Megújuló energia
A világ napenergia-termelő kapacitása rövid idő alatt megduplázódott, és ebből nálunk nem sokat látni. Az utóbbi másfél évben nem csak a németek, de a britek, a spanyolok, az amerikaiak és a kínaiak is óriási iramban fejlesztenek. Plusz India, és bár Ausztrália még nagyon lent van, rövid időn belül a Top10-be kerülhet. Magyarország ezen a térképen nincs rajta.
A RenewEconomy jelentést tett közzé a világ közüzemi (nem a háztetőkre telepített napelem-törpeerőmű) napenergia-termelési kapacitásának alakulásáról, mely szerint az idei első félévben ez meghaladta a 45 gigawattot. Ez a jelenlegi Paksi Atomerőmű névleges teljesítményének 22 és félszerese. A Wiki-Solar.org adatai szerint 2013 utolsó negyedévétől kezdett igazán felgyorsulni a globális napenergia-üzlet; az országok között listavezető USA például csak 2014-ben több mint 4 GW új kapacitással bővített. Jellemző a versenytempóra, hogy a 2. helyen álló kínaiak majdnem megduplázták a saját teljesítményüket.
A világ legnagyobb napenergia-termelői kontinentálisan meglehetősen egyenletesen oszlanak el a glóbuszon: Ázsia (16,2 GW), Európa (13,1 GW) és Észak-Amerika (12,8 GW) szinte fej-fej mellett áll jelenleg. Azonban Ázsia, különösen a kínai telepítések felpörgetésének köszönhetően várhatóan fokozatosan lehagyja majd a sokáig (elsősorban a németeknek köszönhetően) világelső, de az utóbbi időszakban csak lassabb növekedési tempóra képes Európától. A világelsőségért egy kínai-amerikai verseny tanúi lehetünk majd.
Miközben Magyarországon
Mindez ránk nézve azért egyre kínosabb, mert az efféle összesítések leginkább annak a bizonyítékai, hogy egy ország nem lehet eléggé északon (vagy délen), és nem lehet elég szegény sem ahhoz, hogy ne lássa be: a napenergia-kapacitások beépítésére a saját jövője érdekében van leginkább szüksége. Ezt belátták Bulgáriától Románián és Csehországon ét Ukrajnáig és Puerto Ricóig sok-sok országban.
A magyarországi napenergia-teljesítmény nincs még 50 MW (azaz 0,05 GW) sem. Hazánk lemaradását mutatja, hogy óriási sikerként könyvelhető el, hogy elindult (végre) az első önerős naperőmű Jászágón, mely nincs 0,5 MW-os.
2010-től 2014 végére, a saját megújuló energiás cselekvési tervében szereplőkhöz képest is 272 ezer négyzetméternyi "napelem-lemaradásba" kerültünk.
Oda se figyelünk arra, hogy rendszerszinten hol és hány száz megawattnyi, szélből, napból, megújuló energiából nyerhető energiatermelő beruházás volna installálható a hazai hálózatba és "háztáji" rendszerekbe. A hivatalos álláspont továbbra is az elvakult "nem süt a nap, nem fúj a szél" dogmát sulykolja. Paradox módon környezetvédelmi termékdíjat vetettek ki a napelemekre, és közel tíz éve már, hogy nem adtak ki új szélturbina-telepítési engedélyt. (Szélerőművi kapacitásunkkal hiába termelhető meg több mint 32 ezer háztartás éves áramszükséglete, ezen a potenciálon az utóbbi években a régió szinte minden országa túllépett, és jelenleg az EU-ban is a sereghajtók közé kerültünk.)
Pedig a mindenkori döntéshozók felelőssége ezen a területen óriási. Fel kell ismerniük a zöldenergia jövőjét. Amíg módjukban áll, addig kell lelkiismerettel eleget tenniük azért, hogy élhető- és fenntartható jövőt biztosítsanak országukban.
Drága a szélenergia? Ugyan már!
A szélturbinával termelt áram messze olcsóbb, mint szén- vagy gázerőművekkel előállítva.
Egy megawattóra ára szárazföldi szélerőművekkel termelve 105 euró, atomerőműben előállítva 125-133 euró, ehhez képest viszont gázerőművekben 164 euró, míg szénerőművekben 162-233 euró. A napelemekkel előállított áram tényleges ára körülbelül 125 euró.
Energiahatékonyabb Facebook
 Teljes mértékben megújuló energiával üzemelő adatközpontot épít a Facebook. A cég közlése szerint a texasi, fél négyzetkilométeres területen mintegy 500 millió dollárból épülő komplexum 2016 második felében áll majd üzembe.
Az új központ lesz a közösségi háló ötödik ilyen létesítménye a 3 amerikai és a svéd központ mellett. A felszerelés alapját a Facebook Open Compute Project adatközponti hardverdizájnja adja, a fenntarthatóság érdekében a drága légkondicionálók helyett a külső levegővel oldják majd meg a hűtést, ezt a technológiát a vállalat oregoni központjában fejlesztették ki.
Az energiát az új, 200 megawattos szélerőmű-rendszer biztosítja, ami a közelben épül 68 négyzetkilométeren. A Facebook deklarált célja, hogy 2018-ra adatközpontjainak energiaellátását 50 százalékban újrahasznosítható energiával oldják meg.
2015.
|
