|
|
|
|
Fenntartható fogyasztás
A fenntartható fejlődés része a fenntartható fogyasztás.
A fenntarthatóság eszméjének kulcsfontosságú eleme a fogyasztás újragondolása, amely már az 1970-es években megfogalmazódott. A Római Klub tudósai akkor arra hívták fel a figyelmet, hogy az energia- és természeti forrásokra összpontosító technokrata civilizáció által kialakított trendek fenntarthatatlanok. A jelenlegi fogyasztási szokások változatlanul hagyása a Föld eltartó képességének határaihoz vezetnek.
Felelősségteljesebb viselkedéssel kell megoldásokat keresünk a társadalmi és környezeti egyensúlyhiányokra.
Fenntartható fogyasztásnak nevezzük a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek oly módon történő felhasználását, amely megfelel az alapvető szükségleteknek, jobb életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás illetve termék teljes életciklusa során annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségleteit ne veszélyeztessék.
A fenntartható fogyasztás célja, hogy biztosítsuk a társadalom – beleértve a jövő generációkat is – jólétét, miközben a természet által megszabott keretek között tartjuk az erőforrások felhasználását és a szennyezés kibocsátását. A cél eléréséhez szükséges a gazdaság minden szereplőjének a hozzájárulása. A fogyasztási minták fenntartható irányba való terelése elképzelhetetlen az oktatás és tudatformálás nélkül, az értékrendszer és az infrastruktúra megteremtése is elengedhetetlen, a hatékony technológiák és termékek kifejlesztése a vállalatok közreműködését igényli.
A fenntartható fogyasztás szervesen összefügg a termeléssel és az elosztással, a termékek és szolgáltatások használatával illetve feleslegessé válásával: a fenntartható fogyasztás alapvető feltétele, hogy a termékek teljes életciklusát figyelembe vegyük, újragondoljuk.
A termékek, szolgáltatások nyersanyagainak előteremtése, tartalma, gyártási technológiája, az ahhoz használt energia, a szállítás, a csomagolás és ezernyi további tényező mind-mind hatással van a természeti környezetre és az emberekre is. A cél az, hogy biztosítsuk az összes földlakó alapvető szükségleteinek kielégítését, elérjük a mértéktelenség csökkenését, és elkerüljük a környezeti károkat.
A változtatás eszközeinek megteremtése a kormányok, szabályozó testületek, civil szervezetek és üzleti vállalkozások felelőssége. Mégis, a fogyasztóknak, állampolgároknak világszerte kulcsszerepük van abban, hogy e csoportokat jobb és gyorsabb cselekvésre késztessék.
Napjaink túlfogyasztása társadalmi és ökológiai szempontból egyaránt probléma
A fenntartható fogyasztás összes meghatározása hangsúlyozza, hogy elsődleges fontosságú a fogyasztás mennyiségének csökkentése, azonban a legnagyobb kihívást a fogyasztás más és hatékonyabb módjainak kialakítása jelenti. Sok esetben pedig a fogyasztási lehetőségek újraelosztására van szükség.
A világon több mint 2 milliárd embernek van szüksége annál többre, mint amihez hozzájut – csak a túléléshez. Másoknak pedig felelősségteljesebben kellene választaniuk. Ez azt jelenti, hogy kevesebb erőforrásra lesz szükség, és csökken a környezetszennyezés mértéke, miközben a Föld lakosságának teljesülnek az igényei és vágyai.
Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és a megfelelő magatartás kialakulása hosszú, sokoldalú folyamat, amely során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, képes legyen fogyasztói érdekeinek érvényesítésére és nem utolsó sorban a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételére, a természeti források védelmére.
A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés kiemelt jelentőségű. A fenntartható fogyasztás jelenjen meg az óvodai nevelésben és az iskolai valamint az iskolán kívüli és a családi nevelésben egyaránt. Mivel ismereteket kell szerezni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Fontos törekvés, hogy a fenntartható fogyasztás kapjon helyet a tantervekben, az óvodák és az iskolák pedagógiai programjában, helyi tantervében és a napi nevelés gyakorlatában.
