A banki fizetés bizonylat nem elegendő annak igazolására, hogy az adott terméket a kereskedőtől vettük, hiszen a banki bizonylaton nem szerepel a termék megnevezése, csupán a vásárlás ténye. Lehetőség szerint mindenképpen keressük meg a vásárláskor kapott számlát, vagy kérjük el az ajándékozótól.

Megtévesztő, ha a forgalmazó olyan tájékoztatást ad, hogy a jótállási igény érvényesítéséhez szükséges az eredeti csomagolás, mivel az nem követelhető a vásárlótól.

Jó tudni, hogy a leértékelt, akciós áron vásárolt termékekre is ugyanazok a jogok vonatkoznak minőségi kifogás esetén. Sokszor azzal utasítják el a kereskedők a minőségi kifogásokat, hogy akciós termékre nem vonatkozik a garancia, pedig ugyanolyan jogok illetik meg ilyenkor is a vevőt, mint máskor, azaz kijavítás, kicserélés, szerződéstől való elállás. Ez alól egy kivétel van: ha a kereskedő a vásárlásnál felhívja a figyelmet az áru valamilyen hibájára és egyértelműen közli, hogy azért van a termék leárazva. Akkor - de csak ezzel a hibával kapcsolatban - nem élhetünk kifogással.

Olvassa el a műszaki termékek használati utasítását akkor is, ha az üzembehelyezés az Ön számára rutin tevékenységnek számít, mivel a helytelen szerelés akár a jótállási jogok elvesztésével is járhat. Ne feledje, hogy bizonyos termékek szakember általi üzembehelyezést igényelnek, melynek költsége sokszor összemérhető a termék árával.

Nem árt tisztában lenni jogainkkal, például azzal, hogy a 10.000 és 250.000 forint közötti új termékekre két év a kötelező jótállás, a 250.000 forintnál drágábbaknál pedig három év. A jótállási határidő általánosságban akkor kezdődik, amikor a fogyasztási cikket a fogyasztónak átadták, vagy a termék üzembe helyezését a vállalkozás vagy annak megbízottja elvégezte.

Kötelező jótállás vonatkozik bruttó 10.000,-Ft vételár felett pl. a következő termékekre: a háztartási készülékekre, konyhai kisgépekre, elektronikus hírközlő végberendezésekre (pl. mobiltelefon), híradástechnikai készülékekre (pl. head-set, játékkonzol), információtechnikai készülékekre (pl. laptop, pendrive, memóriakártya), a sporteszközökre, bútorokra, gyermekgondozási cikkekre (pl. babakocsi, etetőszék), a gyógyászati segédeszközökre, óra és ékszer termékkörre, a kedvtelésből tartott állatok villamos energiával működtetett felszerelésére (pl. etető, itató, szőrnyírógép, nyakörv, ajtó, nyomkövető, alomtálca).

A jótállásból eredő jogok fő szabály szerint a jótállási jeggyel érvényesíthetők. A jótállási jegyet online is elküldheti az eladó a vevőnek. Ha a fogyasztó nem kapott jótállási jegyet, akkor a számlával vagy a nyugtával is érvényesítheti a jótállást.

Kötelező jótállás alá eső termék esetében ha a vásárlástól számított három munkanapon belül érvényesítjük csereigényünket, a kereskedő nem hivatkozhat arra, hogy a terméket javítani tudja, hanem köteles kicserélni, ha a hiba a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

A fogyasztó a jótállás iránti igényét bejelentheti a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is. A jogszabályok alapján tehát a vevő választhat, hogy a terméket meghibásodás esetén a boltba vagy a szervizbe viszi vissza. A kereskedő nem kötelezheti arra a vevőt, hogy ő vigye el a szervizbe a készüléket.

Minőségi kifogásunkkal ahhoz a kereskedőhöz kell fordulni, akitől a vásárlás történt. Célszerű, ha a vásárló magával viszi a hibás árut. Karácsony előtt sokan vásárolnak piacon, vásárokban vagy akár az áruházláncokban kitelepült árusoktól, tőlük is el kell kérni a nyugtát, amely tartalmazza a cég nevét, bejelentett székhelyét, ahová a későbbiekben panasszal fordulhatunk levélben és a termék eljuttatásával.

Hibás termék esetén a készüléket a kereskedő elsősorban javításra veszi át. Garanciális ügy esetén első körben nem kaphatjuk vissza a vételárat, csak akkor lehet visszatérítésről vagy árleszállításról beszélni, ha a javítás nem jár sikerrel. Utóbbi esetben a visszaküldés díja sem a vásárlót terheli, mivel ez hibás teljesítéssel felmerülő költségnek minősül, amelyet a kereskedőnek kell állnia.

Hibás teljesítéskor ugyanolyan termékre kell cserélni, ugyanolyan típusú és színűre, mint amit vásároltunk. Ha cserére nincs már lehetőség, ebben az esetben a fogyasztót nem lehet arra kötelezni, hogy a visszatérítendő összeget levásárolja. Ha a vásárlásunk óta emelkedett is a termék ára, a csere kapcsán a kereskedő nem kérhet többet a vásárlóktól, de a fogyasztó se kérheti vissza pénzt, ha a termék ára időközben olcsóbbá vált. Ha nem tudnak a cseréről gondoskodni, akkor az eredeti vételárat kell visszakapniuk a fogyasztóknak.

Ha a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a cserére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni. Ha három hibajavítás után is meghibásodik a jótállás alá eső fogyasztási cikk, akkor nyolc napon belül ki kell cserélni, ha ez pedig nem megy, akkor vissza kell téríteni az árát.

A kereskedőnek törekednie kell arra, hogy a termék kijavítása vagy kicserélése 15 napon belül megtörténjen. A kötelező jótállásos termékeknél pedig úgy rendelkezik, hogy ha 30 napon belül nem sikerül orvosolni a problémát, akkor a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha cserére nincs lehetőség, a vételárat visszafizetni.

Amennyiben a kereskedő vélhetően alaptalanul utasítja el a reklamáció megfelelő rendezését, akkor egyedi jogvitával a lakóhely szerinti békéltető testülethez fordulhatunk. Jó tudni, hogy abban az esetben is kötelezést tartalmazó határozatot hoz a testület, ha a fogyasztó kérelme megalapozott, és az ügytárgy értéke 250 ezer forint alatti, de a társaság nem veti magát alá önkéntesen a testület döntésének. Ha a vállalkozás nem tesz eleget a kötelezésnek, bírósági úton a döntés kikényszeríthető, végrehajtható, azaz a bírósági ítéletekkel egyező erejű döntésről van szó.

Ha pedig a kereskedő nem rögzítette a panaszt, nem készült jegyzőkönyv, vagy például a vásárlók könyvébe írt panaszra 30 napon belül nem érkezik, vagy érdemi írásbeli válasz nem érkezik, megtévesztő tájékoztatást adott a szavatossági, jótállási jogokkal kapcsolatban, akkor érdemes a fogyasztóvédelmi hatóságot felkeresni.