A Gazdasági Versenyhivatal 472 milliós bírságot rótt ki a Viagogo jegyértékesítő platform svájci üzemeltetőjére a fogyasztókat megtévesztő és pszichés nyomás alá helyező, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatai miatt.
A GVH 2019 vége óta folytatott vizsgálatot a Viagogo globális jegyértékesítő platform működtetőivel szemben.
A most zárult versenyfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a Viagogo portál több szempontból is
tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a fogyasztókkal szemben.
A vizsgálat feltárta, hogy a Viagogo platformja időszerűtlenül tájékoztatta felhasználóit a fizetendő vételárról és az átváltási árfolyamról. A vásárlás folyamata során ugyanis a jegyárakra számtalan további, egymást részben átfedő tétel rakódott, amelyekkel a fogyasztók csepegtetve, zavaros módon szembesülhettek. Emellett a ténylegesen alkalmazott devizaátváltási árfolyam egyes esetekben csak akkor derült ki a felhasználók számára, amikor a szolgáltató megterhelte bankkártyájukat a végösszeggel.
A portál a jegyvásárlás során folyamatosan sürgető üzenetekkel helyezte pszichés nyomás alá a fogyasztókat (pl.
„Már csak 2 perc 17 másodperc maradt a vásárlás befejezésére. Ezután az árak emelkedhetnek vagy lehet, hogy ezek a jegyek már nem lesznek elérhetőek.”). Ez a módszer jogellenes, agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősül, mivel megzavarja a nyugodt és megfontolt döntési folyamatot.
Jogsértőnek minősült az is, hogy a fogyasztók számára nem derült ki a platform szerepe a jegyértékesítésben. A portál ugyanis nem tette egyértelművé, hogy kizárólag közvetítőként működik, így a fogyasztók nem kaptak megfelelő információt arról, hogy a jegy megvásárlására vonatkozó szerződést pontosan kivel kötik meg. A felhasználók a platform szerepéhez hasonlóan ellentétes, egymásnak ellentmondó tájékoztatással találkozhattak arról is, hogy az üzemeltetőnek milyen ráhatása van a weboldalon kialakított árakra. Mindez ellentétes a szakmai gondosság követelményével és torzíthatja a fogyasztók ügyleti döntését. A döntés egyúttal megtiltotta a jogsértő gyakorlatok folytatását és arra kötelezte a vállalkozást, hogy 100 napon belül igazolja a hatóság felé a felszámolásukat.
(Forrás: GVH 2021. december - FVA)
Sok a félresikerült karácsonyi ajándék
Megindul a nem kívánatos ajándékok visszaáramlása az üzletekbe. Érdemes átgondolni, biztosan megéri-e dühösen végigcaplatni a városon egy elutasító "nem"-ért, vagy billentyűzetet ragadva reklamálni. Tisztában kell lenni azzal, hogy milyen jogok és kötelezettségek illetik meg a vásárlókat, illetve a kereskedőket, ha az ajándékok "visszaváltásáról" van szó!
Tévhit, hogy 3 napon belül minden esetben vissza lehet vinni a terméket az üzletekbe, még akkor is, ha az nem hibás. Ilyen szabály
viszont egyáltalán nincs. Az üzletben vásárolt termékek visszavásárlásra jogszabályi előírás egyáltalán nem kötelezi a kereskedőt.
Amit sokan idekevernek az a három munkanapos cseregarancia (offline vásárláskor). E szerint a kereskedő 3 munkanapon belül köteles kicserélni a hibás terméket, de
csakis hibás terméket, aminek nem mi okoztuk a hibáját. Ilyenkor a kereskedő nem hivatkozhat például aránytalan többletköltségre vagy más okokra.
Lényeges kitétel, hogy az amúgy minőségileg kifogástalan, de egyébként nem tetsző termékeket a fogyasztó üzlethelyiségben vagy webáruházban vásárolta.
Előbbi estében ugyanis a kereskedőt semmilyen kötelezettség nem terheli. Ettől függetlenül persze sok vállalkozás önkéntes üzletpolitikai szempontból dönthet úgy, hogy a fogyasztó kérése eleget tesz például egy-egy termék cseréjére. A felek továbbá megállapodhatnak a termék vételárának levásárlásában is, akkor ha ez mindenkinek megfelel. Egyes esetben a kereskedők például népszerűsítés céljából, általános jelleggel vállalhatják, hogy a megvásárolt terméket bizonyos feltételek fennállása esetén, hiba hiányában is visszaveszik, illetve kicserélik. De ez csak a kereskedőn múlik, ahogy az is, hogy minderre mennyi időt ad.
A kereskedők az alábbi állításokkal próbálhatnak félrevezetni:
„Akciós terméket nem cserélünk”– Ha egy termék meghibásodik, a kereskedőnek attól függetlenül foglalkoznia kell a fogyasztó panaszával, hogy az le volt-e értékelve, vagy sem. Kivéve, ha a vevő egy olyan hiba miatt reklamál, amiért a termék le volt értékelve, és erről őt az eladó tájékoztatta.
„Készpénzt nem adunk vissza, de üzletünkben levásárolhatja”– Amikor egy termékről kiderül, hogy hibás, a vásárló nem kötelezhető a levásárlásra vagy másikat választani, hanem a pénzét is visszakérheti, ha szeretné.
„Reklamációt csak három napig fogadunk el” – A kereskedők gyakran adják azt a tájékoztatást, hogy az üzletben csak 3 (munka) napon belül fogadják a kifogásokat. Ezután már csakis a jótállási jegyen feltüntetett szervizhez vagy a gyártóhoz lehet fordulni minőségi kifogásokkal. Vásárlóként jogunk van ott reklamálni, ahol vásároltunk, tehát az üzletben és jogunk van erre a szavatossági, jótállási idő teljes időtartama alatt.
„Csere csak, ha eredeti a csomagolás” – A minőségi kifogás intézése szabálytalan, ha a kereskedő a termék eredeti csomagolásához, illetve a doboz meglétéhez köti - ez jogszabályellenes.
„Jótállás csak számla/nyugta ellenében”– A jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel is érvényesíthetőek, a kereskedő nem követelheti meg a jótállási jegy és nyugta egyidejű felmutatását.
(2021. december)
Radioaktív az 5G ellen "védő" csodaékszer
A holland nukleáris hatóság megszólalt a "kvantum-medál" és más 5G elleni csodaékszerek ügyében.
Összeesküvés-elmélet hívőivel közölt rossz hírt a holland nukleáris hatóság. Kiderült ugyanis, hogy az 5G-s mobilinternet állítólagos káros hatásai ellen "védő" különböző medálok és nyakláncok nemhogy nem óvják meg a viselőjüket, de radioaktív sugárzást bocsátanak ki, ezért rendkívül veszélyesek lehetnek.
A kép illusztráció
A hatóság 10 különböző "kvantum-medált" és "negatív ion ékszereket" vizsgált, és mind ionsugárzást bocsátanak ki. Ennek többek között szövetkárosító hatása lehet, de még az emberi DNS-t is roncsolhatja, főleg huzamosabb viselés esetén.
Tavaly 15 EU-tagállam szólította fel az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel az 5G-s adótornyokkal kapcsolatos összeesküvés-elméletekkel és tévhitekkel szemben, mivel ezek csökkenthetik az új mobilhálózatba vetett bizalmat.
(2021. december)
Az új hírközlési szabályokról
Az új uniós hírközlési kódex hazai részletszabályainak kidolgozásával alapjaiban újult meg a hírközlési szabályozás. Ehhez igazodva a szolgáltatóknak 2021. június 30-ig kellett az általános szerződési feltételeiket (ÁSZF) átalakítaniuk.
A változások célja többek között, hogy megerősítse a fogyasztók védelmét, megkönnyítse a szolgáltatóváltást, valamint biztosítsa a megfizethető és megfelelő szélessávú internet-hozzáférést minden felhasználó számára, lakóhelytől vagy jövedelemtől függetlenül.
Az új szabályok, amelyekre a fogyasztóknak is érdemes figyelniük:
1. Szerződéskötés
Ezentúl egyes előfizetői csoportoknál az eddig megszokott ÁSZF-en és az egyedi előfizetői szerződésen kívül az előfizetői szerződés részét képezi
az előzetes tájékoztatás és a szerződés adatainak rövid összefoglalója is.
2. Egyoldalú szerződésmódosítás
A szolgáltatók jogosultak az előfizetői szerződés egyoldalú módosítására, erről az előfizetőket 30 nappal hamarabb értesíteniük kell a korábbi gyakorlatnak megfelelően. Változás azonban, hogy ilyenkor az előfizetők 45 napon belül ezentúl nemcsak a számukra hátrányos, hanem
bármilyen érdemi módosítás miatt felmondhatják további jogkövetkezmények nélkül a szerződést.
Ez alól kivétel, ha a módosítás a szolgáltató jogszabályi kötelezettségéből fakad.
3. A határozott idejű szerződés felmondása
Az előfizető bizonyos esetekben jogosult hátrányos következmény nélkül felmondani határozott idejű szerződését – például a szolgáltató hibás teljesítése miatt vagy a 4. pontban kifejtett, szolgáltatáscsomagokra vonatkozó konkrét esetben.
Hibás teljesítést jelent ilyenkor, ha
a szolgáltató a szolgáltatást 30 napig nem az előfizetői szerződés szerint teljesíti,
a szolgáltató egy felmerülő hiba kijavítására nyitva álló 72 órás határidő eredménytelen eltelte után a hibát további 15 napig nem tudja kijavítani,
az előfizető a felmondása előtti 90 napban több mint 10 hibabejelentést tett, (akkor is, ha a szolgáltató a hibákat elhárította),
Azonban ezekben az esetekben a szolgáltató követelheti az esetleges készülékvásárláshoz kapcsolódó kedvezmények megtérítését, így az előfizető elveszítheti a kedvezményes áron kapott berendezés (például telefon, tévékészülék, laptop) árkedvezményét.
4. Szolgáltatáscsomagok
Ha az előfizető szolgáltatáscsomagjában van legalább egy internet- vagy telefonszolgáltatás, úgy a csomag minden elemére alkalmazni kell a fogyasztók magasabb szintű védelmét szolgáló szabályokat. Szolgáltatáscsomagnak minősül, ha az előfizető egy előfizetői szerződés vagy egymással szorosan összefüggő szerződések keretében több szolgáltatást vagy végberendezést (pl. vezetékes telefont vagy routert) is igénybe vesz. Ilyenkor a szolgáltató egyoldalú szerződésmódosítása esetén a csomag minden elemére vonatkozik, hogy az előfizető hátrányos jogkövetkezmények nélkül 45 napon belül felmondhatja a szerződést, valamint kérelmezheti a számhordozást az előfizetői szerződés megszűnését követő 31 napon belül.
5. Szolgáltatóváltás
A telefonos számhordozás mellett lehetőség van arra is, hogy az előfizető az internetszolgáltatók között is szünetmentesen válthasson. Ehhez az új szolgáltatónál kell kérnie a szolgáltatóváltást, aki intézkedik a korábbi szerződés felmondásáról és együttműködik az előző szolgáltatóval abban, hogy
a váltáskor a szolgáltatás kiesése ne legyen több egy munkanapnál. Ha a szolgáltató a bekötést késve vagy hibásan teljesíti, a szabályozás kompenzáció fizetését írja elő.
Ha valaki egy szolgáltatótól az internet-előfizetés mellett e-mail-szolgáltatást is igénybe vesz, és az internet-hozzáférésre vonatkozó előfizetői szerződés megszűnik, akkor az előfizető kérésére a szolgáltatónak még legalább fél évig biztosítania kell a hozzáférést a fiókhoz, vagy továbbítania kell az üzeneteket egy az előfizető által megadott e-mail-címre.
6. A számhordozás utólag is lehetséges és ingyenes
Ha az előfizető felmondja a szerződését, hívószáma megtartását a szerződés megszűnése utáni egy hónapban is kérheti. Ez az utólagos számhordozás. Ennek keretében a volt előfizető a számát ingyen áthordozhatja egy másik szolgáltatóhoz.
7. Tájékoztatás a legolcsóbb díjakról
A szolgáltatóknak az előfizetők kérésére, illetve jogszabályi előírás alapján rendszeres időközönként – évente, illetve a határozott idejű előfizetői szerződés lejárata előtt 90 nappal pedig három alkalommal is – tájékoztatást kell adniuk az előfizetőiknek elérhető
legkedvezőbb díjakról.
