Megdőlt a nagy LCD-tv-mítosz

A legtakarékosabb plazmatévé normál üzemmódban kevesebbet fogyaszt, mint a legtakarékosabb LCD-televízió - egyebek mellett ez derült ki egy hazai energiahatékonysági megmérettetésből.

Kedden vehették át első ízben át az Energiatakarékossági Díjat a legkedvezőbb fogyasztású szórakoztató elektronikai és háztartási készülékek gyártói Budapesten. A kiadott közlemény szerint tíz kategóriában hirdettek eredményt, az összesen 59 termékkel pályázó készülékgyártók között.
A vizsgálat során a TÜV Rheinland csoporthoz tartozó Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet szakértői a készülékek átlagos felhasználási szokásait modellezték és ennek alapján értékelték azok energiafogyasztását. Az eredményekből kiderül, hogy az első helyezett mosógéppel 5-6-, a hűtővel 7-8-, a grilles mikrosütővel közel 10-, a porszívóval pedig akár 15 ezer forintot takaríthatnak meg évente.

 A lapostévék fogyasztása körül dúló vitákban érdekes eredmény született. kiderült ugyanis, hogy a hasonló képernyő méretű plazmatévék nem fogyasztanak többet, mint az LCD-tévék, sőt a legtakarékosabb plazmatévé normál üzemmódban kevesebbet fogyaszt, mint a legtakarékosabb LCD-televízió.

Egy átlagos magyar háztartás évente körülbelül 2200 kWh energiát fogyaszt. Ha ezt az értéket a 3,8 millió háztartásban csak 100 kWh-val sikerülne csökkenteni, az országos szinten 380 GWh megtakarítást jelentene.
Ez az energiamennyiség elegendő lenne például Pécs egy évi teljes áramigényének fedezésére.

A nyertes készülékek:
LCD tévé, kis képernyős (32" / 82 cm): Sharp LC-32LE700E
LCD tévé, nagy képernyős (40-42" / 101-106 cm): Sharp LC-40LE810E
Plazmatévé, kis képernyős (42" / 106 cm): Panasonic TX-P42C2E
Mosógép, 6 kg vagy annál kisebb kapacitású: Bosch WAE 2036SBY
Mosógép, 6 kg-nál nagyobb kapacitású: Whirlpool AWOE 91400/1
Hűtőszekrény, kétajtós, szabadon álló, alulfagyasztós: Electrolux ERA36833X
Mikrohullámú sütő, grilles: Whirlpool VT256/IX
Vízforraló: Tefal Quick n Hot BR308
Porszívó, 1600/350 W teljesítmény alatti: Electrolux ZUSG3900 Ultra Silencer, Philips FC9302/01 SilentStar
Porszívó, 1600/350 W teljesítmény feletti: Electrolux Z8870 UltraOne

---

Ártesztben a CBA, a Lidl, a Penny és a Tesco

Négy nagy multicégnél néztük meg, hogy az általunk kiválasztott árucikkekből mennyiért vásárolhattunk be.

Ár kommandónk útra kelt, hogy négy multi cégnél – CBA, Lidl, Penny, Tesco – megnézze, a legolcsóbb termékekből mennyiért rakható meg a bevásárlókocsi. No, és a beharangozott liszt-, tej-, és húsáremelés hogyan hatott a fogyasztói árakra.

Megpróbáltunk azonos kiszerelésű és típusú termékeket keresni, de most kihagytuk az akciók adta árkedvezményt, viszont az egyes üzletek saját logós termékei bekerültek képzeletbeli kosarunkba. Az idén azonban hiányzik néhány, az előző vásárlásunk listáján szereplő termék, mert sem hasonló kiszerelésűt, sem hasonló minőségűt nem találtunk mind a négy üzletben. Például, a dejót nem hasonlíthattuk össze a dióval. Ami változatlan: megint csak a Penny bizonyult a legolcsóbbnak és a CBA – elképzelhetően az általunk felkeresett bolt kedvező helye miatt – a legdrágábbnak.

Tavaly novemberben a Tesco hétszáz forinttal bizonyult drágábbnak a Lidlnél, addig szeptember 13-án hétfőn a különbség alig volt több háromszáz forintnál. Egyes alapvető élelmiszereknél teljesen kiegyenlített a mezőny. Míg tavaly novemberben volt tíz, húsz, harminc forint eltérés a liszt ára között, hétfőn mind a négy üzletben 99, azaz mivel kerekítik az összeget száz forintot kértek kilójáért. Ugyanakkor a kenyér ára néhol – például a CBA-ban – húsz forinttal csökkent, míg másutt általában tízzel nőtt. Ez adódhat akár egy másik beszállítótól is. A só ára egyetlen fillérrel sem változott, tavaly és most is 29 forintot kértek érte.

A petrezselyem ára a listában egy kissé csalóka, ugyanis úgy tűnhet, a Lidlben jóval olcsóbb, mint a többi boltban. Ám itt csak 35 dekás csomagolt gyökér kapható, míg másutt kilóra adják a levesbe valót. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor a Lidlben a petrezselyemgyökér kilója megközelíti a kilencszáz forintot, tehát mégsem igazán olcsó. Megdöbbentően emelkedett a citrom ára: míg tavaly kétszáz forint körül mozgott fél kilónyi, addig most a négyszázhoz közelít. Az alma ára talán a rossz időjárásnak is „köszönhetően“ jelentősen megugrott. Az élvezeti cikkeket tekintve emelkedett a sör és csökkent a bor ára. Bár ez utóbbiaknál a minőséget nem díjaztuk, csak a legolcsóbb hétdecis üveges bort tettük a kocsinkba.

A legolcsóbb 35 termék listáját nézve a Lidl tizenegy, a CBA nyolc, a Tesco tíz, a Penny 17 termékről mondhatja azt, hogy a négy bolt közül nála kapható a legolcsóbb. A benzinköltséget, vagy a fáradozást nem számolva mintegy ezer forint megtakarítható, ha valaki végigjárja a négy áruházat és megkeresi a legolcsóbb termékeket.

A legdrágábbak versenyében a CBA vezet: itt a többiekhez képest a listánkon szereplők közül 17 termék drágább. Őt követi a Lidl tíz árucikkel, harmadik a Tesco nyolccal. A Penny-ben mindössze két termék drágább a többi áruházban kaphatónál. A legnagyobb eltérés a CBA 399 forintos két literes szörpje és a Tesco 119 forintos hasonló terméke között található, de jelentős a különbség a CBA 589 forintért árult petrezselyemgyökere és a Penny 999 forintos ára között. A befőzési szezon elején megemelkedett az ecet ára is, a tavalyi 89-99 forinttal szemben 125-126 forintot is kérnek érte.

Összességében elmondható, hogy egyelőre nem látni a beharangozott óriási áremelkedéseket. A multik végül is tartják az árszintet, amit egyes termékeken elveszítenek, azt másikon behozzák.

Egyes árucikkekből a legolcsóbbak

 
(Forrás: Sonline 2010. szeptember)

---

Hatvanmilliós Vodafone-bírság

A Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. az Internet Basic mobilinternet-csomagról adott tájékoztatásaival tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), ezért 60 millió forint bírság megfizetésére kötelezte az operátort. A cég a fogyasztókat a GVH által vizsgált tájékoztatási eszközökön - így televíziós szpotokban, online bannereken, eladáshelyeken elérhető szórólapokon és plakátokon, citylight plakátokon, illetve a Vodafone által előfizetőinek megküldött One című magazinjában - kiemelt módon informálta az újonnan megjelenő internetes csomag áráról, ám e tájékoztatások nem nyújtottak valós képet a reklámozott mobilinternet-szolgáltatás meghirdetett kedvező díjáról és igénybevételének feltételeiről. A vizsgált tájékoztatások ugyanis a fogyasztó által jól észlelhető fő információként a szolgáltatás kedvezményes árát tüntették fel, anélkül hogy utaltak volna arra, hogy a feltüntetett összeg már a kedvezményes, csökkentett havidíjat jelenti. A GVH szerint a hazai fogyasztók vitathatatlanul legjellemzőbb tulajdonsága a termékekkel kapcsolatos árérzékenység. A szolgáltatás ára tehát az egyik legfontosabb olyan tulajdonság, melynek ismeretében az érdeklődő dönt arról, hogy azt igénybe kívánja-e venni, így e körülmény az ügyleti döntését alapvetően és egyértelműen befolyásolja.

A versenyhatóság a reklámok értékelése során figyelemmel volt arra is, hogy a vizsgált piacon rendkívül magas az „információs zaj”: a szolgáltatásokról mindhárom szolgáltató folyamatos reklámkampányokat tesz közzé, a termékpaletta rendkívül széles és változatos, az egyes rész-szolgáltatások szabadon kombinálhatóak egymással, az árak rendkívül változatosak és változékonyak. Ebből következően az átlagfogyasztónak különösen nehéz a számára megfelelő megoldást megtalálnia és kiválasztania.

A GVH a kiszabott bírság összegének meghatározása során figyelembe vette – a honlap elkészítése és a szórólapok költségei kivételével – a reklámkampány költségeit, valamint a súlyosító körülmények között többek között azt, hogy a Vodafone-t az elmúlt években a versenyhivatal többször elmarasztalta hasonló ügyekben. Enyhítő körülményként értékelte a GVH a kampány viszonylag rövid ideje (ám ezt ellensúlyozza némileg annak igen intenzív volta) és az előfizetők viszonylag alacsony száma mellett azt, hogy a kifogásolt magatartás egyetlen csomagra vonatkozott.

(Forrás: HVG, Napi Gazdaság, 2010. szeptember)

---

Pozitív fogyasztóvédelmi tapasztalatok
az idegenforgalmi főszezonban

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) által az idegenforgalmi főszezon első felében lefolytatott ellenőrzéseinek eredményei alapján megállapítható, hogy folytatódik a pozitív tendencia: az országos kifogásolási arány 20% alá esett vissza, és egyre több az olyan vendéglátó egység, ahol egyáltalán nem találtak kifogásolnivalót. A megállapított jogsértések súlya csekélyebb, a halmozott jogsértések száma pedig elenyésző volt.

Az NFH kiemelt figyelmet fordít a vendéglátó-ipari egységek ellenőrzésére az idegenforgalmilag frekventált időszakban is. A hatóság a sok vendéget vonzó vízparti nyaralóhelyek, strandok, wellness és gyógyturisztikai helyek, illetve különböző fesztiválok, rendezvények vendéglátó-ipari egységeinek ellenőrzésére helyezi a hangsúlyt.
A vizsgálatok elsődlegesen a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató vállalkozások és az árfeltüntetésre vonatkozó mulasztások kiszűrésére irányulnak, különös figyelmet fordítanak a vásárlói megkárosítások és többletszámolások kiszűrésére, a mérés hitelességének ellenőrzésére, az árfeltüntetési szabályok betartására.

2010. június 21. és július 25. közötti időszakban országszerte 6.432 próbavásárlást folytattak le, és összesen 3.798 vendéglátó-ipari egységben végeztek ellenőrzést. A felügyelőségek a fenti időszakban összesen 482 próbavásárlás során, illetve 750 egységben tártak fel jogsértést. A jogsértések jelentős részét (200 eset) a többletszámolások és megkárosítások tették ki, vagyis a hamis mérések, hamis számolások és a csomagolóanyag belemérése a termék tömegébe. Az üdítők szűkmérése, a meghirdetett akciós feltételek be nem tartása, a felszolgálási díj nem egyértelmű megjelölése, az eladási és egységárak feltüntetésének elmulasztása bár csökkenő számban, de még mindig visszatérő jellegű jogsértés.

A Hegyalja Fesztiválon végzett ellenőrzések esetében – szemben az elmúlt évek közel egyharmados kifogásolási arányával – a próbavásárlások során hamis számolásból, hamis mérésből, valamint csomagolóanyag belemérésből eredő vásárlói megkárosítást nem tárt fel. A Balaton Sound fesztiválon végzett ellenőrzések során sem 2009-ben, sem 2010-ben nem volt indokolt szankció alkalmazása. Az idei Visegrádi Palotajátékok és Váci Vigalom rendezvényeken folytatott vizsgálatok során a tömegre értékesített termékek visszamérésénél csomagolóanyag belemérését nem tapasztalta, a mérlegeket a mérések előtt minden esetben kitárazták.

A pozitív tapasztalatok ellenére elvétve még mindig akadtak olyan kirívó jogsértések, amelyek mellett nem lehetett elmenni. A fővárosban találtak olyan egységet, ahol az áru értékesítéséhez használt mérleget legutoljára 1989-ben hitelesíttették, továbbá egyes digitális mérlegek nem minden esetben rendelkeztek hitelesítéssel. Súlyos, a vásárlókat megkárosító magatartásnak minősült, amikor egyes vállalkozók nem a kihelyezett külső vagy belső ártájékoztatásnak megfelelően, hanem magasabb áron számították fel a termékeket, továbbá a nyugták átadásának elmaradása még mindig gyakori problémaként merül fel.

A Forma-1 Magyar Nagydíj területén és a Hungaroring környékén összesen 164 ellenőrzést végeztek 2010. július 30. és augusztus 1. között. A 164 ellenőrzésből 27 esetben tártak fel valamilyen jogsértést, amely 16,5%-os összesített kifogásolási arányt jelez.

A hatóság 115 vendéglátó-ipari egység ellenőrzését végezte el, melyből pótolható hiányosságok (ár, illetve kiszolgálási mennyiség feltüntetésének elmulasztása, hitelesített mérőeszköz, kereskedő adatainak hiánya) miatt – felhívást követően – 18 esetben folytatott le utóellenőrzést.

A helyszínen ellenőrzés alá esett a taxiszolgáltatás is, összesen 23 esetben történt meg a szabályok betartásának vizsgálata, ebből 11 próbautazással, 12 álló taxival zajlott. Kifogás csak a próbautazással egybekötött ellenőrzések során merült fel, 6 alkalommal. Jellemző hiányosságként jelentkezett a nyugtaadás elmaradása, egy esetben a taxiengedélynek, valamint a taxaméter hitelesítésnek a hiánya, illetve egy esetben fordult elő a taxaméter manipulálása, utóbbi esetben a taxi a 3.5 km-es úton az óra szerint 13.5 km-t tett meg. A szabálytalanságok miatt minden esetben fogyasztóvédelmi eljárás indult.

Sor került 3 mutatványos berendezés és a közeli aquaparkban 21 csúszda ellenőrzésére, a felügyelőség a go-kart pálya esetében állapított meg szabálytalanságot, ahol üzemeltetési naplót egyáltalán nem vezettek. Az üzemeltető ellen fogyasztóvédelmi eljárás indult. A hatóság napszemüvegek forgalmazását 2 kitelepülő vállalkozásnál ellenőrizte, egy esetben a termékek nem megfelelő jelölése miatt piacfelügyeleti eljárást indult.

A tapasztalatok pozitívak az idei Sziget fesztivállal kapcsolatban, az eddig eltelt öt nap alatt 79 ellenőrzött vendéglátóipari egység közül csak tizenegy esetben merült fel valamilyen kifogás. Azonban a felügyelők felhívására a hiányosságokat azonnal pótolták a kereskedők. A vendéglátó egységeknél a nyugtaadást, és az árfeltüntetést ellenőrzik. Az utóbbival akadtak néhol gondok, de felhívásra pótolták a hiányosságokat. Néhol pedig nem tüntették fel a kereskedő nevét, elérhetőségét. Nyugtát eddig mindenhol adtak.

A mutatványos berendezéseknél mindössze egy kirívó eset volt, az egyik üzemeltető három mutatványos berendezéssel kapcsolatban az üzemeltetési napló nem volt megfelelő, előre kitöltötték az adatokat. Ebben az esetben indokolt a fogyasztóvédelmi eljárás megindítása.

(FVA összeállítás, Forrás MTI, NFH)

---

Nem törlik az ingatlanhirdetők adatait, de számlát küldenek

Kötelesek törölni az ingatlankereskedelemmel és ingatlanhirdetéssel foglalkozó portálok üzemeltetői a felhasználók hirdetéseit oldalaikról az ügyfelek kérésére - írja a Napi Gazdaság.

Jogosulatlan adatkezelést végeznek az ingatlanbazar.com és az ingatlandepo.com nevű portálok, amikor ügyfeleik kérésére sem törlik a hirdetéseket és azok adatait - foglalt állást az ügyben Jóri András adatvédelmi biztos. A biztoshoz több panasz érkezett az oldalak üzemeltetőinek eljárásával kapcsolatban.

A portálok 30 napos ingyenes hirdetési lehetőséget kínáltak a felhasználóknak, azonban több panaszos arról számolt be, hogy ennek lejártával - miután szerették volna hirdetésüket és megadott személyes adataikat törölni - nem engedte a rendszer a regisztráció törlését. A cég ezt követően a 30 napos ingyenes időszak lejártára hivatkozva kiszámlázta az ügyfeleknek a 30 napon túli időszak fizetős szolgáltatásáért járó összegeket.

Az ügyfelek tiltakozása esetén a hirdetések további megjelenítése, személyes adatok ilyen módon történő kezelése a honlapon adatvédelmi szempontból nem jogszerű - szögezte le Jóri. Ezt a módszert nem lehet szankcióként alkalmazni a követelés behajtása érdekében.

(Forrás: Pénzcentrum – NG 2010. május)

---

Pórul járhatunk a befizetéssel, hiába tartjuk be a csekken szereplő határidőt

A sárga csekken feltüntetett fizetési határidő lejárata előtt legalább két nappal korábban érdemes befizetni a pénzt a postán, miután májusban változtak a csekkbefizetéssel kapcsolatos szabályok.

A 2010. április 30-áig érvényes szabályok szerint a befizetést igazoló postai bélyegzőn szereplő dátum jelentette a teljesítés időpontját. A 2010. május 1-jétől érvényes előírások szerint a befizetés azon a napon teljesül, amikor a pénz a kedvezményezett, azaz a szolgáltató számláján megjelenik. A posta részére a jogszabály maximum két napot engedélyez a befizetett összeg címzetthez történő átutalására.

