A nagy Marketplace-csalás(Forrás GVH 2021. május – FVA)Még több hír (...) |
A díjbekérővel, fizetési emlékeztetővel tévesztik meg az óvatlan MVM Next-es ügyfeleket. A cég online felületén nem találni ilyen számlát, és a „befizetem bankkártyával” gomb nem egy banki online kártyás fizetési oldalra vezet, hanem egy adathalász oldalra. A bankkártya-adatokat ellophatják így a csalók.
A támadást egy 21 éves hacker vállalta magára, aki szerint a cég védelme „egyszerűen szörnyű”. Elmondása szerint egy védtelen routert fedezett fel a cég rendszerében A routeren keresztül bejutott a T-Mobile rendszerébe, sikerült megtalálnia egy tárhelyet, ahol az ügyféladatokat tárolta a szolgáltató.
A vállalat egy külön oldalon tájékoztatja az ügyfeleket az esettel kapcsolatos összes fontos információról, ahol egyébként extra biztonsági szolgáltatásokat, McAfee ID Theft Portectiont, Scam Shieldet és Account Takeover Protectiont is kínálnak most ingyenesen, hogy biztonságban érezhessük magunkat.
A T-Mobile kiberbiztonsági szakértők segítségével felülvizsgálja a rendszerét és megerősíti annak védelmét.
Ez már az utóbbi évek ötödik adatszivárgása a vállalatnál. 2017-ben például egy telefonszámokhoz utat nyitó bugot fedeztek fel, tavaly márciusban az ügyfelek pénzügyi adatai szivárogtak ki, decemberben pedig hívásadatokhoz fértek hozzá egy támadás során.
A projekt keretében a fogyasztóvédelmi hatósági rendszerben létrejött szakrendszerben a hatóság a panasz benyújtásától kezdve a határozat meghozataláig a teljes eljárást online folytatja le. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium akkreditált laboratóriumainak munkáját szintén új labormenedzsment szakrendszer segíti. Megújult és a termékvizsgálatokról, aktuális ellenőrzésekről folyamatosan frissülő, részletes információkat közöl a vásárlóknak, vállalkozásoknak egyszerre szóló fogyasztovedelem.kormany.hu portál.
A fogyasztók már elektronikus úton is nyújthatnak be panaszt a honlapon. Az online kampány elemeivel tavaly november óta találkozhattak az érdeklődök. A Facebook és Instagram oldal több mint 5100 követője több mint 80 bejegyzést olvashatott.
A ”Fogyasztóvédelem” YouTube csatorna 37 nézni- és hallgatnivalója összesen már 2,1 millió megtekintés felett jár. A májusban indult Fogyasztóvédelem Hangja podcast hallgatók tízezreit érték el.
Az internetes és csomagküldő értékesítés összesített teljesítménye tavaly múlta felül először az ezermilliárd forintot Magyarországon. Az e-kereskedelem felgyorsult térnyerésével párhuzamosan egyre inkább felértékelődik a digitális fogyasztóvédelem szerepe is. A kormány már 2016-ban szigorította, a korábbi 15-500 ezer forintról 200 ezer forinttól akár 2 millióig emelte fel a webshopok ismételt jogsértéseire kiszabható bírságösszegeket. Jelentős részben e határozott fellépésnek köszönhetően csökkent az előzőleg ismételt ellenőrzésekkor is 50 százalék feletti jogsértési arány tartósan 15-20 százalékra.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a továbbiakban is kiemelten kezeli a fogyasztók fokozott védelmét az online térben. A következő fontos lépcsőként egy hónapon belül élesedik a veszélyes termékeket forgalmazó honlapok hatósági blokkolásának lehetősége.”
A Levegő Munkacsoport panaszt nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához.
A főváros és környékének légszennyezettsége már évtizedek óta drámainak mondható: évente mintegy 3000 ember korai halálát és több mint 300 000 megbetegedést okoz.
A Levegő Munkacsoport így elvesztette azt a pert, amelyet a főváros és környéke légszennyezettségének egészségügyi határérték alá szorítására szolgáló terv felülvizsgálata iránt indított. A hazai jogszabályi keretek ilyen szűk értelmezése a Levegő Munkacsoport szerint gyakorlatilag megtiltja a lakosság hozzáférését az igazságszolgáltatáshoz ezen a téren és ennek következtében jelentősen csökkenti a tervek hatékonyságát A Kúria döntése ráadásul jogsértő is, hiszen az uniós és nemzetközi jogszabályok, valamint az európai bírósági gyakorlat egyértelműen arra utal, hogy a levegőminőségi terveket a civil szervezetek bíróság előtt megtámadhatják, ha azokat elégtelennek találják.
A civil szervezet 2018 áprilisában részletes indoklással kérte a környezetvédelmi hatóságot a levegőminőségi terv felülvizsgálatára, majd a kérelme elutasítását követően az illetékes hazai bírósághoz nyújtott be keresetet.
A fogyasztóvédelmi ügyek kapcsán a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos fellépés emelhető ki: a pandémiával összefüggésben megtévesztő kereskedelmi kommunikációt folytató vállalkozásoknak összesen közel 220 millió Ft bírságot kellett fizetniük az év első felében.
Jelentős volt emellett a fogyasztói jólétet növelő és a hazai gazdaságot erősítő vállalások értéke: 2021 első félévében 4,1 milliárd forintot is meghaladta az eljárások során a Versenytanács által előírt kompenzációs programok összege.
A kiadvány elérhető a Hivatal honlapján.
A kihasznált sebezhetőség legalább húsz márka routereit érinti, a közös pont bennük, hogy mind a tajvani Arcadyan nevű gyártó alapszoftverét használják, ebben bújik meg a CVE-2021-20090 jelzést kapott sérülékenység.
Az automatizáltan zajló támadás során a hackerek teljesen átveszik az irányítást a routerek felett, telepítik azokra a Mirai botnet kliensoldali szoftverét, amely aztán parancsokra várva periodikusan felcsatlakozik a vezérlőszerverhez. A feltört eszközöket például túlterheléses támadásokban való részvételre tudják használni a támadók.
A routerekkel rendelkezők annyit tehetnek, hogy ellenőrizhetik a kütyün futó szoftver verzióját, majd frissíthetik azt a legújabb kiadásra, már ha van elérhető frissítés. A művelet jobb esetben elvégezhető a router böngészős kezelőfelületén, rosszabb esetben a hálózati eszköz támogatási oldaláról kell letölteni a legújabb rendszerszoftvert, majd az instrukcióknak megfelelően telepíteni azt.
Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában
A harmadik hullámban a vásárlók már gyakrabban mentek boltba, de ez még mindig elmaradt a járvány előtti időszaktól, emellett továbbra is dinamikusan nőtt az élelmiszert online vásárlók aránya. Termékválasztáskor még mindig az íz és a minőség a legfontosabb, viszont a szempontok között előtérbe került az egészségre gyakorolt hatás is. A kutatás alapján a vásárlók kosarába ismét a megszokott mennyiség kerül az egyes élelmiszerekből, és már kevésbé fontos, hogy egy termék tartós legyen.
A kutatás rávilágított, sok családban még mindig feleslegesen nagy az élelmiszertartalék. Ezt jelzi az is, hogy a háztartások 20%-a arra számít, nem tudják a lejárati időn belül elfogyasztani a termékeket, ami több mint kétszerese az első hullám idején tapasztalt adatnak.
A járványügyi helyzetben csökkent a háztartásukban elpazarolt élelmiszer mennyisége, ami annak köszönhető, hogy jellemzően több idő jutott a háztartásra, az otthoni főzésre, étkezésre. Az emberek 57%-a azonban úgy tapasztalta, csomagolási hulladékból több keletkezett, mint a járványt megelőzően.
A járvány első és harmadik hulláma között majdnem kétszer annyian híztak, mint ahányan fogytak és a magyar lakosság testtömege átlagosan további 30 dkg-mal gyarapodott tavaly tavasz óta. Nem sikerült tehát lefaragni az első hullám idején felszedett 1 „karanténkilókból”. Az ok nyilvánvaló: erőteljesen csökkent a fizikai aktivitásunk, például a lakosság 38 százaléka 8 óránál többet tölt üléssel egy átlagos hétköznap. Ugyanakkor a táplálkozás területén pozitív tendenciák is tapasztalhatók: tíz válaszadóból három egészségesebben igyekszik táplálkozni, elkezdett figyelni a kalóriabevitelre, valamint a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére. Szintén pozitívum, hogy a lakosság továbbra is nagyobb figyelmet fordít az otthoni élelmiszerbiztonságra, mint a járványt megelőzően. Igaz, az első hullámához képest visszaesés volt tapasztalható e téren.
Volt már, amikor úgy érezte, hogy bár a jog betűjét betartotta a net-, a telefon- vagy a kábeltévé-szolgáltatója, a tévé- vagy rádiócsatorna, mégis igazságtalanul járt el és nem reagált az Ön panaszára sem érdemben? Nem jogsértések, de méltánytalan helyzetek: indokolatlanul kikapcsolt szolgáltatások, számlázási visszaélések, jóvá nem írt kedvezmények és hasonló panaszok ezreit kezelte már sikerrel az NMHH mellett működő média- és hírközlési biztos hivatala.
Érdemes végigböngészni a biztos honlapjának informatív összefoglalóit arról, milyen ügyekben számíthatunk rá. A hivatal több dologban segíthet: akár a telefon- vagy internetszolgáltatónkkal merültek föl jogszerű, de érdeksérelmet okozó helyzetek, akár olyan aggályos, a jog határait feszegető médiatartalommal találkozunk, amely a fogyasztók jelentős részét érintheti, a média- és hírközlési biztos hivatalához bátran fordulhatunk. Az eljárások túlnyomó többsége méltányos megoldással zárul.
Egyszerű online panaszt tenni, de előtte tájékozódjunk
A hírközlés területén a legjellemzőbb esetek a váratlan élethelyzet miatt jelentkező méltányos intézkedésekkel, a díjak jóváírásával, visszatérítésével, a számlacsomagok kedvezményeinek igénybevételével kapcsolatos ügyek. Gyakran fordulnak a biztoshoz a szolgáltatások indokolatlan korlátozása, kikapcsolása miatt, de tipikusnak mondhatók az áthelyezéssel és a számhordozással kapcsolatos nehézségek is.
