Az Amazonon a közel 1 400 értékelés majd 100%-a a maximális 5 csillagot adja a termékre. Még nem próbáltuk ki, és a csodaszerekkel szemben szkeptikusak vagyunk, de reménykedünk.
|
Hatásos, mégsem mérgező?
Bizakodásra adhat okot, hogy megjelentek a természetes, nem kémiai összetevőket tartalmazó, vízálló, a jelenlegieknél hatásosabb, ráadásul megfizethetőbb szerek is. Ilyen lehet például XUS Natural Essential Oils ProGuard. A terméknek van kölyökkutyára, több méretű felnőtt ebre és macskára is nyakörve.
 |
 |
 |
 |
Kullancs- és bolhariasztó házilag
A mérgekkel védekezés helyett egyre több kutyatartó bioszereket alkalmaz.
Nálunk az alábbi összetevőket tartalmazó bio-szer vált be az elmúlt években.
Borsmenta – zsálya – citrom – rózsamuskátli – levendula – mirha – babér illóolajok.
(Az alapanyagok nagy részét Németországból szerezzük be, 12 eFt anyagköltségből 2 l rovarriasztó állítható elő. Ez a mennyiség egy közepes méretű kutyának 9-10 hónapra elegendő.)
A kép illusztráció
Az ultrahangos riasztók sem 100%-os biztonságot adó termékek, de legalább nem jelentenek veszélyt állataink egészségére. 8 euró körül már jobb minőségűhöz is hozzájuthatunk. (Idehaza jórészt kommersz, könnyen sérülő, nem vízálló típusokat vásárolhatunk, ráadásul drágábban.)
(FVA 2017. március)
Frissítés 2017. július.
Nébih méregtartóssági kísérlet
A hatóságnál 14 nyakörvet (9 irtó és 5 riasztó) teszteltek, a csomagolásokon megadott hatóanyagok hatáshosszának ellenőrzése volt a szempont.
A gyakorlatban elvégzett próbákat egy-egy kutyán végezték el, így a használati tapasztalatokat a Nébih sem tekinti reprezentatív felmérésnek.
Hatóanyag-tartalom kérdésében jó eredményt hozott a teszt – vélik a Nébihnél. A laboratóriumi vizsgálat kimutatta, a rovarölő mérgek a csomagoláson jelzett időpontig kimutathatók a termékekben.
Álláspontjuk szerint a jól megválasztott termékek nagy valószínűséggel megvédik a kutyákat a külső élősködőktől, de egy-egy kullancs megtelepedése nem zárható ki száz százalékos biztonsággal.
Kullancsirtó nyakörv tartóssági termékteszt
A Nébih
összesített teszteredménye
A tényleges hatáshossz
Külföldi tudományos kísérletek már bizonyították, hogy a kutyák szervezetében az élősködők elleni rovarölő méreganyagok a használatot követően még
12 hónap múlva is kimutathatók.
A toxikus anyagok vérszívókkal szembeni hatása valójában nem biztos, ami biztos, hogy használatukkal folyamatosan mérgezzük kutyáinkat. S még akkor is hosszú ideig méreganyagok vannak a szervezetükben, amikor már nem hordják ezeket a parazitaellenes termékeket. Ha meg újra cseréljük a kutyán, a méreganyagok csak tovább halmozódnak a szervezetben.
(FVA)
Frissítés 2017. augusztus.
A tojásbotrány
Mint ismeretes, több országban is higított fipronil és Dega-16 keverékével fertőtlenítik1 a baromfitelepeket, s ebből rendkívül nagy botrány kerekedett.
A rovarirtóval szennyezett tojások ügye ráébresztheti a figyelmet arra, mit is használunk kutyáinkra bolha, kullancs, atka és tetű ellen. Ahogy az élelmiszeripar egyéb területeinek várhatóan szigorodó ellenőrzése jobban kiszűrheti az egészségkárosító eljárásokat.
El kellene gondolkozunk azon, a kémiai védekezéssel kutyákon és szervezetükben ez a méreg folyamatosan ott van, és halmozódik védekezés címén.
A szervezetben felhalmozódó fipronil hosszú távon máj- pajzsmirigy- vagy vesekárosodást okozhat. (Tudvalevő, a fipronil pár nanogrammos mennyiségben is halálos.)
Az elterjedt Frontline, Frontline Combo és Tri-Act spot-on ezt a rovarmérget tartalmazza, ahogy a spray is. A JOHNSON'S-nak is van macskák részére ilyen hatóanyagú spot-onja és a Fypryt hatóanyaga is fipronil.
A Frontilne ismertetőjében ez a megtévesztés olvasható:
„A FRONTLINE hatóanyaga, a rovarirtószerek legújabb generációjához tartozó fipronil, azonnal és kíméletlenül elpusztítja a bolhákat, kullancsokat és egyéb, bőr felületén tartózkodó, ízeltlábú, külső élősködőket. A FRONTLINE hatásmódja teljesen specifikus az ízeltlábúakra.
A gerincesekre - beleértve kedvenc állatainkat és az embert is -
teljesen veszélytelen. A fipronil kontaktméreg…”
„A fipronil hatóanyag specifikus parazita elleni idegméreg,
a kutyák és a macskák, valamint az ember számára azonban ártalmatlan. A fipronil hatóanyag a bőr felszíne alatt, a faggyúmirigyekben tárolódik, és folyamatosan a szőrszálakra és a bőr felületére kerül.”