Fogyasztóvédelmi szervezetek azt kérik a szolgáltatóktól, hogy tanúsítsanak fogyasztóbarát magatartást, a számlákon, a kísérő számlalevelekben szembetűnő módon hívják fel a figyelmet a változásra, és adjanak türelmi időt a változás megszokásához.
A fogyasztóvédők szerint ügyfélbarát megoldás lenne, ha a csekkeken a befizetés határnapját tüntetnék fel, nem pedig a pénz beérkezésének határidejét. Ezt a módosítást a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény, és annak nyomán a Magyar Nemzeti Bank rendelete (A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009 (VIII.6.) MNB rendelet) írja elő.
A jegybank közölte: az uniós elveket követő változtatásra azért volt szükség, mert az eddigi törvények azt tekintették fizetésnek, amikor a postai dolgozó átveszi a pénzt az ügyféltől.

---

Légi közlekedés:
a rendkívüli helyzetben is érvényesek az utasjogok

A légijárat törlése esetén Magyarországon – csakúgy, mint az Európai Unió többi tagállamában – a 261/2004/EK rendelet szabályai az irányadók. A hivatkozott szabályozás alapján járattörlés esetén az utasok jogosultak a megfelelő ellátásra, kérhetik a jegyár visszatérítését vagy az átfoglalást, az egyébként járó kártalanításra ugyanakkor - figyelemmel a rendkívüli helyzetre - nem tarthatnak igényt.
A hivatkozott rendelkezések szerint egy járat törlése esetén az üzemeltető az érintett utasoknak fel kell hogy ajánlja

• a jegy árának a vételi ár szerinti visszatérítését hét napon belül az utazás meg nem tett szakaszára vagy szakaszaira, továbbá a már megtett szakaszra vagy szakaszokra, amennyiben a repülőút az utas eredeti utazási tervével kapcsolatban már nem szolgál semmilyen célt, vagy adott esettben a következővel együtt, illetve

• az átfoglalás lehetőségét összehasonlítható szállítási feltételek mellett
  - a végső célállomásukhoz a legkorábbi alkalommal, illetőleg
  - a végső célállomásukhoz egy későbbi időpontban, amikor az utasnak megfelel, az ülőhelyek rendelkezésre állásától függően.

Mindezek mellett az üzemeltető az utasoknak díjmentesen a várakozási idővel ésszerű arányban étkezést és frissítőket köteles felajánlani, valamint díjmentesen két telefonhívást, telex vagy faxüzenet, vagy e-mail küldését.
Átfoglalás esetén – ha az új légijárat indulási időpontja ésszerű számítás szerint legalább a törölt járat tervezett indulását követő nap – szállodai elhelyezést kell felajánlani abban az esetben,

• ha egy vagy több éjszakás ott tartózkodás szükséges vagy

• ha az utazónak a szándékaihoz képest tovább kell ott tartózkodnia.

Mindemellett ez utóbbi esetben fel kell ajánlani a szállítást a repülőtér és a szálláshely (hotel vagy egyéb) között. Járattörlés esetén a légi utasoknak joguk van a rendeletben meghatározottak szerinti kártalanításra.
A rendelet ugyanakkor kimondja, hogy az üzemeltető légifuvarozó nem köteles kártérítést fizetni, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. Egyes légiutas jogok gyakorlásának pontos feltételei és részletei az EK rendeletben találhatók.

(Forrás: NFH)

---

A fogyasztói csoportok kockázatai

Az elmúlt hónapokban egyre több fogyasztói csoportot szervező vállalkozás jelent meg a piacon. Ezek a cégek sok helyen reklámozzák szolgáltatásaikat. A hirdetéseket olvasók jelentős része azonban továbbra sincs tisztában, mi is az a fogyasztói csoport.
Emiatt sokan panaszkodnak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál vagy a Gazdasági Versenyhivatalnál, ahogy a Fogyasztóvédő Alapítványhoz is sok hasonló bejelentés érkezik.
A hatóságok összegyűjtötték a leggyakrabban felmerülő kérdéseket és az azokra adott válaszokat.

Kiket igyekeznek beszervezni a fogyasztói csoportokba?
A nehéz anyagi helyzetben levő, jövedelemigazolással nem rendelkező, azonnali pénzügyi segítségre szoruló embereket, a bankok számára nem hitelképes, „BAR-listás” adósokat, nyugdíjasokat. A fogyasztói csoportokat szervező cégek azonban gyakran kínálják szolgáltatásaikat vállalkozások számára is.

A fogyasztói csoporttól hitelt kapok?
Nem. Ha banktól vesz fel kölcsönt, akkor a szerződés aláírását követően azonnal hozzájut a pénzhez. Fogyasztói csoportok nem nyújthatnak hitelt.

Miért gondolják sokan azt, hogy a fogyasztói csoporton keresztül
kölcsönhöz juthatnak?
 Azért, mert a fogyasztói csoportokat szervezők reklámjai ezt sugallják. A hirdetésekben a „fogyasztói csoport”, a „pénzre van szüksége?”, vagy a „kezes és jövedelemigazolás nélkül” kifejezések szerepelnek, egyéb információk nem. Ezek alapján az olvasó könnyen arra a következtetésre juthat, hogy azonnal készpénzt kap. A valóság ezzel szemben az, hogy a fogyasztói csoport tagjai egyáltalán nem kapnak készpénzt, csak vásárlói jogot szerezhetnek.

Mi is az a fogyasztói csoport?
A fogyasztói csoport tagjai mondhatni egymásnak adnak kölcsön. Mindenki rendszeresen befizet egy bizonyos összeget, majd az így összegyűlt megtakarításból megvásárolják a szerencsés tagnak az általa kiszemelt terméket (autó, lakás stb.). Akár szerencsével jár egy tag, akár nem, tovább kell fizetnie a számára meghatározott törlesztést egészen addig, amíg a csoport minden tagja hozzá nem jut az általa megszerezni kívánt áruhoz vagy szolgáltatáshoz.

Hogyan dől el, hogy ki kapja meg az általa megszerezni kívánt dolgot?
Alapvetően kétféle módon döntenek: előtörlesztés vállalással és/vagy sorsolással.
Az adott hónapban általában az a tag jut hozzá a vásárlói joghoz, aki a legtöbb előtörlesztést vállalta. Ha valaki előtörlesztést vállal előre kifizeti a még meg sem kapott pénzösszeg egy részét. Amennyiben több ilyen tag is van, közülük sorsolással döntik el, hogy ki juthat hozzá a vásárlói joghoz.
Az is előfordulhat, hogy kizárólag sorsolás alapján dől el, hogy ki kapja meg az igényelt összeget. Tehát akinek kedvez a szerencse, az azonnal hozzájut a vásárlói joghoz, akinek nem, annak akár évekig várnia kell a sorára. Fontos tudni, hogy a csoport többi tagjának előtörlesztés-vállalása nem kiszámítható, így a vásárlói jog mielőbbi megszerzése – a saját anyagi lehetőségeink mellett – a szerencsén múlik.

Megbízható cégek szervezik a fogyasztói csoportokat?
A fogyasztói csoportokat szervező vállalkozások általában nem rendelkeznek a reklámokban feltüntetett összegekkel. Ezek a cégek nem állnak kapcsolatban bankokkal sem, amelyek rendelkeznének ezekkel az összegekkel. A csoportszervező vállalkozás nem bank, semmilyen pénzügyi szolgáltatást nem végezhet, hitelt nem nyújthat.
Kizárólag a fogyasztói csoportok szervezését és működtetését végzi. A fogyasztói csoportokba befizetett pénzek esetleges eltűnése esetén sem egyetlen hatóság, sem a bíróság nem tudja kártalanítani a tagokat.

Egyáltalán: készpénzhez jutok?
Nem. A fogyasztói csoportok nem pénzt, hanem vásárlói jogot adnak A megvásárolni kívánt autó vagy lakás értéke az az összeg, amelyre a hirdetések vonatkoznak. A hirdetésben sugalltakkal ellentétben a fogyasztói csoport tagja tehát nem készpénzhez jut, hanem a szerződésben szereplő áru vagy szolgáltatás tulajdonjogához. Ha például a tag a szerződés szerint az igényelt összeget autóvásárlásra kívánja felhasználni, akkor - amennyiben hozzájut az igényelt összeghez - azt csak autóvásárlásra fordíthatja. Ráadásul a vételárat nem a fogyasztói csoport tagja kapja, hanem közvetlenül az autó értékesítőjének fizetik ki.

Mikor juthatok az ígért javakhoz?
Mivel a vásárlói jog elnyerésének időpontja nagyban függ a szerencsétől, ezért előre ezt nem lehet tudni. Még az is előfordulhat, hogy csak a futamidő végén, 5, 10 illetve 15 év múlva jut hozzá.

A havonta befizetett törlesztőrészletek után gyűlik kamat is?
Nem. A havi befizetések nem kamatoznak, tehát ha sem a nagy összegű befizetés, sem a szerencse révén nem kerülünk rövid időn belül kiválasztásra, akkor - szemben egy banki megtakarítással - nem lesz semmilyen gyarapodásunk az időközi infláció ellensúlyozására.

Ezek szerint az is előfordulhat, hogy hosszú évekig csak befizetek, de nem jutok például lakáshoz vagy autóhoz?
Igen, sőt sajnos ez a jellemző.

Ha be szeretnék lépni egy fogyasztói csoportba, mit gondoljak végig?
Azt kell átgondolni, hogy valóban a fogyasztói csoport-e a legmegfelelőbb módja a megvásárolni kívánt termék vagy ingatlant megszerzésének? A vásárlói jog értéke beszűkíti a lehetőségeket.
Előfordulhat, hogy a fogyasztói csoport tagja csak több szerződés megkötésével juthat olyan összegű vásárlói joghoz, amire szüksége lenne. Csakhogy ebben az esetben az egyes vásárlói jogok elnyerésének időpontja eltérő lehet, így lehetetlen azokat egyszerre felhasználni.

Ha már beléptem egy fogyasztói csoportba és rájöttem, hogy az nem nyújt számomra hitelt, kiléphetek belőle?
Ha a fogyasztói csoport tagja az aláírástól számított 30 napon belül meggondolja magát és szeretné felbontani a szerződést, akkor egy tízezer forint körüli összeg kivételével a már befizetett regisztrációs díjat és havi részletet/részleteket a fogyasztói csoportot szervező vállalkozás visszatéríti. Amennyiben „előtörlesztést” vállal a következő közgyűlésre, úgy a szerződéstől a közgyűlés napjáig állhat el.
Érdemes ugyanakkor odafigyelni arra, hogy a leendő tagoknak a szerződés megkötésekor általában 1-2 havi részletet kell befizetniük, így az elállási idejük a közgyűlés napjáig – mely akár a szerződéskötést követő napra is eshet – lerövidül. A 30 napos határidő leteltével, vagy a közgyűlés után a fogyasztói csoport tagja csak rendes felmondással szüntetheti meg a szerződést. Ilyenkor azonban a regisztrációs díjat nem, a már befizetett havi részletet/részleteket pedig csak a futamidő végén, de kamatok nélkül kapja vissza.
Az a tag, aki kiválasztásra került és hozzájutott az általa megszerezni kívánt vagyontárgyhoz, a szerződést rendes felmondással nem szüntetheti meg, amíg a szerződésben meghatározott valamennyi fizetési és egyéb kötelezettségeinek maradéktalanul eleget nem tett.

(Forrás: A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság felhívása alapján. 2010. április)

---

Húsvét -  Íme az ársorrend - alulmaradt a Tesco

Sohasem volt ennyire csekély - mindössze 89 forint - a különbség a kereskedelmi aranyháromszögben működő hipermarketekben a Napi által összeállított húsvéti kosár értékénél. A húsvéti ármustra nyertese most a Cora, a vesztese pedig a Tesco lett, az Auchan középre került.

Az egyhangú jelzővel is lehetne illetni az idei húsvéti ármustrát – legalábbis a kereskedelmi aranyháromszögben működő hipermarketekben összeállított kosarak értékének összegét tekintve. Mindhárom áruházban ugyanis 7200-7300 forint körül szórtak az összegek. Jobban megnézve azonban kiderül, hogy rég nem volt ilyen izgalmas a kosár, merthogy szinte minden termék ára csökkent. (A 11 elemből 6-nál egyértelműen, 3-nál egy-egy kivételtől eltekintve.) Ennek ellenére a kosárértékek mind növekedtek. A Napi kosara arra világít rá, hogy ha valaki nem tudatosan vásárol, ugyanakkor nem kíván lemondani egy-egy élvezeti cikkről, akkor hiába a válság okozta árcsökkenés (több termékkategóriában), a spórolásnak „lőttek”.
A Napi kosarának árát a hétdecis Unicum hajtotta fel 2009-hez képest. Egy évvel ezelőtt vagy nagyon olcsó volt a termék, vagy most mutatkozik meg az árban a szeszes italokra kivetett jövedéki adó emelkedése. A termék ára ugyanis egy év alatt az üzletekben 600-700 forinttal emelkedett – ez nem csak szembeötlő, de a kasszánál bosszantó is lehet. A legérdekesebb változás a húsvéti kosárnál, hogy most először verte meg a Cora Unicum-árát a másik két konkurens, korábban jellemzően mindig a törökbálinti hipermarketben lehetett a szeszes italt a legkedvezőbb áron megvásárolni. A Cora tavaly húsvétkor is olcsóbb volt és karácsonykor is megdöbbentően alacsony áron kínálta a terméket – ajándékkal együtt. Ezt vagy nehezményezte a két konkurens a gyártónál, vagy a gyártó osztott-szorzott és inkább eltekintett az akciózástól. Jóllehet mindhárom hipermarket a fő sorra (ahova az akciós termékeket teszik) helyezte ki az Unicumot, amely ugyancsak nem két fillér polcpénzébe kerülhet a gyártónak.

A füstölt-főtt lapockánál a Tesco és az Auchan is alaposan aláment a tavalyi árnak, kizárólag a Cora tartotta a 2009-es (akkor is magasabb) árszintet, kérdés persze, milyen minőségi eltérések vannak a termékek között. Ugyanis a lap által összehasonlított termékek a legolcsóbbak voltak. Bár már tavaly úgy tűnt, hogy a piacot nem lehet befolyásolni az elképesztően alacsony árakkal, a volument sok esetben ezek a cikkek generálták, még úgy is, hogy rendkívül jó minőségű termékek kerültek a polcokra (a hagyományos piaci árakhoz képest) jóval kedvezőbben. Szembeötlően olcsóbb lett a Rama és a tojás is megtalálja lassan a megfelelő árszintjét. A válságban elmaradó vevők, illetve a korai húsvéthoz igazított, egy hónapja tartó akciók miatt ugyanis enyhén szólva is nem mutatkozik roham az üzletekben, így az alkalmazottak képesek rendben tartani a boltot. Mindenhol katonás rendben sorakozó árukészlet, rend és tisztaság, a polcok vezetik a vevő kezét, gondolkodás nélkül lehet vásárolni, ám így elmarad a felfedezés öröme. Ráadásul még az árazásnál sincs a megszokott kuszaság, így a vevőszolgálaton sem kell kötözködni – vagy alkudozni.

Csoki vagy tejbevonó?
Töméntelen mennyiségű csokifigura került idén is polcokra. Az eltérő súly miatt a Napi elsősorban a kilogrammonkénti egységárakat nézte. A tapasztalat az, hogy továbbra is megtalálhatóak az üzletekben a 1100-1500-2000 forint kilogrammonkénti egységáras tejbevonós figurák, de ezeket igyekeznek az üzletek a sarokba tenni és a magasabb minőségű, 3500-5000 forintos egységárú termékeket szem elé rakni. Ezek jellemzően márkás csokifigurák, kiszereléstől függően 350-500-900 forintba kerülnek. Mindhárom üzletben megtalálható a legmagasabb, 12-13 ezer forintos (kilogrammonkénti egységárban számolva) termékek is, jellemzően ezek is a fő polchelyeket foglalják el, jelezvén, hogy van rájuk igény.

(Forrás: Napi Gazdaság április 1.)

---

A UPC-nél vizsgálódik a fogyasztóvédelem

A UPC kínálatából kivett idegen nyelvű csatornák miatt folytat vizsgálatot a fogyasztóvédelmi hatóság. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) vizsgálatot folytat annak kapcsán, hogy a UPC Magyarország Kft. 2010 február 1-jén mintegy tizenkét tv-csatornát kivett az analóg kábeltelevíziós csomagokból és azokat csak digitális módon tette elérhetővé.
A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) szerint a cég szabályosan járt el. Az NFH-hoz egyebek között a német nyelvű adások miatt több panasz is érkezett az ügyben, így a hatóság jelenleg hatókörvizsgálatot folytat, aminek feladata annak megállapítása, hogy egyoldalúan módosított-e szerződést a UPC. Brenner Koloman, az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniója (FUEV) német munkacsoportjának elnöke a hét során egy közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy "több régióban - így Budapest környékén és Nyugat-Magyarországon - megoldatlan a német nyelvű adások vétele, különösen a szinte monopolhelyzetet élvező UPC és T-Home körzeteiben".
A FUEV elnöke arra hivatkozott, hogy az Európa Tanács nyelvi chartája által Magyarország kötelezte magát arra, hogy az anyaország közszolgálati műsorait, így az osztrák ORF és a német ARD, ZDF műsorait hozzáférhetővé tegye azokon a településeken, ahol jelentős számban él német kisebbség. Szűcs László, a UPC kommunikációs igazgatója szerint az analóg csomagokból valóban eltűntek az általános profilú külföldi, idegen nyelvű tévéadások. Digitális csatornákon azonban február óta mindenhol elérhetőek, míg korábban az analóg kapacitás nem tette lehetővé ezek országos sugárzását - tette hozzá. Az igazgató cáfolta, hogy a német nyelvű sugárzás az ország több pontján megoldatlan. Mint mondta: egy külön előfizethető digitális kiscsomagban 300 forintos áron bárhol elérhetőek a FUEV által említett csatornák.
Szűcs úgy véli, a digitális szolgáltatás megrendelése nem jelent komolyabb fogyasztói többletterhet a kábeles csatornához képest, a cég az átálláshoz dekódert biztosít. Az NHH úgy találta, hogy a UPC a hírközlési szabályokban és saját általános szerződési feltételeiben foglaltak szerint járt el. A UPC a csatornakiosztás összetételének és a programcsomagok árának változásáról a hatóságot és az érintett előfizetőket időben értesítette, így a hatóság nem talált szabálytalanságot. Arról egyelőre sem az NHH, sem az NFH illetékese nem tud, hogy a T-Home szolgáltatásai kapcsán bárki panaszt tett volna.

