Vissza

A legtöbb esetben, még ha az a december 28-i határidő előtt jelent is meg, akkor sem lehet eladni. Az Apple például a hírek szerint arra készül, hogy az iPhone 14-et, az iPhone SE-t és a TouchID nélküli Magic Keyboardot - az utolsó Lightning töltőporttal értékesített készülékeket - kivonja a kiskereskedelmi kínálatából az EU-ban, ahogyan Svájcban már megtette.

Ez alól azonban vannak kivételek. Ami a már forgalomban lévő termékeket illeti, az USB-C porttal nem rendelkező, december 28. előtt először forgalomba kerülő készülékek továbbra is értékesíthetők az EU-ban. Az EU a jogszabály alkalmazásánál a „forgalomba hozatal” fogalma alatt azt a pillanatot érti, amikor a gyártó vagy az importőr először szállít egy terméket a forgalmazónak vagy a végfelhasználónak.

A már meglévő készletek nagy része eladható, ha az már a kiskereskedő tulajdonában van, de az üzlet nem tud több egységet vásárolni. Előfordulhat azonban, hogy a kiskereskedők óvatosak lesznek, és egyszerűen kivonják a hardvert az értékesítésből, vagy olyan piacokra helyezik át, ahol a szabályozás nem érvényes.

A közös töltésirányelv kevésbé ismert aspektusa a gyorstöltés egységesítése körül forog. Az EU célja ennek a gyakran zavaros gyakorlatnak az egyszerűsítése. Az irányító testület a gyorstöltést úgy definiálja, mint bármi, ami vezetéken keresztül "5 voltnál nagyobb feszültséggel, 3 ampernél nagyobb áramerősséggel vagy 15 wattnál nagyobb teljesítménnyel” tölthető. Ha az eszközök elérik ezt a küszöbértéket, akkor az USB Power Delivery (USB PD) töltési protokollal kell működniük, amely lehetővé teszi, hogy az eszközök az adatok mellett energiát is továbbítsanak USB-n keresztül. Míg egyes készülékek, például az iPhone-ok és a Google Pixel termékcsalád egy ideje már használja ezt a szabványt, más készülékek, például a OnePlus és az Oppo a saját fejlesztésű SUPERVOOC töltési szabványt használják anélkül, hogy az USB PD-t is támogatnák.