Vissza

Hogyan fizetik és vallják be az áfát?

Annak érdekében, hogy az EU-n kívüli online kereskedők által az unióban értékesített termékek után fizetendő adót a tagállamok egyszerűbben be tudják szedni, 2021-ben módosították az e-kereskedelemmel kapcsolatos áfaszabályozást.

Ennek a módosításnak a lényege, hogy az úgynevezett egyablakos rendszer (One Stop Shop – OSS) alkalmazhatóságát kiterjesztették, valamint bevezették az import egyablakos rendszert is (Import One Stop Shop – IOSS), amely az EU-n kívüli országokból érkező kis értékű küldemények áfájának egyszerűsített kezelését biztosítja.

A rendszer célja az e-kereskedelem egyszerűsítése és az adózási folyamatok átláthatóbbá tétele, valamint az adócsalások visszaszorítása és a versenyfeltételek kiegyenlítése.

Az új szabályozás kiterjed a kis értékű importküldemények adózására is. Bevezetésével megszűnt egy korábbi kedvezmény, hiszen a 22 euró alatti importküldemények korábban áfamentesek voltak. A 150 eurónál kisebb értékű küldemények vámmentessége azonban megmaradt.

Az OSS/IOSS-rendszer használata önkéntes, de jelentős adminisztratív könnyítéseket kínál a vállalkozások számára, például a cégeknek nem szükséges nyilvántartásba vetetni magukat a megrendelő tagállamában.

Az IOSS mellett létezik még az úgynevezett „különleges szabályozás” (special arrangement), amely alapján a posták és csomagküldők egy egyszerűsített eljárás keretén belül fizetik meg az áfát. Ebben az esetben az áfát a csomagot az országba behozó gazdálkodó szedi be a küldemény címzettjétől, és fizeti meg az állam felé. A fizetendő áfáról az IOSS-t választók és a különleges szabályozást választók is havonta egyszer elektronikus úton nyújtanak be bevallást.

Mi a helyzet az egyéb adókkal?

Bár lehet, hogy a külföldi webshopok nem fizetnek társasági adót, bizonyos esetekben más adók alanyává még válthatnak.

Ha egy külföldi cég kiskereskedelmi tevékenységet végez, és a terméket belföldön közvetlenül, vagyis nem fióktelepén keresztül értékesíti vevőjének, akkor a kiskereskedelmi adó alanyává válhat. Ez vonatkozik a csomagküldőkre és az internetes kereskedelemmel foglalkozó cégekre is.

A kiskereskedelmi adó mértéke jelenleg 500 millió forintig nulla, de a nagy mennyiségű magyar értékesítések esetén ezt az értéket könnyen meghaladhatják. Azoknak a cégeknek, amelyek kiskereskedelmi adót fizettek, extraprofitadót is kellett fizetniük. Ezenfelül a csomagküldők és e-kereskedelemmel foglalkozó cégek magyarországi termékértékesítéseinek tekintetében felmerülhet még a zöldadók kérdése is. Magyarországon a termékkörtől függően környezetvédelmi termékdíjat vagy kiterjesztett gyártói felelősségi EPR-díjat szükséges fizetni azon termékek után, amelyeket Magyarországon értékesítenek, jellemzően kedvezőtlen hatással vannak a környezetünkre (pl. csomagolás, elektronikus termékek, elemek, akkumulátorok, olaj, gumiabroncs, textiltermékek stb.), és itt vállnak hulladékká.

Jól látható tehát, hogy a webshopok erőteljesen hozzájárulhatnak a hazai költségvetéshez, azonban hosszú távú hatásuk a gazdaságra még nem ismert.

Mit tehet a NAV?

Azok a cégek, amelyek Magyarországon nem rendelkeznek jelenléttel, de magyar magánszemély vevőknek értékesítenek, azok alapesetben nincsenek bekötve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). Azaz pénztárgépet nem üzemeltetnek, a kiállított számláikról – ha még tartalmaznak is magyar áfát – nem kell adatot szolgáltatniuk az adóhatóság részére.

Ezért a NAV szokásos ellenőrzési és adóhiány-feltárási eszközei az ő esetükben limitáltan működhetnek, és a hiányzó, be nem fizetett adókat egyéb kreatív módszerekkel kell feltárnia az adóhatóságnak.