|
|
|
|
Szennyezések
Szennyezés érintheti a szárazföldet, a vizeket, a levegőt, van zaj- hő- és fényszennyezés is.
Az egészségügyi határértékeket elérő vagy meghaladó különféle szennyezések körülbelül
200 millió ember életére vannak hatással ma globálisan.
A fokozottan veszélyeztetett területeken a gyermekek gyakran születési rendellenességekkel jönnek a világra, nem ritkán 30-40 IQ-ponttal alacsonyabb intelligenciaértékkel, testi deformitásokkal. Ezeken a területeken a várható élettartam igen alacsony, mintegy 45 év, köszönhetően a rákos és egyéb megbetegedéseknek.
A települési szilárd hulladék mennyisége világszinten jelenleg 1,3 milliárd tonnát tesz ki, amely előrejelzések szerint 2025-re majdnem megduplázódik, elérheti akár a 2,2 milliárd tonnát is. A legnagyobb hulladéktermelő régiót az OECD-országok (44%) jelentik, majd utánuk következik Kelet-Ázsia és a csendes-óceáni szigetek térsége (21%), a dobogó harmadik fokán pedig Latin-Amerika és a Karib-térség áll (12%).
A vizeinket ért szennyezés általában a különféle kemikáliáknak, valamint egyéb veszélyes anyagoknak köszönhető. Ezek mellett a szennyvíz, a rovarirtó szerek és a mezőgazdasági termelésből származó műtrágya, valamint az olyan fémek, mint az ólom és a higany azok, amelyek a vizek szennyezettségének fő okozói. Földünk mintegy 71 százalékát borítják óceánok és tengerek. A mindennapi ember szeme előtt az ezeken a vízfelületeken, eldugott parti szakaszokon, mély tengerekben lévő hulladék rejtve marad.
Az ENSZ adatai alapján körülbelül 783 millió ember nem jut megfelelő minőségű tiszta vízhez, valamint
2,5 milliárd ember él nem megfelelő higiéniai körülmények között – köszönhetően az emberi hulladéknak. És akkor már azt is meg kell említeni, hogy a vízfelszín felmelegedése is komoly problémát okoz az élővilágra nézve, amelyet egyébként hőszennyezésnek, más néven termikus szennyezésnek nevezünk.
A szárazföld- és a vízszennyezés mellett ott van még a levegőszennyezés is. A tüzelőanyagok elégetésével korom kerül a levegőbe, amely légúti megbetegedéseket okozhat. Más típusú szennyezés, amikor veszélyes gázok, mint amilyen a kén-dioxid, a szénmonoxid, a nitrogén oxid és egyéb kémiai gőzök kerülnek a levegőbe. Végezetül a légszennyezés bekövetkezhet az üvegházhatású gázok, mint amilyen a szén-dioxid, kibocsátásának következményeként is.
A levegő szennyezettsége miatt évente kétmillió ember veszíti életét valamilyen légzőszervi megbetegedésben, idő előtt.
Bár a zajszennyezettséget nem annyira vesszük észre, kutatások kimutatták, hogy a magas zajszint káros hatással bír az egészségre. Az állatvilágnak is rosszat tesz a hangos környezet: a víz alatti zajszennyezés következtében a bálnák navigációs rendszere összezavarodik, valamint a vadállatok hangosabban kénytelenek kommunikálni, amely megrövidítheti az élettartamukat. A nagyvárosoknál és metropoliszoknál megfigyelhető fényszennyezettség kihatással van több állatfajra is. Bizonyos madárfajok például a fény miatt szokatlan órákban is énekelnek, de befolyásolhatja a madarak költözési időszakát is, ugyanakkor a növények virágzási időszaka is teljesen felborulhat a mesterséges fény miatt.
A kérdés az, hogy mit tehetünk mi, átlagemberek, ezeknek a negatív hatásoknak a visszafogására?
A válasz: semmit és mindent.
A globális mérték szerint semmit, hiszen egy ember erőfeszítése még egy fél cseppet sem jelent a szennyezés tengerében. Viszont sok fél csepp, megtölt egy poharat, kádat, medencét, óceánt.
Érdemes tehát tudatosan kezelnünk a fenti hulladékokkal kapcsolatos döntéseinket, kezdve azzal, hogy a komposztálható és újrahasznosítható hulladékot külön gyűjtjük, egészen odáig, hogy tudatos választói és vásárlói döntéseinkkel kényszerítjük egy kevesebb hulladékot és mindenféle szennyezést kibocsájtó működésre a vállalatokat.
Ha nem is azonnal, de javulás biztosan elérhető, érdemes tehát fél cseppnek lenni a tengerben!