A hivatal megkeresése előtt ilyen esetben is érdemes elolvasni a honlap kisokosát, ami tömören és gyakorlatiasan foglalja össze azokat az ügytípusokat, problémaköröket, amelyekben a hivatal illetékes. Az online felületen egyszerű a kapcsolatfelvétel és az online panaszbenyújtás. Ha az adott ügy nem érdeksérelem, hanem már vélhetően jogsértés, a biztos abban már nem járhat el, ilyenkor tájékoztatja a panaszost a lehetséges jogorvoslatról.
Az idei év második negyedévében 92 hírközlési tárgyú panasz érkezett a biztosi hivatalhoz. A lezárt ügyek közel háromnegyede zárult a panaszosok számára kedvezően: a szolgáltatók összesen több mint egymillió forintnyi kompenzációt ajánlottak fel. Ezen túl más méltányos döntéseket is meghoztak: volt, amikor a szolgáltató lehetővé tette, hogy a fogyasztó korábbi díjcsomagra váltson, máskor biztosította a szerződés kötbérmentes megszüntetését és olyan eset is előfordult, amikor a szolgáltató díjmentes hívószámcserét ajánlott fel a panaszosnak.
173 aquaparkban és strandon vizsgálódtak eddig
A szakemberek tavalyelőtthöz képest közel százzal több vízi élményeszközt vizsgáltak, és kevesebb, mint feleannyi jogsértést találtak.
A szakemberek 141 szünidei gyermektábor több mint harmadában találtak trambulint, ugrálóvárat, vízicsúszdát, kaland- vagy gokartpályát – ezek 13 százaléka nem felelt meg az üzemeltetési feltételeknek. Nyolc gyermektáborban 14 berendezés üzemeltetését kellett ideiglenesen megtiltani.
A szolgáltatók közötti SMS-ek továbbítására az úgynevezett SMS-végződtetési díj ellenében kerül sor. Vagyis a fogadó szolgáltató díjazást kér a másik hálózatból érkező üzenet fogadásáért, amit végső soron az előfizető fizet meg. A GVH jelzésében foglalt ármozgások és egyéb körülmények arra utalhatnak, hogy az SMS-végződtetés piacán vagy annak egyes részpiacain a verseny korlátozódhat vagy torzulhat. Ezért a piaci folyamatok megismerése és értékelése érdekében az NMHH elnöke hatósági ellenőrzési eljárást indított a Magyar Telekom Távközlési Nyrt.-vel, a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.-vel, a Telenor Magyarország Zrt.-vel, a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.-vel, a TARR Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel és a Netfone Telecom Távközlési és Szolgáltató Kft.-vel szemben.
Ha a hatóság a hírközlési ágazati vizsgálat eredményeképpen arra a következtetésre jut, hogy a magyarországi SMS-végződtetés piacán vagy annak egyes részpiacain beavatkozás szükséges, akkor a hatóság megteszi a szükséges lépéseket a piaci probléma megszüntetése érdekében.
Átalakítja a városi életmódot a járvány által felgyorsított digitalizáció
A járvány idején nemcsak a vásárlás, hanem a munka is az interneten keresztül folyt igen sok szektorban. Ahol lehetséges volt, a diákok tanulással töltött óráik 85 százalékát online teljesítették, míg a dolgozók több mint 50 százaléka online dolgozott. A távmunka velünk marad, 4-ből 1 megkérdezett arra számít, hogy a COVID után is otthonról fog dolgozni. A járvány alatti tapasztalatokból kiindulva a megkérdezettek 50 százaléka véli úgy, hogy 2025-re a felsőoktatás és a szakmai továbbképzések is nagyrészt online felületeken fognak zajlani.
A járvány a jövővel kapcsolatos kilátásokra is rányomta a bélyeget. Világszerte a megkérdezettek 64 százaléka vélte úgy, hogy az országuk általános stressz-szintje magasabb lesz a jelenleginél. Ötből pedig több, mint hárman azt gondolták, hogy a többségnek egy második vagy harmadik munkahellyel is kell majd rendelkeznie ahhoz, hogy megfelelő életszínvonalon élhessen. Ezzel ellentmondásban áll azonban, hogy 10-ből 7-en arra számítanak, hogy egészségesebben fognak élni, míg 60 százalék arra, hogy tudatosabban.
A nagyvárosokban élők az online biztonság és az egészséges életvitel, míg a kisebb városokban élők inkább a megnövekedett stressz miatt aggódnak. A munkával kapcsolatos kilátások is vészterhesnek tűnnek: világszerte 60 százalék véli úgy, hogy még fontosabb lesz a biztos munkahely. Ezt a gondolatot a már dolgozók és a munkaerőpiacra hamarosan belépők is osztják.
A több interneten töltött idő az online biztonsággal kapcsolatos félelmeket is előhozta az emberekből. A felhasználók egyharmadának már vannak fenntartásai a személyes adatok védelmével kapcsolatban, ez főként a húszas éveik közepén járókra jellemző, és főként azokra, akik dolgoznak és a technológia iránt is érdeklődnek. Azonban az összes megkérdezett közül is 10-ből 7-en arra számítanak, hogy 2025-re több figyelmet fognak fordítani adataik védelmére és az online biztonságra.
Az online jelenléttel kapcsolatos aggodalmak egyik fontos aspektusa a kényelemre való törekvés. A digitális szolgáltatások elterjedésével párhuzamosan a felhasználok 75 százaléka gondolja úgy, hogy életük még a jelenleginél is több döntését a kényelemre való törekvés fogja irányítani. Azonban az, hogy ezért a kényelemért fel kell-e áldozniuk biztonságukat az online térben, nem csak rajtuk, hanem a kormányokon, a különböző szabályozó szervezeteken is múlik.
Milyen fogyasztóvédelmi követelményeknek kell megfelelniük a zöld reklámoknak?
A Gazdasági Versenyhivatal nemrég kiadott egy tájékoztatást a vállalkozások számára, mely a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok megítélése tekintetében nyújt lehetséges értékelési szempontokat. Az elmúlt évek piackutatásai szerint ugyanis egyre nőnek a fogyasztói elvárások a gyártók környezetbarát működését illetően, és növekszik azon vásárlók aránya is, akik figyelembe veszik fogyasztásuk környezetre gyakorolt hatását.
Az Európai Bizottság által végzett 2020-as felmérés szerint a magyar háztartások 22,6%-ában többnyire figyelembe veszik a vásárlások környezeti hatásait, és ez a szám évről évre egyre növekszik. Az uniós háztartások 67%-ában, a hazai háztartásoknak pedig a 71,7%-ában fizettek már többet egy termékért, ha annak feltételezhetően pozitív környezeti hatásai voltak. Érthető tehát, hogy a vállalatok hangzatos zöld állításokkal igyekeznek vonzóbbá tenni termékeiket. Csakhogy a környezetbarát és fenntartható működésre vonatkozó jeligék nem minden esetben képviselnek valódi értéket. A cégek nem feltétlenül rossz szándékból mossák zöldre termékeiket: sokan csak figyelmetlenségből vagy tájékozatlanságból közölnek kifogásolható állításokat.
Egy nemzetközi fogyasztóvédelmi hatóságokat tömörítő szervezet 2020-ban kutatást készített, amelyben ötszáz honlapot vizsgáltak meg abból a szempontból, hogy az ott közölt környezetvédelmi állítások megfelelnek-e a fogyasztóvédelmi előírásoknak.
Van még tehát hova fejlődniük a vállalkozásoknak, ha tudatosságról van szó, és ebben nyújt segítséget a GVH útmutatója is. Általános alapszabály, hogy a reklámállításnak egyértelműnek és konkrétnak kell lennie, pontosan ki kell derülnie, hogy mire vonatkozik a kijelentés. Az is elvárás, hogy a reklám ne legyen túlzó, ne hallgassa el a környezetre gyakorolt negatív hatásokat, tartalma valós és megfelelő módon igazolható legyen. A hiteles és korrekt tájékoztatás első sorban azért fontos, mert a jogsértés adott esetben komoly pénzbírsággal és presztízsveszteséggel járhat.
A pontos tájékoztatás versenyelőnyhöz is juttathatja a cégeket. Hiszen minél közérhetőbben kommunikálnak a termékük környezeti jellemzőiről, annál könnyebben és magabiztosabban dönthetnek a fogyasztók a versengő termékek között.
A piacfelügyeleti törvény módosításainak köszönhetően még eredményesebben léphetnek fel a hatóságok a fogyasztók biztonsága érdekében. Növekszik a vállalkozások önkéntes intézkedéseinek szerepe, veszélyes termék forgalmazása miatt már a logisztikai szolgáltató is felelősségre vonható.
A kereskedők többet tehetnek vevőik biztonságáért, mivel termékbiztonsági kockázat felderítésével mostantól nem kezdődik meg rögtön a hatósági eljárás, hanem a vállalkozás néhány napot kap az önkéntes intézkedések megtételére. Ezekkel a lépésekkel azt üzenheti vásárlóinak, hogy felelős kereskedőként kiemelten kezeli a biztonságukat.
A veszélyesnek ítélt termékeket a jövőben a cégek önszántukból visszahívhatják, akár megsemmisítésükről is maguk gondoskodhatnak, amivel kiváltják a hatósági eljárást. Ha a vállalkozás a megszabott határidőig nem teszi meg a szükséges lépéseket, akkor az eddigi gyakorlatnak megfelelően a piacfelügyeleti hatóságok intézkednek.
Elrendelhetik a problémás termék kivonását a forgalomból, súlyosabb kockázat esetén a vásárlóktól való visszahívásra kötelezhetik a kereskedőt. A mulasztó cégeket ekkor már bírság kiszabásával is együttműködésre késztethetik. Ha a hatóságok veszélyes portékát találnak a webáruházban, végső esetben akár a honlap blokkolására is lehetőségük lesz.
