ban alkotott kormányrendelet nem kötelez az utasok kifizetésére” - szögezte le a HVG-nek Molnár Judit, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnöke.

Egyes utasok a biztosításaikba próbálnak kapaszkodni, hátha van a szerződésüknek olyan pontja, amelynek alapján a biztosító fizet. Erre azonban kevés az esély. Az útlemondási biztosítások például azokra az esetekre szólnak, ha az ügyfél miatt - például betegség okán - hiúsul meg az utazás, a járattörlés vagy a csőd nem tartozik ide. A Groupama Garancia arra hívta fel a pórul jártak figyelmét, hogy ha a Malév leállása miatt nem tudnak elutazni, akkor visszatéríti az utasbiztosítás díját. Az Allianz pedig egyes utasbiztosítási konstrukcióiban fizet a járatok törlése vagy késése miatt felmerült költségekre, ha azokat az utas számlával igazolja.

Biztosnak tűnik, hogy amennyiben a kormány nem rendezi a kielégítési sorrendben „futottak még” helyen álló készpénzes utasok helyzetét, perek özönére lehet számítani. A pereskedők pedig várhatóan már nemcsak a repülőjegy árát, hanem - egy 2004-es uniós rendelet alapján - a járatok késéséhez, illetve törléséhez kapcsolódó kártérítést is követelik majd.

(Forrás: HVG, 2012. február)

---

Tilos fogyasztási csoportokat szervezni

2012. január elsején lépett hatályba a fogyasztóvédelemről szóló törvény (1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) módosítása, amely alapján 2014. január elsejéig tilos fogyasztói csoportokat szervezni. Ugyanakkor még mindig számos olyan hirdetéssel találkozhat a fogyasztó (elsősorban ingyenesen hozzáférhető sajtóanyagokban), amelyeknek tárgya valamilyen hitelfelvétellel vagy kölcsönnyújtással kapcsolatos felhívás.
Ezek a reklámok kedvező havi törlesztő részletek melletti gyors és költségmentes pénzfelvételi lehetőségre utalnak, melyet igénybe vehet akár nyugdíjas vagy BAR-listás is. A január elseje óta kötött ilyen szerződésből így jogok és kötelezettségek nem keletkeznek, a fogyasztót tehát a benne vállalt havi törlesztő részletek nem terhelik, de az általa már teljesített pénzbefizetéseket a vállalkozás köteles visszafizetni.
Ezeket a szerződéseket megkötő cégek általában korlátolt felelősségű társaságok, amelyekkel szemben egy esetleges végrehajtási eljárás kimenetele hosszadalmas és eredménye bizonytalan. Ha a fogyasztó ilyen tartalmú szerződést köt, az jogszabályba ütközik, jogilag semmis, az illetékes bíróság előtt megtámadható.

Mi az a fogyasztói csoport? Miért veszélyes?

A fogyasztói csoport egy olyan szerveződés, amely felfogható úgy mint egy részletre történő vásárlás, ami jelentős szerencseelemet is tartalmaz. A csoportba belépő tagoknak az a célja, hogy egy általuk meghatározott ingó vagy ingatlan dologhoz a csoport segítségével könnyebben hozzájussanak. Ennek érdekében vállalják, hogy havonta törlesztő-részletet fizetnek, melynek fejében a csoport bizonyos futamidőn belül lehetővé teszi a tag számára a vele kötött szerződésben meghatározott ingó vagy ingatlan dolog megvásárlását.
A csoport ezen dolgok beszerzését a tagok által fizetett regisztrációs és megbízási díjból, valamint a törlesztő részletekből álló pénzalapból fedezi. A csoport szervezője bizonyos időközönként gyűlést, sorsolást tart, hogy ily módon kiválasztásszák azt a személyt, aki az adott alkalommal hozzájuthat az általa meghatározott ingó vagy ingatlan dologhoz. Az, hogy az adott sorsoláson ki lesz a kiválasztott, nagyban múlik a szerencsén és a többi tag előtakarékossági hajlandóságán. Ugyanis, ha egy tag minél nagyobb összegű törlesztő-részlet kifizetését vállalja a sorsolás előtt, annál nagyobb eséllyel indul a sorsoláson. Tehát nem elég, hogy a sorsolás kimenetele már eleve kiszámíthatatlan, ehhez még hozzájárul az is, hogy nem lehet tudni, vajon a többi tag mekkora előtörlesztést vállal, azaz nem lehet kiszámítani, mekkora összeget kell felajánlani ahhoz, hogy az ember hozzájuthasson a meghatározott ingóhoz vagy ingatlanhoz.

Amire érdemes minden esetben odafigyelni:

- A fogyasztói csoportban való részvétel által nem juthatunk hitelhez.

- A szerencsén múlik, mikor sorsolnak ki minket (lehet hogy csak évekkel később).

- A kilépés gyakorlatilag lehetetlen.

- A törlesztő-részleteket a futamidő végéig fizetnünk kell.

- A csoport többi tagjának anyagi helyzete is befolyásolhatja esélyeinket a sorsolások során.

(Forrás: penzcentrum.hu, metropol.hu, nepszava.hu - FVA összeállítás)

---

Hiába a leleplezés, kapkodják a bóvlit

Miközben csillagászati összegre, 13,2 milliárd forintra büntették a Power Balance egyensúly karkötő gyártóját, s igazolták, hogy a terméknek nincs semmiféle jótékony hatása, Magyarországon még most is viszik, mint a cukrot.

Csalás és hazugság ezekkel a jelzőkkel támadják az egyensúly karkötők „királyát", a Power Balance-t, amelynek kitalálói, Josh és Troy Rodarmel sorozatos elmarasztalásokkal nézhetnek szembe. Nemrég az Ausztrál Verseny- és Fogyasztóvédelmi Bizottság állapította meg, hogy a termék az ígéretekkel ellentétben nem növeli meg a szervezet természetes energiaszintjét. A tudományos bizonyítékok hiánya miatt a céget arra kötelezték: minden egyes megtévesztett vásárlótól köteles visszavásárolni a terméket. A Los Angeles-i bíróság még tovább ment: 57 millió dollár, azaz 13,2 milliárd forintnyi bírsággal sújtotta a Power Balance-t.

A bóvli karkötő marketingesei eddig zseniálisan tették a dolgukat: sportolók, színészek és közéleti személyiségek sora próbálta ki az új „csodaszert", Robert De Nirótól, David Beckhamen át Ronaldóig és Bill Clintonig. A terméket viselő celebek fotóin egyrészt az átlagember szemében hitelessé tették a hologramos karkötőt, másrészt, divathullámot indítottak el. Bár a cég azt hirdette, termékük javítja az erőnlétet, az egyensúlyt és a rugalmasságot, nemrég elismerték, mindezekre nincs hiteles, tudományos bizonyítékuk. „Ha úgy érzi, reklámjaink félrevezették, akkor szeretnénk öntől bocsánatot kérni, s felajánljuk, hogy visszafizetjük önnek a teljes vételárat" - idézte a céget a Daily Telegraph című napilap.

Míg külföldön áll a bál, a Power Balance idehaza továbbra is kapható. Kreisz Tündét, a Power Balance magyarországi termékmenedzserét telefonon érte utol az egyik napilap.

- Hallottam a külföldi pletykákat, ám az anyacégtől még nem kaptam hivatalos tájékoztatást. Amint bármiféle értesítés érkezik, sajtóközleményt teszünk közzé. Egy biztos, a termékhez 30 napos pénz-visszafizetési garancia jár, amellyel vevőink kevesebb, mint tíz százaléka élt - mondta el Kreisz Tünde.

A fogyasztóvédelem csak akkor vizsgálódik, ha valaki bejelentést tesz.

A hivatalos szerveknél eddig gyakorlatilag senki nem tett panaszt.

- Mindössze egyetlen megkeresés érkezett a fővárosi irodába, ahol egy ilyen típusú eszköz kapcsán megtévesztő reklámra panaszkodott a bejelentő. Az érdeklődőnek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot, illetve a Gazdasági Versenyhivatalt ajánlottuk figyelmébe, ők tudnak vizsgálatot kezdeményezni az ehhez hasonló ügyekben - mondja dr. Krajcsik Szilvia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület jogásza.

- Csak azért nem vizsgálódunk itthon, mert a terméket nemzetközi szinten elmeszelték. Ehhez konkrét bejelentésre van szükség, ami az egyensúly karkötő kapcsán nem érkezett még hozzánk - közölte dr. Fülöp Zsuzsanna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője.

Gondolovics Katalin, a Gazdasági Versenyhivatal szóvivője szintén azt közölte, nem érkezett hozzájuk panasz egyensúly karkötők miatt.

Ezek után jogos a kérdés: mégis mitől működik a termék? A szakértők szerint egyszerű placebóhatásról van szó. Egyeseknél pusztán a gyógyító tulajdonságba vetett hit is meghozhatja a kívánt eredményt.


(FVA összeállítás 2011. november 25.)

---

Hamis élelmiszerek Magyarországon

Méz, tejföl, tejpor - ezek a termékek számítanak a leginkább hamisított élelmiszereknek Magyarországon. Általában a piacokon találkozhatunk bizonytalan eredetű árucikkekkel, a felderítés azonban nem könnyű - leginkább az egységes jogszabályi háttér hiányzik. Ráadásul az EU egész területén egyre több a hamis élelmiszer.

A piacok számítanak a bizonytalan eredetű élelmiszerek elsődleges beszerzési helyének hazánkban: a megkérdezettek 63 százaléka legalábbis ilyen helyen jutott hamis élelmiszerhez.
A vevők egyötöde az utcán vásárolt az elmúlt egy évben bizonytalan eredetű élelmiszert - derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Hamisítás Magyarországon című 2011-es kutatási jelentéséből. A felmérés egyik legérdekesebb megállapítása ugyanakkor, hogy a magyarok 2 százaléka bármikor venne bizonytalan forrásból származó élelmiszert, míg 10 százalék talán lebonyolítana ilyen vásárlást.

Hiányzik az egységes jogi háttér

Az élelmiszerhamisítás fogalma a jogszabályokban nem definiált, ami megnehezíti a hatóságok munkáját - tájékoztatott a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatósága.

Az biztos, hogy kimeríti a hamisítás fogalmát az, amikor átcímkéznek egy-egy terméket, önkényesen meghosszabbítják a minőségmegőrzési / fogyaszthatósági idejét. Az is ide tartozik, ha valaki illegálisan átcsomagolja az élelmiszert, ha nem engedélyezett összetevőket alkalmaz (például tiltott színezék, tartósítószer használata; paprika vagy fűszerek rákkeltő festékkel történő színezése). Így néz ki a hamisítás a gyakorlatban Egy tanyán porcukornak látszó termék készítéséhez használt berendezést (betonkeverő), dextrózt, mesterséges édesítőszert, lejárt minőségmegőrzési idejű takarmány mészlisztet, valamint 170 kg porcukrot talált az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság. A feltehetően alapanyagnak használt tételekből és a porcukor megnevezésű termékből vett minta édesítőszert (aceszulfám-K-t) tartalmazott.

Az élelmiszer előállítója ellen a hatóság feljelentést tett. Hamisításnak minősül az eredetvédett termékek hamisítása (például pármai sonka, feta sajt), a nem biotermék biotermékként való forgalmazása, a lejárt alapanyagokból történő élelmiszer-előállítás, a nem emberi fogyasztásra szánt hús forgalmazása emberi fogyasztásra, sőt, a metanol tartalmú szeszes ital gyártása, forgalmazása is. Az egyik legkényesebb termék, a méz esetében a hamisítás azt jelenti, hogy a mézgyártáshoz nem használható anyagokból (cukorszirup, aszkorbinsav, enzimek) méznek nevezett terméket állítanak elő, forgalmaznak.
Az élelmiszerhamisítással kapcsolatos felderítést az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságainak kerületi hivatalai végzik, a teljes élelmiszerlánc területén - beleértve az élelmiszer-kereskedelem és forgalmazás területét is. Munkájuk során együttműködnek a társhatóságokkal, a Nemzeti Adó-és Vámhivatallal (NAV), valamint a rendőri szervekkel.

Nem csak a piacokon, nem csak a mézet

Bár a felmérések szerint a magyar fogyasztó leginkább utcai árusoktól vagy piacokon jut hamis élelmiszerekhez, ezek a termékek gyakorlatilag a teljes kereskedelemben előfordulhatnak, akár a legnagyobb áruházláncok polcain is - például a hamis méztermékek. Bár pontos hazai adatok nem állnak rendelkezésre, az biztosan tudható - a NAV információi alapján-, hogy a kereskedelemben feltárt élelmiszerhamisítások száma növekvő tendenciát mutat az Európai Unió területén.