Adatvédelem
A kódex egyértelművé teszi, hogy a „díjazás ellenében” fordulat már nem csak pénzfizetéssel kiegyenlített szolgáltatást jelent, hanem a személyes vagy más
adatok átadásával is „fizet” az előfizető. Tehát az ingyenes szolgáltatás is lehet elektronikus hírközlési szolgáltatás – és vonatkoznak rá a felhasználókat védő szabályok –, ha az egyéb fogalmi feltételek igazak rá.
(Forrás s NMHH, 2021. december)
Egyre kevesebb a vitamin a zöldségekben és a gyümölcsökben
Az 50 évvel ezelőtti alma öt modern almát ér, azaz öt darab almát kell megennünk, hogy elmondhassuk: „Mindennap egy alma az orvost távol tartja.”
Átlagosan öt–ötven százalékos csökkenést mutattak ki, és néhány kivételtől eltekintve (például a spenót) szinte mindegyik zöldség és gyümölcs érintett. A paradicsom magnézium-, kalcium-, folsav- és C-vitamin tartalmának háromnegyedét vesztette el.
Az okok összetettek, de mind mögött az intenzív, termőföldeket kizsigerelő nagyüzemi gazdálkodás következményei állnak.
Logikus, hogy ha termelékenyebb mezőgazdasági módszerekkel több növényt tudunk termeszteni ugyanakkora területen, akkor kevesebb tápanyag jut egy növényre. Ilyenkor bevetik a legújabb terméshozam-növelő vívmányokat, a műtrágyákat és növényvédő szereket, amelyekkel újabb csapást mérnek a tápanyag-összetételre.
Ott van a genetikai hígítás, amikor a gazdák olyan fajokat preferálnak, amelyek szépek, kívánatosak. Nem a zamat vagy a beltartalom az elsődleges szempont. Sok kutatás igazolta, hogy többnyire kinézet alapján választunk zöldséget, gyümölcsöt.
Mindezt tetézi, hogy gazdaságossági szempontokból nem (vagy alig) hagyják pihenni a termőföldeket, ezért minőségük idővel leromlik. A bajt pedig nem mással, mint újra műtrágyával igyekeznek orvosolni. Itt a kör bezárul, és a talaj ásványtartalma annyira elszegényedik, hogy a termés lehet, hogy mutatós lesz, cserébe íztelen.
A gyönyörű és íztelen paradicsom
A folyamat talán legismertebb szimbólumai a gondosan elhelyezett, tökéletesen kerek, halványpiros,
seízű paradicsomok a szupermarketek polcain. Tápanyagtartalmuk közelében sincs a háztájinak, és lehet, hogy nem is láttak napot soha. Márpedig az
üvegházi paradicsom feleannyi C-vitaminnal rendelkezik, mint a szabad földön termett fajtársa, a fólia alá kényszerült rokonok pedig csak harmadannyival.
Mindezek ellenére ma sincs gazdagabb vitaminforrás a zöldségeknél és gyümölcsöknél, együnk belőlük, amennyit csak tudunk. Arra kell odafigyelni, hogy egyetlen gyümölcs és zöldség sem biztosítja önmagában az összes szükséges tápanyagot. Ne dőljünk be a külcsínnek, a legtöbbször ugyanis köszönőviszonyban sincs a belbeccsel.
(2021. december, FVA)
Korlátos volt a korlátlan net
Százmilliókra bírságolta és a fogyasztók kompenzálására kötelezte a GVH a Telekomot
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 310 milliós bírságot rótt ki a Magyar Telekomra, amiért a fogyasztókat megtévesztve, valótlanul reklámozta korlátlanként egyes mobilinternet-csomagopcióit. A telekom cégnek emellett kompenzációként 4 GB többlet-adatforgalmat kell biztosítania a jogsértéssel érintett fogyasztói számára.
A versenyhatóság vizsgálata feltárta, hogy valójában a hangsúlyosan korlátlanként hirdetett, ún. nullás díjszabású opciók egyike sem biztosított teljes díjmentességet, mivel egyes funkciók – így például a chat-alkalmazások esetében a hang- és videóhívások, vagy a közösségi média böngészésekor a videótartalmak – csökkentették az előfizetők adatkeretét.
A korlátozások közkedvelt funkciókra is vonatkoztak (például videólejátszás), míg más esetekben elkerülhetetlenek voltak (például automatikusan lejátszódó hirdetés) vagy a szolgáltatások lényegi részeit érintették: a chat-appok hanghívás (VOIP) funkcióit például a fogyasztók harmada-negyede használta a vizsgált időszakban, és jelentős volt köztük a videotelefonálók aránya is. A szűkítésekről a Telekom jellemzően nem adott reklámjaiban tájékoztatást – ahol pedig adott, ott sem tette egyértelművé, hogy mely forgalmak díjmentesek, és melyek csökkentik a díjcsomagba foglalt adatkeretet.
A GVH döntése megállapította, hogy a megtévesztő gyakorlat nem csupán az érintett mobilcsomagok ár-érték arányára lehetett kihatással, hanem befolyásolhatta a fogyasztók használati szokásait is: pl. a szűkítések pontosabb tudatában a fogyasztók kevésbé intenzíven használhatták volna az érintett applikációk (korlátlannak hitt) funkcióit, vagy gyakrabban térnek át a wifi-hálózatra.
A Magyar Telekom Nyrt. az elmúlt 10 évben már tizedszer tévesztette meg a fogyasztókat. A hatóság eltiltotta a vállalkozást a gyakorlat folytatásától, emellett – bírságcsökkentésként figyelembe véve – a fogyasztók kompenzálását célzó jóvátételi csomagjának végrehajtására kötelezte. Ennek keretében a bírságcsökkentés mértékét összességében többszörösen meghaladó értékű, 4 GB-nyi, 1 hónapig felhasználható plusz adatmennyiséget kap minden fogyasztó, aki 2017.01.01. után igénybe vett és jelenleg is igénybe vesz a Telekomnál korlátlanként hirdetett opciót, és legalább egyszer elérte a díjcsomagjában foglalt adatkeretének 100%-át. A jóvátételre jogosultakat a cég SMS-ben tájékoztatja majd a pótlólagos adatkeretről. A Telekom emellett valamennyi, korlátlan opciókkal érintett előfizetőjét tájékoztatja a kérdéses adatforgalmak korlátaira vonatkozó információk elérhetőségéről.
(Forrás GVH, 2021. december)
MNB: A személyi sérüléses károsultak kapjanak megfelelő egy összegű biztosítási kifizetést
Az MNB az átlátható és az ügyfélérdeket előtérbe helyező biztosítói kárrendezés támogatására vezetői körlevelet küldött az érintett biztosítóknak arról, hogy a piaci szereplők hogyan járjanak el a nem-élet biztosítási – leggyakrabban KGFB-balesetek utáni – személyi sérüléses károsultak esetében az őket illető biztosítási járadékok egy összegű megváltásakor.
A biztosítási törvény idén június 26-án hatályba lépett módosítása az eddiginél részletesebben szabályozza a nem-életbiztosítási termékek kárrendezését. A törvény szerint a biztosítónak tájékoztatnia kell a járadékmegváltást kérő károsultat a megváltási tőkeösszeg jelenértékéről, amelynél kisebb összegért nem válthatja meg a járadékot.
Az MNB vezetői körlevelének értelmezése szerint e jelenérték a járadék tőkeösszegével azonos. A jegybank ez alapján elvárja, hogy a folyamatos - sokszor hosszú távra szóló - járadékszolgáltatás helyett megajánlott - tőkésítési összeg megfelelően tükrözze a járadék értékét. A tőkésítéskor alkalmazott diszkontfaktornak igazodni kell egy kockázatmentes befektetés várható hozamához. Követendő gyakorlat, hogy a tőkésítési összeg kiszámításakor a diszkontfaktorok meghatározásához használt hozamgörbe ne haladja meg (a járadékszolgáltatás pénznemére vonatkozó) az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) által legutoljára közzétett kockázatmentes hozamgörbét.
Az (olykor élethosszig tartó) járadék kiszámításához a biztosítóknak halandósági adatokat, a nők és férfiak közti egyenlő bánásmódra, illetve az esélyegyenlőségre vonatkozó uniós szabályozásokat is figyelembe kell venniük.
Az MNB szorgalmazza, hogy az ügyfelek döntésük előtt gondosan mérlegeljék az egyösszegű járadékmegváltás előnyeit és hátrányait. Ehhez a biztosítónak minden szükséges információt meg kell adnia. Fel kell hívnia az érintett ügyfelek figyelmét arra, hogy ha az egyösszegű megváltást választják, annak összege után a továbbiakban nem teljesít részükre kifizetést. A jegybank azt is elvárja, hogy a biztosítók is körültekintően járjanak el az egyösszegű megváltás kezdeményezésekor, s a rendelkezésre álló információk alapján mérlegeljék, hogy a megváltás nem veszélyezteti-e a járadékos további életvitelét.
(Forrás: MNB, 2021. december - FVA)
Indul a téli szezonális ellenőrzés
Az akció célja, hogy az ünnepeket megelőző időszakban megnövekedett forgalom mellett is biztonságos és jó minőségű élelmiszerek kerüljenek az üzletek polcaira és az otthonokba.
Az országos téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés 2021. december 1-31. között zajlik.
A koronavírus járvány elleni védekezés időszakában fokozott figyelem hárul az adott létesítményre vonatkozó higiéniai előírások szigorú betartására az élelmiszer előállítók, forgalmazók - beleértve a piacokat és rendezvényeket - ellenőrzése során. Az ellenőrök vizsgálják majd például a bevásárló kosarak tisztántartását és a csomagolatlan pékáru árusításának higiéniai feltételeit is.
Az ellenőrzött célterületek között idén is megtalálhatók az ünnepi időszakban kiemelt forgalmat bonyolító élelmiszer-vállalkozások, mint például a hús- és húskészítmények, az édesipari termékek előállítói és forgalmazói. A szakemberek az édességek, különösen a szaloncukrok esetében fokozottan figyelik majd a nyomon-követhetőséget, a helyes jelölést és a lejárati időt az üzletekben és piacokon egyaránt.
Az élőhal árusító helyeken kiemelten ellenőrzik a halak származását igazoló dokumentumok meglétét. A nem előre csomagolt friss sertés és baromfi húst árusító helyeken vizsgálják a származásra vonatkozó információ feltüntetését, a 200 négyzetmétert meghaladó üzletekben azt is nézik, hogy az adott termék mellé ki van e téve a származási ország zászlaja.
Mintavétellel ellenőrzik többek között a diós és mákos bejglik minőségét, a darált mákot és diót, a kimérve árusított mazsolát és a különféle aszalványokat. Fokozott ellenőrzésre számíthatnak a zöldség-gyümölcsárusító helyek, ahol a szezonális termékek, köztük a szelídgesztenye minőségét és származásának feltüntetését is vizsgálják.
Az alkoholos italok közül kiemelt figyelmet kapnak a nagy áruházláncokban forgalmazott import pezsgők, habzó- és gyöngyöző-borok. Továbbá ellenőrzésre számíthatnak az ünnepi vásárokra és rendezvényekre kitelepült vendéglátók, ahol az árusított ételek mellett górcső alá kerül a forralt bor és a pálinka is.
A múlt évben, az élelmiszerláncban végzett 2.501 ellenőrzés során 49 figyelmeztetést, 117 esetben összesen több mint 8,1 millió forint bírságot szabtak ki.
(Forrás: Nébih, 2021. december)
Az ellenőrzés első 10 napja során veszélyes termékeket, becsapós szaloncukrot is találtak.
A fényfüzérek és dekorációs célú világítástechnikai termékek ellenőrzésén eddig 31 féle díszvilágítási füzért és dekorációs célú világítástechnikai terméket vizsgáltak meg. Közülük 24 típust találtak veszélyesnek. A megbukott termékeknél többnyire hét-nyolc hiba is előfordult.
A legtöbb veszélyes termék filléres vegyeskereskedésekből, piaci vagy alkalmi árusítóhelyekről származott.
A Stühmer szaloncukor dobozába az egyedileg megengedhetőnél is kevesebb szaloncukrot csomagoltak, ezzel drágítva az amúgy sem olcsó terméket. Az ügyben már hatósági eljárás indult. (december 11.)
Megszületett a döntés: nem alkotmányellenes a kötelező oltás
Nem alkotmányellenes az egészségügyi dolgozók védőoltásra kötelezése - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) honlapján közzétett határozatában.
A kormány idén több rendeletben kötelezővé tette az egészségügyi dolgozóknak a védőoltást, és kimondta azt is, hogy aki nem oltatja be magát, annak foglalkoztatotti jogviszonyát meg kell szüntetni, és felmentési idő, végkielégítés sem illeti meg. A rendeletek alkotmányosságát több száz indítványban támadták az érintettek.