Az új hatáskör célja, hogy a veszélyes termékek eltűnjenek a webáruházakból. A honlapblokkolás hozzájárul az online piac megtisztításához a kockázatos, bizonytalan eredetű árucikkektől és a tisztességtelen, nyerészkedő forgalmazóktól.
A korábbi előírások szerint a használati útmutató csak külön jogszabályban vagy biztonsági szabványban meghatározott termékköröknél – a többi között játékoknál, villamossági cikkeknél vagy egyéni védőeszközöknél – volt kötelező. A továbbiakban minden nem élelmiszer termékhez közérthető és egyértelmű, magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kell mellékelni. A külön jogszabályban vagy szabványban nem nevesített termékkörökre az útmutató online formában is kiadható. Számos vállalkozás saját weboldalán már most biztosít letöltési lehetőséget.
Ha a honlapcím nem helyezhető el a csomagoláson, célszerű lehet az üzlet polcain, akár QR kóddal tájékoztatni a vevőket az útmutató elérési helyéről. A rendelkezés a hazai fogyasztók biztonságát szolgálja, egyúttal a rendeltetésszerű felhasználást is segíti.
Ha az értékesítési lánc más szereplőit nem érik el, a piacfelügyeleti hatóságok a logisztikai szolgáltatóval szemben is eljárhatnak veszélyes termék árusítása esetén. A szabálymódosítás megálljt parancsol az ellenőrzési rendszert visszaélésszerűen megkerülőknek. A nem biztonságos termékeket terítő, jellemzően külföldi webáruházak nem játszhatják ki a hatóságokat egy közvetítő beiktatásával.
A piacfelügyeleti hatóságok eddig csak a gyártóval, az importőrrel, a meghatalmazott képviselővel vagy a forgalmazóval szemben rendelkeztek hatáskörrel. Gyakran előfordul azonban, hogy egyedüliként a logisztikai szolgáltatót érik el. A jelenleg lényegében raktárként funkcionáló szolgáltatóval szemben eddig érdemben nem léphettek fel, így nem tudták kinek megtiltani a kockázatos áruk forgalmazását. Bár a logisztikai szolgáltatók csak más megoldás híján kötelezhetők, de már rajtuk is számon kérhető a termékbiztonsági előírások betartása.
"A világ lángokban áll" - egy üzenet, amely gyakran feltűnt a Future-felvonulásokon, melyek az elmúlt években terjedtek el a kontinensen.
Úgy tűnt, hogy az Európai Bizottság vette az üzenetet, amikor a héten bejelentette ambiciózus "Fit for 55" csomagját.
Jelenlegi fosszilis üzemanyag-gazdaságunk elérte a határait. Tudjuk, hogy új modellre kell áttérnünk - egy olyan modellre, amelyet az innováció hajt, tiszta energiával és a körforgásos gazdaság felé halad.
Mivel az energiaszektor jelenleg az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 75% -áért felelős, a terv az, hogy 2030-ig az energia 40% -át megújuló energiaforrások szolgáltassák.
E cél elérése érdekében elő kell mozdítani a közvetlen villamosítást a szél és napenergia felhasználásával, illetve fűtést és hűtést hőszivattyúkon keresztül, közvetlen megújuló hő felhasználásával.
Lehet, hogy nézők sok felhajtást tapasztaltak a hidrogén körül, amely valóban a fosszilis tüzelőanyagok iparának középpontjában állt. Valójában ez a hidrogént népszerűsítette, mint egy mindenre jó megoldást. Az embereknek lehet hidrogénes autójuk, hidrogénfűtésük, hidrogén vonatok, hidrogén buszok, a hidrogénnel mindent lehet. De ez sárossá tette a vizeket, ahonnan a hidrogén származik. Valóban tisztább képet szeretnénk arról, hogy honnan származik a hidrogén, ez hihetetlenül fontos, és valóban eldönti, hogy megoldja-e a klímaproblémát, vagy sem.
Össze kell hangolni az ambíciót az eszköztárral. Biztosítanunk kell, hogy a városok valóban fel vannak készülve ennek a megvalósítására, mert jelenleg az emberi erőforrásokkal és a városi igazgatással kapcsolatos technikai kapacitások hiányoznak.
A hatóság figyelemre inti az érintett cégeket
A korábbi jognyilatkozatok 2021. augusztus 1-én végleg hatályukat vesztik: ezen időponttól kezdődően az érintett kizárólagossági megállapodások vagy 80% feletti részesedési megállapodások semmisek.
A versenyhatóság figyelmezteti az érintett vendéglátóhelyeket, hogy időben készüljenek fel a jogszabályi változásokra és körültekintően, a törvényi rendelkezéseknek megfelelően járjanak el az italbeszerzésekre vonatkozó szerződések megkötésekor, illetve a beszállítók kiválasztásakor.
Folyamatban van a hazai cementpiac három legjelentősebb szereplőjével szemben gazdasági erőfölény gyanújával indított eljárás is. A hatóság a Gazdaság Újraindításáért Felelős Operatív Törzs munkájának keretében, de azon kívül is minden szakmai támogatást megad a Kormánynak a probléma mihamarabbi megoldásához.
A gyártók éveken át összejátszottak, hogy egyikük se használja fel a dízelautók károsanyag-kibocsátását csökkentő AdBlue technológiát. Így verseny híján nem kellett ebben versenyezniük, a kartell nyomán pedig annak ellenére is több nitrogén-dioxid jutott a levegőbe, hogy lett volna erre technikai megoldás.
A kartellnek a Daimler is része volt. Nekik azért nem kell bírságot fizetniük, mert együttműködtek az Európai Bizottsággal, és felfedték a kartell létezését. A Volkswagennek ellenben közel 500 millió eurót, a BMW-nek 375 millió eurót kell befizetnie. A két megbírságolt vállalat elismerte a kartellt, és beleegyezett az ügy közös rendezésébe.
Ez az eset nem kapcsolódik a 2015-ben kirobbant dízelbotrányhoz, ami azzal kezdődött, hogy a VW olyan szoftvert telepített 482 ezer dízel kocsiba, amellyel kijátszhatók a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó előírások.
A mostani bírság az autógyárak 2009 és 2014 közötti jogellenes magatartását érinti, a gyártók ugyanis ebben az időszakban alkalmazták az úgynevezett AdBlue vagy karbamid adalékanyag felhasználását kipufogógázokhoz keverve, ami által a nitrogén-oxidok a katalizátorokban vízzé és nitrogénné alakulnak.
Margrethe Vestager uniós biztos (aki a fogyasztóvédelem és a versenyjogi szabályok egyik fő harcosának számít), kiemelte, hogy a gyártók együttműködtek a nitrogén-oxid-tisztítás területén végzett műszaki fejlesztésekben, ezzel elkerülték a versenyt, amely azt szolgálta volna, hogy a technológia minden lehetőségét kihasználva a jogszabályban előírtnál nagyobb mértékben csökkentsék az autók károsanyag-kibocsátását.
Eleve le is tiltathatjuk a szolgáltatónknál az ilyen típusú hívások, sms-ek indítását a kellemetlen meglepetések elkerülésére.
Az emelt díjas szolgáltatások elterjedése óta különösen résen kell lenniük az előfizetőknek, hogy elejét vegyék az aránytalanul magas mobilszámlák okozta kellemetlenségeknek. Az ilyen szolgáltatásokat már önmagában a számsor alapján is könnyedén felismerhetjük: ezek a 90-es és a 91-es kezdetű, valamint a 16-tal kezdődő öt- és hatszámjegyű telefonszámok. Egy emelt díjas számhoz tartozó szolgáltatás áráról, valamint magáról a szolgáltatást nyújtó cégről és annak elérhetőségeiről a telefonszolgáltatók honlapján található tájékoztatás.
Az egyes szolgáltatók csak azokat a számokat tartják nyilván, amelyeket az NMHH nekik jelölt ki. Ezért először a hírközlési hatóság honlapján található nyilvántartásokból érdemes kiindulni.
A különleges díjazású számok keresésére szolgáló felületen a 90-es vagy 91-es emelt díjas számok között lehet keresni:
Az emelt díjas sms-szolgáltatások fogadása alapbeállításként tiltva van minden ügyfélnek, kivétel jelent ez alól az, aki kifejezetten kérte a szolgáltatót a blokkolás feloldására. De éppen a tapasztalt visszaélések miatt már két mobilszolgáltató is jelezte, hogy kivezeti a fogadott emelt díjas SMS szolgáltatásokat. Ugyanakkor az emelt díjas hívások és a küldött SMS-ek kimenő forgalmának tiltását külön kérni kell a szolgáltatótól, de a biztonság érdekében érdemes megtenni ezt a lépést is.
Júliustól a hírközlési szolgáltatóknak a számlán tételesen fel kell tüntetniük az emelt díjas szolgáltatásokat, amelyből már könnyebben ki fog derülni, kinek és milyen szolgáltatását, mennyiért vette igénybe az ügyfél.
A következő generációs mobiltechnológia jó úton halad afelé, hogy a leggyorsabban elfogadott platform legyen. Jelenleg naponta 1 millió előfizető ugrik fel az 5G szekerére.
Az 5G sebességhez való hozzáférés a fogyasztói magatartásban is változásokat váltott ki: a hálózatra frissített globális előfizetők 20 százaléka alacsonyabb Wi-Fi használatot mért otthon és más helyeken.
Az EU-n kívüli rendelésekre vonatkozó előírások rengeteg visszaélésre adtak lehetőséget; az áru értékével való trükközés révén az áfa nagyon sok esetben akkor is "lemaradt", ha valójában a termék után már kellett volna adót fizetni. A június végéig érvényes szabályozás szerint ugyanis minden rendelt termék csak 22 eurós értékhatárig áfa-mentes, és 150 eurós értékhatárig vámmentes.