(Forrás:Live Science, chikansplanet – FVA 2018. március)
Éghajlatváltozás:
A COP23 klímakonferencia fő célkitűzései
Bonn ad otthont az ENSZ 23. klímakonferenciájának (COP23) november 14–17. között.
A résztvevő országok vezetői azért találkoznak, hogy előrelépést tegyenek a párizsi klímaegyezmény megvalósítása felé, és a végrehajtására vonatkozó iránymutatásokat dolgozzanak ki. A napirendi pontok között szerepel az elfogadott irányelvek gyakorlatba történő átültetése az átláthatóság, a károsanyag-kibocsátás szintjének csökkentése, a finanszírozás, a technológiai fejlesztések és a kapacitásbővítés terén.
A párizsi klímacsúcson 2015 decemberében 195 ország állapodott meg az első jogilag kötelező, nemzetközi akciótervről, amelynek alapján 2 Celsius-fok alatt tarthatják a globális felmelegedés mértékét. A klímaegyezmény az uniós ratifikációnak köszönhetően október 4-én lépett hatályba.
Donald Trump elnök döntése, hogy
az USA, a világ második legnagyobb károsanyag-kibocsátója kilép a párizsi klímaegyezményből, jelentősen megnehezíti az előrelépést.
(Forrás: Európai Parlament 2017. november)
Csakis nyerhetünk a napenergiával
Nagyban csökkentené a szén-dioxid és egyéb, környezet- és egészségkárosító anyagok kibocsátását, több ezer élet megmentését tenné lehetővé, valamint a munkahelyek számának nagy mértékű bővülését is eredményezné, ha Magyarország 2050-ig teljes mértékben átállna megújuló energiaforrásokra - azon belül is elsősorban napenergiára.
Ez derül ki a kaliforniai Stanford Egyetem által publikált jelentésből, amelyben a klímaváltozás fő kiváltójának tartott szén-dioxid-kibocsátás 99 százalékáért felelős 139 ország esetében vizsgálták, milyen hatásokkal járna a teljes energiaátmenet.
A
jelentés készítői megvizsgálták, milyen lépéseket kellene tennie az egyes országoknak ahhoz, hogy 2030-ra 80, 2050-re pedig 100 százalékra emelkedhessen a megújuló energiaforrások aránya a teljes felhasználáson belül.
A teljes átállás a szerzők becslése szerinti ezermilliárd dolláros nagyságrendű költsége mindössze negyede annak, ha az átmenet helyett a jelenlegi fosszilis alapú energiagazdaság maradna fenn.
A végső következtetések tulajdonképpen egyetlen kérdésben sűrűsödnek össze: beárazható-e egyáltalán az, hogy megőrizzük a Földet az emberi lakhatásra alkalmas helyként?
Forrás: Stanford School of Earth, Energy, and Environmental Sciences
Mi a helyzet Magyarországgal?
Hazánkban még meglehetősen messze járunk attól, hogy elérjük a 100 százalékos megújuló részarányt. A vizsgált 139 ország közül Magyarország a 85. abból a szempontból, hogy mennyire jár közel a 100 százalékosan zöld gazdaságra való áttérésre.
Az elméleti cél 2015 végén mindössze 1,4 százalékban teljesült, vagyis a szükségesnek tartott kapacitásoknak ekkora hányadát telepítették, mivel a megújuló kapacitásaink döntő többsége a tiszta energiaforrásnak egyre kevésbé nevezett biomasszára épül. A vizsgált országok átlaga 4,26 százalék.
A jelentés szerint a változatlan pályát feltételező forgatókönyvhöz képest a megújuló energiaforrásokra történő 100 százalékos átállás, illetve az energiahatékonyság javulása önmagában mintegy 38 százalékkal mérsékelné a teljes hazai energiarendszer végfelhasználói csúcsterhelését.
A jelentés az egyes megújuló technológiák kívánatos részarányát is meghatározza a telepítendő kapacitáson belül. Magyarország energiamixében a szárazföldi szélerőműveknek 11,55, a geotermikus erőműveknek 1,79, a vízenergiának 0,15, a háztartásokra telepített fotovoltaikus napelemeknek 12,36, a kormányzati szektorban/közszférában telepített pv napelemeknek 10,82, a közmű célú naperőműveknek pedig 63,33 százalékot kellene kitennie.
Forrás: Stanford School of Earth, Energy, and Environmental Sciences
A magyarországi háztartások napelem telepítésére rendelkezésre álló felület nagyságát a tanulmány 69 négyzetkilométerre becsüli. A kereskedelmi ingatlanok és középületek tetőzetein 72 Magyarországon még összesen 72 négyzetkilométer alkalmas napelemek installálására, amin 17 158 megawatt-csúcs teljesítményű napelem működhetne.