Az Ab december 3-án közzétett határozatában az indítványokat elutasította, és kimondta: a támadott szabályozás az egészségügy működésének folyamatosságát, a betegellátás biztonságát, a betegek élethez és egészséghez való jogának érvényesülését szolgálja. Az egészségügyi dolgozók védőoltásra kötelezése tehát alkotmányos, arányos korlátoz ást tartalmaz.
Az Ab hivatkozott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontjára is, amely szerint a közegészségügyi célok, így különösen egy súlyos járvány indokolhatja végső eszközként kényszerítő jogi eszközök alkalmazását.
Csalók hívhatják erről a telefonszámról, ne vegye fel semmiképpen!
+ 36 1 636 63 88
Profi csalók környékezik meg az OTP ügyfeleit, internetes vásárlással kapcsolatban telefonálnak. Egy budapesti számról jelentkeznek be:
+36 1 636 63 88
Ha valaki mégis felveszi a hívást, mindenképp legyen résen, ha azt kérik, ellenőrizzék le együtt a bankkártyaadatokat, illetve töltsenek le egy applikációt, amin keresztül vissza tudja utalni a bank a kérdéses összeget.
Az OTP Banknál tudnak az adathalász csalók próbálkozásairól, de nem csak telefonon, akár e-mailben is érkezhet hasonló ürüggyel átverés. A telefonos csalási kísérlet része az is, ha a csalók olyan ügyfelet hívnak, akinek nincs OTP-s számlája, akkor átkapcsolják a másik bank ügyintézőjéhez.
Mindegyik esetben az ügyfelek közreműködése szükséges az ilyen típusú visszaélések elkövetéséhez. Önmaguk adják meg a kártya adataikat, illetve kattintanak linkre, vagy töltenek le káros applikációkat, ezzel kiadva banki adataikat az azokkal visszaélőknek. Aki bedől, és önként elutalja a pénzét, az nemigen számíthat kártérítésre, szóval
nagyon kell figyelni.
(2021. november)
Törölje le ezt a 13 androidos appot telefonjáról
A Joker nevű hírhedt kártevő újbóli felbukkanására figyelmeztet a Kaspersky. Olyan alkalmazásokra bukkantak, melyek komoly károk okozására képesek: a személyes adatok ellopásán túl a dolog vége a bankszámla megcsapolása is lehet.
Az alkalmazások elsőre ártalmatlannak tűnnek: megmutatják a mobil akkumulátorának állapotot, QR-kódokat lehet beolvasni velük, vicces emojikat tesznek könnyen elérhetővé. Ám a háttérben már igen kellemetlen dolgokat művelnek: képesek beleolvasni a készülékre érkező szöveges üzenetekbe, ellopni titkos kódokat, illetve akár drága előfizetésekbe belevinni a felhasználót.
· Classic Emoji Keyboard
· Battery Charging Animations Battery Wallpaper
· Battery Charging Animations Bubble Effects
· EmojiOne Keyboard
· Easy PDF Scanner
· Flashlight Flash Alert On Call
· Halloween Coloring
· Now QRcode Scan
· Dazzling Keyboard
· Smart TV remote
· Volume Booster Louder Sound Equalizer
· Volume Booster Hearing Aid
· Super Hero-Effect
Az appok egy részét már több ezer felhasználó is letöltötte. A Google törölte az alkalmazásokat a Play áruházból, ám akik korábban telepítették őket, azok telefonján még mindig ott vannak.
(2021. november)
A legnagyobb fogyasztói ünnepek
Nem csak fekete pénteken bolondul meg a világ
A vásárlási ünnepek alkalmával a kereskedelmi platformok arra törekednek, hogy koncentráltan, szokatlanul nagy kedvezményekkel, minél többeket vegyenek rá a vásárlásra.
Az akciók általában annyira sikeresek, hogy a legtöbbjüket már nem csak egy hétvége erejéig tartják meg, hanem sokszor akár hónapokra is. A vevőcsalogató időszakok nem csak időben lesznek egyre hosszabbak, de egyre több földrajzi területen jelennek meg az adott kultúra ünnepeihez és fogyasztási szokásaihoz igazodó vásárlási események.
Az iszlám fehér péntek
A fehér péntek a Perzsa-öböl olajállamainak fekete péntekre adott válasza. Az angolszász vásárlási őrülethez hasonlóan, ez a novemberi nap az év végéig tartó promóciós időszak nem hivatalos kezdete. A péntek egyébként a baráti összejövetelek és a család napja is az iszlámban.
Az iszlám világ fogyasztói ünnepét egy egyesült arab emírségekbeli online kereskedő, a Souq.com indította el 2014-ben és 2019-ben a már több mint egy hétig tartó, kedvezményes időszak kiterjedt Kuwaitra, Omanra, Bahrainre, Katar és Egyiptomra is.
A brazil fogyasztók napja
1983-ban az ENSZ március 15-ét jelölte ki fogyasztóvédelmi Világnapnak, azért, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztóvédelmi intézkedések betartásának a fontosságára. 2014-ben viszont a brazil kereskedők éppen ezt a szimbolikus napot tartották alkalmasnak arra, hogy egy teljes napon át emlékeztessék a vásárlókat, hogy nem csak a védelem illeti meg őket, de a páratlan kedvezmények és a fogyasztás szabadsága is.
A fogyasztók napját pont egy olyan időszakban tartják, ami után a felsűrűsödnek az ajándékozós ünnepnapok Brazíliában. Brazíliában nem ez az egyetlen vásárlási ünnep, április első péntekje a Free Shipping Day néven szerepel a helyiek naptárában.
Az indiai Big Billion Day
Indiában mindennaposak az akciók és olyan sok vásárlási kampány fut az országban, hogy a Google-nek 2015-ben végül le kellett fújni az online vásárlási ünnepét a túl nagy verseny miatt. A riválisok, a Wallmart tulajdonában lévő Flipkart és az Amazon India, egyenként az indiai e-kereskedelmi piac 30-30 százalékát uralják már. A két óriás Díváli napján (mozgóünnep, idén november 4-ére esett), amely többek között az anyagi jólét ünnepe is Indiában - tartják a saját vásárlási akciónapjukat. Ez a Flipkart által meghirdetett Big Billion Day és az Amazon India Day.
A vásárlás mennyiség emelkedése elsősorban nem a jobb ajánlatoknak köszönhető, hiszen az indiaiak amúgy is ekkor vásárolnának a legtöbbet, hanem annak, hogy ekkor tudják beváltani az ünnepi kedvezményeiket. Ahogy a promóciók jelentősége egyre csökken, úgy próbálják a kereskedelmi vállalatok meglepő statisztikákkal demonstrálni a sikereiket. A Flipkart azt állítja például, hogy a Big Billion Dayen annyi okostelefont adtak el, amit ha egymásra tennének az 1000 Burj Khalifa magasságával érne fel.
A mexikói El Buen Fin
Az El Buen Fin napját – ami „jó hétvégét” jelent spanyolul – a mexikói kormány találta ki, hogy felerősítse a vásárlási kedvet a nemzeti ünnepnek számító Revolution Dayt megelőző hétvégén, ezzel növelve a fogyasztást és stimulálva a gazdaságot.
Az akció kevésbé váltotta be a hozzáfűzött reményeket, és elsősorban a fizikai boltok forgalma nőtt, mivel ekkor a kereskedelemnek még csak 5 százaléka zajlott online. 2020-ban viszont a mexikói e-kereskedelmi vállalatok arról számoltak be, hogy az eladásaik 50 százalékkal nőttek, elsősorban a járványintézkedéseknek köszönhetően.
Az El Buen Finnek sem volt elég egy hétvége, így idén november 10-től már egészen januárig élvezhetik az akciókat a vásárlók.
A szinglik napja és Tmall egész éves promóciója
A szinglik napja valószínűleg a legnagyobb vásárlási ünnep, amit november 11-én, a „dupla tizenegy” (ami az egyedülálló kínai demográfiai csoportját szimbolizálja) napján tartanak meg a kínai e-kereskedelmi platformok.
A szinglik napja eleinte az egyedülálló egyetemisták ünnepe volt és 2009-ben ennek alkalmából indította el az első vásárlási fesztivált az Alibaba Taobao platformja.
A fesztivál olyan sok a felhasználót vonz be, hogy az már jóval meghaladja az Amazon Prime Day vásárlóinak számát. Ma már az összes kínai kereskedelmi platform „megünnepli” a szinglik napját, amiből az olyan nyugati márkák, mint a Nike és a Estée Lauder is sokat profitálnak, ráadásul amerikai hírességek (Katy Perry, Billie Eilish) is az arcukat adják hozzá.
Az Alibaba másik platformja a Tmall (a TaoBaoval ellentétben ez egy B2C platform) új szintre emelte a vásárlási ünnepeket, azzal, hogy az év minden napján kijelöl egy termékkategóriát, aminek ekkor tartja meg a promóciós ünnepét. Így lett például március 3-a a Légkondicionáló Fesztivál napja Kínában.
(2021. november)
Új csalás a használtautó-piacon
Trükkös hirdetések
Óvatosságra int, hogy az autók különböző helyeken, más és más háttérrel vannak fényképezve.
A csalók este 6-7 körül kezdik felrakni a hirdetéseket (amikor a kereskedések zárnak), mégpedig jellemzően olyan kereskedések nevében, amelyek már régi hirdetők.
Esténként 50-150 hirdetést tesznek fel (főképp a Mobile.de oldalra), és ez mind csali. A meghirdetett autók kiválóak, jó állapotot ígérnek olcsón. Amikor a vevő hívja a megadott telefonszámokat, azok vagy foglaltak, vagy csak simán nem veszi fel őket senki. Ilyenkor jön az üzenetküldés, amire viszont az eladó szinte azonnal reagál: örül az érdeklődésnek. 100-300 euró foglalót kér átutalni, akkor félreteszi a kiválasztott autót.
Elmegy az utalás, bebiztosítva ezzel a "tuti vételt".
Reggelre eltűnik a hirdetés. A vevő ilyenkor még nem aggódik, hiszen biztosan azért tűnt el a hirdetés, mert ő lefoglalózta, a kereskedő pedig levette. De ha hívja a kereskedést, ahol a munkaidőben felveszik a telefont, kiderül, nem is hallottak még arról az autóról.
A vevőnek ekkor esik le, hogy átverték, 100, 150 vagy 300 eurója ugrott. Ennyi pénzért pedig nem mindenki tesz feljelentést - eleve, az áldozatok jórészt nem németek, így nem vállalják a jogi procedúrát, a külföldi hatóságokkal való bajlódást, inkább lenyelik a kárt.
A rendszer jól kitalált és ügyesen felépített.
(2021. november, FVA)
Étrendkiegészítők
Úgy szedjük, hogy nem ismerjük
Sokan és sokfélét fogyasztunk az étrend-kiegészítőkből, ugyanakkor a termékkört érintő alapvető információkkal már nem mindenki van tisztában – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) online felmérésének eredményeiből. Az 508 fő részvételével lezajlott kérdőíves kutatás a lakosság étrendkiegészítő-vásárlási és -fogyasztási szokásaira, ismereteinek feltérképezésére fókuszált.
A kutatás révén arra keresték a választ, mit tudnak a magyar fogyasztók az étrend-kiegészítőkről, milyen típusú termékeket preferálnak, hol szokták ezeket megvásárolni, vagy épp milyen tapasztalataik vannak az egyes termék-kategóriákkal kapcsolatban.
A felmérésben jellemzően nők vettek részt (70%), akik közül a 40-59 év közötti korcsoport bizonyult a legaktívabbnak. A válaszadók
85 százaléka napi rendszerességgel szed étrend-kiegészítőket, a többség 2-3 fajtát is. Azon kitöltők közül, akiknek van már gyerekük, csaknem 73% ad gyermekének is ilyen jellegű készítményt.
A kérdőívből az is kiderült, 5 és 15 ezer forint között költünk étrend-kiegészítőkre (56%). Legnagyobb arányban (95%) vitaminokat, multivitaminokat, ásványi anyagokat fogyasztunk, majd ezt követik (51%) az egyéb immunerősítő, egészségvédő termékek (például Omega 3, 6). A legfőbb beszerzési forrásként a válaszadók többsége a gyógyszertárakat jelölte meg, amit az internetes honlapok, webáruházak követnek.
Azzal például, hogy az étrend-kiegészítők is élelmiszernek minősülnek, csupán a válaszadók 34 százaléka volt tisztában, vagy például a kitöltők több mint 38 százaléka gondolta úgy, hogy fontos szerepet játszanak a betegségek gyógyításában.