Ennyit a hazai forgalmazó a Rhone Vet szavahihetőségéről. (A gyártó, a Merial lényegesen óvatosabban fogalmaz a Frontline termékleírásokban.)
Eddig a laboratórium tesztekből az derült ki, hogy a szennyezett tojásokba nagyon kevés rovarirtó került. A pontos mennyiséget nem tudni, így nem összevethető a spot-onokban lévővel.
A Nébih szerint a hosszú távú kockázat a lényeges, mivel a fipronil zsírban oldódó hatóanyag, ezért felhalmozódik a szervezetben, így a megelőző intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a fogyasztók hosszú távon ne legyenek kitéve a májkárosító anyag hatásának.
A kutyáinkat miért tesszük ki a folyamatos mérgezésnek?
1 Az eddig megjelent hírekkel ellentétben más eljárásról tudunk; röviden: Egy román orvos dolgozta ki a védekezési módszert, ezt adta el több európai országba (Pl. Hollandia, Lengyelország stb.). Nem telepek fertőtlenítésről van szó, hanem a tojók
eleségébe kevernek bele fipronilt tartalmazó szert. A tojók szervezetében mintegy 6 hétig van jelen a méreganyag. Ha a tyúk tetűvel,
atkával fertőzött visszaesik a tojáshozam, súlyosabb esetben elhullhat. Így viszont a tetű pusztul el, a tyúk tojik tovább. Az eljárás költsége töredéke annak, mintha a hivatalos rovarirtó szereket alkalmaznák a gazdaságokban. A román eljárás nem volt hétpecsétes titok, a hazai gazdálkodók ismerik (még ha alkalmazása nem is volt elterjedt).
(FVA)
Nálunk az alábbi összetevőket tartalmazó bio-szer vált be az elmúlt években. Borsmenta – zsálya – citrom – rózsamuskátli – levendula – mirha – babér illóolajok. (Az alapanyagok nagy részét Németországból szerezzük be, 12 eFt anyagköltségből 2 l rovarriasztó állítható elő. Ez a mennyiség egy közepes méretű kutyának 9-10 hónapra elegendő.)
A kép illusztráció
Az ultrahangos riasztók sem 100%-os biztonságot adó termékek, de legalább nem jelentenek veszélyt állataink egészségére. 8 euró körül már jobb minőségűhöz is hozzájuthatunk. (Idehaza jórészt kommersz, könnyen sérülő, nem vízálló típusokat vásárolhatunk, ráadásul drágábban.)
(FVA 2017. március)
Frissítés 2017. július.
Nébih méregtartóssági kísérlet
A hatóságnál 14 nyakörvet (9 irtó és 5 riasztó) teszteltek, a csomagolásokon megadott hatóanyagok hatáshosszának ellenőrzése volt a szempont.
A gyakorlatban elvégzett próbákat egy-egy kutyán végezték el, így a használati tapasztalatokat a Nébih sem tekinti reprezentatív felmérésnek.
Hatóanyag-tartalom kérdésében jó eredményt hozott a teszt – vélik a Nébihnél. A laboratóriumi vizsgálat kimutatta, a rovarölő mérgek a csomagoláson jelzett időpontig kimutathatók a termékekben.
Álláspontjuk szerint a jól megválasztott termékek nagy valószínűséggel megvédik a kutyákat a külső élősködőktől, de egy-egy kullancs megtelepedése nem zárható ki száz százalékos biztonsággal.
Kullancsirtó nyakörv tartóssági termékteszt
A Nébih
összesített teszteredménye
A tényleges hatáshossz
Külföldi tudományos kísérletek már bizonyították, hogy a kutyák szervezetében az élősködők elleni rovarölő méreganyagok a használatot követően még
12 hónap múlva is kimutathatók.
A toxikus anyagok vérszívókkal szembeni hatása valójában nem biztos, ami biztos, hogy használatukkal folyamatosan mérgezzük kutyáinkat. S még akkor is hosszú ideig méreganyagok vannak a szervezetükben, amikor már nem hordják ezeket a parazitaellenes termékeket. Ha meg újra cseréljük a kutyán, a méreganyagok csak tovább halmozódnak a szervezetben.
(FVA)
Frissítés 2017. augusztus.
A tojásbotrány
Mint ismeretes, több országban is higított fipronil és Dega-16 keverékével fertőtlenítik1 a baromfitelepeket, s ebből rendkívül nagy botrány kerekedett.
A rovarirtóval szennyezett tojások ügye ráébresztheti a figyelmet arra, mit is használunk kutyáinkra bolha, kullancs, atka és tetű ellen. Ahogy az élelmiszeripar egyéb területeinek várhatóan szigorodó ellenőrzése jobban kiszűrheti az egészségkárosító eljárásokat.
El kellene gondolkozunk azon, a kémiai védekezéssel kutyákon és szervezetükben ez a méreg folyamatosan ott van, és halmozódik védekezés címén.
A szervezetben felhalmozódó fipronil hosszú távon máj- pajzsmirigy- vagy vesekárosodást okozhat. (Tudvalevő, a fipronil pár nanogrammos mennyiségben is halálos.)
Az elterjedt Frontline, Frontline Combo és Tri-Act spot-on ezt a rovarmérget tartalmazza, ahogy a spray is. A JOHNSON'S-nak is van macskák részére ilyen hatóanyagú spot-onja és a Fypryt hatóanyaga is fipronil.