Az utóbbi két évben feltárt élelmiszer-hamisítások között leggyakrabban a hamis mézek valamint a növényi zsírt tartalmazó hamis tejföl és tejpor említhető meg - ezek egy része határainkon kívülről származik. Magyarországon a hatóságok találtak illegálisan előállított, a hamis élelmiszerekhez sorolható termékeket, amelyeket nem engedélyezett vagy nem nyilvántartott üzemekben előállítottak elő - igaz, ezen üzemek nagy része még a termékek forgalomba hozatala előtt került a hatóság látókörébe.

Akár veszélyes is lehet

Bár a hamisítási esetek nagy részében a fogyasztó egészség-károsodásával nem kell számolni (pl. növényi zsírt tartalmazó tejpor vagy hozzáadott idegen cukrot tartalmazó méz esetében), az illegálisan gyártott termékek esetében azonban felhasználásra kerülhetnek olyan alapanyagok, amelyek élelmiszer előállítására nem engedélyezettek, egészségkárosító hatásúak lehetnek, származásukat nem lehet nyomon követni.
Ez élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent, így akár megbetegedéssel is számolhatunk, például metanol tartalmú szeszes ital fogyasztásánál. Az MgSzH szakértői azt javasolják, hogy amennyiben felmerül bennünk a gyanú, hogy hamis élelmiszert vásároltunk, a területileg illetékes élelmiszer-ellenőrző hatósághoz kellene fordulnunk (ezt elektronikus úton is megtehetjük), de célszerű a gyanús terméket vagy annak csomagolását, jelölését is megőrizni, és átadni a hatóságnak.

A fogyasztó elsősorban a termék jelölésén feltüntetett adatokból tájékozódhat a termék jellemzőiről. Figyelmesen olvassuk el a termékek jelölését - még a vásárlás előtt. A még nem kipróbált termékek esetében nagyobb a lehetősége annak, hogy hamis élelmiszerrel találkozzunk, amennyiben a termék érzékszervi tulajdonságai különböznek az elvárástól az adott termék esetében, érdemes erre felhívni a hatóságok figyelmét.

Korábbi hírek, piaci pletykák szerint a kiskereskedelem legnagyobb szereplői attól tartanak, hogy a 2012. januártól esedékes áfaemelés (ráadásul az alapvető élelmiszerek áfája sem csökken majd) egyre több embert - leginkább a kispénzű fogyasztókat- irányít majd a legolcsóbb vásárlási helyeknek tartott piacok irányába. Ezeket – általánosságban - nehezen tudják ellenőrizni a hatóságok, így pedig egyre több fogyasztó találkozhat majd hamis termékekkel, köztük az egészségre is káros hamis élelmiszerekkel is.

(Forrás Pénzcentrum – FVA 2011. október)

---

Lesújtó vélemények az úgynevezett energiatakarékos izzókról

Gyűlnek a vizsgálati adatok és kritikák a külföldi fogyasztóvédelmi forrásokból, internet és újságcikkekből az Európai Unió által elrendelt izzócsere „hasznáról”. A kezdeményezés gyakorlati megvalósulása lesújtó, tetézi a bajt, hogy a botrányosan rossz példa hiteltelenné teszi az értelmes-becsületes ökológiai kezdeményezéseket is.

Jövő év januárra már eltűnnek a hazai áruházak és szaküzletek polcairól a 60 wattos hagyományos izzók is, hogy átadják a világítás feladatát a kötelezően bevezetett „uniós” kompakt villanyégőknek. 2009 végén a 100-as, tavaly a 75-ös hagyományos körtétől vehettünk érzékeny búcsút, ha nem is a kétségkívül pazarló energiafogyasztása miatt, de a lecserélésükkel járó, tíz-hússzoros költségnövekedés és más visszatetsző okok miatt.

Azóta szinte csak sötét felhők árnyékolják be a Brüsszel által szelíd erőszakkal bevezetett takarékossági kampány fényét. Az előzetes számítások szerint a 2020-ig végrehajtandó teljes izzócsere által annyi energiát lehetne megspórolni, amennyi Belgium éves áramfogyasztása, ez azonban alig két százaléka az egész unióénak, amíg a lecseréléssel járó direkt és valamennyi járulékos költség ennek a sokszorosára rúg, nem szólva a termeléskiesés és az import következtében megszűnő munkahelyekről. 2010-ben a legtekintélyesebbnek számító európai fogyasztóvédelmi intézet, a német Stiftung Warentest által közzétett vizsgálati adatok szerint az új típusú égők energiafelhasználása ráadásul nem is kevesebb a régiekénél, ezzel szemben a fényerejük tartós használat esetén gyorsan csökken.
A független alapítvány laboratóriumában 28-féle „energiatakarékos” izzót teszteltek, közülük hatot alkalmatlannak, 19-et legfeljebb megfelelőnek minősítettek, s csupán hármat találtak jónak. A hagyományos (izzószálas) villanykörték száműzésének egyelőre nem a környezet, hanem az energiatakarékos égőket gyártó iparág a nagy nyertese - olvasható a Népszabadság szeptember 5-i számában. Mint írják, az izzók eltüntetése semmilyen mérhető hatást nem gyakorolt az európai áramfogyasztásra, holott százalékokban kifejezhető megtakarítást vártak tőle, másrészt az „energiatakarékos” égők átlagosan sokkal rövidebb ideig égnek, és rosszabbul tűrik a kapcsolgatást, mint ami a kampányban szerepelt. 

Ráadásul veszélyesek is az energiatakarékos izzók. Különösképpen akkor, ha eltörnek, de ép állapotban is károsak az egészségre. A takarékos izzó higanyt tartalmaz, amely különösen káros az agyra, az idegrendszerre és a vesére. Ha eltörik egy ilyen izzó, a megengedettnél húszszor több higany kerül a környezetbe. A higanyon kívül az energiatakarékos izzók rákkeltő anyagokat is tartalmaznak valamint UV sugarakat bocsátanak ki. A hagyományos izzók nemcsak olcsóbbak, hanem jóval biztonságosabbak.

(NOL, MNO alapján FVA összeállítás.
További részletek:
http://www.test.de/themen/haus-garten/meldung/Chat-zum-Thema-Sparlampen-test-Experten-antworten-4271120-4271122/)

---

Eljött a szuperolcsó parfümök, illatszerek ideje: így spórolhatunk

A legfrissebb trendek szerint a bolti árnál jóval olcsóbb parfümök, illatszerek és az alacsony árakra vadászó női vevők uralják a magyar internetes vásárlási piacot. Az elmúlt hónapok legnagyobb újdonsága, hogy a kuponos közösségi vásárlók száma egyre növekszik, a közösségi vásárlói oldalak egyre jobban nyitnak a szolgáltatásoktól a fogyasztási cikkek, termékek irányába.

Az elmúlt évben nőtt az online napi fogyasztási cikkeket vásárlók aránya, a bővülés üteme a teljes online piac növekedését is meghaladta - derült ki a KutatóCentrum E-Shopping FMCG Report c. felmérésének adataiból. Míg 2010-ben még csupán az aktív internetezők 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egy év alatt legalább egyszer vásárolt napi fogyasztási cikket online, addig idén ez az arány elérte a 15 százalékot. Ez 36 százalékos növekedést jelent, míg a teljes online piac 27 százalékos növekedést könyvelhetett el.

Ennek köszönhetően az online FMCG (Fast Moving Consumer Goods - gyorsan forgó fogyasztási cikkek, például élelmiszerek, vegyi áruk) vásárlók aránya az internetes vásárlókéhoz képest is emelkedett valamelyest, így 2011-ben már az online vásárlók egynegyede számít online FMCG vásárlónak is egyben. A bővülést a piperék és kozmetikumok piacának erősödése eredményezte, ugyanis ez volt az egyetlen kategória, amiben az előző évhez képest növekedés figyelhető meg.

A KutatóCentrum kutatási projektmenedzsere szerint ez az eredmény nem meglepő annak ismeretében, hogy a napi fogyasztási cikkeket is elérte a kuponláz, ám egyelőre főként csak az illatszerekhez lehet olcsóbban hozzájutni a közösségi vásárlást kínáló oldalakon.
A második legnépszerűbb kategória a háztartási és vegyiáruk csoportja, míg az italokat, a zöldséget és a gyümölcsöt szinte mindenki hagyományos módon szerzi be.

A napi fogyasztási cikkeket online vásárlók között a hagyományos boltok közönségéhez hasonlóan a nők vannak többségben. Ugyanakkor nem csupán az FMCG szektorban jeleskednek a gyengébbik nem képviselői: az E-Shopping Report adatai szerint a nők aránya jelentősen megnőtt az internetes vásárlók csoportjában is.
Az előző évekkel ellentétben a női online vásárlók aránya meghaladja a férfiakét, ami a webes boltokat arra késztetheti, hogy az új trendnek megfelelően átgondolják a megjelenésüket. Egy-egy online bevásárlás alkalmával nem költünk sokat: a napi fogyasztási cikkeket online vásárlók a legutolsó vásárlásuk alkalmával legnagyobb arányban 10 000 forint alatti összeget költöttek el (84%), ezen belül is legjellemzőbb az 1000 forint alatti költés (26%).
A webes boltok számára ugyanakkor kedvező tendenciát jelez, hogy 2010-hez képest jelentősen nőtt az 5000 és 10 000 forint közötti értékben vásárlók aránya (12 százalékról 20 százalékra), és a több mint 20 000 forintot elköltők.

Nyitnak az új irányba a közösségi vásárlási oldalak

A magyarországi piacon az elmúlt egy évben jelentősen megszaporodtak a közösségi vásárlással foglalkozó oldalak. Becslések szerint jelenleg közel hatvan cég foglalkozik ilyen irányú tevékenységgel, de ez a szám év végére akár a százat is elérheti. A közösségi vásárlás üzleti modellje az interneten még nem értékesített szolgáltatásokat és új - eddig inaktív - vásárlói rétegeket vonzott az online vásárlás piacára. A szépségipari szolgáltatások, az eddig kevéssé ismert nemzetiségi éttermek ajánlatai, a fogászati és más egészségügyi kezelések, különleges sportélmények, családos és kisgyerekes szolgáltatások és utazási ajánlatok célközönsége egyértelműen az eddig távolmaradó huszonöt év feletti városi nők.

Közösségben olcsóbb a termék

A közösségi vásárlói oldalaknak működési elve, hogy lealkudják az árakat, és meghirdetik az olcsóbb ajánlatokat saját közösségének. A közösségi vásárlás az idei évben lett igazán népszerű Magyarországon: a piacvezető magyar oldalon regisztráltak száma meghaladja a félmilliót. A parfümök, illatszerek esetében a közösségi vásárlási oldalak általában úgy akcióznak, hogy kuponokat kínálnak: ezer forintért például vehetünk egy 2 ezer forintos kupont, amit levásárolhatunk egy online drogériában.
Egy másik, egyszerűbb modell, hogy az oldal az adott termékre vonatkozó kedvezményt kínál, például valamilyen szépségápolási cikket olcsóbban vehetünk meg, akár egy pláza egyik üzletében. Jó példa a növekedésre a lealkudtuk.hu: a kedvezményes vásárlási lehetőségeket kínáló portál 2011. májusi indulása óta 33 ezer értékesített ajánlat mellett 270 millió forintos átmenő forgalmat generált, ezzel a hazai kuponos piac élmezőnyébe tört - tájékoztatta a Pénzcentrum.hu-t a tulajdonos allegroup.hu Kft.
Az akciós vásárlási lehetőséget kínáló oldalon 40-50 szolgáltató ajánlata fut egy időben, jellemzően 30-75 százalékos kedvezményt biztosítva. A több mint egy hétig futó promóciók közül a belföldi üdülési és wellness szolgáltatások a legnépszerűbbek, de a lakberendezés és konyha kategória is nagy vonzerővel bír. A portál nem csak szolgáltatásokat kínál nyomott áron: a lakberendezés és konyha kategória is nagy vonzerővel bír.

A magyar piac legnagyobb szereplője, a Bónusz Brigád is a napokban jelentette be, hogy szeptemberben termékekkel bővíti kínálatát. "Olyan jelzéseket kaptunk a felhasználóinktól, hogy a szolgáltatások mellett szívesen vásárolnának a Bónusz Brigádtól termékeket is. Úgy döntöttünk, hogy minőségi termékekkel bővítjük a portfóliónkat - nyilatkozta a napokban Kaprinay Zoltán, a Bónusz Brigád egyik alapítója. A Bónusz Brigád vezetői a következő időszakban a piac konszolidációját és a nagyok közti kiélezett küzdelem további erősödését várják:
"Folyamatos és további fellendülést várunk a hazai piacon. Ezt igazolják a nyári eladási számaink, hiszen a vakációk miatt csökkenő internethasználat mellett is növelni tudtuk bevételünket. Éves forgalmunk előreláthatóan 1-1,5 milliárd forint felett lesz, köszönhetően a várhatóan nagyon erős utolsó negyedévnek" - mondta Kaprinay Zoltán.

