Hírek

Hova törnek be a legszívesebben

Új módszerrel próbálják átverni csalók a bankok ügyfeleit

9 taktika, amivel rávesznek a boltok, hogy többet költsünk

A kartellek felszámolása és a fogyasztók védelme körül forgott az idei Versenyjogi Fórum

Techcégek kémkedési rangsora

Kongatják a vészharangot a gyógyszerszektor szereplői

Hogyan válhat tudatosabbá a társadalom?

Gyorsan terjed a hibrid adathalászat

Tömérdek a csaló a Facebook piacterén

Rengeteg a járattörlés, de a társaságok sokallják a kártérítést

Cégadatokkal is visszaélve csalta ki a pénzt a „tűzifa-kereskedő”

A pandémia alatt itthon is megnőtt a gyermekek online szexuális kizsákmányolása

Trükközés a napelemekre felvehető állami támogatás kijátszására

Piramisjáték-gyanús MLM-termék jelent meg Hyperverse néven

Férfiaknak szánt, veszélyes étrend-kiegészítő

Mobilpiaci körkép

Rákot okozhat a közismert babahintőpor

Fogyasztási hitelek szabályainak frissítése

A fatelepítés erősíti a vízbiztonságot, a hőhullámok ellen is véd

Több táboroztató becsapja a családokat

Így segítenek az online lehetőségek az utazásnál

WWF: Érthetetlen a tűzifarendelet

Nemcsak nekünk, hanem az állatoknak és a természetnek is ártanak a tűzijátékok

Védtelenek az iskolák a zsarolóvírusokkal szemben

Lemezrohadás miatt veszhet el az emberiség emlékezete

A mobil előfizetési csomagok fejlődése

Karbon kibocsátás kalkulátor utasoknak

Adatvédelmi incidensek

Megtévesztően ígérhetett kedvezményeket ügyfeleinek a Telekom

Elpusztíthatatlan az emelt díjas szolgáltatás

Riasztás: bárkinek veszélyben lehet a bankkártyája

Hány élete van egy napelemnek?

Tigris, oroszlán és zebraműhús-steak

Megszűnnek az ingyenes díjcsomagok, sokakat érint a változás

Strand minősítések

Már másnapra rendelhetünk hazai élelmiszereket

Elindult a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

Amikor a műanyag már a bőrünk alá is bekúszik

Drágulást hozhat az extraprofitadó a távközlésben

Üres polcok és silány termékek várnak ránk?

Rosszul tervezett a Samsung

Közel 15 milliárd felhasználói fiókot törhettek fel 2004 óta

A GVH vizsgálatot indított egy hazai étrendkiegészítő-termékcsalád reklámjai miatt

A C típusú USB lesz az általános, közös töltő

A hírközlési ügyek pozitív tapasztalatai

Magyar áldozata is van a pénzlopó mobilkártevőnek

Eurót akarnak a magyarok

Netes átverések - ne dőljön be nekik

Megelőzhető kampány az Élelmiszerbiztonsági Világnap alkalmából

Vegye át gyógyszerét bármelyik európai gyógyszertárban!

Változnak a magyarok netes vásárlási szokásai

A hazai szállodák negyede nem élte túl a járványt

Egyre rosszabbul járnak az élelmiszerboltok az árstoppal

Elszálló árak

Ökodesign a fenntarthatóságért

Google-botrány

Egyre többen mondunk nemet az új mobilokra

Minden tizedik magyar háztartás energiaszegénységben él

Befejeződött a tavaszi élelmiszerlánc ellenőrzés

Ezeknél a légitársaságoknál sérülnek legtöbbször a bőröndök

Nyert, aki azért perelte az Apple-t, mert nincs töltő az iPhone dobozában

A kondiparkokat is vizsgálja a fogyasztóvédelmi hatóság

Melyik szolgáltatónál gyorsabb az internet?

Razzia a használtautó-kereskedéseknél

Változó fogyasztóvédelmi szabályozásra készít fel a GVH

Pórul járhat, ha ragaszkodik bankszámlájához

A legsugárzóbb mobilok listája

A javításhoz való jogról szóló EU-s jogszabály

Áremelés helyett szabályozást ajánl a GVH a taxizás drágítására készülő Fővárosnak

Felsül a Microsoft Edge?

Húsvét - Maradék nélkül

Maholnap elbúcsúzhatunk a kávétól

Páratlan GDPR-bírság Magyarországon

Elindult az e-Papír a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ügyeiben

Csökkent a közműszektorban a hátralékosok száma és tartozásuk összege

Újabb tíz év ingyenes barangolás

Veszélyes tűzifát vásárolni a közösségi média felületeiről

Kik és minek használnak kriptovalutát Magyarországon?

Kezdődik a tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

A Kibervédelmi Intézet nem javasolja a Kaspersky termékeit

Élőtégla és kagylóbeton – a fenntartható építőanyagok

A világ legkelendőbb okostelefonjai

Figyelmeztetést adott ki a Google mindenkinek, aki Chrome böngészőt használ

Bordetektívek járnak a hamisítók nyomában

Információgyűjtés fagyasztott zöldségek vásárlásáról és fogyasztásáról

Új korszak kezdődik a légtisztításban

Kötelező rollerparkolókkal oldaná meg a rollerkáoszt Budapest

A fenntarthatóság nem elvárás mobilvásárláskor

Mit tegyek, hogy ne csalják ki a pénzem sem neten, sem telefonon?

Csekély GVH büntetés az Alza üzemeltetőjének

Kémprogramot terjesztenek a hamis Windows 11 telepítők

Százmilliókat loptak az adathalászok

Vizsgálják az ingatlan.com fogyasztói tájékoztatását

Minden járvány alatt lejárt okmány meghosszabbodik június 30-ig

Hogyan tehet többet az EU a rák elleni küzdelmben?

Üdülési jogos visszaéléseket vizsgál a GVH

Lejárt a telefonkönyvek kora

Miért olyan rövid a mobilok élete?

Az EU betiltja az állatok szétgyógyszerezését

Váltson telefon- vagy internetszolgáltatót egyszerűen, ingyen!

Online fogyasztóvédelmi razziát tartott az Európai Bizottság

ESG: versenyelőny, elvárás vagy trend?

Lezárult a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

Kártyaelfogadási tapasztalatok

Fogyasztói vélemények megjelenítése

Tervek az egészségügy megújítására

Regisztráció a mobilkészülék-csere programra

Nem kellenek a fogyasztóbarát hitelek

Váratlanul bezárt a Royal Futár

[Régebbi hírek]
 


Még több hír

 

 

Hova törnek be a legszívesebben

Bűnözők nyilatkoztak módszereikről az Országos Rendőr-főkapitányság és az Országos Kriminológiai Intézet munkatársainak.
Az elmúlt évek statisztikái szerint körülbelül kétpercenként történik Magyarországon vagyon elleni bűncselekmény, ebből minden hatodik betöréses lopás.
A 2008 és 2012 közötti évek kriminálstatisztikai adatainak átlaga alapján évente mintegy 43 ezer betöréses lopás történik. Ezek következményeként 2008 és 2012 között az elkövetők átlagosan nagyjából 15 milliárd forint kárt okoztak évente, ennek megközelítőleg csak a három százaléka térült meg.
Ezek a bűncselekmények egyrészt a sértetteknek hosszabb távú, akár évekig tartó lelki sérelmeket is okozhatnak, hiszen az értékeik megszerzése közben a tettesek behatolnak a privát szférájukba, erőszakkal bejutva sokszor látványos rombolást visznek véghez az otthonukban. Másrészt viszont nem csak a közvetlen sértetteknek jelentenek gondot, hiszen sérülnek az ott lakó családtagok, gyerekek, és a szomszédok biztonságérzete is megrendül, az emberek félni kezdenek, hogy ők is áldozatokká válhatnak.

A betörők a csekély rizikót kedvelik
Családi ház, társasházi lakás, panellakás és sorház a kedveltségi sorrend.
Nyilván a lebukás veszélyeinek aránya dönt, a családi házak esetében távolabb vannak a szomszédok, a zaj sem nagyon hallatszik odáig, szemben a panellakásokkal, ahol ha a hatodikon tüsszentenek, akkor a földszinten kívánnak rá egészséget.

A bejutásnál a nyitott ajtó és ablak hívogató, emiatt, ha már szeretjük, hogy a friss levegő járja át folyamatosan az egész házat, akkor nem árt fémrácsot szereltetni a nyílászárókra.

Ami beválik
A kártyás beléptetőrendszer, a többpontos acélzárak is távol tartják a betörőket. Ami azonban leginkább elijesztheti a bűnelkövetést tervezőket, az az időzített lámpa, ami egy üres lakás esetében is azt sugallja, hogy otthon vagyunk.

(2022. szeptember)


Új módszerrel próbálják átverni csalók a bankok ügyfeleit

Az átverés a legtöbbször úgy indul, hogy a csalók egy online piactéren meghirdetett tárgyra jelentkeznek.

Az Erste Bank szerint a csalók legtöbbször online piactéren meghirdetett tárgyra jelentkeznek, és arra kérik a hirdetőket, hogy egy oldalon adják meg a szállításhoz szükséges adatokat. Ez azonban a legtöbb esetben egy adathalász oldal, amely egy csomagok küldésével foglalkozó cég oldalát lemásolva kér információkat.

A kitöltés után egy bankválasztós oldal jelenik meg, ahol a csalók egy újabb adathalász oldalon kérik a netbanki adatokat és a George App regisztrációt, ez azonban nem az Erste oldala. A csalók a George App regisztrációhoz szükséges kódot próbálják megszerezni, ezért a banknál azt kérik, se a belépéshez, se a regisztrációhoz szükséges kódot ne adják ki a felhasználók a részükre.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy ne tévesszen meg senkit, hogy több esetben is magyar nyelven kapnak SMS-t. A szövegezést általában valamilyen fordító alkalmazással készítik, ezért a nyelvezete legtöbb esetben magyartalan, pl. „készpénzben fizessen” helyett „készpénzben adja át a pénzét. Ha valaki már csalás áldozata lett, kérik azonnal jelezze az Erste Banknak.

(2022. szeptember)


9 taktika, amivel rávesznek a boltok, hogy többet költsünk

1. A drága biztosan jó minőségű
A drágább termékekről hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy biztosan minőségibb is. Ebben az esetben az ár a minőség egyetlen ismérve.

2. Nőnek a kosarak
A bevásárlókosarak mérete összefügg azzal, hogy mennyit költünk az adott boltban. Amikor a kereskedők megduplázták a kocsik és kosarak méretét, a vásárlók átlagosan 20% -kal többet vásároltak anélkül, hogy észrevették volna.

3. A kupon átverés
Az árengedményre jogosító kuponokra adott reakcióink automatikus és meggondolatlan vásárlásra ösztönöz.

4. Minden viszonyítás kérdése
A ruházati boltokban az eladók először mindig a drágább termékekhez kísérik a vevőt, például az öltönyhöz. Ekkor lép életbe a kontraszt trükk. Először az öltönyt kell eladni, aztán amikor a pulóverre kerül a sor, jöhet abból a drágább is akár, hiszen az öltönnyel összehasonlítva annak az árát már nem fogjuk soknak érezni. A valóságban a kontraszt elve maradéktalanul érvényesül, a józan ész pedig a legkevésbé. Ugyanazt az árat hogy magasnak vagy alacsonynak találjuk, nagyban függ attól, hogy mennyit adtunk ki az előtte kiválasztott áruért.

5. Pénzért az ingyen minta
Az ingyenes minták egyáltalán nem az üzlet nagylelkű ajándéka. Természetesen a cél, hogy az adott terméket minél több fogyasztóval megismertessék, de ezen alkalmakkor hajlamosak vagyunk azonnal meg is vásárolni az adott kóstoltatott ételt, italt.

6. Alapfelszereltségű autóból full extrás
Az autókereskedők megvárják, amíg sikerül felkelteni az érdeklődést egy modell iránt, majd elkezdik különféle egyéb ajánlatokkal kecsegtetni a vásárlót. A több milliós autóvásárlás után az a „pár százezer” körüli összeg, amit az extrákért kérnek, már igazán jelentéktelen összeg.

7. Mikor adunk több borravalót?
Nem egy étteremben a felszolgáló a számlát egy apró bonbon vagy szerencsesüti elegánsabb helyeken egy szál rózsa kíséretében teszi a vendég elé. Ezzel a trükkel tudat alatt lényegesen több borravalót adunk. Tanulmányok kimutatták, hogy azok a pincérnők, akik pirosat viselnek, általában nagyobb összegű borravalót lapnak.

8. Labirintus
A kereskedők azt szeretnék, ha minél több időt töltenénk az üzletben. Vegyük például az ismert lakberendezési áruházat, az Ikeát. Az üzlettér úgy van kialakítva, hogy biztosan körbejárjuk. Igazából egy lámpáért indultunk, de a labirintusban való bolyongás után fölösleges kacatokkal, szalvétákkal, gyertyákkal és virágtartókkal távozunk. A gondosan megtervezett üzletek úgy vannak kialakítva, hogy minél több dolgot vegyünk kézbe, mert az érintés a legtöbbünk számára vásárláshoz vezet.

9. Mobil alkalmazások
Arra kérnek, hogy töltsük le az alkalmazásukat. Bár néha hasznosak az árak összehasonlításában, a kiskereskedelmi alkalmazások veszélyesek is lehetnek, és olyan vásárlást okozhatnak, amelyet nem terveztünk. Vásárlási kedvet keltenek azzal, hogy értesítéseket küldenek a legújabb akciós termékeikről vagy új termékeikről.

(2022. szeptember)


A kartellek felszámolása és a fogyasztók védelme körül forgott az idei Versenyjogi Fórum

Három év után ismét személyes jelenléttel, jelentős érdeklődés mellett zajlott a hazai versenyjog csúcseseménye, a Magyar Versenyjogi Fórum. A konferencia a szakma itthoni és nemzetközi elitjének közreműködésével vitatta meg a versenyjog világának legaktuálisabb témáit.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Magyar Versenyjogi Egyesület együttműködésében immár ötödik alkalommal került megrendezésre a Magyar Versenyjogi Fórum. Ezúttal is a versenyjog színterét leginkább foglalkoztató témákat járta körül előadások és panelviták segítségével. Az idei fórum főbb témáit a kartellek és egyéb horizontális (azonos piacszintű szereplők közötti) megállapodások, valamint egyes fogyasztóvédelmi típusú kérdések adták – így az árkommunikáció fogyasztói viselkedésre kifejtett hatásai, illetve a digitális piacok megfelelési és önszabályozási kérdései.

(Forrás GVH 2022. szeptember FVA)


Techcégek kémkedési rangsora

A StockApps elemzéséből kiderül, hogy az öt nagy techcég (Google, Twitter, Apple, Amazon és Facebook) közül a Google gyűjti a legtöbb adatot a felhasználóiról.

A vállalat minden egyes felhasználóról harminckilenc adatpontot gyűjt, ezzel magasan viszi a pálmát. Emellett a Twitter és a Facebook is több információt tárol el, mint amennyi szükséges volna. A Facebook esetében azonban a tárolt adatok többsége a felhasználók által önként megadott információ.

A kutatás szerint a felhasználók adatvédelemhez való jogát az Apple tartja leginkább tiszteletben, ugyanis csak azokat az információkat tárolja, amelyek az egyes fiókok fenntartásához szükségesek. Ennek oka, hogy a vállalat nem függ annyira a reklámbevételektől, mint a Google, a Twitter vagy a Facebook.

A listát a Google vezeti, amely 39 adatpontot gyűjt minden felhasználó után. Második helyen a Twitter áll 24 ponttal, míg az Amazon szorosan követi, 23 ponttal. Meglepő módon a Meta/Facebook csak 14 pontot gyűjt, míg utolsóként az Apple következik 12-vel.

A StockApps szerint ezek az adatszolgáltató cégek elsősorban egy adott adatkategóriára összpontosítanak, nem annyira az adatok mennyiségére. A felhasználók információi mellett a Google jelentős mennyiségű adatot tárol számos területen. Ezek között van a felhasználók konkrét tartózkodási helye és a böngészési előzményük is. Ezenkívül tárolja a felhasználói tevékenységet harmadik felek webhelyein vagy alkalmazásaiban, valamint az Gmailes levelezést is.

Elsősorban az adhat aggodalomra okot, hogy a Google megőrzi a felhasználók meghatározott tartózkodási helyét is. Ennek ugyanis kiemelt szerepe van a fogyasztók online és offline profiljainak összekapcsolásában.

A legtöbb embernek nincs ideje vagy türelme elolvasni az adatvédelmi irányelveket, amelyek minden egyes meglátogatott weboldal esetében több oldalasak lehetnek. A felhasználók végül megengedik a Google-nek, hogy az adatvédelmi irányelvek feltételeinek elfogadásával minden szükséges adatot begyűjtsön.

(2022. szeptember)


Kongatják a vészharangot a gyógyszerszektor szereplői

Az idén és jövőre is a korábbi évekhez képest csökken a gyógyszertámogatások százalékos mértéke. Ugyanakkor évről évre többet költenek a magyarok gyógyszerekre. Az innovatív gyógyszeripar pedig azért aggódik, mert több mint 70 életmentő terápia még mindig nem kapott tb-támogatást.

Magyarországon évről évre nő a családok gyógyszerköltése, a központi büdzséből pedig a gyógyszerekre fordított közkiadások alacsonyak. Idén júniusban naponta 535 ezer doboz vényköteles gyógyszert váltottak ki a betegek a magyar patikákban, egy hónappal korábban is napi 527 ezer gyógyszert adtak ki a gyógyszerészek. 2021-ben az egy főre jutó évi vényköteles gyógyszerköltés majdnem 59 ezer forintot tett ki, amiből a patikában, a tb-támogatás levonása után valamivel több mint 14 ezer forintot kellett fizetni. A támogatott gyógyszerek esetében a tb-támogatás mértéke 74,7 százalék volt.

Tavaly közel 569,7 milliárd forint volt a vényköteles gyógyszerek bruttó fogyasztói ára, ebből a gyógyszertámogatás összege 432 milliárd forintot tett ki, a lakosság pedig összesen 136,7 milliárd forintot fizetett azért a 15 receptért, amit évente kiváltott a patikákban. 10 év után változik a gyógyszertárak számára nyújtott szolgáltatási díj mértéke: jövőre az eddigi 4,5 milliárd forint helyett 4,7 milliárd forintot különítenek el erre a célra, de ez az emelés sajnos nem jelent érdemi segítséget a gyógyszertáraknak. Ezt a juttatást a 2013-as bevezetése óta most először módosította a kormányzat és mindössze 4 százalékos mértékben emelt rajta.

A támogatott gyógyszerek árrésének jelenlegi szabályozását több mint 15 éve vezették be, és azóta érdemi módosítás nem történt. Ezért mindenképpen szükség lenne a rendszer felülvizsgálatára.

(2022. szeptember)


Hogyan válhat tudatosabbá a társadalom?
Energiafogyasztási trendek

A Föld lakosságának fenntarthatatlan, pazarló energiafogyasztása komoly civilizációs krízist okozhat a század végére, mégsem történt még átütő, össztársadalmi paradigmaváltás.

Elektromos, víz- és gázellátás hiányában megszűnne a közlekedés, éjszakánként teljes sötétség lenne, a kommunikációs és biztonsági rendszerek összeomlanának, az ipari és mezőgazdasági termelés pedig leállna. Az energiaellátás megszűnte tehát gazdasági és szociális katasztrófához vezetne, ezért is elengedhetetlen, hogy mielőbb áttérjünk egy olyan modellre, amely hosszú távon is fenntarthatóan szolgálja az igényeket.

A környezeti problémák megoldása közös erőfeszítések árán érhető el, tehát a nemzetközi szervezetek, kormányok, civil kezdeményezések és tudományos körök mellett lakossági tudatosságra is szükség van.

A fenntarthatóbb életmód alapja a hűtés és fűtés energiahatékonyságának javítása, a jobb hőszigetelés, a takarékos háztartási gépek és eszközök használata, valamint a fogyasztói szokások átalakítása a kevesebb energiát igénylő javak és szolgáltatások irányába. Persze az energiaigényünket lehetetlen nullára szorítani. A fenntarthatóságra törekvő fogyasztói magatartás elengedhetetlen ahhoz, hogy egy társadalom kellően rugalmasan ellenállóvá váljon a sorozatos gazdasági és környezeti krízisekkel szemben.

Az energiatakarékos eszközök és megoldások alkalmazásával jelentősen csökkenthetők a háztartások kiadásai, ami a mai gazdasági környezetben komoly motivációs forrás lehet. Ráadásul már viszonylag kevés anyagi ráfordítással is komoly eredményeket érhetünk el otthonunk energetikai hatékonysága, valamint kibocsátás-csökkentése tekintetében. Mindenekelőtt azonban a fenntartható, innovatív technológiák társadalmi elfogadottságát kell növelnünk.

(Forrás: Chikansplanet 2022. szeptember – szerk. FVA)


Gyorsan terjed a hibrid adathalászat

Az adathalász támadások száma a második negyedévben tovább emelkedett. Ugyanakkor egy másik, különösen aggasztó trendre is fény derült.

Az Agari biztonsági kutatói azt vizsgálták, hogy a phishing trendek milyen módon változtak meg a három hónapban. Kiderült, hogy az első negyedévhez képest az adathalász támadások száma összességében 6 százalékkal emelkedett. Ez nem jó hír, hiszen azt mutatja, hogy a kiberbűnözők továbbra is komoly erőforrásokat szentelnek az ilyen típusú akcióikra, amelyekkel a végső céljuk, hogy adatokat lopjanak vagy akár zsarolóvírusokat és egyéb kártékony programokat juttassanak be az áldozatiak hálózatába.
Az adathalász támadások mennyiségének növekedésénél van egy még aggasztóbb jelenség is, az úgynevezett hibrid phishing rohamtempóban terjed.
Az e-mailes trükközésekre és a hanghívásokra egyaránt alapozó csalások száma egy negyedév alatt 625 százalékkal emelkedett, ami egyértelműen azt mutatja, hogy a csalók számára ez a módszer sok esetben beválik, és még a tudatosabb felhasználókat is nagyobb valószínűséggel tudják lépre csalni ilyen módon.

A hibrid adathalászat esetében is számos technika és megtévesztés létezik, de manapság a leggyakoribb, amikor egy cég alkalmazottja kap egy mondvacsinált fizetésről vagy számláról szóló számlát, illetve dokumentumot egy telefonszám kíséretében. Amennyiben ezt felhívja, akkor a csalók veszik fel a telefont, és sok esetben vagy megpróbálnak bizalmas adatokat kipuhatolni, vagy a mondvacsinált probléma megoldása érdekében gyakorta igyekeznek elérni, hogy távolról hozzá tudjanak csatlakozni a felhasználó számítógépéhez, hogy aztán arra hátsó kaput vagy egyéb ártalmas programot telepítsenek.
A legtöbb adathalász támadás a pénzügyi és a telekommunikációs szektort sújtotta.

(2022. szeptember)


Tömérdek a csaló a Facebook piacterén

A megélhetési költségek növekedésével egyre több felhasználó fordul az olyan online platformokhoz, mint a Facebook Marketplace, hogy eladóként gyorsan pénzhez juthasson, vagy vevőként alacsonyabb áron vásárolhasson termékeket. Tavaly a Facebook Marketplace felhasználóinak száma átlépte az egymilliárdot. Az egymás közötti adásvételt lehetővé tévő platform ingyenes és könnyen használható, a felhasználók pedig biztonságosnak érzik, mivel az eladók profilját is meg tudják nézni. Azonban ez a biztonságérzet gyakran hamis. Mint minden más online piactér, a Marketplace is rengeteg csalót vonz.

Mivel a hamis hirdetések a lakáseladásokat és az autóvásárlásokat is érintik, a tét elég nagy. Ezért lényeges, hogy a felhasználók megismerjék az online csalók tipikus trükkjeit, és megtudják, hogy mit tehetnek biztonságuk érdekében. Akárcsak az adathalászatnál, az intő jelek korai felismerése – gyanúsan alacsony ár, magyartalan nyelvhasználat, sürgetés - itt is megóvhat minket az áldozattá válástól.

Nyolc leggyakrabban előforduló csalás.

Miként lehet kiszúrni a Facebook Marketplace átveréseket?

Ahogyan minden online csalás esetében, az internethasználók számára az a legfontosabb, hogy legyenek szkeptikusak és folyamatosan maradjanak éberek.

Tíz tipp, hogy biztonságosan használhassuk a Facebook Marketplace felületét.

A Facebook nehezen tudja kiszűrni a csalókat. Olykor blokkolja a szabályosan hirdető felhasználókat, miközben akaratlanul is lehetővé teszi, hogy szélhámosok kikerülhessék az automatikus ellenőrzést és a platform adminisztrátorait.

(2022. augusztus)


Rengeteg a járattörlés, de a társaságok sokallják a kártérítést

Az idei nyár rég nem látott káoszt hozott a repülőtereken, az utasok egyáltalán nem lehettek biztosak abban, hogy a megvásárolt jegyük fejében valóban el is viszik őket a célállomásra vagy időben haza tudnak jönni. Közben megindult a vita a kártérítésekről is nem függetlenül a törlések megnövekedett száma miatt.

Az európai nyári főszezon kezdetén a Németországból, az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Olaszországból és Spanyolországból induló járatok esetében összesen 7.870 járatot töröltek, ami majdnem háromszorosa a 2019-es év azonos időszakának. A bizonytalanságok ellenére a repülőjegyárak jelentősen emelkedtek a járvány előtti, vagyis 2019-es szinthez képest.

A világ légiipara nem tudott lépést tartani a járvány utáni gyors fellendüléssel, létszámhiánnyal, sztrájkokkal szembesült. A légicégek és repülőterek túl kemény megszorításokat hoztak, mikor összeomlott a turizmus a járvány miatt. A késéseket jelentős részben a földi kiszolgálószemélyzet elégtelen létszáma okozza.

Túl magas lenne a kártérítés?
Valószínűleg a rengeteg késés hozta elő újra azt a vitát, hogy nem sok-e az a kártérítés amelyet európai utasok kaphatnak a járatuk törlése vagy késése nyomán.

A 2004 óta érvényben lévő szabály szerint ha egy járat részben az vagy egészben érintette valamelyik uniós tagországot és legalább 3 órát késett, akkor az út hosszának függvényében az utas kártérítése jogosult, amelynek összege

• 1.500 kilométernél rövidebb út esetében 250 euró
• 1.500 és 3.500 kilométer között 400 euró
• 3.500 kilométer felett pedig 600 euró.

Mivel a társaságok jellemzően elkerülnék a kártérítés kifizetését, cégek jöttek létre, amelyek jutalék fejében átveszik az ügyintézést és jellemzően nagyobb sikert is érnek el, mintha valaki egyedül próbál hadakozni egy légitársaság jogi osztályával.

Nyáron sok volt a törlésből adódó panasz
Az egyik ilyen cég, a Flight Refund ügyvezetője, Erdélyi Aranka meg is erősítette a fentieket: míg a járvány előtt inkább a járatkésések miatt keresték meg őket az ügyfeleik, idén nyáron a panaszok 70 százaléka törlésekből adódik.

A késések átlagos hossza nem emelkedett. A kártérítések kifizetésénél azonban hosszabb feldolgozási és kifizetési idő a jellemző. Ami korábban 30-60 nap között volt az mostanára 90 – 120 napra is tehető - hangsúlyozza a cég vezetője. A Flight Refund alapos validálási folyamatot végez és a jogos kártérítési igényeket a lehető leghamarabb jogi útra tereli és érvényesíti.

Felélesztik a halott tárgyalásokat
A jelenlegi cseh elnökség már utalt arra, hogy feléleszti a régóta halott tárgyalásokat a témában. A légitársaságok régóta azzal érvelnek, hogy nem tisztességes több száz eurót követelni egy olyan késés miatt, amely nagy valószínűséggel elhanyagolható kényelmetlenséget okozott az utasnak arról nem beszélve, hogy a kártérítés összege sokszor magasabb, mint a jegy ára.

Korábban az Európai Bizottság már próbálkozott egy olyan javaslattal, amely 3-ról 5 órára emelte volna azt a késési időt, amely felett kártérítés járna. Ez persze az utasjogvédő csoportoknak nem tetszik. A brüsszeli székhelyű BEUC fogyasztói csoport jogi képviselője szerint nem felhígítani kellene a jogszabályt, hanem éppen szigorítani és automatikussá tenni a fizetést. Vitatja a légitársaságok azon állítását is, hogy egy késés nem gyakorol jelentős hatást az utazóra.

(2022. augusztus)


Cégadatokkal is visszaélve csalta ki a pénzt a „tűzifa-kereskedő”

Egy valós cég adatait is felhasználva csaltak ki pénzt egy tűzifavásárlótól, aki a közösségi médiában feladott hirdetés alapján vásárolt. Az eset ismét felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi megnövekedett kereslet mellett rendkívül körültekintően kell eljárni a tűzifa beszerzésekor. A Nébih összegyűjtötte az általánosan érvényes legfontosabb tanácsokat. A tűzifa iránti rendkívüli kereslet állandósult és az árak, kiszállítási idők növekedésével a csalók is egyre aktívabbá váltak: elszántan és mind gátlástalanabbul próbálják megtéveszteni a vásárlókat. Ennek hű példája az az eset, amelyről augusztus közepén érkezett bejelentés a Nébih-hez: a „tűzifa-kereskedő” a megrendeléskor egy valódi cég adataival hitelesítve magát előre utalást kért, annak kiegyenlítése után azonban – a termékkel együtt – nyomtalanul eltűnt.
A hirdetésre a vevő a legnagyobb közösségi felületen, a Facebook-on figyelt fel, majd többszöri egyeztetés után előlegszámlát kapott. Az ismert online számlázó programmal készített pénzbekérőn szereplő cégadatokat le is ellenőrizte, melyek egy valódi, bejegyzett vállalkozást takartak. Az eladó hihető magyarázattal is szolgált, hogy miért van szükség az előleg azonnali utalására a szállítás garantálásához, így azt a vevő teljesítette. Noha ekkora a számos „okos” magyarázat már gyanússá vált számára és inkább elállt volna az üzlettől, a pénz visszafizetését hiába kérte, az eladó eltűnt. A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a 12042847-01843406-00100001 számlaszámra ne utaljanak, mert csalók kezelik!

Tanácsok

  • A hatóság látókörébe került csalókkal szemben több rendőrségi nyomozás is indult már. A leghatékonyabb eszköz azonban a megelőzés: a vevő megfelelő felkészültsége, amikor kiválasztja, hogy kitől és milyen feltételekkel rendel tűzifát. A legfontosabb tanácsok, praktikák továbbra is:

  • Pénzt soha ne utaljon előre tűzifa vásárlásakor!

  • A közösségi médiában megjelent hirdetések megbízhatóságát fokozottan kell ellenőrizni!

  • Vásároljon ismert kereskedőtől, erdőgazdálkodótól. Ellenőrizze EUTR azonosító számát, cégadatait a https://portal.nebih.gov.hu/eutr-kereso oldalon!

  • Nézze meg a Nébih fekete listáját: https://portal.nebih.gov.hu/jogszerutlen-hirdetesek-adatai. Tűzifát csak szállítójeggyel vegyen át.

  • Lerakodás előtt alaposan nézze meg a kiszállított fát.

A választáshoz megbízható segítség a Nébih Tűzifát Okosan! felülete, ahol számos regisztrált tűzifa kereskedő ajánlata elérhető: https://tuzifatokosan.nebih.gov.hu/kereses

(Forrás: Nébih. FVA, 2022. augusztus)


A pandémia alatt itthon is megnőtt a gyermekek online szexuális kizsákmányolása

Az internet egyik legsötétebb jelensége ellen csak nemzetközi összefogással lehet felvenni a harcot.

2021-ben drasztikusan megnőtt a gyermekek által saját magukról készített intim képekhez kapcsolódó visszaélések száma. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgálata, az Internet Hotline adatai szerint is megdöbbentőek a számok: a 2021-es bejelentések több mint 70 százaléka gyermekpornográfia kategóriában érkezett, de megháromszorozódott a kiskorúak védelmében érkező bejelentések száma is.

Az NMHH Internet Hotline-jához évente több ezer bejelentés érkezik: csak 2021-ben több mint 5500 megkeresést fogadtak.

Az internet egyik legsötétebb jelensége

Az IH az első pandémiás évben kiugróan sok gyermekpornográf tartalomról kapott bejelentést, de 2021-ben hatszor ennyi érkezett. A pandémiás időszak láthatóvá tette, hogy a gyermekek szexuális kizsákmányolását rögzítő tartalmak terjesztése az internet ma ismert egyik legsötétebb jelensége, olyan kihívás, amellyel szemben csak az egyre szorosabb nemzetközi együttműködés veheti fel a harcot.