Bár a vásárló érdeke, hogy se adót, se vámot ne kelljen fizetni, azonban a fizikai távolság és a hatóságok laza együttműködése miatt a forgalmazók is nagyon nagy hajlandóságot mutattak abban, hogy a ténylegesnél alacsonyabb értéket tüntessenek fel a csomagoláson - ez pedig a EU-s forgalmazókkal szemben már tisztességtelen versenyelőnyt is jelentett.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal is ezzel, valamint az adó (és vám) kikerüléséből adódó bevételkieséssel indokolta, hogy miért változott július 1-től a szabályozás. A módosítás nem magyarországi, hanem európai kezdeményezés, tehát az EU összes országára vonatkozik (annyi eltéréssel persze, hogy az áfa mértéke minden EU-s országban eltérő). És nemcsak kínai rendelésekre vonatkozik, hanem minden, az Európai Unió határain kívülről érkező csomagra.
22 eurós értékhatárig 499/899 forint
50 eurós értékhatárig 599/999 forint
100 eurós értékhatárig 899/1399 forint
150 eurós értékhatárig 1399/1899 forint
Az olcsó világnak vége, de azért a dolog nem feltétlenül jelenti azt, hogy többé nem éri meg külföldről rendelni - az árelőny azonban biztosan csökkenni fog. A június végéig 1.000 forintos csomag júliustól 1.669 forintba kerül (+66,9%), egy 150 eurós értékhatárhoz közeli rendelésnél azonban 50 ezer forint helyett 29,8%-kal többet, 64.899 forintot kell majd fizetni.
A magyar hatóságok vámkezelése eddig is lassú volt, kérdés tehát, hogy az új szabályozás mennyire fogja megnyújtani a szállítási időket. Remélhetőleg hosszú távon semennyire, mert a vámkezelést nem a NAV, hanem a Magyar Posta végzi majd, a felkészülés pedig régóta zajlik.
Május eleje óta több mint 40 százalékkal emelkedett a nyári hónapokra beérkezett előfoglalások száma a vendéglátóhelyeken. Ha a növekedés ilyen dinamikus marad, a főszezonban nehéz lesz már szállást találni a népszerű hazai nyaralóhelyeken - tájékoztatott a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ). Bizonyára a költekezésre sem lehet majd panasz, hiszen december 31-ig átjárhatóak maradnak a Szép-kártyák alszámlái, és marad az adókedvezmény is.
Tavaly az élelmiszerláncon belül a vendéglátás területén több mint 13 ezer ellenőrzést végeztek az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek munkatársai. Az ellenőrzéseken feltárt különféle problémák száma összesen 1.225 volt.
Egy laptopszerviz olyan kérdőívet tett közzé a weboldalán, amely segít felmérni, hogy mi lehet a baja a számítógépünknek. Egyúttal tanácsot is ad, hogy miként lehet azt házilag orvosolni, ha valójában nem is igazán hibáról van szó.
Bármennyire is vigyáz valaki a laptopjára, előbb-utóbb egészen biztosan eljön a pillanat, amikor elkezd furcsán viselkedni az eszköz. Hogy mi is a gond, annak felderítésében segíthet a Doctorhouse laptopszerviz weboldalán nemrég feltűnt Laptop hibakereső .
A GVH tavaly indított versenyfelügyeleti eljárást a www.shopolo.hu weboldalt működtető szlovén céggel szemben. A cég a COVID-19 járvány első hazai hulláma alatt a vírusokkal, baktériumokkal és fertőzésekkel szemben védelmet ígérve reklámozta fertőtlenítőszereit magyar honlapján, illetve közösségi oldalakon. A termékekből a felfokozott fogyasztói hangulatban két hét alatt több mint tízezret adtak el egy hónap alatt.
Az eljárás feltárta, hogy az „Antiseptic” vagy más néven „Antivirus” kézfertőtlenítők nem rendelkeztek sem uniós, sem magyarországi engedéllyel, így jogszerűen nem kerülhettek volna forgalomba. A hirdetések emellett megalapozatlanul ígértek védelmet a baktériumokkal és vírusokkal szemben. A termékek semmilyen antibakteriális vagy antimikrobás hatással nem rendelkeztek – a nagy számú panasz alapján egyszerűen vizet tartalmaztak.
A cég amellett, hogy engedély nélkül hozta forgalomba a terméket, megsértette a fertőtlenítők (ún. biocid termékek) forgalmazására vonatkozó közösségi előírásokat is. Ezek alapján ugyanis a címkén fel kell tüntetni többek között a termékkategóriát, az összetevőket, a hatóanyagok nevét, a gyártó és a forgalmazó elérhetőségi adatait, illetve a biztonsági információkat és tájékoztatásokat. A kérdéses termékek teljes egészében mellőzték az előírtakat.
A cég ráadásul félretájékoztatta a fogyasztókat az ingyenes és díjmentes kiszállítással kapcsolatban is.
A Versenyhivatal 100 millió forintos versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a szlovén székhelyű Mi Sport d.o.o.-ra. A hatóság a bírság kiszabásakor figyelembe vette, hogy a tisztességtelen gyakorlat sérülékeny fogyasztói kört érintett, ráadásul egyszerre több szempontból jogsértő volt. A GVH Versenytanácsa értékelte ugyanakkor azt is, hogy a cég részben elismerte a jogsértést.
Az idei év jelmondata, a „Biztonságos élelmiszerrel az egészséges holnapért” arra mutat rá, hogy a biztonságos élelmiszerek előállítása és fogyasztása hosszú távú előnyökkel jár. E fenntartható gondolkodásmód ihlette a Nébih ünnepi kezdeményezéseit is a klasszikus eszközökre alapozott ismeretterjesztéstől egészen a virtuális térbe helyezett közösségi médiakampányig.
A több nyelven feliratozott kisfilmet a Nébih YouTube csatornáján teszik közzé.
Mindezek mellett pedig több szakaszból álló közösségi médiakampányt is folytatnak, rövid ismeretterjesztő videókkal és pársoros, hasznos üzenetekkel.
Arizona főállamügyésze tavaly májusban keresetet nyújtott be a Google ellen, amiért a cég szerinte illegálisan, a felhasználók beleegyezése nélkül gyűjtött helyadatokat. E folyamat nem megerősített információk alapján akkor is zajlott, amikor az érintett – az alkalmazáson belül – kikapcsolta a vonatkozó funkciót. A háttérben való adatgyűjtés azonban más kategória, így a beállítás továbbra is engedélyezett volt.
Kiderült, hogy a cég nyomást gyakorolt bizonyos telefongyártókra, hogy azok tegyék nehezebbé egyes adatvédelmi funkciók megtalálását. Az utasítás azután érkezett, hogy a felhasználók egyre szívesebben kapcsoltak ki adatgyűjtésre alkalmas funkciókat.
A Google boszorkányüldözésként jellemzi az ügyet. Szerintük a többi versenytárs mindent megtesz azért, hogy rossz színben tüntessék fel a szolgáltatásaikat.
A Google azonban – állították – elkötelezett az adatvédelmi funkciók mellett, és erőteljes kontrollt biztosítanak a felhasználóknak.
A szervezet a vizsgálat során azt fogja feltárni, hogy az amerikai székhelyű közösségi szolgáltató sértett-e uniós jogot azáltal, hogy az oldalon hirdető vállalkozásoktól származó hirdetési adatokat felhasználva előnyhöz juthatott olyan piacokon, ahol saját szolgáltatásával is jelen van, egyben az említett hirdetők konkurenciájaként.
A vizsgálat ennek megfelelően elsősorban a Facebook Marketplace nevű online piactér-szolgáltatásra irányul, ahol a felhasználók ingyenesen tölthetnek fel apróhirdetés-szerű ajánlatokat a legkülönfélébb kategóriákban. A Bizottság egyben azt is fel kívánja tárni, hogy a Facebook közösségi szolgáltatás és a Facebook Marketplace közti szoros kapocs ellenkezik-e az uniós versenyjogi szabályokkal.
Végül a cég 2020. júliusában be is perelte ezért a Bizottságot. Az eljárás végül a peres ügy lezárását követően indulhatott el most, csaknem egy év késedelemmel.
Ez lehet a Facebook ellen indított első versenyjogi eljárás az EU-ban. Az EU vizsgálatától függetlenül ugyanebben a témában a brit versenyhatóság, a CMA is versenyjogi eljárást indított a Facebookkal szemben
Az adatokat egy QR-kód tartalmazza majd, ami utazás során egy okostelefonról/táblagépről, vagy kinyomtatva is beolvasható. A tulajdonos ennek segítségével igazolni tudja, ha beoltották a koronavírus ellen, nemrég készült negatív teszteredménnyel rendelkezik, vagy az elmúlt 6 hónapban felgyógyult a betegségből.
Önmagában nem, továbbra is szükség lesz útlevelére vagy más személyazonosító okmányra az utazáshoz.
Az igazolvány megléte nem lehet feltétele az utazásnak, abban az esetben, ha valaki nem rendelkezik vele, az utazása során az aktuális nemzeti szabályok az irányadók. Ugyanakkor a birtoklása megkönnyíti az utazók helyzetét, hiszen a tulajdonosoknak nem kell karanténba vonulniuk a megérkezést követően.
|
|
|
(Fotó: Internet)
Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár hozzátette: „Stratégiai cél az ellenőrzések hatékonyságának további javítása, a fogyasztóvédelmi partnerségek kiépítése, elmélyítése. A következő időszak legjelentősebb feladatai közé tartozik a kettős minőséggel szembeni küzdelem, a fogyasztói jogok bővítése az online térben, a digitális technológiákhoz, trendekhez alkalmazkodva a továbblépés az e-kereskedelmi ellenőrzések területén.”
A tárca fokozott együttműködésre törekszik a társhatóságokkal és a szakmai szervezetekkel, ösztönözni kívánja a vállalkozók önkéntes intézkedéseit.
Új Fogyasztóvédelmi szakmapolitikai program
(Forrás: kormany.hu, 2021. március - FVA)
Még több hír (...)
Ökológiai időzített bombát jelentenek a maszkok
A koronavírus járvány felfutásával 129 milliárd védőmaszkot dobnak el havonta világszerte, jobb esetben szelektív kukákba. Ez percenként hárommillió kidobott maszkot jelent.
