Vissza

Egyéb tudnivalók:

a különböző tárgyak visszavitelével karácsony után legterheltebbek a kereskedők, ezért lényeges a jó időzítés, és a higgadtság;

a legtöbb karácsonykor kapott ajándékot a vásárlók többnyire szubjektív szempontok miatt viszik vissza, bajuk van a színnel vagy akár az is előfordulhat, hogy több ugyanolyan ajándék is landolt egy embernél;

a legtöbb kereskedő saját üzletpolitikai renoméja és a karácsonyra való tekintettel az offline értékesített tárgyakkal szemben is megengedő, legalább általában egy hétig, 10-20 napig, de akár 30-60-ig engedi a blokkal történő visszavételt, ám az már boltfüggő, hogy a visszavett ajándék árát visszafizetik, levásárolhatóvá teszik vagy egyszerűen jóváírják például ajándékkártyán;

a kereskedők alapból sem vesznek vissza/cserélnek minden árucikket, így például sokszor nem lehet cserélni vagy visszavinni olyan zártcsomagolású, melynek visszavétele egészségügyi illetve higéniai okok miatt nem lehetséges (pl. fülhallgató, fejhallgató, alsónemű, parfüm stb.) ha csak persze nem gyárilag hibás termékről van szó! De sokszor nem él a cserelehetőség vagy visszavétel akkor sem, ha kifejezetten egyénileg gyártott termékről van szó, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan termék esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak.

Az online rendelés

Az interneten megrendelt termékekre 14 napos indokolás nélküli elállási joga van a vásárlónak függetlenül attól, hogy kiszállítással vagy személyesen vették át azt.
Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók, a hazai e-kereskedőknek 14 napon belül visszaadhatják a terméket, ám a visszajuttatás költsége ez esetben őket terheli, hacsak maga a bolt ezt nem vállalja át, de ez a lépés egyáltalán nem kötelező neki. Ilyenkor természetesen a kereskedő visszafizeti a vételárat.
Az elállási jog sem korlátlan, vagyis egyes termékkörökre nem vonatkozik, pl. koncert- vagy fesztivál jegy, élelmiszer, kibontott csomagolású CD, DVD, szoftver vagy letöltött számítógépes programok esetén. Utóbbi olyan szempontból ugyanakkor érdekes, hogyha valaki online felületen kap ajándékba játékot, akkor lehet, hogy a szolgáltató meghatározott keretek között ad arra lehetőséget, hogy a játékot kipróbálja az ember, és ha nem tetszik neki, akkor elállhat a vásárlástól, és visszakapja a vételárat (pl. Steam).
Természetesen az online kereskedők is dönthetnek úgy, hogy a 14 napon felül, saját üzletpolitikájuk miatt többet vállalnak, de mint az offline kereskedőknél is, itt is érdemes már a vásárláskor tisztában lenni ezzel. Nem győzik ugyanakkor sem a hatóságok, sem a fogyasztóvédők elégszer hangsúlyozni,

csak megbízható kereskedőktől vásároljunk az interneten!

Mielőtt rendelnek valamit az internetről, győződjenek meg az eladó fél elérhetőségeiről (neve, székhelye, adószáma, elektronikus levelezési címe, további elérhetősége, például telefonszám vagy elektronikus bejelentőlap). Ezek ugyanis elengedhetetlenek, ha bármely okból szükséges a kapcsolatfelvétel, panaszügyintézés. Ezek feltüntetésének hiányában a fogyasztó nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem fogja tudni érvényesíteni fogyasztói jogait.
Sokat segíthetnek a döntésben a különböző oldalak értékelő-felületei, a kommentek, ismerőseink tapasztalatai. De egy szó mint száz, ismeretlen, megbízhatatlan helyről nem éri meg rendelni. Hiszen lehet, hogy valahol valami olcsóbb mondjuk pár ezer forinttal, ám ha például garanciális javításra kerül a sor vagy ne adj isten pénzvisszafizetésre, akkor már nem biztos, hogy minden gördülékenyen fog menni, érdemes tehát jól átgondolt döntést hozni.
Online rendelésnél érdemes azt is észben tartani, hogy egy magyar nyelvű honlap, a ".hu" végződés, valamint a magyar nyelvű reklámok nem garantálják, hogy a rendelés hazai webáruházból történik (sőt!). Az pedig tiszta sor, hogy az utólagos terméktámogatás és igényérvényesítés külföldi kereskedőkkel szemben jóval nehezebb. Ezért külföldi illetőségű cégtől is csak akkor éri meg rendelni, ha annak kiépített, megbízható rendszere van Magyarországon is.