A világ hotline-jai az INHOPE (International Association of Internet Hotlines) nevű nemzetközi szövetségben dolgoznak együtt, amely 1999 óta küzd a gyermekek szexuális kizsákmányolását rögzítő, illegális online tartalmak ellen.

Tavaly közel egymillió bejelentést kellett vizsgálni a világban.

(Forrás: NMHH. FVA, 2022. augusztus)


Trükközés a napelemekre felvehető állami támogatás kijátszására

Inverterhiány miatt csúszik a napelemes rendszerek kiépítése, amit sokan állami támogatással remélnek megvalósítani, de szorítja őket a határidő. Be is indult a trükközés, keringenek a vándorinverterek.

Elkezdett a szürkezónába csúszni a napelem-telepítések piaca, aminek a globális inverterhiány az oka. Az inverter az az eszköz, amely a tetőre szerelt napelemek egyenáramát váltóárammá alakítja. Egy napelemes rendszer akkor lesz teljesen kiépítve, amikor ezt is felszerelik, és ekkor jelentik készre, majd kapcsolják hálózatra, ez így szabályos.

Mostanában nagyon sokan szeretnének gyorsan napelemes rendszert kiépíteni – nem kis részben a rezsinövelés miatt –, lehetőleg kihasználva a Magyar Államkincstár által szervezett Otthonfelújítási programot, amelynek keretében a gyerekes családok a lakásfelújításuk számlával igazolt költségeinek a felét (legfeljebb 3 millió forintot) megtéríttethetik az állammal. Ennek azonban december 31-vel lejár a határideje.


A támogatást igénybe venni szándékozók viszont joggal tartanak attól hogy az inverterhiány miatt kifutnak a határidőből, és elkezdődtek az ügyeskedések. Egyre gyakoribb, hogy a rendszereket – szabálytalanul – anélkül jelentik készre, hogy be lenne szerelve az inverter, vagy felszerelik az invertert, készre jelentik, majd leszerelik, és viszik a következő házhoz, ahol ismét készre jelentik, leszerelik, és viszik egyre tovább. Így, bár a rendszerek valójában nincsenek készen csak papíron, de a számlák megvannak, és lehet igényelni a támogatást. Akár a kincstári ellenőrzést is ki lehet játszani, ha az érintettek megneszelik az ellenőrök érkezését, a vándorinvertert még időben vissza tudják vinni és felszerelni.

(FVA 2022. augusztus)


Piramisjáték-gyanús MLM-termék jelent meg Hyperverse néven

A magyarországi közösségi médiában az utóbbi időben egyre gyakrabban hirdetett HyperFund multi-level marketing (MLM) típusú üzletként működik, egyszintű, ún. unilevel struktúrát használva.

Az MLM-nél az új ügyfeleket beszervező részesedést kap azok befizetéseiből is, annak érdekében, hogy – akár 15 százalékos profitrátát ígérve másoknak – megsokszorozza saját bevételeit, fel kell építenie saját csapatát. A rendszer kulcseleme a tagság, amit a különféle mértékű belépési díjak megfizetésével lehet elérni. A csatlakozók a tagsági viszonyt a belépési összegekkel vásárolják meg, cserébe különféle jutalékokat, jóváírásokat kapnak.

Ez a szisztéma leginkább a piramisjátékokban terjedt el, amely mögött nincs valós gazdasági tevékenység, a rendszer egyetlen bevételét az új belépők befizetései adják. A tevékenység egyetlen célja, hogy minél több ember számára értékesítsék a termékeiket, illetve ezek a személyek is továbbértékesítsék a lehetőséget.

Gyanakvásra ad okot, ha a befizetési lehetőség is bonyolult feltételekhez kötött, így csak meghatározott kriptovalutákban lehetséges, s többszörös átváltások után jelenik meg az összeg az új belépő számára. Szintén gyanús, ha a kifizetés sem egyszerű, így olyan tokenek vásárlásával, többszöri átváltással lehet csak hozzáférni, ami feleslegesen bonyolulttá teszi a rendszert. Bizalmatlanságot szülhet az a tény is, ha egy vállalat letiltja a tagoknak a bemutató videók nyilvános terjesztését, s így azokat csak zárt, szűk körben lehet ismertetni.

Az MNB honlapján elérhető a jegybanki engedéllyel vagy regisztrációval rendelkező befektetési szolgáltatók listája.

(FVA 2022. augusztus)


Férfiaknak szánt, veszélyes étrend-kiegészítő

Súlyos egészségkárosodást is okozhat a GentleManus elnevezésű, férfiaknak szánt étrend-kiegészítő. Tiltott gyógyszer hatóanyagot tartalmaz, ezért a terméket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kivonta a forgalomból és visszahívta a fogyasztóktól.
A Perfect Play Kft. által üzemeltetett webáruházban végzett hatósági mintavételt a hivatal. Bár a próbavásárlás eredeti tárgya egy másik termék volt, végül a webáruház által ajándékba küldött étrend-kiegészítőről állapította meg az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, hogy szildenafil gyógyszerhatóanyagot tartalmaz, és a mért 58,34 milligramm mennyiség már terápiás dózisnak számít.

Gyógyszerhatóanyagot élelmiszerekben (amelynek az étrend-kiegészítők is minősülnek) tilos felhasználni, az kizárólag az engedélyezett, felügyelt módon előállított gyógyszereknél engedhető meg.
A termék fogyasztása a vásárlók számára komoly egészségkárosodási kockázatot jelent, ezért a hivatal minőségmegőrzési időre való tekintet nélkül azonnali hatállyal elrendelte, hogy a terméket vonják ki a forgalomból, és hívják vissza a fogyasztóktól. Az ügyben eljárás folyik, a hivatal a forgalmazóval szemben élelmiszer-ellenőrzési bírságot szab ki.

(Forrás Nébih, 2022. augusztus - FVA)


Mobilpiaci körkép
A legolcsóbb díjcsomagok drágultak, de többet is nyújtanak érte

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) négy szolgáltató (a Magyar Telekom, a Vodafone, a Yettel és Digi) kínálatának alakulását kísérte figyelemmel az idei év első félévében.

Az egyik meghatározó esemény volt a Telenor névváltoztatása Yettelre. A március 1-jén lezajlott váltást jelentős díjcsomagátalakítás kísérte: a szolgáltató hét új előfizetéses (postpaid) és két feltöltőkártyás (prepaid) díjcsomagot vezetett be. A Vodafone hat postpaid és egy prepaid csomagot vezetett ki, a Magyar Telekomnál pedig egy előfizetéses díjcsomag értékesítése zárult le. A Diginél a vizsgált félévben nem történt ilyen jellegű mozgás.

A Yettel kínálata a félév végére szinte teljesen megújult, egyetlen feltöltőkártyás díjcsomag (a Hello Kártyás Expressz) maradt meg a kínálatban. A teljes piac mintegy ötödét az új díjcsomagok tették ki. A szolgáltatók jellemzően az előfizetéses csomagok terén aktívabbak, ez jelenti a verseny elsődleges terepét.

Yettel és Vodafone: az ársáv legalja emelkedett

A Yettel és a Vodafone teljes kínálatát figyelembe véve az ársáv alja jól láthatóan, mintegy 500 forinttal emelkedett. A kínálat felső sávja ugyanakkor nem változott: mindkét szolgáltatónál 15 990 forint volt az időszak elején és végén is a legdrágább díjcsomag.

A kivezetett díjcsomagokhoz képest egyértelmű drágulás látszik mindkét szolgáltató árszabásában, de ezzel párhuzamosan nőtt a lebeszélhető percek száma és az elérhető adatmennyiség is. A Yettelnél a korábbi egyetlen korlátlan belföldi adatforgalmat nyújtó konstrukció helyett június végére már három ilyen díjcsomag is szerepelt a cég kínálatában.

A Yettel újabb kínálata az eddigiekhez képest jóval áttekinthetőbbé vált. Egyszerűsödött a csomagok elnevezése: megmaradtak a ruhaméreteket imitáló betűkódok és a prémium szolgáltatásokat jelző „hiper”-jelző, eltűnt azonban a célzott korcsoportot jelölő (Teen, Junior, Senior) elem.

A Vodafone lakossági mobildíjcsomagjait két almárkanév alatt (Go, illetve Red) kínálja. Utóbbiak korlátlan belföldi és uniós országba irányuló hívásidőt biztosítanak. Három új díjcsomag esetében érdemi változás a néven kívül nem történt. A konkurenciánál is meglévő, „magasabb ár, több szolgáltatás” elvét követi a Go Light és a Go Super díjcsomagok bevezetése.

Telekom, Digi és feltöltőkártyás csomagok: nincs változás

AA Magyar Telekom lakossági előfizetési rendszere alapvetően más stratégiát követ, mint a többi szolgáltatóé. Míg a versenytársaknál a díjcsomagokban meghatározott mennyiségű lebeszélhető percet (vagy SMS-t) és adatmennyiséget „csomagoltak össze”, addig a Telekom fogyasztói öt-ötféle hangcsomagot és adatcsomagot csaknem tetszőlegesen kombinálhatnak.

A Digi a többi nagy szolgáltatónál újabb versenyzőként jóval kisebb lefedettséggel bír és kínálata is jóval korlátozottabb a többieknél: kizárólag havidíjas szolgáltatást kínál, abból is mindössze kétfélét. Azokat ugyanakkor a konkurenciánál lényegesen alacsonyabb áron: mindössze 1500 forintért.

A feltöltőkártyás csomagok terén az azokat kínáló három szolgáltató csomagjai között nem mutatkozik olyan eltérés, amely különböző, utólag megvásárolt extrákkal ne lenne megszüntethető. A cégek jellemzően egy-egy postpaid díjcsomagot tartanak csak fenn. Változás ezekben csak a Yettel kínálatában történt, amely a névváltáshoz kapcsolódóan két új szolgáltatást vezetett be: a Yettel Feltöltőkártyás és Yettel Feltöltőkártyás Expressz néven.

(Forrás: NMHH 2022. augusztus)


Rákot okozhat a közismert babahintőpor

Leállítja babahintőporának gyártását a Johnson & Johnson. A céget több ezer ember perelte be, akik azt állítják, a termék rákot okozott náluk.

A Johnson & Johnson két évvel azután, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában beszüntette a talkumalapú babahintőporok értékesítését és gyártását, világszerte leállítja a forgalmazást. Áttérnek a kizárólag kukoricakeményítő-alapú babapúder portfólióra.

A cég több tízezer perrel néz szembe a fogyasztók részéről, akik azt állítják, hogy a talkumos termékeik, köztük a Johnson’s babahintőpor rákot okozott náluk.

Korábban a J&J önként visszahívott babapúdert, miután az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság nyomokban azbesztet talált a termékben. Akkor „óvatosságból” 33 ezer palack hintőport vontak ki a forgalomból.

A J&J fenntartja, hogy a talkumalapú babapúder nem okoz rákot. A termék leállítása csupán a termékportfólió optimalizálásáról szól. Szerintük ez az átállás segít egyszerűsíteni a termékkínálatukat és kielégíteni a fogyasztóik, ügyfeleik és a fejlődő globális trendek igényeit. A Johnson’s babapúdert 1894 óta értékesítik, és a cég családbarát imázsának szimbólumává vált.

(2022. augusztus)


Fogyasztási hitelek szabályainak frissítése

10-ből 6 fogyasztó szembesült pénzügyi nehézségekkel az unióban a járvány kezdete óta. A képviselők támogatják a fogyasztási hitelekre vonatkozó uniós szabályok frissítését, hogy védjék a fogyasztókat az új digitális buktatókkal és a nehéz gazdasági helyzettel szemben. A fogyasztási hitelek fogyasztási cikkek és szolgáltatások vásárlásához nyújtott kölcsönök. Gyakran használják autók, háztartási cikkek és készülékek, valamint utazások finanszírozására.

A jelenlegi EU-szabályok

A mostani uniós szabályok – a fogyasztási hitelekről szóló irányelv – célja az európaiak védelme és az EU fogyasztási hitelpiacának támogatása. A szabályok a 200 eurótól 75 000 euróig terjedő fogyasztási hitelekre vonatkoznak, és megkövetelik a hitelezőket, hogy nyújtsanak tájékoztatást annak érdekében, hogy a hitelfelvevők összehasonlíthassák ajánlataikat és megalapozott döntéseket hozhassanak. A fogyasztóknak 14 nap áll rendelkezésükre a hitelszerződéstől való elállásra, és a kölcsönt idő előtt visszafizethetik, ezzel is csökkentve a költségeket. A szabályokat 2008-ban fogadták el, és időszerű a frissítésük, hogy megfeleljenek a jelenlegi környezetnek.
A mostani szabályok nem védik kellően a túlzott eladósodásnak kitett fogyasztókat. Ráadásul a szabályok nincsenek harmonizálva a tagállamok között.

Új fogyasztási hitelszabályok

A javasolt szabályok szerint a fogyasztók felé közvetített hitelezői információknak átláthatóbbnak kell lenniük, és lehetővé kell tenni, hogy minden lényeges információ könnyen hozzáférhető legyen bármilyen eszközön, beleértve a mobiltelefont is.
A hitelreklámoknak nem szabad hitelfelvételre ösztönözniük az eladósodott fogyasztókat, és egyértelmű üzenetet kell tartalmazniuk arról, hogy a hitelfelvétel pénzbe kerül. A képviselők szerint az új szabályoknak 150 000 euróig terjedő hitelekre kell vonatkozniuk, és minden ország a helyi feltételek alapján dönti el a felső határt.
Szabályozni akarják az egyre gyakoribb folyószámlahiteleket és a hiteltúllépést.

(2022. augusztus - FVA)


A fatelepítés erősíti a vízbiztonságot, a hőhullámok ellen is véd

Nemcsak esztétikai értéket képviselnek a zöldfelületek, egyre több kutatás figyelmeztet rá, hogy városi fatelepítéssel részben orvosolhatnánk az olyan súlyos globális problémákat is, mint a vízhiány, a légszennyezettség és a szélsőséges hőhullámok. Sőt, az élő természet még a mentális egészségünkre is jó hatással van.
A természetalapú megoldások akár harmadát is biztosíthatnák az éghajlatváltozás mérséklésére 2030-ig kitűzött kibocsátás-csökkentési célszámoknak. Mindez idáig azonban kevés figyelem esett a különböző természetalapú megoldásokra, például a városi területek zöldítésére is. A természetalapú megoldások segíthetnek orvosolni korunk legtöbb globális problémáját, köztük az éghajlati válságot is.
Olyan átfogó megközelítésről van szó, ami a természetes ökoszisztémák erejét hívja segítségül egy fenntarthatóbb élet kialakításához. Városi környezetben elsősorban parkok, fák, zöld tetők és falak, valamint esőkertek formájában találkozhatunk velük, de idetartoznak az erdőségek, vizes élőhelyek megóvására, helyreállítására vonatkozó beavatkozások is.

Faültetéssel a modern társadalmak problémái ellen
Az egyre sűrűsödő hőhullámok hatására forró katlanná váltak városaink. Pedig faültetéssel enyhíthetők lennének az életminőségünket befolyásoló modern tényezők, melyek együtt járnak a nagyvárosi léttel. A fokozott hőstressz mellett a zaj, a természetes élővilág hiánya, a rossz levegő, a mozgáshiány mind hozzájárulhatnak számos légzőszervi, szív- és érrendszeri megbetegedés, valamint mentális zavar kialakulásához. Ezekre nyújthat megoldást az okos várostervezés, amely nagy parkokat, fás ligeteket, méhlegelőket, összetett ökoszisztémákat és zöld tetőket is magában foglal.
A dús növényzet a lehető leghatékonyabban hűsíti a betondzsungelt. A növények párologtatás útján hűtik a környezetüket, emellett pedig természetes árnyékot is adnak. Ráadásul nemcsak nekünk, hanem az állatoknak is menedéket, természetes élőhelyet kínálnak, ezáltal hozzájárulnak a biológiai sokszínűség fenntartásához.
A nagyobb zöldfelületek, parkok jelentősége is túlmutat a kikapcsolódáson: ezek mérséklik a villámárvizek és szélsőséges csapadékesemények hatását, segítik a vízgazdálkodást, valamint friss oxigént termelnek, tisztítják a levegőt és megkötik a szén-dioxidot is.

(Forrás: Chikansplanet, 2022. augusztus)


Több táboroztató becsapja a családokat

A nyári szünidő alatt sok szülő küldi táborba gyermekét, azonban nem mindegy, hogy milyen körülmények közé. Nagy a választék a napközis táboroktól az ottalvósokig, a programkínálatról már nem is beszélve. A tapasztalatok pedig legalább ilyen széles skálán mozognak.
A jelenlegi szabályozás szerint bárki, bárhol szervezhet tábort, ha maga a táborhely megfelel a feltételeknek. A fogyasztóvédelmi szakember azt ajánlja, hogy próbáljunk meg a közösségi oldalakon olyan szülőktől, gyerekektől informálódni, akik már részt vettek a programokon. Ki kell deríteni, valóban a beígért szolgáltatásokat nyújtja-e az adott tábor, vagy csak tetszetős nevekkel hirdetik a programokat, de valós szolgáltatás nincs mögötte.
Előfordult, hogy az ingyenesnek hirdetett programért a helyszínen mégis fizetni kellett. Az utaztató buszban pedig játékokat, édességet árultak a gyerekeknek sokszoros áron. Akadt olyan eset is, hogy mindezek ellenére túl kevés felnőtt kísérő vett részt a gyerekekkel a programokon, az utazáson.
Alapvető fontosságú, hogy biztonságban tudhassa mindenki a gyermekét. Amíg nem alkotják meg az alapvető jogszabályokat, szülőként próbáljunk nagyon körültekintőek lenni, kössünk írásban szerződést, igyekezzünk minél több információt beszerezni a táborról, táboroztatóról.

(2022. augusztus)


Így segítenek az online lehetőségek az utazásnál

A gyakran utazó, rutinos okostelefon-használók egy mobiltelefon segítségével elintézhetnek mindent, ami a nyaraláshoz szükséges: szállást foglalnak, repülőgép- vagy vonatjegyet vásárolnak vagy sorban állás nélkül szerzik be belépőjegyüket múzeumba, kiállításra, sporteseményre, színházba vagy a strandra.

Leghasznosabb tudnivalók.

Szállás

A szállásfoglalást legegyszerűbben interneten keresztül, online érdemes intézni. Sokszor a legkedvezőbb árajánlat nem is az adott hotel weblapján található, hanem akár egy akciós oldalon vagy kifejezetten az utazásra specializálódott portálokon.

Repülő

A légitársaságoknál nemcsak a reptéren lehet becsekkolni a járatokra, hanem előre, az interneten is elvégezhető a bejelentkezési folyamat, a beszállókártya pedig akár ki is nyomtatható. A legtöbb légitársaságnál elérhető applikáció segítségével elvégezhető az utasfelvétel is mobiltelefonról.

Vonat

A vonatjegy megvásárolható online – akár mobiltelefonról is – a belföldi vagy az átszállás nélkül elérhető külföldi célpontokra. Online vásárlás esetén a pénztári árhoz képest 10 százalék kedvezmény is igénybe vehető. Ha az utazás mégsem történik meg, a jegyár visszatérítése is megoldható online.

Belépőjegyek

Sok esetben az online jegyvásárlók a belépésnél előnyt élveznek. A múzeumok ráadásul online is sok lehetőséget nyújtanak. Hasznos lehet online jegyet vásárolni koncertre, színházba vagy akár sporteseményre is.

Evés, ivás, beszélgetés

A legtöbb étteremnél saját online foglalási rendszer működik, de akadnak olyan vendéglátóegységek, akik e-mail vagy közösségi médiás elérhetőséget adnak meg. Másik hasznos segítség – főleg külföldi utazás esetében – a fordító appok használata.

Fő a kikapcsolódás

A nyaralás alatt a legtöbben pihenni szeretnének. Ha a telefon a kezünkben van, óhatatlanul ránézünk az e-mailekre, a hírekre, de akár a közösségi média is megzavarhatja a nyugalmunkat. Ezeknél már indulás előtt kikapcsolhatjuk az értesítéseket, sőt egyes applikációkat le is lehet zárni.

(Forrás - NMHH 2022. augusztus)


WWF: Érthetetlen a tűzifarendelet

A frissen vágott fát nem is szabadna tűzifának hívni, mivel a hatékony égéshez 20 százalék nedvességtartalom kell, amit 1-2 év szárítással lehet csak elérni. A nem eléggé kiszárított fával való fűtés pedig csak tovább fogja súlyosbítani a fűtési szezon alatt tapasztalható rossz levegőminőséget. A lakossági energiahatékonysági programnak a hiánya most ütközik igazán ki, hiszen a kitermelt többletfa jelentős részével gyakorlatilag az utcát fűtjük.

A WWF Magyarország környezetvédő szervezet példátlanul kockázatos lépésnek tartja a fakitermelés fokozását.

A jó természeti állapotú erdőterületek:

• segítik a klímaváltozás hatásaival szembeni védekezést,
• csökkentik a villámárvizek kialakulásának kockázatát,
• szerepük van a táji vízmegtartásban,
• védenek a talajerózió ellen.

A fenntarthatatlan mértékű fakitermeléssel mindezek elvesztését kockáztatjuk, és a későbbi évtizedek erdőgazdálkodásának alapjait ássuk alá – figyelmeztetnek a szakemberek.

(2022. augusztus)


Nemcsak nekünk, hanem az állatoknak és a természetnek is ártanak a tűzijátékok

Augusztus végén az államalapítást ünnepelve itthon is durrogtatjuk a pirotechnikai különlegességeket, azonban érdemes észben tartani, hogy nem csak kutyáknak és más kisállatoknak ártunk ezzel, hanem bolygónknak és magunknak is. A tűzijátékok nagy múltra tekintenek vissza, és már az időszámításunk előtti második évszázadban is használták őket Kínában. A kezdeti petárdák bambusznádak voltak, amiket mindenféle anyaggal megtöltve tűzbe dobtak: a hő hatására hangos zajjal pukkantak szét, miután a növény üregeiben lévő levegő felhevült. A puskapor felfedezése után egyre látványosabb és hatékonyabb pirotechnikai eszközök születtek.

Magyarországon először a XV. század végén, Mátyás király és Aragóniai Beatrix esküvőjén láthattak először ilyet az emberek. Az új technikák azonban új anyagokat is jelentettek, melyek mai változatai már kifejezetten károsítják a környezetet.
A modern tűzijátékok gyakorlatilag kis rakéták. Ezeknek a vázába robbanékony vegyi anyagokat helyeznek: oxidálót, üzemanyagot, fémet tartalmazó színezőt és kötőanyagot. Ha ezt meggyújtjuk, az oxidáló és az üzemanyag vegyi reakcióba lépnek, és egyrészt magas hőt, másrészt gázt termelnek. A másik két alkotóelemnek köszönhetjük a színt és azt, hogy az egész egyben marad. A hagyományos tűzijátékokban faszén, kén és salétrom egyvelege, azaz puskapor található: amikor szikra éri a puskaport, a salétrom oxigénnel táplálja a tüzet, ami fenntartja a faszénből és kénből álló üzemanyag égését.

A modern változatokban a salétrom helyett perklorátokat használnak, amik központi klóratomhoz kapcsolódó, négy oxigénatomból álló vegyi anyagok. A perklorátok kifejezetten veszélyesek az emlősökre, beleértve az embereket is. Ennél is komolyabb gondot jelentenek a bámulatos színeket generáló nehézfémek. Hatásuk az eddigi tanulmányok alapján az emberekre és a környezetre is káros következményekkel járhat, ha túl sok gyülemlik fel belőlük a levegőben. A leggyakrabban használtak a stroncium a piroshoz, az alumínium a fehérhez, a réz a kékhez, a bárium a zöldhöz, a rubídium a lilához és a kadmium más színekhez.

Mivel a tűzijátékok gázt és füstöt termelnek, a levegő minőségét is rontják. A már említett nehézfémek és részecskék kíséretében kén-dioxid és nitrogénoxid kerül a levegőbe. Ezek belélegzése szív- és érrendszeri, valamint légzési problémákat és elváltozásokat eredményezhet. Emellett komoly veszélyt jelentenek az erdőkre is. Mivel a leggyakrabban kültéren vetik be a rakétákat, ha bármilyen hiba vagy elégtelen elővigyázatosság miatt érintkezésbe kerülnek növényekkel vagy más gyúlékony szerves anyagokkal, komoly katasztrófákat okozhatnak – főleg nagy szárazság vagy erős szél idején. A tűzijátékokat gyakran műanyagba csomagolják, a csomagolóanyagok bekerülhetnek a tengerekbe, tavakba, folyókba – például a Dunába is –, tovább roncsolva a bioszférát.

Hiába látványosak a tűzijátékok, a lehető legjobb alternatíva, ha egészségünk és a környezetünk érdekében lemondunk róluk. Természetesen nem ugyanazt a hatást keltik, de szennyező anyagok nélküli fényjátékot kínálnak például a lézershow-k.

(Forrás: Chikansplanet 2022 július - FVA)

Az eldurrogtatott milliárdokért kapott, környezet- és egészségkárosodáson, fény- és hangszennyezésen túl az omikron fertőzésveszélyével is számolni kell. A súlyosbodó járványhelyzet ellenére összegyűlő több tízezres tömeg optimális környezet az agresszív vírus terjedésének.
Míg július első hetében 4 663 volt Magyarországon a megbetegedés, július utolsó hetében már 21 840 főre emelkedett az új beazonosított fertőzött száma. (A koronavirus.gov.hu közzétett adatai alapján.)
A növekedés három hét alatt 4,7-szeres. 1 évvel ezelőtt, 2021. július utolsó hetének mozgóátlaga 55 új igazolt fertőzött volt – akkor még nem létezett a „nyárálló” omikron variáns. Idén, 2022. augusztus 10 – 17. között a fertőzöttek hétnapos mozgóátlaga 2 321 fő. Ez több mint 42-szerese az előző évinek.
(FVA, 2022. augusztus)


Védtelenek az iskolák a zsarolóvírusokkal szemben

Jövedelmező célpontok az oktatási intézmények ha zsarolóvírusról van szó, mivel általánosságban nincs erős kiberbiztonsági védelmük, és a birtokukban lévő személyes adatok aranybányát jelentenek.

Az oktatási intézményeket (alap- és középfok, felsőoktatás) egyre gyakrabban célozzák a zsarolók: 2021-ben 60%-uk szenvedett el ransomware-támadást, szemben a 2020-as 44%-kal. Az oktatási intézmények szembesültek a legmagasabb adattitkosítási rátával (73%) más szektorokkal összehasonlítva (65%) és a leghosszabb visszaállítási idővel. 7%-nak legalább 3 hónapra volt szüksége a helyreálláshoz, ez az arány közel duplája más szektorok átlagos idejének (4%).

Más szektorokkal összehasonlítva az oktatási intézmények jelentették a legnagyobb számban azt, hogy a zsarolóvírus támadások működési vagy üzleti téren hatással voltak rájuk. A felsőoktatásbeli válaszadók 97%-a, míg az alapfokú oktatásbeliek 94%-a mondta azt, hogy a támadások hatással volt a működési képességükre. A privát szektorbeli felsőoktatás válaszadóinak 96%-a, az alapfokú oktatásban pedig 92%-a számolt további üzleti és bevételi veszteségről.

Az oktatási intézmények csupán 2%-a szerezte vissza az összes titkosított adatát a váltságdíj kifizetését követően. Az iskolák a váltságdíj kifizetése után átlagosan a titkosított adatok 62%-át tudták visszaállítani. Különösen a felsőoktatási intézmények jelentették a leghosszabb helyreállítási időt a zsarolóvírus kapcsán. 40% azt mondta, hogy legalább egy hónap szükséges a helyreállításhoz (más szektoroknál 20%), 9% pedig 3-tól 6 hónapig terjedő időről számolt be.

Érdekes módon az oktatási intézmények számoltak be a legmagasabb kiberbiztosítási kifizetési arányról a zsarolóvírus kárigényeknél (felsőoktatás: 100%, alapfokú oktatás: 99%). Összességében viszont ebben az ágazatban az egyik legalacsonyabb a zsarolóvírusok elleni kiberbiztosítás aránya (78%, a többi ágazat 83%-ával szemben).

(2022. július)


Lemezrohadás miatt veszhet el az emberiség emlékezete

Elpusztíthatatlannak gondolták a CD-ket és a DVD-ket, de mostanra kiderült, hogy sokkal gyorsabban tönkremennek, mint akár a múlandónak gondolt papír. A probléma nemcsak a gyűjtőket érinti, de a könyvtárakat, közgyűjteményeket is.

A gyakorlatilag korlátlan kapacitású online tárhelyek korában távolinak tűnhet számunkra az az idő, amikor a papírra, szalagokra és kazettákra létrehozott, örökkévalóság számára megőrzendő alkotások CD és DVD lemezekre kerültek.

Pusztulnak az adathordozóink
A károsodás többféle módon jelentkezhet az adathordozón a kávéfoltnak tűnő, kis kiterjedésű elszíneződéstől az apró, tűszúrás-szerű lyukakon át a diszk teljes „elbronzosodásáig”.

Már Magyarországon is felismerték a problémát
Az adathordozókkal kapcsolatos probléma kihívás elé állítja a közgyűjtemények digitalizálásán dolgozó könyvtárakat, levéltárakat is. Az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) digitalizációs szakértői osztályán elmondták, a lemezek elöregedése nagyban megnehezíti az archiválási folyamatot.

A digitalizáláshoz szükséges eszközök mellett a klimatikus viszonyok is fontos szerepet játszanak az eljárás során. Az OSZK nyolcadik emeletén, mintegy ezer négyzetméteren terül el az idén átadott digitalizáló központ, ahol a tömeges archiválás mellett műtárgy-digitalizálást is végeznek.

Az OSZK közel 10 millió objektuma közt szerepelnek középkori kódexek, könyvek, időszaki kiadványok, kisnyomtatványok, térképek, fényképek, képeslapok, plakátok, gyászjelentések, hangfelvételek, kották, és mozgóképek is.

(2022. július)


A mobil előfizetési csomagok fejlődése

A mobilpiac többszereplős, a verseny a fogyasztói igényeknek megfelelő csomagok kialakítására sarkallja a szolgáltatókat.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendszeresen összesíti és elemzi a mobilszolgáltatók által negyedévente megküldött forgalmi adatokat. Az NMHH az elemzés során a három nagy szolgáltató azon 2015 negyedik és 2021 negyedik negyedéve közötti, hangszolgáltatást is tartalmazó, lakossági csomagjait elemezte, melyeknek volt olyan negyedéve, melyben minimum 1000 előfizetővel rendelkeztek.

Az új csomagok száma 2021-ben mindhárom szolgáltatónál jelentősen visszaesett. A régi előfizetők vagy váltanak, vagy megmaradnak régi csomagjaikban, melyeket a szolgáltatók általában nem szüntetnek meg, de nem ajánlják, vagy új ügyfeleknek nem értékesítik.

Ezt követően az emelkedéshez képest kevésbé meredeken, de csökkenni kezdett, majd három év után stagnált, és lassan elfogytak az előfizetők. Ez az élettartamot mutató görbe mindhárom nagy szolgáltatóra jellemző volt.

A hatóság a fogyasztói elvárások elemzésekor az egyes előfizetői csoportok számának változását vette alapul, azokét, akik az adott előfizetői csomagok felhasználói. Ezért negyedévente és szolgáltatónként összegyűjtötték a legfelkapottabb, vagyis legnagyobb havi ügyfélszám-növekedéssel bíró lakossági, postpaid, hangszolgáltatást tartalmazó csomagokat.

E csomagok szerződési feltételeit vizsgálva a leginkább szembeötlő változás a csomagba foglalt mobilinternet adatkeret egyre meredekebb növekedése. A vizsgált időszak elején, 2016 első felében a legdivatosabb csomagok 500 MB szabadon felhasználható adatkeretet tartalmaztak.

Ez 2016 végére 1 GB-ra növekedett. 2017-ben a 2 GB volt jellemző, 2018 és 2019-ben 2–5 GB, 2020-ban 3–5 GB, 2021-ben pedig a 100 GB vagy korlátlan mennyiséget jelentő internet. Ez a feltétel 2020-ig a legnépszerűbb csomagok egy részénél fennmaradt, és a nagyon magas adatkeretet vagy korlátlan internetet kínáló csomagok tették fölöslegessé az adattípusok (a hálózatsemlegesség szempontjából amúgy problematikus) megkülönböztetését.

