Milyen berendezést válasszunk?

A megfelelő megoldás mindig attól függ, milyen célra szeretnénk használni a berendezést.

A hőszivattyú egy olyan berendezés, amely hőt szállít A-ból B-be. Erre a legjobb példa egy mindenki által jól ismert fajtája, az úgynevezett split klíma, amelynek van egy kültéri és egy beltéri egysége. Ez a berendezés tehát hőt szállít a kültéri és a beltéri egység között, melynek iránya megfordítható. Ha kintről szállítja a hőt befelé, akkor fűtésre használhatjuk, ha bentről szállítja a hőt kifelé, akkor hűtésre.

Két ok miatt alkalmazzák azt a műszaki megoldást, hogy egy zárt kalorikus csőrendszerben (hűtőkörben) a kültéri és a beltéri egység között folyamatosan keringtet a rendszer egy speciális közeget (a hűtőközeget), melyet az egyik egységben elpárologtat, a másikban kondenzáltat.

Egyrészről a műszaki realitásokat is figyelembe véve, gazdaságosan hűteni csak ezzel – a hőszállítást igénybe vevő – műszaki alapelvvel lehetséges, másrészről költséghatékony megoldást jelent a fűtés során (3-4-szer gazdaságosabb, mint az elektromos hősugárzó vagy elektromos radiátor, mert ezekkel a berendezésekkel nem „előállítjuk” a hőt, hanem szállítjuk). Tehát a hőszállítással két legyet üthetünk egy csapásra, tudunk velük hűteni és gazdaságosan fűteni.

A lakosság számára leginkább ismert komforthűtő megoldás az un. split klímaberendezés, amely működési alapelvét tekintve tulajdonképpen egy levegő-levegő hőszivattyú, hisz a hőt levegőből vonja el és a másik oldalon levegőnek adja át.

A háztartásokban a split klímaberendezésen túl, jellemzően még egy tipikus műszaki megoldása létezik, a levegő-víz hőszivattyú. Ez a kültér levegőjéből vonja el (vagy adja le) a hőt, és víznek adja át (vagy vonja el) - pl. radiátoros fűtési körben áramló víznek.

Alapvetően tehát három fő műszaki megoldást különböztetünk meg.

Vegyük sorba az előnyeiket és hátrányaikat.

Levegő-levegő hőszivattyú

Jellemzően a split klímaberendezéseket értjük alatta. A leggyakoribb verziójuk egy kültéri és egy beltéri egységből áll (mono split). Létezik olyan verziójuk, amelynek felépítésében egy kültéri és 2-3-4 beltéri egység vesz részt (dual, trial, stb. splitek).

Előnye, hogy nagyon nagy tömeggyártott mennyisége miatt az áruk teljesítményarányosan kedvező (ez a megállapítás az egy beltéri, egy kültéri egységes mono split berendezésekre igaz), telepítésük egyszerű, kisebb az elrontott telepítés kockázata, könnyebb szakembert találni, nem kell illeszteni a meglévő gépészeti rendszerekhez, komoly meghibásodás esetén még a teljes cseréje sem megfizethetetlen.

Hátránya, hogy nem lehet illeszteni egyéb épületgépészeti rendszerekhez, például használati melegvíz tárolókhoz, padlófűtési rendszerekhez, vagy radiátoros rendszerekhez.

Levegő-víz hőszivattyú, osztott split rendszerű

Ez nagyon hasonlít rendszerfelépítésében egy mono split klímához, csak a beltéri egysége egy fali gázkazánhoz hasonlít és hasonló feladatot lát el. Radiátorok vagy padlófűtés ellátásához meleg vizet állít elő, valamint használati melegvíztárolót is képes ellátni. Ezen kívül hűteni is tudja a vizet, így megfelelő rendszerillesztéssel és hőleadókkal klimatizálásra is használható.

Előnye, hogy épületgépészeti rendszerekhez történő illesztésre találták ki, vagyis tud használati melegvíztárolót működtetni, ráköthető radiátor, padlófűtés, fancoil (ventilátoros hőleadó). Mivel a hőhasznosulás beltéren van, így nincs fagyveszély, tehát ezzel a problémakörrel nem kell foglalkozni.