A visszajelzések szerint az étrend-kiegészítők leggyakrabban „emlegetett” tulajdonságai közül a legfontosabbak, hogy a termék 100 százalékban természetes hatóanyagokat tartalmazzon és rendelkezzen valamilyen tanúsítvánnyal. A lista másik végén, azaz a legkevésbé lényeges szempontok között az szerepelt, hogy a készítmény vegán, glutén-, vagy laktózmentes legyen.
Bár a fogyasztók többsége tudja, hogy az étrend-kiegészítők alkalmazása veszélyeket rejthet
magában, sem azok alkalmazási körével, sem valós élettani hatásaikkal nincsenek tisztában. Épp ezért a Nébih szakemberei jelenleg egy, a fogyasztókat leginkább foglalkoztató és a legkritikusabb témakörökre fókuszáló útmutató összeállításán dolgoznak.
A járvány legsúlyosabb hónapjaiban megrohanták ugyan a vásárlók a webáruházakat, de újranyitáskor csökkent a vásárlási kedv. 2021 első három negyedévében a korábbi 40% környékéről 25% alá esett vissza a forgalom. A webshopok részesedése is zsugorodott a hagyományos boltokkal szemben, 10% alá is csökkent a mutató. Látható, a magyar vásárlók pénzük jó részét még mindig a hagyományos boltokban költik el.
Jobban ellenőrzik a csalókat
Black Friday Magyarországon november 26-án lesz. Látszatra most több lesz a Black Friday, mert a két nagyot, az
eMag-Edigitalt akcióival igyekezett elkerülni a többi, kisebb webáruház.
A webáruházak idén óvatosabbak, hiszen a hatóságok immár jobban figyelik a Black Friday ajánlatok teljesítését. Szemük előtt lebeg, több nagy webáruháznak lett milliárdos bírságszámlája a korábbi Fekete péntek miatt.
A fogyasztók átverésében eddig élen járó nagy webáruházakkal érdemes vigyázni.
Nem tudható előre, az idei akciók során mely áruházak lesznek tisztességtelenek vásárlóikkal szemben. Viszont azt tudni, mely webáruházak buktak le több éven keresztül folytatott fogyasztókárosító gyakorlatukért.
Mindeddig a legnagyobb összegű bírságot és jóvátételi kötelezettséget (1.) az
eMag-Edigital kapta a versenyhivataltól. Mértékében ezt az Alza büntetése követte, melynek
892 millió forintjába került amiért több alkalommal is tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a
Black Friday akciók reklámozása során.
Az eMag- Extreme Digital egyesülése nyomán először szervezi közösen a Black Friday-t, amely november 19-én kerül megrendezésre. Az
Alza több mint 2 hétig 2021. november 10. 00:00 órától 2021. november 28. éjfélig tartja a Fekete péntek akcióját.
Figyelem!
Az eMAG bejelentette, a Marketplace partner kereskedőik jelenléte hangsúlyosabb lesz az idei akción.
Tapasztalataink szerint ez a vásárlóknak nem jelenthet jót. Hiszen probléma esetén rendkívül nehézkessé teheti a későbbi garanciális jogok érvényesítését. A webáruház partnerei ugyanis sokszor elérhetetlenek, az eMag pedig tapasztalataink szerint nem segítőkész a pórul járt vásárlókkal.
Szerencsére vannak vásárlóbarát webáruházak.
Ezek gyakorlatáról az elmúlt időben nem kaptunk olyan fogyasztói bejelentést, amely rossz hírüket jelentené. Az előző Fekete péntekek alkalmával nem hamisították az akciós árakat. Az eladott árut határidőre és a megrendelt helyre sérülésmentesen kiszállítják, ügyfélszolgálataikat el lehet érni, a garanciális jogokat pedig biztosítják. A teljesség igénye nélkül jelenleg ilyen az Aqua, Euronics, Libri, Mall.hu, Market World és Media Markt.
(2021. november)
Jön a műhús, nem kell majd állatot ölni
Állatéletet nem követelő, mégis eredeti húsélményt adó hamburger már kapható a Burger Kingben is. Kézműves burgerezőt pedig már ciki vegán opciók nélkül működtetni.
Az z Aldit és a Lidlt ellepték a műhúspogácsák, vegán fasírtok és grillkolbászok, és már magyar startupok is foglalkoznak
műszalámi vagy a gabonakolbász fejlesztésével.
Ezek azonban még csak a műhús 1.0 termékei, növényi alapú fehérjéből készült élelmiszerek, amelyeknek a húshoz, tehát az állati izomszövetekhez valójában semmi közük. Ha tényleg a zöldborsó-, búza- vagy szójafehérjéből készült hamburgerpogácsák jelentik a növényi műhúsok csúcsát, akkor elmondható, hogy lehet textúrát vagy ízélményt imitálni, de állati fehérje nélkül sosem lesz igazán hússzerű egy műhúsként eladott termék.
Az igazi változást a laborhúsként, tenyésztett húsként vagy sejtalapú húsként ismert helyettesítők hozhatják el. Az állati őssejtekből Petri-csészében növesztett hús, más értelmezésben műhús készítéséhez nem kell leölni a marhát vagy a csirkét, elég csak egy kis sejtmintát venni tőlük, a többit megoldják a biokémiai folyamatok. A húsfeldolgozás megmaradna a fehérköpenyeseknek – a vágóhídi hentesek helyét a laboratóriumi biotech-mérnökök vennék át.
A valódi műhús készítése papíron viszonylag egyszerűnek tűnik. Az élő állatokból vett őssejteket óriási acéltárolókba, úgynevezett
bioreaktorokbaba helyezik, ahol különböző tápanyagokkal (cukrok, vitaminok, aminosavak) keverik őket, így az állati szervezethez hasonló környezetben fejlődhetnek. A tápanyagok hatására a sejtekből egyre nagyobb izom- és zsírszövetek növekednek, amelyek egy idő után a darált hús állagára kezdenek emlékeztetni.
A folyamat nehezét az úgynevezett állványozás (scaffolding) jelenti, amely során egyfajta rétegezett öntőformaként viselkedő struktúrába helyezik a növekedő állati szöveteket, hogy a kívánt húsfélétől elvárható rostokat és textúrát alakítsanak ki – ettől függ, hogy steak vagy pulykamell lesz a végeredmény. A szakértők szerint
ezzel a technológiával mindössze néhány hét alatt lehet olyan minőségű húst tenyészteni, amihez három évig kellene nevelni egy szarvasmarhát.
Az állatvédelem mellett persze gazdasági és környezeti előnyei is lennének a laborhús terjedésének, már ha sikerülne lefaragni a tudományos módszerekkel gyártott hús előállítási költségeit.
Az emberi metánkibocsátások harmadát a hús- és tejtermékekért tartott marhák
okozzák, de a haszonállatok tartása felel az összes emberi üvegházgáz-kibocsátás 14 százalékáért is, nem véletlenül szerepel kiemelt helyen az ipari állattenyészés gyökeres átalakítása a klímaváltozás elleni harc legfontosabb lépései között.
A laborhúsgyártás ezen felül jóval kisebb vízfogyasztással és földhasználattal is jár. Amellett, hogy a sejtekből létrehozott hústermékek a globális élelmiszerhiányt is csökkenthetik, a laboratóriumi körülmények miatt az
időnként hormonokkal, antibiotikumokkal és nehézfémekkel szennyezett húsoknak is búcsút lehetne inteni.
A gyárban már készen állnak
Hogy mennyire készen áll az iparág az áttörésre, azt jól mutatja az Upside Foods legújabb beruházása: november elején a kaliforniai Emeryville-ben megnyílt a cég közel 5000 négyzetméteres telepe, benne a világ első, ipari termelésre is kész (több mint 200 ezer kilogramm hús gyártására képes) laborhúsüzeme. A gyárat most elsősorban mesterséges csirkemell tenyésztésére használják.
Bár a korai kutatások attól l tartottak, hogy a laborhúsgyárak akár nagyobb környezeti károkat okozhatnak az állattenyésztésnél, mivel a légkörben kevesebb ideig megmaradó metán helyett az ipari folyamatok a sokkal tartósabb szén-dioxiddal pumpálják tele az atmoszférát, az Upside jelezte, hogy üzeme 100 százalékban megújuló energiaforrásokat használ.
Fogyasztói visszajelzés nélkül nincs jó műhús, de ahhoz először engedélyre lenne szükség
A San Franciscó-i Wildtype júniusban nyitotta meg azt a gyárat, ahol a remények szerint a jövőben nagyüzemben készíthetik a sushi minőségű halakat. Engedély híján egyelőre be kell érniük ingyenes kóstolók rendezésével, de ezek is jó alkalmat nyújtanak a leendő vásárlói kör tanulmányozására. A cég tapasztalatai szerint minél fiatalabb valaki, annál kevésbé zavarja az elképzelés, hogy az ebédjük fő fogását egy nagy acéledényben kotyvasztják, és nem a farmon nevelgették. A
25 év alattiak nem akadnak fenn a mesterséges előállítás módján, míg az idősebbek részletesen tudni akarják, hogy milyen sejteket használtak fel, azokat mivel táplálták, és hogy néz ki ez a folyamat a bioreaktorban.
Bár a laborhúscégek jelentős része már legalább valamilyen próbatermékkel rendelkezik, azok továbbfejlesztéséhez egyre nagyobb szükség lenne a fogyasztók visszajelzéseire, a
fogyasztókhoz azonban nehezen jutnak el a termékek az élelmiszer-felügyeleti hatóságok engedélye nélkülül.
Európában körülbelül 18 hónapig tart az engedélyezési procedúra, amely során az új élelmiszer biztonságosságát vizsgálja a hatóság, az Egyesült Államokban pedig még kiszámíthatatlanabb a jóváhagyás folyamata.
Hogy ezután mi történik, arra már megvan az egységes forgatókönyv: elsőként az éttermek prémium kínálatában árulják majd a laborban tenyésztett húsból készült fogásokat, majd ahogy nő a kereslet, úgy tudják bővíteni a gyártási kapacitásokat és csökkenteni az árakat, így idővel a szupermarketek hentespultjaiban is felválthatják – vagy legalább kiegészíthetik – a vágott húsokat az őssejtekből növesztett csirkemellek, lazacok és bélszínek.
(2021. november)
Uniós bírósági megerősítést nyert, hogy a Google visszaélt erőfölényével
Az Európai Törvényszék helyben hagyta az Európai Bizottság Google-ra kiszabott, 2,42 milliárd eurós versenyfelügyeleti bírságát
Az Európai Bizottság
2017 nyarán rótt ki 2,42 milliárd eurós bírságot a Google-re, amiért az amerikai cég jogsértő módon biztosított előnyt saját ár-összehasonlító szolgáltatásának a versenytársakéval szemben.
A vizsgálat ugyanis feltárta, hogy a termékkeresések eredményei figyelemfelkeltőbb módon jelentek meg az oldalon, ha a Google saját szolgáltatásából származtak. A cég ezzel – a keresőszolgáltatások piacán fennálló erőfölényével visszaélve – akadályozta a fogyasztókért folyó valódi versenyt az árösszehasonlító szolgáltatások között.
A feltárt jogsértés az Európai Gazdasági Térség összesen 13 országát érintette,
Magyarország nem volt köztük.
A magyar versenyhatóság
jelenleg hasonló vizsgálatot folytat annak feltárására, hogy Google keresőjében dalcímekre megjelenő, ún. dalszövegkártya alkalmazásával a kaliforniai cég versenyjogot sértő módon részesíti-e előnyben saját szolgáltatását. A cég dalok, dalszövegek keresése során ugyanis az organikus keresési találatok – így az ezzel foglalkozó honlapok linkjei – előtt saját dalszöveg-megjelenítési szolgáltatását helyezi el, ami gátolhatja a piaci szereplők közötti versenyt.
Az Európai Bizottsághoz hasonlóan a magyar versenyhatóság is különös figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások magatartásainak vizsgálatára. A GVH korábban a Google számára is előírt már kötelezettségeket az Allo chatkliens kapcsán és jelenleg is vizsgálja a Rakuten-csoportba tartozó Viber, illetve a ByteDance által üzemeltetett TikTok magatartását.
(2021. november)
Alig tartják az értéküket a drága okostelefonok
Az újrahasznosított elektronikai termékekkel foglalkozó brit online kereskedő, a musicMagpie jelentést tett közzé arról, hogy milyen gyorsan értéktelenné válnak az okostelefonok, egyre magasabb vételáraik ellenére is.
Az Apple, majd a Samsung készülékek tartják a legjobban az értéküket, de alapvetően ezeknél is hatalmas az értékvesztés.