A vizsgált időszakban leginkább az otthonon kívüli internetezésből adódó egyre nagyobb adatmennyiség iránti igény határozta meg a mobiltelefon előfizetési csomagok kínálatát.

(Forrás: NMHH 2022. július)


Karbon kibocsátás kalkulátor utasoknak
Milyen környezeti lábnyoma van az utazásomnak?

A környezettudatos fogyasztói döntések elősegítésére az ENSZ Nemzetközi Polgári Repülési Szervezete (ICAO) kiadta első - utasok számára készült - kibocsátás kalkulátorát, mely kiszámítja adott repülőterek közti utak repülés közbeni szén-dioxid kibocsátását, azaz annak környezeti lábnyomát.

Használata egyszerű, a felhasználóknak csupán alapadatokat szükséges megadni az út vonatkozásában (kiinduló repülőtér és célállomás). Utazás tervezésekor a kalkulátor hasznos lehet egyéni célra vagy cégek és szervezetek számára is.

A Technológiai és Ipari Minisztérium légiközlekedési hatósági szakterülete részt vesz nemzetközi szakmai szervezetek tevékenységében, amelyek a légiközlekedés környezetre gyakorolt hatásait vizsgálják. A területen cél, hogy új technológiákkal, üzemeltetési gyakorlatokkal, alternatív üzemanyagok használatával, illetve piaci ösztönzők révén növekedjen a hatékonyság, ugyanakkor a szektor környezetre gyakorolt káros hatásai pedig csökkenjenek, a légiközlekedés biztonsága legmagasabb szintjének sérelme nélkül.

A repülés során a kibocsátás nagymértékben függ az út pontos paramétereitől, például a gép típusától, a fel- és leszállások számától (közvetlen vagy csatlakozó járat), a gép telítettségétől és számos más tényezőtől. Az ICAO által készített kalkulátor egyedülálló módon széleskörű iparági adatokat használ és ezek alapján az adott utakra jellemző átlagértékeket mutat. Összehasonlításképpen lehetőség szerint érdemes ezen felül utánajárni alternatív közlekedési opciók kibocsátási adatainak is.

A kalkulátor elérhető

(Forrás: Közlekedési Hatóság 2022. július)


Adatvédelmi incidensek

A felhasználóneveket és jelszavakat érintő támadások száma 2021-ben 35 százalékkal, több mint kétmilliárdra nőtt, és a feltört adatok közel fele valamilyen formában tartalmazta a bejelentkezési adatokat.

A ForgeRock frissen kiadott jelentése szerint az Egyesült Államokban az adatvédelmi incidensek átlagos költsége 16 százalékkal, 9,5 millió dollárra emelkedett. A jogsértések 297 százalékos növekedése elsősorban az ellátási lánchoz és a harmadik fél beszállítóihoz kapcsolódó biztonsági problémák miatt következett be, és az összes jogsértés közel 25 százalékát teszi ki. A jelentés szerint a negyedik egymást követő évben a jogosulatlan hozzáférés volt a jogsértések vezető oka, amely folyamatosan növekszik, és 2021-ben az összes sérült adat 50 százalékát teszi ki.

Egyre kifinomultabbak azok a módszerek, amelyek a felhasználóneveket és jelszavakat veszik célba, hogy betörjenek a szervezetekbe. A vállalatoknak most minden eddiginél nagyobb szükségük van olyan digitális személyazonosság- és hozzáférés-kezelési megoldásokra, amelyek a felhasználói élmény veszélyeztetése nélkül erősítik a biztonsági helyzetüket.

A felhasználóneveket és jelszavakat érintő támadások száma 2021-ben 35 százalékkal, több mint kétmilliárdra nőtt, és a feltört adatok közel fele valamilyen formában tartalmazta a bejelentkezési adatokat. A ForgeRock azt is felfedezte, hogy a 2021-ben megsértett rekordok 60 százaléka tartalmazott vagy társadalombiztosítási számot, vagy születési dátumot, vagy mindkettőt, ez közel megduplázódott tavaly óta. Rámutat, hogy az alkalmazások és e-kereskedelmi oldalak a versenytársaktól való megkülönböztetésük érdekében a könnyed felhasználói élményre törekedve gyakran kihagyják a biztonsági funkciókat.

(2022. július)


Megtévesztően ígérhetett kedvezményeket ügyfeleinek a Telekom

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatot indított a Magyar Telekom ellen, amiért kampányában valószínűleg tisztességtelenül tájékoztatta a fogyasztókat a hűségidővel járó kedvezmények feltételeiről.

A vállalat kampányának üzenetei (pl. „50% kedvezményt kapsz mobilneted havidíjából 3 hónapon át, és még 30 GB mobil netet is díjmentesen belföldre 90 napra, ha 1 éves hűséget vállalsz mobil előfizetésedre a Telekom alkalmazásban”) azt a benyomást kelthették a fogyasztókban, hogy a meglévő előfizetői díjcsomagjukra vonatkozó, további egy évnyi hűségidő vállalásával igényelhetik az ígért kedvezményeket. A GVH ugyanakkor azt valószínűsíti, hogy egyes ügyfelek csak a meglévőtől eltérő feltételű, új díjcsomagra történő szerződéskötéssel válhattak jogosulttá a kedvezményekre. A Telekom kampánya így megtévesztő módon, tisztességtelenül befolyásolhatta a fogyasztók döntését.

A GVH eljárása a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul.

(Forrás: GVH 2022. július)


Elpusztíthatatlan az emelt díjas szolgáltatás

Az ún. "emelt díjas szolgáltatás" a 90-es évektől kezdve velünk van, noha a hírközlési területért felelős hatóság több ízben is próbálta szűkíteni az erre építő vállalkozások mozgásterét a nagy számú visszaélések miatt. A csalók újabb és újabb módszereket találnak, miközben a hatóság szélmalomharcra kényszerül.

Az „emelt díjas szolgáltatás” egy olyan szolgáltatás, ami magába foglalja a hívás díját és a kapott tartalomszolgáltatás árát is. Az emelt díjas szolgáltatásokra hamar rátelepültek a csalók, így az évek során a velük kapcsolatos panaszok száma is egyre nőtt, a kártalanításról pedig többnyire a távközlési szolgáltatók gondoskodtak.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) látókörében megjelent jogos előfizetői panaszok a 90-es évektől a 2010-es évek közepéig jellemzően a helyhez kötött analóg előfizetői hálózatokat érintő jogosulatlan hozzáférésből eredtek. Ezen visszaélések lehetőségét csak a technológiai fejlődés szorította ki.

A következő jelentős problémával a hatóság az emelt díjas szolgáltatások nyújtása során akkor szembesült, mikor megjelentek az okostelefonok, amelyek magukkal hozták az úgynevezett „felugró ablakokat”. A kellően vonzó vagy ijesztő reklámok alkalmasak voltak arra, hogy egyetlen kattintással, illetve gombnyomással elindítsanak egy folyamatot, amelynek végén a gyanútlan telefonhasználó olyan emelt díjas szolgáltatás előfizetője lett, amire véletlenül iratkozott fel.

Az ideiglenes intézkedésen túl átfogó vizsgálat is indult mindhárom mobiltelefon-szolgáltató vonatkozásában az emelt díjas szolgáltatások nyújtása során tanúsított szolgáltatói magatartások, valamint az észlelt, ismeretlen által elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének elkövetése miatt. A hatóság rendőrségi feljelentést is tett ez ügyben. A vizsgálat során a hatóság több súlyos jogszabálysértést, és egyes kötelezettségek elmulasztását állapította meg.

A megtévesztéssel elkövetett visszaélések miatti kártalanítás 2019-ben zárult le. Mindhárom mobiltelefon-szolgáltató kötelezettséget vállalt a károsult előfizetők teljes körének feltárására és kártalanítására.

A hatóság a következő emelt díjas szolgáltatással kapcsolatos eljárását 2021 szeptemberében a 4Voice Kft.-vel szemben indította, miután azt tapasztalta, hogy a cég honlapján közzétett pdf-formátumú emelt díjas nyilvántartása nem tette egyértelművé a kívánt szolgáltatás megnevezését. A 90-900 956 emelt díjas számon elérhető szolgáltatás részletes vizsgálata során derült ki, hogy az azonosítón olyan Interactive Voice Response (IVR) kvízjáték keretében folytatott nyereményjáték-akciókat szerveztek, melyek közismert kereskedelmi egység (Spar) és hírközlési szolgáltatók (Telekom, Telenor) nevével fémjelezve arról tájékoztatták az előfizetőt, hogy tárgynyereményben részesült.

A nyeremény átvételéhez fel kellett hívni a fenti számot és válaszolni kellett a kérdésekre. Ez kb. 10 percig tartott, ami percenként ezer forintba került a telefonálónak.

Ugyancsak visszaélésszerű azonosítóhasználatot észlelt a hatóság 2022 februárjában két olyan „IVR-nyereményjáték”-ra használt emelt díjas szám esetében, melyeknek az aktuális szolgáltatója szintén a 4Voice Kft., a számhasználó pedig a Calgo Kft. A hatóság a feltárt jogsértések miatt kötelezte a 4Voice Kft.-t a visszaélésszerű azonosítóhasználat során beszedett díjak visszatérítésére, valamint a jogsértő tevékenységének a honlapján történő közzétételére.

Az emelt díjas szolgáltatásokban már jelentős piaci változások tapasztalhatók. A legjelentősebb, hogy a mobilszolgáltatók kivezették az SMS-alapú emelt díjas szolgáltatásaikat, és az emelt díjas rövid számok használata is megszűnt. Ennek közvetett következménye, hogy egyre jelentősebb azoknak az emelt díjas szolgáltatásoknak a köre, melyeknél olyan hírközlési szolgáltató rendelkezik jogosultsággal az emelt díjas számok felett, aki a tartalomszolgáltatásait elsődlegesen nem is a saját, hanem más hírközlési szolgáltatók előfizetői részére kívánja nyújtani.

(2022. július)


Riasztás: bárkinek veszélyben lehet a bankkártyája

Mintegy 24 milliárd illegálisan megszerzett felhasználónév és jelszó van a kiberbűnözők birtokában, az internet sötét oldalán, a darkweben működő oldalakon a legkeresettebbek például a friss kártyaadatok, amelyeket a csalók nagy tételben vásárolnak meg, hogy a személyazonossággal visszaélve csaljanak.

Azokban az országokban, ahol Chip and PIN, más néven EMV biztonsági rendszert vezettek be, nehéz a bűnözőknek az adatokat klónozott kártyákká alakítani, ezért a leggyakrabban online használják a kártyát nem igénylő (CNP) támadásokhoz. A csalók gyakran luxuscikkeket vásárolnak az adatok segítségével vagy nagy mennyiségben vesznek ajándékutalványokat - ez is egy népszerű módja a jogellenesen szerzett pénzek tisztára mosásának.

Bár a szakértők szerint nehéz pontosan felmérni az így bekövetkezett károkat, a becslések szerint a világ legnagyobb alvilági piacterének üzemeltetői 358 millió dollárt kerestek így, majd "nyugdíjba mentek".

Az adathalászat a kiberbűnözők egyik legnépszerűbb lopási módszere. Gyakran arra ösztönzik áldozatukat, hogy kattintsanak egy linkre vagy nyissák meg a csatolmányt. Ezáltal a felhasználó egy adathalász oldalra juthat, ahol személyes és pénzügyi adatok megadására kérik. Az adathalászat 2022 első negyedévében minden eddiginél magasabb szintet ért el a statisztika szerint.

SMS-ben is ellophatják az adatait

Előfordulhat, hogy e-mail helyett egy kártékony sms-t kap az áldozat a hackertől, aki futárszolgálatnak, kormányhivatalnak vagy más megbízhatónak tűnő szervezetnek adja ki magát. A csalók fel is hívhatják az embereket, hogy megerősítsék, valóban megbízhatóak, és így próbálnak kártyaadatokat megszerezni. Az sms-ben történő adathalászattal (smishing) összefüggő esetek száma 2021-ben több mint kétszeresére nőtt az azt megelőző évhez képest, míg a hangalapú adathalászat (vishing) szintén jócskán megugrott.

A kiberbűnözők gyakran használnak kártevő szoftvereket is. Ezek közül néhány a billentyűleütéseket rögzíti - például amikor a kártyaadatokat gépelik be egy webshopban vagy banki oldalon. Más esetekben népszerű weboldalakat fertőznek meg és megvárják, hogy a felhasználók felkeressék azokat. Ezek a Drive-by-download típusú kártevő szoftverek azonnal települnek az eszközökre, amint valaki meglátogatja a fertőzött weboldalt. Az információtolvaj szoftverek pedig gyakran valódinak és megbízhatónak tűnő, de valójában rosszindulatú mobilalkalmazásokban is megtalálhatók.

Kártyaadatokat gyakran közvetlenül azoktól a vállalatoktól lopják el, amelyektől a felhasználó vásárol. A hackerek szempontjából ez egy költséghatékony módszer, mivel egyetlen támadással hatalmas adathalmazhoz juthatnak hozzá.

Veszélyes a nyilvános WI-FI-n keresztül létrejövő kapcsolódás. A felhasználó ugyanis még akkor sem lehet biztos abban, hogy a kapcsolat biztonságos, hogyha fizet érte, mivel a hackerek is használhatják a hozzáférést, hogy kémkedjenek az adatok után, miközben a felhasználó beírja azokat az eszközébe.

Tanácsok a felhasználóknak a károk elkerülésére

NE válaszoljon
a kéretlen levelekre, NE kattintson az abban lévő linkekre, NE nyissa meg az ilyen e-mailek csatolmányait!

NE használjanak nyilvános Wi-Fi hálózatot, különösen virtuális magánhálózat (VPN)  nélkül. Ha mégis muszáj csatlakoznia valakinek, ne csináljon semmi olyat a hálózaton, amihez kártyaadatokat kell megadni (például online vásárlás). Ne mentsék el a kártyaadatokat online vásárlás során, még akkor sem, ha ezzel időt takarítanának meg a későbbi tranzakciók esetében. Így csökkenthető annak az esélye, hogy megszerezzék a bankkártya adatokat, amennyiben az adott cég fiókját feltörik vagy megtámadják.

(2022. július)


Hány élete van egy napelemnek?

Sokan hiszik, hogy a napelemek használata nem jár semmilyen káros anyag kibocsátásával. Pedig a fotovoltaikus panelekhez felhasznált alumínium, ezüst, réz, poliszilícium és üveg előállításának eleve van környezeti hatása, ahogyan annak is, hogy az elemeket a gyárból a rendeltetési helyükre szállítják, felszerelik, karbantartják.

Mindezek azonban eltörpülnek amellett, amekkora problémát az elhasználódott napelemek sorsának rendezése okoz. A használhatatlanná váló panelek jövőképe pillanatnyilag elég zavaros.

Meddig is működik?
Az általános elképzelés szerint a panelek cseréje 30 évente esedékes. Ezt használjuk a gazdaságossági számításokhoz, a jövőre vonatkozó várakozások meghatározásához.

Ez az időtartam valójában nem ennyi. Hanem kevéssel vagy lényegesen kevesebb. Ebben egy csomó tényező játszik szerepet: az, hogy idő előrehaladtával valóban csökken a panelek hatékonysága, időközben új technológiák jelennek meg a piacon, vagy az előzetesen kalkuláltnál lényegesen magasabb meghibásodási arányok. Valójában a beépített panel nem húzza három évtizedig, hanem korábban vagy lényegesen hamarabb lecserélik. Ennél is nagyobb probléma azonban az, hogy – maradjunk egy meghibásodásnál – ilyenkor nem a javítás a járható út, hanem a csere – miközben az eredeti panel jó eséllyel a hulladékok között végzi.

Joggal merül föl a kérdés, hogy miért nem hasznosítják újra őket? A válasz azonban igen kiábrándító: egyszerűen nem éri meg, hiszen becslések szerint 10-30-szor többe kerül, mint a deponálásuk.

Egyre több cég innovatív fejlesztései irányulnak az elhasznált nappanelek visszanyerésére, amelyek révén folyamatosan nő az újrahasznosítási arány, ez azonban egyelőre csak csepp a tengerben. Az igazi változást az hozhatja el, ha a napelemek iránti igény robbanásszerű növekedése olyan magasságokba hajtja fel az alapanyagárakat, ami már vonzóbbá teszi a reciklált anyagokat.

A növekvő energiaszámla eleve utat nyit olyan technológiáknak, amelyek a korábbi, alacsonyabb szinteken nem tűntek rentábilisnak. A napelemek esetében azonban a felhajtóerőt legalább részben az egyes országok és üzleti szereplők megújulókra megfogalmazott céljai jelenti: az, hogy az energiamixből egyre nagyobb szeletet hasít ki magának a napenergia. És az a nap is eljöhet, amikor az elhasznált panelek újrahasznosításával nem csupán az ellátási lánc problémáin lehet úrrá lenni, hanem konkrét költségmegtakarítás is elérhető ezzel.

Intő jel, hogy ugyanebben az évben érheti el az évi 27 millió tonnát a napelemes hulladék mennyisége.

Miközben elégedetten hallgatjuk a megújulóknak szóló üdvrivalgást, nem feledkezhetünk meg a körforgásos gazdaság alappilléréről, a hulladékképződés kiiktatásáról. Zöldinnováció ma már kizárólag ennek jegyében lehet releváns és hiteles, olyan ötleteket juttatva el a megvalósulásig, mint például az elektromos autók leselejtezett akkumulátorainak tárolórendszerekben történő felhasználása.

(Forrás: chikansplanet 2022. július)


Tigris, oroszlán és zebraműhús-steak

Egzotikus állatok húsával tör be a globális piacra a Primeval Foods vállalat.
Kínálatában szerepel például gepárd-, gnú- vagy párduchús is. Az alapot adó fehérje azonban nem az állatokból származik, a cég sejttenyésztéssel hozza létre a termékeit.

A celluláris mezőgazdaság

A nagyüzemi állattenyésztésre épülő húsipar alternatívája lehet a termesztett húsokon alapuló iparág. A celluláris mezőgazdaság újítása, hogy növényi sejtkultúrákból hoz létre hústermékeket úgy, hogy nem pusztít el állatokat, így fenntartható fehérjeforrást biztosít.

Egy ideje termelnek vágásmentes marha-, sertés- vagy baromfifehérjéket szerte a világon, a Primeval Foods azonban egzotikusabb műhúsokat fejleszt, amelyek fogyasztása újszerű élményeket nyújthat.

Jelenleg szibériai tigriseken, leopárdokon, fekete párducokon, bengáli tigriseken, oroszlánokon és zebrán dolgoznak. A nagymacskák sejtjeit fogságban tartott állatokból, a zebra esetében pedig egy egzotikus húspiacról szerzik be. A sejtes mezőgazdaság a remények szerint megfelelő eszközt kínálhat majd a világ növekvő népességének táplálására, ami az előrejelzések szerint 2050-re eléri majd a 9 milliárd főt.

Kicsi a globális húsválaszték?

Az emberiség a mezőgazdasági forradalom óta egyetlen állatfajt sem háziasított. A vállalat ebből arra a következtetésre jutott, hogy a nemzetközi húspiacon hatalmas üzleti rés tátong.

A Primeval termékeivel először London és New York fine dining éttermeiben lehet találkozni. A vállalat terve azonban az, hogy hamarosan a szupermarketek polcaira is eljuttatják az ételkülönlegességeiket.

Egyre olcsóbb a műhús

Korábban írtunk róla, hogy egyre közelebb kerül a világ az ipari mennyiségben mesterségesen, laboratóriumi körülmények között gyártott húsokhoz.

Arról azonban egyelőre nincs információ, hogy mennyibe kerülhetnek majd az egzotikus állatok húsát másoló készítmények.

(2022. július)


Megszűnnek az ingyenes díjcsomagok, sokakat érint a változás

A magyar távközlési piacon is eltörlik a mobilszolgáltatók a nullás díjszabású szolgáltatásokat, amik eddig megtalálhatóak voltak a kínálatban.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közétett éves jelentés kitér az úgynevezett zero rate csomagokra is, ugyanis az Európai Unió Bírósága 2021. szeptemberében megváltoztatta a nullás díjszabású ajánlatokkal kapcsolatos jogértelmezést. Ennek értelmében azok a nullás díjszabású tarifaopciók, amelyek a különféle szolgáltatások adatforgalma között üzleti döntés alapján tesznek különbséget, önmagukban összeegyeztethetetlenek az uniós elvekkel.

A hatóságok még idén tavasszal levélben kértek információt a szolgáltatóktól az általuk alkalmazott nullás opciókról. A visszajelzések szerint pedig a legtöbbjük kínált ilyen csomagot, vagy kiegészítő opciót.

(2022. július)


Strand minősítések

2022-ben a Balatoni Szövetség 19. alkalommal hirdette meg a Kék Hullám Zászló strandminősítést.
A balatoni strandminősítő megmérettetésre az idén 45 strand üzemeltetője jelentkezett, közülük a legmagasabb pontszámot a vonyarcvashegyi Lido strand kapta, és 28 strand nyerte el a legjobbaknak járó, ötcsillagos Kék Hullám Zászlót - jelentette be a Balatoni Szövetség.

A minősítés során a bizottság vizsgálta a parkolási viszonyokat, a vizesblokkok állapotát, tisztaságát, a strand akadálymentesítésének szintjét (parkoló, járdák, vizesblokkok, vízbejutás lehetősége), a környezet állapotát (virágosítás, gyep állapota, meder állapota), a játszóterek minőségét, árnyékoltságát. Figyelembe vették a sportolási lehetőségeket, de a gyerekbarát szempontokra (pelenkázó, családi öltöző) is odafigyeltek. Vizsgálták a strandi vendéglátóhelyek kínálatát, fontosnak tartva a helyi termékek jelenlétét és az újra gondolt, vagy megújított étel-ital választékot.

A legtöbb pontszámot 2022-ben a Lido strand kapta Vonyarcvashegyen. Az indoklás szerint a sikerhez hozzájárult, hogy a strand rendelkezik nagy, ingyenes parkolóval, gyerekbarát szolgáltatásokat nyújt, valamint kulturált vendéglátóhelyek várják a vendégeket.

A legjobbaknak járó ötcsillagos Kék Hullám Zászlót 28 balatoni strand érdemelte ki, 14 strandra négycsillagos, 1 strandra háromcsillagos és 2 strandra egycsillagos zászlót tűzhetnek ki.

28 strand kapott öt csillagot:

Csopak Községi strand, Balatonmáriafürdő Központi strand, Zamárdi Nagy strand, Gyenesdiás Lido strand, Gyenesdiás Diási Játékstrand, Alsóörs Községi strand, Badacsonytomaj Badacsony strand, Zánka Községi strand, Balatonszárszó Központi strand, Szigliget Községi strand, Balatonfüred Kisfaludy strand, Balatonfüred Esterházy strand, Balatonberény Községi strand, Balatonakali Mandulavirág strand, Balatongyörök Községi strand, Balatonalmádi Wesselényi strand, Keszthely Városi strand, Keszthely Libás strand, Vonyarcvashegy Lido strand, Fonyód Panoráma strand, Balatonlelle Napfény strand, Ábrahámhegy Községi strand, Balatonföldvár Keleti strand, Révfülöp Napfény Camping strand, Balatonfűzfő Fövenyfürdő strand, Balatonfűzfő Tobruk strand, Balatonfenyves Központi strand, Balatonberény Berény Naturista strand.

Az idén újra meghirdették a Balaton Családbarát Strandja és a Balaton Legzöldebb Strandja különdíjakat. Az előbbit Alsóörs községi strandja, az utóbbit a gyenesdiási Diási Játék Strand nyerte el.

A sor végén 2 csillaggal a Balatonszemes Hullám utcai strand és a Balatonszemes Vigadó strand kullog.

A Balatoni Kör meghirdette a Balaton Gasztro-Strandja díjat, amit Balatongyörök községi strandja nyert el, ahol példamutatóan, egész évben üzemelnek minőségi kínálattal rendelkező vendéglátóhelyek. Az MTÜ idén először kiosztott különdíját Balatonberény községi strandja kapta kiemelkedő szerepléséért. A Balatoni Turizmus Szövetség különdíját a Balatonakali Mandulavirág Strand nyerte.

(Forrás: Balatoni Szövetség, 2022 július)


Már másnapra rendelhetünk hazai élelmiszereket

Alapjaiban változhat meg Magyarország legújabb online termelői piacának összetétele és színvonala. Törökbálinton adták át a Közért+ legkorszerűbb technológiával ellátott raktárát. A legalább 90 százalékban magyar élelmiszereket forgalmazó webshop akár már másnapra vállalja a rendelések kiszállítását Budapesten és vonzáskörzetében.

Az online vásárlás még mindig töredéke az offline-nak, de a következő tíz évben ez a piac a tízszeresére nőhet.

Honlapjukon több ezer, legalább 90 százalékban magyar élelmiszerből válogathatnak a vásárlók, ami a teljes piacon páratlan. Így biztosított, hogy a teljes nagybevásárlást egy helyen, csupán gombnyomásokkal bonyolítsák le a felhasználók. Egy 2018-as kutatás szerint az Európai Unióban 500 kilométer volt az átlag élelmiszerút, azaz minden élelmiszer ekkora utat tett meg a gazdaságoktól a családok asztaláig. Ez a szám Magyarországon még magasabb, de a Közért+ ezen is kíván változtatni.

A cég modellje éppen azért saját, mert hazai termékekre építenek, és ez nem teszi irreálisan drágává az ellátási folyamatot, így folyamatosan kedvező árakat tudnak biztosítani.

(2022. július)


Elindult a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

A július 1. és augusztus 20. között sorra kerülő hatósági ellenőrzés alkalmával fokozott figyelmet fordítanak a hűtési lánc fenntartásának és dokumentálásának vizsgálatára.

Fő ellenőrzési célterületek közé tartoznak a turisztikai szempontból kiemelt helyeken működő kereskedelmi és vendéglátó létesítmények. A fesztiválokon, vásárokon működő élelmiszer-vállalkozások, valamint a büfé-kocsik és a mozgó vendéglátás vizsgálatánál is kiemelt figyelmet kap az élelmiszerek megfelelő hőmérsékleten tartásának, és a vonatkozó dokumentáció vezetésének ellenőrzése.

A vendéglátásban ellenőrzésnek vetik alá a „repoharak” kezelését, továbbá a vásárlók tájékoztatását szolgáló kiírásokat, kiemelt figyelmet fordítva az allergén információk és a helyettesítő termékek megfelelő feltüntetésére. Hasonlóan fokozott figyelem irányul az ifjúsági és gyermektáborok étkeztetésére is.

Több kereskedelmi egységben is kivezették az egyszer használatos műanyagzacskók használatát, amit a vásárlók a saját, általuk vitt csomagolóanyagokkal pótolhatnak. Új elemként jelenik meg az ellenőrzések során az ezen ismeretlen higiéniai állapotú csomagolóanyagok által jelentett élelmiszerbiztonsági kockázat vizsgálata.

A zöldség-gyümölcs minőségellenőrzések alkalmával a szakemberek elsősorban a szezonális termékek származására, eredetére fordítanak fokozott figyelmet.

(Forrás Nébih, 2022. július)


Amikor a műanyag már a bőrünk alá is bekúszik

A kutatók először találtak műanyag mikroszemcséket az emberi vérben, ráadásul a vizsgált alanyok 80%-ánál kimutatható volt a szennyezés, tehát valószínűleg elég elterjedt jelenségről van szó. Bár a tudósok egyelőre nem tudják, pontosan milyen hatással is van a szervezetre, mégis aggasztónak tartják az eredményeket. A leggyakoribb vérben előforduló típus az italos palackok alapjául szolgáló PET műanyag, ezt követi az élelmiszerek csomagolásához használt polisztirén, majd a műanyagzacskóként ismert polietilén.
Mi történik a műanyagszemcsékkel, miután bekerültek a szervezetbe? Átjutnak-e vajon a vér-agy gáton? Bekerülhetnek az egyes szervekbe? Elég magas a koncentrációjuk ahhoz, hogy betegséget okozzanak? A tudósok ezeknek a kérdéseknek a megválaszolását sürgetik.
A phys.org tudományos-ismeretterjesztő oldalon megjelent másik kutatás szerint akár száznál is több mikroműanyag-szemcsét is lenyelhetünk egyetlen főétkezéskor, melyek a bútorszövetekből, szintetikus textíliákból és műanyag tárgyakból származnak. Egy átlagember évente akár 68.415 potenciálisan veszélyes műanyagrészecskét is lenyelhet, ami elképesztő számadat annak fényében, hogy az éti kagylókban fellelhető műanyagszemcsék száma példányonként átlagosan kettő. A kutatás jól példázza, hogy a mikorműanyagok szinte mindenhol megtalálhatók: még a házi porban is, a kozmetikumokban és a műszálas ruháinkban is.

Hogyan tehetünk a mikroműanyag-szennyezés ellen?
Mindenekelőtt kerüljük a műanyagba csomagolt termékeket és az eldobható használati tárgyakat. Nagy lépés, ha lebomló, újrahasználható árut veszünk, a piacra járunk vásárolni és saját szatyrot, befőttesüveget, dobozokat viszünk.
Vásárláskor törekedjünk rá, hogy jó minőségű, hosszú élettartamú tárgyakat válasszunk, amelyek javíthatók vagy természetes alapanyagból készültek.
Kerüljük az olyan kozmetikumokat, amelyek mikroműanyagokat tartalmaznak. Ugyanígy ne vásároljunk műszálas ruhákat, törölközőket, ágyneműket, vagy ha már megvettük őket, akkor mossuk őket kevesebbszer, rövidebb programon. Ezáltal kisebb súrlódás keletkezik és kevésbé fognak leszakadni róluk a mikroműanyag-szálak.

(Forrás: Chikansplanet, 2022. július)


Drágulást hozhat az extraprofitadó a távközlésben

A teljes magyar távközlési szektor csak az iparági különadókra mintegy 110 milliárd forintot fog befizetni az idén az államkasszába.

Minden harmadik forint az államnak

A hazai telekommunikációs szektor már a távközlési pótadó előtt is a vállalati arányokat meghaladva járult hozzá a közterhek viseléséhez, különös figyelemmel arra, hogy az adózott eredményeket vizsgálva a GKI adatai szerint a távközlés csupán a huszonkilencedik az ágazati nyereségesség alapján. Az iparágat sújtó adóterhek, például a távközlési különadó, a frekvenciahasználati jogosultságokért fizetett díjak, valamint az éves frekvenciadíjak a Yettel Magyarország Zrt. esetében a nettó árbevétel 27 százalékát tették ki. A távközlési pótadóval az iparági adóteher a Yettel esetében már eléri a nettó árbevétel 30 százalékát, azaz majd minden harmadik, az ügyfelek által megfizetett forint az államkasszába jut, és a 27 százalékos áfa még ezen felül értendő.

A Magyar Telekom és a Vodafone arról tájékoztatott, hogy egyelőre nem nyilatkoznak a távközlési szektorra is kivetett extraprofitadóról. A Magyar Telekom kiadott egy befektetői közleményt, amely szerint a vállalatcsoport az idén várhatóan 25 milliárd forint távközlési pótadót fizet majd. Az adót a működési költségek között tervezik elszámolni. Érik a drágulás A távközlési szektort érintő pótadó az alacsony árbevételi küszöbhatár miatt nagy terhet ró a kisebb cégekre is, és jelentősen megvághatja a nagyobbak nyereségét, így könnyen előfordulhat, hogy a szolgáltatók – élve az általános szerződési feltételekben meghatározott jogukkal – nagyobb díjemelésre kényszerülnek. Az egyoldalú áremelést a különadó mellett a magas infláció, az azt kísérő béremelkedés és a megnövekedett energiaárak is indokolhatják.

(2022. június)


Üres polcok és silány termékek várnak ránk?

Polchiányok és/vagy rosszabb minőségű termékek a boltokban. Ez lehet az eredménye az árstopos termékek körében annak a történelmi kísérletnek, amit Magyarország folytat az élelmiszerek esetében. Mindeközben a nem árstopos termékek ára drasztikusan emelkedik, valahová ugyanis be kell építeni a globális áremelkedést, a termelői, beszerzési árak megugrását, a béremelkedést, az energiaköltségek növekedését, illetve az elmúlt időszak két hazai intézkedését: a különadót és az árstopos termékeken elszenvedett veszteséget. Ma már olyan súlyos a helyzet, hogy nemcsak a kisboltok, hanem több multi beszerzési árát is elérte az árstopos eladási ár, ami újabb árfelhajtó hatást jelenthet a többi termék esetében (a veszteségszétosztás miatt). Az áremeléseket a fogyasztók egyre inkább érzik, ami miatt az olcsóbb termékeket keresik a vásárlók.