A Frontilne ismertetőjében ez a megtévesztés olvasható:
„A FRONTLINE hatóanyaga, a rovarirtószerek legújabb generációjához tartozó fipronil, azonnal és kíméletlenül elpusztítja a bolhákat, kullancsokat és egyéb, bőr felületén tartózkodó, ízeltlábú, külső élősködőket. A FRONTLINE hatásmódja teljesen specifikus az ízeltlábúakra.
A gerincesekre - beleértve kedvenc állatainkat és az embert is -
teljesen veszélytelen. A fipronil kontaktméreg…”
„A fipronil hatóanyag specifikus parazita elleni idegméreg,
a kutyák és a macskák, valamint az ember számára azonban ártalmatlan. A fipronil hatóanyag a bőr felszíne alatt, a faggyúmirigyekben tárolódik, és folyamatosan a szőrszálakra és a bőr felületére kerül.”
Ennyit a hazai forgalmazó a Rhone Vet szavahihetőségéről. (A gyártó, a Merial lényegesen óvatosabban fogalmaz a Frontline termékleírásokban.)
Eddig a laboratórium tesztekből az derült ki, hogy a szennyezett tojásokba nagyon kevés rovarirtó került. A pontos mennyiséget nem tudni, így nem összevethető a spot-onokban lévővel.
A Nébih szerint a hosszú távú kockázat a lényeges, mivel a fipronil zsírban oldódó hatóanyag, ezért felhalmozódik a szervezetben, így a megelőző intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a fogyasztók hosszú távon ne legyenek kitéve a májkárosító anyag hatásának.
A kutyáinkat miért tesszük ki a folyamatos mérgezésnek?
1 Az eddig megjelent hírekkel ellentétben más eljárásról tudunk; röviden: Egy román orvos dolgozta ki a védekezési módszert, ezt adta el több európai országba (Pl. Hollandia, Lengyelország stb.). Nem telepek fertőtlenítésről van szó, hanem a tojók
eleségébe kevernek bele fipronilt tartalmazó szert. A tojók szervezetében mintegy 6 hétig van jelen a méreganyag. Ha a tyúk tetűvel,
atkával fertőzött visszaesik a tojáshozam, súlyosabb esetben elhullhat. Így viszont a tetű pusztul el, a tyúk tojik tovább. Az eljárás költsége töredéke annak, mintha a hivatalos rovarirtó szereket alkalmaznák a gazdaságokban. A román eljárás nem volt hétpecsétes titok, a hazai gazdálkodók ismerik (még ha alkalmazása nem is volt elterjedt).
(FVA)
(FVA 2017. március)
Frissítés 2017. július.
Nébih méregtartóssági kísérlet
A hatóságnál 14 nyakörvet (9 irtó és 5 riasztó) teszteltek, a csomagolásokon megadott hatóanyagok hatáshosszának ellenőrzése volt a szempont.
A gyakorlatban elvégzett próbákat egy-egy kutyán végezték el, így a használati tapasztalatokat a Nébih sem tekinti reprezentatív felmérésnek.
Hatóanyag-tartalom kérdésében jó eredményt hozott a teszt – vélik a Nébihnél. A laboratóriumi vizsgálat kimutatta, a rovarölő mérgek a csomagoláson jelzett időpontig kimutathatók a termékekben.
Álláspontjuk szerint a jól megválasztott termékek nagy valószínűséggel megvédik a kutyákat a külső élősködőktől, de egy-egy kullancs megtelepedése nem zárható ki száz százalékos biztonsággal.
Kullancsirtó nyakörv tartóssági termékteszt
A Nébih
összesített teszteredménye
A tényleges hatáshossz
Külföldi tudományos kísérletek már bizonyították, hogy a kutyák szervezetében az élősködők elleni rovarölő méreganyagok a használatot követően még
12 hónap múlva is kimutathatók.
A toxikus anyagok vérszívókkal szembeni hatása valójában nem biztos, ami biztos, hogy használatukkal folyamatosan mérgezzük kutyáinkat. S még akkor is hosszú ideig méreganyagok vannak a szervezetükben, amikor már nem hordják ezeket a parazitaellenes termékeket. Ha meg újra cseréljük a kutyán, a méreganyagok csak tovább halmozódnak a szervezetben.
(FVA)
Frissítés 2017. augusztus.
A tojásbotrány
Mint ismeretes, több országban is higított fipronil és Dega-16 keverékével fertőtlenítik1 a baromfitelepeket, s ebből rendkívül nagy botrány kerekedett.
A rovarirtóval szennyezett tojások ügye ráébresztheti a figyelmet arra, mit is használunk kutyáinkra bolha, kullancs, atka és tetű ellen. Ahogy az élelmiszeripar egyéb területeinek várhatóan szigorodó ellenőrzése jobban kiszűrheti az egészségkárosító eljárásokat.
El kellene gondolkozunk azon, a kémiai védekezéssel kutyákon és szervezetükben ez a méreg folyamatosan ott van, és halmozódik védekezés címén.
A szervezetben felhalmozódó fipronil hosszú távon máj- pajzsmirigy- vagy vesekárosodást okozhat. (Tudvalevő, a fipronil pár nanogrammos mennyiségben is halálos.)
Az elterjedt Frontline, Frontline Combo és Tri-Act spot-on ezt a rovarmérget tartalmazza, ahogy a spray is. A JOHNSON'S-nak is van macskák részére ilyen hatóanyagú spot-onja és a Fypryt hatóanyaga is fipronil.