(Forrás: NG 2010. március 12.)

---

Március 1-től a fogyasztó mondhatja meg, maximum mennyiért barangol!

Március 1-től a mobilszolgáltatóknak valamennyi, az Európai Unió területén mobilinternet-roamingot használó ügyfelük számára lehetővé kell tenniük, hogy a szolgáltatás igénybe vételekor választhassanak egy olyan felső határt, amelynél az adott időszakban csak a fogyasztó külön kérésére lehet magasabb az adatforgalomért fizetendő számla.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. júniusi rendelete szerint a szolgáltatók több korlátot is megállapíthatnak, akár összegben, akár adatforgalomban meghatározva a limitet. A megállapított limitek közül az úgynevezett alapértelmezett összeghatár a számlázási időszakban nem haladhatja meg a nettó 50 eurót. Ez a megoldás nagyban javítja a fogyasztók helyzetét és hozzájárul ahhoz, hogy ne legyenek sokkoló számlák, azaz a jövőben ne fordulhasson elő, hogy valaki egy néhány napos külföldi tartózkodás és átlagos internetezés után több 10-, vagy esetleg 100 ezer forintos mobilinternet-roaming számlával szembesüljön.
A rendelet szerint a szolgáltatók a korlátot adatmennyiségben is kifejezhetik, feltéve, hogy az ügyfeleket előre tájékoztatják a megfelelő pénzügyi vonzatokról. Amennyiben a szolgáltató a határt adatmennyiségben szabja meg, akkor sem lehet az egyik felkínált határ a nettó 50 eurós alapértelmezett értéknél magasabb. A rendelet értelmében július 1-jétől az 50 eurós határ beállítását minden olyan ügyfélnél alkalmazni kell, aki nem választott más értéket. A szolgáltatóknak a barangoló ügyfeleiket SMS-sel, e-mail üzenettel, vagy a számítógépen felugró ablakkal tájékoztatniuk kell arról, hogy elérték a pénzügyi vagy adatforgalmi korlát 80 százalékát. Biztosítani kell az ügyfelek számára a jogot, hogy kérjék szolgáltatójuktól az ilyen értesítések küldésének megszüntetését, illetve hogy bármikor díjmentesen kérjék a szolgáltatás visszaállítását.
Ha az ügyfél forgalma túllépi a pénzben, vagy adatban megállapított korlátot, akkor a szolgáltatónak szintén üzenetet kell küldenie, és jeleznie kell, hogy a felhasználó hogyan kérheti a szolgáltatás folytatását, illetve fel kell tüntetni a határértéken felüli egységekhez kapcsolódó költségeket. Amennyiben a barangolást végző ügyfél nem válaszol a kézbesített értesítésnek megfelelően, a szolgáltatónak haladéktalanul meg kell szüntetnie a barangolásos adatátviteli szolgáltatás nyújtását, nem számolhat fel további díjat, kivéve, ha és ameddig az ügyfél kéri a szolgáltatások további vagy újbóli nyújtását.
2010. november 1-jétől, amennyiben a barangolást végző ügyfél pénzügyi vagy adatforgalomra vonatkozó limit-funkciót igényel, vagy annak megszüntetését kéri, a váltásnak a kérelem kézhezvételét követő egy munkanapon belül, ingyenesen kell megtörténnie, és nem köthető az előfizetés más részeire vonatkozó feltételekhez és korlátozásokhoz.
Az uniós barangolásról szóló rendelet hatálya csak az EU tagállamokra, valamint Norvégiára, Izlandra és Liechtensteinre terjed ki.

(Forrás: Nemzeti Hírközlési Hatóság)

---

A Tesco és a Spar csodafegyvere: ez kell a magyar vásárlónak

Tovább zuhan a lakossági vásárlókedv

Decemberben tovább folytatódott a kiskereskedelmi forgalom volumenének csökkenése. Az előző hónaphoz képest 0,7 százalékos volt a visszaesés - derül ki a KSH legfrissebb adataiból. A saját márkás termékek ugyanakkor tovább tarolnak. Tavaly mindössze egyetlen olyan hónap volt, amikor a kiskereskedelmi forgalom emelkedni tudott, az is csupán az áfa-emelés által kikényszerített előrehozott fogyasztás eredménye volt.
Az éves index ugyan emelkedett, de valójában a lakossági vásárlások továbbra is csökkenő trendet mutatnak. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben 2009-ben 7279 milliárd forint értékű árut forgalmaztak, ebből decemberben az éves forgalom 10%-a, 753 milliárd forint realizálódott. 2009-ben a kiskereskedelmi eladások 45%-a az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes, 15-15%-a az üzemanyag-, valamint a bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelmi üzletekben bonyolódott; a többi üzlettípus együttes részesedése 25% volt.

Forrás: KSH

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek értékesítésének volumene 2009-ben 3,9, decemberben 3,8%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. 2009. decemberében az eladások jelentős részét (92%-át) lebonyolító vegyes termékkörű üzletek (hiper- és szupermarketek, vegyesboltok) eladásai 3,8%-kal maradtak el a 2008. decemberitől.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma 2009-ben 8,7, decemberben 12,7%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához mérten. 2009 utolsó hónapjában szinte minden üzlettípusban csökkent a forgalom: az előző év decemberéhez viszonyítva továbbra is jelentős mértékű volt a visszaesés az iparcikk jellegű vegyes (28,5%), valamint a bútor-, háztartásicikk-, építőanyag- (18,2%) üzletekben.

Forrás: KSH

Az országos kiskereskedelmi forgalomból továbbra is Közép-Magyarország képviselte a legnagyobb részt, aránya 2009 III. negyedévében 36% volt. A többi régió egyenként 9-12%-ban részesedett a kiskereskedelmi forgalomból.
A III. negyedévben minden régióban csökkent a kiskereskedelmi üzletek értékesítésének volumene - a legkevésbé Észak-Magyarországon (5,7%), a leginkább Közép-Dunántúlon (8,1%).
Folytatódó visszaesés 2010-ben? Jól jelzi a vásárlási kedv (lehetőség) csökkenését, hogy a három éve tartó visszaesésen belül 2009 utolsó negyedéve volt a legsúlyosabb.

Forrás: KSH

Az idei esztendőben vélhetően kitart a lassító erők egyike, a lakossági eladósodási lehetőségek beszűkülése. Kérdés, hogy a személyi jövedelemadó csökkenése elegendő mértékben erősíti-e a vásárlóerőt ahhoz, hogy a folyamat megálljon. Valószínűleg nem, a jegybank tavaly novemberben például a háztartások fogyasztási kiadásaiban további 3 százalékos visszaesést jelzett előre, a januári konvergenciaprogramban -2,5 százalékos index szerepel. Egyre jobban kedveljük a saját márkákat A csökkenő vásárlási kedvet látva nem meglepő, hogy élelmiszer vásárlásánál majdnem minden negyedik forintot a boltláncok saját márkás termékeiért adtak ki a vevők tavaly.
Ez mintegy 300 milliárd forintot jelent - állapította meg a Nielsen piackutató vállalat, az általa mért 90 élelmiszer kategória kiskereskedelmi forgalma alapján. Az arány érzékelhetően nőtt az előző évhez képest. Háztartási vegyiárunál és kozmetikumnál minden hatodik forint (50 milliárd forintnál több) került a pénztárakba kereskedelmi márkás termékekért, állapítja meg a Nielsen 60 termékkategória bolti eladása alapján.
Főként a diszkontok terjedésének következménye, hogy az élelmiszer teljes bolti forgalmából 21 százalékról 23-ra emelkedett a kereskedelmi márkák részaránya, egyik évről a másikra, értékben. Háztartási vegyiárunál 15-ről 17 százalékra változott a mutató, szintén értéket tekintve. A kereskedelmi márkás árucikkeket csak egy vállalat vagy egyetlen lánc üzletei forgalmazzák, és általában a cég nevével jelzik őket, mint például Coop, Spar vagy Tesco.
Sokszor azonban fantázianevet kapnak a csak egy cégnél kapható saját márkás termékek, többek között a Drogerie Markt, Lidl vagy Penny Market egységeiben. A diszkontok - forintban mért - élelmiszer forgalmából 54 százalékra nőtt saját márkás termékeit részaránya, míg háztartási vegyiárunál és kozmetikumnál 56 százalékra. Hipermarketeknél a mutató értékben, élelmiszereknél 14, háztartási vegyiárunál pedig 9 százalék. Szupermarketeknél 24, illtetve 17 százalék.

(Forrás: KSH, Pénzcentrum 2010. 02. 25.)

---

BKV – Kellene egy próbaper

Azok, akik egy meghatározott időszakra szóló jegyet vagy bérletet váltottak, a BKV szolgáltatásainak csak egy töredékét tudják igénybe venni a sztrájk miatt. A közlekedési vállalat vis maiorra hivatkozva nem akar kártérítést fizetni. Egy jogi szakértő szerint viszont egy próbapert megér az ügy, hiszen korántsem biztos, hogy a BKV igazolni tudná: valóban külső és elháríthatatlan oknak minősül a munkabeszüntetés.

Külső és elháríthatatlan ok?

Alapesetben jár a kártérítés annak, aki kifizet valamit, de azért nem kap teljesítést a szolgáltatótól, ez ugyanis szerződésszegésnek minősül – mondta Bátki Pál ügyvéd, kártérítési jogi szakértő. A BKV azonban most arra hivatkozik, hogy a sztrájk egy vis maior helyzetnek minősül, márpedig a vis maior helyzetek mentesítik a feleket, hogy a szerződéses kötelezettségüket teljesítsék.
Kérdés azonban, hogy valóban vis maiornak tekinthető-e a sztrájk, ennek szabályozására ugyanis még nem alakult ki joggyakorlat. „Attól, hogy a BKV kijelenti, ezt annak tekinti, korántsem biztos, hogy a bíróság előtt is megállna ez az érvelés”. Vis maior eseményről ugyanis akkor beszélhetünk – klasszikusan ilyenek a természeti katasztrófák, mint például egy földrengés –, ha egyfelől valamilyen külső ok vagy tényező okozza azt, másfelől pedig elháríthatatlan annak bekövetkezte.
Ha pert indítanának a cég ellen, akkor azt a BKV-nak kellene bizonyítania, hogy a sztrájk egy külső ok által kiváltott, elháríthatatlan szituáció. Márpedig korántsem biztos, hogy az emberi döntések következtében előállt helyzet elháríthatatlannak mondható, hiszen az emberi viselkedés – szemben a természeti jelenségekkel – igenis irányítható. Akár azt is mondhatjuk – bár kétséges, hogy ez az érvelés megállná-e a helyét a bíróságon –, hogy ha a sztrájk bármelyik napján megállapodnak, azzal máris igazolódik, hogy nem volt elháríthatatlan a munkabeszüntetés, hiszen a megállapodást már annak megkezdése előtt megköthették volna.

Jó lenne egy próbaper
A BKV-nak az a döntése, hogy vis maiorra hivatkozva elzárkózzon a kártérítés kifizetésétől, nem feltétlenül csak azzal magyarázható, hogy spórolni akar a havi felnőtt bérleteken nagyjából napi 300 forintot. Bátki Pál inkább arra gondol, hogy azért döntött így a közlekedési cég, mert ha elismerné a bérletesekkel szembeni kártérítési felelősségét, akkor megnyílna az út az egyéb kártérítési igények előtt is. És itt nem feltétlenül csak néhány ezer forintos taxiszámlákra kell gondolni, hanem akár komolyabb értékű kártérítési, például elmaradt haszon miatt benyújtott kártérítési igényekre is.

A piaci szolgáltatók komolyan veszik
Pedig más iparágakban nagyon komolyan veszik az ügyfelek kiszolgálását, és kimaradás esetén a kárpótlását. Emlékezetes a T-Mobile tavaly decemberi leállása, amikor órákra megbénult a cég mobilhálózatának egy része. Nem tudjuk, hogy mennyi ügyfelet érintett a leállás, azt viszont igen, hogy a T-Mobile összes, nagyjából ötmillió ügyfele mind kapott kárpótlást - tíz ingyen lebeszélhető percet.
A T-Mobile-nak az eset 700 millió forintjába került. Az internetszolgáltatók az általános szerződési feltételekben közlik a rendelkezésre állás idejét. A UPC például egy nemrég bejelentett üzleti díjcsomagjánál éves szinten 95 százalékos rendelkezésre állást vállal, saját mérései szerint 99 százalékot teljesít, és 100 százalékot próbál elérni. Ha valamilyen hiba miatt a szolgáltatást nem lehet igénybe venni, és a kiesés átlépi a rendelkezésre állás 95 százalékos vállalt határát, akkor a szolgáltató kötbért fizet, aminek a mértékét az előfizetői díjból számítják ki.
Az előző hat hónapban befizetett összegből kiszámolják az egy napra jutó átlagos díjat, és minden egyes késedelmes nap után ennek a nyolcszorosát fizetik ki. Rövidebb ideje kötött szerződés esetén egy napi kimaradásért egy napi jóváírás jár. Ha ez lenne érvényes a BKV-ra, akkor akár napi 8-szor 313,3 forintos (azaz 2506,6 forintos) kötbért lenne kénytelen fizetni a cég. Három napra az 7519,9 forint lenne a legalább 30 napos bérletet váltóknál.

Késésnél és járattörlésnél is jár kártérítés
A légitársaságoknál főleg a fapadosok piacra lépésével szaporodtak meg a késések. A diszkont modell miatt ugyanis ezeknél a társaságoknál sokkal kevesebb időt tölt a földön a gép, folyamatosan mozgásban van, így gyakrabban előfordulnak késések is. A szaporodó utaspanaszok miatt az EU is foglalkozott az üggyel, 2004 elején a miniszteri tanács jóváhagyta azt a szabályozást, mely szerint túlfoglalásnál és késésnél az addiginál nagyobb kártérítés jár az utasnak – késéstől és távolságtól függően akár 600 euró is. A rendelet egy évvel később, 2005 elején lépett életbe, de a légitársaságok panaszt nyújtottak be a bíróságra.
Az Európai Bíróság tavaly novemberben mondta ki, hogy átalányalapú kártérítést kérhetnek azok, akik a célállomást három, vagy több órával később érik el. Légi járat törlése esetén pedig 250 és 600 euró közötti összeg jár.

Ha nem is muszáj, akkor is fizet
Mondhatnánk persze azt, hogy a magántulajdonban lévő, piaci viszonyok között szolgáltató cégek nem hasonlíthatók össze a közpénzből működő és a fővárosi tömegközlekedésben szinte monopolhelyzetben lévő, közszolgáltatást nyújtó BKV-val. Csakhogy más köztulajdonban lévő közszolgáltatók sem ódzkodnak attól, hogy kártérítést fizessenek szolgáltatás kimaradása esetén.
A szintén budapesti Főtáv Zrt., az ország legnagyobb távhőszolgáltatója például minden esetben kompenzációt fizet – ami a gyakorlatban a havi alapdíj részbeni vagy teljes elengedésében testesül meg –, ha a cég hibájából, neki felróható okból nem tud szolgáltatást nyújtani. Ha például egy rosszul elvégzett vagy elmulasztott munka miatt van üzemzavar, vagy nagyobb hibajavítási munkák miatt szolgáltatási szünetet rendelnek el, akkor van ilyen kötelezettség.

Az ombudsmant is érdekli, fizet-e kártérítést a BKV
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tájékoztatást kért a BKV vezérigazgatójától arról, hogy sztrájk idején a cég köteles-e megtéríteni az utazástól elesők kárát. Szabó Máté arra hívja fel a figyelmet, hogy a bérlet megvásárlása szerződéses kapcsolatot hozott létre az utas és a közlekedési vállalat között. A sztrájkok következtében az érintett lakosság "az események károsultjává" válhat, Szabó Máté ezért a lehetséges kártérítési következmények tisztázására kért tájékoztatást Kocsis Istvántól.
Az ombudsman nemcsak arra vár választ, hogy a bérlettel rendelkező utasok hogyan érvényesíthetik esetleges kárigényüket, hanem arra is, mi a helyzet a bérlet nélkül, jeggyel utazókkal. Felvetette: van-e módjuk utazási többletköltségük érvényesítésére azoknak, akik ugyan nem rendelkeznek bérlettel, ám szükséges lett volna, hogy igénybe tudják venni a közlekedési vállalat szolgáltatását? Szabó Máté arra is választ vár, hogy van-e olyan eljárási rend, amely a közszolgáltatás kiesése esetén szabályozza az azt igénybe venni szándékozóknak az okozott kár megtérítését, illetve a sztrájk következtében felmerült költségek megfizetését.

(Forrás: MTI, Index január 14.)

---

Kártérítési próbaperekre készül a GVH

Bármelyik érintett vevő beperelheti kártérítésért azokat a cégeket, amelyeket a GVH a fogyasztó megtévesztésért megbüntetett, de a személyenként jellemzően kis, esetenként nehezen bizonyítható kár és a hosszú eljárás miatt perelni nem érdemes, és nem is szokás. A GVH azonban maga is felléphet, és idén ez feltett szándékuk is.
Ha nyernének, a bíróság azt mondaná ki, hogy akik ekkor és ekkor X boltban Y terméket vásároltak, azoknak a cég Z forintot köteles fizetni. Így a fogyasztóknak már csak jelentkezniük kell a pénzért, és néhány ilyen ügy komoly visszatartó erővel hatna a cégekre. Nagyobb, akár százmilliós büntetéseket ugyan jellemzően a kartellügyekben szabott ki tavaly a Gazdasági Versenyhivatal, az eljárások többsége viszont nem a cégek közötti összejátszás, hanem a fogyasztók megtévesztése miatt indul.
A megtévesztésért kiszabott bírság azonban nem a pórul járt vevőkhöz, hanem az állami költségvetésbe kerül. Ha ők akarják kárukat az adott cégen leverni, perelhetnek. Igaz, elég csekély eséllyel.