Májusban 10,7%-kal nőttek a fogyasztói árak, az élelmiszerek áremelkedése meghaladta a 18%-ot éves szinten. Ráadásul Magyarországon az egyik leggyorsabb a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedése az EU-ban, és nagyon úgy néz ki, hogy még nincs vége a drágulásnak. Mind a fő inflációs index, mind az élelmiszerinfláció még feljebb kapaszkodhat.

A multik mindent meg fognak fizettetni a fogyasztókkal, amit csak tudnak.

Az áremeléseknek egyre több korlátja van. Egyrészt az emberek kezdenek kifutni azokból az egyszeri juttatásokból (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj, fegyverpénz stb.), amelyekből könnyedén meg tudták venni a megdrágult termékeket az év első hónapjaiban, másrészt az áremelkedés olyan mértékűvé vált mostanra, amely már egyre több háztartás esetében reáljövedelem-csökkenést jelent. Ez pedig az olcsóbb termékek felé tereli a vásárlókat.

Ennek hatására a boltok polcain is változásokat látunk. A magas minőségű termékeknek egyre kisebb a polcigényük, míg az olcsóbb, adott esetben saját márkás vagy alacsonyabb minőségű termékekből több kerül a boltok polcaira. Ez már nemcsak az árstopos termékek körét érinti, hanem szinte mindegyiket.

Az egyik nagy cég egyre inkább külföldre viszi a Magyarországon gyártott jó minőségi, nálunk árstopos termékeit, hiszen ott jóval több pénzt kap értük.

Miután a kiskereskedelmi cégeknek az árstop mellett ki kell gazdálkodniuk a szektort sújtó, rekordmagas, most kivetett különadót is, így újabb nyomás alá kerülnek. A vállalatokat sújtó extra terhek (árstop, különadó, beszolgáltatás) a szektor korábban várt profitját közelíthetik. A kormány rendre hangsúlyozza, hogy nem engedi áthárítani a fogyasztókra a terheket, azonban könnyen lehet, hogy a folyamat már el is kezdődött.

Szép csendben emelnek, nem mondanak semmit az áthárításról… Menjen ki egy fogyasztóvédő, és állapítsa meg, hogy a különadó vagy a termelői és beszerzési árak miatt emeltek több ezer vagy tízezer termék árán. Nem fog menni neki, mert ezt nem is lehet megállapítani.

A vállalatokat sújtó extra terhek (árstop, különadó, beszolgáltatás) a szektor korábban várt profitját közelíthetik. A kormány rendre hangsúlyozza, hogy nem engedi áthárítani a fogyasztókra a terheket, azonban könnyen lehet, hogy a folyamat már el is kezdődött.

(2022. június)


Rosszul tervezett a Samsung

A Samsung túlbecsülhette az okostelefonok iránti globális keresletet, ugyanis rengeteg készüléke ragadt bent a forgalmazóknál. A TheElec szakportál úgy tudja, hogy 50 millió eszközről van szó, amelyek zöme a középkategóriás Galaxy A széria tagja.

A Samsung idén 270 millió okostelefont szeretett volna kiszállítani, az 50 milliós készlet pedig ennek a 18 százaléka. Normális esetben a készletek aránya nem lehetne több 10 százaléknál - olvasható a szakportálon.

A cég 334 milliós termelési célt tűzött ki maga elé 2022-re és januárban, illetve februárban meg is lett a 20-20 millió. Ezt vissza kellett fognia, májusra a volumen 10 millióra csökkent, amely válasz a nagy készletre és a csökkenő keresletre.

A tervezés olyan tényezők miatt csúszott félre, mint a háború, a magas nyersanyagárak és az újabb kínai járványzár.

A Gizchina szakportál szerint könnyen lehet, hogy a Samsung csak árengedményekkel tudja majd telefonjait értékesíteni. A megfizethető árú Samsung készülékek iránti gyenge kereslet arra is utalhat, hogy az ebben az árkategóriában telefonokat vásárlók fizetik meg a globális gazdasági helyzet árát. Ha a kisebb pénzű emberek váltanak is készüléket, akkor lehet, hogy a jobb ár-érték arányú kínai gyártók felé fordulnak.

A Samsung Galaxy A széria messze a legnépszerűbb készülékcsalád a cégnél, 2021-ben ezek adták az eladások több mint felét.

(2022. június)


Közel 15 milliárd felhasználói fiókot törhettek fel 2004 óta

Ez a biztosra vehető minimum szám.

A holland Surfshark VPN-szolgáltató becslése szerint 2004 óta összesen 14,9 milliárd felhasználói fiókot korrumpáltak, olyan adatokat kiszivárogtatva, mint amilyenek az e-mail címek, a jelszavak vagy az IP-címek. A társaság statisztikája alapján az elmúlt 18 évben az 2,3 milliárd amerikai profil volt érintett, amit Oroszország (2,2 milliárd), Kína (987 millió), Németország (427 millió) és Franciaország (395 millió) követ. Ebből kiderül, hogy mennyiségében és arányaiban is sokkal gyakrabban sérülnek az amerikai és orosz profilok, amelyek a világszerte elkövetett összes jogsértés 30 százalékában érintettek.

Ez azonban alig valamivel több, mint az egész Európát érintő jogsértések száma, ahol minden egyes felhasználónak átlagosan hatszor szivárogtatták ki online fiókadatait a fenti időszakban, vagyis az európaiak háromszor nagyobb valószínűséggel esnek ilyen akciók áldozatául, mint a világ többi lakosa az átlagokat tekintve. A kontinensen belül is tapasztalható, hogy az egyes országok kitettsége egyáltalán nem egyforma, főleg, hogy a Surfshark ide számítja a más összeállításokban saját jogán megjelenő Oroszországot is, ahol az összes európai jogsértés felét jegyzik.

A Surfshark adatai szerint Magyarország több mint 35 millió feltört fiókkal járul hozzá a statisztikához, és az éves növekedés mértéke ijesztő.

A világátlag egyébként 18 év alatt 191 incidens lenne minden 100 felhasználóra, miután hosszú ideig tartó csökkenés után ismét felerősödött az adatszivárgások üteme.

A szolgáltató folyamatosan követi a jogsértések számát, és oldalán havonta frissíti az adatokat. Az általa feldolgozott nyilvántartások szerint 2022 első negyedévében percenként 304 fiókot törtek fel világszerte, a jelenlegi negyedévben pedig ennél is 6,7 százalékkal többről számolnak be. A Surfshark célja, hogy szemléltesse a globális adatszivárgás terjedelmét és mértékét, az országok szerinti lebontást pedig a felhasználók mailcíme, helyadatai, IP-címe, telefonszámok vagy akár a felmerülő pénznem alapján készítik.

(2022. június)


A GVH vizsgálatot indított egy hazai étrendkiegészítő-termékcsalád reklámjai miatt

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatot indított a Challenge étrendkiegészítők forgalmazójával szemben, mert valószínűleg megtévesztően népszerűsíti a termékcsaládot többek között betegségek megelőzéséről és kezeléséről szóló ígéreteivel.

A Challenge étrendkiegészítőket forgalmazó Manker Beauty Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. vélhetően tisztességtelenül, az uniós ágazati szabályozást is megsértve népszerűsíti a termékcsaládot, illetve az ahhoz kötődő „Challenge életmódváltó rendszert”.

A Versenyhivatal gyanúja szerint a cég honlapja, közösségi oldalai, illetve a tulajdonos-ügyvezető Kasza Tibor közösségi oldalai jogsértő módon sugallják a termékekről, hogy azok alkalmasak lehetnek betegségek megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására (pl. „Csökkenti a szív és érrendszeri betegségeket, az érelmeszesedést és a daganatos megbetegedéseket”). Hasonlóan jogsértőek lehetnek a reklámok egyes, egészségre gyakorolt hatásokra vonatkozó állításai (pl. „Segít a fogyásban, és a súlytartásban is, megfelelő étrend mellett.”). A cég emellett vélhetően megalapozatlan, megtévesztő információkat közöl egyes termékek összetételéről is (pl. „cukormentes”, „mindenmentes”.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap.

(Forrás: GVH 2022. június)


A C típusú USB lesz az általános, közös töltő

Az Európai Parlament és a tagállamok megegyeztek, hogy a C típusú USB legyen a közös töltési szabvány a kis elektronikai eszközök esetében.

A különböző eszközökhöz tartozó eltérő töltők kényelmetlenséget okoznak a fogyasztók számára, és több tonna felesleges e-hulladékot termelnek. Környezetvédelmi céljai elérése és a költségek csökkentése érdekében az EU egyetlen közös töltőt fog bevezetni.

84% az Európai Bizottság 2019-es tanulmánya szerint azoknak a fogyasztóknak a százalékos aránya, akiknek az elmúlt két évben telefontöltőkkel kapcsolatos problémái voltak.

Az érintett eszközök

A jogszabály a mobiltelefonokra, táblagépekre, digitális fényképezőgépekre, fülhallgatókra, fejhallgatókra, kézi videojáték-konzolokra, hordozható hangszórókra, e-olvasókra, billentyűzetekre, egerekre, fülhallgatókra és a hordozható navigációs eszközökre vonatkozik. A laptopokat a törvény hatálybalépése után 40 hónappal kell a követelményekhez igazítani.

Alkalmazkodás az új követelményekhez

Az újabb technológiákkal való lépéstartás érdekében a Bizottság módosíthatja az irányelv hatályát, különösen, ha vezeték nélküli töltési megoldásokról van szó.

Új készülékhez nem kell új töltő

Az új törvény „leválasztja” az eszközöket a töltőkről, lehetővé téve, hogy a fogyasztók új eszközt töltővel vagy anélkül vásároljanak.

A Parlament több mint 10 éve szorgalmazza a hordozható készülékek közös töltőjét. Bár egyes vállalatok önkéntes kezdeményezései csökkentették a töltőtípusok számát, ezek nem voltak elegendőek az uniós e-hulladék csökkentésére vonatkozó célok teljesítéséhez.

 Az Európai Bizottság 2021 szeptemberében terjesztett elő javaslatot a közös töltőről. A Parlament és a tagállamok 2022. június 7-én ideiglenes megállapodásra jutottak a jogszabály végleges szövegéről. A hivatalos jóváhagyást követően, várhatóan nyár után, az uniós kormányoknak két évük lesz arra, hogy bevezessék a szabályokat a nemzeti jogba. A törvény nem vonatkozik a hatálybalépése előtt forgalomba hozott termékekre.

(2022. június)


A hírközlési ügyek pozitív tapasztalatai

A Budapesti Békéltető Testület beszámolója szerint tavaly egyszer sem kellett értesíteni a fogyasztóvédelmi hatóságot, ugyanis a telekommunikációs cégek egyre gyakrabban hajlandóak egyezséget kötni. Ez is segített abban, hogy az ügyfelek javára záruljon több, mint fele a tavalyi 300 elektronikus hírközlési tárgyú ügynek.

A legtöbb panaszt (144) a Vodafone-nal szemben nyújtották be, amit a Magyar Telekom (88), a Telenor, illetve Yettel (32), majd a UPC Magyarország (10) követtek. A Digivel szemben 4 panasz volt. Ezek leginkább a készülékkel kapcsolatos jótállási igényekre vonatkoztak, illetve az előfizetéssel kapcsolatos kérdésekre, leggyakrabban mobilszolgáltatásoknál. Az ügyfelek eltérő tájékoztatást kaptak a telefonos és személyes ügyfélszolgálatnál, nem megfelelő számlát kaptak vagy a számhordozás nem zajlott le rendesen – például már azelőtt lebonyolították, hogy erre szükség lett volna. Miután a Vodafone felvásárolta a UPC-t, 20 százalékkal nőtt meg a panaszok száma, és jellemzően a korábbitól eltérő, rosszabb minőségű szolgáltatásnyújtást emelték ki. A késedelmes hibaelhárítás, a modem- és set top boksz cserék és az elérhetetlen ügyfélszolgálat voltak a leggyakoribb problémák.

A Testület javaslatokat is megfogalmazott a szolgáltatóknak. A gondos, egységes panaszkezelés mellett kiemelten fontos, hogy értesítsék ügyfeleiket arról, mit intézhetnek az applikációkon keresztül. Hasonlóan előnyt jelentene, ha a számhordozás esetén pontos és alapos felvilágosítást nyújtanának a kötbér feltételeiről. Ezeken túl célszerű, ha széles körben elérhetetlenné tennék a jogsértő honlapokat, illetve a készülékekkel kapcsolatos jótállási ügyekben figyelembe vennék a szerviz véleményét.

(Forrás NMHH)


Magyar áldozata is van a pénzlopó mobilkártevőnek

Újabb a mit sem sejtő áldozatok megkopasztására szakosodott mobilos kártevőről számolt be az Avast biztonsági cég. Az SMSFactory emelt díjas SMS-ek küldésével és prémium telefonszámok hívogatásával próbál bevételt generálni a bűnöző fejlesztőjének.

A kártevő nem különösebben fejlett: ismeretlenek által üzemeltetett programboltokban népszerű appoknak vagy azok módosított változatainak nevezi magát, ezek telepítését követően pedig megpróbálja rávenni a mobilozókat egy további „frissítés" installációjára. Ez utóbbi tartalmazza a csalást ténylegesen elkövetni próbáló kódot. A terjesztésében eddig biztosan részt vett programboltok a Paidapkfree és az Apkmods nevekre hallgatnak. Az SMSFactory áldozatainak jókora része eddig Argentínából, Brazíliából, az Egyesült Államokból, Franciaországból, Oroszországból, Spanyolországból, Törökországból, és Ukrajnából került ki, azonban az Avast térképe szerint magyar áldozatok is vannak. Egyes verziói a telefonkönyv tartalmát is ellopják, az adatokat feltehetően a kártevő terjesztésére kívánja felhasználni a fejlesztője.

Amikor az SMSFactory felkerül egy készülékre, akkor azon először kikapcsoltatja a felhasználóval a Google Play Protect szolgáltatást, hogy ezzel kerülje el a lebukást. Ezt követően különféle engedélyeket kér különösen hívásokkal, SMS-ezéssel és a címjegyzék kezelésével összefüggésben. A trójai legújabb variánsa a telepítését követően ugyan bekerül az Android alkalmazáslistájába, de ott név és ikon nélkül jelenik meg. Eközben pedig a háttérben egyebek mellett az alábbiakra képes:

vezérlőszerverrel történő kommunikáció

parancsok fogadása a vezérlőszerverről

adatok kiszivárogtatása

emelt díjas SMS-ek küldése

emelt díjas hívások kezdeményezése

megjelenő értesítések kémlelése.

Az efféle kártevők elkerülésének és leszerelésének két egyszerű módja is van: egyrészt csak közismert és megbízható áruházakból szabad mobilappokat letölteni, másrészt pedig a mobilszolgáltatók ügyfélszolgálatán is kérhető az emelt díjas SMS-ezés vagy hívás letiltása.

(2022. június)


Eurót akarnak a magyarok

Az euróval még nem rendelkező, régiós országok állampolgárai közül a magyarok kiemelkedő mértékben támogatják a közös európai deviza bevezetését.

Az Európai Bizottság közzétette az euró bevezetéséről készített Eurobarométer gyorsfelmérését, melyet minden évben elvégez azokban a tagállamokban, amelyek még nem tértek át a közös valutára. A felmérés Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Svédországban készült.

Az eredmények azt mutatják, hogy az euró bevezetése széles körű támogatottságot élvez a megkérdezettek körében: átlagosan a válaszadók 60%-a látná szívesen, ha hazája belépne az euróövezetbe.

AZ EURÓRA TÖRTÉNŐ ÁTÁLLÁST TÁMOGATÓK ARÁNYA MAGYARORSZÁGON (69%), Svédországban (45%), Bulgáriában (44%) és Csehországban (44%).

A magyarországi adatok azt jelzik, hogy a közös valuta bevezetését támogatók aránya (69%) nem változott, míg az euró bevezetését ellenző magyar válaszadók aránya 26%-ról 28%-ra nőtt 2021 és 2022 között.

(2022. június)


Netes átverések - ne dőljön be nekik

A kiberbűnözők és csalók ma már rengeteg módszerrel vadásznak a hiszékeny internetezőkre. Vannak trükkjeik, melyeket a legtöbben már ismerünk, de állandóan frissülő eszköztáruk bizonyos elemeiről a magyarok többsége még nem is igazán hallott.

A 10 leggyakoribb netes átverés

Barátság, kellemetlen extrákkal

A hamis barát módszere is a kamuszeretőjéhez hasonlóan működik. Egy online felületen megismerkedünk valakivel, aki néhány üzenetváltás után a "barátjaként" kezd el hivatkozni ránk, majd röviddel ezután anyagi segítséget kér. Legyen szó a lánya műtétjéről, vagy egy komoly adósságról, a közös pont, hogy viszonylag magas, de kigazdálkodható pénzösszegről van szó.

A műtét ára, vagy az adósság aztán persze egyre nő, amíg csak az áldozat hajlandó finanszírozni azt. Az áldozattá válás elkerülésének módszere ugyanaz, mint a kamuszerető esetében. Soha ne küldjünk pénzt olyannak, akit nem ismerünk és ha az oldal, amin ismerkedtünk lehetőséget ad rá, jelentsük a csalót annak adminisztrátorai felé.

A barátbőrbe bújt facebook-farkas

Bevált trükk az is, hogy egy rég nem látott ismerősünk nevében írnak ránk a Facebookon, egy olyan profilról, ami egyébként már az ismerősünk is, és így kérnek anyagi segítséget. Ha ilyen történik, ismerősünk Facebook profilját jó eséllyel egy szélhámos vette át és ő próbál belőlünk pénzt kicsalni.

Az egyetlen módszer, hogy megbizonyosodjunk róla, hogy a pénzt valóban bajbajutott régi barátunknak küldjük, hogy felvesszük vele a kapcsolatot telefonon, vagy akár személyesen. Akit ismerünk annyira jól, hogy kisegítsük egy nagyobb pénzösszeggel, azzal annyira is vagyunk jóban, hogy átbeszéljük vele a kérdést, mielőtt pénzt küldenénk neki.

Távol élő "unokák" panaszai

A módszer lényege, hogy idős, jellemzően egyedül élő embereket hívnak fel a bajba jutott "unokájuk" nevében. A történet sokféle lehet, szólhat arról, hogy börtönbe kerültek és nincs, aki kifizesse utánuk az óvadékot, lehet a középpontjában drága kórházi kezelés és a szülők által jóvá nem hagyott menyegző finanszírozása is.

Valójában persze jó eséllyel nem az unokánk, hanem egy csaló van a vonal túloldalán. Mielőtt bármit is tennénk, érdemes egy helyzetben elérnünk valamilyen módon az unokánkat, vagy ha az elérhetőségük sincs meg, legalább a szüleiket, hogy utánajárjunk, mi igaz a drámai sztoriból. Jó eséllyel ugyanis csak átverésről van szó.

Az afrikai hercegek dollármilliós vagyonai

Ezen csalást e-mailben követik el, amit látszólag kimondottan a címzettnek küldenek, a valóságban azonban rengetegen megkapják, ugyanebben a formában. A történet lényege, hogy valaki egy távoli (jellemzően afrikai) országban dollármilliós vagyonon ül, és a címzett segítségére van szüksége (adókra, vagy vesztegetésekre küldött pénz formájában), hogy kijuttassa a pénzt az országból, amiért cserébe a mesés vagyon egy része az ígéret szerint a - valójában becsapni kívánt - címzett markát ütheti. Gyakran ráadásul nem is átutalást kérnek, hanem a bankkártya-adatainkat próbálják meg kicsalni.

Ha az áldozat utal a szélhámosnak, általában ez az átverés is spirálként gyűrűzik tovább. A csaló sorra hozakodik elő az ügyvédi költségekkel, a vesztegetések költségeivel és az egyéb ravasz jogcímeken kicsalni próbált összegekkel. Az ilyen üzeneteket küldő e-mail címét azonnal blokkoljuk és lehetőség szerint jelentsük "phisihing", azaz adathalászat kísérlete miatt.

A magányos szívekre vadászó kamuszerető

A kamuszerető módszere, hogy jellemzően egy idegen országban megbízható hátterű férfinak adják ki magukat. Ezek a netes "ismerősök" jellemzően néhány üzenetváltás után szerelmet vallanak és akár már áldozatuk kezét is megkérik. Gyakori módszerük, hogy azt állítják, szeretnének találkozni a csőbe húzott nővel, de utazási korlátozások, vagy valami más meggátolja őket ebben. Ezért ahhoz, hogy meglátogassák, akár feleségül vegyék állítólagos szerelmüket, szükségük van annak anyagi segítségére, hogy egy ügyvéden keresztül kijátsszák a párt egymástól elszakító rendszert.

A kamuszerető folyton újabb és újabb átutalásokat kér áldozatától, amíg az ki nem fut pénzéből, vagy rá nem jön a turpisságra. A pénzt a csaló mindig sürgős problémák megoldására kéri és gyakran emlékezteti az átvert félt, hogy családjának és ismerőseinek semmiképp ne szóljon kapcsolatukról, vagy a pénzügyi segítségről.

A szerelmi ajánlattal operáló csalók nagy erőssége, hogy érzelmileg függővé teszik áldozatukat, de ha hideg fejjel próbálunk hozzáállni a netes ismerkedéshez, könnyen kiszűrhetőek a szélhámosok. Ha egy online kapcsolat túl gyorsan fordul ismerkedésből "szerelembe", jó okunk lehet gyanakodni. A legfontosabb persze, hogy ne utaljunk pénzt senkinek, akit nem ismerünk személyesen és akinél nem tudnánk utánamenni sem a pénzünknek.

A sosem volt nyereményjáték nyereménye

A jellemzően szintén e-mailekben folyó csalás alapja, hogy a címzett egy nagyszabású (sok esetben nemzetközi) nyereményjáték nyerteseként egy kisebb vagyonra tett szert. Az egyetlen feladata pedig, hogy "személyazonosságának megerősítésére" megadja bankkártya adatait, vagy hogy fedezze a vámköltséget a tengeren túlról jövő nyeremény után. A bankkártyaadatainkat, vagy átutalást kérő nyereményjátékok minden esetben átverések. A trükkön egyébként eleve nem nehéz átlátni. Ha nem vettünk részt az adott nyereményjátékon, nyilván nem is nyerhettünk rajta. A megoldás pedig itt is a cím blokkolása és jelentése.

A termék, amit ezzel a képpel már eladtak

Ha gyanúsan olcsón találunk valamit a Facebookon, vagy épp valamelyik online piactéren, az mindig gyanakvásra ad okot. De különösen igaz ez, ha az adott termék egy eldugott vidéki faluban található. Ez ugyanis jó módszer arra, hogy vevőként belemenjünk a postával, vagy csomagküldővel történő átvételre. Ha pedig felvesszük a kapcsolatot az eladóval és az élből el is utasítja a személyes átvételt, a csomagot pedig csakis előre utalással postázza, jó eséllyel csőbe akarnak húzni.

Árulkodó jel lehet az is, ha megnézzük a termékről készült képeket, esetleg rákeresünk az általunk vásárolni kívánt cuccra egy nagyobb nemzetközi online aukciós portálon. Az ilyen csalók ugyanis gyakran a német, vagy angol felületeken található hirdetésekből lopott képekkel "illusztrálják" a soha a birtokukban nem lévő használt árut.

Befektetés, amin valaki nyer, de azok nem mi leszünk

A befektetési csalások gyakorlatilag bármilyen felületen szembejöhetnek, pop-up hirdetésektől kezdve a Facebook csoportokig. A közös tulajdonságuk, hogy jellemzően valamilyen belső forrásból származó, kevesek által ismert tippre hivatkozva ígérnek, gyanúsan gyors megtérülést és magas nyereséget.

A szélhámosok a befektetésekkel kapcsolatos átverések esetén is többféle stratégiát alkalmaznak a naiv áldozatuk bizalmának - és pénzének - elnyeréséhez Ha nem lehúzásról van szó, akkor vélhetően az úgynevezett Ponzi-rendszeren alapuló piramisjátékba próbálnak belerángatni, aminek lényege, hogy az új befektetőket a korábbiak pénzéből ki. Ez a rendszer pedig értelemszerűen nagyon gyenge lábakon áll.

Gyakori még az úgynevezett "pump and numb részvénycsalás" is. Ennek lényege, hogy a laikus internetezők körében olyan információkat közölnek egyes részvényeiről, ami miatt a becsapott emberek azt feltételezik, rövid időn belül emelkedni fognak a cég részvényei.

(2022. június)


Megelőzhető kampány az Élelmiszerbiztonsági Világnap alkalmából

A helyes élelmiszer-kezelési szabályoknak a mindennapjaink gyakorlatává kell válniuk.

Az élelmiszer-eredetű megbetegedések 70%-a a háztartásokban történik, az élelmiszerek helytelen kezelése vagy tárolása miatt. Erre hívja fel a figyelmet az Élelmiszerbiztonsági Világnap alkalmából indított társadalmi célú kampányában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A társadalmi célú kampány 2022. május 30-án indult és június 7-ig tart, középpontjában a hivatal három videója áll. A „Neked miért fontos?” kisfilm elgondolkodásra, a saját érintettségünkkel való szembenézésre ösztönöz. A másik két animáció pedig a helyes élelmiszer-kezelés, a -tárolás és a megelőzés, vagyis az élelmiszer-eredetű megbetegedések elkerülésének legfőbb lépéseit mutatja be.

A kampány részeként a FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) üzeneteit, a Nébih saját élelmiszerbiztonsági tanácsait, valamint egy, a középiskolás korosztálynak szóló, élelmiszerbiztonság témakörével foglalkozó tananyagot is megismerhetnek az érdeklődők.

További információ

(2022. június - FVA)


Vegye át gyógyszerét bármelyik európai gyógyszertárban!

Észtország és Finnország polgárainak már lehetőségük van arra, hogy nyomtatott recept nélkül, a nyelvi korlátok nehézségei nélkül vásároljanak gyógyszereket.

A határokon átnyúló e-recept és e-szolgáltatás rendszer teszi lehetővé, hogy az európaiak kiválthassák az orvosuk által felírt gyógyszereket egy másik tagállam gyógyszertárában. A gyógyszerész a beteg elektronikus személyi igazolványának segítségével belép az e-recept platformra (felhőbe), ellenőrzi, hogy melyik készítményt írták fel, majd ki tudja adni a vásárlónak.

Az e-recept az európai egészségügyi digitális szolgáltatási infrastruktúrára támaszkodik, egy olyan hálózatra, amely lehetővé teszi a polgárok számára az ellátás folyamatosságát, miközben Európa-szerte utaznak.

Első lépésben két határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatást vezetnek be: az e-receptet és az e-kártalanítást. Az első országok, amelyek megkezdték az e-recept és az e-kártalanítás működtetését: Észtország, Finnország, Horvátország és Portugália. A többi európai ország fokozatosan csatlakozik a rendszerhez a következő néhány évben.

A határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatások jövője Európa-szerte a mobiltelefonos roaminghoz hasonló lesz. Az orvosi adatok és a receptek követni fogják a külföldre utazó betegeket, hogy garantálják az ellátás teljes folyamatosságát és a jobb minőségű kezelést.

(2022. június - FVA)


Véget ér a trükközés a boltokban az akciózással

A boltok akciózását szigorítja egy új uniós és magyar jogszabály, amely május 28-án lépett életbe.

 

Ennek értelmében az akció meghirdetésekor, az árcsökkentés bejelentésekor forintban ismertetni kell a korábbi árat, ez pedig az akció indulása előtti 30 napos időszak legalacsonyabb ára. Így a kereskedő nem tudja megtenni, hogy az akció előtt megemeli az árat, majd lecsökkenti, ezzel megtévesztve a vásárlót. Amennyiben az akciós terméknek nincs 30 napos múltja, akkor az akciózás előtti 15 napon érvényes legalacsonyabb árat kell feltüntetni.

Az akciós sorozatokra is van megoldása az új szabályozásnak. Ha egy kereskedő 10 százalékos árengedménnyel nyitja az akciót, majd egy újabb 10, majd még egy 10 százalékos akciót hirdet, akkor az első árcsökkentés előtti árat is meg kell mutatnia a vásárlóknak.

A boltosok hirdethetnek általános akciót, például sportcipőkre, konyhai eszközökre úgy, hogy „mostantól vagy az adott napon minden sportcipő vagy edény 30 százalékkal olcsóbb”, ugyanakkor az érintett termékeknél külön-külön be kell mutatni a korábbi árat.

 Az új szabályok viszont megint nem terjednek ki a szolgáltatásokra, a digitális tartalomra és a digitális szolgáltatásokra.
A szabályokat a széles körben elérhető kuponokkal akciózott termékeknél is alkalmazni kell, a kuponos ár mellett a kupon nélküli árat is fel kell tüntetni. Ha viszont személyre szabott akcióról van szó - például egyedi voucherről, törzsvásárlói kedvezményről, szóval széles körben nem meghirdetett kedvezményekről - akkor nem kell.

A kormány kiadott egy árképzési és árkommunikációs útmutatót.

Black Friday

Teljesen megváltozhatnak az akciózási gyakorlatok
Az ágazati visszajelzések megoszlanak: egyes webes kereskedők szerint piactisztító, piacszabályozó szerepe lesz az új szabályozásnak, mások szerint ez jelentős adminisztratív terhet ró a társaságokra. Annak is nehéz, aki teljes mértékben jogkövető volt, és az is akar maradni.

A webshopoknál most elsődlegesen a széles körben elérhető kuponok kezelése jelenti az új kihívást. Azok aktiválása után a kuponos ár lesz a harmincnapos időszak legalacsonyabb ára, amihez később mindent viszonyítani kell. Ezt az árat viszont a kereskedők nem feltétlenül árazták be a termékhez, s ezt sokkal nehezebb lesz lekövetni, mint a normál áringadozásokat. A normál áringadozásokat pedig a webshopok eddig is követték.

A szabálymódosítás a személyre szabott kedvezményekre sem vonatkozik, ilyenek a törzsvásárlói rendszerek, a hűségpontok, és nem vonatkozik az RRP-hez (ajánlott kiskereskedelmi árhoz) viszonyított árakra sem.

(2022. május)


Egyre szennyezettebbek a gyümölcsök és a zöldségek Európában

A friss zöldség és gyümölcsáruk egyre nagyobb részében találnak veszélyes növényvédőszereket. Ez egy 9 éven át tartó kutatás eredményéből derült ki. A Pesticide Action Network nevű szervezet közel százezer mintát vizsgált meg. A káros szerek aránya ez idő alatt 53 százalékkal emelkedett. Leginkább a szeder, a barack, az eper, a cseresznye, a zeller és a kelkáposzta számít szennyezettnek.
"Egyre többször találunk többféle növényvédőszert egy gyümölcsben. Ezt koktél-effektusnak nevezzük. Az egyik növényvédőszernek van egyfajta hatása, de ha ehhez hozzáadunk egy másikat, akkor ez a két vegyszer kölcsönhatásba léphet egymással. Így olyan hatások jöhetnek létre, amelyeket még nem ismerünk” – mondta az üggyel foglalkozó szervezet szakértője.
A tanulmány szerzői szerint az uniós tagállamok nem tartatják be a növényvédőszerekre vonatkozó szabályokat, és lazán kezelik a fogyasztóvédelmet. Ez teljesen ellentétes az uniós mezőgazdasági és élelmiszeripari program ajánlásaival.

Az Európai Bizottság nem kommentálta a kutatás eredményét, de szerintük az uniós élelmiszerbiztonsági hatóságok vizsgálata épp ellentétes eredménnyel zárult. Szerintük a 2011 és 2020 között vizsgált minták kétharmada teljesen mentes volt a vegyi anyagoktól. Ez jelentős javulás 2011-hez képest. Korábban aktivisták azt kérték az Uniótól, hogy 2030-ig tiltsa be az 55 legveszélyesebb növényvédőszert.

Tiltakoznak a szakmai szervezetek

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet megdöbbenéssel olvasta, hogy az európai, illetve a magyar gyümölcsök káros növényvédő szerekkel, vegyszerekkel szennyezettek. A valóság szerintük az, hogy az EU növényvédelmi előírásai a legszigorúbbak, a fogyasztóknak nincs okuk félelemre.

A civilek félrevezetik a fogyasztót?