A Frontilne ismertetőjében ez a megtévesztés olvasható:
„A FRONTLINE hatóanyaga, a rovarirtószerek legújabb generációjához tartozó fipronil, azonnal és kíméletlenül elpusztítja a bolhákat, kullancsokat és egyéb, bőr felületén tartózkodó, ízeltlábú, külső élősködőket. A FRONTLINE hatásmódja teljesen specifikus az ízeltlábúakra.
A gerincesekre - beleértve kedvenc állatainkat és az embert is -
teljesen veszélytelen. A fipronil kontaktméreg…”
„A fipronil hatóanyag specifikus parazita elleni idegméreg,
a kutyák és a macskák, valamint az ember számára azonban ártalmatlan. A fipronil hatóanyag a bőr felszíne alatt, a faggyúmirigyekben tárolódik, és folyamatosan a szőrszálakra és a bőr felületére kerül.”
Ennyit a hazai forgalmazó a Rhone Vet szavahihetőségéről. (A gyártó, a Merial lényegesen óvatosabban fogalmaz a Frontline termékleírásokban.)
Eddig a laboratórium tesztekből az derült ki, hogy a szennyezett tojásokba nagyon kevés rovarirtó került. A pontos mennyiséget nem tudni, így nem összevethető a spot-onokban lévővel.
A Nébih szerint a hosszú távú kockázat a lényeges, mivel a fipronil zsírban oldódó hatóanyag, ezért felhalmozódik a szervezetben, így a megelőző intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a fogyasztók hosszú távon ne legyenek kitéve a májkárosító anyag hatásának.
A kutyáinkat miért tesszük ki a folyamatos mérgezésnek?
1 Az eddig megjelent hírekkel ellentétben más eljárásról tudunk; röviden: Egy román orvos dolgozta ki a védekezési módszert, ezt adta el több európai országba (Pl. Hollandia, Lengyelország stb.). Nem telepek fertőtlenítésről van szó, hanem a tojók
eleségébe kevernek bele fipronilt tartalmazó szert. A tojók szervezetében mintegy 6 hétig van jelen a méreganyag. Ha a tyúk tetűvel,
atkával fertőzött visszaesik a tojáshozam, súlyosabb esetben elhullhat. Így viszont a tetű pusztul el, a tyúk tojik tovább. Az eljárás költsége töredéke annak, mintha a hivatalos rovarirtó szereket alkalmaznák a gazdaságokban. A román eljárás nem volt hétpecsétes titok, a hazai gazdálkodók ismerik (még ha alkalmazása nem is volt elterjedt).
(FVA)
Frissítés 2017. július.
Nébih méregtartóssági kísérlet
A hatóságnál 14 nyakörvet (9 irtó és 5 riasztó) teszteltek, a csomagolásokon megadott hatóanyagok hatáshosszának ellenőrzése volt a szempont.
A gyakorlatban elvégzett próbákat egy-egy kutyán végezték el, így a használati tapasztalatokat a Nébih sem tekinti reprezentatív felmérésnek.
Hatóanyag-tartalom kérdésében jó eredményt hozott a teszt – vélik a Nébihnél. A laboratóriumi vizsgálat kimutatta, a rovarölő mérgek a csomagoláson jelzett időpontig kimutathatók a termékekben.
Álláspontjuk szerint a jól megválasztott termékek nagy valószínűséggel megvédik a kutyákat a külső élősködőktől, de egy-egy kullancs megtelepedése nem zárható ki száz százalékos biztonsággal.
Kullancsirtó nyakörv tartóssági termékteszt
A Nébih
összesített teszteredménye
A tényleges hatáshossz
Külföldi tudományos kísérletek már bizonyították, hogy a kutyák szervezetében az élősködők elleni rovarölő méreganyagok a használatot követően még
12 hónap múlva is kimutathatók.
A toxikus anyagok vérszívókkal szembeni hatása valójában nem biztos, ami biztos, hogy használatukkal folyamatosan mérgezzük kutyáinkat. S még akkor is hosszú ideig méreganyagok vannak a szervezetükben, amikor már nem hordják ezeket a parazitaellenes termékeket. Ha meg újra cseréljük a kutyán, a méreganyagok csak tovább halmozódnak a szervezetben.
(FVA)
Frissítés 2017. augusztus.
A tojásbotrány
Mint ismeretes, több országban is higított fipronil és Dega-16 keverékével fertőtlenítik1 a baromfitelepeket, s ebből rendkívül nagy botrány kerekedett.
A rovarirtóval szennyezett tojások ügye ráébresztheti a figyelmet arra, mit is használunk kutyáinkra bolha, kullancs, atka és tetű ellen. Ahogy az élelmiszeripar egyéb területeinek várhatóan szigorodó ellenőrzése jobban kiszűrheti az egészségkárosító eljárásokat.
El kellene gondolkozunk azon, a kémiai védekezéssel kutyákon és szervezetükben ez a méreg folyamatosan ott van, és halmozódik védekezés címén.
A szervezetben felhalmozódó fipronil hosszú távon máj- pajzsmirigy- vagy vesekárosodást okozhat. (Tudvalevő, a fipronil pár nanogrammos mennyiségben is halálos.)
Az elterjedt Frontline, Frontline Combo és Tri-Act spot-on ezt a rovarmérget tartalmazza, ahogy a spray is. A JOHNSON'S-nak is van macskák részére ilyen hatóanyagú spot-onja és a Fypryt hatóanyaga is fipronil.