A jelentés szerint egy átlag brit fogyasztó 16 havonta vált mobilt. 12 hónap alatt pedig egy iPhone az értékének átlagosan 41 százalékát veszíti el, 24 hónap alatt 60 százalékát. Egy Samsung mobilnál egy év alatt 64, két év alatt 77 százalék az értékvesztés. Harmadik helyen áll a OnePlus 69 és 78 százalékos értékvesztéssel, a Google esetében ez 65 és 83, a Huawei-nél 75 és 87 százalék.
Konkrét modelleket vizsgálva a Huawei van a legrosszabb helyzetben, egy Mate 30 Pro vagy P20 például már egy év alatt 87 és 84 százalékkal kevesebbet értek. Mindezt úgy, hogy a jelentés szerint az olcsóbb mobiloknál még ezeknél is nagyobb értékvesztés figyelhető meg.
(2021. november)
A megújuló rendszámok előtt elkezdték kiadni az utolsó betűt
Megjelentek a „T” betűs rendszámok az autókon.
Gyors ütemben futnak ki a jelenlegi három betű, három szám formátumú rendszámok. A 2018 nyarától osztott R betű alig másfél év alatt kifutott, az ezt követő S rendszámok is kifogytak mostanra. Ezek után elkezdték kiadni a T betűvel kezdődőket.
A felgyorsult cserét jól mutatja, hogy korábban egy-egy betűkezdet akár 5 évig is futhatott, így például az L 2007-2012, az M pedig 2011 és 2015 között.
A T után nincs több általános használatú betű, ugyanis onnantól már a speciális – motorok, utánfutók, pótkocsik jelölései – következnek.
Küszöbön áll a változás, júliustól jön az egy betűvel meghosszabbított új rendszám-formátum. A már forgalomban lévő hatósági jelzéseket nem kell új táblákra cserélni, azok a továbbiakban is használhatók.
Az új rendszámok felmenő rendszerben váltják majd fel a régieket, és azt is közölte a kormányzat, hogy nem lesz drágább a kiadásuk, mint jelenleg.
(2021. november)
Klímabűnözéssel vádolják az olajipar nagyvállalatait
Rendkívüli következményei lehetnek annak az Egyesült Államokban indult kongresszusi vizsgálódásnak, amelyben többek közt a Shellt, a BP-t, az
ExxonMobilt és a Chevront azzal vádolják: régóta tudnak az iparág tevékenysége és a globális felmelegedés közti összefüggésről, és nem csak tagadták azt, hanem ennek tudatában
dezinformációs kampányokat folytatnak.
Az ügy kísértetiesen hasonlít az ezredforduló előtt a dohányiparra húzott vizes lepedőre.
Még nem nyert bizonyítást a kongresszusi bizottságnak az a feltevése, hogy a négy nagy olajcég és az olajipar tudatosan félrevezette a közvéleményt. Darren Woods, az Exxon olajvállalat vezérigazgatója, Michael Wirth, a Chevron vezetője, David Lawler, a BP America elnöke és Gretchen Watkin, a Shell elnöke idézést kapott, hogy a kongresszus bizottsága előtt tanúskodjon.
A virtuálisan beidézett vezetőknek vallaniuk kellett az éghajlati dezinformációk terjesztéséről, és arról, hogy évtizedek óta blokkolták az Egyesült Államok fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét csökkentő erőfeszítéseket, illetve az ilyen jogszabályok megszületését, érvényre jutását. A bizottság szeptember 16-án dokumentumokat kért be az érintettektől, de „a fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó szervezetek nem teljesítették megfelelően a bizottság kérését”.
A cégvezetők - ahogyan a Youtube-ra felkerült, több mint hat órás felvétel mutatja - egymás után ismételték el, hogy soha nem hagytak jóvá ilyen erőfeszítéseket.
Az Exxon és a zöldmosás
A cégvezetők által mondottak hazugságok. Az Exxon jó pár éve költ olyan hirdetésekre és a közösségi médiában futtatott kampányokra, amelyekben azt állítja, hogy az alga-üzemanyag, amelynek kutatásába még 2017-ben kapcsolódott be, „üzemeltethetik majd a holnap teherautóit, hajóit és repülőgépeit”. Az Exxon valójában alig költ e területen kutatásra, és nem is tervezi, hogy valaha is piacra dobja az alga-üzemanyagot.
Ez az egyre inkább fókuszba kerülő greenwashing (zöldmosás) példája is.
A Chevron, a Shell és a BP füllentései
A Chevron olajcég korábban nyomatékosította, hogy kiemelten elkötelezett CCS (Carbon Capture and Storage, vagyis a szén-dioxid-leválasztás és -megkötés technológiái) mellett. A klímamegoldásként előadott Butterfly azonban egy blöff. A Chevron csupán aprópénzt fordít e technológiákra, miközben éppen az olaj -és gáztermelése növelésével van elfoglalva.
A Shellt - amely holland anyavállalatára nagyon rájár a rúd: májusban klímavédelmi pert bukott Hágában, augusztusban pedig a holland reklámetikai kódex megsértésével és a fogyasztók félrevezetésével vádolták meg - az Egyesült Államokban is deresre húzzák. Amiatt, hogy a vállalat a nettó nulla kibocsátás vállalását reklámozza, miközben a céges dokumentumokból kiderül, hogy a Shell “működési tervei és költségvetése nem tükrözik” ezt a vállalást.
Az egykori British Petrolból Beyond Petrollá átbrandelt BP a Shellhez hasonlóan hazudott a hirdetéseivel, amikor azt állította, a vállalat elkötelezett a megújuló energiák iránt.
Ez csak a kezdet
A The Guardian cikke szerint a több évtizedes félretájékoztatás tény, és az a párhuzam is egyre inkább áll, hogy az olajipar elhárítási lépései igen hasonlóak ahhoz, ahogy korábban a dohányipar védekezett az addikció és a tudatos egészségkárosítás vádja ellen. Jamie Henn úgy látja: az, hogy a kongresszusi meghallgatásokon a vezérigazgatók hazudnak az olajcégek gyakorlatáról, nagyon valószínű. Az azonban más kérdés, hogy őket személy szerint valóban felelősségre lehet-e vonni.
Noha a kongresszusi bizottság előtt mindegyik olajcég vezetője fogadkozott, hogy sosem hagytak jóvá dezinformációs kampányt, mindez - ahogyan az a cigarettagyártó óriáscégek esetében is megtörtént - előbb-utóbb úgyis kiderül.
(2021. november)
Az új érintőképernyőkön megtapogathatjuk a dolgokat vásárlás előtt
Érzésre.
Készül az az érintőképernyős technológia, amely lehetővé tenné az emberek számára, hogy online vásárlás közben "érezzék" a fizikai tárgyakat, beleértve például egy ruhadarab anyagának textúráját.
Az ember-gép interfész továbbfejlesztésének végső célja, hogy az érintőképernyős eszközök képesek legyenek gazdagabb érintésalapú élményt nyújtani a felhasználóknak úgy, hogy a technológiát képessé teszik a fizikai tárgyak érzetének utánozására.
A lehetséges megvalósítási területek szerteágazók lehetnek. A virtuális valóságtól kezdve a gépjárművek és más berendezések tapintható műszerfalain és kijelzőfelületeken át a virtuális vásárlási élményig az alkalmazások sokfelé megjelenhetnek. Nem is kérdés egy ilyen képesség haszna, ha a felhasználók például vásárlás előtt megtapinthatnák a kiválasztott termékek anyagának textúráját.
Cynthia Hipwell
A jelenlegi érintőképernyő-technológiában az "érintés" lényegében inkább a képernyő, mint a felhasználó javát szolgálja. Az egyre kifinomultabb haptikus technológia megjelenésével és tökéletesítésével a felhasználó és az eszköz közötti kapcsolat azonban kölcsönössé válhat.
Az érintés, mint érzékszervi bemenet hozzáadása végső soron gazdagítaná a virtuális környezeteket, és kibővítené a jelenleg hang és látvány által meghatározott kommunikációs teret.
Cynthia Hipwell, a Texas A&M Egyetem professzora és és csapata úgy közelíti meg a kutatást, hogy a felhasználó ujja és az eszköz közötti interfész multifizikai - azaz a több fizikai mezőt egyszerre magában foglaló, egymással összekapcsolt folyamatok vagy rendszerek - vizsgálatával foglalkozik. Ez az interfész hihetetlenül összetett, és a különböző felhasználók és környezeti feltételek függvényében változik.
Ahogy a technológia kutatása és fejlesztése tovább halad, a fogyasztók a következő néhány évben kezdik majd látni a korai elemek bevezetését az általános eszközökbe, és néhány korai termék máris fejlesztés alatt áll.
(2021. október)
Átlátható értékelési rendszert szorgalmaz a GVH elnöke az ételkiszállításban
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) átfogó gyorselemzést végzett annak vizsgálatára, hogy az ételrendelésre és házhozszállításra szakosodott hazai online platformok milyen lehetőséget biztosítanak a fogyasztók véleményének kifejezésére. A nemzeti versenyhatóság az étterem-értékelések transzparensebbé tételét javasolja az érintetteknek.
Miközben a járvány miatt a vendéglátópiac hagyományos formájában forgalomcsökkenéssel szembesült, a magyar fogyasztók minden korábbinál többet költöttek ételrendelésre a tavalyi évben, ez a tendencia pedig 2021-ben is folytatódik. Az ételkiszállítással foglalkozó cégek köre is folyamatos bővülést mutat: a különböző éttermek mellett számos cukrászda, reggelizőhely, ételérzékenyeket kiszolgáló és alkoholos italt forgalmazó vállalkozás, sőt, egyes benzinkutak étel- és italkínálatából rendelhetünk otthonunkba.
A Gazdasági Versenyhivatal 2021 szeptemberében átfogó gyorselemzést – ún. sweep-et – végzett annak vizsgálatára, hogy a házhozszállításra szakosodott hazai platformok miként biztosítanak lehetőséget a fogyasztók számára véleményük kifejezésére.
A gyorselemzés számos problémára fényt derített. Így például
a platformok többségén nem derül ki a felhasználók számára, hogy az értékelés milyen szempontok mentén és milyen módszertannal történik,
az sem egyértelmű, hogy az adott pontszám hány véleményen alapul,
az értékelési módszertant tartalmazó szabályzatot csak egyetlen platform tette közzé, ám ennek tartalma sincs teljes összhangban az értékelési folyamattal,
a többség esetében magának a platformnak az értékelésére egyáltalán nincs mód,
a szöveges formájú vélemények – ha egyáltalán van ilyen lehetőség – egyik felületen sem jelennek meg, és nem egyértelmű, hogy milyen módon épülnek be az értékelési folyamatokba,
egyes esetekben a vásárlók utólag módosíthatják a már leadott véleményeiket (akár több alkalommal is), amely megkérdőjelezi a befolyásmentességet.
A GVH szakemberei a platformok többségénél nem találtak tájékoztatást arról, hogy alkalmaz-e moderálást – azaz a már leadott értékelést esetleg utólag módosítja vagy törli-e –, valamint azt milyen elvek és szempontok mentén teszi.
A vizsgálat során ismertté vált olyan eset is, amikor a leadott értékelés nem jelent meg az értékelt étterem mellett.
(Forrás: GVH 2021. október)
Új biztosítási szabályok
A gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó új szabályok garantálják, hogy az utazók egyenlő elbírálásban részesüljenek Európa-szerte.
A jogszabály védelmet biztosít a balesetek áldozatainak függetlenül attól, hogy Európán belül hol szenvednek balesetet. A szabályok célja, hogy a jelenlegi gépjármű-felelősségbiztosítási irányelv kiskapuit bezárja és fejlessze azt.
A jogszabály garantálja, hogy a balesetet szenvedők akkor is hozzájussanak a nekik járó összeghez, ha a biztosítócég időközben csődbe megy. A kártörténeti igazolások harmonizációjának köszönhetően a biztosított ezentúl nem kerül hátrányos helyzetbe, ha más tagállamba költözik. A biztosítást keresők pedig új, ingyenesen használható és független felek által működtetett ár-összehasonlító eszközök segítségével vethetik majd össze a különböző díjakat és biztosításokat.
A jogszabály a tagállamokban egységesíti a biztosítási fedezet kötelező legalacsonyabb mértékét, hogy az áldozatok mindenhol legalább egy bizonyos összeghez hozzájussanak. Ha a tagállamok más, magasabb szintű fedezetet írnak elő, akkor az érvényesül.
A túlszabályozás elkerülése érdekében a szabályok nem vonatkoznak a 14 km/h-nál lassabban haladó járművekre (például kerti traktorokra vagy elektromos rollerekre) és a kifejezetten versenyzésre épített gépekre sem.