A zöldségek, gyümölcsök rost-, vitamin-, ásványianyag-, antioxidáns és egyéb bioaktív hatóanyag-tartalmának az emberi egészségre kifejtett nagyon pozitív hatásai összemérhetetlenül magasabbak, mint amennyi esetlegesen a megtermelésükkel járó anyaghasználat számlájára negatív hatásként írható. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a védelem hiányában megfertőződött növényeken megjelennek a fertőzést okozó patogén gombák, melyek másodlagos anyagcseretermékei az emberekre és állatokra nézve is nagyon veszélyes toxinok. Ezek sokkal veszélyesebbek az egészségünkre, mint a kifogásolt anyagok.

Mindezek fényében a NAK és a FruitVeB nem tudja elfogadni az alaptalan, szakmaiatlan, túlzó és általánosító kijelentéseket.

(2022. május)


Változnak a magyarok netes vásárlási szokásai

Megváltozott az online szolgáltatások piaca, a vevők óvatosabban döntenek, egyre többen csak az utolsó pillanatban vásárolnak, és átalakult a keresett szolgáltatások köre.

Mit jelent az internetes (online/netes) vásárlás?

Az internetes szerződések az úgynevezett távollévők között megkötött szerződések körébe tartoznak, amely azt jelenti, hogy a szerződés megkötésére a kereskedő (szolgáltató, eladó) és a fogyasztó (azaz a szakmai vagy gazdasági tevékenységen kívül eső célból szerződést kötő természetes személy) egyidejű tényleges fizikai jelenlétének hiányában, nem személyes találkozás (pld: üzlethelyiségben, vásáron, piacon, kereskedelmi ügynök közreműködésével stb.) során, hanem elektronikus úton kerül sor.

A rugalmasság lett az egyik legfontosabb vásárlási döntést befolyásoló szempont, ami azt is mutatja, hogy nő a pénzügyi tudatosság a fogyasztók körében. A rugalmas, visszaváltható ajánlatok sokkal keresettebbek oldalaikon, még akkor is, ha esetleg valamivel magasabb árkategóriájú egy visszaváltható ajánlat. A vásárlási szokások főként a megváltozott élethelyzet miatt alakultak át.

A szállásfoglalások esetében a visszaesés szembetűnő, hiszen korábban hazai szálláshelyet 70 százalékuk, külföldi utazást 37 százalékuk vásárolt online. A vevők a legtöbbet külföldi online szállásfoglalásra költöttek, átlagosan több mint 137 ezer forintot, míg a külföldön foglalók negyede több mint 200 ezer forintot. Készétel rendelésre átlagosan közel 40 ezer forintot költöttek - a jellemző költés egy év alatt 10 és 50 ezer forint közé esett. Belépőjegyre, koncertjegyre, mozijegyre vagy színházjegyre átlagosan 42 ezer forintot költöttek az elmúlt egy évben, de minden harmadik vevő kevesebbet, mint korábban.

(2022 május - FVA)


A hazai szállodák negyede nem élte túl a járványt

A KSH számaiból az látszik, hogy 2019. márciusához képest 2022. márciusra eltűnt a hazai szállodák negyede. Nem voltak ahhoz elég tőkeerősek, hogy a több hónapos, akár éves bezárást túléljék, és nem kaptak annyi támogatást, hogy újra ki tudjanak nyitni. A pontos számok: 2019 márciusában még 945 szálloda szerepelt a KSH statisztikáiban, idén márciusban csak 719, vagyis 226 eltűnt a piacról. Ez 24 százalékos lemorzsolódást jelent.

Működő szállodák száma (2019. március, összesen: 945)

Megyei bontásban látszik, hogy hol zárt be a legtöbb szálloda. A legnagyobb vesztes Jász-Nagykun-Szolnok megye, itt 2019 márciusban még 23 szálloda közül választhattak a vendégek, most már csak 13 maradt. A következő vesztes a Balaton és Somogy megye, itt 50 szállodából 31 élte túl a járványt, vagyis 38 százalékos a lemorzsolódás.
A 203 budapesti szállodából 157 maradt talpon (46 átmenetileg vagy végleg bezárt), ami 23 százalékos csökkenés, tehát az országos átlagnak felel meg. Budapestnél még Pest megye, Győr, Veszprém, Borsod, Heves és Hajdú-Bihar megye is nagyobb veszteséget szenvedett el.

Működő szállodák száma (2022. március, összesen: 719)

Furcsa, hogy miért Tolna volt a leginkább válságálló megye: itt mind a 12 szálloda megmaradt, de a minden egyéb gazdasági/szegénységi mutatóban rosszul szereplő Nógrád is csak egy szállodát vesztett.

Számos ok vezethet szállodabezáráshoz: átmeneti felújítás, nincs munkaerő, költségnövekedés, elegendő tőke nélkül nem bírták a pénzügyi terheket.
Lényeges emlékeztetni a Magyar Turisztikai Ügynökség korábbi álláspontjára, miszerint úgy ítélték meg, hogy mindent megtettek annak érdekében, hogy az indulást követően mihamarabb regenerálódjon az ágazat. A valóságban viszont az történt, hogy amíg például Ausztriában a járvány előtti bevételek 80 százalékát térítették meg a szállodák számára, addig Magyarországon a járvány miatt eleve alacsony foglaltság 80 százalékát térítette meg az állam, de csak akkor, ha senkit nem bocsátanak el. Ennek a feltételnek pedig sokan nem tudtak megfelelni.

A rengeteg bezárást az infláció kompenzálta

A Szállodaszövetség adatai szerint a 2022. márciusi bruttó átlag szobaár 2019-hez képest Budapesten 31 százalékkal, a Balatonnál 45,6 százalékkal volt magasabb. Ebben az is szerepet játszott, hogy 3 éve még 316 forintba, most márciusban pedig már 376 forintba került egy euró.

(2022. május)


Egyre rosszabbul járnak az élelmiszerboltok az árstoppal
Végül ezt is a vásárlók fizetik meg

A vásárlók egyre jobban, a boltosok egyre rosszabbul járnak. Június végéig legalább 65 milliárdra hízhat az élelmiszer árstop számlája. Az árstop önmagában nagyon is jó a vásárlónak. A bökkenő az, ki állja a számlát.

Nincs mit szépíteni, végül - előbb-utóbb - majdnem mindent a vásárló fizet.

Az MNB számaiból kiindulva (a 7 alapvető élelmiszer súlya a fogyasztói kosárban a 2022-es súlyok alapján 1,7 százalék, az inflációt pedig februárban negyed százalékkal, márciusban fél százalékkal mérsékelték), hozzávéve a háztartások fogyasztási célú várható kiadásait (2022-ben a 29 ezer milliárd forint lehet), megbecsülhető volt korábban is, hogy februárban körülbelül 5-6 milliárd forintot, márciusban legalább 10-12 milliárd forintot takaríthattak meg a családok az z étekárstoppal. Az április sem hozott enyhülést az árnyomásban. Hosszabb árstop nagyobb számlát hoz.

(2022. május)


Elszálló árak
Ennyibe kerül egy gyerektábor 2022-ben

Az infláció is tehet a gyerektáborok drágulásáról, hiszen az élelmiszer- és szállásárak is belejátszanak a költségekbe. Akad olyan étkezési szolgáltató, aki már nem szívesen ad előre árajánlatot a táboroknak, hiszen nem látják, miként fognak emelkedni alapanyagáraik.

Átlagosan 38 500 forintban kerülnek 2022 nyarára a napközis, 60 ezer forintba pedig az egyhetes ottalvós táborok. Az érdeklődést viszont a tavalyihoz képes tapasztalható 10-12 százalékos áremelkedés sem törte le, a Táborfigyelő portál  szerint idén rekordévre számíthatnak a szervezők, rengetegen jelentkeztek nyári táborra.

 Az árak azonban nemcsak a táborok programjaitól, hanem az inflációtól is függenek, mivel a táborozóknak az étkezésért és szállásért is fizetniük kell, ezek ára pedig az utóbbi időszakban jelentősen emelkedett.

Táborok listája
Térképes táborkeresés

(FVA 2022. május)


Ökodesign a fenntarthatóságért

Az ökodesign elsősorban környezettudatos tervezést jelent, amelynek legfontosabb kritériuma, hogy egy adott termék környezetbarát (például újrahasznosított) alapanyagokból készüljön, gyártása és felhasználása pedig a lehető legkevésbé károsítsa a környezetet. Ez a szemléletmód nemzetközi és hazai szinten is egyre nagyobb hatást gyakorol a forma- illetve divattervezőkre.

Az elmúlt években a fenntarthatósággal párhuzamosan fejlődik a slow-mozgalom, amely a posztmodern világ felgyorsított, ingerekkel terhelt hétköznapjaira a „lassúsággal” válaszol. Ennek egyik igazán népszerű újdonsága Slow-Budapest által megalkotott Antihatáridőnapló, amely a slow jegyében segít mindennapi teendőinket tartalmasan és kapkodás nélkül kézben tartani.

Hasonlóan érdekes megoldások születnek a hazai divattervezők háza táján, ahol az ökodesign és a slow szintén egyre nagyobb húzóágazat. A különböző anyaghulladékok használata is egyre elterjedtebb gyakorlat a fenntarthatóságra törekvő alkotók között. Ennek eredményképpen jöhetett létre a re._bag is, amelynek csapata egyedi táskákat és cipőket hoz létre eldobásra ítélt alapanyagokból, vagy a Hikezone márka, amely újrahasznosított anyagokból készít cipőket.

(Forrás: Chikansplanet, 2022. május - FVA)


Google-botrány
A Fitbit okosóra megégeti a viselője kezét

Az Ionic 2017-ben került piacra, mintegy 1,7 millió darabot értékesítettek, Magyarországon is kapható volt. A problémát az jelentette, hogy az órába épített akkumulátor hajlamos annyira túlmelegedni, hogy az égési sérüléseket okoz a viselőjének.

Úgy tűnt, az óriáscég jól kezelte az ügyet és az nem gyűrűzik tovább, azonban most kiderült, hogy a probléma nagyobb lehet, mint azt bárki gondolta volna.

A botrány most márciusban robbant ki

A Google gyorsan reagált. A vállalat közölte, hogy minden tulajdonosnak azt tanácsolja, hogy azonnal hagyja abba a Fitbit Ionic okosóra használatát, és annak teljes vételárát megtéríti a cég, továbbá ajándékoz egy 40%-os kupont is, ami egy újabb Fitbit-termék vásárlásánál váltható be.

Most kiderült, minden Fitbit-órát érinthet a probléma, a Sense, a Versa 2 és Versa Lite, a Versa 3 és az Inspire 2 is égette már meg a tulajdonosait vagy melegedett fel annyira, hogy használhatatlanná vált. Ha az utóbbi években kiadott Fitbit-órák zömét vissza kell majd hívni, az súlyos dollármilliárdokba kerül majd a Google-nek.

(2022. május)


Egyre többen mondunk nemet az új mobilokra

Átalakítja az okostelefonok iparát és piacát az, hogy egyre hosszabb lesz a készülékek élettartama - állapítja meg elemzésében a Deloitte Global. A nemzetközi tanácsadó cég magyarországi tagvállalata tájékoztatott, amelyben kifejti: az okostelefonok egyre tartósabbak, szoftveres kiszolgálásuk szintén hosszabb, ugyanakkor drágábbak is, ezért nő a használt készülékek népszerűsége. A felújított okostelefonok piaca 2024-ig várhatóan évente 11,2 százalékkal bővülve eléri a 65 milliárd dollárt, 352 millió darabos forgalom mellett.

A változás legfontosabb eredményének a környezetterhelés csökkenését tekintik, ugyanis a fenntarthatóság szempontjából a gyártás a legkárosabb tevékenység. Az idén az okostelefonok 146 millió tonnás szén-dioxid-kibocsátásának 83 százaléka az 1,4 milliárd új készülék gyártásából, szállításából és első éves használatából származik majd. A már piacon lévő 3,1 milliárd használt eszköz működtetése, felújítása és egyéb folyamatai viszont mindössze 16 százalékot tesznek ki.

A környezetterhelés mértéke a megújuló energiaforrások kihasználásától is függ, az okostelefonok gyártása ugyanis rendkívül sok áramot fogyaszt. A hosszabb élettartam nemcsak a felhasználói szokásokat, hanem az iparág kilátásokat is átalakíthatja. Kevesebb értékesítés mellett az eladóknak új bevételi forrásokat kell találniuk. Az okostelefonok vásárlásához és lízingeléséhez kapcsolódó biztosítási díjak, pénzügyi termékek szintén megoldást jelenthetnek. A Deloitte drágulásra számít, de a gyártók fenntarthatósági kedvezményekkel csökkenthetik az áraikat.

(2022. május)


Minden tizedik magyar háztartás energiaszegénységben él

Az energiaszegénység problémája nem csak a fejlődő országokat sújtja. Európában is széles körben elterjedt jelenségről van szó, amelynek súlyos következményei vannak az egészségügyi kockázatoktól kezdve a társadalmi elszigetelődésen át a környezeti ártalmakig. Az energiaszegénységnek nincs egységes európai meghatározása.

Az általános megközelítés szerint egy háztartást akkor nevezünk energiaszegénynek, ha az nem képes megfizetni a fűtés vagy az egyéb alapvető energiaszolgáltatások olyan szintjét, mely a tisztességes életminőséghez szükséges.

Az Európai Bizottság szerint a kontinensen 50 és 125 millió közöttire tehető az energiaszegény háztartásban élők száma, Magyarországon pedig a háztartások 10-21%-a tekinthető energiaszegénynek az Elosztó Projekt tanulmánya szerint. Általában minél rosszabb állapotban van egy ingatlan, annál több energiát és pénzt emészt fel a felfűtése. Épp ezért olyan nehéz kitörni az energiaszegénységből: minél alacsonyabb az egy háztartásra jutó jövedelem, annál nehezebb előteremteni azt a pénzt, amiből az energiahatékonyságot növelő felújításokat el lehetne végezni. Ez pedig sokszor a legsérülékenyebb társadalmi rétegeket érinti: az egyszülős családokat, az időseket és a munkanélkülieket.

A jelenség a hőenergia mellett a villamosenergiát is érinti, és súlyos döntésekre kényszeríti az érintett háztartások lakóit, akik a számláikat csak drasztikus energiamegtakarítással vagy más létfontosságú kiadások csökkentésével tudják fedezni. Az érintetteknek sokkal kevesebb pénzük marad az olyan egyéb alapvető dolgokra, mint az élelmiszer, a gyógyszerek, a tisztálkodás, az oktatás vagy a ruházkodás. Az energiaszegénységben élő háztartások jellemzően tűzifával fűtenek, ám ennek jelentősen megemelkedett az ára az elmúlt években. Ezért egyre több család kényszerül arra, hogy kommunális hulladék vagy lignit égetésével tartsa melegen ingatlanját. A rossz minőségű és illegális alternatív tüzelőanyagok súlyos helyi légszennyezettséget és krónikus légúti megbetegedéseket okoznak.

Márpedig az energiához való akadálytalan hozzáférés kulcsfontosságú a gazdasági növekedéshez és az általános életszínvonal javításához. Az Európai Unió több kutatást és programot is szentelt az energiaszegénység leküzdésére, az EPAH Atlasz oldalán pedig nyomon követhetjük a most futó projektek aktualizált listáját. Az energiaszegénység csökkentése érdekében enyhíteni kell a tüneteket ott, ahol rövid távon nehéz kiküszöbölni a problémát, ösztönözni kell a lakosság energiahatékonyságát és -takarékosságát, valamint olyan programokra van szükség, amelyek támogatják az épületek energetikai korszerűsítését.

(2022. május, Fotó: Energiaklub) ub)


Befejeződött a tavaszi élelmiszerlánc ellenőrzés

A tavaszi szezonális élelmiszerlánc ellenőrzésre március 21. és április 18. között került sor. Az elrendelt fokozott hatósági felügyelet célja, hogy ismeretlen eredetű, nem biztonságos, vagy nem megfelelő minőségű élelmiszer ne kerülhessen a fogyasztók asztalára a húsvéti időszakot megelőző megnövekedett forgalom mellett sem. A 2750 ellenőrzés során az ellenőrök 35 alkalommal figyelmeztetést, 197 esetben bírságot alkalmaztak szankcióként a feltárt szabálytalanságok miatt, és összesen csaknem 13 millió Ft bírságot szabtak ki.

A Nébih kiemelten ellenőrizte a húsok és húskészítmények, valamint az édesipari termékek előállítását, és a tojáscsomagolókat, valamint a friss, elsősorban primőr import zöldségeket és gyümölcsöket, a borászati termékeket és szeszes italokat, továbbá a fagyasztott/hűtött péktermékek helyben végzett készre sütését és értékesítését. Az élelmiszerek forgalmazását az üzletekben és a piacokon, valamint a vendéglátó egységekben is ellenőrizték.

A különböző létesítmények ellenőrzése során az ellenőrök leggyakrabban higiéniai hiányosságokat tapasztaltak, de nőtt a nyomonkövethetőségre vonatkozó hiányosságok aránya is. Az élelmiszer-előállításra és forgalmazásra egyaránt kiterjedő ellenőrzés-sorozat alkalmával – a húsvéti étkezési hagyományokat figyelembe véve – a hatóság kiemelten ellenőrizte a húsok és húskészítmények, valamint az édesipari termékek forgalmazását, és a tojáscsomagolókat. A szakemberek kedvező tapasztalatokat szereztek, kis számban kellett eljárniuk az ünnepi asztalra szánt termékek esetében.

(Forrás Nébih, 2022. május)


Ezeknél a légitársaságoknál sérülnek legtöbbször a bőröndök

Felmérés készült arról, hogy milyen gyakoriak a különböző légitársaságokhoz beérkező, poggyászsérülésről szóló bejelentések. A Polgári Légiközlekedési Hatóságtól (CAA) adatai azt mutatják, hogy 2015 és 2020 között a 823 kárigényből több mint minden tizedik a Ryanairhez érkezett.

A második helyen az Emirates végzett, az összes bejelentés hat százalékával ugyanebben az időszakban, az Alitalia áll a harmadik helyen 40 sérült poggyásszal.

További szégyenpados az Ethiad Airways, az Ibéria, a Royal Air Morocco, a Vueling Airlines, a British Airways, a Jet2, valamint a Turkish Airlines.

A poggyászuk sérülését bejelentőknek kevesebb mint fele ér el pozitív eredményt. Azoknak, akiknek mégis sikerült, átlagosan 154 napba telt elérni a kártérítés megítélését, a United Airlines e negatív csúcsban 418 nappal vezet. A Ryanairnek azonban teljes 868 nap kellett a követelés rendezésére.

Úgy tűnik, minél nehezebb a feladott bőrönd, annál nagyobb a sérülés veszélye. Mindenképpen érdemes a húzós helyett négykerekűt választani, ekkor nagyobb az esélye annak, hogy a poggyászkezelő azt inkább görgeti, ahelyett, hogy feldobná a kupac tetejére. Érdemes feladás előtt lefotózni a bőröndünket.

(2022. május - FVA)


Nyert, aki azért perelte az Apple-t, mert nincs töltő az iPhone dobozában
Precedenst teremthet, akkor az Apple-nek sokat kell fizetnie

2020-ban döntött úgy az Apple, hogy „környezetvédelmi” okokból nem csomagol töltőfejet az iPhone készülékek mellé.

A döntést először a Samsung komolytalannak tartotta, aztán hogy, hogy nem, követte az Apple-t, és egyre több gyártó dönt úgy, hogy csak a töltőkábelt teszi a dobozba a készülék mellé. Mellékesen rengeteg pénzt spórolhatnak ezzel a cégek, de nem mindenhol nézik a változást jó szemmel az illetékes hatóságok. Franciaországban például nem ment át, így ott maradt a dobozban a töltő és a fülhallgató is.

Brazília szintén nem lelkesedik az ötletért. Az Apple-nek korábban 2 millió dolláros büntetést kellett fizetnie, most pedig egy állampolgár perelt sikerrel, aki 5.000 brazil reállal, mintegy 370 ezer forinttal vigasztalódhat.

Az ország fogyasztóvédelmi szabályai nem engedélyezik, hogy egy fogyasztót bárki arra kötelezzen, két külön terméket vegyen meg, hogy az egyiket használni tudja, így azt sem, hogy egy telefont és egy töltőt külön áruljanak. A bírót nem győzte meg, az Apple érvelése, miszerint valószínűleg úgyis van már mindenkinek otthon egy vagy több töltőfeje.

Előfordulhat, hogy mostantól bárki, aki hajlandó feljelentést tenni, megkapja a kártérítést, de valószínűbb, hogy az Apple inkább elébe megy ennek, és töltővel fogja árulni az iPhone-okat Brazíliában. A Samsung egyébként így tesz.

(FVA 2022. április)


A kondiparkokat is vizsgálja a fogyasztóvédelmi hatóság

A kültéri szórakoztatási célú berendezések éves felülvizsgálatát hosszú ideje végzi, tavalytól már a kondiparkokban működő sporteszközökkel is foglalkozik a hatóság. A használók biztonságos kikapcsolódása érdekében a megfelelő dokumentumok, jelölések és tájékoztatás meglétét ellenőrzik országszerte.

A kondiparkok már a legkisebb településeken is megtalálhatók, azokat bárki felügyelet nélkül használhatja. Tavaly több mint félezer helyszínen közel 4.900 kültéri fitneszeszközt ellenőrzött a szakhatóság, mintegy kétharmaduk, majdnem 3.300 nem felelt meg az üzemeltetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Tízből négy esetben a terhelhetőségi adatokat nem tüntették fel, minden harmadik berendezésnél hiányzott a megfelelőséget igazoló dokumentáció.

A magas kifogásolási arány miatt idén ismét a biztonságos működés alapfeltételének tekinthető, érvényes tanúsítványok bemutatását kérik az üzemeltetőktől. A feltárt hiányosságok miatt a kormányhivatalok az előírások betartására kötelezik az üzemeltetőket, a kondiparkok használatát a mulasztások pótlásáig felfüggesztethetik. A kondiparkok után a kalandparkokban kötélpályákat, az aquaparkokban vízi csúszdákat, a gyermektáborokban trambulinokat és ugrálóvárakat is vizsgálnak majd a fogyasztóvédők.

(FVA 2022. április)


Melyik szolgáltatónál gyorsabb az internet?

Általánosságban a Yettel és a Telekom ügyfelei is meg lehetnének elégedve a mobilnetükkel. A Vodafone és a Digi érezhetően gyengébb eredmény mutathat fel. Vezetékes fronton viszont a Vodafone az aranyérmes.

Az idei első negyedévben továbbra is az évet Telenorként kezdő, ma már Yettel Magyarországként működő szolgáltató mobilhálózata biztosította a legnagyobb kapacitást, azaz gyakorlatilag a leggyorsabb letöltési átlagsebességet a Speedtest.net közösségi sebességmérő szolgáltatás friss statisztikáii szerint.

A Yettel 50,62 Mbps medián letöltési sávszélességgel továbbra is a leggyorsabb szolgáltató hazánkban, mögötte a sokáig vezető Telekom áll 45,07 Mbps-os eredménnyel. A Vodafone Magyarország messze lemaradva, 24,83 Mbps-os értékkel a harmadik. A Digi 6,75 Mbps-mal zárja a sort.

A legkonzisztensebb sávszélességet a Telekom hálózatán mérték az adatokat a platformnak biztosító felhasználók: itt a mérések 90,6 százaléka mutatott minimum 5 Mbps le- és 1 Mbps feltöltési sávszélességet, míg a Yettelnél 88,2 százalék, a Vodafone-nál 87,7 százalék volt ez az érték. A Diginél mindössze 63,8 százalék.

A speedtestes mérések alapján a vezetékes internet terén a Vodafone hálózata volt a leggyorsabb az első negyedévben, csaknem 160 Mbps medián letöltési sávszélességgel áll az élen a Magyar Telekom (128,06 Mbps) és a Digi (95,16 Mbps) előtt.

(2022. április)


Razzia a használtautó-kereskedéseknél

Márciustól szeptemberig vizsgálja a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartását a használtautó-kereskedésekben a szakhatóság. Újítás, hogy ezúttal egy egész autót is próba vásárolnak.

A tavalyi hasonló akcióban országszerte közel kétszáz kereskedést ellenőrzött és a vállalkozások felénél tapasztalt jogsértést a fogyasztóvédelem az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium. A leggyakrabban a vásárlók könyvét nem találták, a termékek és szolgáltatások árainak feltüntetésében tártak fel hiányosságokat. Visszatérő mulasztásnak bizonyult, hogy a használt autók szavatossági idejét félrevezető módon az előírtnál rövidebb időben jelölte meg a kereskedő.

A használt autókra jogszabály szerint kötelezően nem jár, de egyes cégek önként vállalhatnak jótállást. A kereskedőnek azonban minden esetben legalább egy év szavatosságot kell biztosítania a gépkocsikra. 2022 elejétől alkalmazandó új szabály, hogy a korábbi fél év helyett egy teljes esztendeig a vevőnek nincs bizonyítási kötelezettsége. Ha mentesülni akar a felelősség, a javítás költségeinek viselése alól, a szavatossági időszakban a kereskedésnek kell bizonyítania, hogy a hiba a jármű átadása után keletkezett.

A gyakorlatban előfordul, hogy kereskedő telephelyén lévő használt autó a bizományos értékesítés miatt egy magánszemélyé, az adásvétel így két magánszemély között jön létre. Ebben az esetben az eladó szavatolja, hogy a gépkocsi a vásárláskor megfelelt az adott márkájú, típusú, korú, futásteljesítményű járművel szemben támasztható követelményeknek. Ha probléma merül fel, akkor a vevőnek kell bizonyítania, hogy az általa egy éven belül észlelt hiba, vagy annak oka már akkor is megvolt az autóban, amikor átvette.

A használt autó átadás-átvételekor rendszerint rögzítik a gépkocsi állapotát, ha bejegyzik, hogy például rossz a váltó, emiatt utólag már nem emelhető kifogás. Ha magánszemély eladóval nem tudunk megegyezni, akkor az igényünk csak bírósági úton érvényesíthető. Kereskedőtől vásárlás esetén a vevő az egyszerűbb békéltető testületi eljárást is választhatja ügye megoldása érdekében.

(2022. április)


Változó fogyasztóvédelmi szabályozásra készít fel a GVH

A fogyasztók védelme érdekében május végétől több ponton szigorodik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozása.
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozásának uniós szintű változásai következtében 2022. május 28-tól hazánkban is új rendelkezések lépnek életbe az árfeltüntetés és akciótartás, illetve a fogyasztói értékelések és vélemények megjelenítésének terén. A nemzeti versenyhatóság már év elején felhívta a vállalkozások figyelmét, hogy időben alkalmazkodjanak az új jogszabályi követelményekhez – egyúttal ajánlásokkal támogatta az érintett piaci szereplőket.
„A nemzeti versenyhatóság számára a fogyasztóvédelem egyet jelent a magyar emberek védelmével. Mindenki számoljon azzal, hogy kiemelten figyelünk a betegekre, az idősekre, a gyermekekre és a családokra. Ők az úgynevezett sérülékenyebb fogyasztói csoport” – indokolta a hatóság aktivitását a verseny-kultúra fejlesztés területén a GVH elnöke.

A szabályok május végi hatályba lépése előtt a versenyhatóság közösségi kampánnyal is segíteni fogja a piacok megfelelő felkészülését, illetve a fogyasztói tudatosság erősítését a változással érintett területeken.

(Forrás: GVH, 2022. április)


Pórul járhat, ha ragaszkodik bankszámlájához

A magyarok jellemzően ragaszkodnak a bankszámlájukhoz, még akkor is, ha drágának tartják, vagy nem szeretik az adott bank szolgáltatásait. Az egyik gyakori érv a bankszámlaváltás ellen az, hogy ott már be vannak állítva a csoportos beszedések és az állandó átutalások, de sokan tartanak attól is, hogy a régi számlán lévő pénz átmozgatása sokba kerül majd.

A nem akkora költség a bankszámla, hogy megérje vele foglalkozni vélekedés könnyen cáfolható. Átlagos használat mellett ugyanis a legolcsóbb és a legdrágább számla éves költsége között csaknem 50 ezer forint a különbség. Mindez úgy, hogy tökéletesen azonos módon használjuk a két számlát.

Elérhetők már teljesen ingyenes bankszámlák is, amelyeknél nem csak havi díj nincs, de a tranzakcióknak – belföldi forint utalás, csoportos beszedési megbízás, állandó átutalási megbízás -, sőt még a bankkártyának sincs költsége.

Nem feltétlenül ugyanaz a bank optimális mindenkinek, a választásnál ezért nagyon fontos előre tisztázni, hogy mire van szükségünk, illetve mit tudunk – vagy akarunk – vállalni az olcsóbb bankolásért cserébe. Ilyen lehet például a számlára érkező rendszeres jövedelem – vagy külső forrásból érkező összeg -, ami sok banknál komoly kedvezményt ér.

Bár pénzérkeztetés vállalása nélkül jelenleg nincs ingyenes bankszámla, ám ebben az esetben is fontos a jó választás, mert éves szinten akár hússzoros is lehet a különbség a legolcsóbb és a legdrágább ajánlat között átlagos használat mellett, ami kb. 47 ezer forintot jelent!

Azt is érdemes előre tisztázni, hogy az olcsó – vagy akár ingyenes – számla érdekében esetleg a bankolási szokásainkon is változtatni kell némileg. Az ingyenes számláknál például a számlamozgásokról nem SMS értesítések, hanem push üzenetek érkeznek a mobilbanki alkalmazásba, de a nem ingyenes számláknál is sokat spórolhatunk ezzel, feltéve persze, hogy az adott banknál technikailag van lehetőség.

Az sem mindegy, hogy milyen eszközön bankolunk. Általánosságban elmondható, hogy a bankfiókból indított utalás minden esetben a legdrágább, míg a mobil- és netbankos utalások díja alacsonyabb.

Minden banknál azonos a készpénzfelvétel költsége

Azt sokan tudják, hogy a bankok kötelesek havonta két készpénzfelvételt, maximum 150 ezer forint értékben ingyenesen biztosítani, mégpedig bármely bank ATM-jéből, ám azzal kevesebben vannak tisztában, hogy az egyébként ingyenes csomagokban sincs korlátlan díjmentes pénzfelvétel.

Egyes bankok azonban ajánlanak alternatívát, ami általában annyit tesz, hogy amennyiben lemondunk a bármely bank ATM-jéből felvehető 150 ezer forintos lehetőségről, akkor cserébe tőlük nagyobb összeghez juthatunk hozzá.

Nem macerás a bankváltás

Sokan azért nem váltanak bankot, mert egyszerűen nincs kedvük, idejük és energiájuk egy bonyolult procedúrához. Ez azonban nem lehet kifogás, ugyanis már hosszú évek óta létezik az egyszerűsített bankváltás intézménye, amikor is a bankok gyakorlatilag mindent elintéznek egymás között. Ha minden jól megy, az egész procedúrát lezongorázzák 13 nap alatt.

(2022. április)


A legsugárzóbb mobilok listája
Valóban károsítják az egészséget?

A mobiltelefonok az elmúlt két évtized leforgása alatt – főleg mióta megjelentek az okostelefonok – az életünk szerves részévé vált. Egész nap magunk mellett tartjuk: a telefonunkkal fekszünk és kelünk, ha úton vagyunk a zsebünkben van, otthon pedig mellettünk az asztalon, már ha éppen nem a kezünkben van.

A legtöbb ember pedig nem is tudja, vagy nem gondol bele, hogy ezek a készülékek különböző mértékű elektromos sugárzást bocsátanak ki. Ami, ha extrém mértékben meghaladja az egészséges értéket, akár a DNS-molekulát is képes roncsolni.

Miért beszédtéma, hogy a telefonok rákot okoznak?

A cancer.gov-on megjelen tanulmány szerint két fő oka van annak, hogy az embereket aggasztja, hogy a mobilok elősegítik bizonyos típusú rák kialakulását, illetve más egészségügyi problémákat okozhatnak. Az első az, hogy a mobiltelefonok rádióhullámok formájában sugárzást bocsátanak ki, amik hosszú távon növelik a rák kialakulásának a kockázatát. Ez pedig, elterjedtségük miatt aggodalomra ad okot, annak ellenére is, hogy csak kismértékben növelik a rákos megbetegedés esélyét. Másodsorban pedig az is sokaknak aggodalomra ad okot, tekintve, hogy a telefonunkat a legtöbbet logikus módon a fejünk mellett használjuk, így a sugárzás jobban ér minket.

Ezzel kapcsolatban kutatók számos tanulmányt végeztek el, amikből kiderült, hogy az agyi vagy más központi idegrendszert érintő rákos megbetegedések előfordulása, azaz az évente diagnosztizált új daganatos megbetegedések száma nem nőtt jelentősen.