A Frontilne ismertetőjében ez a megtévesztés olvasható:
„A FRONTLINE hatóanyaga, a rovarirtószerek legújabb generációjához tartozó fipronil, azonnal és kíméletlenül elpusztítja a bolhákat, kullancsokat és egyéb, bőr felületén tartózkodó, ízeltlábú, külső élősködőket. A FRONTLINE hatásmódja teljesen specifikus az ízeltlábúakra.
A gerincesekre - beleértve kedvenc állatainkat és az embert is -
teljesen veszélytelen. A fipronil kontaktméreg…”
„A fipronil hatóanyag specifikus parazita elleni idegméreg,
a kutyák és a macskák, valamint az ember számára azonban ártalmatlan. A fipronil hatóanyag a bőr felszíne alatt, a faggyúmirigyekben tárolódik, és folyamatosan a szőrszálakra és a bőr felületére kerül.”
Ennyit a hazai forgalmazó a Rhone Vet szavahihetőségéről. (A gyártó, a Merial lényegesen óvatosabban fogalmaz a Frontline termékleírásokban.)
Eddig a laboratórium tesztekből az derült ki, hogy a szennyezett tojásokba nagyon kevés rovarirtó került. A pontos mennyiséget nem tudni, így nem összevethető a spot-onokban lévővel.
A Nébih szerint a hosszú távú kockázat a lényeges, mivel a fipronil zsírban oldódó hatóanyag, ezért felhalmozódik a szervezetben, így a megelőző intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a fogyasztók hosszú távon ne legyenek kitéve a májkárosító anyag hatásának.
A kutyáinkat miért tesszük ki a folyamatos mérgezésnek?
1 Az eddig megjelent hírekkel ellentétben más eljárásról tudunk; röviden: Egy román orvos dolgozta ki a védekezési módszert, ezt adta el több európai országba (Pl. Hollandia, Lengyelország stb.). Nem telepek fertőtlenítésről van szó, hanem a tojók
eleségébe kevernek bele fipronilt tartalmazó szert. A tojók szervezetében mintegy 6 hétig van jelen a méreganyag. Ha a tyúk tetűvel,
atkával fertőzött visszaesik a tojáshozam, súlyosabb esetben elhullhat. Így viszont a tetű pusztul el, a tyúk tojik tovább. Az eljárás költsége töredéke annak, mintha a hivatalos rovarirtó szereket alkalmaznák a gazdaságokban. A román eljárás nem volt hétpecsétes titok, a hazai gazdálkodók ismerik (még ha alkalmazása nem is volt elterjedt).
(FVA)
A gyakorlatban elvégzett próbákat egy-egy kutyán végezték el, így a használati tapasztalatokat a Nébih sem tekinti reprezentatív felmérésnek.
Hatóanyag-tartalom kérdésében jó eredményt hozott a teszt – vélik a Nébihnél. A laboratóriumi vizsgálat kimutatta, a rovarölő mérgek a csomagoláson jelzett időpontig kimutathatók a termékekben.
Álláspontjuk szerint a jól megválasztott termékek nagy valószínűséggel megvédik a kutyákat a külső élősködőktől, de egy-egy kullancs megtelepedése nem zárható ki száz százalékos biztonsággal.
Kullancsirtó nyakörv tartóssági termékteszt
A Nébih
összesített teszteredménye
A tényleges hatáshossz
Külföldi tudományos kísérletek már bizonyították, hogy a kutyák szervezetében az élősködők elleni rovarölő méreganyagok a használatot követően még
12 hónap múlva is kimutathatók.
A toxikus anyagok vérszívókkal szembeni hatása valójában nem biztos, ami biztos, hogy használatukkal folyamatosan mérgezzük kutyáinkat. S még akkor is hosszú ideig méreganyagok vannak a szervezetükben, amikor már nem hordják ezeket a parazitaellenes termékeket. Ha meg újra cseréljük a kutyán, a méreganyagok csak tovább halmozódnak a szervezetben.
(FVA)
Frissítés 2017. augusztus.
A tojásbotrány
Mint ismeretes, több országban is higított fipronil és Dega-16 keverékével fertőtlenítik1 a baromfitelepeket, s ebből rendkívül nagy botrány kerekedett.
A rovarirtóval szennyezett tojások ügye ráébresztheti a figyelmet arra, mit is használunk kutyáinkra bolha, kullancs, atka és tetű ellen. Ahogy az élelmiszeripar egyéb területeinek várhatóan szigorodó ellenőrzése jobban kiszűrheti az egészségkárosító eljárásokat.
El kellene gondolkozunk azon, a kémiai védekezéssel kutyákon és szervezetükben ez a méreg folyamatosan ott van, és halmozódik védekezés címén.
A szervezetben felhalmozódó fipronil hosszú távon máj- pajzsmirigy- vagy vesekárosodást okozhat. (Tudvalevő, a fipronil pár nanogrammos mennyiségben is halálos.)
Az elterjedt Frontline, Frontline Combo és Tri-Act spot-on ezt a rovarmérget tartalmazza, ahogy a spray is. A JOHNSON'S-nak is van macskák részére ilyen hatóanyagú spot-onja és a Fypryt hatóanyaga is fipronil.
A Frontilne ismertetőjében ez a megtévesztés olvasható:
„A FRONTLINE hatóanyaga, a rovarirtószerek legújabb generációjához tartozó fipronil, azonnal és kíméletlenül elpusztítja a bolhákat, kullancsokat és egyéb, bőr felületén tartózkodó, ízeltlábú, külső élősködőket. A FRONTLINE hatásmódja teljesen specifikus az ízeltlábúakra.