Az ideiglenes megállapodást a Parlament után a Tanácsnak is hivatalosan jóvá kell hagynia, majd az irányelvnek meg kell jelennie az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A tagállamoknak 24 hónapjuk van arra, hogy azt átültessék saját jogrendjükbe.
(EP, 2021. október)
Terjed a fogyasztók rejtett lehúzása, az árnyékinfláció
Magyarországon sem ritka az a jelenség, hogy a termékek zsugorodnak, például hogy egy félkilós parizerrúd egyszer csak 40 dekássá válik, miközben az ára nem változik. Az USA-ban már az infláció egyik formájának tartják a termékek és szolgáltatások lefaragását, miközben az áruk nem változik. A mérése szinte lehetetlen.
Vannak olyan vállalatok, amelyek nem emelik az áraikat. Ehelyett visszavágják a szolgáltatást, amit ugyanazért a pénzért kínálnak. Az USA-ban olyan gyakori ez a módszer, hogy a statisztikusok azon agyalnak, hogyan lehetne mérni ennek relatív inflációs hatását. Az idei év az árak váratlanul gyors emelkedését hozta, amit a statisztikai hivatalok igyekeztek megmutatni, ám ez a jelenség a felszín alatt marad, így nem jelenik meg az inflációs adatokban. Egyre több közgazdász nevezi a zsugorfláció ezen formáját árnyékinflációnak.
Az ok egyszerű, a vállalatoknak lényegében két lehetőségük van arra, hogy válaszoljanak a beszállítási problémáikra vagy a munkaerőhiányra: vagy emelik a termékeik, illetve a szolgáltatásaik árát, vagy rosszabb fogyasztói élmény kínálnak.
Egyes vendéglőkben többet kell várni a pincérekre, mert kevesebben szolgálnak ki ugyanannyi vendéget, mint korábban. Az autóvásárlóknak azt tanácsolják a szalonban, hogy legyen rugalmas, ha a színről vagy az extrákról van szó, vagy akár gondolja még egyszer át, hogy melyik modellt szeretné, mert persze ragaszkodhat az eredeti elképzeléséhez, de lehet, hogy hónapokat kell várnia a megfelelő autóra.
Ezt a jelenséget tükrözheti, hogy a vendéglők tisztaságával való elégedettséget mérő mutató egy év alatt 4,2 százalékkal romlott. A vendégek gyakran panaszkodnak az asztalok, a padlók és a mosdók nem kellő tisztaságára. A kiszolgálással kapcsolatos panaszok is szaporodtak, sokszor nem azt hozzák ki a vendégnek, amit rendelt vagy megfeledkeznek az italokról.
Növekszik a várakozási idő a műszaki áruházakban a szakszemélyzetre. Idén a vásárlók 57 százaléka kapott segítséget egy eladótól öt percen belül, míg 2018-ban még 68 százalék volt ez az arány.
A közgazdászok egy része riadót fújt látva, mi folyik itt. Azt mondják: lassan elvész a lehetőség, hogy valós képet kapjunk az inflációról.
(2021. október)
57 000 000 000 kg e-szemetet dobunk ki idén, pedig 19 ezer milliárd forintot érne
A kidobott elektronikus eszközök tömege idén meghaladja az 57 millió tonnát, ami több, mint a kínai nagy falé – jelentette a BBC. A becslést a kidobott elektromos és elektronikus eszközök globális problémája ellen küzdő nemzetközi szakértői csoport (WEEE Forum) végezte, amely arra is rámutatott: a leselejtezett holmi óriási értéket képvisel.
A Világgazdasági Fórum egy 2019-es jelentése alapján a világ elektronikus hulladékának értéke 62,5 milliárd dollár (19 ezer milliárd forint), számos ország GDP-jénél is több. Egy tonna leselejtezett mobiltelefonban több az arany, mint egy tonna aranyércben.
A mobiltelefonok fejlesztésének üteme például a régebbi készülékek gyorsuló lecseréléséhez vezetett – mondta a BBC-nek Pascal Leroy, a WEEE igazgatója. A mobiltelefonokon kívül – többek között – hűtőszekrények, vízforralók, tévék, elektronikus játékok és sporteszközök alkotják az úgynevezett e-hulladékot, amelynek mennyisége évente kétmillió tonnával nő a világon. A becslések szerint kevesebb mint 20 százalékát gyűjtik össze és hasznosítják újra.
Sok értékes és ritka anyag rejtőzik a leselejtezett elektromos eszközökben, melyekre több iparágban is szükség van. A mobiltelefonokban lévő gallium orvosi hőmérőkben, LED-ekben, napelemekben, távcsövekben alkalmazható, az arzén tűzijátékhoz és favédő anyagok előállításához kell, az ezüstöt tükrök, napra sötétedő, úgynevezett reaktív lencsék, érintőképernyőkhöz való antibakteriális textilek és kesztyűk előállításához használják, az indiumra tranzisztorokhoz, mikrochipekhez, a Forma-1-es autók golyóscsapágyainak bevonatához van szükség.
A fogyasztók a helyes dolgot akarják tenni, de megfelelő tájékoztatásra és könnyen elérhető infrastruktúrára van szükségük, hogy társadalmi normává váljon az e-hulladék gyűjtése és elhelyezése. Az e-hulladék gyűjtése és újrafelhasználása az üvegházhatású gázok kibocsátását is csökkenti: minden tonna elektronikus hulladék újra felhasználásával mintegy két tonna szén-dioxid-kibocsátását akadályozhatjuk meg.
(2021. október)
Te mennyit pazarolsz?
A Nébih ismét elkészíti a magyar háztartások élelmiszerhulladék-körképét
A 2016-os és 2019-es felméréseket követően idén ismét élelmiszerhulladék felmérést végez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Ha szeretné tudni, háztartása mennyi élelmiszert pazarol, és ebből mennyi lenne megmenthető, vagy csak szeretné segíteni a hivatal munkáját, vegyen részt ön is a mérésben!
Az európai fogyasztók élen járnak az élelmiszerpazarlásban, hiszen egy évben fejenként átlagosan 92 kg élelmiszert dobnak a kukába. A magyar háztartások az átlagnál takarékosabbnak bizonyultak a Nébih legutóbbi felmérése alapján, amely 65 kg átlagos élelmiszerhulladék termelést mutatott ki, amely fele egy kis odafigyeléssel elkerülhető lett volna. Ez négy százalékkal kevesebb, mint a 2016-os adat. Bár a kimutatott csökkenés jó eredménynek számít, további erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy lecsökkentsük a fejenkénti élelmiszerhulladékunkat a szakemberek által ideálisnak tartott 35 kilogrammra.
A Nébih Maradék nélkül programja tanácsokkal, gyakorlatokkal segíti a vásárlókat, a Maradék nélkül oktatási anyagok pedig rendszeres szereplői az általános iskolák természettudományos tanóráinak, témaheteinek, osztályfőnöki órainak és nyári táborainak.
Az élelmiszerhulladék visszaszorítása azon múlik, hogy objektíven mérlegre tegyük a hétköznapi bevásárlási, ételkészítési, tálalási és ételtárolási szokásainkat. A környezetünk mellett ezzel a pénztárcánkat is védhetjük. Ez utóbbi is lényeges, ugyanis egy átlagos magyar állampolgár évente több mint 32 000 forintot pazarol el élelmiszerhulladék formájában, amely nemzeti szinten 310 milliárd forint veszteséget jelent.
Legtöbbször már apró módosításokkal is évi több kilogramm élelmiszerhulladék megtakarítását érhetjük el. A háztartási élelmiszerhulladék mérési programban való részvételre a Maradék nélkül program elérhető
regisztrációs felületen keresztül lehet jelentkezni október végéig.
(2021. október)
A párásítók zöme vacak
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) laboratóriumában ellenőriztette a légnedvesítők és aromadiffúzorok biztonságosságát. A húsz párásítóból mindössze
három termék felelt meg a szerkezeti és villamossági követelményeknek. A többi
tizenhetet le kell venni az üzletek polcairól.
Melegben a klímaberendezések, hideg időben a fűtés száríthatja a lakások levegőjét. A túlságosan száraz levegő növeli a fertőzések veszélyét, légzőszervi megbetegedéseket és köhögést okozhat, megviselheti a szemet és a bőrt. Az egészségkárosító hatások megelőzésére a jó minőségű légnedvesítők alkalmasak lehetnek. A hasonló elven működő diffúzorok aromaterápiás célt is szolgálnak, kellemes illattal tölthetik be a szobát.
A készülékek tartályában azonban rendszeres tisztítás és vízcsere nélkül penészgombák szaporodhatnak el. Spóráik a párologtatott vízzel együtt a levegőbe juthatnak. A fertőzési, mérgezési kockázatok sokféle tünet kialakulásához vezetnek. Ezek lehetnek enyhébbek (például irritált szem, orrfolyás, köhögés), de akár nagyon kellemetlenek, egészen komolyak is (fejfájás, izomgörcs, esetenként akár tüdővérzés).
A veszélyforrások a készülékek megfelelő szerkezeti kialakításával elkerülhetők.
A párásítók vízzel érintkező összes felületének könnyen elérhetőnek, egyszerűen tisztíthatónak kell lennie. A berendezésnek háromnaponta hangjelzéssel kell figyelmeztetnie a vízcsere szükségességére. Az ellenőrzésen megbukott termékek nem rendelkeztek ezekkel a képességekkel. A kiszuperáltak közül két termék több sebből is vérzett. A szerkezeti hiányosságokon túl a külső tápegység hálózati és törpefeszültségű részeinek nem megfelelő elválasztása, elégtelen szigetelése az áramütés kockázatát hordozta.
Csupán egyetlen ultrahangos párásító bírt antibakteriális tulajdonsággal, amely megakadályozza a vízben lévő baktériumok elszaporodását.
A rendben lévőnek talált háromból fennmaradó két légnedvesítő elsősorban nedvszívó felületről, ventilátorral párologtatott. A fogyasztóvédelmi hatóság haladéktalanul elrendelte a nem biztonságos termékek forgalomból való kivonását.
0 forintos díjakat, gyors és kényelmes mobilos ügyintézést, valamint a
telefonos fizetés lehetőségét preferálják a legjobban a 18-25 év közötti fiatalok egy friss felmérése szerint.
A 2021 szeptemberében elvégzett kutatás alapján a 18-25 év közötti korosztályba tartozók közel háromnegyede amikor csak lehetséges, bankkártyával vagy valamilyen mobiltelefonos megoldással fizet. Készpénzt csak akkor használnak, ha nincs más lehetőség. Az átutalásokat is szinte kizárólag online intézik, elhanyagolható azok száma, akik ezt bankfiókban vagy a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül bonyolítják le.
Az újfajta fizetési megoldások közül a legtöbben – a válaszadók közel kétharmada – a bankkártyát és az NFC-s fizetést (mobilos fizetés) próbálta ki illetve használja rendszeresen. A több újgenerációs fizetési technológia népszerűsége bár erősödőben van, de még kevésbé elterjedt ebben a korosztályban.
Érdekes adatokat hozott ki a felmérés a napi pénzügyek kezelésével kapcsolatban. A válaszadók valamivel több, mint fele pontosan tudja, mennyi pénze van, ám közel 40%-uk csak időnként ellenőrzi egyenlegét. Amikor közös fizetésre kerül a sor (például bulikban,étteremben) a többség kifizeti a saját részét, vagy egyikük fizet és a többiek utalnak neki.
A bankszámla-választással kapcsolatban fontos szempont az egyszerűen kezelhető mobilbanki alkalmazás, valamint az ingyenes átutalás és az online ügyintézési lehetőség megléte is.
A kriptovaluták előnyeinek kihasználásában egyelőre a bűnözők járnak az élen.
A hackerek változatos módokon próbálják lenyúlni pénzünket, azonban a sokféle kifinomult technika közül, amelyet használnak, manapság a zsarolóvírus-támadás a legelterjedtebb. Az utóbbi időben a biztonságukra vagyonokat költő cégek (Dessault, Kia Motors, Royal Dutch Schell, Toyota, Fujifilm stb.) ellen követtek el ilyet.
A kiberbűnözés divatba jött, és ennek egyszerű oka van: roppant jövedelmező, a lebukás kockázata pedig viszonylag csekély. Sokfajta becslés olvasható a hackerek által okozott károkról, van, aki 1, vagy aki 6 trillió (vagyis ezermilliárd) dollárra taksálja ezt az értéket, de abban mindenki egyetért, hogy javulásra ne számítsunk, a bűnözők okozta veszteség az elkövetkező időben rohamosan nőni fog.