A kidobott maszkok nagyobbik része mikroszálas műanyag, vagyis pont a legnagyobb problémát jelentő műanyagszennyezéshez járul hozzá.
A járvány alatt a maszkgyártás oly mértékben felfutott, hogy már a műanyagpalackokéval vetekszik. De míg a műanyagpalackokhoz mellékelnek utasítást, hogy hogyan kell szemétbe dobni azokat, a maszkokhoz ilyen nem jár. Vagyis sokkal gyakrabban kerülnek a vegyes hulladékba. Ami kimondottan veszélyes, mert a maszkok, szemben az idővel mikroműanyaggá széteső palackokkal, eleve mikroszálas műanyagokból készülnek, vagyis a műanyaggöngyölegeknél és nejlonzacskóknál is gyorsabban és könnyebben bomlanak a teljes táplálékláncot szennyező mikroműanyaggá.
Szakemberek azt ajánlják, hogy minden településen állítsanak fel külön maszkgyűjtő konténereket, hogy aztán az itt összegyűjtött maszkokat szigorúbb szabályok szerint kezeljék. Egyéni szinten pedig azt ajánlják, hogy inkább újrahasználható, mintsem eldobható maszkokat viseljünk. Tényleges megoldást viszont az jelentene, ha biológiailag lebomló anyagokból készülnének a védőmaszkok.
(2021. március - FVA)
Még több hír (...)
A vállalatoknak felelősséget kell vállalniuk a jogsértésekért
Olyan törvény kidolgozására sürgetik a Bizottságot, amely kötelezi az EU-ban lévő vállalatokat, hogy foglalkozzanak értékláncaik azon vonatkozásaival, amelyek sérthetik az emberi jogokat (ideértve a szociális, szakszervezeti és munkajogi jogokat), a környezetet (például az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulás) és jó kormányzást.
Az, hogy jót tesznek jelenleg nem jelent versenyelőnyt az üzleti vállalkozások számára. A szabályok vonatkoznának az EU összes nagyvállalatára, valamint a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásokra és a kis- és középvállalkozásokra, amelyek „kockázatos” ellátási láncokat osztanak meg nagyobb vállalatokkal.
A kötelező szabályoknak túl kell lépniük az EU határain is.
Eszerint minden olyan vállalatnak, amely be akar lépni az EU belső piacára, beleértve az EU-n kívüli székhelyűeket is átvilágítás során köteles bizonyítania, hogy betartja a környezeti és emberi jogi kötelezettségeket.
Az EP-képviselők szeretnék, hogy hatékonyabb legyen a harmadik országokban élő, különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő érintettek vagy áldozatok jogainak védelme. Ezért tiltani akarják az olyan termékek behozatalát, amelyek súlyos emberi jogi jogsértésekhez kapcsolódnak, például kényszer- vagy gyermekmunka.
Az Európai Parlamentnek esélye van a felelős üzleti magatartás vezetőjévé válni. A vállalkozásoknak egyenlő feltételeket és egyértelmű jogi környezetet teremtünk. A fogyasztóknak biztosítanák a tisztességes termékeket, a munkavállalók fokozott védelmet kapnak, az áldozatok számára javítanák az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést.
A környezet szempontjából egy olyan lépést tennénnek, amelyre már nagyon régen esedékes.
(EP 2021. március - FVA)
Még több hír (...)
Energiaosztályok pluszjel nélkül
2021 márciusa óta a termékek energetikai besorolása A-tól G-ig terjed, a korábbi A+++-tól D-ig terjedő minősítések helyett. Az új energiacímkézési rendszer a következő termékcsoportokra vonatkozik: hűtőgépek; mosogatógépek; mosógépek; televíziók; villanykörték és lámpák.
A felsorolt termékeket a villanykörték és lámpák kivételével 2021. március 1-jétől az új osztályozás szerint kell címkézni. A villanykörtéket és lámpákat 2021. szeptember 1-jétől kell az új energiaosztályokat jelölő címkékkel ellátni.
A leggyakrabban vásárolt háztartási eszközök, televíziók és fényforrások mellett 2010 óta láthatunk energiacímkéket. Ezek a vásárlók tájékozódását és tudatos döntését segítik, hiszen a termékek ára mellett fontos tényező az is, hogy például egy mosógép milyen energiafelhasználási tulajdonságokkal rendelkezik. Azaz mennyi villamos energiát vagy vizet fogyaszt használatkor.
A háztartási energiaköltségek jelentős mértékben csökkenthetők az energiahatékony berendezések használatával. A címkézési rendszer a vásárlók számára jól áttekinthető és egyszerű módon nyújt információkat.
Az új címkézési rendszert fokozatosan vezetik be a kereskedők. Vásárlóként március 1-től a hűtőkön és fagyasztókon, a borhűtőkön, a mosógépeken, mosó-szárító gépeken, mosogatógépeken, a tévéken és a kijelzőkön, illetve a fényforrásokon találhatjuk meg az új jelzéseket, amely egységes, színjelzést és A-G skálát is használ.
A címke jobb felső sarkában az Európai Bizottság termékadatbázisával kapcsolatot biztosító QR-kód is található. Ennek leolvasásával elérhető egy adatsor, ami termékinformációkat nyújt a vásárlók, a kiskereskedők és a piacfelügyeleti hatóságok számára is.
A termék energiafogyasztásának jelölése a címke középső részén, kiemelt helyen található. Alul a kiválasztott termék energiafogyasztását részletező, és akár a termékek összehasonlítását is szolgáló piktogramok kaptak helyet.
(FVA 2021. március)
Még több hír (...)
Össztűz alá vették a TikTokot
Európai fogyasztóvédők összehangolt akcióban kívánják felhívni az uniós tagállamokban működő illetékes hatóságok figyelmét arra, hogy a kínai kézben lévő, rövid videók megosztására fejlesztett platform jogsértő módon működik a kontinensen.
Az European Consumer Organization (BEUC) is panaszt nyújtott be több tagállami hatóságnál a kínai TikTok videomegosztó szolgáltatás jogszabályokba ütköző működési feltételei miatt.
A BEUC beadványának elkészítését megelőző felmérés több lényegi ponton is szabálytalanságokat, illetve az uniós törvényekbe ütköző előírásokat tárt fel a TikTok működése kapcsán.
A fő probléma, hogy a szolgáltatás felhasználói feltételei nem elég világosan vannak megfogalmazva, illetve nem biztosítják az őket megillető jogokat a felhasználók számára. Komoly aggodalomra adhat okot emellett - véli a szervezet -, hogy a TikTok visszavonhatatlan jogot formál a feltöltött tartalmak disztribúciójára és reprodukálására.
Az elsősorban tinédzserek körében közkedvelt szolgáltatáson belül értékesített virtuális javakra vonatkozó feltételekkel is probléma lehet. Szintén problémás jelenség a TikTokon meglehetősen nagy gyakorisággal előforduló rejtett reklámozás, illetve a BEUC szerint nem egyértelműek, illetve nem szolgáltatnak kellő védelmet a kiskorú felhasználók számára a szolgáltatás adatvédelmi feltételei sem.
Ez utóbbi kapcsán tavaly októberben Magyarországon is vizsgálatot indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mely azt valószínűsíti, hogy a TikTok nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható szakmai gondossággal tájékoztatja a fogyasztókat az online platform működésére vonatkozó lényeges információkról – így például a szolgáltatás igénybevétele során kezelt adatok köréről és azok felhasználásáról.
A hatóság közleménye szerint jogsértés gyanúját veti fel az is, hogy a szolgáltató nem tette magyar nyelven hozzáférhetővé a magyarországi, egyébként magyar nyelvű kereskedelmi kommunikációival megcélzott fogyasztók számára a platform működésének és a TikTok szolgáltatásai igénybevételének legfontosabb feltételeire vonatkozó tájékoztatásokat.
A GVH tavaly októberben indult vizsgálata a felhasználók hiányos és megkésett tájékoztatása miatt jelenleg is zajlik.
(2021. február - FVA)
Még több hír (...)
Koronavírus elleni „csodaszerekkel” verik át az embereket
A Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztályának nyomozói az elmúlt hetekben több olyan weboldalt és fórumot is azonosítottak, ahol ismeretlen csalók koronavírus elleni „csodaszereket” próbálnak meg értékesíteni.
A police.hu honlapon megjelent, hogy a bűnözők úgy állítják be ezeket a „gyógyszereket”, mint amelyek szigorú bevizsgálásokon estek át. A nagyobb hitelesség elérése érdekében az elkövetők gyakran szakértőket szólaltatnak meg, stúdióbeszélgetéseket imitálnak és tudományosnak látszó tanulmányokra is hivatkoznak a hirdetéseik során.
Megvizsgálva ezeket az oldalakat azonban hamar kiderül, hogy sem az említett szerekről, sem azok terjesztőiről nem található semmilyen ellenőrizhető adat, a megszólaltatott szakértők valójában nem létező személyek, a tudományos kutatások pedig sosem történtek meg.
A kibernyomozók a bűncselekmény gyanúját megalapozó oldalak felderítése esetén mindig nyomozást indítanak az üzemeltetők azonosítása és felelősségre vonása céljából, valamint felveszik a kapcsolatot a tárhelyszolgáltatókkal a weboldalak internetről történő mielőbbi eltávolítása érdekében.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a police.hu oldalon közölte, hogy több száz millió forint értékű, gyógyszerként hirdetett, de Magyarországon nem engedélyezett terméket foglaltak le, amelyeket Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektorának nevével visszaélve reklámoztak.
(Forrás: Nemzeti Nyomozó Iroda 2021. február - FVA)
Még több hír (...)
A védettségi igazolvány
Háromféle módon lehet igazolni a koronavírus elleni védettséget: ha valaki megkapta a védőoltást, vagy igazoltan átesett a koronavírus-fertőzésen, illetve ha valaki vélhetően átesett a fertőzésen, de nem tudott róla vagy nem készült róla teszt és utólag elvégzett ellenanyag-vizsgálat igazolja a fertőzésen való átesését is.