A mobiltelefonok káros sugárzása

A készülékeink az elektromágneses spektrumon belül a rádiófrekvenciás tartományban bocsátanak ki sugárzást. Ez azt jelenti, hogy a második, harmadik és negyedik generációs készülékek (tehát a 2G, 2G és 4G) 0,7-2,7 GHz között bocsátanak ki rádiófrekvenciát, míg az 5G képes telefonok várhatóan 80 GHz-es frekvenciaspektrumot fognak használni.

Ezek a frekvenciák mind a spektrum nem káros, nemionizáló tartományába esnek, mivel az energia túl alacsony ahhoz, hogy károsítsa a DNS-ünket. Ezzel szemben az ionizáló sugárzás magában foglalja a röntgensugárzást is többek között, ami ezáltal nagy energiájú és frekvenciájú. Ez pedig már képes károsítani a DNS-ünket, ami pedig növeli a rák kockázatát.

Mégse kell félni az 5G-től, hiszen bár az emberi szervezet elnyeri ezeket a sugarakat, de az egyetlen ismert biológiai hatásuk az embereken, amikkel a hétköznapokban is találkozhatunk az az, hogy az a testrészünk, ahol a telefonunkat tartjuk (legyen szó a fülünkről, kezünkről vagy a zsebünkről) felmelegszik. Ez azonban nem elegendő ahhoz, hogy a test hője mérhetően megnövekedjen.

A német sugárvédelmi hivatal már jó ideje rendszeresen adatokat tesz közzé arról, hogy melyek a legsugárzóbb telefonok a piacon. Az adatbázisukban jelenleg is több, mint 3500 készülék szerepel, aminek az élén az év eleji adatok alapján a Motorola készülékei végeztek, amiket szorosan követ a Google és a Sony.

A német szakértők az értékeket watt per kilogrammban adták meg, és a fülünkhöz tartott készülékre vonatkoztatva határozták meg. Bár az összes készülék bőven eleget tett a 2 W/kg-ban maximalizált határértéknek, viszont látszik, hogy a Motorola vészes mértékben megközelítette azt.

A kutatásokból az is kiderül, hogy a hazánkban legnépszerűbb telefonok meg se közelítik a veszélyesnek minősített értékhatárt, ugyanis az iPhone 13 Pro esetében a sugárzás mértéke 0,99 W/kg, míg a magyarok legkedveltebb telefonja, a Samsung Galaxy A52s 5G esetében 0,88 W/kg-ot mértek.

(2022. április)


A javításhoz való jogról szóló EU-s jogszabály

Az Európai Parlament április 7-én elfogadta a javításhoz való jogról szóló prioritásait.
Négy érv a javításhoz való jog mellett
Az uniós fogyasztók 77%-a szívesebben javítaná meg termékeit, mintsem újat vásároljon, de végül ki kell cserélnie vagy ki kell dobnia azokat a javítási költségek és a szolgáltatás hiánya miatt. A fenntarthatóbb fogyasztás másik akadálya az elavulás: egyes termékeket eleve úgy terveznek, hogy bizonyos idő vagy mennyiségű használat után meghibásodjanak. Egyes esetekben a készülékek alkatrészei úgy vannak rögzítve, hogy azokat nem lehet kivenni és kicserélni.
Az elektronikai hulladékok a leggyorsabban növekvő hulladékforrások az EU-ban. 2017-ben több mint 3,5 millió tonnát gyűjtöttek össze, és csak 40%-át hasznosították újra. Az elektronikai eszközök javítása jót tenne a környezetnek, az erőforrás-felhasználás, az üvegházhatású gáz-kibocsátás és az energiafogyasztás csökkenéséhez vezetne.
Az EP több mint 10 éve támogatja a fogyasztók javításhoz való jogának fejlesztését, és számos konkrét javaslatot tett az Európai Bizottságnak a javítások szisztematikussá, költséghatékonyabbá és vonzóvá tétele érdekében.
A javításhoz való jogot kulcsfontosságú lépésnek tekintik abban, hogy 2050-re az EU megvalósítsa a körkörös gazdaságot.

A következő jogalkotási javaslatban az EP-képviselők által elvárt intézkedések:
1., Tegye vonzóbbá a javításokat a fogyasztók számára, például kínáljon bónuszokat a hibás készülék javításáért vagy a javítás idejére biztosítson csereeszközt
2., Kötelezze a gyártókat, hogy ingyenes hozzáférést biztosítsanak a javítási és karbantartási információkhoz, és minimális időtartamra garantálják a szoftverfrissítéseket
3., Meg kell bizonyosodni arról, hogy az eszközök tartósabbak, könnyebben javíthatók, és tartalmaznak eltávolítható és cserélhető alkatrészeket
4., A fogyasztók jobb tájékoztatása az eszközök javíthatóságával kapcsolatban A garanciák kiterjesztése

(Európai Parlament 2022. április)


Áremelés helyett szabályozást ajánl a GVH a taxizás drágítására készülő Fővárosnak

A budapesti taxik hatósági árainak tervezett, jelentős emelése helyett a verseny élénkítését javasolja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Főváros számára.

A budapesti taxis tarifák rögzítettek, vagyis a piacon jelenleg nem érvényesülhetnek az árverseny előnyei. A taxipiac szereplői rendszeresen igénylik a rögzített hatósági árak növelését, a fogyasztói érdekek képviselete azonban rendre elmarad. Az egyre magasabb hatósági árak csökkentik a taxik kihasználtságát, amely a taxisok részéről a további díjnövelési igény irányába hat. A szabályozási csapdából úgy lehetne kilépni, ha az önkormányzat minimalizálná az árszabályozási beavatkozását, minél nagyobb teret hagyva a versenynek és az egyensúlyi piaci árak kialakulásának.

A GVH szerint szűkíthető lenne az árrögzítés szabályozása azokra az esetekre, amikor a fogyasztó nem tud megfelelően előre tájékozódni a viteldíjakról (pl. utcai „leintés”, taxiállomáson sorban álló autók stb.), továbbá elősegíthető lenne a verseny azáltal is, hogy ha a fix tarifák helyett a Főváros csupán maximált árat írna elő, amely alatt kialakulhatna egy szolgáltatói verseny.

(GVH 2022. április)


Felsül a Microsoft Edge?

A Microsoft böngészőjét szinte kizárólag számítógépen használja a közönsége, mobilokon nincs jelenléte.

A Microsoft Edge idén márciusban világszerte a második legnépszerűbb számítógépes böngészővé vált. A rendíthetetlen pozíciójú piacvezetőnek 67,26% részesedéssel a Chrome bizonyult, míg az Edge-nek (9,68%) nagy nehezen végre sikerült megelőznie a Safarit (9,57%).

A számítógépes böngészőrészesedés már nagyon régóta a történet felének sem mondható, az okostelefonos és táblagépes böngészést a képletbe bevéve már kevésbé büszkélkedhet a Microsoft:

1. Chrome: 64,53%,

2. Safari: 18,84%,

3. Edge: 4,05%,

4. Firefox 3,40%,

5. Samsung Internet: 2,82%,

6. Opera: 2,22% a böngészőháború jelenlegi állása.

Érdekességként a hazai böngészőpiaci helyzet a számítógépeket és a mobileszközöket is figyelembe véve:

1. Chrome: 68,87%,

2. Safari: 12,33%,

3. Firefox: 8,01%,

4. Edge: 3,68%,

5. Samsung Internet: 2,94%

6. Opera 2,7%.

A magyar piac csak a számítógépes böngészőkre szűkítve:

1. Chrome: 65,99%,

2. Firefox 16,76%,

3. Edge: 7,92%,

4. Opera: 4,77%,

5. Safari: 3,82%

6. Internet Explorer: 0,38%.

(2022. április)


Húsvét - Maradék nélkül

A magyar háztartások 300.000 tonna élelmiszert pazarolnak el évente, amellyel fél millió ember egy éven keresztül jól tudna lakni. Ez a tetemes mennyiségű, feleslegesen megtermelt és megvásárolt élelmiszer az egyik legjelentősebb környezeti probléma, amely különösen az ünnepi időszakok alkalmával igényel nagyobb figyelmet.
A nagyböjt visszafogottságról és mértékletességről szóló időszakát követően a Húsvét egy olyan, hagyományokban gazdag ünnepünk, amelynél különösen nagy szerepet kap a vendégvárás és a bőségesen megpakolt asztal. Ráadásul sokszor megbecsülni sem tudjuk a várható vendégek számát, így még inkább valószínű, hogy a finomságok egy része a szemetesben fogja végezni.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja húsvét alkalmából összegyűjtötte azokat a tanácsokat, amelyekkel mérsékelhető a vendégvárással járó élelmiszerpazarlás. Mire érdemes figyelni, hogy elkerüljük az élelmiszerpazarlást, és idén egy kicsit fenntarthatóbb legyen a locsolkodás:

  • Akár kifújt, akár főtt tojásokat festünk, mindkét esetben használjuk fel a tojásokat. A nyers tojást lefagyaszthatjuk későbbre is. A főtt tojásokat ne hagyjuk 2 óránál tovább szobahőmérsékleten. A tojások színezéséhez használhatunk élelmiszerhulladékot is, például lila- vagy vöröshagymahéjat, cékla héjat, lilakáposzta külső leveleit vagy kávézaccot.

  • A habos sütemények mellett hosszan eltartható, száraz süteményekkel is készüljünk. Ezekből nagyobb mennyiséget is elkészíthetünk, és gond nélkül kint hagyhatjuk az asztalon.

  • Tartsuk szem előtt, hogy vendégeinket nem nekünk kell jóllakatni, valószínűleg máshol is megvendégelik őket.

  • Húsvét előtt érdemes kiüríteni a hűtőt és a fagyasztórekeszt is, gondolva arra, hogy a megmaradt vendégváró fogásoknak legyen elég hely. A fagyasztóban raktározott alapanyagokat egyébként magához az ünnepi menühöz is felhasználhatjuk.

  • Nemcsak az élelmiszerpazarlás, de az élelmiszerbiztonság miatt is fontos odafigyelni, hogy a hűtő megfelelő hőmérsékleten – 0 és 5 °C között – működjön, és arra is, hogy az ételek ne maradjanak 2 óránál tovább szobahőmérsékleten.

  • A hagyományos húsvéti fogások kifejezetten romlandó, élelmiszerbiztonsági szempontból kockázatosabb ételek, ezért ezekből egyszerre csak kisebb adagokat tálaljunk fel, és ha az elfogyott, pótolhatjuk a hűtőből.

  • A legtöbb élelmiszer esetében a fagyasztás a legjobb tartósítási mód.

  • Sem a hűtés, sem a fagyasztás nem pusztítja el a kórokozókat, csak lassítja a szaporodásukat! A hűtőből kivett maradékokat ezért fogyasztás előtt mindig alaposan forraljuk fel.

  • A maradékokat egy kis kreativitással új fogások formájában hasznosíthatjuk.

(Forrás: Nébih, 2022. április)


Maholnap elbúcsúzhatunk a kávétól

A klímaváltozás miatt komoly veszély fenyegeti a világ egyik legkedveltebb italát. A termőterületek csökkenése miatt néhány éven belül luxuscikké válhat, vagy akár teljesen el is tűnhet a kávé a boltok polcairól.

2050-re felére fog csökkenni a kávétermesztésre alkalmas területek száma. Ennek eredményeként néhány évtizeden belül szinte teljesen elérhetetlenné válhat a világ legnépszerűbb itala. A kávétermesztésre alkalmas területek a Ráktérítő és a Baktérítő között helyezkednek el, ez az úgynevezett “kávéöv”. Ázsiában, Latin-Amerikában és Afrikában összesen több mint 120 kávéfajtát ismernek, de ezek közül az emberiség csak kettőt fogyaszt előszeretettel: az arabicát és a robustát.

Ezek közül az arabica a népszerűbb, amely a világ teljes kávéfogyasztásának 70%-át teszi ki. Az arabica rendkívül érzékeny a környezeti tényezőkkel szemben, nem véletlenül hívják a kávék királynőjének. A kényes növény csak nagyon speciális feltételek között érzi jól magát, és kevéssé ellenálló a kártevőkkel, betegségekkel szemben. Ahhoz, hogy megteremjen, 1000-2000 méter közötti magasság, termékeny vulkanikus talaj, bőséges és egyenletes csapadék, valamint 15 és 24 Celsius-fok közötti hőmérséklet szükséges. Viszonylag kevés olyan kávétermő terület van, amely megfelel ezeknek a szigorú feltételeknek, és a klímaváltozás éppen ezeket sújtja a legszélsőségesebben. A robusta kávé a nevéhez híven ellenállóbb fajta, és jóval könnyebb termeszteni, mint az arabica cserjét. Ugyanakkor a robusta kávék sokkal kesernyésebbek, testesebbek, mint a magasabb érzékszervi minőségű arabicák. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a ma ismert kávétípusok termőhelyeit veszélyezteti, hanem azoknak a közösségeknek a megélhetését is, akik kávétermesztéssel foglalkoznak.



Kávérozsdagomba

Klímasemleges kávék és szuperellenálló cserjék

A kutatók lázasan keresik az arabica ellenállóbb alternatíváját. Az eredmények azonban nem túl bíztatóak. Nem elég ugyanis létrehozni egy olyan fajtát, amely jobban tűri a változó éghajlati körülményeket és az íze is megfelelő, még az olyan kávét pusztító kártevők ellen is megoldást kell találni, mint a kávérozsdagomba. Utóbbi terjedését ugyanis csak fokozza a genetikailag szegényes monokulturális termesztés és a melegedő klíma.

(2022. április)


Páratlan GDPR-bírság Magyarországon

Példátlan mértékű, 250 millió forintos GDPR-bírságot osztott ki az adatvédelmi hatóság, a NAIH. Ez az egyik első olyan GDPR-bírság, mely a mesterséges intelligencia alkalmazásával függ össze. Az elmarasztalt szereplő egy bank, amely mesterséges intelligencia alapú hangelemző szoftverrel értékelte a call centeres hívásokat, az ügyfelek érzelmeit is elemezte. Fontos tanulságokat vonhatnak le az ügyből a piaci szereplők, ugyanis a szoftvert illetve az AI-alapú megoldásokat nem egyedüliként használja a pénzintézet Magyarországon. Az ügyre nemzetközi szinten is felfigyeltek.

A NAIH nem közölte nyilvánosan, melyik bankról van szó.

Hogy működik a szoftver?

A szóban forgó bankot egy call centerben alkalmazott AI-alapú szoftver GDPR-nak nem megfelelő használata miatt büntették meg. A szoftvert egy magyar vállalkozók által alapított cég fejleszti, mely a világ több országában értékesítette már a megoldást. Arról, hogy más banknál alkalmaznak-e ilyen szoftvert vagy egy hasonló másik megoldást, nincs hír.
A szoftver úgy működik, hogy figyeli az ügyfél érzelmi állapotát, viselkedését, képes mérni, hogy az ügyfél mennyire érti meg a tájékoztatást, vagy éppen mennyire elégedetlen az ügyintézéskor. A szoftvert fejlesztő vállalat képes lenne valós időben is elemzést adni a banknak az ügyfél hangulatáról, ám ezt a fajta megoldást itt nem vezették be.
A szoftver a bank esetében 1700 kulcsszóra szűr, illetve elemzi a beszélgetésben a szünetek hosszát is. A hosszú szünetek ugyanis arra utalnak, hogy az ügyfél nem vagy nem pontosan értette az ügyintézőt.

A szoftvert, és az elemzés eredményeit, alapvetően két célra használták:

  • az ügyfél-visszahívások priorizálására, mely az ügyfél-megtartást és az elégedettség-növelést célozta,

  • a belső hatékonyság növelésére és a munkavállalók munkájának minőségellenőrzésére.

A hangfelvételeket a munkanap végén átmásolták az elemzést elvégző rendszerbe, ahol elkészült a kiértékelés, és reggelre előállt egy lista, hogy a napi több ezer call centeres hívásból melyek voltak a problémásak. A sorba rendezett, kiválasztott ügyfeleket egy szenior banki kolléga hívta vissza a félreértések elsimítása, vagy, ha szükséges, további ügyintézés céljából.

Mit kifogásolt a NAIH?

Az ügyet egy a bank által visszahívott ügyfél indította, akinek valószínűleg a banki ügyintéző említhette, hogy egy hangelemzés alapján hívták vissza. Az ügyfélnek ez nem tetszett, és ő jelentette a NAIH-nak, hogy szerinte szabálytalanul járt el vele a bank. A szoftvert 2018 óta használták a bankban, az ügyben tavaly többször is információkat kért be a banktól a NAIH, és már idén hozott határozatot (melyet ugye a bank bírósági eljárás keretében vitat). A NAIH a 250 millió rekordbírság mellett megtiltotta a banknak a szoftver használatát is.

(2022. április)


Elindult az e-Papír a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ügyeiben

Az egyes ügytípusok, illetve az ügyintézéshez szükséges űrlapok a https://epapir.gov.hu/ felületen, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa mint címzett szerv kiválasztását követően érhetőek el a központi e-Papír ügyintézési felületen. Azokban az ügyekben, amelyekhez a rendszerben nem érhető el külön űrlap, a beadványok a Hatóság máshova nem sorolt ügyeire rendszeresített űrlapon nyújthatók be.

Keresetlevél benyújtása e-Papíron

A Hatóság közigazgatási döntéseivel szemben a bírósági felülvizsgálat érdekében az arra jogosultak a keresetleveleket e-Papír útján nyújthatják be. A keresetlevelet és mellékleteit a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság mint címzett szerv kiválasztását követően a „Kereset benyújtása a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság döntésével szemben” megnevezésű e-Papír űrlaphoz lehet csatolni, amelyet a Hatóság a beérkezést követően a perjogi szabályok szerint továbbít a hatáskörrel rendelkező bírósághoz.

(2022. április, FVA)


Csökkent a közműszektorban a hátralékosok száma és tartozásuk összege

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint a rezsicsökkentés bevezetése óta a villamosenergia-, a földgáz- és a távhőszektorban is jelentősen csökkent mind a tartozással rendelkező lakossági fogyasztók száma, mind pedig a tartozások összege. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal havonta összesíti a villamosenergia-, a földgáz- és a távhőágazatban nyilvántartott lakossági és nem lakossági számlatartozások összegét, illetve a hátralékosok felhasználók és díjfizetők számát. A rezsicsökkentés 2013-as bevezetése óta egyaránt jelentősen csökkent a közműtartozások összege és a tartozást felhalmozók száma is. Míg 2013 januárjában földgázszámlája kiegyenlítésével még több mint 800 ezer lakossági fogyasztó esett késedelembe, addig ez a szám 2022 januárjában 294 ezer volt.
A hátralékos ügyfelek számával párhuzamosan a földgáz egyetemes szolgáltatók lakossági kintlévősége is jelentősen csökkent. 2013 januárjában nyilvántartott csaknem 30 milliárdos lakossági össztartozás 2022 első hónapjában ennek harmada, kevesebb, mint 9 milliárd forint volt. Hasonlóan javuló tendencia figyelhető meg a nem lakossági szektorban is. Itt 2013 januárjában csaknem 70 ezer késedelmes előfizető volt, ami 2022 januárjára 22 ezer alá csökkent, össztartozásuk pedig 30 milliárdról 7,5 milliárd forintra apadt.
A villamosenergia-szektorban 2013 januárjában 1,8 millió hátralékos lakossági felhasználót tartott nyilván a hivatal csaknem 30 milliárd forintos össztartozással. 2022 januárjára a lakossági hátralékosok száma a harmadára (652 ezer), össztartozásuk pedig 12 milliárdra csökkent. Megfeleződött a hátralékkal nyilvántartott nem lakossági fogyasztók száma is: míg 2013 januárjában 100 ezer nem lakossági hátralékos fogyasztó szerepelt a nyilvántartásban, addig 2022 januárjában már csak 47 ezer.
A távhő ágazatban a vizsgált időszakban (2013. január – 2022. január) megfeleződött a lakossági számlatartozások összege, az össztartozás 15 milliárdról 7 milliárdra csökkent, és csökkent a hátralékos díjfizetők száma is, 188 ezerről 141 ezerre. A nem lakossági díjfizetők esetében a tartozások összege szintén jelentősen, 5 milliárdról 1,6 milliárd forintra mérséklődött.

(Forrás: MEKH 2022. április)


Újabb tíz év ingyenes barangolás

Az Unió további tíz évvel meghosszabbítja a belföldi díjas barangolás rendszerét.
A roamingdíjakat eltörlő rendelet hatálya 2022. június 30-án járt volna le. Ugyanannyiért, ugyanolyan minőségben és sebességgel használhatjuk a külföldi (uniós) mobilhálózatot, mint a hazait.
A Bizottság most az Unión belüli hívásokra kivetett díjakat vizsgálja meg. Ráadásul mostantól külföldön is az otthonival megegyező sebességű és minőségű mobilkapcsolatot élvezhetnek a felhasználók. A barangolás-szolgáltatóknak ugyanis ugyanolyan minőségű roamingot kell biztosítaniuk, mint az otthoni szolgáltató, ha a meglátogatott ország hálózatán létezik a szolgáltatás.
Ingyen elérhető segélyhívó szolgálatok
Az utazók és a fogyatékossággal élők ezentúl további költségek nélkül és a hívó fél tartózkodási helyét tartalmazó információk továbbítása mellett érhetik el a segélyhívó számokat, akár hívással, akár szöveges üzenettel. A szolgáltatóknak kötelező lesz tájékoztatást nyújtani a 112-es európai segélyhívó számról.
Unión belüli hívások többletdíja
A tagállami miniszterekkel folytatott tárgyalások során a képviselők az Unión belüli hívásokra (azaz ha pl. Magyarországról, magyar mobil- vagy vezetékes telefonról egy más nemzetiségű EU-s számot hívunk) kivetett extra díjak eltörlését is kérték, hiszen a felhasználók számára nem egyértelmű, mi a különbség a barangolás és az Unión belüli nemzetközi hívások között. A nemzetközi hívások díja az Unión belül jelenleg percenként nem lehet több mint 19 cent. A nagykereskedelmi barangolási díjak - amelyeket a szolgáltatók egymásnak számláznak ki, amikor ügyfeleik más hálózatot használnak - felső határa ezentúl gigabyte-onként 2 euró lesz, majd 2027-re fokozatosan 1 euróra csökken.
A belföldi díjszabású barangolásra vonatkozó szabályt - amelynek értelmében 2017. június 15-ével megszűntek a roamingdíjak az Unióban - a barangolásról szóló rendelet hozta létre. A rendelet 2022. június 30-ig van érvényben. Öt évvel a 2015-ös elfogadását követően a Bizottság felülvizsgálta a hatását, és a meghosszabbítása mellett döntött.

(Európai Parlament 2022. március)


Veszélyes tűzifát vásárolni a közösségi média felületeiről

2021-ben az előző évinek csaknem az ötszörösét, összesen 12 ezer darab fatermék – elsősorban tűzifa – eladását célzó hirdetést ellenőriztek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) EUTR szakemberei. A hirdetések túlnyomó részét a közösségi média csatornáin tették közzé, melyeknek a 84%-a bizonyult jogszerűtlennek. Az egyéb sajtóorgánumokon publikált hirdetések esetében ez az arány – bár szintén nem elhanyagolható, de – lényegesen kedvezőbb, mindössze 24% volt.

A Nébih faanyagkereskedelmi láncban végzett ellenőrzéseinek célja a fogyasztók átverésének megelőzése és a jogkövető faanyagkereskedők tevékenységének támogatása. A közösségi média felületein megjelenő, rendkívül nagy arányban jogsértőnek bizonyuló hirdetések miatt folyamatosan fel kell hívni a - tűzifát, faanyagot - vásárlók figyelmét a körültekintő és elővigyázatos vásárlás fontosságára.

A jogsértések jellegét tekintve sajnos egyre gyakoribb a hamis EUTR technikai azonosítószám megadása. Az azonosítószám lényege, hogy igazolja a faanyagkereskedő jogszerű működését, adott esetben utólag is lehetővé tegye a számonkérését. A tisztességes kereskedelmi gyakorlat érdekében egyre több hirdetési fórumon már csak ennek megjelölésével lehet feladni a hirdetést, hiszen tudott, hogy a Nébih éppen az EUTR technikai azonosítószámaik alapján tartja nyilván a faanyagkereskedőket. A Nébih a nyilvántartásba vett faanyagkereskedelmilánc-szereplők adatait kereshető formában közzéteszi – https://portal.nebih.gov.hu/eutr-kereso –, ezért bárkinek könnyű kiszűrnie, ha valaki hamis EUTR azonosítóval hirdet.

A hatóság a látókörébe kerülő súlyos jogsértések esetén természetesen haladéktalanul kezdeményezi az ominózus hirdetések mielőbbi törlését, amit a szolgáltatók rövid időn belül el is végeznek. Emellett a jogszerűtlen hirdetésekben szereplő adatokat a Nébih egy ún. „feketelistán” is közzéteszi, amelyre ez idáig 209 telefonszám került. A csalókhoz köthető telefonszámok kereshető formátumban megtalálhatóak a hivatal honlapján, amit mindenképpen érdemes átnézni a rendelés előtt, hiszen a csalók gyakran újra és újra használják ezeket a telefonszámokat!
https://portal.nebih.gov.hu/jogszerutlen-hirdetesek-adatai

Vevőként fontos odafigyelni az alábbi alapszabályokra:

  1. Vásároljon ismert kereskedőtől!

  2. Ellenőrizze a kereskedő EUTR azonosító számát!

  3. Nézze meg a Nébih feketelistáját!

  4. Tűzifát csak szállítójeggyel vegyen át!

  5. Lerakodás előtt alaposan nézze meg a kiszállított fát!

  6. Soha ne utaljon előre pénzt, főleg ismeretlen hirdetőknek!

(Forrás: Nébih 2022. március - FVA)


Kik és minek használnak kriptovalutát Magyarországon?

A teljes népesség mintegy 6 százaléka, ezen belül a 18-29 éves korosztály 14 százaléka tarthat kriptovalutát.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021 szeptemberében 1.000 fő megkérdezésével a felnőtt hazai népességre reprezentatív, telefonos közvélemény-kutatást végzett Pénzügyi szokások a poszt-covid érában címmel.
A kérdőív arra is rákérdezett, hogy a válaszadó milyen telefonos applikációkat használ, ezen belül is például kriptovaluta/deviza befektetésre, fizetésre vagy átutalásra. Az adatfelvétel módja azt eredményezi, hogy a technológiát jobban használó népesség felülreprezentált. A koronavírus hatására – más szegmensekhez hasonlóan – a pénzügyek területén is nőtt a digitális szolgáltatások igénybevétele.
Az új technológiák használata egyértelműen elterjedtebb a fiatalok körében. A kérdőívben a banki és fizetési alkalmazások mellett azt is megkérdeztük, hogy a válaszadó használ-e olyan applikációt, amely kriptovaluta befektetésre, fizetésre vagy átutalásra alkalmas. Kiderült, hogy a teljes népesség 6 százaléka van ilyen módon kapcsolatban a kriptovalutákkal; ez az arány ugyanakkor a fiatalok (18-29 évesek) körében jóval magasabb.
A kriptovaluta-használók szignifikánsan magasabb jövedelmű háztartásokban élnek, mint a népesség többi része: az 1 millió forint feletti háztartás-jövedelemmel rendelkezők előbbiek negyedét tették ki, miközben az utóbbiaknak mindössze 3 százalékát.
A kriptovalutázók negyede 300 ezer forint alatti jövedelmű, és 30 százalékuknak maximum 1 hónapra elegendő megtakarítása van.
A kriptovalutázók nagyobb része, 70 százaléka tartja magát az átlagnál pénzügyileg tudatosabbnak (a népesség többi részében ez 62 százalék). Míg a magasabb jövedelműek esetében a kriptovalutázás paradox módon egy kockázatcsökkentő portfóliódöntés lehet, addig az alacsony jövedelműek esetében inkább egy újfajta szerencsejáték, semmint tudatos befektetés.

(Forrás MNB, 2022. március)


Kezdődik a tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

Március 21. és április 18. között az ország egész területén számíthatnak ellenőrzésre az élelmiszer-előállítók, valamint az élelmiszer-forgalmazók, az üzletekben és piacokon egyaránt.
Az ellenőrzés a húsvéti ünnepekhez köthető gasztronómiai hagyományoknak megfelelő termékekre fókuszál. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által koordinált akció során a járási hivatalok, valamint a Nébih ellenőrei kiemelt figyelemmel vizsgálják a friss (előhűtött és fagyasztott) húsokat, a pácolt, füstölt nyers vagy főtt húskészítményeket, kiváltképp a húsvéti ünnepek előtt keresett sonkát és a tojást.
Az ellenőrök figyelik a piacokon a kistermelői tojásárusítás körülményeit is, különös tekintettel a jelöletlen tojást kínálókra, mely csak az 50 tojótyúk alatti gazdaságok esetében elfogadható. Az összehangolt mustra kiterjed a frissen sütött pékárura, az édesipari termékekre, a különféle borokra és egyéb szeszes italokra, valamint a szezonális, import zöldség-gyümölcsökre. Az ellenőrök figyelni fogják azt is, hogy a nem előre csomagolt hazai gyümölcs és zöldség mellett kihelyezték-e a származásra vonatkozó magyar zászlót.

(Forrás: Nébih, 2022. március)


A Kibervédelmi Intézet nem javasolja a Kaspersky termékeit

Az NBSZ NKI szerint az orosz tulajdonban lévő cég tevékenysége nem független az orosz kormánytól, és már korábban is együttműködhetett azzal, ezért a Kaspersky antivírus szoftverének használata a magánfelhasználók számára is aggályokat vet fel.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete (NBSZ NKI) a beérkező megkeresések miatt kiadott tájékoztatást a magyar internetezők számára honlapján. Az Amerikai Egyesült Államokban a 2017-es ’17-01 Binding Operational Directive (BOD) dokumentum alapján a szövetségi kormányzati szervek és az ügynökségek nem használhatják a Kaspersky termékeit. Az Egyesült Királyság és Hollandia az előbbi dokumentumra hivatkozva szintén tiltják a használatát érzékeny adatot kezelő és létfontosságú rendszerek esetében.

Az Európai Parlament 2018-as állásfoglalása azt írja, hogy „felhívja az Uniót, hogy végezze el az intézményekben használt szoftverek, informatikai és kommunikációs berendezések és infrastruktúra átfogó felülvizsgálatát a potenciálisan veszélyes programok és eszközök elhárítása és a bizonyítottan rosszindulatú eszközök ‒ mint például a Kaspersky Lab ‒ betiltása érdekében”. Az NBSZ NKI nem javasolja a Kaspersky termékeinek használatát, és minden ügyfelének javasolja az alábbi kockázatok mérlegelését a gyártótól származó vírusvédelmi szoftver alkalmazása kapcsán:

A vírusvédelmi rendszer

  • megszerezheti a végfelhasználók adatbázisait és meta-adatait, ezeket illetéktelenek felhasználhatják jövőbeli támadásokhoz;

  • letilthat rendszeres és célzott frissítéseket, védelmi funkciókat;

  • fájlokat kereshet és szerezhet meg a végpontokon;

  • rosszindulatú frissítéseket küldhet (általános frissítés több felhasználónak, vagy célzott frissítés egy-egy kiválasztott hálózatra, végpontra), amely során káros futtatható fájlok kerülhetnek a számítógépre;

  • ismert vírusvédelmi mintákról tájékoztatást küld a gyártónak.

(2022. március - FVA)


Élőtégla és kagylóbeton – a fenntartható építőanyagok

A folyamatosan zajló építkezések, az építőanyagok környezetre gyakorolt káros hatása mellett vajon elérkezhet-e az igazi zöld jövő, a szektort érintő reformok, diskurzusok és újítások meghozatala nélkül?

Az építőipar folyamatos növekedése olyan következményekkel jár, mint a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó megnövekedett szén-dioxid kibocsátás. Ezek felgyorsítják a globális felmelegedés folyamatát. Az elégetett hordozókból származó energiát az építés különböző fázisaiban használják fel. A beton előállítása során globálisan több mint 2,8 milliárd tonna szén-dioxid keletkezett az elmúlt évben, ez a szám pedig várhatóan tovább fog emelkedni. A beépített területek számával fordítottan arányosan csökken a szabad természeti területek nagysága, ami pedig a biodiverzitást veszélyezteti. Egyes fajok pusztulása a teljes ökoszisztémát és a táplálékláncot is felboríthatja, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek az emberiségre nézve.