A gerincesekre - beleértve kedvenc állatainkat és az embert is -
teljesen veszélytelen. A fipronil kontaktméreg…”
„A fipronil hatóanyag specifikus parazita elleni idegméreg,
a kutyák és a macskák, valamint az ember számára azonban ártalmatlan. A fipronil hatóanyag a bőr felszíne alatt, a faggyúmirigyekben tárolódik, és folyamatosan a szőrszálakra és a bőr felületére kerül.”
Ennyit a hazai forgalmazó a Rhone Vet szavahihetőségéről. (A gyártó, a Merial lényegesen óvatosabban fogalmaz a Frontline termékleírásokban.)
Eddig a laboratórium tesztekből az derült ki, hogy a szennyezett tojásokba nagyon kevés rovarirtó került. A pontos mennyiséget nem tudni, így nem összevethető a spot-onokban lévővel.
A Nébih szerint a hosszú távú kockázat a lényeges, mivel a fipronil zsírban oldódó hatóanyag, ezért felhalmozódik a szervezetben, így a megelőző intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a fogyasztók hosszú távon ne legyenek kitéve a májkárosító anyag hatásának.
A kutyáinkat miért tesszük ki a folyamatos mérgezésnek?
1 Az eddig megjelent hírekkel ellentétben más eljárásról tudunk; röviden: Egy román orvos dolgozta ki a védekezési módszert, ezt adta el több európai országba (Pl. Hollandia, Lengyelország stb.). Nem telepek fertőtlenítésről van szó, hanem a tojók
eleségébe kevernek bele fipronilt tartalmazó szert. A tojók szervezetében mintegy 6 hétig van jelen a méreganyag. Ha a tyúk tetűvel,
atkával fertőzött visszaesik a tojáshozam, súlyosabb esetben elhullhat. Így viszont a tetű pusztul el, a tyúk tojik tovább. Az eljárás költsége töredéke annak, mintha a hivatalos rovarirtó szereket alkalmaznák a gazdaságokban. A román eljárás nem volt hétpecsétes titok, a hazai gazdálkodók ismerik (még ha alkalmazása nem is volt elterjedt).
(FVA)
Hatóanyag-tartalom kérdésében jó eredményt hozott a teszt – vélik a Nébihnél. A laboratóriumi vizsgálat kimutatta, a rovarölő mérgek a csomagoláson jelzett időpontig kimutathatók a termékekben.
Álláspontjuk szerint a jól megválasztott termékek nagy valószínűséggel megvédik a kutyákat a külső élősködőktől, de egy-egy kullancs megtelepedése nem zárható ki száz százalékos biztonsággal.
Kullancsirtó nyakörv tartóssági termékteszt
A Nébih
összesített teszteredménye
A tényleges hatáshossz
Külföldi tudományos kísérletek már bizonyították, hogy a kutyák szervezetében az élősködők elleni rovarölő méreganyagok a használatot követően még
12 hónap múlva is kimutathatók.
A toxikus anyagok vérszívókkal szembeni hatása valójában nem biztos, ami biztos, hogy használatukkal folyamatosan mérgezzük kutyáinkat. S még akkor is hosszú ideig méreganyagok vannak a szervezetükben, amikor már nem hordják ezeket a parazitaellenes termékeket. Ha meg újra cseréljük a kutyán, a méreganyagok csak tovább halmozódnak a szervezetben.
(FVA)
Frissítés 2017. augusztus.
A tojásbotrány
Mint ismeretes, több országban is higított fipronil és Dega-16 keverékével fertőtlenítik1 a baromfitelepeket, s ebből rendkívül nagy botrány kerekedett.
A rovarirtóval szennyezett tojások ügye ráébresztheti a figyelmet arra, mit is használunk kutyáinkra bolha, kullancs, atka és tetű ellen. Ahogy az élelmiszeripar egyéb területeinek várhatóan szigorodó ellenőrzése jobban kiszűrheti az egészségkárosító eljárásokat.
El kellene gondolkozunk azon, a kémiai védekezéssel kutyákon és szervezetükben ez a méreg folyamatosan ott van, és halmozódik védekezés címén.
A szervezetben felhalmozódó fipronil hosszú távon máj- pajzsmirigy- vagy vesekárosodást okozhat. (Tudvalevő, a fipronil pár nanogrammos mennyiségben is halálos.)
Az elterjedt Frontline, Frontline Combo és Tri-Act spot-on ezt a rovarmérget tartalmazza, ahogy a spray is. A JOHNSON'S-nak is van macskák részére ilyen hatóanyagú spot-onja és a Fypryt hatóanyaga is fipronil.
A Frontilne ismertetőjében ez a megtévesztés olvasható:
„A FRONTLINE hatóanyaga, a rovarirtószerek legújabb generációjához tartozó fipronil, azonnal és kíméletlenül elpusztítja a bolhákat, kullancsokat és egyéb, bőr felületén tartózkodó, ízeltlábú, külső élősködőket. A FRONTLINE hatásmódja teljesen specifikus az ízeltlábúakra.
A gerincesekre - beleértve kedvenc állatainkat és az embert is -
teljesen veszélytelen. A fipronil kontaktméreg…”
„A fipronil hatóanyag specifikus parazita elleni idegméreg,
a kutyák és a macskák, valamint az ember számára azonban ártalmatlan. A fipronil hatóanyag a bőr felszíne alatt, a faggyúmirigyekben tárolódik, és folyamatosan a szőrszálakra és a bőr felületére kerül.”