Ha valaki megkapta a védőoltást, nem kell igényelnie az igazolványt. Az állam hivatalból postázza az ingyenes kártyát, annak kiállítást külön nem kell kérni. A védőoltást igazoló kártyának nincs érvényességi ideje.Az igazolvány a személyi adatok mellett tartalmazza majd a védőoltás idejét, valamint típusát.
Ha valaki korábban igazoltan átesett a koronavírus-fertőzésen, akkor a fertőzésből való felgyógyulás napja jelenti a védettség kezdetét. A felgyógyulás napja az az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) nyilvántartott dátum, amikor negatív PCR-tesztje vagy antigén gyorstesztje lett miután korábban pozitív tesztje(i) volt(ak). Abban az esetben, ha valakinek csak a fertőzést igazoló pozitív tesztje van, de több teszt nem készült – mert pl. tünetmentes, enyhe tünetes volt és otthoni karanténban maradt – akkor a teszt utáni 10. nap a felgyógyulás hivatalos napja. A védettségi igazolvány érvényessége az igazolt felgyógyulást követő 6 hónap. A kártya ebben az esetben is ingyenes, az állam hivatalból postázza, annak kiállítást külön nem kell kérni.
Ha valaki vélhetően átesett a fertőzésen, de nem tudott róla vagy nem készült róla teszt, akkor igazolhatja a fertőzésen való átesését ellenanyag-vizsgálattal is. Ebben az esetben a vizsgálat önköltséges, de hatósági áras lesz, melynek összege 11 000 forint. Emellett ki kell fizetnie a védettségi igazolvány kiállításnak 3000 forintos összegét is. Ha az ellenanyag-vizsgálat igazolja, hogy korábban valóban fertőzött volt, akkor a védettségi igazolvány érvényessége 4 hónap. Ebben az esetben a védettségi igazolványt elektronikus úton (a fővárosi és megyei kormányhivatal által rendszeresített elektronikus űrlapon), vagy személyesen is lehet igényelni bármely kormányablakban.
A védettséget az igazolványon túl applikációval is lehet igazolni. Az applikáció az érintett azonosítását követően – az EESZT-ből szerzett adatok alapján – igazolja az érintett oltottságát. Az applikáció az oltott nevét, az érintett TAJ számát, az oltás idejét, a védőoltás típusát, a fertőzéssel szembeni védettség tényét vagy annak hiányát jeleníti meg.
A kártya személyazonosító igazolvány vagy útlevél felmutatásával együtt érvényes, és az egyes adatok megjelölését angol nyelven is tartalmazza.
(kormany.hu 2021. február)
Még több hír (...)
GVH gyorsjelentés
2020 a fogyasztók védelméről és a versenykorlátozások feltárásáról szólt
A versenyhatóság kiadványa ábrák segítségével mutatja be, hogy a nemzeti hivatal miként erősíti a piaci versenyt, és hogyan segíti a magyar fogyasztók jogainak érvényesülését.
A magyar versenyhatóság dobogós helyet foglal el az uniós versenyjogi szabályok aktív alkalmazása terén. Az Európai Bizottság felmérései alapján a magyar eredménymutatók kiemelkednek mind az áruk, mind a szolgáltatások terén. A magyar fogyasztói bizalom az EU élvonalában van.
A GVH az elmúlt években áremelkedéssel járó kartelleket számolt fel, vagy ilyen fúziókba avatkozott be, melynek eredményeként több mint 150 milliárd forint maradt a fogyasztók zsebében.
A kiadvány elérhető a Hivatal honlapján
(Forrás GVH, 2021. február)
Még több hír (...)
Szén-monoxid-érzékelők pozitív és negatív listája
Évről évre, elsősorban a fűtési szezonban előfordulnak szén-monoxid-mérgezéses esetek, több haláleset is történik, melyek megelőzhetőek lennének.
Köztudott, ha nyílt égésterű fűtőeszközt vagy vízmelegítőt használunk, akkor mérgező szén-monoxid keletkezhet. Színtelen, szagtalan gázról van szó, sem az emberek, sem az állatok nem képesek érzékelni, ezért mindenképpen tanácsos egy jó minőségű érzékelőt beszerezni otthonra.
Gyakori halálok a szénmonoxid
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint évente átlagosan 300-400 mérgezés történik az országban, és tíznél is többen életüket vesztik.
Mi okozza leggyakrabban a szénmonoxid-mérgezéseket?
A kémény karbantartásának elmulasztása.
A gázkészülék karbantartásának elmulasztása, a gázkészülék hőcserélőjének telítettsége korommal.
A lakások elégtelen levegő-ellátása. Az ajtók, ablakok lecserélése fokozott légtömörségű nyílászárókra, az ennek következtében esetenként előforduló, nem megfelelő levegőellátás. Súlyosbító tényező lehet, ha a lakás légterében valamilyen levegő-elszívó berendezés is működik.
Az előírt szellőzőnyílások eltakarása.
A füstcső átalakítása, a füstcső bilincsének eltávolítása, pl. festés miatt.
Ide tartozik a konvektorok, átfolyós vízmelegítők, fűtő- és kondenzációs kazánok gyújtóláng-tisztítása, ellenőrzése, a gázcsatlakozó elemek külső tömörségének ellenőrzése, a gyújtás és működés ellenőrzése, a készülék állapotának minősítése, égőtisztítás, a kazántest tisztítása, a tömítések kötelező cseréje stb.
Egy jó készülék életeket menthet!
Nem elég néha kiszellőztetni azokban a szobákban, ahol ilyen fűtés vagy vízmelegítő működik, különösen a jól záró nyílászárókkal ellátott helyiségekben. A megfelelő levegő-utánpótlást elősegíti például a nyílászárókba szerelt résszellőző, illetve az égéstermék-elvezető felülvizsgálata, karbantartása. Ezen felül kell egy jó jelzőkészülék.
A BM OKF, mint a szén-monoxid-érzékelők piacfelügyeletét ellátó hatóság közzétette a megbízható és a vizsgálat során nem biztonságosan működő szén-monoxid-érzékelőkről készített kimutatásokat.
A negatív listán szereplő termékek forgalmazását a hatóság megtiltotta.
Megfelelő érzékelők listája
Nem megfelelő CO-érzékelők listája
(Forrás BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság -2021. február)
Még több hír (...)
Egymilliárd forintnál több bírságot szabott ki 2020-ban a fogyasztóvédelem
Az elvégzett közel 19 ezer ellenőrzés és a több mint 25 ezer beérkezett fogyasztói panasz alapján mintegy 10 ezer hatósági eljárás indult. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakmai irányítása mellett a kormányhivatalok ezek alapján több mint 3 ezer esetben, mindösszesen egymilliárd forintot meghaladó bírságot róttak ki a jogsértő vállalkozásokra.
A mulasztó kereskedők, szolgáltatók bírságolása a fogyasztóvédelem leghathatósabb eszköze a vásárlói jogok érvényesítésének kikényszerítésében. A legnagyobb visszatartó erőt jelentő szankció alkalmazása különösen indokolt a vevőket tudatosan megtévesztő, vagy életüket, egészségüket veszélyes termékek forgalmazásával kockára tevő vállalkozásokkal szemben.
2020-ban a legtöbb alkalommal árfeltüntetési hiányosságok, a szavatossági és jótállási szabályok nem megfelelő kezelése, a fiatalkorúak védelmét szolgáló rendelkezések megsértésével összefüggő és panaszkezelési problémák miatt járt el a hatóság.
Az első alkalommal botlókat kisebb súlyú jogsértések miatt csak figyelmeztetik a hiányosságok pótlására. Ismételt vagy életveszélyt okozó jogsértés, a gyermekek, fiatalkorúak, idősek sérelmére elkövetett visszaélés esetén azonban a hatóság a nettó árbevétel öt százalékig terjedő, legfeljebb 500 millió forintos bírsággal torolhatja meg a szabályszegéseket.
A különböző ügytípusok közül a teljes éves bírságmennyiség közel negyedét kitevő szankciókat a légiutasok jogainak megsértése miatt szabták ki tavaly. A koronavírus-járvány miatti járattörléseket követően számos esetben maradt el a jegyárak 7 napon belüli visszatérítése, a folyamat gyakran 60 napig vagy még hosszabb ideig tartott. Efféle mulasztásaik miatt összesen több mint 239 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki légitársaságokra 2020-ban.
A kereskedelmi egységek általános fogyasztóvédelmi ellenőrzése közel 100 millió forintnyi szankció kiszabását eredményezte. A jogsértő üzletek egyebek mellett a vásárlók megkárosítására, az eladási ár fel nem tüntetésére, a mérőeszköz hitelesítésének hiányára fizettek rá.
Az év elejével átfogóan megújított szavatossági és jótállás előírások betartását idén fokozottan ellenőrzi majd a hatóság. A témakörrel összefüggő szabályszegések 2020-ban összesen 51 millió forintjába kerültek a vállalkozásoknak. Megtévesztő kereskedelmi gyakorlata miatt büntettek meg egy céget, amely telefonon egészségügyi állapotfelmérésre hívta meg a kiszemelteket. A beszélgetés során eltitkolták, hogy valódi céljuk a termékértékesítés. A vizsgálat eredményét idegen nyelven, feltételes módban, homályos és érthetetlen formában osztották meg a fogyasztókkal, ezzel késztetve őket vásárlásra.
A fogyasztók szándékos megrövidítésének leghatékonyabb ellenszere a tudatos, körültekintő vásárlás. Ne hagyjuk becsapni magunkat, ne dőljünk be a trükköknek, minden döntés előtt a lehető legalaposabban tájékozódjunk a kereskedőről, a kínált termék minőségéről, piaci áráról!
(2021. február - FVA)
Még több hír (...)
Egyre több csomagolásmentes bolt nyílik
A legtöbb Budapesten és környékén található, de Pécsett is kettő ilyen bolt üzemel. Emellett működik csomagolásmentes bolt már Debrecenben, Székesfehérváron, Veszprémben, Szegeden, Győrben, Hajdúböszörményen, Baján és több más városban is.