A támadástípusok skálája széles, a zsarolóvírusoktól a lopott adatok Sötét Weben történő értékesítésén át egészen a feltört számítógépek zombihálózatba kapcsolásáig terjed. A kiberbűnözők akcióiknak van egy közös vonása: a nyereséget kriptovalutában igyekeznek realizálni.
Változatos technikák
Manapság a zsarolóvírusok a legnépszerűbbek, amelyek egyéni felhasználókat éppúgy fenyegetnek, mint intézményeket, és a személyes adatok, a dokumentumok, valamint a kulcsfontosságú vállalati fájlok zárolásával hatalmas riadalmat és káoszt tudnak okozni. A bűnözők agresszívan lépnek fel, rövid határidőt adnak a váltságdíj kifizetésére, és megfenyegetik áldozatukat, hogy ha nem fizet, közzéteszik adatait, vagyis pszichológiai eszközöket is bevetnek az ellenállás letörésére.
A zsarolóvírus gyors és jövedelmező módszer, a váltságdíj pedig néhány ezertől a sokmillió dollárig terjedhet. A zsarolóvírus azonban hangos és látványos: ha valakit támadás ér, tüstént hírt szerez róla, hiszen a számítógép képernyőjén azonnal megjelenik a rettegett üzenet. Ez a technika nem a rejtőzködésről, hanem a letámadásról szól.
A hackerek azonban más módszerekkel is szívesen dolgoznak. Ha sikerül észrevétlenül belopózniuk egy hálózatba, és ott sokáig meghúzódniuk, a hálózati kommunikáció megcsapolásával és az érzékeny adatok megszerzésével olyan információkhoz juthatnak, amelyeket remekül kamatoztathatnak a feketepiacon. A hozzáférést eladhatják a Sötét Weben más hackereknek, és a bankkártyaadatok segítségével közvetlenül is pénzhez juthatnak.
Ez a módszer alattomosabb, mint a zsarolóvírus-támadás, de a lebukás veszélye itt is fennáll, és könnyen lehet, hogy az ellopott információ a kutyának sem kell, vagyis számos kockázati tényező befolyásolja a nyereséget. De a bűnözők tarsolyában olyan technika is lapul, ami tartós bevételhez juttathatja őket.
Ki a kicsit nem becsüli…
Ha egy kiberbűnöző áttörte számítógépünk védelmi falát, és bejutott a rendszerbe, lehetőségeinek csak a fantáziája szab határokat. A támadó leggyakrabban egy hátsó ajtót telepít, illetve biztosítja számára a lehetőséget, hogy hosszabb távon is irányítani tudja a gépet. Ez a fajta tartós jelenlét jellemzően egy kicsiny, ártalmatlannak tűnő csonk (stub) formájában valósul meg, amelyet az automatikusan induló kódok között rejt el a hacker.
A jelenlét önmagában persze még nem termel pénzt. Viszont, ha sikerül a gépre telepíteni egy kis rutint, amely kriptovaluta bányászására használja a célpont erőforrásait, ez már igen jövedelmező lehet a hacker számára.
Ez a módszer az áldozat számítógépét egyfajta rabszolgává alakítja át, amely matematikai műveletek megoldását végzi Bitcoin, Ethereum, Monero vagy más kriptovaluta megszerzése érdekében. Ez az igazi aranybánya a bűnöző számára, hiszen az áldozat CPU-ját, RAM-ját és hardverét használja, ráadásul a villanyszámlát sem ő fizeti. A technika hasonló az állandó jelenlétéhez, a kód itt is igyekszik rejtve maradni, de tüstént működésbe lép, ha a számítógépet bekapcsolják.
A fent fölsorolt megoldások közül rövid távon a lassú kriptovaluta-bányászás hozza a legkevesebb pénzt a konyhára. De ha a támadás észrevétlen marad - és általában ez a helyzet -, hosszú távon roppant kifizetődővé válhat, főleg, ha a kiberbűnöző nem egy, hanem nagyon sok gépet tud egyszerre a hatalmába keríteni. Ez a technika a legsunyibb, a legkevésbé tolakodó: szemben a zsarolóvírus-támadással, ahol az áldozat azonnal megtudja, hogy horogra akadt (és sürgősen fizetnie kell, ha szabadulni akar), a kriptovaluta-bányászás esetében a célpontnak fogalma sincs, hogy az íróasztalán lévő számítógép valaki másnak termeli a pénzt.
Hétpecsétes titok
A kriptovaluta tökéletes menekülő útvonalat kínál a hackerek számára, mert névtelenséget biztosít a tranzakcióknak. A kriptovaluták esetében semmilyen külső fél, bank vagy hatóság nem tud beleszólni az ügyletbe, nincsenek kezelési költségek, tranzakciós díjak, megkötések, nem kell fizetni a számla fenntartásáért, senki sem szólhat bele semmibe - a hacker azt csinál a pénzével, amit akar.
A kriptovalutákban inkasszált bevétel révén a kiberbűnözők gyakorlatilag teljes anonimitást élvezhetnek, hiszen a pénzügyi műveletekhez nem kapcsolódik semmiféle megszokott személyazonosító (név, emailcím stb.). A kriptovaluták voltaképpen nem mások, mint digitális adatok, a pénztárcacím pedig egy semmiféle közvetlen jelentéssel nem rendelkező, hosszú karakterhalmaz.
Végül a kriptovaluta legfőbb vonzereje a kiberbűnözők számára az, hogy az elküldés után már nem lehet visszaszerezni. Olyan, mint a készpénz: ha kiadtuk a kezünkből, már nincs befolyásunk a további sorsára, vagyis egy zsarolóvírus-támadás után a hacker nyomtalanul eltűnhet vele.
Pénztárcáról pénztárcára
A kriptovaluták esetén ugyanakkor a tranzakciók eltárolódnak egy nyilvános főkönyvben, és a blokklánc nyomon követhetővé teszi a pénzmozgást. Felmerül a kérdés: ha a tranzakció nyilvános, hogyan maradhatnak rejtve a bűnözők? A magyarázat abban rejlik, hogy a pénztárcacímek és a transzferek nem tartalmaznak személyazonosításra alkalmas információkat. A hackerek ráadásul nagyszámú pénztárcán utaztatják keresztül a kriptovalutát, és digitális eszközökkel gondoskodnak a tisztára mosásáról.
Erre a célra akár automatikus szolgáltatást is igénybe vehetnek: ilyen a tornado.cash, amely az Ethereum tisztára mosására használható. Minél több pénztárcán utazik keresztül az összeg, annál nehezebb visszakapcsolni az eredeti személyhez.
Mindezek az okok együttesen eredményezik azt, hogy a Bitcoin, az Ethereum és a többi kriptovaluta olyan népszerű a hackerek körében. Bár a virtuális világban léteznek, valóságos értékük van, és dollárban, euróban kifejezhető konkrét összeget képviselnek. A hatóságok nem látnak rá, piaca szabadon működik, és mivel bizonyíthatatlan a kapcsolata a bűnözőkkel, egyedülállóan jó megoldást kínál a tisztességtelen ügyletekhez.
Holló a hollónak
A Sötét Weben számos kiberbűnöző kínál vírus- és hackelő eszközöket, de a fizetés kizárólag kriptovalutában lehetséges. Az esetek zömében QR segíti a fizetés gyors lebonyolítását. Ha valamilyen okból a vevő nem tudná beszkennelni a QR kódot, egy hosszú címet kell bemásolnia a megjelenített fizető alkalmazásba.
A víruspiacon és a hackerek fórumain ez a szokásos üzletmenet. Mivel a kriptovaluta erősen kötődik a kiberbűnözéshez, meglepő is volna, ha éppen a kriptovaluta-ügyletek megvámolására ne születtek volna cseles megoldások. A pénztárca címének ki- és bemásolása olyan támadási felületet kínál, amit a hackerek nem mulasztanak el kihasználni. A megadott hosszúságú, betűket és számokat tartalmazó pénztárcacím jól felismerhető mintát követ, a kiberbűnözők pedig a rendszerbe behatolva, a Vágólap megfigyelésével észlelhetik, hogy az áldozat kriptovalutát akar küldeni valakinek.
Egy erre a célra szolgáló kód ezek után egyszerűen kicserélheti a címet egy olyanra, amely a bűnöző pénztárcájára mutat, és így az eladó helyett a hackerhez vándorol át az összeg. A helyzet kissé groteszk, hiszen ezzel a módszerrel sok esetben egyik hacker lopja meg a másikat.
(FVA 2021. október)
GVH bírság a járványhelyzetet tisztességtelenül kihasználó cégnek
A versenyhatósági vizsgálat jogsértőnek találta az Ékszer TV járvány elleni védőeszközöket (maszkokat, kézfertőtlenítőt, vitaminokat) árusító műsorait. A hatóság 85 millió forintos bírságot szabott ki a vállalkozásra.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) lezárta vizsgálatát, amelyet az Ékszer TV
koronavírus-járvánnyal kapcsolatos termékeket értékesítő adásai miatt
folytatott. A műsor a pandémia első hulláma idején, 2020 tavaszán országos tv-csatornákon keresztül értékesített a védekezéshez használt eszközöket (kéztisztító gélt, légzésvédelmi maszkot és immunerősítő multivitamint).
A hatóság megállapította, hogy az adásban látható kedvezmények valótlanok voltak. A műsorban hirdetett kéztisztító-csomag csaknem 60 ezer forintos „eredeti” árról indult – az eljárás azonban feltárta, hogy a kiinduló árak fiktívek: a cég korábban soha nem alkalmazta őket.
Szintén jogsértőnek bizonyult a műsor nézőinek sürgetése. A fogyasztókat többek között visszaszámláló óra, illetve a termékek korlátosságának, készlethiányának sulykolása bíztatta mihamarabbi vásárlásra (pl.
„Hiánycikk Európában, mi is a lehetetlennel küzdünk. … Sajnos a készleteink kimerültek és a következő időszakban nagy valószínűséggel nem lesz kapható”).
A vizsgálat azonban feltárta, hogy a termékek beszerzése a cég számára nem járt sem különösebb nehézséggel, sem többletköltséggel, így azokat – a hiánnyal fenyegető folyamatos reklámüzenetek ellenére – hónapokon keresztül azonos feltételekkel tudta kínálni a műsorban.
A GVH a jogsértésekért 85 millió forintos bírságot rótt ki a műsort üzemeltető
Emporia Style Kft.-re. A döntés figyelembe vette többek között, hogy a járvány első hullámának idején a fogyasztók a védekezést segítő eszközökből nagyobb volumenben, akár a korábbinál sokkal drágábban is hajlamosak voltak vásárolni. A nézők így az ilyen termékek készleteivel, elérhetőségével kapcsolatos üzenetekkel szemben kiszolgáltatottá, a reklámokra különösen érzékennyé váltak.
A hatóság döntése egyúttal megszüntette az eljárást a műsorokat sugárzó ATV-vel, illetve egy érintett reklámügynöki céggel szemben.
(2021. október.)
Visszatértek az üdülési jogos csalók!
Újra félrevezető tájékoztatásokkal keresik fel az üdülési jog tulajdonosokat.
Csapdába eshetnek azok, akik nem körültekintőek az üdülési joguk eladásánál. Ezek az esetek, amelyekben a vállalkozások megtévesztő tájékoztatásokkal ígértek segítséget a fogyasztóknak a meglévő, ki nem használt üdülési jogaik értékesítésében.
Az üdülési joguktól megszabadulni vágyók félrevezetése és kihasználása ismét lendületet vett.
Az érintett fogyasztókat ezúttal is elsősorban telefonon keresik meg, azzal a sokat ígérő ajánlattal, hogy egy magánszemély készpénzben megvásárolja tőlük jogosultságukat.
A telefonáló időnként egy üdülési jogos károsultakat segítő, érdekképviseleti civil szervezet nevében mutatkozik be, hamis bizalmat keltve ezzel a fogyasztókban.
A személyes találkozó alkalmával a csalók már előkészített szerződéssel várják ügyfeleiket – melyben azonban a vevő magánszemély immár egy vállalkozás, a fizetés pedig nem készpénzben, hanem egy, a cég által üzemeltetett vásárlási rendszerben levásárolható kreditben történik.
A fogyasztóknak rendszerint nem biztosítanak elegendő időt a szerződés átnézésére, hanem azonnali döntésre ösztönzik őket, kiemelve, hogy csak limitált számú üdülési jog megvásárlására van lehetőség.
A fogyasztókkal több százezer forintos díjat fizettetnek meg a rendszerbe történő belépésért, az itt elérhető áruk pedig – mint a vásárlók utólag szembesülnek vele – jórészt túlárazott és silány minőségű termékek.