A kuponozás ellenben könnyen visszaüthet a szállodáknak

A közösségi vásárlói oldalak látogatói elsősorban nem az úti cél, hanem a kedvezmények mértéke alapján választanak. Emiatt csak kis töredékük válik visszatérő vendéggé. Költési hajlandóságuk igen mérsékelt, egyéb kiadásokkal tehát nehezen tudják kompenzálni a jellemzően 40-60 százalékos kedvezmény, és a gyakran a 30 százalékot is meghaladó jutalék miatt adódó bevételkiesést.
A dömpingáron zajló értékesítés további veszélye hosszabb távon az imázsrombolás lehet, hiszen az olcsóbb vendégek zavaró viselkedése épp a minőségi, visszatérő vendégkört riaszthatja el. "Folyamatosan árkedvezménnyel vevőket csalogatni azért sem jó, mert az emberek fejében az ár hamar összekapcsolódik az értékkel. Az a vendég, aki megtapasztalta, hogy létezik a szállodában teljes szolgáltatás 80% kedvezménnyel, az nem fogja elfogadni, hogy legközelebb teljes árat kell fizetnie, a korábbi árszínvonalat tehát borzasztó nehéz visszaállítani" – vélik idegenforgalmi szakemberek.

Árengedmény helyett a hosszú távon gondolkozók számára a megoldás az, ha egy szűkebb tematikára és célcsoportra fókuszálnak (pozicionálnak), és azt teljesen körüljárják, így egy igényesebb célcsoportot teljes áron is el tudnak érni. A szakember szerint ez elképzelhető, hogy kevesebb, de jól fizető, minőségi vendégkört eredményez, továbbá lehetőséget teremt a szállodának, hogy kitűnjön a többi szálloda közül, könnyebben alkossa meg a marketingüzenetét, valamint a marketingtevékenységét sokkal hatékonyabban végezze.

(Forrás: Pénzcentrum, Privátbankár – FVA összeállítás)

---

A tizenöt legjobb étterem 2011-ben

Nagy várakozás előzte meg szakmai körökben és a fogékony gasztromániás közönség soraiban is a 2011-es kalauz megjelenését. Annál is inkább, mert elmaradt a szokásos tavaszi bemutató a Könyvfesztiválon. Szóbeszéd tárgyát képezte, hogy a sorban negyedik kötet egyáltalán megjelenik-e, s ha igen, vajon mikor? Most azonban a lényeg, hogy itt van és több mint 330 éttermet tesz le a vendégek asztalára.

A kötet tesztjei döntően a konyhai teljesítményre összpontosítanak, de figyelembe veszik a szervizt, az italkínálat színvonalát és nem utolsósorban az ár-érték arányt.

Magyarország top 15 étterme 2011-ben (zárójelben a pontszám)

Costes (16)
Onyx (16)
Chateau Visz (15)
Csalogány26 (15)
Mák bistro (15)
Nobu Budapest (15)
Babel Delicate (14,5)
Alabárdos étterem (14)
Arany Kaviár (13,5)
Arcade bistro (13,5)
Bock bisztró (13,5)
Enoteca Corso (13,5)
Faustos’s étterem (13,5)
Olimpia vendéglő (13,5)
Café Pierrot (13,5)

Az év étterme: Onyx.

Emlékeztetőül: Tavaly a Chateau Visz nyerte a Dining Guide Év étterme díját. Különdíjat kapott a Babel és az Onyx.

A 2010-es éttermi top10 ez volt: Alabárdos, Aranyszarvas, Babel Delicate, Bock Bisztró, Chateau Visz, Costes, Csalogány 26, Fausto's, Kistücsök, valamint Onyx.

A 2010. évi Michelin étteremkalauz szerint pedig a Bock Bisztró, az Arcade Bistro, a 21 Étterem és a Csalogány 26 voltak a legjobb hazai éttermek az egycsillagos Costes után.

2011-ben a világ legjobb luxuséttermei a következők voltak: Már második alkalommal a dán Noma nyerte el a világ legjobb éttermének járó kitüntető címet. A brit Restaurant Magazin által szervezett The World's 50 Best Restaurant Awards díjátadón, mint a kulináris világ Oscar-gáláján idén is többnyire európai éttermek brillíroztak. Időközben a több mint 800 nemzetközileg elismert szakértő által támogatott esemény a S.Pellegrino anyagi támogatását is megszerezte.
A 2004-ben alapított izgalmas, fiatalos lendületű Noma valójában csak pár éve került szélesebb értelemben a köztudatba, mikor megtörte a híres spanyol elBulli 4 évig tartó uralmát. A kezdeti siker azonban úgy tűnik nem tiszavirág életű. Rene Redzepi konyhafőnök vezetésével valamit tudnak a „srácok”, valamit, amivel újradefiniálják a skandináv konyhát.
Az alig harminc éves konyhafőnök korábban a molekuláris gasztronómia fellegvárában, az elBulliban is dolgozott Ferran Adrià keze alatt. Ma az ott szerzett tudását kamatoztatja egy negyed évezreddel ezelőtt épült, felújított ipari komplexum egy skandináv minimalizmust idéző épületében. Kis csapatával a régió tradicionális és újra felfedezett alapanyagaival dolgoznak egyfajta innovatív megközelítésben. Az északi csapatot második és harmadik helyeken két dél-európai, pontosabban spanyol étterem szorongatja. Az ezüstérmes a három fiatal testvér által üzemeltetett El Celler de Can Roca lett, míg bronzéremmel a Mugaritz büszkélkedhet.
Ez utóbbi annak ellenére is dobogós helyezett tudott lenni, hogy 2010-ben egy kisebb tűzvészt kellett átélniük. Éppen, hogy lekerült a dobogóról a modenai Osteria Francescana. Ettől függetlenül nincs okuk panaszra, hiszen a Chefs’ Choice, mint a legjobb séfnek járó elismerést Massimo Bottura szakácsuknak ítélték a szavazók. Az olasz séf avantgárd konyhájának szemérmetlen modern alkotásai egyszerre tükrözik a hagyományos technikákat és a határokat feszegető újdonságokat. Az ötödik helyen - két helyezetet visszacsúszva - Heston Blumenthal által vezetett The Fat Duck szerepel. Érdekessége, hogy a legtöbb világhíres étteremmel ellentétben nem valamelyik világvárosban, hanem egy kis vidéki házikóban található.
Az emberek az élményért cserébe örömmel utaznak a Londontól mintegy 50 km-re fekvő városkába. Földrajzi szempontból több új belépő országgal is gazdagodott az 50 legjobb étterem listája. Csúcsgasztronómiai szinten a rangsor 37. helyén az Amber képviseli Kínát, a 42-en az Astrid Y Gaston Perut, míg a 48-on a Varvary a nagy Oroszországot.

(Forrás: Népszabadság, Napi, HVG, Luxorium - FVA összeállítás 2011. szeptember)

---

Díjat kapott a magyar bank:
"A világ legjobb internet Bankja 2011"

A Citibank Magyarország kapta a Global Finance nemzetközi pénzügyi magazin legjobb vállalati és intézményi internet bank díját "A világ legjobb internet Bankja 2011" versenyben.

A magazin a további hét Közép- és Kelet-Európa régiós díjat is a Citinek ítélte: legjobb a befektetési szolgáltatások terén, legjobb az online pénzforgalmi szolgáltatások terén, legjobb a kereskedelemfinanszírozás terén, legjobb weboldal design, legjobb az információbiztonság terén, legjobb a mobilbanki szolgáltatások terén és legjobb a social media terén. Joseph D. Giarraputo, a Global Finance magazin kiadója így foglalta össze a kiválasztás során szerzett tapasztalatait: "kevesebb, mint egy évtized alatt az internet gyökeresen megváltoztatta az emberek és a vállalatok bankolási szokásait.

Az idei pályázatok pedig azt mutatják, hogy az online megoldások fejlődése folyamatos, és még jelentősebb internetbanki innovációkra számíthatunk a jövőben." A nyerteseket olyan kritériumok vizsgálata alapján választották ki, mint az online banki ügyfelek megszerzésére és kiszolgálására irányuló stratégia, az internetalapú banki szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek számának növekedése, az online termékskála nagysága, az online szolgáltatás használatával járó kézzelfogható előnyök, illetve magának a honlapnak a kivitelezése és funkcionalitása.

(Forrás: Pénzcentrum 2011. augusztus 30.)

---

Csatát nyertek a fogyasztóvédők

Behajtója otthagyta – bukhat az Ingatlanbazár és Ingatlandepó

A fogyasztókkal szemben tisztességtelen magatartást tanúsító weboldalak behajtója, a Creditexpress is a fogyasztóvédők oldalára állt, és a követeléseket tárgytalannak tekinti. Az ingatlandepo.com és az ingatlanbazar.com weboldalakon való hirdetés szerződési feltételei szerint az üzemeltető vállalkozás egy ingatlanhirdetés díjmentes elhelyezését biztosítja 30 napig, amelyet próbaidőszaknak hív. Ugyanitt olvasható, hogy a hirdető feladata a hirdetés törlése, illetve a felmondási szándékát hitelt érdemlően köteles jelezni a szolgáltató felé. Csupán egy apró betűs rész figyelmezet csupán arra, hogy amennyiben a fogyasztó nem törli a 30 napig ingyenesen biztosított hirdetését, úgy határozatlan idejű szerződés jön létre, amelyért már fizetni kell.
Erre hivatkozva kapott sok ezer fogyasztó több százezer forintos számlát, és rótt rájuk ki napi 1 százalékos késedelmi kötbért a működtető. A vállalkozás a követelések érvényesítésére adósságbehajtó céget fogadott. Több fogyasztóvédő szervezet bejelentéssel élt a Gazdasági Versenyhivatal és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság felé tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúja miatt, illetve több ízben a sajtó útján tájékoztatta a közvéleményt a fennálló veszélyekről, és igyekezett tanácsokkal ellátni a fogyasztókat. A küzdelem pozitív eredményt hozott, mert a behajtó cég, a Creditexpress Magyarország Kft. felmondta a szerződést a vállalkozással.

A behajtó kérte, hogy a fogyasztók a korábban elküldött fizetési felszólításokat, díjbekérőket tekintsék tárgytalannak, az azokon szereplő összeget nem kell befizetni.

---

Tizenhat órát ültünk a kikötőben,
egy nem létező hajót várva

Az egész évben várva várt nyaralás számtalan ponton bukhat: lehúzós utazási iroda, a prospektusban vonzó, de a valóságban totál lepukkant szálláshely, a légitársaság bénázása, a pénzéhes helyiek, a modortalan idegenvezető, vagy rémes időjárás. Tökéletes biztonság nincs, de néhány egyszerű óvintézkedéssel sok baj megelőzhető.

Két dolgot tehetsz, ha gondtalan és problémamentes utazásra, kikapcsolódásra vágysz: magad tervezed meg az utat, informálod le a szálláshelyedet, az oda- és visszajutás körülményeit, a programokat, a látnivalókat, a helyi szokásokat, vagy utazási irodára bízod a fenti feladatokat. Ebben az esetben sem árt, ha utánajársz a választott irodának, na meg persze a kiválasztott útnak, a szálláshelynek, az utazásnak, a programoknak, látnivalóknak, helyi szokásoknak... Persze megteheted azt is, hogy elvárások nélkül indulsz útnak, és igyekszel élvezni bármit, amit dob a gép. Vagy maradhatsz otthon is.

Az árkülönbözetet úgyis behozzák rajtad

Az utazási irodák tipikusan azok a szolgáltatók, ahol az olcsóbb alternatíva választásáért nagyon drágán megfizethetsz. A befizetett utazás előtt csődbe menő cégekről nem beszélve, az a szervező, aki nagyon áron alul adja az utat, nagy valószínűséggel valahol, valamilyen módon be fogja hozni az árkülönbözetet az utazón. Az utazási csomag kiválasztásánál a legfontosabb személy az iroda adott helyre kiküldött képviselője, akivel sajnos csak az elutazás után ismerkedhetsz meg, ha egyáltalán feltűnik.
Előre le tudod viszont csekkolni a kiajánlott szállást, és a fakultatív programokról is érdemes az utazási irodától függetlenül információt gyűjteni. A TripAdvisor oldalon például független utazók egyéni véleményei alapján tájékozódhatsz hotelekről vagy akár éttermekről is.

A zugirodák könnyebben bedőlhetnek

A zugirodák kiszűrésére feltétlenül ellenőrizd le, hogy az iroda szerepel-e a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásában. Bár a csőd ellen a tapasztalatok szerint a többéves stabil működés sem véd meg, egy komolyabb szakmai múlttal rendelkező iroda ritkában zárja be hirtelen a kapuit, mint egy kizárólag az idei szezonra alakult, nevenincs társaság.