Ráadásul nem elszigetelt jelenségről van szó, egyre több boltlánc is zászlajára tűzi a környezetvédelmet.
A teljes hulladékmentesség megvalósítása kifejezetten nehéz
Vannak olyan egyszerű lépések, melyekkel mi is tehetünk Földünk megóvásért. Első helyen áll a hulladékok szelektálása. Emellett, ha valami elromlik, akkor a magyarok kétharmada szívesebben gondolkodik javításban, mintsem rögtön egy új vásárlásában. Dobogós helyen áll még a hazai termékek előnyben részesítése is, mert így kisebb a szállítás okozta környezetszennyezés mértéke. Ezenkívül a lakosság nagy része igyekszik minimalizálni a műanyag zacskók használatát és inkább a többször használatos textiltáskákat választják.
Amikor az lehetséges, érdemes törekedni a csomagolásmentes vásárlásra. Ám ennek a beszerzési módnak is megvannak a maga korlátai, mivel élelmiszerbiztonsági okokból nem minden terméket, nyersanyagot tudunk ilyen módon megvásárolni. Kétségtelen, hogy az ilyen jellegű vásárlás is magában rejt némi higiéniai kockázatot, ám jelentős mennyiségű csomagolóanyagot spórolhatunk meg.
(2021. január)
Még több hír (...)
A lecsatlakozás joga
Az Európai Parlament védené a munkavállalók azon jogát, hogy a munkaidőn kívül hátrányos következmények nélkül távol maradhassanak az elektronikus munkahelyi hálózatoktól.
A munkaidő hiánya növelheti azon túlórák kockázatát, amit nem fizetnek ki. Emellett negatív hatással lehet az egészségre, a munka és a magánélet egyensúlyára.
A munkából való kikapcsoláshoz való jog
A digitális eszközök a munkáltatók és a munkavállalók számára is hatékonyabbá és rugalmasabbá tették a munkát, viszont megteremtettek egy „folyamatosan ügyeletes” munkakultúrát, amiben a dolgozók bármikor és bárhol elérhetőek, akár a munkaidőn túl is. A technológia lehetővé tette a távmunkát, ami a Covid19 miatti korlátozások hatására sokak számára vált mindennapossá.
37%-a az EU-s munkavállalóknak otthonról kezdett dolgozni a korlátozások idején.
Elmosódó határok a szakmai- és a magánélet között
A távmunka számtalan munkahelyet mentett meg, lehetővé tette a vállalkozások számára a válság túlélését, ugyanakkor elmosta a határokat a szakmai- és a magánélet között. Nagyon sokan a korábban megszokott időkereten túl is dolgoznak, ezzel rontva a munka és a magánélet korábbi egyensúlyát.
27%-a az otthonról dolgozóknak a szabadidejében is munkaügyeket intéz.
A távmunkában foglalkoztatottak kétszer olyan szívesen dolgoznak a kötelező munkaórákon túl, mint azok, akik nem ilyen rendszerben dolgoznak.
A maximális munkaidő és a minimális pihenőidő alapesetben
- maximum 48 munkaóra egy héten
- naponta legalább 11, egymást követő óra pihenés
- évente legalább 4 hétnyi fizetett szabadság.
Az állandó munkahelyi készenlét ártalmas az egészségre
A jólét alapja a pihenés, ha valaki folyamatos készenlétben van a munkahelyén, annak egészségügyi következményei is lehetnek. Ha ugyanis a munka során túl sok időt töltünk a monitor előtt, az csökkenti a koncentrációt, kognitív és érzelmi túlterhelést, fejfájást, szemfáradtságot, kimerültséget, alvási problémákat, szorongást vagy kiégést okozhat.
A Parlament új EU-s szabályozást szorgalmaz
A „lecsatlakozáshoz való jogról” nincs EU-s jogszabály. A Parlament szeretne ezen változtatni, ezért kérte a Bizottságot, hogy jogszabályban biztosítsák a munkavállalók számára, hogy a munkaidőn túl következmények nélkül maradhassanak távol a munkahelyi hálózatoktól, és legyenek a távmunkára vonatkozó minimumszabályok.
A legtöbb EU-ország szabályozza a távmunkát, de csak négy (Belgium, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) ismeri el a lecsatlakozás jogát.
(2021. január)
Még több hír (...)
Minél sürgetőbb a hívás, annál gyanúsabb!
A csaló hívások száma emelkedőben van
A social engineering, azaz a pszichológiai manipulációra épülő támadások célja, hogy az áldozattól érzékeny adatokat csaljanak ki. Ennek egyik eszköze, hogy a támadók telefonhíváson keresztül érik el az áldozatot.
A támadási módszernek a lényege, hogy a hívott fél a gyors kommunikáció során, hirtelen döntésektől vezérelve nagyobb valószínűséggel oszt meg bizalmas adatokat, mielőtt megbizonyosodna arról, hogy a hívó valójában jogosult-e az információk elkérésére és megismerésére.
Amennyiben egyik szolgáltatónk adategyeztetési szándékkal keres meg bennünket, minden esetben kezeljük kellő körültekintéssel a hívást. Nem vagyunk kötelesek telefonon keresztül megadni adatainkat. Lassítsunk a tempón és alaposan gondoljuk át: mit és miért kérnek tőlünk.
Adatvédelem a kibertérben – néhány tipp
-
fogadjuk elővigyázatossággal az ismeretlen eredetű megkereséseket;
-
figyeljük a helyesírási hibákat, a helytelen magyarsággal megírt mondatokat;
-
a csalók sürgető hangnemben próbálják rávenni áldozataikat valamilyen azonnali cselekvésre ("azonnal változtassa meg jelszavát", amennyiben 1 napon belül nem fizet" stb.);
-
a csalók gyakran ismert szervezetek, közműszolgáltatók nevében írnak;
-
amennyiben a levél tartalmaz linket vagy csatolmányt, azokat ne nyissuk meg, ne töltsük le;
-
e-mailben ne adjuk meg személyes- és bankkártyaadatainkat: egy hivatalos szervezet ilyet nem fog tőlünk kérni, ahogy a jelszavunk megadását sem fogja e-mailben kérni.
-
amennyiben egy csaló levélben fizetésre szólítanak fel vagy megzsarolnak minket: ne fizessünk!
(Forrás: Nemzeti Kibervédelmi Intézet, 2021. január - FVA)
Még több hír (...)
A brexit nem feltétlenül jelenti a hazai áron igénybe vehető roaming megszűnését
Már nem vonatkoznak a roaming és nemzetközi hívások díjának maximálására vonatkozó szabályok az Egyesült Királyságra. Ettől függetlenül a szolgáltatók dönthetnek úgy, hogy megtartják az eddigi feltételeket.
Nagy-Britannia és Észak-Írország – együttesen az Egyesült Királyság – 2020. január 31-én éjfélkor kilépett az Európai Unióból. 2020 végéig tartott az az átmeneti időszak, amelyben minden EU-s szabály – így a hírközlési szabályok is – érvényesek voltak.
A hazai elektronikus hírközlési szolgáltatások előfizetői számára ez azt jelentette, hogy roaminghelyzetben 2020 végéig használhatták az EU roamingrendelete alapján a szolgáltatásokat, és a Magyarországról az Egyesült Királyságba irányuló nemzetközi hívásokra is eddig vonatkozott az EU által meghatározott maximum kiskereskedelmi ár.
2021-től azonban az Egyesült Királyság már harmadik országnak számít, így a roaming és a nemzetközi hívások díjának maximálására vonatkozó szabályok már nem érvényesek rá, ezáltal megszűnt a „me”, azaz a hazai áron igénybe vehető roaming biztosításának kötelezettsége is. A brexit-megállapodás szerint azonban a felek törekednek az együttműködésre a roamingdíjak kapcsán.
A mobilszolgáltatók üzletpolitikai megfontolásból dönthetnek úgy, hogy 2021-től továbbra is fenntartják az átmeneti időszakban hatályos díjakat attól függetlenül, hogy az Egyesült Királyság már nem EU-s tagállam, illetve kialakíthatnak új díjszabást is, de hírközlési szabály nem kötelezi már őket arra, hogy a hazai feltételek mellett biztosítsák az árakat. A díjmódosítás tehát nem kötelező, nem következik jogszabályból. Az átmeneti időszak végével a roamingszolgáltatók már nem kötelesek alkalmazni a roamingrendelet által szabályozott díjakat, azonban az sem tiltott a szolgáltatóknak, hogy ezeket a díjakat alkalmazzák továbbra is. A szolgáltató maga dönt arról, hogy módosítja a vonatkozó díjakat vagy sem, a hatóság tudomása szerint azonban jelenleg nem készülnek változtatásra.
Ha a szolgáltató megváltoztatja a vonatkozó díjakat, úgy az szerződésmódosítást jelent, melynek során a szerződésmódosításra vonatkozó hazai szabályokat be kell tartani. Az előfizetők a telefonszolgáltatójuknál tájékozódhatnak az Egyesült Királyságba irányuló nemzetközi hívások, valamint a roamingszolgáltatások díjaival kapcsolatban. A szolgáltatóknak továbbra is eleget kell tenniük az úgynevezett „Welcome SMS”-ek küldésére vonatkozó kötelezettségüknek, amelyekkel az aktuális díjakról tájékoztatják az új országba lépőket. A pénzügyi vagy adatforgalmi korlátra vonatkozó szabályokat is alkalmazniuk kell, beleértve a korlát eléréséről szóló értesítéseket is.
(Forrás: NMHH 2021. január - FVA)
Még több hír (...)
Eredményesen zárult a téli szezonális ellenőrzés
A korábbi évekhez képest javuló eredményekkel zárult a 2020-as téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés.
Immár tizenharmadik alkalommal került sor a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzésre. A vizsgálatot a Nébih irányításával a területileg illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervek és a Nébih szakemberei végezték el az országban.
A szezonális ellenőrzés elsődleges célja, hogy ismeretlen eredetű, nem biztonságos, vagy nem megfelelő minőségű élelmiszer ne kerülhessen a fogyasztók asztalára az ünnepek alatt sem.