Az üdülési jog mindezek ellenére sem kerül át a vevő cég nevére, ugyanis azok szolgáltatói jellemzően csak magánszemélyre engedélyezik átírásukat. Az üdülési joggal járó fenntartási költségek így továbbra is a becsapott fogyasztókat terhelik.
A hatóság az üdülési jogukat értékesíteni vágyóknak azt javasolja: minden ajánlat esetén alaposan tekintsék át a felkínált feltételrendszer részleteit, szerződéskötés előtt pedig alaposan tájékozódjanak az érintett vállalkozások megbízhatósága felől. A fogyasztók a személyes találkozókon se engedjenek az esetleges nyomásgyakorlásnak és minden esetben megfontolt, tudatos döntést hozzanak.
(2021. szeptember)
Sok fiatalnak a közösségi média a világgal egyenlő
Eddig is rengeteg időt rabolt életünkből a közösségi alkalmazások gyakran teljesen értelmetlen böngészése, ám a pandémia minderre csak ráerősített.
Idén egy átfogó, 25 országra - köztük Magyarországra is - kiterjedő kutatást végeztek a felhasználók közösségi médiával kapcsolatos viszonyának feltérképezésére. A több mint 15 ezer ember bevonásával elkészült jelentés megerősíti, hogy sokunknál már tényleg kóros függőségi viszony alakult ki ezekkel a számtalan kockázatot és veszélyt (is) magában hordozó hálózatokkal.
Egyenlő a világgal
A közösségi média "túlhasználata" érthető módon leginkább a legfiatalabb felnőtt réteget érinti. A 18 és 34 év közötti korosztályban például riasztóan sokan (63%) voltak azok, akik elismerték, hogy számukra ez a platform jelenti a legfőbb kapcsolatot a világgal.
A felhasználók világszerte naponta átlagosan 1,8 órát töltenek a Facebookon, ezen belül a felhasználók hetede akár napi négy-hat órát is használja a közösségi oldalt. TikTokon a magyarok átlag napi 1,3 órát töltenek el, YouTube-on 1,7 órát, Instagramon pedig napi 1 órát. Ezeket az intervallumokat összeadva már nem is igen marad idő másra a napból az alvás és a munka/tanulás mellett. A magyar közösségimédia-használók 40 százaléka többet használta a közösségi hálózatokat a helyi és az országos lezárások alatt, mint a világjárvány előtt.
A tanulmány készítői is arra jutottak, hogy nem túlzás azt állítani, hogy sokan közösségimédia-függővé váltunk. Az ok pedig szerintük a következő: amikor a válaszadókat megkérték arra, mondják el, hogy érzik magukat, amikor aktívak a közösségi médiában, több mint a felük (60%) azt mondta, hogy "szórakoztatja" őket, több mint a negyedük (26%) számára pedig ez jelenti a "kapcsolatot a világgal". Ennek ellenére a magyarok is ismerik és beismerik, hogy a közösségi médiának megvan az árnyoldala is. Tízből hárman (29%) gondolják úgy, hogy annak "negatív" hatása van, míg bő ötödük véli "pozitívnak" a közösségi média hatását.
A kutatásból az is kiderült, hogy a felhasználók egy jelentős része tisztában van a közösségi felületeken megbújó veszélyekkel. A válaszadók fele (51%) fel tudott idézni olyan hírt, amely a közösségi média potenciálisan negatív hatásáról szólt, és ezen a csoporton belül 68 százalék változtatott is a közösségimédia-használati szokásain ennek eredményeképpen. A változás minden második esetben azt jelentette, hogy óvatosabbak lettek azzal, mit posztolnak, 40 százalék pedig az adatvédelemre fordított nagyobb figyelmet, például a jelszavak rendszeres megváltoztatására.
Rámutatnak arra is, hogy az adatvédelmi kockázatok mellett milyen pszichológiai problémája lehet azoknak, akik sokat lógnak a közösségi oldalakon
és az ott általában posztolt idilli életképeket saját, valóságos élethelyzetükkel állítják párhuzamba. Éppen ezért tudatosan kell kezelni azt, hogy mennyi időt töltünk a közösségi oldalakon, milyen tartalmakat nézünk meg, és hogy ezek milyen érzéseket keltenek bennünk.
A válaszok alapján azonban mindez egyelőre nem csapódik le a felhasználók közösségi médiával kapcsolatos általános megítélésén. Ezek a hálózatok mindössze egy elenyésző kisebbség számára keltenek igazán negatív érzéseket. 6 százalék "mérgesnek" érezte magát, 5 százalékuk "szomorúnak", 4 százalék pedig "frusztráltságról" és "izoláltságról" számolt be. Tízből egy magyarnak pedig internetes zaklatással (cyberbullying) is szembe kellett néznie a közösségi médián való posztolás miatt.
A felmérés kapcsán arra hívják fel a figyelmet, hogy akkor is mindig óvatosnak kell lennünk, amikor személyes adatokat osztunk meg az online térben. Kiderült, hogy a 18–34 év közötti közösségimédia-használók több mint fele (52%-a) ismer valakit, akinek feltörték a személyes adatait, és világszinten a felhasználók hét százaléka állította azt, hogy esett már csalás áldozatául a közösségi médián keresztül.
(2021. szeptember)
Befejeződött a nyári szezonális ellenőrzés
A teljes élelmiszerláncra kiterjedő idei nyári szezonális ellenőrzést a megyei kormányhivatalok járási hivatalainak szakemberei és a Nébih munkatársai végezték.
Az ellenőrzés kiterjedt a turisztikai szempontból frekventált helyeken, rendezvényeken, fesztiválokon, vásárokon működő kereskedelmi és vendéglátó létesítményekre, mozgóboltokra, a büfékocsik és mozgó vendéglátók tevékenységére, az ifjúsági és gyermek táborok étkeztetésére, a zöldség-gyümölcs, illetve a borászati termékek és alkoholos italok forgalmazására.
Összesen 4702 ellenőrzést végeztek július 1. és augusztus 20. között, amelyek közül 455 élelmiszer előállító helyen, 2054 a kereskedelemben és 2193 vendéglátóhelyen zajlott. Az ellenőrzések során 85 esetben figyelmeztettek, 376 alkalommal pedig bírságot is szabtak ki a szakemberek összesen több mint 32,8 millió forint összegben, illetve 43 élelmiszervállalkozás tevékenységének korlátozására volt szükség.
Az elmúlt évhez viszonyítva csökkent a termékek minőségére vonatkozó hibák aránya, azonban a leggyakoribb probléma idén is higiéniai eredetű volt, és a tavalyinál több mulasztást tártak fel a dolgozók egészségügyi alkalmasságával és képzettségével, a nyomon-követhetőséggel, valamint a hűtési lánc fenntartásával kapcsolatban.
A vizsgálat alá vont élelmiszerek esetében legtöbbször megállapított hiba idén is a lejárt termékek forgalmazása volt.
Júniusban és júliusban a friss húsok forgalmazásának célellenőrzése keretében a járási hivatalok szakemberei országosan 616 kiskereskedelmi létesítményben ellenőrizték a származásra vonatkozó tájékoztatást és a nyomon-követhetőséget. A sertéshús származását néhány esetben szövegesen nem, illetve helytelenül tüntették fel, de szinte mindenhol fellelhető volt a származási hely zászlóval történő megjelenítése. A friss húsok belső, vállalkozáson belüli nyomon követését - néhány hibától eltekintve - biztosították az ellenőrzött üzletekben.
(Forrás: Nébih 2021 szeptember - FVA)
RASFF jelentés
Az élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzések a világjárvány idején sem maradtak el – derül ki az Európai Bizottság által összeállított éves RASFF jelentésből. A 2020-ban közzétett mintegy négyezer élelmiszerbiztonsági bejelentésből 196 vonatkozott magyar előállítású termékre. Ezek főként étrend-kiegészítőkhöz és egyéb speciális élelmiszerekhez, baromfihúshoz és abból készült termékekhez, takarmányokhoz, valamint gabona- és sütőipari termékekhez kapcsolódtak.
Itthon leginkább az étrend-kiegészítők és egyéb speciális élelmiszerek, a baromfihús és a belőle készült termékek, a takarmányok, valamint a gabona- és sütőipari termékek tekintetében fordult elő kockázat.
A Nébih, mint magyar hatóság 28 ügyet (ebből 13 riasztást) jelentett: a bejelentés legtöbbször összetételbeli problémák, patogén mikroorganizmus, idegen anyag vagy mikotoxin jelenléte miatt, leggyakrabban Kínából származó termékre vonatkozott.
A korábbi évekhez hasonlóan 2020-ban is a legtöbb bejelentés élelmiszertermékekre vonatkozott, és csupán a bejelentések kis százaléka érintette a takarmányokat (6%) és az élelmiszerrel érintkező anyagokat (3%). Utóbbiak esetében gyakori ügy volt a műanyagból (általában melaminból), valamint bambusz vagy más „természetes alapú” anyag (rizs, kukorica összetevő) hozzáadásával készülő konyhai eszközökből (tányérok, szedőkanalak, gyerekétkészletek) kimutatott károsanyag kioldódás. Az Európai Unió betiltotta az ilyen alapanyagból készült termékek forgalmazását.
Gigabírságot kapott a WhatsApp
Az ír adatvédelmi hatóság eddigi legnagyobb büntetését szabta ki
Komoly bírságot kapott a WhatsApp az ír adatvédelmi hatóságtól (Data Protection Commission).
A vállalat 225 millió eurós, vagyis mintegy 78,4 milliárd forintos büntetést kapott az adatvédelmi szabályok megsértése miatt.
A DPC a hivatalos közlemény szerint azért bírságolta meg a WhatsAppot, mert a cég nem adta meg a szükséges adatvédelmi tájékoztatást a felhasználóknak, és az átláthatósággal kapcsolatos kötelezettséget sem teljesítette.
Ez az eddigi második legnagyobb bírság, amit az Európai Unió adatvédelmi szabályozása nyomán egy szervezetre róttak.
A döntés szerint a WhatsApp
nem törvényes, átlátható módon kezelte a felhasználói adatokat,
nem adott könnyen érthető tájékoztatást az adatgyűjtés módjáról,
nem tájékoztatta a felhasználókat az adattárolás helyéről, illetve
arról sem, hogy ezeket kik és milyen formában használhatják fel.
A vizsgálat még 2018-ban kezdődött, az
Európai Adatvédelmi Testület(EDPB) azonban a nyáron arra utasította az ír szervezetet, hogy értékelje újra a helyzetet, és növelje a kiszabott bírságot.
A WhatsApp szerint a büntetés aránytalan, és fellebbezni fognak miatta.
(2021. szeptember)
A keresési és böngészési előzményeket ne használják hitelpontozáshoz
Az Európai Unió vezető adatvédelmi biztosa azt ajánlotta, hogy az olyan személyes adatokat, mint a keresési lekérdezések és az internetes böngészési előzmények, ne használják fel a hitelpontok és a hitelképesség értékeléséhez.
Az ajánlást az európai adatvédelmi biztos szervezete (EDPS) dolgozta ki, amely az EU mellett működő független ügynökség, és "a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos valamennyi kérdésben" ad tanácsot a politikai döntéshozóknak.
A fogyasztók hitelkockázatára való következtetés az olyan adatokból, mint a keresési lekérdezések adatai vagy az online böngészési tevékenységek, nem egyeztethető össze a célhoz kötöttség, a tisztességesség és az átláthatóság, valamint az adatfeldolgozás relevanciájának, megfelelőségének vagy arányosságának elveivel. Ezért az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a tilalmat kifejezetten terjesszék ki a keresési lekérdezési adatokra vagy az online böngészési tevékenységekre.
Az ügynökség azt tanácsolja, hogy a pénzügyi és hitelszolgáltatóknak szintén tilos lenne egészségügyi adatokat, például rákos megbetegedésekre vonatkozó adatokat, valamint az általános adatvédelmi rendelet 9. cikke szerinti személyes adatok különleges kategóriáit felhasználni a hitelpontszámok kiszámításához.
"Az arányosság elvének betartása a személyes adatok feldolgozása során segítene megvédeni a fogyasztókat attól is, hogy a kiszolgáltatottság pillanataiban tisztességtelen hitelajánlatokkal (például magas költségű fizetésnapos hitelekkel) célozzák meg őket" - tette hozzá az ügynökség.
Bár az európai adatvédelmi biztos ajánlásai számos témát érintenek, az ügynökség tisztviselői nem véletlenül foglalkoztak az online böngészési előzmények hitelbírálathoz való felhasználásának témájával. Az európai adatvédelmi biztosnak nincs jogalkotási szerepe, az ügynökség ajánlásai jelentős mértékben hozzájárultak az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) alapelveinek kialakításához.