Strandolás helyett a kocsit őriztük

Évi klasszikus problémába ütközött egy olaszországi csoportos túrán, a szálláshely színvonala köszönőviszonyban sem volt azzal, amire befizettek: „Amikor '99-ben elmentünk Lido Adrianóba, jó előre kiválasztottuk egy utazási irodánál a szuper kinézetű, kétemeletes sorház rendszerű apartmant. A képen persze minden csodálatos volt, jól felszerelt, modern épület, zöldellő pázsit a ház előtt, óriási, feszített víztükrű medence, az azúrkék tenger karnyújtásnyira.
Na ehhez képest a helyszínen rá kellett jönnünk, hogy azok a képek körülbelül 20 éve készülhettek, mert a valóságban igencsak lepukkant volt az egész komplexum, beleértve a környéket is. A medence negyedakkora, mint a képen, a pingpong asztalok hálóját leginkább a pókok szőtték be, kert lehet hogy volt valamikor régen, de emlékét csak pár kiszáradt kóró őrizte. Mindezt még tetézte, hogy az alsó szinten gyakorlatilag nem volt ablak, csak egy bejárati ajtó, így azt nyilván nyitva is hagytuk éjszakára, hogy levegőt kapjunk a mediterrán éjszakában, egészen addig, amíg egyik éjjel szemfüles tolvajok ezt ki nem használták, és jól kiraboltak minket.
Minden értéket elvittek a legalsó szintről, beleértve az útleveleket és a slusszkulcsot is. Onnantól fogva arról szólt a nyaralás, hogy egyrészt a kocsit őriztük, mivel féltünk, hogy visszajönnek érte a slusszkulccsal, másrészt próbáltuk leszervezni az útlevelek pótlását, valamint eljuttatni egy Budapestről érkező turistabusszal a pótkulcsot.”

Legyen nálad minden fontos telefonszám

Mindig köss teljes körű biztosítást, jól mérd fel, milyen költségekkel kell számolnod a feltüntetett csomagáron felül, és szerezd be az összes kontaktszemély, szervezet, konzulátus elérhetőségét. Sosem tudhatod, mikor lesz rá szükséged. Az utazási iroda felelős az értékesített utazásért, ha a körülményekkel nem vagy megelégedve, azonnal jelezned kell az iroda képviselőjének, jegyzőkönyveztetni, és lehetőleg fényképekkel, videóval dokumentálni a nem megfelelő teljesítést.
Rosszabb körülményeket nem vagy köteles elfogadni, kérheted az azonnali hazaszállítást, ha viszont jobb körülmények közé helyeznek, nem kérhetnek tőled felárat. Panaszaiddal a fogyasztóvédelemhez, a kamara békéltető testületéhez vagy bírósághoz fordulhatsz.

Örüljünk, hogy nem zuhantunk le

Ha már amúgy is leinformálsz mindent, csak egy lépés, hogy magad szervezd meg az utadat. Általános szabály, hogy minél kiszolgáltatottabb az utazó, annál nagyobb a veszélye, hogy a szolgáltató vissza is él ezzel.

Fontos, hogy legyen B-terv

Legyen mindig B terved, ha valami rosszul sülne el, és elegendő tartalékod, hogy a nem megfelelően teljesítő szolgáltató helyettt másikat választhass, legyél tisztában jogaiddal, és érvényesítsd is azokat. Ehhez persze sokszor nyelvi problémákat is le kell küzdened.
Juliék úgy utaztak Zanzibárra, hogy egy szervezett utazás charter járatának üres helyeit vették meg olcsón. „A kilimanjárói reptéren, ahonnan ugyanazzal a géppel mentünk volna tovább a szigetre, kiderült, hogy a repülő elromlott, és örüljünk, hogy egyáltalán eljutottunk valameddig, és nem zuhantunk le. Mivel véletlenül ismertük az egyik stewardesst, mi többet tudtunk, mint mások, így azt is, hogy éppen valami helyi szerelőt próbálnak keríteni, és nem fogunk továbbmenni egy jó ideig. Volt velünk egy elég talpraesett barátunk, ő azonnal nekiállt keríteni magunknak egy repülőgépet, talált is, csak kellett még pár ember, hogy átvigyenek minket Arushába, ahonnan ment egy másik gép.

Járatinfo Arushában

Nagy nehezen ez is sikerült, 150 dollárt fizettünk, de azt gondoltuk, megéri. Egy busszal vittek keresztül minket Tanzánián, majd letettek minket egy "reptéren", ahol filctollal volt kiírva, hogy mi száll fel és le. Akkor derült ki, hogy az a gép is elromlott.
Kimentem a reptér elé, ahol éppen angolokat pakoltak a mi buszunkba. Ott nagy veszekedés után végül visszavittek minket Kilimanjáróra, ahol már csak ránk várt egy másik gép. Ott behajtottak minket, mint a marhákat, üvöltöttek, hogy szaladjunk, közben láttuk a korábbi utastársainkat meggyötörve várni a Malév gépet, de mi már rohantunk a miénkhez.”

Mindig olvasd el, mire fizetsz be

A legfontosabb szabály, hogy minden megrendelt szálláshelyet, utazást, programot felelős kontaktszemély megjelölésével igazoltass vissza. Sose hagyatkozz előfeltevésekre, olvasd el a visszaigazolást, és mindenre kérdezz rá, ami nem egyértelmű. A Facebookon is érdemes átpörgetni egy keresést. Ez a képekkel illusztrált beszámoló egy magyarországi szálláshelyről például egészen elképesztő.

A túravezető mindent levágott elénk a földre

Ha rövid kirándulásra fizetsz be, tudnod kell, hogy a túravezetőktől függ az is, hogy mikor mehetsz vécére. A segítőkésznek tűnő helyiektől érkező információkat pedig nem árt ellenőrizni további kérdezősködéssel, mert könnyen átvághatnak. Lilláék Hanoiból indultak egy lehúzós hajókirándulásra a Halong öbölbe. „Egy parittya túravezetőt fogtunk ki, aki egész nap bunkó volt velünk, a kaját levágta az asztalra, és röhögött, a tengeri kajakhoz a mentőmellényt is elénk dobta a földre, és röhögött, így telt a nap. Este aztán hirtelen kedves lett, és odajött, hogy hallotta, hogy mi másnap nem akarunk visszamenni Hanioba, hanem Ninh Binhbe mennénk tovább.
Ő azt majd elintézi, csak adjunk oda neki x dongot buszjegyre (elég nagy összeget mondott), ő meg majd megveszi nekünk a jegyeket. Mondtuk, hogy köszi, majd mi megvesszük. De az úgy nem jó - mondta, mert csak 13.00-kor megy busz Ninh Binhbe. Megköszöntük az infót, másnap időben ki is értünk az állomásra teljes felszereléssel, örültünk, hogy leráztuk a parasztot, nagy nehezen találtunk egy nőt azon a kihalt helyen, aki nem szívesen, de végül megértette a kérdést, és elmondta, hogy Ninh Binhbe minden nap egy járat megy, és az 11-kor, úgyhogy holnap jöjjünk vissza.
Tébláboltunk az állomáson, próbáltuk kitalálni, mit csináljunk, amikor éppen beparkolt egy busz, és odakurjantott a sofőr, hogy szálljunk fel. Estére eljutottunk Ninh Binhbe.”

A közlekedésben felejtsd el az európai normákat

Egzotikusabb helyeken az országon belüli közlekedésnél felejtsd el az európai normákat, ne csodálkozz, ha órákat késik a vonat, és mindig hagyj elegendő időt, hogy elérd a csatlakozást. Mindig ellenőrizd az indulási időpontok mellett a valós úti célt. Ha végképp elvesznél, keress a pályaudvaron, buszállomáson egy turist info pultot, ott azért általában megbízható információkhoz juthatsz. A megbízható taxitársaságokról is tájékozódj, csak úgy ne ülj be egy autóba, mert könnyen lehet, hogy alaposan ráfizetsz, és nem is oda visznek, ahova indultál.

Flegma és röhögő rendőrök

Péter így emlékszik vissza egy szörnyű napra, amit a thaiföldi Koh Samui sziget Nathon ipari jellegű kikötőjében töltöttek: „Bár az útikönyvnek abban igaza volt, hogy bangkoki repülőtéren ne üljünk taxis hiéna autójába - a belváros helyett egy lepukkant külvárosi szexhotelbe vitt, és a kialkudott ár kétszeresét követelte – abban tévedett, hogy bármikor lehet találni gyorshajót a szomszédos szigetekre.
A valóság ezzel szemben az volt, hogy a hajóállomás pénztárában egy bennszülött hölgy eladott nekünk két jegyet, majd rámutatott egy dzsunkára, hogy nemsokára jön, aki azon átvisz minket Koh Phangan-ra. Persze a menetrendszerű rozzant motoros is már rég elment, és még mindig nem jött senki. A flegma és röhögő turistarendőrség estefelé előkerítette a jegypénztárost, aki előbb megkérdezte, hogy miért nem szálltunk fel a menetrendszerű hajóra az általa kiállított jeggyel, majd végül visszaadta a pénzünket. Ekkorra már tizenhat órája ültünk a kikötőben, mindezt az előző napon megtett egész éjszakás vonatozás után.”

Hatalmas csótány a szemetesben

Ha pedig tényleg mindenre felkészültél, még mindig jöhet a monszun, a hurrikán, a negyvennapos esőzés, a földrengés, a cunami vagy a sáskajárás. Ehhez az ott élők akár már hozzá is szokhattak, viszont ha túlzott elvárásokkal állsz a szálláshelyedhez, azért érhetnek meglepetések. Judit hongkongi szállodai szobája nem volt nagyobb egy főzőfülkénél, de még egy kéretlen lakótárssal is osztoznia kellett.
„Fekszem a szobában első este, forgolódom, végre hajnali három óra körül lehunyom a szemem, mikor meghallom: DUMM! DUMM! DUMM! RECCS! RECCS! Nekiállok rettegni. Az ágyam alatt mini katasztrófafilm: a szemetesbe kidobott szendvicsemet tépi-rágja egy terepjáró méretű csótány. Három éjszakán át rettegtem tőle, a negyediken levadásztam, onnantól viszont attól féltem, a haverjai bosszút állnak majd. Egy hét után nem bírtam tovább, és másik hotelbe mentem.”

Ipari vasajtó és hidegvíz

Andi isztambuli hostelszobája például mindent alulmúlt. „A szoba egy ipari vasajtóval záródott a folyosó és a terasz felé is, szigetelés nulla. November eleje volt, és kifogtuk azt a hetet, amikor olyan rekord durva esőzések voltak, hogy három nap alatt leesett az éves csapadékmennyiség. A fűtést azon az éjszakán kapcsolták csak be, amikor mi már mentünk a reptérre. Meleg víz vagy volt vagy nem, gyakorlatilag a szobában semmi nem tudott megszáradni (például a térdig ázott nadrágjaink sem), volt olyan, hogy kint az utcán melegebb volt, mint a szobában. Igazából nem tudom, hogy mire számítottunk, mert azt azért sejtettük, hogy egy diákszálló nem a Four Seasons.”

Egyre több a panasz

2010-ben 16%-kal nőtt az utazási szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi ügyek száma. 2011 első negyedévében az összes beérkezett ügy 4%-át adták az utazási panaszok. Ide tartoznak az utazási vállalkozások szolgáltatásai miatti kifogások, valamint a légi járatok késésével, vagy törlésével kapcsolatos ügyek.

A kulcsot le kellett adni, a recepciót viszont kora este bezárták

Kolosék a thaiföldi Chawang Beachen jártak pórul. „Az amúgy teljesen korrekt hotelben szokás szerint le kellett adni a kulcsot a recepción, ha elmentünk valahova. Viszont mire este 9 körül hazaértünk, már rég bezárták a recepciót, lakattal! Az ügyeletes telefonszámot senki nem vette fel, így aztán a hitelkártyás betörés technikáját alkalmaztuk. Reggel a recepciósok igencsak csodálkoztak, hogy jutottunk be, mikor a kulcsot ők gondosan elzárták előlünk.
Mondtuk, hogy inkább ne szólaljanak meg, ne feszegessük, miért kellett a saját szállodai szobánkba betörnünk.” Akár szervezetten utazol, akár önállóan, az információ minden esetben hatalom. Ha egy kicsivel több pénzt is szánsz az utazásra, esetleg kisebb-nagyobb baráti társasággal utaznál, testreszabott ajánlatot is kérhetsz bizonyos irodáktól, ebben az esetben biztos lehetsz benne, hogy nem futószalagon vakációzol majd. Minél pontosabban tudod, hogy mi várhat rád, annál jobban fel tudsz rá készülni, elsősorban lélekben. Ha nem tájékozódtál elég körültekintően, akkor készülj a legrosszabbra, így csak kellemes meglepetés érhet.
Szerencsés alkatúak meg tudják maguknak magyarázni, hogy a nyaralásban pont az a jó, hogy sosem tudhatod, mi vár rád.