Ennyit a hazai forgalmazó a Rhone Vet szavahihetőségéről. (A gyártó, a Merial lényegesen óvatosabban fogalmaz a Frontline termékleírásokban.)
Eddig a laboratórium tesztekből az derült ki, hogy a szennyezett tojásokba nagyon kevés rovarirtó került. A pontos mennyiséget nem tudni, így nem összevethető a spot-onokban lévővel.
A Nébih szerint a hosszú távú kockázat a lényeges, mivel a fipronil zsírban oldódó hatóanyag, ezért felhalmozódik a szervezetben, így a megelőző intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a fogyasztók hosszú távon ne legyenek kitéve a májkárosító anyag hatásának.
A kutyáinkat miért tesszük ki a folyamatos mérgezésnek?
1 Az eddig megjelent hírekkel ellentétben más eljárásról tudunk; röviden: Egy román orvos dolgozta ki a védekezési módszert, ezt adta el több európai országba (Pl. Hollandia, Lengyelország stb.). Nem telepek fertőtlenítésről van szó, hanem a tojók
eleségébe kevernek bele fipronilt tartalmazó szert. A tojók szervezetében mintegy 6 hétig van jelen a méreganyag. Ha a tyúk tetűvel,
atkával fertőzött visszaesik a tojáshozam, súlyosabb esetben elhullhat. Így viszont a tetű pusztul el, a tyúk tojik tovább. Az eljárás költsége töredéke annak, mintha a hivatalos rovarirtó szereket alkalmaznák a gazdaságokban. A román eljárás nem volt hétpecsétes titok, a hazai gazdálkodók ismerik (még ha alkalmazása nem is volt elterjedt).
(FVA)
A toxikus anyagok vérszívókkal szembeni hatása valójában nem biztos, ami biztos, hogy használatukkal folyamatosan mérgezzük kutyáinkat. S még akkor is hosszú ideig méreganyagok vannak a szervezetükben, amikor már nem hordják ezeket a parazitaellenes termékeket. Ha meg újra cseréljük a kutyán, a méreganyagok csak tovább halmozódnak a szervezetben.
(FVA)
Frissítés 2017. augusztus.
A tojásbotrány
Mint ismeretes, több országban is higított fipronil és Dega-16 keverékével fertőtlenítik1 a baromfitelepeket, s ebből rendkívül nagy botrány kerekedett.
A rovarirtóval szennyezett tojások ügye ráébresztheti a figyelmet arra, mit is használunk kutyáinkra bolha, kullancs, atka és tetű ellen. Ahogy az élelmiszeripar egyéb területeinek várhatóan szigorodó ellenőrzése jobban kiszűrheti az egészségkárosító eljárásokat.
El kellene gondolkozunk azon, a kémiai védekezéssel kutyákon és szervezetükben ez a méreg folyamatosan ott van, és halmozódik védekezés címén.
A szervezetben felhalmozódó fipronil hosszú távon máj- pajzsmirigy- vagy vesekárosodást okozhat. (Tudvalevő, a fipronil pár nanogrammos mennyiségben is halálos.)
Az elterjedt Frontline, Frontline Combo és Tri-Act spot-on ezt a rovarmérget tartalmazza, ahogy a spray is. A JOHNSON'S-nak is van macskák részére ilyen hatóanyagú spot-onja és a Fypryt hatóanyaga is fipronil.
A Frontilne ismertetőjében ez a megtévesztés olvasható:
„A FRONTLINE hatóanyaga, a rovarirtószerek legújabb generációjához tartozó fipronil, azonnal és kíméletlenül elpusztítja a bolhákat, kullancsokat és egyéb, bőr felületén tartózkodó, ízeltlábú, külső élősködőket. A FRONTLINE hatásmódja teljesen specifikus az ízeltlábúakra.
A gerincesekre - beleértve kedvenc állatainkat és az embert is -
teljesen veszélytelen. A fipronil kontaktméreg…”
„A fipronil hatóanyag specifikus parazita elleni idegméreg,
a kutyák és a macskák, valamint az ember számára azonban ártalmatlan. A fipronil hatóanyag a bőr felszíne alatt, a faggyúmirigyekben tárolódik, és folyamatosan a szőrszálakra és a bőr felületére kerül.”
Ennyit a hazai forgalmazó a Rhone Vet szavahihetőségéről. (A gyártó, a Merial lényegesen óvatosabban fogalmaz a Frontline termékleírásokban.)
Eddig a laboratórium tesztekből az derült ki, hogy a szennyezett tojásokba nagyon kevés rovarirtó került. A pontos mennyiséget nem tudni, így nem összevethető a spot-onokban lévővel.
A Nébih szerint a hosszú távú kockázat a lényeges, mivel a fipronil zsírban oldódó hatóanyag, ezért felhalmozódik a szervezetben, így a megelőző intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a fogyasztók hosszú távon ne legyenek kitéve a májkárosító anyag hatásának.
A kutyáinkat miért tesszük ki a folyamatos mérgezésnek?
1 Az eddig megjelent hírekkel ellentétben más eljárásról tudunk; röviden: Egy román orvos dolgozta ki a védekezési módszert, ezt adta el több európai országba (Pl. Hollandia, Lengyelország stb.). Nem telepek fertőtlenítésről van szó, hanem a tojók
eleségébe kevernek bele fipronilt tartalmazó szert. A tojók szervezetében mintegy 6 hétig van jelen a méreganyag. Ha a tyúk tetűvel,
atkával fertőzött visszaesik a tojáshozam, súlyosabb esetben elhullhat. Így viszont a tetű pusztul el, a tyúk tojik tovább. Az eljárás költsége töredéke annak, mintha a hivatalos rovarirtó szereket alkalmaznák a gazdaságokban. A román eljárás nem volt hétpecsétes titok, a hazai gazdálkodók ismerik (még ha alkalmazása nem is volt elterjedt).
