Húsevő vagy mindegyevő?

A kutya tápanyagigénye nem azonos ősével, a farkaséval. Genetikai változások révén bizonyára az emberi települések közelében felhalmozódó, szénhidrátban gazdag, de fehérjében szegény hulladék hasznosításához alkalmazkodtak. A kutyák körülbelül ötször hatékonyabban emésztik a keményítőt, mint vadon élő rokonaik, a farkasok. De a kutyáknál sem mindegy milyen a hús-növény arány táplálékában. A kutya rövid bélrendszere nem alkalmas arra, hogy nagyobb mennyiségű növényi táplálékot hasznosítson. Tudjuk, legfontosabb fehérjeforrása a hús. A fehérjék alkotják a kutya szervezetének kémiai alapját. Amíg a szénhidrátok és a zsírok a szervezet energiát adó fűtőanyagai, addig a fehérjék a kutya testének építőelemei.

A kutya fogazata és emésztőrendszere is a húsevő táplálkozási szokásaihoz alakult ki sok tízezer éve. Ha fogazata és gyomra is egy húsevőé, ebből adódóan ő maga is húsevő. Igaz nem kizárólagosan, hiszen az ember mellett sok ezer éve élve már más táplálékokhoz is hozzászokott. De ettől még nem vált mindenevővé, induljunk ki ebből az ésszerű tételből, ha kutyaetetésről van szó. A természetes tápláléknak nem mondható száraztáp összetételével kapcsolatban sem mindegy, hogy milyen arányú és minőségű hústartalommal rendelkezik.