Az otthonról hozott hatás a legélénkebb, legáthatóbb, sokszor tudatalatti, nagyrészt ismeretlen és kiaknázatlan.
Ezért is lényeges feladat a szülők, családok bevonása.
Az ENSZ közgyűlése által elfogadott Fogyasztóvédelmi Irányelvek szerint, minden fogyasztónak joga, hogy fogyasztói választásaival előmozdíthassa a fenntarthatóságot, s ennek a jognak a védelmére a dokumentum elfogadásával a tagállamok kötelezettséget vállaltak.
Az Európai Unió, kapcsolódva az ENSZ irányelveihez, főképp az európai fogyasztók magatartásának alakításában egyre hangsúlyosabbá váló etikai megfontolásokat tekinti olyan erőforrásnak, amelyre a fenntarthatóságot szolgáló fogyasztóügyi politikát alapozni lehet. Az Unió által javasolt illetve alkalmazott közpolitikák részben a tudatos fogyasztói magatartás megerősítését, terjesztését, részben a gyakorlásához szükséges információk biztosítását szolgálják elsősorban.
Civil fogyasztóvédők szerepe - Az Intelligens Európa 2020 stratégia
Az Európai Bizottság arra kérte az EGSZB-t1, hogy játsszon aktív szerepet az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó Európa 2020 stratégiában. A stratégia egyben a gazdasági fellendülést és a munkanélküliség csökkentését szolgálja.
A civil szervezetek lehetőséget kapnak arra, hogy új és innovatív módszereket javasoljanak, és keressék az egyetértést olyan kérdésekben, mint például a társadalmi és gazdasági kohézió, a fenntartható fejlődés, az innováció, a kutatás, az energiahatékonyság, a kkv-kban2 rejlő lehetőségek és a belső piac az új, globalizált világban.
1 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az Európai Unió (EU) tanácsadó szerve.
2 A kkv betűszó a kis-, illetve középvállalkozás kifejezés rövidítése.
Fenntartható környezet
A fenntartható fejlődés célja az emberi társadalom fenntartása. Ebben az állandó feladatban a környezet feltételként jelenik meg, ami azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak eltartó-képességét.
A gazdaság a társadalom fenntartásának, a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. Nem lehet megengedni, hogy a gazdaság öncélúvá váljon, hogy működésével sértse környezeti érdekeinket.
Környezetünk erőforrásai, és állapota meghatározza, hogy az emberiség mit és mennyit vehet el a környezetből fejlődéséhez, míg a fejlesztés megvalósítása visszahat a környezet minőségére.
A környezet jó minőségét a fejlesztések közben kell garantálni, s arról nem utólag kell gondoskodni, amikor a károsodást már létrehoztuk.
A környezet károsodását, jól megfontolt fejlesztésekkel meglehet előzni.
Főbb ökológiai alapelvek:
-
a természeti életközösségeket gondozni kell,
-
a Föld életképességét és változatosságát meg kell őrizni,
-
a meg nem újuló erőforrások kiaknázását a lehető legkisebbre kell szorítani,
-
a föld eltartó képességén belül kell élni,
-
az emberi hozzáállást és gyakorlatot, ahol szükséges meg kell változtatni,
-
az emberi közösségeknek képessé kell válniuk saját környezetük gondozására,
-
a fejlődés és környezetvédelem összehangolására nemzeti kerettervet kell kidolgozni,
-
az egészséges környezet érdekében világméretű szövetséget és egyezményeket kell kötni.
Az emberiség a földi bioszféra része.
Nem lehet célunk, hogy az egész globális környezetet igényünk szerint átalakítsuk, azt a változó, folyamatosan növekvő igényeink szerint fenntartsuk, működtessük.
A társadalmat kell úgy igazgatni, hogy annak életminősége a változó környezetben hosszú távon is biztosított legyen.
|
|