(Forrás: divany.hu)

---

A WHO szerint mégis rákkeltő a mobil

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kedden jelentette be, hogy a mobiltelefonhasználatnak mégiscsak lehet rákkeltő hatása. Eddig azt állították, a mobil egyáltalán nem káros, mostanra azonban elkészült nemzetközi kutatócsoportjuk tanulmányainak egy része, mely szerint jobb vigyázni. A mobilozás hosszú távú hatásait még nem sikerült kivizsgálni.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a mobiltelefon használata növeli a rákbetegség kialakulásának kockázatát: keddi bejelentésük óta ugyanabba a kockázati csoportba sorolják a rádiófrekvenciás elektromágneses mezőket, azaz a mobilsugárzást is, mint az ólmot, a kipufogógázokat és a kloroformot. A WHO legújabb kutatási eredményei szerint a mobilsugárzás tehát mégsem teljesen ártalmatlan: eddig ugyan a szervezet hivatalosan azon a véleményen volt, hogy a mobilhasználatnak nincs egészségkárosító hatása.

Hosszú távú eredmények még nincsenek

A szervezet 14 ország 31 kutatóját bízta meg a téma kivizsgálásával: a kutatócsoport arra jutott, a mobiltelefonoknak „lehet karcinogén (azaz rákkeltő) hatása az emberekre”. Ez azt jelenti, hogy nem készült még elég hosszú távú vizsgálat a témával kapcsolatban, de annyi adat már összegyűlt, hogy figyelmeztetni kelljen a fogyasztókat. „Az a legnagyobb baj, hogy a legtöbb környezeti tényezőt több évtizeden keresztül kell figyelni, mielőtt konzekvenciákat vonhatnánk le” – mondta a CNN-nek Dr. Keith Black, a Los Angeles-i Cedars-Sinai Medical Center neurológiai részlegének elnöke. Mobiltelefont viszont még nem használunk elég régen ahhoz, hogy a hosszú távú hatásait is ismerhetnénk.

Nem csak rák

A telefon sugárzása úgynevezett nem ionizáló sugárzás, tehát nem olyan, mint a röntgensugárzás, inkább mint egy nagyon gyenge mikrohullámú sütő sugárzása. „A mikrohullámú sugárzást könnyen el lehet magyarázni: ugyanaz történik az agyunkkal, mint a mikróban lévő étellel, azaz megfő. Szóval nem csak a tumorok fejlődését segíti elő a sugárzás, más gondokat is okozhat, például memórizavarokat, már ha ott helyezkedik el a temporális lebenyünk, ahová a telefont tartjuk” – teszi hozzá a szakember. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) további vizsgálatokat követel, mondván, a mobiltelefonoknak akár akkora rizikófaktora is lehet, mint a dohányzásnak, az azbesztnek vagy az ólmozott üzemanyagnak. „A rákos daganat, különösen az agytumor, nagyon lassan fejlődik. Szerintem is jó ötlet figyelmeztetni a lakosságot, hogy ha hosszútávon teszik ki magukat a mobil-sugárzásnak, esetleg rákosak lehetnek tőle” – mondta a Washington Egyetem biotechniaki kutatórészlegének professzora, Dr. Henry Laim, aki 30 éve tanulmányoz különböző sugárzásokat.

Tartsuk 20 milliméterre

A mobilsugárzás és rák közti kapcsolatot vizsgáló eddigi legnagyobb nemzetközi kutatás szerint azoknál, akik 10 évig vagy tovább használtak mobilt, kétszeresére nőtt az agyi glióma (egy bizonyos típusú agydaganat) előfordulása. Olyan tanulmány egyelőre nem készült, mely a mobilsugárzás gyerekre való hatását vizsgálná. „A gyerekek koponyája vékonyabb, szóval a sugárzás mélyebben bejut a gyerekek agyába. Sejtjeik gyorsabban osztódnak, tehát a sugárzásnak sokkal súlyosabb hatása lehet rájuk” – mondta a Cedars-Sinai Medical Center kutatója, Black. A mobilgyártók egyelőre nem reagáltak a WHO álláspontjára, de egyre többen figyelmeztetik vevőiket a készülék sugárzására: a BlackBerry például azt ajánlja, legalább 25 milliméterre tartsuk fejünktől a telefont, amikor beszélünk, az iPhone viszont csak 15 milliméteres távolságot ajánl.

(Forrás: CNN, Velvet, 2011. május 31.)

---

A mobilgyártók szerint nem rákkeltő a mobil

Visszautasította a mobiltelefon-gyártók nemzetközi szövetsége (CTIA) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arról szóló állítását, amely szerint a készülékek elektromágneses sugárzása rákkeltő lehet az embereknél. A szövetség szerint a WHO részeként működő Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) 14 ország 31 tudósából álló munkacsoportjának vonatkozó kutatási eredményei nem perdöntők. A WHO kedden a rákkutatási ügynökség székhelyén, Lyonban közölte régóta várt jelentésében, hogy a mobiltelefon használata növelheti az agydaganat bizonyos típusainak kockázatát.

Az IARC előítéletek egész sora alapján alkotott véleményt, és korábban a konzervzöldségeket és a kávét is ekképp címkézte meg - fogalmazott Washingtonban nyilvánosságra hozott közleményében John Walls, a mobiltelefon-gyártók szövetségének alelnöke. A rákkutatási ügynökség szerint a maroktelefonokból - valamint a rádiókészülékekből és radarokból - származó nagyfrekvenciás elektromágneses sugárzás esetlegesen rákkeltő. A tudóscsoport végül a mobiltelefonokat abba a 2B jelzésű kategóriába sorolta, amelyben a DDT rovarirtó és a benzinmotor kipufogógáza is szerepel. "Ez a besorolás nem jelenti azt, hogy a mobiltelefonok rákot okoznak" - húzta alá Walls, aki szerint az IARC statisztikai adatokat is bizonyítékként ismert el, noha ezen eredmények elfogultságon és más hibákon is alapulhatnak.
A szervezet nem végzett új kutatásokat, korábban ismertetett tanulmányokat értékelt újra. A mobiltelefon-gyártók nemzetközi szövetségének alelnöke rámutatott, más tanulmányok nem állapítottak meg a sugárzásra vonatkozó veszélyeket. "Az amerikai távközlési hatóság véleménye szerint nem áll rendelkezésre tudományos bizonyíték arra nézve, hogy a vezeték nélküli telefonok használata rákot okozna. Hasonló álláspontra helyezkedett az FDA amerikai egészségügyi hatóság is.

(Index, 2011. június 1.)

---

Termékbemutatók: trükkös átverések

A nyár közeledtével tele vannak a postaládák az ingyenes vagy rendkívül olcsó városnéző programokra csábító szórólapokkal. Ezek jórészt szélhámosok által szervezett termékbemutatók, amelyeken a gyanútlan résztvevőket drága áruk megvételére, sőt hitelfelvételre kényszerítik. (A termékbemutatókon a szervezőkön kívül a pénzügyi szolgáltatók is részt vesznek.)
A termékbemutatókon elsősorban a nyugdíjasok és/vagy nehéz anyagi helyzetük miatt könnyebben befolyásolható fogyasztók vannak kitéve a megtévesztő szóbeli tájékoztatásokon alapuló értékesítésnek. A meghirdetett utazáson jelentős idő azzal megy el, hogy egy előadáson arról győzködnek, vegyünk meg egy egészséghez vagy főzéshez kapcsolódó terméket. Általános, hogy a vállalkozások nem biztosítják a vásárlók számára a törvény által biztosított jogot, hogy nyolc munkanapon belül a szerződéstől indoklás nélkül elállhassanak. Gyakori, hogy a fogyasztókkal szemben erőszakosan, fenyegetően lépnek fel, és például azt mondják, addig nem megy tovább a busz, amíg nem veszik meg a terméket. Mivel a bemutatókon jellemzően drága árukat kínálnak eladásra, amiket egy összegben általában nem lehet kifizetni, így meggondolatlanul hitelszerződést is kötnek hozzá.
A rászedett vásárló csak később ébred rá, hogy nem tudja évekig vállalni a terheket, de ilyenkor már nemigen van kiút. Sok-sok évig nyögheti majd a részletfizetést, a magas kamatokat – egy kacatért. Amíg a jogalkotó nem szabályozza megfelelő keretek közé ezt a vásárlási formát, addig rendkívül sokan kerülhetnek bajba ezeken a csaláson alapuló termékbemutatókon.

(Fogyasztóvédő Alapítvány 2011. május)

---

A PSZÁF szerint nem áttekinthetők a lakossági hitelkamatok

A bankok közötti váltás nehézkes, a lakossági hitelek futamidő alatti kamatozása pedig továbbra sem látható át teljesen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szerint.

Tavaly több, a háztartások hitelezésének feltételrendszerét érintő szabályozás szigorodott, ennek ellenére a lakossági hitelek futamidő alatti kamatozása továbbra sem látható át kellően, ahogy folyószámlák díjstruktúrája sem - közölte a (PSZÁF) a csütörtökön első alkalommal publikált fogyasztóvédelmi kockázati jelentésében A felügyelet a referencia kamatlábhoz kötött, a futamidő alatti fix kamatfelárú termékek elterjedését ösztönözné, mert az szerinte növelné az átláthatóságot és a versenyt, és egyben csökkentené az ügyfelek kiszolgáltatottságát.

A PSZÁF jelentése azt írja, hogy a lakossági hitelintézeti folyószámlák díjstruktúrája gyakran átláthatatlan, nehezen hasonlítható össze, és az egyes szolgáltatók közötti váltást a pénzügyi intézmények nem segítik elő. A befektetési (unit-linked) biztosításoknál a nem körültekintő fogyasztóknak több biztosításközvetítő nem ad teljes tájékoztatást a felügyelet szerint, így ők sokszor nincsenek tisztában a termékhez kapcsolódó tényleges kockázatokkal. E termékek díjstruktúrája az átlagosan tájékozott fogyasztó számára sok esetben átláthatatlan, az ajánlatok, alternatív lehetőségek összevetése pedig nehézkes - írják. Jelentésében a PSZÁF felhívja a figyelmet, hogy a pénzügyi válság, illetve a válsággal összefüggő károk következtében jelentősen megnőtt a pénzügyi szektor egyes intézményeiben és szolgáltatásaiban csalódott ügyfelek száma; a bizalomvesztési folyamat gyengítheti a piacok stabilitását, ezért fokozottan szükséges a bizalom helyreállítása.
A hazai pénzügyi piacok 2010. második félévi fogyasztóvédelmi helyzetét bemutató dokumentumban a PSZÁF a háztartások hitelezése kapcsán megjegyezi, hogy tavaly a fogyasztók számára kedvező változást jelentett többek között az egyoldalú szerződésmódosítások feltételeinek további szigorítása, a lakosság részére jelentős kockázatokat hordozó devizában történő eladósodás jelentős korlátozása.
A befektetésekkel kombinált betéti termékeknél fogyasztóvédelmi aggályokat vethet föl a termék jellemzőihez (hosszú futamidő, a klasszikus betétektől eltérő kockázatosság) képest hiányos, nem kiegyensúlyozott tájékoztatás - olvasható a PSZÁF közleményében. Mint írja: a konstrukciók összetettségéhez, kockázatához illeszkedő fogyasztóvédelmi elveket, előírások kell megfogalmazni a megfelelő tájékoztatás érdekében.

A lakossági hitelintézeti folyószámlák díjstruktúrája gyakran átláthatatlan, nehezen hasonlítható össze, s az egyes szolgáltatók közötti váltást a pénzügyi intézmények nem segítik elő. A tőkepiaci befektetési szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok nem tartalmaznak olyan konkrét fogyasztóvédelmi elemeket, mint például a hitelezés kapcsán. Szükséges, hogy a befektetési konstrukcióknál egységesedjenek a tájékoztatási követelményekre, a befektetői ismeretek felmérésére és intézmények általi értékelésére, mindezek tényleges végrehajtására vonatkozó feltételek, hogy a befektető védelem következetesen érvényesíthető legyen - szögezi le a felügyelet.

(Forrás: ecoline.hu-Hírszerző-Origo, FVA összeállítás, 2011. április)

---

Veszélyes mézek a boltokban: friss lista!

Túl sok a rossz méz Magyarországon Magyarországon a hatóságok a mézvizsgálatok közel felénél találnak valamilyen hibát: az antibiotikum-tartalmú, valamint a hamis mézek is súlyos problémát jelentenek.
A két hónapja elrendelt országos mézellenőrzési akció eredményeképp sorra buknak le a veszélyes mézek. A hazánkban megtermelt méz 17 százaléka kerül közvetlenül a fogyasztókhoz, egy-egy százalékot kiskereskedőknek és ipari felhasználóknak értékesítenek. Az itthoni fogyasztás évente mintegy 6 ezer tonna, vagyis fejenként mindössze 60 dekagramm. A magyarországi méz 80 százaléka exportra kerül, elsősorban Németországba, Olaszországba, Franciaországba és Nagy-Britanniába, ahová főként akácmézet és vegyes virágmézet szállítanak.

Mi számít hivatalosan méznek?