Hatmilliárd forint
Tavaly majdnem hatmilliárd forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal különböző vállalkozásokra törvénysértés miatt. A legtöbb ügy a fogyasztók megtévesztése miatt indult, 41 esetben összesen 827,8 millió forint bírságot szabtak ki. Tavaly nagyobbak voltak a bírságok, mert vannak olyan ágazatok, ahol állandóan megismétlődnek a jogsértések. A leggyakoribb jogsértések a korlátlan mobilnetet hirdető társaságokhoz, a gyógyhatású készítményekhez és a megtévesztő kiskereskedelmi hirdetési újságokhoz kapcsolódnak. Tavaly kiemelten ellenőriztek bankokat és egyéb pénzügyi szolgáltatókat is, több alkalommal bírságoltak tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatért. Kartellügyekben huszonkilenc vizsgálat indult, hatszor szabtak ki bírságot, összesen ötmilliárd forint értékben.

Perelhet a fogyasztó
A törvény alapján más jogsértésének eredményeképpen keletkezett kárának megtérítését bárki követelheti bíróság előtt. A jogsértés ténye a jogszabály szerint a GVH jogerős határozatával is bizonyítható, így erre hivatkozva kártérítési pert indíthat az, akinek egy vállalkozás megkárosított. Két alapvető esetben fordulhat elő, hogy a fogyasztó bírósághoz fordulhat. Az egyik, amikor nincs is vásárlás, így szerződés se a felek között, mégis kár érte a fogyasztót a cég jogsértése miatt.
Például amikor egy hipermarketlánc reklámújságában feltüntetett műanyag játékkatona mégsem kapható. A probléma ezzel az esettel az, hogy elég nehéz bizonyítani a konkrét kárt, ami abból származhat például, hogy a fogyasztó csak azért ment oda, hogy a hirdetett terméket megvegye. A másik eset, amikor a vásárlással szerződés jön létre a fogyasztó és a vállalat között. Amikor megveszünk valamit, akkor valójában szerződést kötünk, amellyel mindkét félnek jogai és kötelezettségei keletkeznek.
A fogyasztónak ki kell fizetnie a termék árát, a – mondjuk – gyógyhatású készítménynek pedig tényleg gyógyítania kellene. Ha nem gyógyít, és a vevő bírósághoz fordul, akkor a bíró megvizsgálja a vállalt kötelezettségek teljesítését, és ha mulasztást (szerződésszegést) talál, el marasztalhat, például elrendelheti a vételár visszafizetését. De annak megállapítása sem mindig egyszerű, hogy az adott termék nem felel meg a róla szóló reklámnak. Ha egy bank hirdetésében az áll, hogy akár negyvenöt napig is kamatmentes a hitelkártyáról elköltött pénz, és az ügyfél ezen felbuzdulva bemegy a bankba, hogy megkösse a szerződést, majd arra hivatkozik, hogy őt megtévesztették, mert nem tudta, hogy készpénzfelvételnél azonnal ketyeg a kamat, nem ér el semmit a bíróságon, ha a bank bizonyítani tudja, hogy köztük a jogviszony más tartalommal jött létre. A bankban aláírt szerződésben ugyanis már szerepel az összes feltétel (ami nem volt rajta a reklámon), és ilyenkor a fogyasztó valószínűleg hiába mondja, hogy nem olvasta el, amit aláírt. A GVH nem tud arról, hogy indult ilyen per, igaz nincs is senkinek olyan kötelessége, hogy értesítse a versenyhivatalt erről. Nagyon nehéz bizonyítani a kárt. Még akkor is, ha a banki példánál egyszerűbb esetről van szó, és a helyzet egyértelműnek látszik. Vegyünk egy példát: A reklám hatására megvesszük a „legjobb”, azaz a hirdetés által a legjobbnak mondott mosóport.
A GVH néhány hónappal később megbírságolja a céget, mert (megfelelő összehasonlító, tudományos vizsgálatok nélkül) nem lehet azt hirdetni, hogy az a legjobb mosópor. A fogyasztó azt állítja, hogy ő azért vette a drága mosóport, mert meg volt róla győződve, hogy az a legjobb, vehetett volna kétezer forinttal olcsóbbat is. Ez a kétezer forint pedig az ő kára. A fogyasztóvédők szakértői szerint ez valóban így van, a kár jogilag is igazolható, de egy bírósági eljárás több évig is eltarthat, ráadásul nagyon sokba kerül. Így nem meglepő, hogy eddig, legalábbis tudomásuk szerint senki sem indított ilyen eljárást.

Hivatalból is indulhat per
A fentieken kívül van még egy lehetőség: maga a GVH is indíthat eljárást egy cég ellen, ha már határozatot hozott a jogsértésről, és megfelelően sok embert érint az ügy. Eddig azonban a versenyhivatal nem élt ezzel a lehetőséggel. A GVH által indítható eljárásról 2008 ősze óta vannak konkrét jogszabályok, azóta figyelik, melyik ügyben lenne érdemes elindítani egy ilyen eljárást. Várnak a megfelelő alkalomra, olyan üggyel kezdenének, amelynél indokolt a fellépés, vagyis súlyos a jogsértés, és sokakat érint. Az is lényeges, hogy valószínűsíthető legyen a per eredménye, egyértelmű a jogi helyzet, és egyszerű, illetve gyors lehet a bizonyítás. Ha a bíróság a javukra ítélne, akkor az ítéletben az állna, hogy akik ekkor és ekkor X boltban Y terméket vásároltak, azoknak a cég Z forintot köteles fizetni. Ha a cég mégsem fizetne, akkor akik beleesnek az ítéletbeli kategóriába, végrehajtást indíthatnának a cég ellen. Szeretnének eljárást indítani, mert ez jó üzenet lenne, ettől azt remélik, hogy megnő a visszatartó erő. A GVH tájékoztatása szerint még az idén terveznek perindítást valamelyik jogsértő cég ellen, hogy érvényesítsék a fogyasztók polgári jogait.

(Forrás: Index 2010. január 11.)

---

Így vásárolj karácsonyra! - 16 tipp a profiktól

Az Országos Kereskedelmi Szövetség bő tucatnyi hasznos tanácsot ad a karácsonyi vásárláshoz. Szakértői tippjeik között hasznos információkat kaphatunk például a reklamációról, a nyugtaadásról, de a zsebtolvajok elleni küzdelemről is.

Ajándékválasztás

1) Nézz körül, válogass bátran, kis üzletben és nagyáruházban egyaránt! Hosszabb a nyitva tartás, van időd bőven!

2) Csak olyan helyen vásárolj, ahol adnak nyugtát, különben az ünnepek után nehéz lesz kicserélni (kivéve, ha tudsz kínaiul)!

3) Nézd meg az árat! Ha véletlenül többféle árat tüntetnek fel egy terméknél (polcon, ártáblán, reklámújságban), az nem az infláció elleni védekezés, hanem hiba: a legkisebbet kell kifizetned, bármit mutat a pénztárgép!

4) Nézd meg a fogyaszthatóság, minőségmegőrzés idejét! Gazdasági válságban is kötelező feltüntetni! Ha a jelölő címke leesik, ne ragaszd vissza, de ne is vedd meg!

5) Ellenőrizd, sértetlen-e a csomagolás, mielőtt fizetnél! Az üres zacskó, doboz, vagy az átcserélt csomagolás kellemetlen meglepetés!

Ajándékcsere, reklamáció

1) Ajándék vásárlásakor kérdezd meg a kereskedőt, kicseréli-e az ünnepek után, ha nem tetszik a megajándékozottnak! (Ez a csere nem kötelező, de jó reklám a kereskedőnek, hiszen ha segít, máskor is hozzá mész!) Sok kereskedő minden hibátlan portékát kicserél, természetesen, nyugta ellenében.

2) Ha hibát találsz, reklamálj! Minőségi reklamáció esetén kötelező jegyzőkönyvet felvenni! (A legyintés, vagy a vásárlók könyve ezt nem helyettesíti!)

3) A jótálláshoz kötelező jótállási jegyet is adni! (A "számlagarancia" csak mese!) Jótállásos terméket minőségi hiba esetén három munkanapon belül kötelező kicserélni!

4) Az "akciós árut nem cserélünk" feliratnak nem kell bedőlni! Minőségi hiba esetén az akciós árut is ki kell cserélni, kivéve, ha a hiba volt az oka a leárazásnak!

Pénztárcád érdekében

Sajnos, vásárláskor nem csak a vásárlásra kell figyelni. A bolti tolvajok is készülnek a karácsonyra, de ők nem venni, hanem elvenni akarnak!

1) Ne hagyj értéket, igazolványt, lakáskulcsot a gépjárműben, amíg vásárolsz!

2) Ne mászkálj az üzletben nyitott kézitáskával (a zsebesnek nem kell szöszmötölnie a nyitással), pénztárcát csak belső zsebbe tegyél!

3) Az üzletbe lépéskor a vagyonőr megjelöli, amit máshol vásároltál: ez a félreértések megelőzését, a pénztáros munkáját segíti! (Honnan tudhatja különben, hogy azt nem most vetted le a polcról?) Használj csomagmegőrzőt, ha van az áruházban!

4) Az áruvédelmi riasztó jelzése ne riasszon el: lehet, hogy elromlott, vagy csak a cipőd talpára ragadt egy leejtett biztonsági címke!

5) Ne sértődj meg, ha a biztonsági őr udvariasan megkér, mutasd meg az üzletbe bevitt bőröndöt, hátizsákot, vagy emeld fel a bevásárlókocsi tetejére dobott télikabátot: a bolti tolvaj mindig vásárlónak álcázza magát!

6) A nagy üzletekben zárt láncú kamera rendszer működik, ami nemcsak a tolvajokat leplezi le, de például segíthet esetleg elveszett gyerek, vagy csomag megtalálásában is!

7) Ne tedd csemetédet a bevásárlókocsiba! A mocskos cipőtalp nem odavaló!

Így lesznek nyitva a boltok az ünnepek alatt

December 24-én a boltok legkésőbb 14 óráig lehetnek nyitva, szilveszterkor pedig a szokásosnál korábban, általában 18 órakor zárnak.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség felmérése szerint az üzletek a decemberi karácsonyi időszakban a következők szerint fogadják a vásárlókat:

KARÁCSONY
december 5-6. - bronz
december 12-13. - ezüst
december 19-20. - arany

hétvége:
szombaton sok üzlet a szokásosnál tovább tart nyitva, vasárnap az üzletek többsége nyitva tart

Hétköznap, december 1-23. között:
forgalmas helyeken, főútvonalakon, településközpontokban általában hosszabbított a nyitva tartás

december 24., csütörtök:
legkésőbb 14,00 óráig lehet nyitva tartani

december 25-26., péntek, szombat
minden üzlet zárva, kivéve benzinkút, virágbolt, édességbolt

december 27., vasárnap
szokásos vasárnapi nyitva tartás

SZILVESZTER

december 31., csütörtök
szokásosnál korábban zárnak, legkésőbb általában 18,00 órakor

január 1., péntek
minden üzlet zárva (kivéve benzinkút)

január 2., szombat
szokásos hét végi nyitva tartás (egyes iparcikk üzletek zárva lesznek)

január 3-tól
szokásos vasárnapi, majd hétköznapi nyitva tartás

Az éjjel-nappal nyitva tartó kis üzletek, valamint a kiemelt idegenforgalmi helyek kis árusítóhelyei december 25-én és 26-án, valamint január 1-én is nyitva lehetnek.

A nyitva tartás bármilyen változásáról kötelező a vásárlókat tájékoztatni.

(Forrás: Pénzcentrum – OKSZ)

---

Nehezebb lesz korlátozni az internetezőket

Elfogadta az új hírközlési keretcsomagot az Európai Parlament, amit a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) a magyar hírközlési piac szempontjából is rendkívül fontosnak tart.

Az Európai Parlament jóváhagyásával teljessé vált az európai hírközlés-szabályozási keretrendszer megújítása. A körülbelül 2 éves folyamat eredményeképpen az unió olyan jogszabályi környezetet teremtett, amelynek segítségével a szabályozás lépést tart a technológiai és piaci fejlődéssel és hosszabb távon biztosítja az iparág modern szabályozási hátterét. A megújuló szabályozásban az eddiginél is fontosabb szerepet kap a fogyasztói jogok kérdése, illetve a szabályozó hatóságok együttműködése.

Az unióban hatékonyabbá válhat a frekvenciákkal való gazdálkodás, és felgyorsulhat az új generációs hálózatok elterjedése. Kedden az Európai Parlament nagy többséggel hagyta jóvá az EU hírközlés-szabályozási keretrendszerének eddig még el nem fogadott elemét, az úgynevezett "jobb szabályozás" irányelvet, miután néhány nappal ezelőtt a Európai Tanács már elfogadta a csomagot. A jogszabályok várhatóan decemberben jelennek meg a EU hivatalos közlönyében, és a tagállamoknak legkésőbb 2011. május 24-ig kell hatályba léptetniük az EU-irányelvnek megfelelő nemzeti jogszabályaikat.

A szabályozás erősíti a telefont és az internetet használók jogait, az adatok védelmét. A megszavazott szöveg szerint csak akkor lehet korlátozni az internetelérést, ha ez megfelelő, arányos és szükséges egy demokratikus társadalomban. Az intézkedés során tiszteletben kell tartani az ártatlanság vélelmét és a magánszférához fűződő jogot, és biztosítani kell az előzetes, tisztességes és pártatlan eljárást.
A jogszabály kitér a rádióspektrum használatának harmonizálására, figyelembe véve a digitális televíziózásra történő átállást 2012-ig. Ezen a területen a piacon domináns szolgáltatóknak szét kell választaniuk hálózati infrastruktúrájukat és a szolgáltatásokat kínáló üzleti egységeiket. Egy másik jogszabály erősíti a fogyasztók jogait, így például arról rendelkezik, hogy a telefonszámot egy napon belül át lehessen vinni egy másik szolgáltatóhoz.

(Forrás: MTI)

---

Nagybevásárlás fogyasztóvédelmi szemmel - sok még a trükk

Bár már egyre tudatosabban vásárolnak a magyarok, még mindig sok tévhit kering a fejekben, és az üzletekben is számos szabálytalanságra bukkanhat a szemfüles fogyasztó.

A civil fogyasztóvédelmi szervezetek ugyan nem rendelkeznek hatósági jogosítványokkal, és hivatalosan nem ellenőrizhetnek, azonban hasznos tanácsokkal látják egy a fogyasztókat, és peres ügyekben is képviselik őket. A civil szervezeteket leggyakrabban ruhákkal, cipőkkel kapcsolatos panaszokkal keresik fel, de a híradás-technikai cikkek is ebbe a körbe tartoznak.
A szúrópróba szerűen most felkeresett fővárosi hipermarketben, szinte a bejáratnál találtak már egy fogyasztók megtévesztésére alkalmas terméket: a 299 forintos akciós DVD-ket tartalmazó ládában ugyanis számos drágább termék is megtalálható, amiért a kasszánál természetesen a ráragasztott árat kell megfizetni. Egyéb esetben, ha két ár is szerepel a terméken, az alacsonyabb összeget kell megfizetni. Ruházati termékek esetén gyakran látszanak olyan feliratok, mint az "akár ötven százalékos kedvezmény". Ha az állványok akár csak egy fél áron kínált termék is található, nem tud mit kezdeni a fogyasztóvédelem, ennek ellenére aggályosnak tartják ezt a trükköt.

Élelmiszerek esetén az emberek általában nem veszik a fáradságot, hogy panaszt tegyenek, holott itt is sok visszaélés történik. Például még mindig gyakori a lejáró termékek átcímkézése. Az előre csomagolt nyers húsok, vagy egyéb hűtést igénylő termékek esetén, ne csak a lejáratot figyeljük, hanem a javasolt tárolási hőmérsékletet is, ugyanis a legtöbb hűtőpultban jóval melegebb szokott lenni annál. Ilyenkor inkább ne vegyük meg a terméket. Pékáruk esetén előírás, hogy fa állványon kell őket tárolni, legalább fél méterrel a padló fölött, és olyan zacskót is ki kell tenni melléjük, ami teljesen el tudja fedni az árut. Üdítők esetén szigorú előírások szabályozzák, hogy mit lehet gyümölcslének nevezni.
Bizonyos gyümölcstartalom alatt például csak nektárnak lehet hívni az italt, ennek ellenére a gyártók, kereskedők fantáziája az elnevezéseket illetően szinte végtelen. Egyre többen vásárolnak bioterméket. Ezek esetében könnyű meggyőződni arról, hogy valóban bio termékek-e, ekkor ugyanis szerepelnie kell rajta a Biokonrtoll Hungária Kft. jelzésének. Tojások esetében a friss jelző az A osztályra utal, nem a termék frissességére. A tojásokon szereplő regisztrációs jel első számjegye azt jelöli, hogy milyen körülmények között tartották a tyúkot: 0 a biotojás, 1 a szabadtartásos rendszerben termelt, 2 az istállózott, de nem ketreces tartást, 3 a ketreces tartást jelenti.

(Forrás: Pénzcentrum 2009. 11. 05.)

---

Tovább nőtt a vásárlói tudatosság!