Egyéb fogyasztóvédelmi tanácsok internetes vásárláshoz:

A webáruház és termék kiválasztását követően a rendelés lépéseinél érdemes képernyőfotóval rögzíteni az árat, szállítási határidőt és díjat, mert azok mértéke a vásárlási folyamat végére változhat.
Fontos tudni, hogy a kereskedőknek a termék árát, a szolgáltatás díját egyértelműen, adóval és egyéb járulékos költségekkel, pl. szállítási díjjal együtt kell feltüntetni.
A webáruházak többféle szállítási lehetőséget és fizetési módot biztosítanak a vásárló részére, utóbbiak közül a legbiztonságosabb az utánvét.
Előre fizetés esetén a bankkártya használatkor visszaterhelésre (chargeback) van lehetőség, ha a kifizetett termék nem érkezik meg (érdemes csak olyan vállalkozásnak előre fizetni, akik maximálisan megbízhatónak tűnnek a piacon, kellően nagy névvel rendelkeznek és sok pozitív visszajelzés olvasható róluk online).

Ha baj van?

Panasz esetén érdemes először a kereskedőhöz fordulni. Abban az esetben, ha a problémát nem sikerül a vállalkozásnak orvosolnia, vagy azzal a fogyasztó nem ért egyet, számos intézményhez fordulhat segítségért. Ha például felmerül, hogy a vállalkozás nem tájékoztatta megfelelően (vagyis megtévesztette) a fogyasztót akár a termékről vagy pl. az igényérvényesítési lehetőségeiről, esetleg nem válaszolta meg (30 napon belül) a fogyasztó panaszát, a fogyasztó a lakóhelye szerint illetékes járási hivatalhoz fordulhat.
Ugyancsak hatósági eljárásnak lehet akkor helye, ha a vállalkozás indokolatlanul késlekedik a termék kijavításával, kicserélésével. Ha a kereskedő internetes vásárlás esetén például nem fogadja el a fogyasztó elállási szándékát, illetve akár internetes, akár személyes vásárlás esetén a feleknek a garanciális igényérvényesítés tárgyában nem sikerül megállapodniuk - mint minden szerződéssel kapcsolatos jogvitában - békéltető testülethez vagy bírósághoz fordulhatnak.
Ökölszabályként érdemes nem használni, nyúzni, sőt akár ki sem próbálni azt a terméket, ami biztosan nem tetszik. Ez persze nem azt jelenti, hogy egyáltalán ne is vegyük azt kézbe. Hiszen például internetes vásárlásnál épp azért van 14 napunk elállni a vásárlástól, mert személyesen nem volt lehetőségünk semmit sem megtudni a termékről. Fontos továbbá figyelni az üzletek visszafogadási ajánlatában rögzített határidők betartására is - célszerű a visszavételt lehetőség szerint már a két ünnep között megtenni. A legtöbb esetben az is elengedhetetlen, hogy a számla vagy a nyugta a tulajdonunkban legyen.

Garancia, jótállás, szavatosság

Mit tehetünk ha valami elromlik, meghibásodik, tönkre megy? 2021 január 1-től teljesen új, a vásárlók számára kedvezőbb jótállási szabályok vonatkoznak a legtöbb termékre.
Az egyik legfontosabb változás idéntől, hogy az új szabályok a drágább gépekre jóval hosszabb garanciaidőt biztosítanak, de nem mellékesen, a fenntarthatóbb gazdaság térnyerését is elősegítik. Arra ösztönzik ugyanis a gyártókat, hogy megbízható, hosszú ideig jól működő gépeket hozzanak forgalomba, ezzel is csökkentve az elektronikus hulladékok mennyiségét.

Az új, sávos jótállás:

A 10-100 ezer forintért megvásárolt termékekre legalább 1 év jótállást kell vállalni.
A 100-250 ezer forintért megvett termékek esetében legalább 2 év a garancia.
A 250 ezer forintnál drágább termékek esetében pedig minimum 3 év a jótállási idő.
A sávos jótállás bevezetése mellett januártól újabb termékekre is vonatkozik a kötelező garancia.
Így már a 10 ezer forintnál drágább
nyílászárókra, jellemzően ablakokra, ajtókra, garázsajtókra, redőnyökre, reluxákra, napellenzőkre;
kamerás figyelőrendszerekre, kaputelefonokra; kádakra, csapokra, zuhanykabinokra;
napelemekre, napkollektorokra és az azokból létrehozott rendszerekre;
az elektromos rollerekre, drónokra, a hoverboardokra (elektromos meghajtású, két egymás melletti kerékkel
rendelkező eszközök) is jár garancia.