A méz elsődlegesen különféle cukrokból, túlnyomórészt fruktózból és glükózból, valamint egyéb anyagokból (szerves savak, enzimek és a begyűjtött mézben lévő szilárd részecskék) áll. A méz színe a csaknem színtelentől a sötétbarnáig terjed. A méz állaga folyékony, sűrűn folyó vagy részben, illetve egészen kristályos is lehet. A méz íze és aromája eltérő, a növényi eredettől függ. A mézhez - a fogyasztói forgalomba kerülő mézhez vagy az emberi fogyasztás céljára készült termékekben való felhasználás során - más élelmiszer-összetevő (beleértve az élelmiszer-adalékokat is), valamint a mézen kívüli egyéb anyag nem adható hozzá.
A méznek - amennyire csak lehetséges - az összetételétől idegen szerves vagy szervetlen anyagoktól mentesnek kell lennie. A méznek nem lehet idegen íze vagy zamata, erjedése nem kezdődhetett meg, nem lehet mesterségesen megváltoztatott savtartalmú, továbbá nem melegíthető olyan módon, hogy a természetes enzimek elpusztuljanak, vagy jelentős mértékben inaktiválódjanak benne. A mézágazatot érintő ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják: az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságok az ellenőrzéseik mintegy 45 százalékában találnak hibát. Ezekkel a vizsgálatokkal elsősorban a mézhamisítást és az antibiotikum-tartalmat próbálják kiszűrni. A magyar uniós elnökség kiemelt figyelmet fordít a méhészetre, az Európai Unió tervei szerint új uniós referencia laboratóriumot kívánnak létesíteni, egyúttal egységes felügyeleti programot alakítanak ki az unióban.
Még idén újból módosítani fogják a kistermelői élelmiszer-termelésről és értékesítésről szóló rendeletet, például a termelők nyilvántartásának egyszerűsítse érdekében. Teljesen átdolgozzák a magyar élelmiszerkönyvet, amelyben szerepelni fog egy, az élelmezés-egészségügyi elvárásoknak megfelelő alapszintű termékleírás, valamint egy önkéntes alapon választható, emelt színvonalnak megfelelő elvárás. A vidékfejlesztési miniszter két hónapja rendelt el országos mézellenőrzést. Az Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szakemberei azóta folyamatosan vizsgálatokat tartanak a mézcsomagolóknál és a mézforgalmazóknál. A hivatal munkatársai legutóbb egy szegedi méhész három termékében mutattak ki kiemelkedően magas értékben meg nem engedett állatgyógyászati szermaradványt.
A szegedi méhészet három kifogásolt terméke közül kettőben kiugróan magas arányban farmakológiai hatóanyagot találtak. A szennyezett tételeket bevonták, a termelőnél újabb vizsgálatokat tartanak. A mézellenőrzések során egy dömsödi, egy vasvári és egy fővárosi méhészet termékeiben is antibiotikumot mutattak ki az ellenőrök. A hatóság ezekben az esetekben is elrendelte a szennyezett élelmiszerek forgalomból való kivonását, valamint visszahívta a termékeket.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény alapján közétett jogsértő méztermelők listája (2010-2011.)
Az utolsó három termelőt 2011-ben fülelték le.

 (Forrás: MgSzH, Pénzcentrum 2011. február 15.)

---

Fogyasztóvédelmi tanácsok a karácsonyi bevásárláshoz

Karácsonyi vásárlásainkkor főként játék, könyv, ruházati és műszaki cikkek, valamint élelmiszerek kerülnek a kosarunkba. Ettől függetlenül előfordul, hogy a piacon, de akár üzletben is árusítanak olyan termékeket is, amelyekről első látásra nem állapítható meg azok funkciója, illetve rendeltetése. Ha ehhez még az is társul, hogy magyar nyelvű vevőtájékoztatót sem mellékelnek az áruhoz, akkor az a legbiztosabb, ha egy fillért sem költünk az ilyen termékre.

Jobb, ha tudatosan készülünk a karácsonyi vásárlásra. A játékok esetén figyeljünk a biztonsági követelményekre. Fényfüzéreket tilos árusítani piacokon, aluljárókban. A jogos érdeket csak nyugták, blokkok megőrzése mellett lehet érvényesíteni. Figyeljünk arra is, hogy az akció során a polcon feltüntetett és a pénztárnál számolt ár egyezzen. Az akciós termékekre is kötelező és érvényes a szavatosság, a jótállás.
Érdemes tájékozódni, hogy az eladó akkor is vállalja-e a megvásárolt termék kicserélését, ha a többi között a színe, a mérete vagy a márkája nem tetszik a megajándékozottnak. A jogszabályok nem segítik a vásárlót, ha hibátlan árut szeretne kicserélni, ilyenkor csupán a kereskedő jóindulatán múlik, hogy a bizonylattal együtt visszahozott hibátlan árut kicseréli-e másik fajtájúra, típusúra, vagy esetleg levásárolhatják az árát az üzletben. A webáruházakban történő vásárlás minden kényelme mellett számos fogyasztói kockázatot rejt magában, amely kellő gondosság mellett jó eséllyel kizárható. Jó, ha tudjuk, hogy az online vásárlás azonban nem csak előnyökkel, hanem kockázattal is jár, amellyel feltétlenül tisztában kell lennünk.
Az "online fogyasztónak" is vannak jogai! Ezek közül talán a legfontosabb, hogy az internetes rendelésnél néhány kivételtől eltekintve 8 napos indokolás nélküli elállási joguk van a fogyasztóknak. A szokásos jótállási szabályok alapján minden kereskedőnek ki kell cserélnie a hibás árut,- ez az akciós termékekre is vonatkozik - ha a vásárláskor a vevő nem tudott a hibáról. Nem helyes az a kereskedői magatartás, amely az "akciós árut nem cserélünk" feliratként is megjeleníti. Az adott hiba miatt leértékelt termék cseréjét a vásárló nem kérheti, más olyan hiba miatt - amelyről a vásárláskor nem tudott - viszont élhet az említett jogával. A csere iránti igény a vásárlást követő három munkanapon belül a vásárlás helyén érvényesíthető, ezt a vállalkozás nem utasíthatja el, helyette felajánlva a javítást.
Egyre több kereskedő ad lehetőséget - karácsony után egy meghatározott időszakban - a nem használt termékek cseréjére, vagy az áru értékének levásárlásra. A többletvállalást, illetve annak pontos tartalmát a kereskedőknek érdemes egyértelműen jelezniük az üzletben, illetve lehetőleg a vásárlást bizonyító dokumentumon is a fogyasztóknak. Például a blokk hátuljára írják rá, hogy cserelehetőség 2010.12.30-ig, és azt bélyegzővel hitelesítsék. A termék hibájára vonatkozó fogyasztói reklamáció esetén a minőségi kifogásról minden esetben gondoskodni kell a jegyzőkönyv felvételéről, amivel később saját érdekükben is igazolhatják a fogyasztó érdekeinek érvényesítését. Amennyiben a vásárlók könyvébe bejegyzés történik, legkésőbb harminc napon belül írásban kell azt megválaszolni. A fogyasztókat a megfelelő és valós információkkal kell ellátni, hogy ne téves feltevésben vásároljanak, hanem az akaratuknak megfelelő, valós információkon alapuló döntést hozhassanak.

Gyakori eset, mely megtéveszthetik a fogyasztót:
A meghirdetett árnál magasabb áron történik az értékesítés, az akciós terméket az ajándék, illetve az ajándék rész nélküli termék árához képest magasabb áron értékesítik.

Az áruházláncok egymással versengve hirdetik meg akcióikat, árengedményeiket. megtévesztéséhez vezető árfeltüntetési, áralkalmazási szabálytalanságok, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felderítése. A fogyasztóvédők ellenőrzés során, számon kérik az árfeltüntetésre vonatkozó jogszabályi előírások betartását, (egyértelmű, könnyen azonosítható legyen, a fogyasztó által fizetendő árról szóljon a tájékoztatás), mely az akciós újságban történő árfeltüntetésre is érvényes.
A több eladási ár feltüntetésének gyakori esete, ilyen esetben a fogyasztót megillető jogokra, mely szerint az alacsonyabb ár megfizetésére jogosult a fogyasztó. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat körébe tartozik, hogy az akció ideje alatt leggyakrabban tapasztalt készlethiány esetén mikor valósulhat meg jogsértés (a meghirdetett akció ideje alatt egyáltalán nem kapható a termék, az akció kezdetén nem jut a termékhez a fogyasztó, irreálisan alacsony az induló készlet) és arról, hogy az akciós újságban, szórólapon történő vásárlásra felhívás esetén az ott megjelölt termékeket köteles biztosítani a vállalkozás az általa meghirdetett áron.

(FVA összeállítás.)

---

Nyugdíjasok veszélyben: így vernek át a termékbemutatókon

A termékbemutatók jogi szabályozása
"Fergeteges bemutató", "ingyenes tanácsadás", "meggyógyítjuk, megfiatalítjuk, megszépítjük", "a csodamatrac rendbe hozza", "INGYEN! INGYEN! INGYEN! GARANTÁLT NYEREMÉNY!" Ilyen és ehhez hasonló szlogenekkel csábítják - elsősorban az idősebb korosztályt - a vállalkozások bemutatóikra, ahol aztán - ha nem később - kiderül, hogy semmi sincs ingyen, semmi sem garantált, és végképp nem gyógyítja, szépíti, fiatalítja meg az adott termék az erre vágyókat.

Az elmúlt évtizedben gombamód szaporodtak meg azon vállalkozások, melyek úgynevezett üzleten kívüli értékesítésre, azon belül is termékbemutatókra szakosodnak. Ezen cégek célközönsége elsősorban az idősebb, nyugdíjas generáció, nem véletlenül. Ők azok, akik koruknál fogva több egészségügyi problémával rendelkeznek, akik adott esetben több szabadidővel bírnak, és akik hiszékenyebbek és sokkal kevésbé gyanakvóak, mint a modern, globális, az információk és az internet uralta világban szocializálódott fiatalok. Így épp az ő hiszékenységükre, naivitásukra és kiszolgáltatottságukra alapozna a vállalkozások egy jó része.
Hiszen "a nyugdíjas mindent elhisz, a nyugdíjas nem mer reklamálni, a nyugdíjas könnyen átverhető" - gondolják ők. Azt sem szabad elfelejteni, hogy itt több százezer forintos termékekről van szó, amelyet többnyire banki kölcsön segítségével vesz meg a vásárló - megint csak kérdéses, az adott hitelintézet mi alapján vállalja a hitelszerződés aláírását. Nem véletlenül védi mind az Európai Unió, mind a Magyar Köztársaság ezen kereskedelmi tevékenység fogyasztóit kiemelt módon jogszabályai által. Nem elég ugyanakkor a jogszabályi védelem, ha azok alkalmazására nem kerül megfelelően sor, és ha az egyes hatóságok nem csapnak le kellő szigorral a kiszolgáltatott fogyasztókat kihasználni szándékozó vállalkozásokra.
Természetesen hatalmas a felelőssége azon vállalkozói rétegnek is, mely tisztességes és fogyasztóbarát magatartást folytat. Nem maradhatnak ugyanis a piacon azon vállalkozások, melyek ügynökei a vállalkozás által felügyelt, irányított és betanított módon járnak el, akik lelki és fizikai kényszer alá veszik a nyugdíjasokat, akik rázárják az ajtót a bemutató közönségére, és akik a vacsora vagy a hazaút megvonásával fenyegetik meg a fogyasztókat addig, amíg alá nem írják a szerződéseket. Szintén nem maradhat büntetlenül azon vállalkozások tevékenysége, melyek elnézik, vagy adott esetben bátorítják is képviselőiket, miközben azok zaklatják ügyfeleiket a vásárlást követően annak ellenére, hogy élnek jogszabály adta lehetőségükkel a fogyasztók, és el kívánnak állni a megkötött szerződésükről.