Szívesebben vásárolunk magyar terméket, és egyre többen tájékozódunk Interneten a vásárlások előtt.
A Kirakat.hu és az Ipsos legújabb Tudatos Vásárlói Indexe (TVI) szerint 2009 első felében, ha enyhén is, de tovább erősödött a vásárlói tudatosságunk. Fontos kiemelni, hogy sokat nőtt a magyar termékek iránti lojalitásmutató ("Ha módomban áll, inkább magyar terméket vásárolok"), ugyanakkor továbbra sem vagyunk tisztában fogyasztói jogainkkal. A jelenleg 5,00-ös átlagot mutató TVI azt mutatja, hogy ha lassan is, de stabilan nő a vásárlási tudatosságunk, ám ennek meglepő módon elsősorban nem az az oka, hogy pl. jobban ismernénk a vásárlással kapcsolatos jogainkat. Sokkal inkább azzal magyarázható a növekvő tudatosság, hogy a begyűrűzött válság hatására már jobban odafigyelünk az árakra, körültekintőbben és gyakrabban tájékozódunk a vásárlásaink előtt, és egyre inkább olyasmire költünk, amit előre elterveztünk. A Kirakat.hu termék-, ár-, és bolt-összehasonlításokat kínáló portál az Ipsos-szal együttműködve 2009 szeptemberében újra vizsgálta a 18 év feletti magyar lakosság vásárlói tudatosságát, egyrészt a vásárlói habitusokat, attitűdöket, másrészt a fogyasztói jogokkal kapcsolatos ismereteket tesztelte.
A vásárlói tudatosságot egzaktan mérő Tudatos Vásárlói Index az eredményeket egy olyan hétfokú skálán jeleníti meg, ahol az 1-es kategória a legkevésbé, a 7-es a leginkább tudatos fogyasztókat jelöli (ld. grafikon).

(Nagyításért kattintson a képre)
 

A 2007 decemberében végzett első felmérés eredményei szerint a TVI 4,55 ponton állt. Míg a 2008-as, második körös kutatás már 4,95-ös átlagot mutatott, addig az idei, 2009-es TVI kereken 5,00-ös értéket kapott, amely a tudatosság enyhe növekedésére utal. A tavalyihoz képest csupán kis mértékű elmozdulás a pozitív tartományban annak köszönhető, hogy egyrészt a skála két legfelső kategóriájába tartozó szűkebb, különösen tudatos kör megmaradt, ugyanakkor a felnőtt lakosság 40 százaléka már a 4-5-ös kategóriába sorolható. Arányossá vált a többi kategória is, vagyis az index ún. dőlése a normális eloszláshoz közelít - ezt a jellemzőt jól mutatja a fenti ábra. A 2008-ban megállapított demográfiai összefüggések most is beigazolódtak, így a felsőbb kategóriákban egyértelműen nagyobb a magas társadalmi státuszúak aránya, tovább emelkedik a nők aránya, és egyértelműen kialakulni látszik egy, a korral fordítottan arányos viselkedés, miszerint a fiatalabbak (18-39 évesek) a legkevésbé, az idősebbek pedig az inkább tudatos vásárlók. Azt is megállapítja a Kirakat.hu és az Ipsos kutatása, hogy az iskolai végzettség önmagában is erősíti a tudatos vásárlói magatartást; s az internet-hozzáféréssel rendelkezők körében is inkább jellemzőbbé vált a TVI magasabb értéke.

Bizonytalanság a jótállás, a szavatosság és a csere fogalmai körül

A Kirakat.hu és az Ipsos kutatása szerint a fogyasztói jogokkal kapcsolatos ismereteink szintje továbbra is alacsony. A 13 fogyasztó joggal kapcsolatos kérdésből (szavatosság/jótállás, a távollévők között szerződés, az újrahasznosításra való visszavétel és a termékcsere/visszatérítés) a válaszadók kétharmada mindössze 6.56 (vagyis 7 vagy annál kevesebb) kérdésre válaszolt helyesen, ami statisztikai értelemben nem jobb, mintha pusztán találgattak volna. Változatlanul nagyfokú bizonytalanság tapasztalható a jótállás és a szavatosság fogalmainak tartalma körül, és nem jobb a helyzet a különböző termékek visszacserélésének feltételeit illetően sem: a legkevésbé azzal vagyunk tisztában, hogy három napon belül a vevő bármilyen terméket visszavihet a kereskedőnek, neki azt ki kell cserélnie vagy vissza kell fizetnie az árát.

Ha módunkban áll, inkább magyar terméket vásárolunk, de a szerződéseket még mindig nem olvassuk végig

Az idei kutatási anyag egyik legmeglepőbb fordulata, hogy igen komolyan negatív irányba változott a szerződésekhez való viszonyulásunk: a 2008-as Kirakat.hu-Ipsos felmérés során 43 százalék vallotta, hogy "a szerződéseket elolvassa az elejétől a végéig, még az apró betűs részeket is", addig idén ugyanezt 9 százalékkal kevesebben, mindössze a felnőtt lakosság 34 százaléka állítja magáról. Az attitűd vizsgálatok során már a két korábbi felmérésben is kiderült, hogy a legelemibb fogyasztói érdekeinket - pl. hibás termékek azonnali kicseréltetése, szervizgarancia igénybevétele - fontosabbnak tartjuk, mint például az elvi alapon nyugvó proaktív fogyasztó viselkedést és a környezettudatos gondolkodást. Így évről évre csökken a felnőtt lakosságon belül azok aránya, akiknek ha módjában áll, inkább környezetbarát terméket választana. A legnagyobb előrelépés a 2008-as Index-hez képest, hogy 8 százalékkal, 60 százalékra nőtt a magyar termékek iránt kifejezett lojalitásmutató ("Ha módomban áll, inkább magyar terméket vásárolok"). Komoly pozitív eltérést mutat a "Ha elégedetlen vagyok a minőségével, visszaküldetem a pincérrel az ételt" állítás, amely főképp a magasabb státuszúakra jellemző, viszont a kérdést hagyományosan magas válaszmegtagadás jellemzi. A TVI legfrissebb mutatói szerint, míg a korábbi adatfelvétel során a megkérdezettek 51 százaléka vásárlás előtt biztosan megnézte, hogy mit hol érdemes megvenni, addig az újabb eredmények alapján már 55 százalékuk tájékozódik az árak felől. Tavaly a megkérdezettek 37 százaléka állította, hogy ha bemegy egy boltba, csak olyan dolgot vesz meg, amit előre eltervezett, addig idén az arányuk 40 százalékra ugrott. Ez az igény a vásárlások előtti előzetes alapos tájékozódásra, valamint a nagyobb ár-érzékenység mind mind annak is következménye, hogy a begyűrűzött válság hatására a közvetlen érdekeinket következetesebben tartjuk szem előtt.

Egyre többen és gyakrabban tájékozódunk Interneten a vásárlások előtt

Az új kutatás eredményei szerint megnőtt azon internetezők tábora, akik tudatosan használják a világhálót vásárlási döntéseik során. Így például míg 2008-ban az internetre látogatók 53 százaléka igyekezett termékeket, szolgáltatásokat megismerni a világhálón levő cikkek, tesztek, leírások böngészésvel, addig ez az arány 2009-ben megugrott 80 százalékra. 2008-ban az internetezők 39 százaléka kifejezetten azért böngészett, hogy lehetőséget találjon internetes vásárlásra vagy rendelésre, arányuk idén már elérte az 57 százalékot. Míg tavaly a netezők 59 százaléka azt a lehetőséget kereste, ahol a legolcsóbban vásárolhat, addig idén ugyanez már 64 százalékukról mondható el.  

(Nagyításért kattintson a képre)

A Kirakat.hu és az Ipsos kutatása egyértelműen azt tükrözi, hogy nemcsak az arányok nőttek, hanem a gyakoriságok is, tehát azok, akik Interneten tájékozódnak, nem csupán többen vannak, de egyre gyakrabban teszik ezt. A felmérés szerint érdekes módon a fiatalabbakon kívül (18-39) az 50-59 éves korosztálynál jelentkezik leginkább a célirányos internethasználat.
Továbbra is intenzívebb online tájékozódás jellemzi a magasabb iskolai végzettséggel és társadalmi státusszal rendelkezőket, viszont a nagyvárosiakhoz (főként a budapestiekhez) viszonyítva a kisebb (2000-10 000 fős) települések lakóinál egyértelműen megjelent egy komoly erősödés a gyakoribb Internetes tájékozódás iránt.

(Forrás: Pénzcentrum.hu)

---

Javuló kifogásolási arány az idegenforgalomban

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az elmúlt hónapokban kiemelt ellenőrzések keretében végzett vizsgálatokat az idegenforgalmi főszezon idején, valamint az őszi szüreti mulatságok és egyéb rendezvények helyszínein. Az idegenforgalmilag frekventált területeken található vendéglátó egységek ellenőrzése során több mint hétezer (7526) üzletet ellenőriztek a felügyelők. A kifogásolási arány javulása figyelhető meg az elmúlt években végzett ellenőrzésekhez képest, mivel a korábban tapasztalt 60% feletti kifogásolási arány az idén 40%-ra csökkent.
Csaknem valamennyi vendéglátó üzlet ellenőrzése próbavásárlással (7321) kezdődött, amelyeknek mindössze 16%-a esett kifogás alá. Minden második jogsértés a hamis mérésből és/vagy számolásból eredt. A vásárlói megkárosítás az üzletekben gyakoribb volt, mint az alkalmi rendezvényeken, viszont az egy egységre jutó vásárlói megkárosítás az alkalmi árusoknál 138 Ft, míg az üzleteknél 72,6 Ft-ot tett ki. Az üzletkörökön belül pedig az italboltokban a leggyakrabban, a cukrászdákban pedig legkevésbé fordult elő. Javult ugyanakkor a joghatással járó mérésekhez alkalmazandó hiteles mérlegek és az italok mérésére szolgáló űrmértékek biztosításával kapcsolatos jogsértések aránya, amely 6%-os. Jogszabály-módosítás következtében már nem kell a vendéglátó üzleteket kategóriába sorolni, nincs továbbá jogszabályi előírás ártájékoztatás elhelyezésére a vendéglátóhely bejáratánál.
Az üzleten belüli ártájékoztatás tekintetében idén az eladási, valamint az egységár feltüntetésével kapcsolatban azok hiányát vagy nem-megfelelőségét minden hatodik üzletben tárták fel a felügyelők. A fogyasztói jog érvényesítése csak akkor tud teljes körűvé válni, ha a fogyasztó rendelkezik az érdekeinek érvényesítéséhez szükséges információkkal, eszközökkel. Ezt hivatott szolgálni többek között a panaszfórumokról szóló tájékoztatás és a vásárlók könyve. Vizsgálati megállapításaink alapján továbbra sem fordítanak a tájékoztatásra megfelelő figyelmet a vállalkozók, mivel közel minden nyolcadik egységben előfordult, hogy nem volt jól láthatóan és olvashatóan kihelyezett tájékoztató vagy pedig hiányos tartalmú tájékoztatást tettek hozzáférhetővé azokról a szervezetekről, amelyekhez panasza esetén a fogyasztó fordulhat.
A működési engedélyek ellenőrzése során az idén is alacsony (4%-os) kifogásolási arányt mutatnak a vizsgálati eredmények. Koncentrált ellenőrzésekre a főváros és a Balaton környékén, kiemelt ellenőrzések lefolytatására a Sziget Fesztiválon, a Volt Fesztiválon, a Balaton-Sound Fesztiválon, valamint a Forma-1-en került sor. A különböző rendezvényeken és a koncentrált ellenőrzések keretében 9 társhatósággal összesen 2112 közös vizsgálatot folytattak le a felügyelők.
A rendezvényeken a vendéglátó egységek visszatérő vizsgálata egyre alacsonyabb kifogásolási arányt mutatott. Ezzel szemben a személytaxi-szolgáltatók éppen ezeket a frekventált helyeket tekintik szabadabb, a visszaélés lehetőségét biztosító alkalmaknak, amely a jogsértések számában is megmutatkozott. Az alkoholtartalmú italok és dohánytermékek kiszolgálásának ellenőrzése a fiatalkorúak védelmét célozta. A fiatalkorúak dohánytermékkel és alkoholtartalmú italokkal történő kiszolgálását 142 próbavásárlással ellenőrizték a felügyelőségek, amelyek csaknem felében (47%) megtörtént a jogsértő kiszolgálás.
Több alkalommal került sor jogsértő kiszolgálására annak ellenére, hogy az üzlet alkalmazottja megnézte a fiatalkorú személyi igazolványát. A taxi-szolgáltatások ellenőrzését a vendéglátó egységek, illetve a nagyobb rendezvények ellenőrzéséhez kapcsolódóan végezték el a felügyelőségek. Összesen 197 esetben utaztak ellenőrzés céljából taxi-vállalkozókkal a felügyelők, amelyből átlag minden negyedik esetben tártak fel szabálytalanságot. Az átfogó ellenőrzések során a hatóság összesen közel 60 millió Ft bírságot szabott ki, a kötelezések száma azonban majdnem elérte a kétezret, figyelmeztetésre 124 esetben került sor.

---

Leszerepeltek a magyar webáruházak

A fogyasztóvédelmi hatóságok Európa-szerte abból a szempontból vizsgálták az elektronikai cikkeket kínáló webáruházakat, hogy azok teljesítik-e a jogszabályokban előírt információ-adási kötelezettségeiket a vevők felé.
Magyarország sereghajtó lett.

Az elektronikai cikkeket árusító európai webáruházak több mint fele jogszabálysértést követhet el azzal, hogy rejtett költségeket alkalmaz, félrevezeti a fogyasztókat, vagy elmulasztja közölni azt a címet, ahová a vevők visszaküldhetnék a kiszállított termékeket - állapítja meg az Európai Bizottság által 28 ország fogyasztóvédelmi hatóságának májusi vizsgálatai alapján összeállított tanulmány. *

(Szlovákia kivételével az összes uniós tagállamra kiterjedt a vizsgálat, valamint Izlandra és Norvégiára is.)

A most publikált jelentésben 369, digitális kamerákat, mobiltelefonokat, zenelejátszókat, DVD-ket, számítógépeket és játékkonzolokat árusító online üzletet vizsgáltak, 55 százalékuknál pedig szabálytalanságra is bukkantak. (Ezeket - ígérik a nemzeti hatóságok - kezelni is fogják, és ha az érintett cégek nem változtatnak a gyakorlatukon, bírságra, végső esetben pedig a honlap bezárására is számíthatnak.)

A fogyasztóvédelmi hatóságok két ismérv alapján választották ki a górcső alá vett oldalakat. A 200 legnagyobb és legnépszerűbb kereskedőcég honlapja mellett további 104 olyan site került be a vizsgálatba, amellyel kapcsolatban a legtöbb fogyasztói panasz merült fel. Ezen felül 65 oldalt azért vizsgáltak, mert azokat saját piacukon meghatározónak tartották, illetve egyszerű internetes kereséssel bukkantak rájuk.

A leggyakoribb probléma - a vizsgált üzletek kétharmada vétett ezen a téren -, hogy a webáruházak nem nyújtanak elég részletes tájékoztatást, illetve félrevezető információt közölnek a vevőt illető áruvisszaküldési jogokról.

A weboldalak 45 százalékáról vagy hiányzott, vagy csak nehezen volt megtalálható az az információ, hogy a kiszállításért pluszköltséget számolnak fel. A vizsgált áruházak harmada nem adott teljes körű információt arról, hogy miként lehet kapcsolatba lépni a céggel, ha a fogyasztó visszaküldené az árut, vagy csak egyszerűen problémája akadt.

A magyarországi webáruházak átlagon alul teljesítettek: az összes vizsgált üzlettel gond akadt, így további vizsgálatra számíthatnak. Ugyanez volt a helyzet Cipruson, míg Németországban 29-ből 21, Lengyelországban 10-ből 8, Hollandiában pedig 13-ból 10 boltnál találtak vétséget.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szerint itthon a honlapok jellemzően a fogyasztók elállási jogával, valamint a jótállás, szavatosság feltételeivel kapcsolatos tájékoztatás terén vétettek. A társhivatalok többségéhez hasonlóan az NFH sem tette közzé az elmarasztalt weboldalak listáját. Három hatóság, az izlandi, a norvég és a lett kevésbé volt titkolódzó, az általuk megnevezett honlapok között megtalálható a Vodafone és a Pixmania oldala is.

* A Bizottság szerint az EU népességének harmada, 150 millió polgár már vásárolt az interneten. A fogyasztói elektronikai cikkek online forgalma tavalyelőtt 6,8 milliárd euróra rúgott. A válság növeli a netes vásárlás népszerűségét, egyre többen igyekeznek ugyanis összehasonlítani az árakat, hogy megtalálják a legjobb vételt.

(Forrás: NG 2009. szept.)

---

Mit szeretünk mi, magyarok: pláza vagy kisbolt?

A magyar vásárlók többsége a különálló boltokat részesíti előnyben a bevásárlóközpontokkal szemben. A plázákba járók egynegyede a város széli bevásárlóközpontokat látogatja a leggyakrabban, a további egyötödük pedig a belvárosi plázákat választja - derül ki a GfK legfrissebb, 2009 júniusában készült bevásárlóközpontokkal kapcsolatos kutatásából. A könnyű eligazodás/közelség, a könnyű megközelíthetőség, valamint a termékkínálat változatossága a három legfontosabb tulajdonsága az ideális bevásárlóközpontnak.

A GfK Hungária 2009 júniusában országos hatókörű, reprezentatív, bevásárlóközpontokkal kapcsolatos kutatásában az általános vásárlási szokásokat és imázselemeket vizsgálta. A kutatás során összesen négy bolttípust vizsgáltak. A bevásárlóközpontot vagy plázát (város széli, illetve belvárosi), ahol egy épületen belül több különálló üzlet található, melyek többsége nem élelmiszer-jellegű termékeket árul. A bevásárlóközpontban gyakran van valamilyen szórakozási lehetőség is (pl. mozi, játékterem), többek között ez is megkülönbözteti a hipermarkettől. A különálló boltokat (ezek épületében csak egyetlen üzlettípus üzemel és a bolt maga egy településen belül, de nem bevásárlóutcában helyezkedik el), illetve a városon belül kiépített bevásárlóutcákat.

