Vissza

Magyarország 2014. január 9-én fogadta el az ún. Medicrime Egyezményt. Az egyezmény célja, hogy az Európa Tanács csatlakozó részes államaiban egyaránt bűncselekménynek minősüljön és megfelelő szankcióban részesüljön az egészségügyi termék hamisítása, valamint más hasonló, közegészségügyet veszélyeztető cselekmények elkövetése. Az Európa Tanács az egyezménnyel azt a problémát próbálja kiküszöbölni, hogy a gyógyszerhamisítás és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek országonként eltérő megítélés alá essenek. Az egyezmény célja továbbá, hogy elősegítse a bűncselekmények áldozatainak jogvédelmét, illetve támogassa a részes államokon belüli és a nemzetközi büntetőjogi együttműködést.

A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben a „Gyógyszerhamisítás” 2019. január 1-jétől önálló tényállás.

Eszerint bűntettet követ el,

aki gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt meghamisít;

hamis gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt készít;

hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, illetve indokolatlan mennyiségben kínál, átad;

hamis vagy meghamisított gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, vagy indokolatlan mennyiségben megszerez, tart;

Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt indokolatlan mennyiségben megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít;

gyógyszerhez vagy állatgyógyászati készítményhez kapcsolódó eredeti dokumentumot kereskedelmi céllal a rendeltetésétől eltérően felhasznál (185/A. §).

Nemcsak az követ el tehát gyógyszerhamisítást, aki egy eredeti gyógyszert „lemásol”, hanem például az is, aki meghamisítja egy eredeti gyógyszer dokumentációját, vagy Magyarországon nem engedélyezett gyógyszerrel engedély nélkül kereskedik, esetleg indokolatlanul nagy mennyiségben tartja azt.