Hazánk az egyes megújulókat tekintve a geotermikus energia terén teljesít a legjobban, a vizsgált országok között a 19 helyet foglalja el a telepített 906 MW kapacitásával (2015-ös adat szerint).
Forrás: Stanford School of Earth, Energy, and Environmental Sciences
A zöld fordulatnak a fogyasztók számára is konkrét előnyei is lennének. A kiskereskedelmi áramköltség éves szinten egy főre vetítve 369 dollárral, az aktuális árfolyam alapján mintegy 96 ezer forinttal csökkenhetne 2050-ig a változatlan pályához képest. Egy főre vetítve 5325 dollárral mérséklődnének a légszennyezés miatti éves egészségügyi költségek.
A teljes átállással Magyarországon évente 5 000 halálesetet lehetne megelőzni.
A hazai energiaköltségekben körülbelül 50 forintos megtakarítást jelentene minden egyes kilowattóra esetében. Az energiaátmenet révén ugyan közel 29 ezer állás megszűnne a fosszilis és nukleáris iparágban, azonban összességében ezt beszámítva is közel 105 ezerrel bővülne a munkahelyek száma.
A jelentés nem számol a nukleáris energiaforrás, valamint az úgynevezett tiszta szén technológiák és bioüzemanyagok jelentette potenciállal.
Hűthetjük magunkat az éghajlat rombolása nélkül?
A klímaberendezések hatása a Föld éghajlatára
Nyáron már mi, magyarok is érezzük a bőrünkön a klímaváltozást. Forróbb nyarak köszöntenek ránk, gyakoribb hőhullámokkal. A klímaberendezések használata ezért hazánkban is egyre elterjettebbé válik.
Köztudott, hogy a légkondicionálók igazi áramfalók, másrészt a bennük keringő hűtőgáz jelentős üvegházhatású gáz. Mindezek miatt használatukkal még inkább hozzájárulunk a globális felmelegedéshez.
Hogyan tudnánk ezt a csapdát elkerülni, együtt lehet-e élni a klímaberendezésekkel úgy, hogy használatukkal nem romboljuk az éghajlatot?
A válasz: a mérsékelt égövön építészeti megoldásokkal elhagyhatóak lehetnek a klímaberendezések, illetve minimalizálni lehet a használatukat.
Először is mindent meg kell tennünk, hogy testünk könnyebben viselje a meleget (szellős ruházkodással, folyadékpótlással, árnyékban tartózkodással). Másodszor is léteznek környezetbarát megoldások (ilyen például a klímaberendezés ventilátorral kombinálva, a hőszivattyú vagy az evaporációs hűtés).
Hogyan hűt a légkondi?
A légkondicionáló berendezések azon az elven működnek, mint az izzadás is, ugyanis a folyadékok elpárolgása hőt von el. A klímában keringő hűtőgázok nyomás hatására folyékony állapotba kerülnek, majd a nyomás csökkentésével elpárolognak, így hűtenek.
Klímával a klíma ellen
A hűtéshez használt, régebben elterjedt gázok, az úgynevezett freonok – más néven F-gázok vagy CFC-k – ózonkárosítóak és nagyon erős üvegházhatású gázok. A CFC-ket nemzetközi egyezmény, a Montréali jegyzőkönyv tiltotta be. Azóta HFC-kel (fluorozott szénhidrogének) helyettesítik őket. Ezek nem károsítják az ózonréteget, de ugyanúgy erős éghajlatváltozási hatásuk van. Ezek a gázok a klímaberendezés normál működése során ugyan nem kerülhetnek ki a légkörbe, de szivárgás esetén, gyártás során, illetve szétszereléskor igen. 2016-ban a Montréali jegyzőkönyv kiegészítésében a HFC-k fokozatos kivezetéséről állapodtak meg.
Élet klímaberendezések nélkül
Az épületek energiahatékonysága az első számú eszköz a klímakatasztrófa elkerülésében. A jól szigetelő épületeink nyáron hűvösek maradnak, télen pedig kevesebbet kell költeni fűtésükre, mert jobban tartják a meleget. Az épületek (és járművek) tudatos használatával sokat lehet tenni azért, hogy ritkábban kelljen bekapcsoljuk a klímát.
Nyári melegben megnő a burkolatlan, fás, árnyékos zöldfelületek jelentősége a városban, a kertben, parkokban. Szintén hagyományos, jól működő megoldás a vízfelületek, szökőkutak hőségenyhítő hatása. A hőszivattyú olyan modern megoldás, mikor a talaj hőmérsékletét a falakba vezetve nyáron hűteni, télen fűteni tudjuk a házat.