Kivételek

Hiába bővült azoknak a termékeknek a köre, amikre vonatkoznak az új sávos jótállás szabályai, azért maradtak kivételek is. Ezek ugyanis nem vonatkoznak elektromos kerékpárokra, elektromos rollerekre, quadokra, motorkerékpárokra, segédmotoros kerékpárokra, személygépkocsikra, lakóautókra, lakókocsikra. De miért? Ahhoz, hogy ezt megértsük, nem árt, ha megteszünk alapvető különbségeket.
Bár a mindennapokban a jótállás a garancia szinonimája, előbbi egy jogi kifejezés, utóbbi azonban nem. Márpedig a jótállás nem más, mint az eladó fokozott felelősségvállalása a hibás teljesítésért. Az eladó tehát a jótállással azt „garantálja”, hogy az általa eladott dolognak nincs – és a jótállás ideje alatt nem is lesz – hibája.
Ha a termék a jótállás időtartama alatt meghibásodik, akkor a törvény vélelmezi, hogy a jótállásra kötelezett hibásan teljesített, ezért neki kell bizonyítania, hogy hiba oka a teljesítés után keletkezett (pl. a hibát a nem rendeltetésszerű használat okozta). Ha ezt nem sikerül bizonyítania – független szakértői véleménnyel -, akkor köteles a terméket javítani vagy kicserélni, és ha ezekre nem képes, akkor a vevő jogosult árleszállítást kérni, a terméket a jótállásra kötelezett költségén kijavíttatni, vagy – végső soron – elállni a szerződéstől. Érdemes természetesen megjegyezni azt, hogy a kereskedő vagy a gyártó, a törvényben előírtaknál vállalható nagyobb jótállást, ez az ő dolga, de a törvényi minimumokat be kell tartania.

2022-ben változnak a dolgok

Januártól minőségi kifogás esetén a korábbi fél helyett egy éven át a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a termék hibája a gyártáskor keletkezett-e, vagy nem rendeltetésszerű használatból ered.
A vételárat bizonyos esetekben a szavatossággal érintett termékeknél (ilyenek pl. a ruhák, cipők, 10 ezer forintnál olcsóbb műszaki cikkek) is vissza lehet kérni már az első javítás vagy csere után.
A kereskedők önkéntes jótállást vállalhatnak, a piaci gyakorlatban ezt például úgy teszik, hogy már a 8 ezer forintos hajszárítóra is biztosítják a jótállást, vagy a 100 ezer forintnál olcsóbb tévére is megadják a két éves garanciát. 2022-től ezen az eddig szabályozatlan területen is a fogyasztók érdekeit védő uniós rendelkezések lépnek életbe. A cégeknek jótállási nyilatkozatot kell kiadniuk tartós adathordozón (pl. papíron vagy e-mailben), amelynek tartalmaznia kell a jótállásra kötelezett nevét és címét, az áru megjelölését. Ha az adott terméket 3 év önkéntes jótállással reklámozzák, de az átadott jótállási nyilatkozatban csak 2 éves jótállási időt tüntetnek fel, akkor a fogyasztó szempontjából az előbbi számít irányadónak.

A szavatosság

A szavatosságot nem szabat összekeverni a jótállással (azaz hétköznapi nevén a garanciával). A szavatosság lényege ugyanis az, hogy az eladó vállalkozás „szavatolja”, olyan terméket értékesített, amelynek nem volt olyan hibája, amely csak az eladás után, a későbbi használat során derült ki. (Ezt egyébként sokszor rejtett hibaként szokták emlegetni.)
A jogszabályi előírások szerint a szavatosság alapvetően két év, az első hat hónapban az eladó vállalkozásnak kell szakvéleménnyel bizonyítania, hogy a hiba nem gyári eredetű. Amennyiben szakértői véleményre van szükség a vita elbírálásához, akkor annak költségeit az első hat hónap során az eladó vállalkozásnak, az azt követő időszakban pedig a vevőnek kell fizetnie.
Négyféle megoldás van a szavatossági igény érvényesítésére: 1. a termék javítása, 2. a termék cseréje, 3. árleszállítás, 4. szerződéstől való elállás, ami a vételár visszatérítésével jár. Javítás vagy csere esetén a terméknek a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a szavatossági igény elévülése újból kezdődik.
A drágább termékeket vásárló fogyasztókat azonban még a szavatosságnál is erősebb jog védi: a kötelező jótállás.