A különálló boltok a legnépszerűbbek

"A megkérdezettek több mint egyharmada különálló boltokban vásárol leggyakrabban. Kedveltség szempontjából is ez a legnépszerűbb bevásárlóhely-forma. A vásárlók egynegyede város széli bevásárlóközpontokat látogat leggyakrabban a négy típus közül, további egyötödük pedig belvárosi plázákat. A bevásárlóutcák mindössze a vásárlók 6 százalékát vonzzák elsősorban". A válaszadók 83 százaléka abban a bolttípusban vásárol a leggyakrabban, amelyiket a legjobban kedveli. Azok, akik úgy nyilatkoztak, egyik bevásárlóhelyet sem kedvelik a négy közül - a megkérdezettek egyötöde -, jellemzően a különálló boltokat választják bevásárláskor. Azok (12%), akik a kutatásba bevont bevásárlóhelyek egyikét sem választották, mint a leggyakrabban látogatott bolttípust, feltehetően két okból nyilatkoztak így.
Egyrészről nem ők a családban a vásárlásért felelős személyek, másrészt egyáltalán nem foglalkoznak a bevásárlással, vagy - anyagi és életmódbeli okokból - máshol, például a piacon vásárolnak. Érdekes, hogy a városi lakosok (a 10 000 fő feletti településeken élők) körében csak a boltpreferenciák terén látható némi különbség a teljes, országos mintához képest.
A városban lakók valamivel nagyobb arányban látogatnak belvárosi bevásárlóközpontokat (23%) szemben az ország egészére jellemző 18 százalékkal. Több mint egyharmaduk (37%) jár legalább hetente plázákba, szemben az országosan jellemző 31 százalékkal. Azonban jelentős különbségek lehetnek egyes bevásárlóközpontok vonzáskörzetében élők vásárlási szokásaiban, attitűdjeiben, ezért célszerű ezeket egyedileg is megvizsgálni.

Az ideális bevásárlóközpont

Arra a kérdésre, hogy "Ön számára milyen az ideális bevásárlóközpont" azok a válaszadók, akik látogatják a négy bevásárlóhely valamelyikét a három legtöbbet említett ideális tulajdonságként a könnyű eligazodást/közelséget, a könnyű megközelíthetőséget, valamint a termékkínálat változatosságát (árak szempontjából) említették. Mindhárom tulajdonságot a válaszadók fele választotta. Negyedikként és ötödikként követi még ezeket a hosszú nyitva tartás (a vásárlók egyharmada számára fontos) és a nagy területű élelmiszerbolt megléte (a vásárlók egynegyede említette).
Érdekes, hogy az ingyenes parkolás csupán a vásárlók 17 százalékának lényeges. Ez azzal lehet összefüggésben, hogy a lakosság nagy része rendszerint nem autóval jár bevásárolni, még a bevásárlóközpontokba sem. Ha az ideális bevásárlóközpont jellemzőit bolttípusok-preferencia szerint vizsgáljuk, elmondható, hogy a különálló boltok látogatói az átlagosnál kevésbé tartják lényegesnek a hosszú nyitva tartást, az ingyenes parkolást és a különféle szórakozási lehetőségeket.
A városszéli bevásárlóközpontokat preferálók számára a legfontosabb a kínálat változatossága ár szempontjából: ezt a vásárlók fele említette. Az átlagnál fontosabb számukra a hosszú nyitva tartás és egyharmaduk jelölte meg az ingyenes parkolást. A belvárosi plázák fiatalosabb látogatókörének az átlagot meghaladó mértékben fontosak a szórakozási lehetőségek (18%), valamint a magas presztízsű üzletek. Ezen kívül viszonylag fontosnak ítélték még a jó eligazodást és a könnyű megközelíthetőséget, de az átlagnál kisebb arányban. A városi lakosok közül a budapestieknek elsősorban a kényelem és a praktikusság a fontos. A budapesti vásárlók számára az országos átlagot meghaladó mértékben (56%) fontos a változatos árfekvés, illetve a hely közelsége.
Relatíve kevésbé fontos nekik, hogy könnyű legyen eligazodni a bevásárlóközpontban, és az ingyenes parkolást is csak 9 százalékuk választotta be a három legfontosabb tulajdonság közé.

A belvárosi plázákban vásárolók a leggyakoribb bevásárlóközpontba járók

Leggyakrabban azok járnak bevásárlóközpontba, akik a belvárosi plázákat jelölték meg a leggyakoribb vásárlási helyükként. Csaknem felük hetente legalább egyszer megfordul egy bevásárlóközpontban. Őket követik gyakoriság terén a városszéli plázák látogatói, akiknek csaknem egyharmada hetente egyszer, további 21, illetve 29 százalékuk pedig kéthetente vagy havonta vásárol itt.
A legritkábban pedig azok járnak bevásárlóközpontokba, akik a különálló boltokat preferálják, de még közöttük is találunk olyan vásárlót (17%), aki legalább hetente megfordul ebben az üzlettípusban.

(Forrás: Pénzcentrum, 2009. augusztus)

---

PSZÁF: "megakadályozzuk a bankok egyoldalú szerződésmódosításait"

A törvénymódosítás illetve a megalkotandó magatartási kódex célja, hogy megakadályozzuk a bankok indokolatlan egyoldalú szerződésmódosításait - mondta Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke.

A bankok egyoldalú szerződésmódosításával összefüggő moratórium július 20-tól érvényes, a bankok a moratóriumban azt vállalták, hogy szeptember végéig tartózkodnak attól, hogy az ügyfelek számára kedvezőtlen, egyoldalú szerződésmódosítást hajtsanak végre. Farkas Ádám hozzátette: ha mégis indokoltnak látszik a szerződésmódosítás, akkor a bankok ezt a szándékot az indoklással együtt be fogják nyújtani a felügyeletnek, és a PSZÁF erről nem kötelező jogi érvényű véleményt mond. Szándékaink szerint az ilyen szerződésmódosításra vonatkozó banki megkereséseket, ezek indokolását, illetve a PSZÁF véleményét a felügyelet a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi - fogalmazott az elnök, aki úgy véli, hogy bár a kapcsolt PSZÁF véleménynek nem lesz jogi értelemben kötelező ereje, az erkölcsi visszatartó ereje igen erős lesz.

A kormány várhatóan szeptember közepén benyújtja a parlamentnek a törvénymódosítást, ahol szeptember végére megszülethet a jogszabály-módosítás. Közben, már szeptember elejére megfogalmazhatják azt a banki magatartási kódexet, amely a törvény szellemében, részletesebb szabályozást rögzít. " A kódex a szándékok szerint egy részletes magatartás mintát fog rögzíteni, ami keretbe foglalja, hogy a bankok milyen szabályok szerint járnak el ügyfeleikkel, különös tekintettel a banki kondíciók változtatására.

Farkas Ádám ugyanakkor megerősítette a bankszövetség elnökének (Felcsuti Péter) véleményét, aki arra hívta fel a kormányfővel való pénteki találkozón a figyelmet, hogy a bajba jutott fizetni hajlandó ügyfeleknek minden támogatást meg kell adni, de a felvett hitelekhez kapcsolódó fizetési kötelezettséget mindenkinek be kell tartania. Ha ugyanis ez nem történik meg, akkor valamennyi ügyfél rosszabb feltételek mellett juthat hitelhez - tette hozzá.

(MTI 2009. július 20.)

---

Elégedetlenek a mobilozók

A hazai mobilpiac megtorpanását részben a gazdasági válság okozta, a szerződéseket azonban mégsem a magas ár vagy a munkahely megszűnése miatt mondták fel a legtöbben.

A felméréssel arra keresték a választ, miért szűnt meg az év eleje óta több százezer mobil-előfizetés Magyarországon. A kérdőívre 11.927 válasz érkezett. A válaszadók között sokkal több a férfi (84 százalék), sokkal több az iskolázott (56 százalékának felsőfokú, 42 százalékának középfokú végzettsége van), mint a magyaroknak általában és sokkal fiatalabbak is (átlagéletkoruk 34 év). 49 százalékuk a fővárosban él, 10 százalékuk falvakban.

Az elmúlt fél évben 52,8 százalékról 54,7 százalékra nőtt azoknak az aránya, akiknek csak számlás előfizetésük van. A válaszadók egyötödének feltöltőkártyás és számlás előfizetése is volt fél éve, most azonban már csak 18 százalék tart fent kétfélét.

Meglepő a felmondások oka, mert a magas ár csak a harmadik helyet szerezte meg 9,8 százalékkal. A legtöbben (12,4 százalék) azért szabadultak meg az előfizetésüktől, mert elégedetlenek voltak a szolgáltatójukkal. Főleg a jó keresetűek váltottak szolgáltatót elégedetlenség miatt, és talán nem meglepő, hogy ők nem vesznek olcsón feltöltőkártyás mobilokat. A második leggyakoribb ok a felesleges telefonszám lemondása volt, de még így is a válaszadók 25 százalékának van két telefonszáma.

Céges előfizetés megszerzése miatt 7,7 százalék mondott le a személyes előfizetéséről, az akciós telefonnal megszerzett SIM-kártyától 7,5 százalék szabadult meg. Megszűnt munkahely miatt csak 2,6 százalék mondott le előfizetést. Nagy eltérések vannak abban, hogy melyik szolgáltatónál milyen okok a gyakoriak. A Vodafone ügyfelei közül valamivel többen mondták, hogy olcsóbban jutottak telefonhoz feltöltőkártyával, de az utóbbira nem volt szükségük. Az elégedetlenség (17,7%) és a magas ár (11,3%) is gyakoribb ok volt a Vodafone esetében.

A Pannon ügyfelei között azoknak az aránya volt valamivel magasabb, akik ajándékba kapott SIM-kártyát mondtak le, viszont itt vannak a leglojálisabb ügyfelek, náluk a legmagasabb azoknak az aránya, akik még sohasem mondtak le előfizetést (37,7%).
A T-Mobilnál voltak a legkevesebben, akik elégedetlenség miatt mondták le az előfizetésüket (10,3%), viszont több ügyfélnek volt fölösleges SIM-kártyája (14,3%), mint a többi szolgáltatónál. Az emberek többsége (60%) nem változtatott a telefonálási szokásán az elmúlt hónapokban, de 29 százalék kevesebbet költ - 11 százalék viszont még többet, mint ezelőtt. A válaszadók 16,7 százaléka lemondás nélkül, egyszerű díjcsomagváltással meg tudta oldani, hogy olcsóbban jöjjön ki.

(Forrás: Index, 2009. május 25.)

---

Lidl, Auchan vagy Tesco: a számok beszélnek

Az Auchannál a legnagyobb az egy négyzetméterre jutó forgalom, míg az Aldi egyelőre a sor végén áll. A Tesco hiába hozza a legnagyobb éves árbevételt, egy négyzetméterről annyit árul ki, mint a Spar - derült ki a Napi Gazdaság összesítéséből.

Bár a Tesco Global Áruházak Zrt. messze a legmagasabb forgalmi adatot mutatja fel a hazai kiskereskedelemben, az egy négyzetméterre jutó értékesítése 2008-ban csak a nemzetközi láncok középmezőnyéhez volt elég. A kereskedelmi felületek nagyságára vonatkozó Napi-becslés és a Nielsen által rendszeresen közölt forgalmi adatok összevetése alapján a brit lánc a rangsor ötödik helyén tanyázik, valamivel több mint egymillió forint/négyzetméter forgalommal. A cég 2006-ban még 1,21 milliós értéket produkált, vagyis a "kis teszkók" építése némileg visszavette az egy négyzetméterre jutó forgalmat. Így ezt a hálózatot a Penny Market és a Cora is megelőzi, de a Lidl e két versenytársnál is sokkal jobban teljesít. A német keménydiszkontot csak az Auchan utasítja maga mögé, amely majdnem 1,5 millió forint négyzetméterenkénti forgalmat hoz - ez az érték messze a legmagasabb a piacon.
A Lidl-honfitárs Aldinál meglepő módon még soványka az egy négyzetméterre jutó forgalom, számításaink szerint a négyszázezer forintot sem éri el. Az Aldinál egyelőre a Match is jobb mutatóval büszkélkedhet, ám a korábban érkezett Lidl terjeszkedését és forgalomnövekedését alapul véve nem kizárt, hogy a német keménydiszkont is rohamléptekkel küzdi fel magát a következő egy-két évben.

A Napi nem számolta ki a magyar élelmiszerláncok és a Metro egy négyzetméterre jutó forgalmát, tekintve, hogy utóbbi cash&carry típusú, az előbbiek négyzetméteradatai pedig egyrészt nem hozzáférhetőek, másrészt a bolthálózat annyira heterogén, hogy átlagot is csak nagy hibaszázalékkal lehetne számolni. Az elemzésből a drogérialáncok is kimaradtak, miután élelmiszer-értékesítésük aránya elenyésző. Az elemzők szerint nem meglepő, hogy az Auchan vezet, ugyanis a francia lánc évek óta a meglevő áruházainak hatékonyságnövelésére fordítja forrásait, míg például a Tesco, vagy akár a hatodik helyen álló Spar a terjeszkedésre fókuszál. A leggyorsabban terjeszkedő láncoknál azért lehet viszonylag alacsony az egy négyzetméterre jutó forgalom, mert az egy éven belül hálózatba lépő üzletek alapterülete már szerepel az adatokban, de az éves forgalom még nem. Ráadásul egy üzletnek 2-3 évre van szüksége, hogy "bejáratódjon". Hozzá kell tenni azonban, hogy noha az egy négyzetméterre jutó forgalom sokat elárul egy hálózat hatékonyságáról, a nyereségességre ebből az adatból még nem lehet következtetni.

(Forrás: NG 2009. 05. 11.)

---

Burger King, Pizza Hut, KFC: nyilvánosak az adatok

Hamarosan a legnagyobb étteremláncok is feltüntetik az ételek kalóriatartalmát az étlapokon. Az éttermek nem elsősorban önszántukból teszik ezt, hanem fogyasztói szervezetek és a kormányzat nyomására.

A gyorsétterem-láncok egyelőre csak Nagy-Britanniában tesznek ilyen lépéseket. Egy felmérés szerint ugyanis a fogyasztók kimondottan igénylik, hogy tájékoztassák őket az ételek tápanyag-és kalóriatartalmáról.

17 étteremhálózat csatlakozott az akcióhoz, amely várhatóan júniusban lép életbe. Az éttermek többek között azt is vállalják, hogy ugyanolyan hangsúlyosan tüntetik fel az étel kalóriatartalmát, mint annak nevét és árát.

A kezdeményezéshez olyan hálózatok csatlakoztak, mint a Pizza Hut, a Burger King, a KFC és a Subway.

---

Erősödik a fogyasztói öntudat a hírközlési piacon

2008-ban a mobil-szélessávú szolgáltatások, az internet-alapú televíziózás (IPTV) és a triple play csomagok (telefon, internet, televízió) terjedése, valamint a mobilpenetráció folyamatos növekedése, és a fogyasztók védelmének határozott erősödése jellemezte a magyar hírközlési piacot - áll az Európai Bizottság által március 25-én, immár 14. alkalommal közzétett, az Európai Unió és az egyes tagállamok hírközlési piacait vizsgáló éves jelentésben.

Magyarországon a mobilpiac növekedése és a mobil-szélessáv térnyerése mellett továbbra is az uniós átlagnál gyorsabb a vezetékes szélessávú internetszolgáltatások terjedése. A Bizottság a magyar hírközlési szektor egyik legfontosabb fejleményeként értékeli a mobil-szélessávú szolgáltatások elterjedését, hogy a mobil-szélessávú előfizetések száma egy év alatt több mint a kétszeresére nőtt.

A jelentés kiemeli a fogyasztók védelme érdekében elfogadott jogszabályi és szabályozói lépéseket. Az Országgyűlés egyrészt elfogadta a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló törvényt, másrészt úgy módosította az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségének a fogyasztók védelmével összefüggő követelményeiről szóló kormányhatározatot, hogy többek között előírta az internetszolgáltatók számára, hogy előfizetőiket megfelelően tájékoztassák szolgáltatásaik minőségéről, különös tekintettel a garantált le- és feltöltési sebességekről. A jelentés szól az NHH kezdeményezésére az inkumbens szolgáltatók és számos alternatív szolgáltató között létrejött megállapodásról, mely az internetszolgáltatók közötti váltást könnyíti meg az előfizetők számára.

A vezetékestelefon-szolgáltatások területén a jelentés 2007-hez hasonlóan ismételten a penetráció és a forgalom csökkenéséről számol be. Megállapítja, hogy 2008-ban mind nagykereskedelmi, mind kiskereskedelmi szinten ténylegesen is hozzáférhetővé vált a telefon-előfizetés nélküli csupasz DSL-szolgáltatás, és előrelépésként értékeli, hogy az országos és a vidéki DSL-lefedettség aránya közötti különbség 2008-ban tovább csökkent.

A Bizottság az NHH tevékenységével kapcsolatban kiemeli a 2009. január 1-jével alkalmazandó szimmetrikus, költségorientált mobilvégződtetési díjakat, valamint a domináns piaci pozícióval rendelkező vezetékes vonali szolgáltatók által felszámított összekapcsolási díjak jelentős, átlagosan 20 százalékos csökkentését is.

---

Elégedetlenek a fogyasztók az ügyfélszolgálattal

A fogyasztók többsége szolgáltatótól függetlenül az ügyfélszolgálati munkát illette kritikával, és meglehetősen rossz a reklamációs ügyintézés és a telefonos ügyfélszolgálatok megítélése - derül ki a Magyar Energia Hivatal fogyasztói elégedettségi vizsgálatából, amelyet mind a gáz-, mind az áramszolgáltatás területén elvégeztetett. A gázellátás folyamatosságával a fogyasztók összességében elégedettek, a minőség stabilitását és a fűtőértékről kapott tájékoztatást viszont sokan kritizálták. A műszaki ügyintézéssel a többség elégedett, de a háztartási fogyasztók körében minden ötödik, a nem háztartási körben pedig minden hatodik megkérdezett negatív tapasztalatokat szerzett. A közüzemi szolgáltatások terén mind a lakossági, mind pedig a nem lakossági fogyasztók évek óta kritikával illetik a számla érthetőségét.

