A jegybank adatai szerint 2025-ben a fizetési kártyán kívüli elektronikus pénzforgalomban, tehát főként az átutalásos csalásoknál több mint 28,7 milliárd forintnyi visszaélési kár kapcsolódott a rendszerhez. A sikeres csalások értéke meghaladta a 19,5 milliárd forintot.

A sikeres elektronikus csalások száma is rendkívül magas maradt.

Az MNB adatai alapján:

2025 első negyedévében 6060 sikeres eset történt,

a második negyedévben 6481,

a harmadikban 3891,

a negyedikben pedig 3619.

A számok alapján az év második felében már látszott némi mérséklődés, de a csalások volumene továbbra is jelentős maradt.

A jegybank statisztikái szerint a legnagyobb problémát már nem a technikai jellegű bankkártyás visszaélések jelentik, hanem az úgynevezett pszichológiai manipuláció. Ezekben az esetekben a csalók banki ügyintézőnek, rendőrnek vagy más hivatalos személynek adják ki magukat, majd sürgetéssel és megtévesztéssel veszik rá az ügyfeleket az utalás jóváhagyására vagy távoli hozzáférést biztosító program telepítésére.

A fizetési kártyás visszaéléseknél csak a pszichológiai manipulációs károk értéke meghaladta az 1 milliárd forintot 2025-ben. Negyedéves bontásban 255 és 289 millió forint közötti veszteséget regisztráltak.

Az MNB adatai arra is rámutatnak, hogy a csalások jelentős része nemzetközi háttérrel történik. A határon átnyúló kártyás visszaélések negyedévente 1,25 és 2,3 milliárd forint közötti károkat okoztak, miközben a belföldi bankközi visszaélések volumene ennél jóval alacsonyabb maradt.

A klasszikus kártyamásolás eközben látványosan visszaszorult. A hamisított kártyákhoz kapcsolódó károk már csak néhány százezer vagy néhány millió forintos szinten mozogtak negyedévente. Ez jelentős változás a korábbi évekhez képest, amikor az ATM-es skimming és a mágnescsíkos csalások sokkal nagyobb problémát jelentettek.

Az adatok szerint a veszteségek jelentős részét továbbra is az ügyfelek viselik. Az ügyfelekre terhelt veszteség az első negyedévben még közel 2 milliárd forint volt, ami év végére 866 millió forintra csökkent. Ez arra utalhat, hogy javult a bankok csalásmegelőző rendszere, illetve nőhetett a visszatérített károk aránya is.

Az MNB 2026-ban már szigorúbb elvárásokat fogalmazott meg a bankok felé. A jegybank előírta, hogy a pénzforgalmi visszaéléseket bejelentő ügyfélhívásokat két percen belül fogadni kell, és a pénzintézeteknek folyamatos ügyfélszolgálati elérhetőséget kell biztosítaniuk a gyors számlazárolás érdekében. A 2025-ös adatok alapján egyértelműen látszik, hogy a banki csalások súlypontja teljesen áttevődött az online térbe. A technikai rendszerek helyett egyre inkább magukat az ügyfeleket támadják a csalók.