Az ellenőrök az év végi téli akció során a friss húst, a haltermékeket, a füstölt nyers és főtt húskészítményeket, a virsliket, a szaloncukrokat és a szezonális zöldség-gyümölcsöket ellenőrizték kiemelten. Emellett sor került a kereskedelmi egységekben forgalmazott különféle dió, mák, mandula, kókuszreszelék, bejgli, virsli termékek, továbbá friss csirkehús laboratóriumi vizsgálatára.
A december 1 – 31. közötti ellenőrzés során 2501 létesítményben végeztek ellenőrzést, ebből 414 élelmiszer-előállító helyen, 1441 élelmiszer-forgalmazásban, 646 pedig vendéglátóhelyen történt. Az akció alatt több mint 11 ezer hazai és külföldi élelmiszer került górcső alá. A megvizsgált termékek 3,8 százalékát, 423 tételt, összesen 14 300 kg élelmiszert kellett kivonni a forgalomból. Az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok miatt 49 alkalommal figyelmeztetést, 117 esetben bírság kiszabását alkalmazták szankcióként a szakemberek, összesen 8,1 millió forint értékben.
(Forrás Nébih, 2021. január -FVA)
Még több hír (...)
Veszélyben a banki ügyfelek
Az interneten elkövetett visszaélések száma a négyszeresére növekedett. A támadások valamennyi bank elektronikusan kapcsolódó ügyfelét érinthetik.
Kettő „járvány hozta” elkövetési mód ismert, amelyekkel bárkit megtalálhatnak a csalók.
Egyrészt: az emberek megtévesztésének ismert „melegágya” a Facebook közösségi portál.
Az oldalon a pénzünkre utazó próbálkozások tipikus ígérete szerint „Gyors és biztonságos hitel X órán belül” elérhető.
Ilyen ajánlatoknál az elkövetők a WhatsAppon vagy más csevegőalkalmazáson keresztül veszik fel a kapcsolatot, viszont ezek az applikációk nem a magyar bankok hivatalos kommunikációs csatornái.
A megtévesztő hitelek általában fogyasztási hitelek, mert azok gyors és átlátható termékként kínálhatók.
A másik elkövetési módszer szerint gyakori a piaci ár alatt meghirdetett lakásról szóló felhívás.
A jelentkezőknek az elkövető azt mondja, hogy jelenleg külföldön tartózkodik, ezért személyesen nem tudja megmutatni az ingatlant, de képeket, videófelvételt küld, amelyhez egy programot szükséges telepíteni a számítógépre.
Tudni érdemes, hogy a program a valóságban azt a célt szolgálja, hogy összegyűjthessék a gyanútlan áldozat jelszavait, bejelentkezési és személyes adatait a gépéről.
Ráadásul a bűnözők hamisított iratokkal az áldozat SIM-kártyáját is megszerzik a mobilszolgáltatónál, így hozzájutnak az internetbankjához is.
(2021. január)
Még több hír (...)
2021: változások a bankolásban
Kétfaktoros azonosítás
Az Európai Unión belüli tranzakciók esetében 2021. január elsejétől kötelező alkalmazni az erős ügyfélhitelesítést az internetes bankkártyás fizetések során.
Az online tranzakcióknál már nem elegendő a bankkártya adatait ismerni (kártyaszám, név, lejárat és a hátsó oldalon lévő három számjegyű CVV/CVC-kód), hanem további, a fizető személyét megerősítő információkkal kell igazolni, hogy adott kártyával valóban az arra jogosult vásárol.
A kétfaktoros azonosítás bevezetése az Európai Unión belüli online vásárlásoknál kötelező, ezért, ha az azonosítás nem jár sikerrel vagy nem történik meg, a bank elutasíthatja a tranzakció végrehajtását.
A nem uniós webáruházakban vásárolva a bankok feladata lesz az ügyfél megfelelő azonosítása. Ahol van lehetőség, alkalmazni fogják az erős ügyfélhitelesítést, ahol erre nincs mód, ott továbbra is elegendőek lehetnek a kártyán szereplő adatok.
Elektronikus fizetés
Januártól – bizonyos kivételekkel – már az online kasszát használó kereskedők is kötelesek lehetővé tenni üzletükben az elektronikus fizetést. Ez azt jelenti, hogy szinte mindenhol fizethetünk bankkártyával vagy okostelefonnal.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint Magyarországon jelenleg mintegy 114 ezer fizikai bankkártya-elfogadó helyen összesen 147 ezer terminál működik, az intézkedéssel 2021. év végéig 174 ezerre nőhet az elektronikus fizetést nyújtó fizikai vállalkozások száma.
A kereskedők a törvényi előírásnak eleget tehetnek a bankkártyás vagy telefonos fizetés elfogadására alkalmas POS-terminál telepítésével, de emellett lehetőség van az azonnali utalásra épülő fizetési megoldások bevezetésére is.
(2021. január)
Még több hír (...)
Több mint ezer kamera képe érhető el védtelenül a neten
Az érintett eszközök túlnyomó többsége Budapesten található
Magyarországon több mint ezer olyan netre kötött kamera található, amelyeknek a képét egy kis keresgéléssel bárki szabadon láthatja.
A kitettség oka általában a felhasználói figyelmetlenség, de az eszközök sebezhetősége is vezethet ahhoz, hogy idegenek nézhetik élőben, ahogy egy házaspár épp leteszi az ágyba az alvó gyerekét abban a hiszemben, hogy az otthonában ezt senki más nem látja.
A védtelen magyarországi kamerákat az Alverad nevű kiberbiztonsági cég térképezte fel.
Nemcsak webkamerákról van szó, hanem az internetre kötött biztonsági kamerákról, babamonitorokról és a Dolgok Internete minden más kamerás kütyüjéről.
Az ilyen, amúgy praktikus eszközök nemcsak a tulajdonosaiknak nyitnak új felhasználási lehetőséget, hanem a kiberbűnözőknek is. A nem megfelelően védett, hálózatra kötött eszközök óriási kockázatot jelenthetnek, mert egy kis szakértelemmel bárki elérheti őket, ami kamerák esetén azt jelenti, hogy illetéktelenek kukucskálhatnak be a lakásba vagy egyenesen a gyerekek ágyába.
A passzív nézelődés-hallgatózás mellett akár az irányítást is átvehetik, például a kamera mozgatásával, a felvétel leállításával vagy elindításával, a hangszórók használatával.
Az önmagában még nem feltétlenül probléma, ha egy kamera elérhető a netről, hiszen akár ipari, akár otthoni környezetben előfordulhat, hogy a távoli ellenőrizhetőség miatt direkt teszik kívülről is hozzáférhetővé. Problémás onnantól lesz a dolog, ha az adott eszköz valamilyen sérülékenység miatt nem biztonságos, illetve ha maga a felhasználó nem kellően elővigyázatos. Például nem korlátozza, milyen IP-címekről érhető el a kamera, illetve az alapértelmezett, adott esetben könnyen kitalálható gyári jelszót hagyja meg az egyetlen védelmi vonalaként, vagy akár egyáltalán nem állít be jelszavas védelmet.
Az is előfordulhat, hogy a tulajdonosnak esze ágában sincs a netre kikötni a biztonsági kameráját vagy a gyereke biztonságát felügyelő babamonitort, csak épp nem ért az eszköz beállításához, így olyasmit is megenged neki, amit nem tenne, ha tudná, mivel jár.
Az Alverad szakembereinek tapasztalata szerint az otthoni kamerák esetében ez az illetéktelen hozzáférések leggyakoribb oka.
Alapvetően kétféle protokollon keresztül érhetők el távolról a kamerák.
Egy részük a streamingtechnológiát lehetővé tevő RTSP-n továbbítja a videófolyamot, míg mások a webes HTTP(S)-t használják.
Ha nem látják el a kamerát kellő védelemmel, egyik esetben sincs szükség titkosügynöki kiképzésre: az RTSP-vel továbbított videófolyamok a streamek kezelésére képes népszerű médialejátszókkal, például a VLC-vel vagy a QuickTime-mal is nézhetők, a webes kapcsolatot használó kamerák felvételei pedig böngészőből is elérhetők.
A weben keresztül hozzáférhető kameráknál valamivel jobb a helyzet, de ezekből is van 364 olyan, amely teljesen védtelen.
Sérülékenységből is akad bőven
A legtöbb szabadon hozzáférhető eszköznél nem arról van szó, hogy a gyártó hibázott, vagy maga az eszköz ne tenne lehetővé komolyabb biztonsági beállításokat – egyszerűen a felhasználók nem élnek ezekkel.
Előfordulhatnak azonban olyan sérülékenységek is, amelyek a felhasználótól függetlenül is védtelenné tehetik az eszközöket. A HTTP(S)-alapú kamerák esetében például gyakori és súlyos hiba a tanulmány szerint, hogy bár a webes felület kér jelszót, maga a videókép ennek megkerülésével, egy közvetlen url-en is hozzáférhető, amelyet az erre használatos eszközkeresők gond nélkül meg is találnak. Az ilyen hibákat a gyártók jellemzően előbb-utóbb javítják, de itt is fennáll a szokásos probléma: a felhasználónak frissítenie is kellene az eszköze rendszerét, hogy a javítás nála is érvényesülhessen.
A tanulmány megfogalmaz egy sor alapvető óvintézkedést is, amelyekkel minimalizálható a kockázata annak, hogy az irodánk vagy a gyerekünk képe a darknet fórumaiban tűnjön fel.
Vállalati és otthoni környezetben is érdemes alaposan megfontolni az eszközválasztást, ellenőrizni az elérhető biztonsági funkciókat. Érdemes elkerülni a feltűnően olcsó, ismeretlen gyártótól származó kamerákat.
A beüzemeléskor és az üzemeltetéskor is egy sor technikai részletre ajánlott figyelni a helyes beállítástól a rendszeres frissítésig, hogy elkerülhetők legyenek a kellemetlen meglepetések.
A részletes tanácsokért innen lehet letölteni a tanulmányt.
(2021. január)
Még több hír (...)
|
