Mit mond a hatóság
 A
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (a
továbbiakban: Hatóság) érkezett elektronikus
levelére válaszolva az alábbiakról
tájékoztatjuk.
Köszönjük, hogy észrevételeivel a Hatósághoz
fordult és megtisztelt bennünket bizalmával.
A kérdésével összefüggésben az alábbiakról
tájékoztatjuk. Az ÁSZF-ek nem elsősorban
tájékoztatást szolgálnak, hanem jogi
dokumentumok, az előfizetői szerződések részét
képezik, így a terjedelmük is erősen függ a
szolgáltató saját döntése mellett az adott
ország szabályozásától, a jogi környezettől és
persze a hagyományoktól. Magyarországon az
ÁSZF-ek szerkezetét és tartalmának jelentős
részét a jogszabályok kötelezően meghatározzák,
így a szolgáltatóknak ezekkel a részekkel
kapcsolatban nincs szabad kezük, mindenképpen
szerepeltetniük kell őket. Többek között
jogszabályi előírás, hogy a szerződésre, a
szolgáltatás jellemzőire, a minőségi
célértékekre, az adatkezelési szabályokra, vagy
éppen az előfizetői reklamációk kezelésére
vonatkozó információk részletesen szerepeljenek
az ÁSZF-ben. Ez a részletezettség ugyan valóban
megnöveli a terjedelmet, de egyértelműen az
előfizetők védelmét szolgálja, mivel a
szerződési rendelkezések egyértelmű és
teljes körű rögzítésének előírásával nagyobb
jogbiztonságot teremt, és megkönnyíti az egyes
szolgáltatások és szolgáltatók közötti informált
döntést.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunkkal
segítségére lehettünk. Tisztelettel: dr. H. N.,
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Úgy gondoljuk, mivel a
szolgáltatók a beérkező panaszokra szinte mindig
idéznek az ÁSZF-jükből, így a szerződési
feltételek lényegi ismerete minden ügyfélnek
elengedhetetlen.
Véleményünk szerint szerződésestül,
mellékletestül egy ilyen irat nem haladhatná meg
a tíz oldalt, ahogy ez a terjedelem Európa más
országaiban is elegendő.
Néhány kérdés felmerült a problémával
kapcsolatban:
Indokolt, hogy egy mobilszolgáltató kettőezer
oldalnyi dokumentumot adjon ki hónaponként ÁSZF
címen?
Valóban az ügyfelek érdekeit szolgálja, hogy az
ÁSZF-ben jogszabályi előírások, adatkezelési
szabályok és egyéb célértékről szóló kacifántos
megfogalmazások tucatnyi oldalakon szerepelnek?
Az angoloknál, németeknél, olaszoknál és
cseheknél nem védik megfelelően az ügyfelek
érdekeit?
Esetleg a magyar ügyfél oly buta lenne, hogy míg
más európai népek 4-10 oldalból megértik a
szerződési kikötéseket, addig mi ennél csak
2-500-szor hosszabb leiratból fogjuk fel a
tudnivalókat, jogainkat?
Esetleg túlszabályozásról lenne szó?
Bárhogy is van, most rosszul van. Legalábbis az
előfizető szempontjából rosszul.
|
