Augusztus 2-án új szakaszba lépett az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének végrehajtása. Ettől az időponttól az Európai Bizottság MI-irodája és a tagállami hatóságok megkezdték az AI Act már alkalmazandó rendelkezéseinek ellenőrzését, miközben életbe léptek a chatbotokra, az MI által létrehozott tartalmakra, a deepfake-ekre és bizonyos biometrikus rendszerekre vonatkozó átláthatósági követelmények is.

Az Európai Unió a magas kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó részletes követelmények alkalmazását azonban elhalasztotta. A halasztásból sok vállalkozás azt a téves következtetést vonhatta le, hogy 2027 végéig vagy akár 2028-ig semmilyen új teendője nincs.

Valójában három időpontot kell megkülönböztetni:

2026. augusztus 2-án alkalmazandóvá váltak az AI Act 50. cikkének átláthatósági szabályai;

2026. december 2-ig nagyon szűk körű türelmi időt kaptak egyes, már korábban piacra vitt generatív MI-rendszerek;

2027. december 2-ára és 2028. augusztus 2-ára halasztották a magas kockázatú MI-rendszerek teljes megfelelési rendszerét.

Nem az egész AI Act lépett életbe egyik napról a másikra

Nagyon komoly bírságok is jöhetnek

Az AI Act átláthatósági és más általános kötelezettségeinek megsértése esetén a bírság elérheti a 15 millió eurót vagy a vállalkozás előző pénzügyi évi teljes világpiaci árbevételének 3 százalékát, attól függően, melyik összeg magasabb. A kis- és középvállalkozásoknál, valamint a kisebb közepes kapitalizációjú vállalatoknál viszont figyelembe kell venni az arányosságot. A tiltott MI-gyakorlatok esetében a felső határ még magasabb: 35 millió euró vagy a világpiaci árbevétel 7 százaléka lehet.

A szabályok alkalmazandóvá válása azt jelenti, hogy egy ügyfél, versenytárs, munkavállaló vagy civil szervezet már panaszt tehet, a hatóság pedig információt kérhet, vizsgálatot indíthat és korrekciót írhat elő, mielőtt bírságot szabna ki. Az Európai Bizottság külön panaszbejelentő és visszaélés-bejelentő felületet is létrehozott az AI Act megsértésének jelzésére.

A legnagyobb kockázatot a magyar cégekre az jelentheti, hogy a vállalat vezetése nem tudja pontosan, hogy milyen MI-rendszereket használnak a szervezetben. A dolgozók saját előfizetéssel vagy ingyenes fiókkal használhatnak több MI-alapú eszközt a chatbotoktól kezdve a képgenerátorokon át az automatikus jegyzetelőprogramokig anélkül, hogy egységes vállalati nyilvántartás készülne róluk.

Ezt nevezik árnyék MI-nek (Shadow AI), amely azt jelenti, hogy a technológia már jelen van a szervezetben, de a jogi, informatikai és compliance-részleg nem rendelkezik teljes áttekintéssel a használatáról.