A termékbemutatók jogi szabályozása

A termékbemutatók úgynevezett üzleten kívüli értékesítési formák, jogilag az ilyen bemutatók során köttetett szerződések üzleten kívül kötött szerződésnek minősülnek. Jogszabályi alapját az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1985. december 20-i 85/577/EGK tanácsi irányelv, és az annak megfelelő hazai norma, az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet adja meg.
Ezek szerint üzleten kívül kötött szerződésnek minősül az olyan szerződés - akár termék értékesítésére, akár szolgáltatás nyújtására irányul -, mely megkötésére vállalkozás vagy a vállalkozás nevében, illetve javára szerződést kötő személy és fogyasztó között, a vállalkozás kezdeményezésére, a vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában kerül sor. A norma külön nevesíti azt az esetet, amikor a vállalkozás vagy harmadik személy által fenti célból szervezett utazás, rendezvény alkalmával kerül sor szerződéskötésre.
Olyan szerződés is üzleten kívül kötöttnek minősül, amely különbözik attól a terméktől, illetve szolgáltatástól, amelynek tekintetében a fogyasztó a vállalkozás látogatását kezdeményezte. Ennek feltétele, hogy a fogyasztó nem tudta, és kellő gondosság mellett nem tudhatta, hogy e termék, illetve szolgáltatás értékesítése a vállalkozás gazdasági tevékenysége vagy önálló foglalkozása körébe tartozik. A jogszabály hatálya nem terjed ki az építési szerződésre, az ingatlan tulajdonjogának, ingatlanra vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerződésre, a biztosítási szerződésre, az értékpapírra vonatkozó szerződésekre, a vállalkozás vásáron, piacon, illetve közterületen végzett értékesítő tevékenységére.
Továbbá nem vonatkozik a jogszabály a vállalkozás és a fogyasztó között kizárólag egy vagy több távközlő eszköz használata útján kötött szerződésre, ami úgynevezett távollévők között kötött szerződésnek minősül (tipikusan ilyen az interneten rendelt árura vonatkozó szerződés). A jogi normák - mind az EU-s, mind a hazai - komoly formai követelményeket ír elő ezen szerződések megkötésére. A vállalkozás köteles legkésőbb a szerződés megkötésekor a fogyasztót írásban tájékoztatni elállási jogáról, melyről a későbbiekben szólunk, és annak a személynek a nevéről, címéről, és - ha az elállási nyilatkozatot ilyen módon is fogadja - elektronikus levelezési címéről, akivel szemben e jogát gyakorolhatja. Ha ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a szerződés semmis, azaz úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna.
A kiemelt jogszabályi védelmet az úgynevezett elállási jog biztosítja. Azaz a fogyasztó termék vásárlása esetén a termék kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül, indokolás nélkül elállhat a szerződéstől, azaz nem feltétele ennek, hogy a termék hibás legyen. Szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetén a szerződéskötés napjától számított nyolc munkanap elteltéig gyakorolhatja elállási jogát a fogyasztó. Írásban történő elállás esetén azt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a határidő lejárta előtt elküldi.
Kiemelt rendelkezés, hogy az elállás jogáról a fogyasztó érvényesen nem mondhat le, azaz minden esetben megilleti ezen jog. Amennyiben eláll a szerződéstől, a fogyasztó nem köteles megtéríteni a terméknek azt az értékcsökkenését, amely a rendeltetésszerű használat következménye, és nem köteles a termék használatáért használati díjat fizetni. Természetesen az átvett termék neki felróható értékcsökkenéséért azonban helytállni tartozik. Nem gyakorolhatja elállási jogát a fogyasztó, ha a terméket nem tudja teljes egészében visszaszolgáltatni. Ha azonban részben vissza tudja azt szolgáltatni úgy, hogy a megmaradt rész értéke és használhatósága nem csökkent, a vételár arányos részének visszaszolgáltatását követelheti. Ha a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést részben teljesítették, a fogyasztónak a díj visszafizetésére vonatkozó követelésével szemben a vállalkozás követelheti a szolgáltatás már igénybe vett részére arányosan járó díjat. Nem gyakorolhatja ugyanakkor természetszerűleg az elállási jogot a fogyasztó, ha a szolgáltatást már teljes egészében igénybe vette.

A termékbemutatókkal kapcsolatos polémiák

Induljunk ki a hatályos magyar szabályozásból, annak egyes pontjaiból, és azokból a vállalkozói kísérletekből, mely a jogi norma áthágására és a fogyasztók átverésére irányulnak! Mint írtuk, ha a vállalkozás kezdeményezésére, annak üzletén, telephelyén kívül kerül sor a szerződés megkötésére, az üzleten kívül kötött szerződésnek minősül. Gyakori vállalkozói magatartás, hogy a semleges helyen lezajlott céges bemutató után elszállítják a fogyasztókat üzlethelyiségükbe a vállalkozás képviselői, mivel "csak ott tudják aláírni a szerződést." Ezzel ki is kerülik, kerülhetik a rendeletet, és - véleményük szerint - máris nem él a nyolc munkanapos elállási lehetőség.
Nem ritka az olyan eset, amikor egy adott termék bemutatójára hívják meg a fogyasztókat, aztán más terméket értékesítenek számukra, és állításuk szerint mivel a bemutató kezdeményezése nem erre az árura vonatkozott, nem kell alkalmazni a kormányrendeletet. Mint a fentiekben láttuk, ez nincs így. A formai kötöttségek azok, melyekkel kapcsolatos a panaszok többsége. Tájékoztatják ugyan az elállási lehetőségről a fogyasztót - hiszen ennek hiányában semmis a szerződés - de azt vagy icipici betűmérettel, azaz olvashatatlanul teszik, vagy a szerződés valamely alpontjában, eldugva az ügyfél elől, vagy éppen sürgetik a fogyasztót a szerződés aláírására, aki így végig sem tudja olvasni ezen blankettaszerződéseket.
Ez természetesen nem mentesíti az egyes fogyasztókat sem, hiszen a szerződést annak értelmezése és elolvasása nélkül nem tanácsos aláírni, de ugyanakkor a fogyasztóbarát kereskedelmi magatartás tényét sem alapozza meg. Az elállási jog gyakorlása: gyakori vállalkozói próbálkozás, hogy a fogyasztó már elkésett, mert nem érkezett meg elállási nyilatkozata időben, holott - mint fent láttuk - érvényesnek kell tekinteni azt, ha időben elküldte a fogyasztó.
Szintén a jogi normának - és egyben a jogalkotó céljának - semmibevételét jelenti, hogy mivel a termék átvételétől élhet a jogszabály szövege szerint elállási jogával a fogyasztó, ezért a cégek úgy vélik, hogy az átvételig nem teheti meg ezt a vásárló, azaz feltétlenül át kell vennie az általa nem kívánt dolgot, és majd azt követően visszaküldenie azt. Egyébiránt a jogszabály hiányossága, és egyben az EU által a jövőben módosítandó szempont az irányelvben, így a hazai normában is, hogy hiányzik a vételár visszaszolgáltatási határideje, ami például a távollévők között kötött szerződéseknél 30 napban van maximalizálva. Előfordul nem egyszer, hogy a szerződésben a fogyasztó azt írta alá, hogy lemond elállási jogáról - a fentiek alapján ez nem lehetséges. A talán leggyakrabban előforduló probléma pedig az, hogy a vállalkozás a szerződése alapján elállás esetére bánatpénz, foglaló, vagy előleg megfizetését köti ki, ami csak akkor lenne jogos, ha nem a jogszabály által nyújtott elállás lehetőségével élne a fogyasztó. Ebben a körben ugyanis semmi nem követelhető tőle a rendeltetésellenes használatot leszámítva.
Ezen felül is meglehetősen gyakori az olyan eset, amikor megnehezítik a termék visszajuttatását a vállalkozásnak a fogyasztó által, mindenfajta alapvető együttműködési kötelezettséget nélkülözve. Nem egyszer fordul elő az, hogy a fogyasztó kölcsönszerződést köt a termék megvásárlására. Ha eláll a szerződéstől, ennek a kölcsönszerződésre is kiterjedő hatálya van, csakhogy arról a rendszerint a termékbemutatós céggel együttműködő bank nem szerez tudomást, a vállalkozás ugyanis arról nem értesíti őt, pedig az ő kötelezettsége lenne. Így a fogyasztó kénytelen utánajárni ennek is, hosszadalmas jogi procedúrát a nyakába véve.

Gyakorlati tapasztalatok

Az általános problémák után szólni kell azokról az egyedi esetekről is, melyeket a vállalkozások szerint csupán egy-egy olyan képviselő, kereskedő követ el, aki nem azonosul a cég szellemiségével. Mivel azonban ezen személyek az adott vállalkozás helyett és nevében járnak el, ráadásul többnyire többnapos kurzust, tanfolyamot, képzést kell teljesíteniük munkába állásuk előtt, ezért a cégeknek is hatalmas a felelősségük ebben a körben. Több fogyasztó jelezte pár éve, hogy a bemutató közben rájuk zárták a terem ajtaját, agresszívan kezdtek viselkedni a fogyasztókkal, és addig nem engedték útjukra őket, amíg nem írtak alá legalább egy szerződést.
Egy másik körben azok, akik nem írták alá a szerződést, nem kapták meg a felhívásban közölt ebédet, míg másokat azzal fenyegettek meg, hogy nem viszik őket haza az autóbusszal, amíg legalább egy terméket nem vásárolnak meg. Ennél kevésbé súlyos eset, amikor Magyarország egy festői helyére viszik el a fogyasztókat, ingyenes körképlátogatást hirdetve, majd a többórás előadást követően 20 percük marad megtekinteni a honfoglalás képeit. Hogy mennyire készülnek egyes kereskedők eleve tisztességes magatartásra, azt jól mutatja, hogy amikor civil fogyasztóvédők akartak részt venni egy buszos kiránduláson, a túravezető úgy kezdte felszálláskor mondanivalóját: "a fogyasztóvédelmi hatóság és az adóhatóság emberei szálljanak le, kérem!"
Rendkívül gyakorta előfordult és fordul elő a mai napokban is, hogy ingyenességet kínál valamely tekintetben - például egy külföldi úttal kapcsolatban - a vállalkozás, aztán a bemutatón kiderül - jó esetben - hogy az út egyáltalán nincs ingyen. Egy nyolcvan év feletti hölgy hónapokig járt sírva civil fogyasztóvédők tanácsát keresve, mert a termékbemutatós cég emberei telefonon zaklatták, hogyha a - jogtalanul követelt - bánatpénzt nem fizeti meg, akkor a nyugdíjából fogják azt levonni, és éhen fog halni.
A hatóságok szerepe
A termékbemutatók kapcsán kiemelt szerepe van a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak, illetve a Gazdasági Versenyhivatalnak. Mindkettő eljárhat a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény keretei között, míg az előző a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és annak felhatalmazása alapján a fogyasztóvédelmi jogszabályok megsértése esetén is. Nem véletlen, hogy az NFH kiemelt figyelmet fordít a termékbemutatókra. A 2009-es év során hét hónapon keresztül vizsgálta mind próbavásárlással, mind az általános szerződési feltételek elemzése révén ezen kereskedőket.
A vizsgálat lesújtó eredménnyel zárult: a kifogásolási arány 84%-os volt, azaz tízből nyolc esetben talált valamilyen problémát a hatóság. 108 termékbemutató, 88 beérkezett fogyasztói panasz és 25 vállalkozás általános szerződési feltételeinek vizsgálata során megállapíthatóvá vált, hogy ezen vállalkozások nem tájékoztatják maradéktalanul a fogyasztót elállási jogáról, illetve feltételeket szabnak velük szemben elállási joguk érvényesítése során. A vizsgált időszakban fogyasztóvédelmi bírságot összesen 72 esetben szabtak ki, amelynek összege 13 040 000 Ft volt, hét esetben szabálysértési eljárás indult, 47 esetben pedig kötelezésre szóló határozatot szabtak ki. Mint a korábban elmondottak, és az azóta tapasztaltak mutatják, még ez sem volt elég bizonyos kereskedők megfékezéséhez.
A Gazdasági Versenyhivatal szintén figyelemmel kíséri, és a jogszabályi feltételek esetén eljár a termékbemutatókkal operáló vállalkozásokkal szemben, amennyiben annak tisztességtelen tevékenységi köre a versenyt érdemben befolyásolja. Jól példázza ugyanakkor a hatékonyság hiányát, hogy az egyik, utazással egybekötött bemutatóval - és ingyenes utazást szervező - céggel szemben eljárt a GVH 2009 során, az eljárás során összesen 8 millió forint bírságot szabott ki együttesen a termékbemutatót szervező, és az ingyenesnek ígért utazást szervező két vállalkozásra a hatóság. Ezt követően a vállalkozás 2010 nyarán ugyanúgy ingyenes külföldi utat kínál a fogyasztóknak, akik - jobb esetben - a bemutatón szembesülnek azzal, hogy nem jutnak el ingyen Törökországba, vagy Egyiptomba.