Növényi alternatívák az építőanyagok között
Többek között ezen okok miatt sürgetik egyre többen a betonnal való leszámolást az építőiparban. Egyre több olyan kutatás készül, melyben a lehetséges növényi alternatívákat vizsgálják.

A szalma használata ősidők óta elkíséri az ember építkezési kultúráját. A fa és a bambusz használata is évezredek óta jelen van az építőművészetben, az elmúlt években pedig fokozott népszerűségnek örvendenek. A bambusz rendkívül gyors növekedése miatt fenntarthatóbb alternatívát jelent a fánál, mert ez utóbbi nemcsak drágább, hanem lassabban is fejlődik. Emiatt pedig a szakértők a források tudatos beosztására intenek.

A régi, jól bevált anyagok mellett egyre több innovációval is kísérleteznek a kutatók, amelyek alapjaiban formálhatják át az építőiparról alkotott képünket. A jövő egyik nagy ígérete a micélium, amely a gombák nem látható, földbe mélyedő szövedéke. A tudósok ebből olyan téglát állítottak elő, amely a megfelelő kezeléssel hőálló, emellett teherbírása is kiemelkedő.

Alternatív téglákból nem a micélium az első: pár évvel ezelőtt a Colorado Egyetem kutatói különféle baktériumokból állítottak elő úgynevezett „élőtéglát”. Ennek állaga a betonhoz hasonló, de mechanikai tulajdonságai inkább a habarcsénak felelnek meg. A betonnal kapcsolatban is folyamatos kísérletezések zajlanak. Egy londoni székhelyű designcég vetette fel az ötletet, hogy abból az évi 7 millió tonna kagylóhéjból, amely feleslegesen kerül a hulladéktárolókba, cementhelyettesítő anyagot fejlesztenének. A kagylóhéjat ugyanis lényegében kalcium-karbonát alkotja, amely többnyire olyan tulajdonságokkal bír, mint a cementhez használt mészkő.

(CP 2022. március - FVA)


A világ legkelendőbb okostelefonjai

Tavaly a világ öt legkelendőbb okostelefonjának hátoldalán egyaránt az Apple logója kapott helyet.
2021 vitathatatlanul sikeres évnek bizonyult az Apple számára, viszont a Samsung ezt már nem mondhatja el ennyire egyértelműen. Míg az iPhone-szállítmányok 16 százalékkal haladták meg világszerte az előző évi kiszállításokat, addig a Samsungnál csak hatszázalékos az előrelépés.

Még egyértelműbb az Apple dominanciája, ha a 2021-ben értékesített telefonok top 10-es listáját nézzük. A Counterpoint Research adatai szerint ugyanis az első öt helyen csak iPhone található (iPhone 12, iPhone 12 Pro Max, iPhone 13, iPhone 12 Pro, iPhone 11), sőt a nyolcadik és kilencedik helyre is iPhone-ok futottak be (iPhone SE 2020, iPhone 13 Pro Max). A Samsung csupán egyetlen modellel, a Galaxy A12-vel került fel a listára (6. hely), illetve még két Xiaomi modell, a Redmi 9A (7. hely) és a Redmi 9 (10. hely) szerepel a legjobbak között.

A világ legkelendőbb okostelefonja tehát az iPhone 12 volt 2021-ben. Ez azt is jelenti, hogy immár második évben választották a felhasználók egy iPhone-család kedvezőbb árú tagját a csúcsmodell helyett: 2020-ban is a „sima” iPhone 11 lett a befutó.
Jóval érdekesebb viszont az első hely alatti helyzet. A második helyen áll az iPhone 12 Pro Max, megelőzve az iPhone 13, 12 Pro és iPhone 11 modelleket, a 2021-ben regisztrált teljes okostelefon-eladások 2,2 százalékával. Bár a Counterpoint Research nem alakítja át ezt a részesedést tényleges eladási adatokká, az Apple közelmúltbeli 1,39 milliárd darabos becslése alapján meglehetősen könnyű ezt átszámolni a piac egészére, és a Phone Arena meg is teszi ezt.

A 10 legnagyobb számban értékesített okostelefon-modell 2021-ben Az Apple csak az iPhone 12 Pro Maxból körülbelül 30 millió példányt adott el tavaly, valamint 27–29 millió darabot az iPhone 13, 12 Pro és 11 modellekből. Eközben az iPhone 12 valószínűleg meghaladta a 40 milliós darabszámot, ami valójában sokkal kevésbé lenyűgöző, mint az iPhone 11 modell 2020-as kiszállítása.

Összességében elmondható, hogy az Apple-nek sikerült jelentősen kiszélesítenie teljes termékportfóliója vonzerejét, beleértve az iPhone SE (2020) és az iPhone 13 Pro Maxet is, kiszorítva a Samsungot az első ötből. Még figyelemre méltóbb ez a teljesítmény, ha figyelembe vesszük az iPhone 12 mini és 13 mini 2021-es alacsony népszerűségét.

Nem meglepő a Phone Arena szerint, hogy a 2021-es top tízes listán nincsen Samsung prémium telefon. Végül is ez így volt 2019-ben és 2020-ban is, ráadásul nagyon úgy fest, hogy az S21 sorozat kevésbé volt sikeres, mint a korábbi évek S20 és S10 családja. A középkategóriás Galaxy A50 és A51 azonban 2019-ben, illetve 2020-ban a negyedik helyezést érte el, így a Samsung számára bizonyára elkeserítő, hogy a Galaxy A52 nyilvánvalóan sokkal kevésbé volt népszerű, mint az elődei. Tulajdonképpen csupán a Galaxy A12-nek sikerült megtartania a Samsungot a top 10-ben.

A tíz legkelendőbb készülék lényegesen nagyobb részesedést nyújtott az eladásokból, mint 2020-ban, ami arra utal, hogy egyre több cég dolgozik portfóliója karcsúsításán és a „vezető” modellekre való összpontosításon.

(2022. március)


Figyelmeztetést adott ki a Google mindenkinek, aki Chrome böngészőt használ

Világszerte több milliárdan használják valamely eszközükön a Google böngészőjét. Ők egyre több támadásra számíthatnak – figyelmeztet a Chrome biztonsági csapatának vezetője.
A nulladik napi támadás olyan sebezhetőséget használ ki, amelynek létezése a szoftver készítője előtt nem ismert, így biztonsági javítás sem érhető el hozzá. Ezek mennyisége pedig drámaian emelkedik. Ahhoz nem feltétlenül kell szakértőnek lenni, hogy érezni lehessen a helyzet romlását. Elég már az is, ha valaki követi a technológiai híreket.
Hogy valóban több nulladik napi sérülékenység kerül napvilágra, arról tanúskodik a Google Project Zero csapata által összeállított ábra.

A Google szerint az, hogy a kiberbűnözők egyre szívesebben kutatják fel és használják ki a Chrome sérülékenységeit, egyrészt annak köszönhető, hogy a korábbi legfőbb célpontnak számító –legendásan sok hibát tartalmazó – Flash technológia eltűnt a színről. Ezzel párhuzamosan nőtt a Chromium-alapú böngészők részesedése – két éve már nemcsak maga a Chrome ilyen, hanem a Microsoft is Chromium-alapokra ültette át Edge böngészőjét.
Az átlagfelhasználók úgy segíthetnek az online világ és saját környezetük biztonságosabbá tételének, hogy amikor a Chrome jelzi, hogy frissítés áll rendelkezésre, akkor telepítik azt.

(2022. március)


Bordetektívek járnak a hamisítók nyomában

A borhamisítás története olyan régre nyúlik vissza, mint maga a borászat története. A 21. században a módszerek egyre kifinomultabbak, és azokat speciálisan képzett szakértők leplezik le.

Egy üveg bornak vannak bizonyos jellemzői, amelyek megkülönböztetik a hamisítványtól - írja a Magyar Mezőgazdaság. A borászati ágazatban egyre több a csalás. A borok hitelességének biztosítása terén az egyik legújabb fejlesztés a blokklánc, azaz a termékinformációk rögzítésére szolgáló rendszer. Ez a technológia többek között betekintést nyújt abba is, hogy kik voltak egy adott palack korábbi tulajdonosai. Egy palackot annak ellenőrzésére, hogy valóban egy adott termelőtől származó bort tartalmaz-e, csak nagyon kevés esetben bontanak fel. Emellett még a legtapasztaltabb kóstolók érzékei is megbízhatatlanok lehetnek, és az e területen tevékenykedő csalók a legérzékenyebb szakembert is képesek becsapni.

Szakértői becslések szerint a világ borainak akár 25 százaléka nem felel meg annak, amit a címke állít. Ez az olcsóbb, szupermarketekben kapható borokra is vonatkozik, de általában a legértékesebb palackok kerülnek a bordetektívek figyelmének központjába. Számos módja van annak, hogy az éles szemű szakember megkülönböztesse az értékes bort az értéktelen ócskaságtól - különösen, ha megfelelő felszerelés áll rendelkezésre.

 Ellenőrzik a palack súlyát, a címkepapír típusát és textúráját. A címkén többek között vizsgálják a vízjelek, a mikroszkopikus betűk és a csak UV-fényben látható betűk jelenlétét. Még a tinta kémiai összetétele is döntő lehet.

Az is előfordul, hogy a gyártók különleges mikrocsipekkel, valamint egyedi, megfelelően kialakított dugókkal látják el értékes palackjaikat, amelyeket nem lehet összetéveszteni mással. Ezen kívül a palackban lévő bor mennyiségét is mérik. Ha például egy több évtizedes üvegben túl sok van belőle, a helyzet nagyon gyanús lehet.

(2022. március)


Információgyűjtés fagyasztott zöldségek vásárlásáról és fogyasztásáról

Kutatást indított a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a magyar lakosság gyorsfagyasztott zöldségekhez kapcsolódó vásárlási és fogyasztási szokásainak megismerése érdekében. A március 31-ig kitölthető online kérdőív többek között arra is kitér, hogy a fogyasztók mennyire kedvelik a fagyasztott zöldségeket, milyen ételekhez vásárolják őket, vagy, hogy figyelembe veszik-e a jelölésen szereplő felhasználási utasításokat.

A Nébih arra keresi a választ, hogy a magyar fogyasztók mit gondolnak a gyorsfagyasztott termékekről, miket részesítenek előnyben, vannak-e általános és speciális elkészítési szokásaik, továbbá elolvassák-e, betartják-e a jelölésen szereplő utasításokat. A felmérés arra is kitér, hogy a fogyasztók tisztában vannak-e az élelmiszerbiztonsági kockázatokkal a vásárlás, a szállítás, az otthoni tárolás és az előkészítés során.

A kérdőív segítségével a hatóság átfogó képet kaphat arról, hogy melyek a legjelentősebb kockázatok fogyasztói szinten e termékkategóriában. Az eredmények alapján a hatóság egy lakosságnak szóló tájékoztatót is összeállít a későbbiekben, kiemelve a felmérés szerinti kritikus pontokat.

A kérdőív az alábbi linken

(2022. március)


Új korszak kezdődik a légtisztításban

A világjárvány rávilágított, hogy sok HVAC-rendszer (fűtés, szellőztetés és légkondicionálás) nem megfelelő. Az iparág azonban új technológiák bevetésével reagált az új helyzetre, hogy egészségesebbé tegye a munkahelyeket.
A légzéssel és a beszéddel folyamatosan aeroszolokat bocsátunk ki, amelyek egyre koncentráltabbá válnak a beltérben, hacsak nem hígítjuk fel őket, illetve nem tisztítjuk meg tőlük a levegőt.
A legtöbb épületet úgy tervezték, hogy olyan minimumszabványoknak feleljen meg, amelyek semmit sem védenek az olyan betegségek ellen, mint a COVID-19 elleni. A szakma azonban megértette a leckét, és az érzékelők, ionizátorok és ultraibolya technológiák következő generációja már képes megbirkózni ezzel a feladattal.

Valós idejű érzékelők
Ha valaki besétál egy helyiségbe, és csoszog a lábával a szőnyegen, azzal több ezer részecskét juttathat a levegőbe. Ezért egy dinamikus vagy állítható rendszer ellenőrzi a levegőminőség szintjét. Érzékelőkön keresztül leolvassa azt, majd beállítja a szükséges teljesítményt. Az érzékelőkben az a legjobb, hogy könnyen alkalmazkodnak a meglévő HVAC-rendszerekhez. Egy egységet a levegőellátás közelében helyeznek el a szűrés előtt, majd egy másikat a szűrőn kívül, a tisztítóhatás ellenőrzésére.

Bipoláris ionizáció
Az érintetlen természeti környezetben, távol az ember okozta szennyezésektől, bőségesen vannak jelen a levegőben töltött ionok. A magas légszennyezettségű területeken, például egyes nagy- és közepes méretű városban a szennyezés az ionizáltságot felborítja. A kétpólusú ionizáció helyreállítja az ionokat a levegőben, amivel képes felvenni a harcot a szennyeződések ellen, és lebontani a gáznemű elemeket, lényegében fertőtlenítve a levegőt.
Bár a technológia már az 1970-es évek óta létezik, az utóbbi időben újra kitalálták, hogy a meglévő épületekben hogyan használhatnák. Mint minden újonnan megjelenő technológia esetében, a laboratóriumi teszteken kívül kevés kutatás áll rendelkezésre, és a bipoláris ionizáció ózont és más potenciálisan káros melléktermékeket hozhat létre a beltérben, hacsak nem tartják korlátok között.

UV-C légtisztítók
Egy másik újonnan megjelenő eszköz az ultraibolya-C, vagy UV-C fény. Az UV-C rövid hullámhosszúsága képes megbontani a DNS-molekulák szerkezetét, ami lehetővé teszi a vírusok és baktériumok hatékony inaktiválását.
Az UV-fény bőrre gyakorolt káros hatásai miatt az irodában nem vezethető be. Ez a fajta technológia leginkább a nagy ipari terek számára ajánlott, ahol a fénnyel a mennyezeti ventilátorokon keresztül lehet szűrni, amelyek kizárják, hogy az embereket is fény érje.

(2022. február)


Kötelező rollerparkolókkal oldaná meg a rollerkáoszt Budapest

A tervek szerint márciusban módosítja a fővárosi közgyűlés a közterület-használati rendeletét, lehetővé téve, hogy a közterületeken mikromobilitási pontokat (köznyelven közösségi roller- és kerékpárparkolókat) alakítsanak ki. A parkolók kötelező használata a várakozás szerint felszámolja a belső kerületekben a rollerkáoszt.

Elképzelés szerint a szolgáltatók járművenként évi 500-800 forintot fizetnek majd a közösségi parkolók igénybevételéért. Cserében idén a főváros hét belső kerületében kialakított mintegy 500-600 közösségi parkoló épül, amelyekben nagyjából elfér a jelenlegi teljes budapesti közroller- és közbringaflotta. Az erről szóló megállapodást az I., V., VI., VII., VIII., IX., XIII. kerületek és a főváros vezetői jelentős részben már aláírták, valamint csatlakozik a II., III., XI. és XIV. kerület is.

A szabályozás szerint a közrollereket és a közbringákat csak ezeken a kijelölt területeken lehet majd letenni, azaz megszűnik a város random helyeit időnként elöntő rollerkáosz. Ha valaki ezeken kívül teszi le a rollert vagy a biciklit, akkor a szolgáltató szankcióra számíthat, amit tovább háríthat az ügyfelére.

A rollerparkolók területét aszfaltra festett zöld csíkkal kerítik le, ha a járművet azon, azaz 5 méteres pufferzónáján kívül teszik le, és akadályozza a gyalogos vagy egyéb közlekedést, jön a büntetés (aminek mértéke a tervek szerint 5000-10000 forint/jármű/nap). A parkolókat GPS-es szolgáltatás-menedzsment rendszeren keresztül figyelhetik a BKK szakemberei, hol történik jelentősebb szabálysértés, a bírságot pedig az odairányított közterület-felügyelők szabhatják ki.



Az első körben tervezett központi zóna, és a későbbi átmeneti zóna

A GPS-es rendszer azt is figyeli, hogy melyik pontokon van nagyobb forgalom, így a kisebb forgalmú zónákból át tudnak csoportosítani járműveket is. Sőt a közrollerek sebességét is szabályozni tudják vele, például a gyalogos zónákban, ha szükséges.

A Bubi közbringákat egyelőre továbbra is csak a Bubi gyűjtőállomásokon lehet majd elhelyezni, az új mobilitási pontokon még nem. A rendszert a jövőben úgy fejlesztik tovább, hogy a mikromobilitási pontok mellett legyenek autómegosztó cégek közautóinak fenntartott kizárólagos parkolóhelyek is, így a kerékpár, a közrobogó vagy az e-roller kombinálható a nagyobb távon használt közautóval. Távolabbi tervek szerint az összes közroller, közbringa, közrobogó és közautó szolgáltatást integrálják a BKK BudapestGo útvonaltervező és digitális jegyvásárló rendszerébe.

(2022. február)


A fenntarthatóság nem elvárás mobilvásárláskor

A felhasználók mindössze ötöde veszi figyelembe a szervizelhetőséget mobilvásárláskor – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásából. A 15 évnél idősebb válaszadókkal készült reprezentatív felmérés rámutat, hogy alapvetően sokaknak lenne vonzó a zöld mobil, de a lakosság nagyon árérzékeny, és a készülék teljesítményét is fontosabbnak tartja a fenntarthatósági szempontoknál.

Bár léteznek a megszokottnál hosszabb élettartamú, újrafelhasznált anyagokból készült, könnyen javítható mobilok, ezek mégsem tartoznak a legnépszerűbb típusok közé.

A magyar fogyasztók 75%-ának az ár a legfontosabb új készülék vásárlásakor. Ezt követi 52%-kal a teljesítmény (pl. processzor, memória), majd az akkumulátor kapacitása: 43%. A rangsor negyedik helyén áll a magas várható élettartam 39%-kal. Más fenntarthatósági szempontok kevésbé jelentősek: a szervizelhetőség és a gyártás környezeti terhelése csak a válaszadók 20 és 6%-ának volt kiemelt szempont.

A 16 éves vagy idősebb internetezők 18%-a mindenképpen vásárolna környezetbarát készüléket. Sokaknak a zöld mobil alapvetően vonzó, de csak akkor választaná, ha nem lenne drágább (31%), hasonló teljesítményt nyújtana, mint a hagyományos készülék (16%), illetve, ha a környezetbarát mobilt az általa kedvelt márka kínálná (7%).

A fogyasztók nem zárkóznak el attól, hogy lépéseket tegyenek a fenntarthatóbb távközlésért, főleg ha az nem jár lemondással vagy pluszköltséggel. A használók többsége – 52%-uk – hajlandó lenne leadni nem használt készülékét újrahasznosításra. Ezzel szemben a mobilozók csupán tizede adta le előző, lecserélt készülékét, a többség inkább megtartotta. Ez utalhat arra, hogy túlságosan kötődünk a sokat használt, személyes eszközünkhöz.

A meghibásodott eszköz cseréje helyett annak javíttatását az emberek harmada (33%) tartja vonzónak, pedig utóbbi esetében a fenntarthatósági szempont egybeeshet a fogyasztó anyagi érdekével. Az egybeesés azért csak feltételes, mert sok esetben az eszközök javíttatása drága és lassú, a készülékek nehezen bonthatók meg, esetleg a gyártók a garancia feltételeivel drágább márkaszerviz használatára kényszerítik a fogyasztókat.

Csak kevesen lennének hajlandóak a fenntarthatóság érdekében önkorlátozásra a vezeték nélküli kapcsolatok használatában: 18% választaná ezért a kevesebb energiafogyasztással járó vezetékes internethasználatot. Szintén alacsony azok aránya (14%), akik lemondanának a nagy mennyiségű adat mozgatásával és ezzel jelentős energiafogyasztással járó online szórakoztató szolgáltatások használatáról, mint például a video streamelésről.

(Forrás: NMHH 2022. február)


Mit tegyek, hogy ne csalják ki a pénzem sem neten, sem telefonon?

Az elmúlt években világszerte többszörösére növekedett az érzékeny személyes adatok megszerzésére irányuló kísérletek száma. Ez nem túlságosan meglepő annak tükrében, hogy a mindennapi életünk egyre nagyobb szelete zajlik az online térben. Az adathalász támadásoknak Magyarországon is kiemelt célcsoportját jelentik a banki ügyfelek, ezért a CIB Bank szakértői a legfontosabb kérdésekre adott válaszokkal segítik az eligazodást.

1. Mi az adathalászat lényege?

Az adathalászat során a támadó valamilyen hamis üzenet küldésével próbálja az áldozatát rávenni arra, hogy érzékeny adatokat bocsásson rendelkezésére, netán valamilyen távoli hozzáférést biztosító, vagy rosszindulatú szoftvert telepítsen az elektronikus eszközére. Ezzel az a cél, hogy a támadó minél több azonosító adatot megszerezzen a célszemélytől, így jutva hozzáféréshez az általa használt online felületekhez, bankszámlához.

2. Mikor kell adathalászat kísérletére gyanakodni?

Leginkább akkor, ha akár e-mailen, akár telefonon érzékeny adatokat – banki vagy egyéb ügyfélazonosítót, PIN-kódot, jelszavakat – kérnek tőlünk. Gyakori módszer, hogy a pénzügyi vagy egyéb szolgáltatónk honlapjához hasonlító felületre irányítanak át, és ott kísérlik meg megszerezni azonosító adatainkat. Kis odafigyeléssel viszont azonnal látni lehet, hogy nem valódi weblapról van szó, főként akkor, ha helyesírási hibákkal, rossz magyarsággal megfogalmazott mondatokkal találkozunk.

Az utóbbi időszakban a telefonos megkeresések is gyakorivá váltak: itt szintén figyelembe kell venni, hogy a pénzügyi és egyéb szolgáltatók soha nem kérnek ilyen úton érzékeny adatokat. A bankok soha nem irányítanak át közvetlen (egy híváson belül) más bank ügyfélszolgálatához, és sosem kérik az ügyfelet, hogy pénzt utaljon át ismeretlen számlaszámokra különböző okokból.

Az elkövetők sokszor pont azzal az üzenettel próbálnak visszaélni, hogy csalást akarnak megelőzni.

3. Mikor gyanakodjunk arra, hogy illetéktelenekhez jutottak az adataink?

Erre több jel is utalhat: megmagyarázhatatlan mozgások (leginkább terhelések) a bankszámlánkon, zárolt levelezés, vagy akár az is, hogy okostelefonunk, laptopunk ismeretlen szoftverek letöltésére kér engedélyt. Gyanúra adhat okot az is, ha olyan cégtől kapunk számlafizetéssel kapcsolatos e-maileket, amellyel nincs szerződéses kapcsolatunk, illetve az is, ha meglévő szolgáltatónktól olyan számlával kapcsolatos levelet kapunk, amelyre nem emlékszünk, vagy amelynek összege eltér a szokásostól.

4. Melyek azok az adatok, amelyeket távolról – tehát e-mailben, vagy telefonon – soha nem kérnek el a hitelintézetek vagy más szolgáltatók?

A bankkártya-adatok (száma, lejárata, háromjegyű biztonsági kódja), a PIN-kód, a telefonos azonosító, jelszavak és számla adatok. A tranzakciók jóváhagyásához szükséges SMS-kódot senkinek nem szabad megadni.

Ha ilyen kérés érkezik, bontsuk a vonalat és azonnal értesítsük a bankunk ügyfélszolgálatát – figyelmeztetnek a CIB szakértői.

5. Kezdeményezheti-e egy pénzintézet alkalmazottja átutalási művelet indítását az ügyfélnél – akár online, akár telefonon –, mondjuk a számla egyenlegének feltöltésére hivatkozva?

Soha, erre a bank munkatársainak nincs jogosultsága. Az utóbbi időben a csalók magukat a bank alkalmazottjának kiadva gyanús tranzakció észlelés indokával próbálják meg rávenni az ügyfeleket, hogy pénzüket utalják el egy, a csalók által megadott bankszámlára.

6. Kérheti-e bármilyen pénzügyi szolgáltató, hogy távoli hozzáférést lehetővé tévő szoftvert letöltsünk?

Nem.

7. Mit tegyünk akkor, ha adathalász támadásra utaló e-mail vagy hívás érkezett?

Ha telefonhívásról van szó, azonnal bontsunk vonalat, az e-mailt pedig töröljük a fiókunkból, az abban szereplő linket pedig semmi esetre se nyissuk meg.

8. Mi a teendő, ha már bekövetkezett a károkozás, vagy erős erre a gyanú?

Haladéktalanul vegyük fel a kapcsolatot az ügyfélszolgálattal és ezzel egy időben tegyünk rendőrségi feljelentést. Ha a bankkártyaadatok jutottak jogosulatlan személyek birtokába, a kártyát azonnal le kell tiltani.

9. Mi a teendő, ha a mobilbanki belépéshez szükséges azonosítók illetéktelenek kezére jutottak?

Ha a telefonos azonosításra használt kód, vagy az internetbankhoz/mobilalkalmazáshoz kapcsolódó belépési adatok jutottak illetéktelenekhez, érdemes azonnal visszaállítani a telefon gyári beállításait, újratelepíteni a mobilbanki alkalmazást, és persze segítséget kérni a számlavezető pénzintézettől. Az ügyfélszolgálattal ebben az esetben is fel kell venni a kapcsolatot.

10. Hogyan növelhetjük internetbanki, e-mail fiókjaink, vagy online vásárlásaink biztonságát?

Az online azonosítás során használjunk erős jelszavakat, és időről időre gondoskodjunk ezek cseréjéről. Ügyeljünk mobiltelefonunk, számítógépünk megfelelő védelmére is, illetve különösen arra, hogy ne tároljuk könnyen hozzáférhető helyen az online felületeken használt azonosítóinkat, PIN-kódjainkat.

(2022. február)


Csekély GVH büntetés az Alza üzemeltetőjének

Piaci súlyához képest aprópénznek minősül az Alza.hu-ra kiszabott versenyhatósági bírság: a cseh cégnek csupán 40 millió forintot kell fizetnie azért, mert éveken keresztül nyomasztotta a vásárlóit.
A webshopban éveken keresztül olyan üzenetek jelentek meg a termékek adatlapjain, melyek vásárlásra sürgették a látogatót. A cég emellett egy jóvátételi csomagott is kínál majd azoknak, akik 2019-ben vásároltak tőle, ennek értéke "legalább" 450 millió forint.

PSZICHÉS NYOMÁS ALATT

A Gazdasági Versenyhivatal az Alza.hu üzemeltetőjével és cseh anyavállalatával szemben a webáruház kifogásolható értékesítési módszerei miatt. Az eljárás feltárta: a portál jogsértő módon sürgette a felhasználókat mihamarabbi vásárlására, amikor szembetűnő, villogó üzenetekkel (pl. „Jelenleg X ügyfél érdeklődik a termék iránt”; „A héten X ügyfél vásárolta meg ezt a terméket” stb.”) helyezte pszichés nyomás alá a felhasználókat.

Ez önmagában véve is tisztességtelennek minősül, mivel megzavarja a nyugodt döntési folyamatot. A sürgető üzenetekben bemutatott adatokat ráadásul nagyrészt nem támasztották alá a számítási módszerek: a „Jelenleg X ügyfél érdeklődik” üzenet például nem az adott pillanatban ténylegesen érdeklődők számát, hanem a vállalkozáscsoport összeurópai, elmúlt teljes napi megjelenítéseit mutatta.
A GVH versenytanácsa 40 millió forint bírságot szabott ki a jogsértésért az Alza.hu Kft.-re és anyacégére, az Alza.cz a.s.-re. A döntés figyelembe vette többek között, hogy az üzemeltetők elismerték a jogsértést, lemondtak a jogorvoslatról és felülvizsgálták a kereskedelmi gyakorlataik megfelelőségét biztosító belső vállalati szabályzatukat.
A GVH bírságcsökkentő tételként figyelembe vette azt a jóvátételi csomagot is, amelyet a webáruház ajánlott fel fogyasztóinak kompenzációjára. A vállalások nyomán előírt hatósági kötelezettségek szerint minden fogyasztó 3.000 Ft értékű kupont kap, aki 2019-ben az Alza webáruházában vásárolt. A kedvezmény a következő egy évben használható fel bármely, 10.000 Ft feletti vásárláskor. A kuponokat az Alza 2022. április 17-ig küldi ki e-mailben minden jogosultnak, de SMS-ben, honlapján, közösségi oldalain és a sajtón keresztül is értesíti az érintetteket.
A jóvátételi csomag része a kapcsolódó kommunikáció is, amelyben a cégcsoport a tudatos fogyasztói magatartás jelentőségére is felhívja a figyelmet. Abban az esetben, ha a kuponok felhasználásának összértéke nem éri el a 450 millió Ft-os összeget, az Alza az eljárás során tett kiegészítő vállalások révén biztosítja a fogyasztók közvetlen kompenzálását. Amennyiben pedig a jóvátétel összege még így sem érné el a 450 milliós összeghatárt, a különbözetet a cégeknek bírságként kell megfizetniük.

(2022. február)


Kémprogramot terjesztenek a hamis Windows 11 telepítők

A HP biztonsági kutatói egy alattomos alvilági támadássorozatra hívták fel a figyelmet. A csalók hamis Windows 11 telepítő álcája mögé rejtik az adatlopásra alkalmas szerzeményüket.
A legújabb akciójuk megtévesztésen alapuló módszerekre épül, miközben a napjainkban széles körben problémákat okozó RedLine trójai programot igyekeznek minél több számítógépre feljuttatni.
A HP biztonsági szakértői egy olyan alvilági kampányt lepleztek le, amely hamis weboldalakon keresztül zajlik. A csalók a hivatalos Windows 11 letöltésére szolgáló weboldalra megszólalásig hasonlító weblapot hoztak létre. Amennyiben a felhasználó ezen keresztül próbálja beszerezni az operációs rendszert, akkor először egy 1,5 megabájt méretű, Windows11InstallationAssistant.zip nevű fájl kerül a számítógépére. Ha ezt elindítja, akkor egy kicsomagolási folyamat veszi kezdetét, majd egy PowerShell script fut le. Ezt követően elindul egy cmd.exe folyamat, amely 21 másodperc elteltével letölt egy jpg kiterjesztésű fájlt egy távoli kiszolgálóról. Ez az állomány valójában egy DLL-fájl, amely kapcsolódik a vezérlőszerverekhez. E kiszolgálókról kérdezi le, hogy éppen milyen műveletet kell végrehajtania a fertőzött rendszeren.
A RedLine elsősorban adatlopási célokkal terjed. Alkalmas egyebek mellett jelszavak, webböngészőkben tárolt adatok, cookie-k, bank- és hitelkártya adatok, valamint kriptotárcák kiszivárogtatására is.

(Forrás: Biztonságportál, 2022. február)


Százmilliókat loptak az adathalászok

Tömegével támadják a magyar banki ügyfeleket a csalók, ugyanazt a becsapós levelet különböző hitelintézetek nevében is kiküldik. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2021 harmadik negyedévében a határon belül az adathalászattal okozott kár meghaladta a 120 millió forintot, míg a határokon túl nyúló az 500 millió forintot.
A Takarékbank korábban arról tájékoztatta ügyfeleit, hogy csalók próbálják megszerezni az adataikat. A küldött e-mailben arra kérik őket, hogy a megadott linken keresztül lépjenek be a Netbank fiókjukba. Ugyanez a levél érkezett az MKB és a CIB nevében is. A csalók még arra is figyelnek, hogy a levél színei a megnevezett bankra legyenek jellemzők.
 A Kaspersky Lab 2020 márciusától 2021 márciusáig több mint ötezer adathalászatra létrehozott oldalt azonosított. A Jófogás oldalán januárban több mint 200 olyan esetet azonosítottak, amikor az oldalaikról kívülre csalva próbálták meg a felhasználóik adatait megszerezni.

(FVA 2022. február)


Vizsgálják az ingatlan.com fogyasztói tájékoztatását

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatot indított az ingatlan.com üzemeltetőivel szemben, mert a portál jelentős információkat hallgathat el a fogyasztók elől a hirdetési csomagokkal kapcsolatban.
A portál különböző árú hirdetési csomagokat kínál mind magánhirdetők, mind ingatlanirodák számára. A magánhirdetők fizetős hirdetési csomagjaihoz járó, illetve általuk extra szolgáltatásként is vásárolható hirdetés-kiemelés (vagyis a megjelenítési sorrendben való előre sorolás) egy speciális kreditrendszer alapján történik – melynek jelentős jellemzőit azonban az üzemeltető vélhetően elhallgatja a fogyasztók elől. A magánhirdetők így feltehetően nem kapnak megfelelő információt sem magáról a kreditrendszer létéről, sem a csomag díjáért jóváírt kreditek mennyiségéről, illetve arról, hogy ezek voltaképpen miként befolyásolják a hirdetés-megjelenési sorrendet.
A fogyasztók továbbá valószínűleg nem kapnak megfelelő tájékoztatást arról a tényről, hogy az oldalon szintén hirdető ingatlanirodák – a kizárólag számukra elérhető licit-lehetőség révén – célzottan a fogyasztók hirdetései elé pozícionálhatják sajátjaikat.