Hátránya, hogy drága és a megfelelő rendszertervezés és illesztés magas szaktudást és tapasztalatot igényel. A speciális kalorikus csőrendszer is helyszíni szerelést igényel, ami növeli a telepítés bonyolultságát. Meghibásodása esetén a teljes ingatlan melegvízellátása, fűtése, illetve hűtése üzemképtelenné válik, javítási költségei borsosabbak.

Levegő-víz hőszivattyú, monoblokkos rendszerű

Ez egy split klímaberendezés kültéri egységére hasonlít. Ugyanazon feladatok ellátására képes, mint az előbb említett osztott split rendszerű levegő víz hőszivattyú, csak a lakás vízkörével történő gépészeti illesztést az épületen kívül elhelyezett berendezésnél kell megoldani.

Előnye, hogy épületgépészeti rendszerekhez történő illesztésre találták ki, vagyis tud használati melegvíztárolót működtetni, ráköthető radiátor, padlófűtés, fancoil (ventilátoros hőleadó). Helyszíni telepítése egyszerűbb, nem igényel helyszíni kalorikus szerelést.

Hátránya, hogy drága (az osztott split rendszerű levegő víz hőszivattyúknál valamelyest olcsóbbak) és a megfelelő rendszertervezés és illesztés magas szaktudást és tapasztalatot igényel. Meghibásodása esetén a teljes ingatlan melegvíz és fűtése, illetve hűtése üzemképtelenné válik, javítási költségei magasabbak. Mivel a hőhasznosulás kültéren van, fagyveszély áll fenn, így ezzel a problémakörrel foglalkozni kell, ez természetesen többféle műszaki megoldással is kezelhető, de mindenképp tervezési és üzemeltetési figyelmet igényel.

Mekkora munkával jár a telepítés?

A különböző rendszerek telepítési igénye jelentősen eltérhet.

Egy egyszerű split klímaberendezés telepítése általában egy nap alatt elvégezhető, míg egy teljes épületet kiszolgáló hőszivattyús rendszer komolyabb tervezést, csőhálózat kialakítását, esetenként építőipari munkát és a villamos hálózat fejlesztését is szükségessé teheti. Ezért célszerű már a vásárlás előtt helyszíni felmérést kérni.

A biztonság is fontos szempont

A korszerű hűtő-fűtő berendezések speciális hűtőközegeket alkalmaznak. Egyes új generációs közegek (CO2 vagy szénhidrogének) ugyan kisebb környezetterhelést jelentenek, ugyanakkor eltérő biztonságtechnikai tulajdonságokkal rendelkezhetnek (például gyúlékonyak vagy robbanásveszélyesek lehetnek).

Ezért kiemelten fontos, hogy megfelelő helyre kerüljön a berendezés, a telepítés a gyártói előírások szerint történjen, kizárólag megfelelő képesítéssel rendelkező szakember dolgozzon rajta.

Milyen hibákat követnek el leggyakrabban a vásárlók?

A leggyakoribb hibák közé tartozik a kizárólag az ár alapján történő választás, a berendezés alul- vagy túlméretezése, a telepítési költségek figyelmen kívül hagyása, a hatósági engedéllyel nem rendelkező szerelő megbízása, a karbantartás elmulasztása.

Ezek a hibák később magasabb energiafogyasztást, gyakoribb meghibásodást vagy akár biztonsági kockázatot is eredményezhetnek.

Miért fontos a megfelelő szakember?

A hűtő-fűtő berendezések telepítése és javítása speciális szakismeretet igényel. A klímagázokat (hűtőközeget) tartalmazó berendezések szerelését jogszabály alapján kizárólag megfelelő képesítéssel rendelkező szakember végezheti. A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság által nyilvántartott képesített szakemberek rendelkeznek a jogszabályban előírt képesítéssel, szakmai képzésen vesznek részt, ahol egyrészt a klímagázok kezeléséhez szükséges környezetvédelmi ismereteket sajátítanak el, másrészt pedig műszaki és biztonságtechnikai képzésben is részesülnek. A képesített szakemberek a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság által vezetett és bárki által lekérdezhető hatósági nyilvántartásban szerepelnek.