Használjuk okosan a légkondicionálót!
Néhány tipp klímabarátabb működtetésre:
-
Ne legyen 8 foknál nagyobb különbség a kinti és benti hőmérséklet között.
-
Minden egyes fok, amivel hűvösebb levegőt termel a légkondícionáló berendezés, átlagosan 5%-kal növeli az energiafelhasználását. 25%-nyi energiafelhasználást takaríthatunk meg, ha például 20 fok helyett 25-re állítjuk a légkondit.
-
2-4 fokkal feljebb lehet állítani a klímaberendezés hőfokát a hőérzet rosszabbodása nélkül, ha ventilátort is bekapcsolunk, amellyel a hűvösebb levegőt keringetjük a szobában. (A légkondi egy ventilátorhoz képest 10-15-ször annyi energiát használ.)
-
A meleg autót először szellőztessük ki, a szél vigye ki a meleget, csak utána kapcsoljuk be a klímát.
-
Éjszaka legyen kereszthuzat, nappal ne szellőztessünk, redőnnyel árnyékoljuk a lakás belsejét.
-
Használjunk megújuló energiát a klímaberendezés üzemeltetéséhez. Előfizethetünk az áramszolgáltatónknál a megújuló energiaforrásokkal termelt zöld tarifára, de termelhetünk áramot saját napelemmel is. Már kereskedelmi forgalomban is kaphatók napelemmel kombinált klímaberendezések, amelyek az eredetihez képest tizedannyi áramot használnak a hálózatról.
(Forrás: Greenpeace 2017. augusztus - FVA)
Még több hír (…)
A megújuló energiák lesznek a legolcsóbbak 2020-ig
Számos piacon már most a megújuló energiákból leggazdaságosabb új erőművet építeni. A trend folytatódik, egyre több országban ez lesz a legolcsóbb módja az áramtermelésnek.
A 2000-es években elsősorban az energiafaló, tőkeerős technológiai óriáscégek - a hatalmas szerverközpontokat üzemeltető Google vagy az Apple - járt élen az alternatív energiákra való átállásban.
Ma már jóval olcsóbb ára miatt (is) széles körben terjedhet a megújulók használata. 2009 óta a szélenergia ára 66%-kal csökkent az USA-ban, míg a szolár eszközökbe való beruházás (megvásárlásuk és üzembe helyezésük) 2010 óta 70%-kal lett olcsóbb.
Többek között a The Home Depot áruházlánc, a T-Mobile US, a Goldman Sachs egyaránt nagy mértékben növelték energiaellátásukban a megújulók arányát a közelmúltban.
Árbevétele alapján a világ legnagyobb vállalata, a Walmart áruházlánc 2025-re azt a célt tűzte ki, hogy energiaigénye 50%-át megújulókból fedezi, s nagyjából félúton jár ennek elérésében - több száz áruháza tetejére már felszerelték a napkollektorokat.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) által nemrég kiadott tanulmány (“World Energy Investment 2017”) révén számszerű, pénzügyi szempontból vizsgált adatok is a rendelkezésre állnak a jelenleg zajló folyamatok értékelésére.
A teljes 1.700 milliárd dolláros beruházási összeg majdnem fele olyan energiaforrásokba került, amelyeknek alacsony az üvegházhatású gáz kibocsátása. A szél- és napenergia nagyobb mértékben vonzza a befektetéseket, a nukleáris és vízenergia terén viszont az elemzők a következő években lassulásra számítanak.
A tartós árcsökkenés és az ebből következő céges érdeklődés a megújulók iránt felfigyelt a Wall Streetet is, hogy ez egy rohamosan felpörgő szektor. A világ legnagyobb befektetési alapja, az 5.000 milliárd dollárnyi eszközt kezelő BlackRock munkatársa, a Reuters-nek elmondta, az évtized elején a befektetési alapok még egyáltalán nem foglalkoztak a megújulókkal, ma mindegyiknek külön részlege van erre a területre és nagy mértékben áramoltatják a tőkét az új kapacitások építésébe.
Érdekesség
Az Egyesült Arab Emírségekben (még legalább száz évre elegendő fosszilis energiaforrásuk van) indított két gigantikus naperőmű-beruházás tervezett névleges kapacitása együttesen megközelíti a Paksi Atomerőmű jelenlegi kapacitását.
Megújuló energiaforrások: Szélenergia, napenergia, vízenergia, az óceánból nyert energia, a geotermikus energia, a biomassza és a bioüzemanyagok.
|
|
|
|