A villamos energiát vizsgálva az elosztói szolgáltatásban minden második fogyasztó tapasztalt a vizsgált időszakban három percnél rövidebb, minden második-harmadik három percnél hosszabb áramszüneteket, minden negyedik-ötödik hálózati feszültségingadozást, és ez különösen a nem lakossági felhasználóknak jelentett komoly gondot. A műszaki jellegű ügyintézést a nem lakossági fogyasztók viszonylag alacsony elégedettségi értékkel minősítették. Az egyetemes szolgáltatások terén a fogyasztók - hasonlóan a korábbi évekhez - legkevésbé a reklamációs ügyek intézésével voltak elégedettek. A számlázással összefüggő elégedettségi mutatók viszonylag magasak, bár a számla értelmezése a fogyasztók hatodának-hetedének gondot okoz, az indokok között 30-40 százalékban szerepel a nem érthető vagy felesleges információ is. A vizsgálat fontos megállapítása, hogy miközben az árakat rendkívül kritikusan minősítették a megkérdezettek, a villamosenergia-szolgáltatás ár-érték arányát a döntő többség legalább részben megfelelőnek értékelte.

Napi Gazdaság 2009. 03. 15.

---

A BKV ellenőrei megalázzák az utasokat

Szabó Máté ombudsman: A BKV ellenőrei megalázzák az utasokat és nincs esélyük tisztességes eljárásra.

· Nincs jóváhagyott üzletszabályzat. Kifogásolható az ellenőrök és a biztonsági őrök hangneme, viselkedése és az, hogy nem mindig azonosíthatók egyértelműen. A jegyvásárlás feltételeit nem mindenütt teremtik meg, de a pótdíjakat kivetik. Az utasoktól az egyéves elévülés után is behajtják az ügyvédi költségekkel és kamatokkal megnövelt követeléseket. Az országgyűlési biztos hivatalból, valamint állampolgári panaszok alapján indított vizsgálatot, amelynek nyomán megoldást sürget a Budapesti Közlekedési Zrt.-től.

Az ellenőrök eljárásával kapcsolatos panaszok döntő többsége az otromba, nyomdafestéket nem tűrő stílust kifogásolta. Szabó Máté ombudsman a panaszok számából, visszatérő jellegéből kénytelen volt megállapítani, hogy nincs foganatja a közlekedési társaság ismétlődő ígéreteinek, és az intézkedésekkel nem sikerül véget vetni az emberi méltóságot sértő inzultusoknak. Nem állapítható meg, hogy a panaszos egyes esetekben miért csak hónapokkal később kaphatott választ. Az utasok panaszaira küldött válaszlevelekben nem tükröződik vissza az elfogulatlan, korrekt vizsgálat lefolytatása. A tisztességes eljáráshoz való jog ilyen sérelmét az ombudsman hivatali elődje már négy ével ezelőtt is feltárta.

A BKV ellenőrei annak ellenére pótdíjat fizettetnek a jegy nélkül utazókkal, hogy az utas a menetjegyét nem minden megállóhelyen válthatja meg, és a BKV járművein se mindenütt van erre lehetőség. Az ellenőrök pótdíjazási gyakorlata sérti a jogbiztonságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az ombudsman szerint elvárható a közlekedési társaságoktól, hogy pótdíjat csak akkor követeljenek, ha a jegyvásárlás lehetőségét előzetesen megteremtették.

A BKV Zrt. kétségtelenül jogosult ellenőrizni, hogy az utasok megváltották-e a jegyüket, vagy van-e érvényes bérletük. Amennyiben nincs, az ellenőrnek joga van a pótdíjazási eljárás megindítására. Az ombudsman azonban nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy az utazási jogosultság ellenőrzése során a BKV Zrt. munkatársai pusztán egy szerződés teljesítését ellenőrzik, és nincsenek az utasokkal szemben fölérendelt helyzetben. Hatósági jogkört sem gyakorolhatnak, tehát például nem igazoltathatnak, hiszen a szolgáltató BKV Zrt. ugyanolyan magánfél, mint a szolgáltatását igénybe vevő utasa. Az ombudsman a jogállamiság elvének érvényesülése érdekében ezért nem támogatja, hogy a jegyellenőrök jogot kapjanak az igazoltatásra.

Teljesen érthető és indokolt, hogy a BKV Zrt. minden jogszerű eszközt megragad jogos követeléseinek érvényesítésére, de nem szabad szem elől tévesztenie, hogy a jogos követelések érvényesítési módjának is jogszerűnek kell lennie. A jogállamiság elvével és a tisztességes eljárás jogával nem egyeztethető össze, hogy a BKV Zrt. a személyszállítási szerződésekből eredő követeléseit a jogszabályban meghatározott egyéves elévülési időn túl, saját belső döntése alapján öt évre kiterjesztve érvényesíti, az eljárási költségekkel és kamatokkal jelentősen megnövelve.

Az ombudsman vizsgálata megállapította azt is, hogy a BKV Zrt. a törvényi kötelezettség ellenére sem rendelkezik jóváhagyott üzletszabályzattal és ez sérti a jogbiztonságot. A Zrt. által közzétett jelenlegi 'Utazási feltételek' számos rendelkezése akár a törvényi feltételeknek megfelelő üzletszabályzat része is lehet. Nem tartalmaz azonban számos olyan rendelkezést, mint például a panaszok kezelésének részletes szabályai, a kártérítési és kártalanítási kérdések, a fogyatékossággal élők utazási feltételeinek meghatározása, a viteldíj-módosítás és az előre tervezett közlekedési változások közzétételének határideje, egy közlekedési eszköz kiesése esetén a pótlás rendjének szabályozása.

---

Százakat verhettek át csalók a Vatera aukciós portálon

Három embert gyanúsít a rendőrség a Vatera.hu aukciós portálon elkövetett csalássorozattal, melynek során a károsultak szerint legalább ötszáz embert vertek át.
A csalók jó áron kínáltak eladásra műszaki cikkeket, az árat átutalással kérték, de a győztes licitálókhoz már nem érkezett meg az áru. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Gazdaságvédelmi Főosztálya már október 30-án eljárást indított ismeretlen tettes ellen csalás megalapozott gyanúja miatt, de rengeteg károsult felhasználó csak a múlt hét végén döbbent rá, hogy átverték - ekkor nyitottak internetes fórumokat, hogy figyelmeztessék egymást.

A rendelkezésre álló adatok alapján a csaló hamis személyi igazolványt felhasználva különféle műszaki cikkeket kínált eladásra egy internetes aukciós portálon úgy, hogy a hirdetett termékkel nem rendelkezett, azokat nem akarta a megrendelőnek leszállítani. A meghirdetett termékek árát a hamis igazolvánnyal nyitott bankszámlára utaltatta, majd onnan a megérkezett összeget készpénzben felvette. Több becsapott felhasználó is a rendőrséghez fordult, az ország különböző rendőrkapitányságain tett feljelentések nyomán az ügyeket az NNI egyesítve kezeli, szerdáig 17 büntetőeljárást egyesítettek az ügyben. A károsult fórumozók úgy becsülik: a csalók legalább ötszáz embert verhettek át, és milliókat zsákmányolhattak. A legtöbben 50 és 80 ezer forint közötti összeget utaltak át a csalóknak, de akad olyan is, aki 180 ezer forintot fizetett ki hiába. Az aukciós portálon az árut kínálók és a licitálók megbízhatóságát úgy tudják ellenőrizni a felhasználók, hogy megnézik, korábbi partnereik milyen értékelés adtak nekik. A csaló módszere az volt, hogy két különböző néven, két bankszámlaszámmal regisztrált az oldalra, és saját magának adott pozitív értékelést.

A portálon fényképet szoktak közzétenni a felkínált árukról, ami bizonyítja, hogy tényleg az eladó birtokába van. A becsapott licitálók utólag fedezték fel, hogy a csalók áruházban fotózták le a termékeket, némelyik képen még az árcédula is látszik - mondta a csalássorozatról beszámoló felhasználó. Az aukciós portál általános felhasználási feltételei szerint a Vatera.hu nem avatkozik bele a vevők és az eladók közötti tranzakciókba, bármilyen vita alakul ki közöttük, a portált nem terheli felelősség vagy kártérítési kötelezettség.

A Vatera ügyvezetője, Gerő Viktor azt mondta: január 15-én értesültek a csalásokról, és még aznap kizárták oldalukról a gyanúba keveredett felhasználókat, illetve figyelmeztették azokat a potenciális vevőket, akik akkor még folyamatban lévő aukciókon kapcsolatban álltak velük. "Javasoltuk a rendőrségi feljelentést, és együttműködünk a hatóságokkal" - tette hozzá Gerő.

A Vatera ügyvezetője szerint a honlapjukon összegyűjtött biztonsági tanácsok segíthetnek elkerülni, hogy a felhasználók hasonló csalások áldozataivá váljanak.

(Forrás: Origo 2009. 01. 22.)

---

Nem kamuzhatnak tovább a szolgáltatók

Véget ér a nagy távközlési ámítás, decembertől ugyanis a maximális sávszélesség mellett mindig szerepelnie kell a garantált sebességnek is. A hírközlési hatóság rendszeresen ellenőrzi majd, hogy a meghirdetett adatok megfelelnek-e a valóságnak. Fontos lépést tett a fogyasztók védelme érdekében a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH), decembertől végre mindenki megtudhatja, hogy a szolgáltatók által kínált díjcsomagoknak milyen a garantált sebessége. Az NHH ugyanis előírta az internetszolgáltatóknak, hogy folyamatosan mérjék a díjcsomagok sebességét, és az értékeket nyilvánosságra is kell hozniuk. A változást egy kormányrendelet írja elő, amelyet az internet-szolgáltatóknak december. 11-től kell alkalmazniuk.

Rengeteg panasz

A legnagyobb cégeknél az 1000 előfizetőre jutó minőségi panaszok száma meghaladja a 350-et. Az új szabályok életbe lépése után nem lesz értelme a valósnál nagyobb sávszélességgel meghirdetni a díjcsomagokat, mert a vállalt sávszélességi adatokat nemcsak maguk a szolgáltatók ellenőrzik majd, a közölt számokat az NHH is felülvizsgálja majd, mondta el Takács Péter, a hírközlési fogyasztói jogok képviselője. A vállalt és teljesített le- és feltöltési sebességekről először 2010-ben lesznek adatok, az NHH ezután kezdi el a vizsgálatait, és ha szükséges, akár milliós bírságokat is kiszabhat a szolgáltatókra. Ha nagyon sok panasz érkezik egy helyről, akkor átfogó ellenőrzést indítanak. A kormányrendelet már hatályba lépett rendelkezései értelmében a mobiltelefon-szolgáltatóknak is nyilvánosságra kell hozniuk újfajta minőségi vállalási adatokat: azt, hogy saját hálózatukon belül 60 másodpercen, illetve 10 percen belül milyen arányban küldenek el sikeresen sms-t, illetve mms-t.
Ezeket a számokat is nyilvánosságra kell hozniuk, és az NHH-nak kell továbbítaniuk.

(Forrás: Független Hírügynökség)

---

Kimutatta foga fehérjét a Tesco!
Elhiszed még a "gazdaságos mesét"?

Forró nyár, durvuló árverseny

Nem tétlenkedik a nyár folyamán a Tesco és a Cora, az elsősorban drágításra fókuszáló üzletek mellett azonban rendszeres bevásárló körképünkből az is kiderül, hogy elég volt-e a Metro markáns árcsökkentése az aranyérem visszaszerzéséhez. Elöljáróban elmondhatjuk, hogy a Pénzcentrum.hu árukosara 9,4%-kal került most átlagosan többe a kiválasztott üzletekben, mint egy évvel korábban. Az üzletenkénti bontásból kiderül, hogy június végi körképünk óta számos piaci szereplő jelentősen átírta az árcédulákat.

A Pénzcentrum.hu rögtönzött árukosarát alapvetően négy termékkategória alkotja, melyek a következők: italok (rövidital, sör, pezsgő, ásványvíz), alapanyagok (cukor, liszt, étolaj), higiéniás termékek (fogkrém, tusfürdő, tisztítószer, mosópor), egyéb (kenyér, kávé, szalámi). Olvasóink javaslatára a kosarat májusban kibővítettük a mosóporral és a téliszalámi torzító hatásának csökkentésére már csak fél kilót vettünk belőle. A kosár összeállítása természetesen szubjektív, így nem állíthatjuk, hogy minden egyéb esetben ugyanez a sorrend alakulna ki a vizsgált kiskereskedelmi egységek között, néhány alább kiemelt érték azonban mindenképp elgondolkodtató.

Az összehasonlításba a Tesco, Auchan, Cora hármas mellé bekerült a Plus és a Metro is, valamint a sorból valamelyest kilógó (nem diszkont és nem hipermarket) Kaiser's. Minden kiskereskedelmi egység esetében fővárosi próbavásárlást végeztünk, az alábbi árak ezek alapján adódnak.
Az árváltozásokat üzletenkénti bontásban szemlélve láthatjuk, hogy a Tesco komoly áremelése révén (tőle nem idegen módon) bebiztosította a "második legdrágább" pozíciót a vizsgált mezőnyben, árukosarunkra vetítve. Mentségükre legyen mondva, hogy a Cora még keményebben tudott drágítani, azt azonban ne felejtsük el, hogy ők kicsit más bázisról mozdultak el ezzel. A lista másik végpontján harcolók közül még a Metrónál is nagyobb mértékben tudta csökkenteni árait az Auchan, így a francia hipermarketlánc egyelőre őrzi a legolcsóbb üzlet címét árukosarunkra vetítve.

Az egy évvel korábbi szinthez képest - ahogy megszokhattuk - jóval mélyebben a pénztárcánkba kellett nyúlni az étolaj, a liszt és a kenyér megvásárlásához. Kosarunk a vizsgált üzletekben átlagosan 9,43%-kal drágult tavaly augusztushoz viszonyítva.

A következő oldalra kattintva részletesebben is láthatjuk, mi változott és mennyivel, illetve mit hol éri meg beszerezni.

Gazdaságos mítosz? A számok nem hazudnak! Az alábbi táblázatok magukért beszélnek, a konkrét árak mellett bemutatják a hó/hó alapú árváltozás mértékét százalékban, termékekre és üzletekre lebontva:

Kiegészítő információk:
- Az összeállítás a háztartási vásárlók igényeire alapoz, ezért nem veszünk kereskedelmi mennyiséget a kiválasztott árukból. Amennyiben valaki nagyobb mennyiségben gondolkodik, a vizsgált üzletek közül érdemes lehet azt választania, mely mennyiségi kedvezményeket kínál.
- Finomlisztből mindig a legolcsóbb 1 kg-os kiszerelésűt választjuk, így rendszeresen megjelennek a sajátmárkás termékek az összehasonlításban.
- Az étolaj esetén az 1 literes kiszerelés árát vesszük alapul, nem számolunk tehát azzal, hogy egy nagyobb kiszerelést választva fajlagosan alacsonyabb lehet az ár.
- A mosópornál ezzel szemben mindenhol az egy kilóra vetített árat vesszük alapul, méghozzá annál a kiszerelésnél, amelynél ez a legalacsonyabb.
- A szalámi esetében az egy kilóra vetített, címkén feltüntetett árral számolunk. Megjegyezzük, hogy amennyiben valamely vizsgált üzletben csak szeletelt, csomagolt áruként tudjuk megvenni a kiválasztott márkát, akkor kénytelenek vagyunk ennek árát feltüntetni az összehasonlításban.
- A kiválasztott tisztító-fertőtlenítő szerből a sötétzöld csomagolású szerepel árukosarunkban.

Egy hónap múlva ismét megnézzük, hova érdemes betérni...

(Forrás: Pénzcentrum)

A nyári hónapokban az utazási kedv jelentősen megemelkedik és a külföldre utazók többsége a határon túl is használja mobiltelefonját. Sokan azonban bele sem gondolnak, hogy mennyibe kerül egy gyors úti beszámoló az itthon maradtaknak, csak akkor kapnak fejükhöz, mikor itthon megérkezik a számla a sokkoló összegről. Lássuk, melyik szolgáltatónál mennyibe kerül a roamingolás! Az Európai Unió tavalyi döntése értelmében a tagországain belüli mobilhasználatkor a felhasználó által kezdeményezett hívás percenként maximum nettó 49 eurócentbe, míg a beérkező hívások fogadása legfeljebb nettó 24 eurócentbe kerülhet.
Ennek megfelelően a hazai szolgáltatók is egységes díjszabást alkalmaznak az EU-n belüli mobilhasználatkor, már ami a telefonálásokat illeti. Így híváskezdeményezésért percenként 144 forintot, míg a hívásfogadásért 70,8 forintot számítanak fel.
Nem vonatkozik azonban az egységes díjszabás a szöveges üzenetek, vagyis sms küldésére, valamint az EU-n kívüli országokra, így az egyes tarifák jelentősen, percenként akár több száz forinttal is eltérhetnek, attól függően, hogy a felhasználó honnan hova telefonál, melyik hazai szolgáltató ügyfele, illetve milyen előfizetése, vagy kártyás csomagja van.
Megvizsgáltuk, hogy egy horvát, görög, török vagy egyiptomi nyaralás esetében milyen díjakkal számolhatunk, ha az itthoniakkal is tartani szeretnénk a kapcsolatot. Az összehasonlításba bevontuk az USA-t is, hogy egy tengerentúli ország is szerepeljen a vizsgálatban.
 

Mivel Görögország tagja az Európai Uniónak, így természetesen az onnan kezdeményezett hívások díjai egységesek a szolgáltatók között. Nem úgy a többi, EU-n kívüli országnál.

A Pannon az egyedüli olyan szolgáltató, amelyik előfizetéses és kártyás ügyfelei számára is egységes roaming díjat számít fel, árai azonban egyik megemlített ország esetében sem veszik fel a versenyt a többiek ajánlataival.

A T-Mobile esetében már van némi különbség a két "ügyféltípusnak" felszámított díjak között, némileg olcsóbb szolgáltatást nyújtva az előfizetéses ügyfeleknek. Azonban a szemfüles, és a pénzükért némi fáradságra is hajlandó Domino csomaggal rendelkező ügyfelek sok jelentős összegeket megtakaríthatnak, amennyiben nem egyszerűen felhívják a telefonjukban lévő számot, hanem egy kódsort (*101*telefonszám#) is beütnek elé.

