Európában a legjobban Finnország, Németország és Csehország teljesítettek: a válaszadók visszajelzései alapján ezekben az országokban terjednek a legkevésbé a hamis információk.

Málta lakosai a legmagabiztosabbak abban, hogy felismerik, mikor látnak hamis információkat, őket követik Írország, majd Luxemburg lakói.

Az EU átlagtól kicsit magasabban helyezkednek el a magyarok válaszai, akik 14 százalékban nagyon magabiztosak, 49 százalékban valamennyire biztosak, 24 százalékban nem túl magabiztosak, 9 százalékban egyáltalán nem magabiztosak és 4 százalékban nem tudják, hogy mikor találkoznak dezinformációval.

A legkevésbé Lengyelország, Dánia és Csehország lakói érzik magukat magabiztosnak ezen a területen.

A felmérés résztvevőit arról is megkérdezték, milyen módszerekkel ellenőrzik, hogy hamis információt láttak vagy valódit. A több választ is jelölhető kérdés során:

49 százalékuk azt mondta, hogy megnéz más forrásokat is, hogy hasonló információkat közölnek-e;

40 százalékuk megnézi, hogy a forrás megbízható vagy megbízhatatlan;

34 százalékuk megnézi, hogy friss információ vagy csak egy korábbi újra kiposztolva;

29 százalékuk megnézi, hogy milyen kommentek érkeznek a poszt alá;

25 százalékuk megnézi, hogy a videók vagy fotók valódinak tűnnek, vagy inkább AI-generáltnak;

24 százalékuk nyelvtani hibákat és elütéseket keres a szövegben; 18 százalékuk megkérdez másokat, hogy mit gondolnak;

mindössze 14 százalékuk használ tényellenőrző oldalakat vagy eszközöket;

10 százalékuk bevallottan nem tesz semmit azért, hogy utánajárjon az információk valóságtartalmának;

4 százalékuk pedig nem tudja, mit szokott csinálni.