| |
|
|
|
|
|
|
|
A meredeken megugró energiafogyasztás a bizonyítéka annak, hogy ezeket a klimatikus viszonyokat már csak a légkondicionálók biztonságában tudjuk elviselni. De hiába zakatoltak a fejlett országokban egész nyáron a klímaberendezések, az európai OECD-országokban és az Egyesült Államokban még így is a munkavállalók 13 százaléka
szenvedett a durva hőségből eredő kellemetlenségektől. A hőmérsékleti rekordoknak azonban alapvetően nem is a fejlett országok egészséges városlakói isszák meg a levét, hanem a legsebezhetőbb és legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokba tartozók a Föld elmaradottabb részein.
De nemcsak a hőség, hanem a korábban nem tapasztalt viharok és kiterjedt esőzések is a hátrányosabb helyzetű régiókat sújtják a legnagyobb mértékben. Noha ezekből Európában is egyre többet látunk, a viharok, árvizek és földcsuszamlások több mint 90 százaléka
alacsony és közepes jövedelmű országokban következik be. Amennyiben az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak ezek a jelenségek, a másodlagos veszélyek is ezeket az országokat sújtják majd. Ezekben jellemzően eleve gyengébb lábakon áll az egészségügyi infrastruktúra, gyakrabban hiányoznak azok a háttéreszközök, amelyek például egy áramszünet esetén segítenek megőrizni egy kórház működőképességét. Ezért nem csupán önmagában egy-egy katasztrófa járhat több emberi szenvedéssel, hanem annak utóhatásait is nehezebben tudják megoldani a hátrányosabb helyzetű régiókban.
A klímaváltozás egy másik súlyos következménye szintén a legszegényebb országokban okozza a legtöbb problémát. Nevezetesen az, hogy új járványok előtt tárta szélesre a kaput, legyen szó akár a korábbi élőhelyükön túli régiókban is elterjedő szúnyogok, akár a megváltozott életfeltételek mellett „kivirágzó” paraziták okozta megbetegedések gyors terjedéséről. De az elmaradottabb térségekben jelent nagyobb veszélyt az évente mintegy 6,7 millió ember haláláért felelős légszennyezés is, ahogy az alultápláltság is itt szedi a legtöbb áldozat. Ez sem független az átalakuló időjárási viszonyoktól: egy 103 országra kiterjedő vizsgálat szerint az egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló aszályok miatt 2020-ra 98 millióval nőtt a közepesen súlyos vagy súlyos élelmiszerhiánnyal küszködők száma az 1981 és 2010 közötti időszak átlagához képest. És az éghajlatváltozás mentális egészségre gyakorolt hatásairól még nem is beszéltünk.
|
|