(Forrás: GVH 2022. február)


Minden járvány alatt lejárt okmány meghosszabbodik június 30-ig

Valamennyi, 2020. március 11. napján vagy azt követően 2022. május 31. napjáig lejárt vagy lejáró személyazonosító igazolvány, vezetői engedély és útlevél 2022. június 30. napjáig érvényes.
Egy másik rendelet szerint ez évvel meghosszabbodik minden építési engedély, elvi építési keretengedély, telepítési engedély vagy bontási engedély, amelynek hatálya 2021. november 24-én vagy azt követően a veszélyhelyzet ideje alatt járt vagy járna le. Ha az engedély hatályának lejárta miatt eljárás van folyamatban, azt a hatóság megszünteti. Ha ilyen okból „a hatóság kötelezettséget állapított meg, a kötelezettségnek nem kell eleget tenni. A már kifizetett bírság visszatérítése iránt a hatóság intézkedik”

(2022. februári Kormányrendelet)


Hogyan tehet többet az EU a rák elleni küzdelemben?

Egy összehangolt, európai szintű megközelítés csökkentheti az egyenlőtlenségeket, és javíthatja a daganatos betegek életét.
Az elmúlt másfél évben a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos legújabb fejleményekről és meglátásokról konzultált a Parlament rák elleni küzdelemmel foglalkozó különbizottsága (BECA) a nemzeti jogalkotókkal, nemzetközi szervezetekkel és szakértőkkel. Tudásuk és tapasztalataik alapján a képviselők úgy vélik, egy multidiszciplináris és összehangolt európai szintű megközelítés csökkentheti az országok közötti egyenlőtlenségeket, és javíthatja a daganatos betegek és a túlélők életét.

Miképpen szeretné a BECA erősíteni az EU szerepét a rák elleni küzdelemben:

Kockázati tényezők kezelése

Programok finanszírozása a dohányzásról való leszokás segítése és az új dohányosok eltántorítása érdekében
Az elektronikus cigarettával kapcsolatos egészségügyi kockázatok értékelése
A sportesemények alkoholos termékekkel való szponzorálásának betiltása
A rákkeltő anyagokkal kapcsolatos információk javítása
A fogyasztók ösztönzése és segítése abban, hogy egészséges ételeket válasszanak

Egészségügy javítása

Közös rákszűrési protokollok létrehozása
A közbeszerzési eljárások kiterjesztése a gyógyszerhiány és az innovatív technológiák magas árai ellen
Biztosítani kell, hogy az államilag finanszírozott kutatásokból származó gyógyszerek megfizethető áron legyenek elérhetőek
A határokon átnyúló egészségügyi ellátáshoz és klinikai vizsgálatokhoz való hozzáférés megkönnyítése
A sugárterápiás infrastruktúrájába való nagyobb befektetés

Befektetések növelése a kutatások terén

A kutatási finanszírozások növelése a daganatos megbetegedések okainak kutatása, valamint az új szerekkel és kezelésekkel terén
A gyermekgyógyászati és a ritka daganatos megbetegedések kutatásának fellendítése
Állandó képzés az egészségügyi szakemberek számára

(Forrás: Európai Parlament, 2022. február)


Üdülési jogos visszaéléseket vizsgál a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) két céggel és egy civil szervezettel szemben is eljárást indított, mivel valószínűleg megtévesztik azokat, akik üdülési joguktól szeretnének megválni. A nemzeti versenyhatóság minden, üdülési jogát értékesíteni kívánó fogyasztót kiemelt óvatosságra és odafigyelésre int.
A BFCS Kereskedőház Kft.-vel, a BIÁS Trade Kft.-vel (kt.a.) és az Üdülési Jog Károsultak Érdekvédelmi Szövetségével szemben indítottak eljárást, mivel gyaníthatóan megtévesztő tájékoztatásokat nyújtanak az üdülési jogok értékesítésével kapcsolatban.

A most vizsgált kereskedelmi gyakorlatok a tavalyi figyelmeztetésben szereplő https://www.fogyasztovedelem.hu/Varia_x/hirek.htm#udulesicsalok viselkedésmintát követik:
a tulajdonosokat telefonon keresik meg azzal, hogy magánszemély vásárolná meg az üdülési jogot, majd az érintett cégek készpénzt ígérnek a jogosultságért – ehelyett azonban vélhetően pénzre nem váltható kreditekben fizetnek egy zárt vásárlási rendszerben, melynek eléréséért az ügyfeleknek számos jogcímen kell költségeket fizetniük. Az üdülési jog tulajdonjogának átruházása emellett valószínűsíthetően nem történik meg, így annak – sok esetben jelentős – éves fenntartási költségei továbbra is az attól megszabadulni kívánó fogyasztókat terhelik. A GVH eljárás alá vonta az Üdülési Jog Károsultak Érdekvédelmi Szövetségét is, melynek tevékenysége feltehetően pusztán arra szolgál, hogy elnevezésével a cégek elnyerhessék a felkeresett ügyfelek bizalmát.
A versenyhatóság az üdülési jogukat értékesíteni vágyóknak azt javasolja: minden ajánlat esetén alaposan tekintsék át a felkínált feltételrendszer részleteit, szerződéskötés előtt pedig alaposan tájékozódjanak az érintett vállalkozások megbízhatósága és fogyasztói értékelése felől. A fogyasztók a személyes találkozókon se engedjenek az esetleges nyomásgyakorlásnak és minden esetben megfontolt, tudatos döntést hozzanak – javasolja a GVH.

(GVH 2022. február)


Lejárt a telefonkönyvek kora

Már nem kötelező a távközlési szolgáltatóknak papíralapú telefonkönyvet megjelentetni. A hangalapú és online tudakozók, illetve a netes keresők és közösségi oldalak szinte teljesen megszüntették a vaskos kiadványok iránti keresletet.
A csökkenő fogyasztói igények miatt megszűnik a telefonkönyvek (hivatalos nevükön: előfizetői névjegyzékek) egyetemes szolgáltatás-jellege, azaz a szolgáltatóknak 2022-től már nem kötelező könyv (vagy adathordozó) formájában megjelentetni az előfizetők adatait. 2017-ben még közel 60 ezer telefonkönyvet nyomtattak, 2020-ban azonban már 17 ezernél is kevesebbet, és felére esett vissza a fogyasztók által átvett névjegyzékek száma. Ennél is meredekebben zuhan az elektronikus adathordozón (CD-n) terjesztett telefonkönyvek száma is, 31 ezerről mindössze 2500-ra, ami 92 százalékos csökkenést jelent.

Az érdeklődés hiánya több okra is visszavezethető, azonban ezeknek van egy közös nevezője: az internet. Az online tudakozók mellett komoly konkurenciát jelentenek a netes keresők és a közösségi oldalak, amelyek megkönnyítik egy-egy személy vagy szolgáltatás megtalálását. Az okostelefonok és a mobilnet széleskörű elterjedése tovább gyorsította ezt a folyamatot: ma már, ha fel akarunk hívni valakit, a telefonunkon is rákereshetünk több platformon is.
A három nagy távközlési szolgáltató mindegyike rendelkezik saját online tudakozó szolgáltatással, ahol név, cím, vagy telefonszám alapján is kereshetünk.

Senki sem használja, de mindannyian fizetjük

A telefonkönyvek veszteséges kiadásának megszűnése valójában minden fogyasztónak jó hír. A papíralapú (és a CD formátumú) adatbázisok ugyanis hiába voltak ingyenesek, azok költségét végső soron a fogyasztók fizették meg a szolgáltatások díjaiban. Eközben pedig azok tényleges használata elenyésző volt és évről-évre csökkent.
A nyomtatott telefonkönyv előállításához sok papír szükséges. A papírgyártás pedig víz- és energiaigényes folyamat. Egy vaskosabb telefonkönyv akár egy kilogrammot is nyomhat. Ennyi papír gyártásához 2-3 kg fa és 45-55 liter víz, 10-12 kWh energia és rengeteg vegyi anyag szükséges. A csökkenő tendenciákat figyelembe véve is évi 30-40 tonna fát 7-800 ezer liter vizet spórolunk meg a telefonkönyvgyártással felhagyva.

(NMHH 2022. január)


Miért olyan rövid a mobilok élete?

A mobiltelefonok előállításához ritka nyersanyagokat használnak, a gyártás, a szállítás és a használat pedig jelentős károsanyag-kibocsátással és hulladékkal jár. Ezért is aggasztó, hogy aránylag kevés időt töltenek el egy tulajdonosnál. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása szerint a használt mobilok 53%-a legfeljebb két éves, 85%-a pedig nem idősebb öt évnél.
A leginkább környezetbarát mobiltelefon az, amit nem gyártottak le.
Az NMHH kutatása alapján Magyarországon a 14 éves vagy idősebb lakosság 94%-a használ mobiltelefont. Lényeges lenne, hogy a fogyasztók a használat és a vásárlás során fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vegyenek. Ehhez elsősorban hosszú élettartamú készülékekre volna szükség. Ám mivel a technológia gyorsan avul, az emberek gyakran cserélnek készüléket.
A használt mobilok 53%-a legfeljebb két éves, 85%-a pedig kevesebb, mint öt. Az ennél régebbi készülékeket jellemzően az idősebbek és a telefonon nem internetezők használják. A mobilok rövid életciklusának nem csupán a technológiai avulás az oka. A lecserélt készülékeknek csupán 26%-a veszett el, tört össze vagy avult el menthetetlenül. 35%-uk elromlott vagy az akkumulátor szorult volna cserére. Ezek a telefonok megfelelő kialakítás, alkatrészellátás, szervízhálózat mellett talán javíthatók lettek volna, ezzel csökkentve az új termék gyártásával járó környezeti terhelést. A készülékek 32%-ánál a csere elkerülhető lett volna, mert a mobil megfelelően működött, de a használó mégis újat kapott, kedvezmény hatására vásárolt, vagy csak megunta korábbi, divatjamúlt darabját.

Az újrafelhasználás, a megunt készülékek másodlagos piaca szintén csökkentheti a gyártás iránti igényt. Viszont talán éppen a gyors avulás miatt az embereknek csupán 15%-a mobilozik használtan vásárolt vagy kapott készülékkel. A nagy többség (82%) újonnan szerezte be telefonját.
A lecserélt készüléket a használók 25%-a ajándékozta vagy adta el, ezzel segítve az újrafelhasználást. Ez az arány látszólag ellentmond a korábban említett, 15%-os másodkézből származó mobilhasználói aránynak. Ám feltételezhetjük, hogy az elajándékozott készülékek jelentős részét gyerekek használják, akikre a kutatás nem terjedt ki. A többség – 56% – új készülék vásárlásakor inkább megtartotta előző telefonját. Csupán 10% adta le elkülönített hulladékként, újrahasznosítás céljából, 3% pedig egyszerűen a szemétbe dobta az ipar számára értékes, ám szennyező hulladékot.

Az NMHH „Netre fel!” készülékcsere-programjában az elavult, 4G-s hálózatra kapcsolódni nem tudó mobilokat állami támogatás mellett újabbra lehet cserélni, a kereskedőknél leadott készülékek pedig újrahasznosítják.

A drága okostelefonok értéktartásáról itt írtunk.
https://www.fogyasztovedelem.hu/Varia_x/hirek.htm#dragaokos

(Forrás NMHH 2022. január)


Az EU betiltja az állatok szétgyógyszerezését

Az Európai Unióban ebben a hónapban lép hatályba az antibiotikumok rutinszerű használatának tilalma, amely megváltoztathatja az intenzív mezőgazdaságot. A cél az állatjólét mellett, hogy csökkentsék az esélyét a rezisztens kórokozók kifejlődésének.
Az intenzív, nagyüzemi állattartás az antibiotikumokra, más néven antimikrobiális szerekre támaszkodik, hogy megakadályozza az állatok megbetegedését. Viszont ezt megelőző jelleggel is adják a baromfiknak, marháknak, sertéseknek, amelyek kifejezetten rossz körülmények között élnek. Gyakran zsúfoltan, rosszul szellőztetett és természetes fénytől mentes helyeken élik le az életüket.
De probléma még az is, hogy a fiatal állatokat korán elválasztják az anyjuktól, még az előtt, hogy természetes módon készen állnának a szilárd táplálék elfogyasztására. Az anyatej kiváltása mesterséges szerekkel egy másik fontos tényezője annak, hogy az immunrendszerük fejletlenebb és gyengébb, ami miatt folyamatosan antibiotikumozzák az állatokat. Az Európai Unió ezt az áldatlan állapotot akarja megszüntetni: a január 28-án hatályba lépő új rendelet kimondja, hogy mind a profilaktikus, mind a metafilaktikus antibiotikum-használatot kerülni kell, és kimondja, hogy az antimikrobiális szerek "csak kivételes esetekben használhatók megelőzésre". A metafilaxis pedig az állatcsoportok kezelését jelenti, ahol néhány állat már beteg lehet.

Ha a tilalmat megfelelően betartanák, az gyakorlatilag véget vetne az olcsó állati fehérjéknek és az intenzív állattenyésztésnek. Ha folytatódik az intenzív gyógyszerelés, akkor valószínűbb az antibiotikumoknak ellenálló szuperbaktériumok kifejlődése. Hogy ez mekkora probléma, jól mutatja, hogy még a koronavírus-járvány kellős közepén is az Egészségügyi Világszervezet komolyabb veszélyforrásnak tartja a rezisztens kórokozókat, mint a Covidot.
A végrehajtás az egyes uniós kormányok felelőssége, a rendelet lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy auditálja az országokat "a nemzeti ellenőrzési rendszerek működésének ellenőrzése céljából". Más szóval: ellenőrizni fogják, különösen az antibiotikumok "értékesítését és felhasználását", hogy ezek alapján értékeljék a tiltás tendenciáit és eredményeit. Az uniós országoknak "három évük volt felkészülni" az új szabályokra.

(2022. január)


Váltson telefon- vagy internetszolgáltatót egyszerűen, ingyen!

A tavaly nyáron életbe lépett változások között szerepel például, hogy a szolgáltatóknak ingyen, egyszerűen biztosítaniuk kell az utólagos számhordozást, az internetszolgáltatók közötti úgynevezett szünetmentes váltást, és rendszeresen tájékoztatniuk kell előfizetőiket a legolcsóbb díjszabásaikról.
Az új európai uniós hírközlési kódex nyomán a szolgáltatóknak 2021. június 30-ig kellett az ÁSZF-eiket átalakítaniuk.
Nemcsak telefonszolgáltatót lehet már könnyen váltani, most már lehetőség van arra is, hogy az előfizető az internetszolgáltatók között is szünetmentesen válthasson, ha az műszakilag megvalósítható. Ezt csak egyszer és egy helyen kell jelezni: az új szolgáltatónál kell kérnie a szolgáltatóváltást, aki intézkedik a korábbi szerződés felmondásáról és együttműködik az előző szolgáltatóval abban, hogy a váltáskor a szolgáltatás kiesése ne legyen több egy munkanapnál, akkor sem, ha a szünetmentes váltás műszaki feltételei nem adottak. Ha a szolgáltató a bekötést késve vagy hibásan teljesíti, a szabályozás kompenzáció fizetését írja elő. A kompenzációt főszabályként az átvevő szolgáltató fizeti az előfizetőnek.
Ha az előfizető az internet-előfizetés mellett e-mail-szolgáltatást is igénybe vesz a szolgáltatójától, és az internet-hozzáférésre vonatkozó előfizetői szerződése megszűnik, akkor az előfizető kérésére a szolgáltatónak még legalább fél évig biztosítania kell a hozzáférést a fiókhoz vagy továbbítania kell az üzeneteket egy, az előfizető által megadott e-mail-címre. Az előfizetői szerződés megszűnése után a szolgáltató köteles még egy évig biztosítani az előfizetőnek, hogy hozzáférjen az előfizetői szerződésével kapcsolatos, elektronikus tárhelyen tárolt információkhoz.
Ingyenes utólagos számhordozás, kötelező tájékoztatás a legolcsóbb előfizetésekről
Ha az előfizető felmondja a szerződését, hívószáma megtartását a szerződés megszűnése utáni egy hónapban is kérheti az egykori szolgáltatójától. Az ilyen utólagos számhordozáskor a volt előfizető a számát ingyen áthordozhatja egy másik szolgáltatóhoz, aminek az ügyintézésében az új szolgáltató köteles eljárni, a régi szolgáltató pedig együttműködni. A hírközlési szolgáltatóknak tájékoztatást kell adniuk előfizetőiknek az elérhető legkedvezőbb díjakról:
az internet- és telefonszolgáltatóknak évente, illetve bármikor az előfizetők kérésére, általában bármely hírközlési szolgáltatónak pedig a határozott idejű előfizetői szerződés lejárata előtti 90 napban három alkalommal.
Az új hírközlési kódex egyértelművé teszi, hogy a „díjazás ellenében” fordulat már nemcsak pénzfizetéssel kiegyenlített szolgáltatást jelent, hanem a személyes vagy más adatok átadásával is „fizet” az előfizető. Tehát a pénzben kifejezve ingyenes szolgáltatás is lehet elektronikus hírközlési szolgáltatás – és vonatkoznak rá a felhasználókat védő szabályok –, ha az egyéb fogalmi feltételek igazak rá.
A hírközlési hatóság ellenőrzi, hogy a piaci szereplők frissítették-e általános szerződési feltételeiket (ÁSZF), és az előfizetői tudatosság növelése érdekében rendszeresen tájékoztatja a fogyasztókat azokról az új szabályokról, amelyekre érdemes odafigyelni.

(2022. január - FVA)


Online fogyasztóvédelmi razziát tartott az Európai Bizottság

Lehangoló eredményre jutott az Európai Bizottság és a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok azon éves vizsgálat során, amelyben az uniós weboldalakat ellenőrizték.
A vizsgálat középpontjában most az online vásárlói véleményezés állt - mert a fogyasztók 71 százaléka például ezen értékelésekre alapozva választja ki szállását a nyaralásához.
26 tagállam, valamint Izland és Norvégia fogyasztóvédelmi hatóságai több mint 200 honlapon ellenőrizték, hogy tartalmaznak-e félrevezető fogyasztói véleményeket. Az online boltok, piacterek, foglalási oldalak, keresőmotorok és összehasonlító oldalak csaknem kétharmadán megbízhatatlanok voltak az értékelések: a 223 ellenőrzött webhely közül 144-nél nem tudták megerősíteni, hogy a kereskedők figyelnek-e a hitelességre.
A 223 vizsgált webhely közül 104 nem tájékoztatja a fogyasztókat arról, hogyan gyűjtik és dolgozzák fel a véleményeket. Csupán 84 weboldalon érhetőek el az ilyen információk magán a vásárlói felületen, a többinél esetleg apró betűsen említik a jogi feltételekben. 118 portál semmit nem írt arról, hogyan lehet megakadályozni a hamis véleményeket. Tehát a fogyasztók nem tudják ellenőrizni, hogy olyanok írták őket, akik ténylegesen használták a terméket vagy szolgáltatást.
Az online felületek közül 176 nem említi, hogy az ösztönzött – egy jó véleményért pénzjutalmat kínáló – értékeléseket tiltja-e a belső szabályzatuk, vagy ha nem, hogyan biztosítják a megjelölésüket.
A fogyasztóvédelmi hatóságok szerint az ellenőrzött weboldalak legalább 55 százaléka – további 18 százalékkal kapcsolatban is kételyek merültek fel – potenciálisan sérti az Európai Unió tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvét, amely szerint valós információkat kell biztosítani a vásárlóknak, hogy tájékozottan tudjanak választani.
A nemzeti hatóságok felveszik a kapcsolatot az érintett kereskedőkkel, hogy javítsák gyakorlatukat, és szükség esetén végrehajtási intézkedéseket kezdeményeznek a nemzeti eljárásaik szerint.

(2022. január)


ESG: versenyelőny, elvárás vagy trend?

Az Európai Unió idén januártól jogszabályi keretek közé foglalta az ESG szempontokat: innentől kezdve a nagyvállalatoktól már a nem pénzügyi adatokra vonatkozó jelentési kötelezettséget is elvárja. Az EU mellett a befektetők, a bankrendszer és a fogyasztók is egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a fenntarthatósági szempontoknak. Ezt sokan kihívásként élik meg, én azonban komoly lehetőségként gondolok rá - legyen szó akár pénzügyi növekedésről, akár társadalmi szintű előremozdulásról.
A befektetések során hazánkban is egyre inkább előtérbe kerülnek a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok: az EY kutatása szerint a befektetők 97%-a valamilyen mértékben figyeli és értékeli a nem pénzügyi információkról szóló beszámolókat. A munkavállalók 70%-a elvárja, hogy a vállalat, amelynek dolgoznak, határozottan állást foglaljon társadalmi kérdésekben. A vásárlók egyre tudatosabbak a márkaértékek és fenntarthatóság tekintetében, különösen az Y- és Z-generáció tagjai. Vegyük emellé a szigorodó szabályozásokat is, és máris megkapjuk az eredményt: előbb-utóbb minden vállalatnak stratégiai szintre kell emelnie a fenntarthatósági célkitűzéseket.

A nagy zöldítésben azonban szükség van átláthatóságra és összehasonlíthatóságra is. Ezt szolgálja az ESG – az Environmental, Social és Governance szavakból összeálló - keretrendszer, amely lehetővé teszi, hogy a működési tulajdonságokat lefordítsuk a számok nyelvére. Az ESG-szemlélet három fő területet értékel: a környezeti hatásokat, a társadalmi szerepvállalást, valamint a vezetői döntéshozatalt. A minősítés során a három területhez fűződő kockázatokat, valamint a vállalat kockázatkezelési intézkedéseit elemzik egységes szempontok szerint.
A vállalati “purpose” arra a kérdésre ad választ, hogy az adott szervezet milyen pozitív hatással van a világra, - vagy úgy is mondhatnánk, hogy mi ad értelmet a dolgozók mindennapjainak, mi az, amiért fontosan érzik saját munkájukat. Az ESG ennek a közös értékrendnek a gyakorlati megvalósulása, legyen szó környezetvédelemről, társadalmi ügyek felkarolásáról vagy felelős és etikus vállalatvezetésről.

(VG 2022 január)


Lezárult a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

Az egy egy hónapos téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés sorozat eredménye szerint kirívó jogsértés nem történt, a koronavírus járvány elleni védekezést elősegítő higiéniai szabályokat a legtöbb élelmiszer-vállalkozás betartja.
2748 ellenőrzést végeztek a szakemberek a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés alatt. A feltárt szabálytalanságok miatt 10 figyelmeztetést és 154 bírságot szabtak ki, összesen 11,3 millió forint értékben.
Az ellenőrzött 10421 különféle hazai és külföldi élelmiszer tételből országosan 20,7 tonnát vontak ki a forgalomból, leginkább a lejárati idő utáni forgalmazás miatt. Az édesipari termékek ellenőrzése során összesen 189 kg édességet kellett kivonni a forgalomból. Az árusított élő halak eredetét igazoló dokumentumok, és a friss sertés- és baromfihús származás feltüntetése a legtöbb helyen megfelelt az előírásoknak.

A zárójelentés

(2022. január)


Kártyaelfogadási tapasztalatok

Gyorsult az elmúlt évben a kártyás fizetés térhódítása Magyarországon, mivel 2021. január 1. óta jogszabály írja elő, hogy az online pénztárgépeket üzemeltető kereskedőknek és szolgáltatóknak biztosítaniuk kell a vásárlók számára valamilyen elektronikus fizetési lehetőségét, mely a legtöbb esetben a bankkártyás fizetést jelenti. Az OTP Bank felmérés keretében vizsgálta meg a bankkártyahasználattal kapcsolatos általános szokásokat, illetve azok változását.
A válaszok szerint ha egy kereskedő nem fogad el kártyát, abból akár anyagi hátránya is származhat: a válaszadók 53 százalékával fordult már elő, hogy kártyával fizetett volna egy vásárláskor, de nem volt rá lehetősége, így inkább nem is vett semmit. Emellett a felmérésben résztvevők közel fele (45 százalék) arról nyilatkozott, hogy kifejezetten bosszantja, ha valahol nem lehet kártyával fizetni. A jogszabályváltozás viszont egyértelműen kibővíthette azon helyek körét, ahol elfogadnak bankkártyát, amit a válaszadók 58 százaléka maga is tapasztalt.
Az elektronikus fizetési lehetőségek iránti vásárlói igény növekedéséről számol be a Mastercard 2021-es Fizetési élmény riportja is. Online rendelés esetében a kérdőíves felmérésben résztvevők több mint harmada (37,5 százalék) választja legszívesebben az utánvétes vásárlást, a vizsgált hónapban mégis csaknem felük (47,5 százalék) fizetett utánvéttel valamilyen internetes vásárlásért, tehát a válaszadók körülbelül tíz százaléka találkozhatott olyan helyzettel, hogy szeretett volna, de nem tudott, előre fizetni. Ez alapján az e-kereskedők sem tudják teljes mértékben biztosítani a fogyasztók online fizetési igényeit.

(2022. január)


Fogyasztói vélemények megjelenítése

A GVH a hazai platformok gyorselemzésével rálátást szerzett arra, hogy azok milyen módon tájékoztatják a fogyasztókat. A vizsgálat alapján hiányosságként tárta fel, hogy csak kevés kereskedő osztja meg a weboldalán, hogy a fogyasztói értékelések összesítése során milyen szempontokat vett figyelembe.
Annak érdekében, hogy az értékelési rendszer a fogyasztó számára átlátható, egyértelmű és követhető legyen, a Gazdasági Versenyhivatal az alábbiakra hívja fel a figyelmet:

Minden olyan értékelésnek, amelyet valamely szolgáltató fogyasztók által közzétett értékelésként mutat be, hitelesnek kell lennie. Ha a kereskedő lehetővé teszi (pl. foglalási kóddal vagy számlával) nem igazolt vásárlásból származó vélemények megjelenítését, akkor ezt jól érzékelhetően fel kell tüntetni a fogyasztói értékelésnél.

A fogyasztók tájékoztatását segíti, ha az értékelés lehetőségével egyidejűleg, az értékelés helyének közelében vizuális eszközökkel – például ábrákkal, videóval támogatottan – közérthetően bemutatásra kerül a weboldal értékelési rendszere.
 Ajánlatos egyértelművé tenni a fogyasztó számára, hogy a kereskedő platformját, vagy az azon megvásárolható terméket, szolgáltatást értékelik. A kereskedő nem válogathat az értékelések között oly módon, hogy kizárólag a pozitívokat jeleníti meg.

(Forrás: GVH 2022. január - FVA)


Tervek az egészségügy megújítására

132 milliárd forintból újítaná meg a magyar egészségügyet 2024 végéig a kormány. Az egészségügy digitális átállásának támogatása című pályázattal Magyarország 104,5 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást igényelne az uniós helyreállítási forrásokból, és ehhez 28,2 milliárd hazai forrást adna hozzá.
Fejlesztenék az OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) laborkapacitásait, a mentőszolgálat informatikai rendszerét mesterséges intelligencia alkalmazásának bevonásával, de a telemedicinára is szánnának pénzt. Terveznek például egy központi egészségügyi applikációt, ami akár időpontfoglaló funkcióval is rendelkezne, de egy központi betegirányítási szolgáltatást is létrehozna az állam.
A forrásokra az Országos Kórházi Főigazgatóság, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az OGYÉI, az Országos Mentőszolgálat, valamint az Országos Onkológiai Intézet pályázhat.

(2022 január, FVA)


Regisztráció a mobilkészülék-csere programra

Megnyílt a regisztrációs lehetőség azon kereskedő cégek számára, akik részt kívánnak venni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által kezdeményezett mobilkészülék-csere támogatási programban. A program keretében az első időszakban a használatban lévő 3G, majd később a 2G-képes mobileszközök cseréjéhez 20 ezer forintos modernizációs támogatást kaphatnak a felhasználók új, minimum 4G-képes készülék vásárlásakor.

A támogatást február 14-től lehet igénybe venni.

A programot azért indította el a hírközlési hatóság, mert a piaci várakozások és a szolgáltatók nyilatkozatai szerint 2022 és 2023 első féléve között sor kerül Magyarországon a 3G technológia kivezetésére. A támogatásra minden magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy jogosult, aki legfeljebb 2G- vagy 3G-képes aktív készülékkel rendelkezik.
A támogatott cserére elsőként a 3G-képes mobiltelefont használóknak lesz lehetősége február 14. és május 8. között, ezután a 2G-képes eszközök cseréje is megvalósulhat a keret kimerüléséig vagy július 17-ig.

(NMHH 2022. január)


Nem kellenek a fogyasztóbarát hitelek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly év végén jócskán visszaesett a magyaroknak folyósított lakossági hitelek összege.
Miért fordítottak hátat a magyarok az eddig népszerű hiteleknek, és mennyire határozza meg sorsukat az MNB kamatemelési ciklusa? Vajon a kamatok elszállásának előszelét érezték meg az igénylők?
Az év utolsó előtti hónapjában a személyi kölcsönökhöz hasonló visszaesésnek indult a babaváró hitelek iránti érdeklődés is. A népszerű lakossági hitelformák közül egyedül a jelzáloghitelek zárhatták jól az évet.

A közeljövőben, 6 százalék körüli értékre emelkednek az új, 10 éves kamatperiódusú lakáshitelek kamata. Az egyetlen dolog ami a drágulást egyelőre visszafogja a félév végéig életben lévő kamatstop. A személyi kölcsönöknél is várható hasonló korrekció, ez pedig hiába valószínű, kisebb mértékű lesz, a kamatstop sem tudja majd visszafogni.
Hitelfelvétel előtt érdemes az ajánlatokat a lehető legtöbb szempont szerint összemérni. Lényeges megnézni például, hogy mekkora lesz a futamidő végén visszafizetendő teljes összeg. Ez sokat elárul arról, mennyire is éri meg felvenni az adott kölcsönt. Aki tudja, hogy hamarabb szeretne elő- vagy végtörleszteni nagyobb összeget, mint a futamidő vége, annak pedig már a szerződés megkötésekor érdemes ennek költségével is kalkulálni.
Van olyan hitelkonstrukció, amelynél fix díjat állapítanak meg erre, máshol viszont százalékos rendszer van. Több millió forintnál pedig nem mindegy, hogy 1 vagy 3 százalék ez az összeg. Az is kérdés lehet, hogy jövedelemátutalás nélkül, vagy adott nettó jövedelemmel mit tudnak ajánlani egyes bankok. A fogyasztóbarát kölcsönök tehát nem jelentenek garanciát a legkedvezőbb ajánlatokra.

(2022. január)


Váratlanul bezárt a Royal Futár

Már nem szállítja ki a csomagokat, azokat sem, amelyeket átvett a webáruházaktól.
Felháborodást váltott ki a vásárlók körében, hogy egy magyar csomagszállító cég – „bizonytalan időre” – bezárt. Pontos szállítási időpont ellenére sem kapták meg a vásárlók a megrendelt termékeket, amiket a webshopok addig nem küldenek ki újra, amíg a futárcég nem juttatja vissza a szállítmányokat. Számos vásárló még a kifizetett összeget sem kapja vissza amíg a webáruház és a futárcég nem állapodik meg.
A Royal Futár Hungária Kft. mindössze a Facebookon jelezte csak, hogy bizonytalan időre felfüggeszti tevékenységét, de ennek okaira sem térnek ki, valamint azt sem tisztázzák, hogy újranyitnak-e. Annyi magyarázatot adtak a közösségi oldalon, hogy üzleti partnereik megszűntek. Hozzátették, hogy az utánvétek kifizetésére, illetve utalására az összesítő leltár elkészülte után kerül sor, azonban ennek az idejét nem határozták meg. Azt is jelezték, hogy a feladott, de ki nem szállított csomagok átvételére a cég raktárában lesz lehetőség. De konkrétumokat erről sem közöltek.
A társaság évek óta egymilliárd forint feletti éves nettó árbevételt ért el, 2020-ban nyereséges volt, amikor is 46,5 millió forintos adózott eredménnyel zárt.

(FVA 2022. január)


 

 
 
Kezdőlap   Fogyasztóvédelem   Hírek   Levelek   Üzenetek   Tesztek   Oldalajánló   Könyvajánló   Kapcsolat   A lap tetejére