A Vodafone esetében a legnagyobb díjkülönbség (260 forint percenként!) a kártyás és előfizetéses ügyfelek között az Egyesült Államokból történő hívások esetében fedezhető fel. Törökország, Egyiptom és Horvátország esetében a táblázatban feltüntetett árak a Vodafone által preferált hálózatokról történő hívás esetében értendők, amennyiben nem ezekre a hálózatokra csatlakozunk, úgy 340 forintos percdíjjal kell számolni. Érdemes tehát érdeklődni utazás előtt ezekről a hálózatokról!
Jobb, ha fel se vesszük a telefont Mint az ugye ismeretes, a külföldön történő hívás fogadása is pénzbe kerül, de általában még így is jóval olcsóbb fogadni a hívást, mint külföldről hazatelefonálni.

A legnagyobb eltérést az sms-küldés esetében lehet észrevenni az szolgáltatók között, hiszen erre a szolgáltatásra még az Unión belül sincs egységes díjszabás, igaz az Európai Bizottság tervei között szerepel az árplafon rendszer sms barangolási díjszabására történő kiterjesztése.

§ Minden harmadik honlap esetében szükség volt jogérvényesítési fellépésre a fogyasztóvédelmi jogszabályok megsértése miatt.

---

Új szabályok a tisztességtelen kereskedelem és a félrevezető reklám tilalmára

Küzdenek az átverések ellen

Tavaly december 12-től kell alkalmazni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok és a félrevezető reklám ellen hozott EU-s irányelv előírásait a tagállamokban – jelentette be a közelmúltban az Európai Bizottság. Magyarországon azonban várhatóan csak a tavasszal születnek meg az irányelv átültetését célzó jogszabályok. A gazdasági minisztérium kommunikációs főosztálya lapunkat úgy tájékoztatta, hogy bizonyos kérdésekben még nem zárult le az előzetes egyeztetés. Így az irányelv átültetését biztosító önálló törvényre, az ehhez illeszkedően újraalkotott reklámtörvényre, valamint a kapcsolódó, átfogóan módosítandó tucatnyi törvényre vonatkozó javaslatok várhatóan a tavaszi ülésszak kezdetére kerülnek az Országgyűlés elé. Határidőre egyébként a 27-ből 14 tagállamnak sikerült átültetnie a jogszabályt az Európai Bizottság szerint.
A hatályos szabályozáshoz képest változást jelent például az, hogy míg a versenyhatóság jelenleg csak a közérdeket sértő mértékű visszaélésekkel szemben lép fel, az irányelv előírja, hogy az egyedi fogyasztói panaszok alapján is biztosítani kell a hatóság eljárását és a jogsérelem orvoslását. „Ezt a jóval nagyobb volumenű eljárási kötelezettséget a fogyasztói jogok védelmében érdemi funkciót betöltő hatóságok között célszerű megosztani” – közölte a GKM. Az új irányelv négy fő összetevőből áll: 1. egy kiterjedt általános záradék, amely a tisztességtelen és ezért tiltott gyakorlatokat határozza meg; 2. részletes meghatározások a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok két fő kategóriájáról: félrevezető gyakorlatok (cselekedetek és mulasztások) és agresszív gyakorlatok; 3. biztosítékok a kiszolgáltatott fogyasztóknak: olyan rendelkezések, amelyek a kiszolgáltatott fogyasztók kihasználását hivatottak megelőzni; 4. feketelista: a minden körülmények között tiltott gyakorlatok listája. Ez utóbbi több mint 30 olyan gyakorlat felsorolását jelenti, amely minden körülmények között tisztességtelennek tekintendő. Tartalmazza azt a „piszkos tizenkettő” praktikát is, amelyekről széles körben ismert, hogy kárt okoznak a fogyasztóknak (utóbbiakat lásd a táblázatban).
Meglena Kuneva illetékes EU-biztos szerint az új szabályok világszerte a legszigorúbbak közé tartoznak. Szakértők szerint idehaza a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatal munkájának megkönynyítése mellett a fogyasztói tudatosságot is erősíteni fogja a direktíva átültetése. A fogyasztók megtévesztése miatt tavaly a GVH-hoz minden korábbinál több panasz, illetve bejelentés érkezett. Ezek jó része nem volt alaptalan: a hivatal 69 határozatban összesen 1,226 milliárd forint bírságot szabott ki. Különösen nagy sajtóvisszhangot kapott a bankok megtévesztő hitelkártya-hirdetéseinek visszaszorítására indított eljárássorozat, amelyben a GVH nyolc pénzintézetre összesen 381 millió forint bírságot rótt ki. A feketelistán előkelő helyet foglalnak el a légitársaságok, amelyek közül hatnak megtévesztő reklámok miatt összesen 119 millió forint büntetést kellett elkönyvelnie. Az interaktív betelefonálós tévéműsorok ügyében indított vizsgálat ugyanakkor bírság nélkül zárult: az érintett társaságok vállalták, hogy pontosabb és egyértelműbb tájékoztatást adnak a játékba kerülés feltételeiről és szabályairól. Vannak olyan esetek is, amelyek évről évre visszatérnek. A távközlési, illetve mobilszolgáltatók notóriusan megtévesztő módon hirdetik az internet-előfizetéseiket.
Továbbra is gyakoriak a termékeknek megalapozatlanul gyógyhatást tulajdonító hirdetések, ahogy a kiskereskedelmi láncok reklámújságjainak termékismertetőit illetően is rendszeresek a – messzemenően jogos – kifogások. Balogh Virág, a GVH vizsgálója a Világgazdaságnak elmondta: a direktívát átültető törvényjavaslat tervezete A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról címet viseli. Az új jogszabály miatt a verseny- és a reklámtörvény is megváltozik, számtalan kormányrendelettel egyetemben. A törvényben foglaltak kikényszerítéséért a GVH és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság felel majd, az előbbire tartoznak a – részletesen körülírt – „versenyérintett” esetek. Balogh Virág kiemelte: az új szabályozás várhatóan megkönnyíti a GVH munkáját is, a jogszabályi környezet áttekinthetőbbé válik, a bizonyítási eljárások egyes – különösen a „feketelistában” felsorolt – esetekben egyszerűsödhetnek. A direktíva, amelynek megszületését a szakmai szervezetekkel folytatott, több évig tartó egyeztetés előzte meg, azt is tükrözi, hogy az európai törvényalkotás a problémás esetek megoldásában számít a reklámszakma együttműködésére – véli Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára, az Európai Önszabályozó Reklámszervezet alelnöke. Az önszabályozás jelentőségét persze a magyar reklámtörvény is elismeri, egy európai uniós jogszabályban azonban ennek nyilván nagyobb súlya van, ez egyúttal nagyobb felelősséget ró a piaci szereplőkre is – tette hozzá. Fazekas Ildikó hangsúlyozta: az új jogszabály abból a szempontból is előrelépés lesz, hogy nevesíti és pontosan meghatározza az egyértelműen törvénybe ütköző reklám-, illetve tágabb értelemben vett kereskedelmi gyakorlatokat. Ezzel a hatóságok mellett segíti a fogyasztót is, aki könnyebben azonosíthatja a tisztességtelen praktikákat.

 http://www.vilaggazdasag.hu/index.php?apps=cikk&cikk=202828

---

A kínaiak már betiltották az áruházi nejlonszatyrokat

Miközben Magyarországon várhatóan csak a jövő évtől kell környezetbarát bevásárlószatyrokat használniuk a nagy áruházláncoknak, addig a kínaiak az olimpia közeledtével betiltottál a nem lebomló anyagból készülő ingyen adott zacskókat.

Kína életében a nyári olimpia nagy jelentőséggel bír, állítják az elemzők, és a távol-keleti ország az esemény közeledtével számos olyan intézkedést foganatosít, amellyel a világ felé a demokrácia és a környezetvédelem iránti fogékonyságát próbálja bizonyítani. Ezek egyikeként tilos lesz a jövőben az áruházakban hagyományos nejlonzacskókat adni a vásárlóknak. A boltok csak környezetbarát anyagból készülő csomagolással kedveskedhetnek a vásárlóknak, előírták nekik továbbá a régi szatyrok begyűjtését.

Ugyan a műanyagból készülő tartós szatyrok elvileg nem kerültek tiltólistára, de a januárban életbelépett szabályzat felhívja mindenki figyelmét, vissza kell térni a hagyományos textilből készülő táskákhoz, illetve a kosarakhoz. A hivatalos szervek szerint a most életbelépett rendelet jelentősen csökkenti a felhalmozódó szemétmennyiséget, és a környezetszennyezés mértéke is mérséklődik.

Amit a kínai pártvezetés egy tollvonással megoldott, az Magyarországon legjobb esetben is csak jövő évben léphet életbe. Várhatóan a tavaszi ülésszakban kerül a Parlament elé az a törvényjavaslat, amely szerint 2009-től az ezer négyzetméternél nagyobb eladóterű áruházakból kitiltanák a nem lebomló nejlonszatyrokat. Figyelembe kell ugyanakkor venni, hogy egy ilyen joganyagnak át kellene mennie az uniós szűrőn. Az egyesült uniós piacon ugyanis egy ilyen, kifejezett tiltást tartalmazó jogszabályt a többi tagállammal is el kell fogadtatni. A szabályok szerint ugyanis a nejlonszatyor megfelel az uniós kritériumoknak (elvileg újra hasznosítható), ezért nem lehet megtiltani használatát.

Más kérdés, hogy az elmúlt időszakban a kereskedők önkéntes visszavonulót fújtak, törvény nélkül is kivonják a nem lebomló ingyenszatyrokat. A vevő után dobott "ingyenszatyor" évente több százmilliós költséget jelent egy nagyobb láncnak. Emellett pedig a hazai szabályozás szerint a nem lebomló szatyrok után a kereskedőknek termékdíjat - térfogattól függően 3-25 forintot - kell fizetniük, ha az összesen kiosztott szatyrokon belül a lebomlók aránya nem éri el a 16 százalékot.

A környezetvédelmi tárca adatai szerint jelenleg évente 440 millió - naponta másfélmillió - műanyag szatyrot nyomnak a vásárló kezébe a kasszától való távozásnál. Miután ezek szinte mindegyike a szeméttelepeken köt ki, ahol 3-400 év alatt bomlanak le, ezért itthon is egyre sürgetőbb probléma a további szennyezés megállítása.

http://www.mfor.hu/cikkek/A_kinaiak_mar_betiltottak_az_aruhazi_nejlonszatyrokat.html

---

Leleplezte a Hírközlési Hatóság a mobilszolgáltatókat

Hasznos információk tömkelegével állt elő a Nemzeti Hírközlési Hatóság, például kiderült, hogy a Vodafone-t marasztalták el a legtöbbször, a Pannon ügyfélszolgálata reagál a leglassabban, viszont a T-Mobile kapja a legtöbb jogos minőségi panaszt. Bár a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elsődleges feladata a telkók szabályozása, magyarán a piaci verseny megteremtése és a választék növelése, Pataki Dániel NHH-elnök szerint legalább ilyen fontos a fogyasztók pártatlan, hiteles tájékoztatása is. A hatóság ezért minden eddiginél részletesebb adatokat tett közzé a hírközlési szolgáltatások minőségéről.

Nyavalygók

A dokumentumból [1] kiderült, hogy a mobilhálózatokon átlagosan minden hetvenhetedik hívás sikertelen, a hívásfelépítés négy-öt másodpercet vesz igénybe, viszont bithiba egyáltalán nincs. A Vodafone előfizetői ezért gyűlölhetik a szolgáltatót, mert a számlapanaszok kivizsgálása átlagosan harminckét napot vesz igénybe, míg a T-Mobile-nál ugyanez négy, a Pannonnál pedig csak egy nap. Ugyanakkor a Pannon ügyfélszolgálatosai átlagosan negyvenkilenc másodpercen át várakoztatják a panaszkodókat, míg például a
T-Mobile csak 30 másodpercet. Igen érdekes, hogy a Pannon ügyfelei mennyire szeretnek panaszkodni. Ezer ügyfélre 82,3 panasz jut, ami jóval több a T-Mobile 22 és a Vodafone 10,3 panaszánál. Az NHH táblázatát tovább vizsgálva azonban kiderül, hogy a pannonosok többsége csak nyavalyog, ezer ügyfélre ugyanis csak 4,64 minőségi panasz, és csupán 0,86 jogos minőségi panasz jut.
A T-Mobile ezer előfizetőre 7, a Vodafone 0,5 jogos minőségi panaszt jelentett.

---

FOGYASZTÓVÉDELEM vs. HVG

A fogyasztóvédelem intézményrendszere és felépítése Magyarországon

Arról, hogy mi a fogyasztóvédelem, s kinek milyen feladata van a fogyasztóvédelem során, természetesen az utca emberének is megvan a maga véleménye, elképzelése. A leginkább általános az, hogy amennyiben a fogyasztót (vásárlót) bármilyen sérelem ér vásárlás konzumálás közben, legyen valaki, aki segít neki, orvosolja sérelmét. A fogyasztóvédelem a jelenlegi, hazai helyzetében nem teljesen ezt jelenti. A fogyasztóvédelmi intézményrendszert a fogyasztóvédelemről szóló, 1997. évi 155. törvény határozza meg. Ennek alapján különböztetünk meg állami és civil fogyasztóvédelmet. A két területnek teljesen jól elkülönített feladatkörei vannak, mégis ismerünk olyan területeket (pl.: fogyasztói tájékoztatás), melyekkel állami és civil szervezetek egyaránt foglalkoznak. Az állami fogyasztóvédelem szűk értelemben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget, s ennek megyei, fővárosi szerveit, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségeket jelenti. Tágabb értelemben azonban egyéb hatóságok, így többek között a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Hírközlési Hatóság, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, vagy az ÁNTSZ is fogyasztóvédelmi feladatokat látnak el, megosztva a munkát a nevében is fogyasztóvédelemmel foglalkozó FVF-el. Az FVF feladatai közé két nagy kör tartozik, a fogyasztók életének és egészségének a védelme (piacfelügyelet), valamint a fogyasztók vagyoni érdekeinek a védelme. A piacfelügyelet az a terület, melynek végzése során Magyarország kiemelkedő eredményeket ér el, évről-évre a legtöbb veszélyes terméket találjuk meg egész Európában. A jogszabályok uniós konformizálása óta a hatóság nem vizsgálhat terméket a forgalomba hozatal előtt, erre csak utána van lehetőség, ami így természetesen nagyobb hibalehetőséget hord magában, előfordulhat, hogy veszélyes terméket veszünk a piacon. Az Európai Unió szabadságjogai közül azonban az „áruk szabad áramlása” nem teszi lehetővé, hogy előzetesen vizsgálódjunk. A fogyasztók vagyoni érdekeinek védelem már nehezebb kérdés, hiszen a többség, a sértett fogyasztók azt várják el, hogy a hatóság kényszerítse a vélhetően jogszabályt sértő, megtévesztő kereskedőt. Jogállamunkban azonban a legtöbb esetben ez a döntés a polgári bíróságok kezében van, melyet hatóság a hatalmi ágak elkülönítése miatt nem gyakorolhat. A feladataink így ezen a területen a tájékoztatás (tudatos fogyasztót nehezebb átverni, a nyilvánosság pedig gyakran a bíróságnál is erősebb hatást fejthet ki), a fogyasztók széles körét érintő esetekben pedig pert indíthatunk jogsértő kereskedőkkel, cégekkel szemben. A civil szféra keze kevésbé kötött, így a tájékoztatás, az oktatás, a panaszkezelés területén sokszor hangosabb eredményeket tudnak elérni, mint a hatóság. Mivel a hatóság tevékenységét jogszabályok határolják, nem hozhat nyilvánosságra erkölcsileg kifogásolható kereskedelmi gyakorlatot sem, amit a civilek szó nélkül megtehetnek. Kötött munkaidejük miatt kevésbé tudnak oktatni, előadni, amit így a civil szféra lelkes önkéntesei meg tudnak tenni. A probléma ma még az, hogy a civil fogyasztóvédelem nem erősödött meg annyira, hogy a tájékoztatási, panaszkezelési ügyek többségét átvállalja a hatóságoktól. Sajnálatos az, hogy amikor a fogyasztóvédelem területén működő civil szervezetek éppen megerősödnének, akkor hozzá nem értő erkölcscsőszök a nyilvánosságot felhasználva tesznek eléjük görbe tükröt. A civil szektor elsődleges feladata az a fogyasztóvédelemben, hogy nevet, ismertséget és elismertséget szerezzen a fogyasztók, a közvélemény, a sajtó, valamint még ha meglepően hangzik is, a cégek körében. A problémákat ugyanis nem hatalmi szóval lehet, kell megoldani, hanem együttműködve. A fogyasztói problémák száma is csak akkor fog csökkenni, ha a fogyasztók és a kereskedők is egyformán ismerik majd a jogszabályokat, s tiszteletben tartva egymást, kulturált fogyasztói piacot alakítanak ki. Ennek a célnak az egyik fő letéteményese a civil fogyasztóvédelem, akinek európai mintára meg kell ragadni a lehetőséget akkor, ha a kereskedők kapcsolatot keresnek vele. Nyugat Európában is sok példa van arra, hogy a cégek arculatuk javítása érdekében kapcsolatot keresnek a fogyasztóvédelemmel. Céljuk jó hírnevük fényesítése, s még több termék eladása, ez nem kétséges. Evvel párhuzamosan azonban javulhat a fogyasztók kiszolgálása, csökken az átverések, megtévesztések száma. Mi egyebet akarhatunk még mi, fogyasztók? A magam részéről csak azt tudom kívánni, hogy a sok gáncsoskodás ellenére működjön megfelelően minden vásárlói klub, a működés során pedig soha el ne feledje egy érdekvédő sem: a fogyasztókért küzd, a kultúrált fogyasztói piacért, s ez minden döntésében irányadó legyen!

Siklósi Máté
Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, helyettes szóvivő

www.fvf.hu

---