(FVA)
A tojásbotrány
Mint ismeretes, több országban is higított fipronil és Dega-16 keverékével fertőtlenítik1 a baromfitelepeket, s ebből rendkívül nagy botrány kerekedett.
A rovarirtóval szennyezett tojások ügye ráébresztheti a figyelmet arra, mit is használunk kutyáinkra bolha, kullancs, atka és tetű ellen. Ahogy az élelmiszeripar egyéb területeinek várhatóan szigorodó ellenőrzése jobban kiszűrheti az egészségkárosító eljárásokat.
El kellene gondolkozunk azon, a kémiai védekezéssel kutyákon és szervezetükben ez a méreg folyamatosan ott van, és halmozódik védekezés címén.
A szervezetben felhalmozódó fipronil hosszú távon máj- pajzsmirigy- vagy vesekárosodást okozhat. (Tudvalevő, a fipronil pár nanogrammos mennyiségben is halálos.)
Az elterjedt Frontline, Frontline Combo és Tri-Act spot-on ezt a rovarmérget tartalmazza, ahogy a spray is. A JOHNSON'S-nak is van macskák részére ilyen hatóanyagú spot-onja és a Fypryt hatóanyaga is fipronil.
A Frontilne ismertetőjében ez a megtévesztés olvasható:
„A FRONTLINE hatóanyaga, a rovarirtószerek legújabb generációjához tartozó fipronil, azonnal és kíméletlenül elpusztítja a bolhákat, kullancsokat és egyéb, bőr felületén tartózkodó, ízeltlábú, külső élősködőket. A FRONTLINE hatásmódja teljesen specifikus az ízeltlábúakra.
A gerincesekre - beleértve kedvenc állatainkat és az embert is -
teljesen veszélytelen. A fipronil kontaktméreg…”
„A fipronil hatóanyag specifikus parazita elleni idegméreg,
a kutyák és a macskák, valamint az ember számára azonban ártalmatlan. A fipronil hatóanyag a bőr felszíne alatt, a faggyúmirigyekben tárolódik, és folyamatosan a szőrszálakra és a bőr felületére kerül.”
Ennyit a hazai forgalmazó a Rhone Vet szavahihetőségéről. (A gyártó, a Merial lényegesen óvatosabban fogalmaz a Frontline termékleírásokban.)
Eddig a laboratórium tesztekből az derült ki, hogy a szennyezett tojásokba nagyon kevés rovarirtó került. A pontos mennyiséget nem tudni, így nem összevethető a spot-onokban lévővel.
A Nébih szerint a hosszú távú kockázat a lényeges, mivel a fipronil zsírban oldódó hatóanyag, ezért felhalmozódik a szervezetben, így a megelőző intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a fogyasztók hosszú távon ne legyenek kitéve a májkárosító anyag hatásának.
A kutyáinkat miért tesszük ki a folyamatos mérgezésnek?
1 Az eddig megjelent hírekkel ellentétben más eljárásról tudunk; röviden: Egy román orvos dolgozta ki a védekezési módszert, ezt adta el több európai országba (Pl. Hollandia, Lengyelország stb.). Nem telepek fertőtlenítésről van szó, hanem a tojók
eleségébe kevernek bele fipronilt tartalmazó szert. A tojók szervezetében mintegy 6 hétig van jelen a méreganyag. Ha a tyúk tetűvel,
atkával fertőzött visszaesik a tojáshozam, súlyosabb esetben elhullhat. Így viszont a tetű pusztul el, a tyúk tojik tovább. Az eljárás költsége töredéke annak, mintha a hivatalos rovarirtó szereket alkalmaznák a gazdaságokban. A román eljárás nem volt hétpecsétes titok, a hazai gazdálkodók ismerik (még ha alkalmazása nem is volt elterjedt).
(FVA)
A Nébih szerint a hosszú távú kockázat a lényeges, mivel a fipronil zsírban oldódó hatóanyag, ezért felhalmozódik a szervezetben, így a megelőző intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a fogyasztók hosszú távon ne legyenek kitéve a májkárosító anyag hatásának.
A kutyáinkat miért tesszük ki a folyamatos mérgezésnek?
1 Az eddig megjelent hírekkel ellentétben más eljárásról tudunk; röviden: Egy román orvos dolgozta ki a védekezési módszert, ezt adta el több európai országba (Pl. Hollandia, Lengyelország stb.). Nem telepek fertőtlenítésről van szó, hanem a tojók
eleségébe kevernek bele fipronilt tartalmazó szert. A tojók szervezetében mintegy 6 hétig van jelen a méreganyag. Ha a tyúk tetűvel,
atkával fertőzött visszaesik a tojáshozam, súlyosabb esetben elhullhat. Így viszont a tetű pusztul el, a tyúk tojik tovább. Az eljárás költsége töredéke annak, mintha a hivatalos rovarirtó szereket alkalmaznák a gazdaságokban. A román eljárás nem volt hétpecsétes titok, a hazai gazdálkodók ismerik (még ha alkalmazása nem is volt elterjedt).
(FVA)
|
