Vissza

Az NMHH vizsgálatából érdekes mintázatok rajzolódnak ki a 16–36 év közötti korosztály telefonhasználati szokásaira vonatkozóan. Általánosságban elmondható, hogy a korosztályba tartozók ébredés után az alkalmazások közül először a Facebookra és a Messengerre pillantanak, ugyanakkor, míg a fiatalabbak elsősorban a vizuális, gyors tartalmakat keresik, és arra kíváncsiak, hogy mi történt az Instán vagy a TikTokon, amíg aludtak, addig az idősebbek inkább információkereséssel vagy üzenetváltással indítják a napot. Ez a különbség a digitális szokások leképezésén túl a napi rutinok és prioritások változását is tükrözi.

A felhasználók jellemzően túlbecsülik a képernyőidejüket. A vizsgálat résztvevőinek készülékére telepített alkalmazás ugyanis a becsültnél lényegesen – mintegy két órával – kevesebb telefonhasználatot igazolt az önbevallásban szereplőnél.

Azok, akik hajlamosabbak a szorongásra vagy a depresszióra, inkább önreprezentációra, identitásmegerősítésre és a valóság előli menekülésre használják a közösségi médiát, mint kapcsolattartásra, ezzel szemben azok, akik jobb érzelmi állapotban vannak, lényegesen ritkábban használják a közösségi médiát a menekülés vagy az unaloműzés eszközeként. A fiatalabbak, amikor lehangoltabbak, a TikTokot, míg az idősebbek inkább a Facebookot és a YouTube-ot pörgetik. Általánosságban elmondható, hogy akik rosszabbul vannak, akár kétszer annyi időt is eltöltenek a passzív szórakozást nyújtó felületeken, mint a kiegyensúlyozottabb kortársaik.

A napi képernyőidő alakulása szoros összefüggést mutat a lakóhellyel és a közlekedéssel eltöltött idővel is – derül ki a többváltozós statisztikai elemzésből.