Javaslatok a jövőre nézve

Mindenekelőtt erősíteni szükséges a hatósági jogköröket: így lehetőséget kell biztosítani a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, hogy már előzetesen betilthassa a rendezvény megtartását. Ehhez pedig elengedhetetlen a vonatkozó jogszabályok olyan irányú módosítása, amely által előzetes hatósági bejelentési kötelezettsége van a vállalkozásoknak, hasonlóan az utazási vállalkozásokhoz.
Azaz csak az olyan vállalkozás folytathasson üzleten kívül kötött szerződésekre vonatkozó tevékenységet, amely az üzleten kívül kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet és a fogyasztóvédelemről szóló 1997 évi CLV. törvény rendelkezéseinek megfelel és kérelme alapján a tevékenység folytatását számára a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal engedélyezte. Ezáltal már előre kiszűrhetővé válnának azon kereskedők, melyek csak a fogyasztók megtévesztésére és átverésére apellálnak, és megmaradnának azok, amelyek tisztességes kereskedelmi gyakorlatot folytatnak.
Szintén a megelőzést segíti elő, ha olyan kötelező tartalmi kellékeket ír elő jogszabály, amelyeket a postaládákba bedobott, fogyasztókhoz eljuttatott szóróanyagoknak tartalmaznia kell - így elkerülhetővé válnának a fent részletezett problémák. Szükséges továbbá az üzleten kívül kötött szerződésekről szóló kormányrendelet megfelelő módosítása.
Ehhez pedig nem feltétlenül kell a vonatkozó EU-s irányelv módosítására várni, hiszen a jelenlegi hatályos szabályozás a minimum harmonizáció elvét írja elő, azaz szigorúbb szabályozás egyelőre hozható a tagállamok által. Így - tekintettel ugyanakkor a talán csak a távoli jövőben hatályba lépő irányelvre is - az elállási jog időtartamának felemelése 14 napra, az előírt blanketta elállási nyilatkozat jogszabályba iktatása, a vállalkozás 30 napon belüli visszafizetési kötelezettsége elállás esetén már most átvehető, illetve a hatályos kormányrendeletbe implementálható.
A jogszabályban kell előírni továbbá, hogy az elállási jog gyakorlása megszünteti automatikusan a kiegészítő szerződéseket is, a fogyasztó bármilyen fizetési kötelezettsége nélkül, mely a kölcsönszerződések szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Kötelezni kell továbbá a kereskedőket, hogy ebben az esetben ők jelentsék be haladéktalanul a hitelintézetnél, vagy pénzügyi intézménynél ennek megtörténtét. Végül, de nem utolsósorban minden lehetséges módon fel kell hívni a veszélyekre az idős korosztály tagjait.
Nem szabad hagyni ugyanis, hogy az idős, gyakran beteg fogyasztókat ilyen módon és mértékben kihasználják azon vállalkozások, melyeket csak a minél nagyobb profit megszerzése ösztönöz, teljesen figyelmen kívül hagyva ügyfeleik lelki, anyagi és egészségi állapotát.

Forrás: Pénzcentrum

---

Szédítő mélységben az átlagdíjak: totális átrendeződés, nyerő fekete bárányok

22-25 ezer forintos díjakkal nem lehet labdába rúgni
Soha egyetlen kampány sem okozott még ekkora földindulást a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piacon, mint az idei. A kotelezo.hu szakmai portálnak a kampány első harmadára vonatkozó adatai szerint biztosítást váltó autósok 45-50%-át egy eddig közepes méretű, illetve egy teljesen új szereplő szippanthatja el a korábbi sikeres szereplők elől. A fölényesen taroló K&H és a várakozásoknak megfelelően dömping árakkal érkező Astra Biztosítóval csak két további résztvevő, a piacvezető Allianz és az egyetlen egyesületi szereplő, a KÖBE képes valamennyire lépést tartani. A hihetetlen áresés ugyanakkor a győztesekre is visszaüthet.

"Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, a várt közel 2 millió biztosítást váltó közül több mint 900 ezer autós két piaci szereplővel köt kötelező szerződést a jövő évre - értékeli a statisztikákat Lantos Lóránt, a portál vezetője. A portálon szerződést kötők 29%-a ugyanis a K&H Biztosítót, míg további 19% az Astra Biztosítót választotta jövő évi kgfb-partnerének. Rajtuk kívül csak két biztosító lehet igazán elégedett eddigi teljesítményével: az Allianz 14%-ot, míg a KÖBE 11%-ot szerzett az eddigi váltók közül. Az átlagdíj valamennyi szereplő esetében szédítő mélységben, 15-16 ezer forint között mozog.

Ha nem csupán a megkötött szerződéseket, hanem az eddigi összes tarifálás adatait vizsgáljuk, az Astra előnye még szembetűnőbb: az autósok több mint 39% százalékának kínálta a legjobb árat a romániai székhelyű cég, és ajánlata szinte valamennyi esetben az első három között szerepelt. Az a tény, hogy ennek ellenére szerződéses aránya 20% alatt mozog, azt jelzi, hogy az ár mellett az autósok egy része bizalmi szempontokat is figyelembe vesz egy eddig ismeretlen szereplő esetében.

A korábbi legnagyobb öt közül három biztosítót is nagyon érzékeny veszteség ér: miközben az Aegon, a Generali-Providencia és az Uniqa együttes piaci súlya eddig 27%-os volt, most összesen sem szerezték meg a biztosítást váltó autósok bizalmának még 4%-át sem. Ez óhatatlanul a meglévő állomány jelentős lemorzsolódását eredményezi majd, mivel két autósból egy váltani fog az idén. Az ok igen egyszerű: 22-25 ezer forint közötti átlagos díjjal az idei kgfb-piacon egyszerűen nem lehet labdába rúgni.

"Az alacsony ár azonban könnyen pireuszi győzelemnek bizonyulhat a győztesek számára - figyelmeztet Lantos Lóránt. A tavalyinál 40%-kal alacsonyabb tarifák mellett gyakorlatilag lehetetlen lesz veszteség nélkül működni ezen a területen, a több szerződés ennek megfelelően nagyobb veszteséget is eredményez majd. A díjak ugyanis sok esetben a biztosítók alapvető adminisztrációs és irodai költségeit is alig fedik le. További kérdés, hogy a két győztes biztosítónak az eddigi forgalom töredékét kezelő, illetve elsőként működésbe állított ügyfélszolgálati rendszerei hogyan vizsgáznak majd a vélhetően váratlan arányú terhelés során."

Több mint 100 ezer motoros jár jobban a kötelező váltással
Átlagosan hatezer forintot takaríthatnak meg a "fekete bárányok"

Az idei kötelező kampányban még a legnagyobb teljesítményű motorkerékpárok tulajdonosai is olcsóbb díjra válthatnak a rendkívül éles versenynek köszönhetően, annak ellenére, hogy a díjszámítás alapjának köbcentiről-kilowattra történő változtatása miatt a biztosítóknak elméletben emelniük kellett volna a díjaikat - áll a Biztosítás.hu elemzésében. Idén jelentős összeget takaríthatnak meg kötelezőjükön a kétkerekűek szerelmesei, akik akár 20-50%-át is megspórolhatják éves díjuknak, ha biztosítót váltanak. Rájuk is fér a nagyobb mértékű megtakarítás, mert közülük sokan panaszkodnak, hogy a biztosítók a károk rendezése kapcsán, őket fekete bárányként kezelve igyekeznek rájuk hárítani a felelősséget, mondván, ha motoros, akkor bizonyosan szabálytalankodott. Az évekig tartó pereskedést elkerülendő - sok motoros ezért még akkor is rendőrt hív közúti balesetéhez, ha a károkozó egyébként elismeri a felelősségét. Így már kevésbé fordulhat elő, hogy a biztosító kétségbe vonja a baleset körülményeit. A KW-ra történő átsorolás tekintetében, az autóknál alkalmazottakhoz hasonlóan, a legtöbb társaságnál csökkentették azoknak a motoroknak a díjait, amelyeknek kisebb a KW teljesítménye, azonban még így is óriási különbségek maradtak a motorkerékpárokra ajánlott díjakban.

Jól kell választani!

Az olcsóbb díjra történő váltáshoz a motorosoknak jól körül kell nézniük a piacon. A motorkerékpárok esetében ugyanis lényegesen nagyobb különbségek vannak a díjak között, mint az autósoknál. "Adataink szerint a legtöbb kalkulációnál sokszoros különbség található a motorkerékpárokra szóló kötelező díjak között. Nem mindegy, hogy az 1000 cm3-es, 80-90 kw-os motorunkra évi 130 ezer, vagy mindössze évi 14 ezer forintért köthetjük meg ugyanazt a biztosítást, vagy egy robogó esetén 5 vagy 25 ezer forintért"- emeli ki Rácz István, ügyvezető igazgató.

A zöldkártya is szempont

A motorosok a megtakarításon túl még további előnyt is élvezhetnek. Az alacsony díjaknak köszönhetően sokan már éves díjfizetést tudnak választani kötelezőjükhöz, ami amellett, hogy tovább csökkenti a díjat, biztosítja a külföldi út esetére elengedhetetlen nemzetközi zöldkártya egész évre történő kiadását is. A motorosok, akik közül sokan tavasztól-őszig túráznak a környező országokban, számára így elkerülhető a biztosítójuk negyedévenkénti - a zöldkártya kiváltása okán történő - felkeresése.

(Forrás: Pénzcentrum 2010. november 11.)

---

Százmilliós büntetés a Lidl-nek és a Penny-nek:
ezért fizetnek

A Lidl-nek 155 millió, a Penny Marketnek 109 millió forint bírságot kell fizetnie tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt. A Penny Market Kft.-nél két vélelmezett tisztességtelen forgalmazói magatartást vizsgáltak. Ezek közül csak az átvételt követő 30 napon túli beszállítói számlakifizetést minősítették tisztességtelen forgalmazói magatartásnak. Ezért 109 millió forint termékpálya-felügyeleti bírságot szabtak ki.
A Lidl Magyarország Bt.-nél négy jogcímet vizsgáltak az ellenőrök: ezek közül három esetben állapítottak meg tisztességtelen forgalmazói magatartást.
A cég egyrészt úgynevezett fix bónuszt követelt a beszállítóktól, továbbá az üzletszabályzatban nem meghatározott mértékű volt a minőségellenőrzéssel kapcsolatos maximális díjtétel, valamint a 30 napon túli fizetés is problémát okozott. Ezért összesen 155 millió forint termékpálya-felügyeleti bírságot róttak ki a betéti társaságra.
A fentebb említetteken kívül még hat kiskereskedelmi lánc ellen folynak vizsgálatok, azonban ezek esetében nem született még döntés.

(Forrás: Pénzcentrum 2010. október 15.)

---

Hamis akciók, eltüntetett árak a boltokban

Két fő csoportba sorolhatók a kereskedelmi láncokkal kapcsolatos panaszok a szakhatóságok tapasztalatai szerint. A legtöbb szabálytalanságot az árak feltüntetésénél mutatta ki a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. A legjellemzőbb szabálysértés - a vizsgált esetek 71 százalékánál - nem más, mint az árcímke teljes hiánya. Az akciós árak vizsgálatakor az átvilágított boltok 14 százalékánál derültek ki jogsértések.
A legtöbb kifogás - 56 százalékos arányban - az élelmiszerekre jellemző. A múlt év vizsgálatai a kereskedelemben két fő problémát mutattak ki. Az egyik szintén az árkedvezményekkel kapcsolatos tájékoztatás hiánya, illetve az is előfordul, hogy az akciós termékek már akkor elfogynak, amikor odaérnek a vásárlók. Legtöbbször azért, mert eleve kevés leértékelt terméket helyeznek ki az üzletek.
Eljárás abban az esetben indítható, ha az akciósan meghirdetett áru egyáltalán nem áll rendelkezésre, vagy irreálisan alacsony mennyiségben érhető el az akció elején, ezen belül is kiemelten az első három napban. Nem számít hibának ugyanakkor, ha már az akció végső időpontja előtt elfogy az adott termék. A hamis akciózás mellett jogsértésnek számít, ha az akciós címkéken áthúzva feltüntetett „eredeti” árat korábban egyáltalán nem, esetleg csak átmeneti jelleggel, illetve nem feltétlenül az akció előtt alkalmazta a kereskedő.

(Forrás: Magyar Nemzet 2010. október 3.)

---

Biztonságosabbak a kütyüboltok

Az EU-n belül ma már nyugodtabban vásárolhatunk elektronikai cikkeket az interneten, miután a gondot okozó honlapokat a múlt év tavaszán végrehajtott fogyasztóvédelmi razzia kiszűrte. Az említett vizsgálat szerint az elektronikai cikkeket értékesítő 368 honlap 84 százaléka megfelel az uniós jogszabályoknak, ez jelentős fejlődés, hiszen ez az adat 2009-ben még csak 44 százalék volt.
A feltárt problémák között megtalálható volt a fogyasztói jogokra vonatkozó félrevezető tájékoztatás, a helytelenül feltüntetett árak, valamint, hogy hiányoztak a kereskedők elérhetőségi adatai. Ami a fogyasztói jogokat illeti, az ellenőrzött weboldalak 86 százaléka ma már világos és pontos információt tüntet fel az egy évvel korábbi vizsgálatban kimutatott 64 százalékkal szemben. Az oldalak 94 százalékánál már semmilyen problémát nem tártak fel a termékek teljes árára vonatkozó világos és pontos tájékoztatással kapcsolatban, ez a mutató tavalyelőtt még 75 százalékos volt.
A kereskedők az e-boltok 95 százalékánál az előírtak szerint tüntetik fel az adataikat, szemben a 2009. májusi 82 százalékkal. A felsorolt szabálytalanságokat azóta kijavították, illetve ahol szükséges volt, szankciókat alkalmaztak.

(Forrás: VG)

---