A jelentés ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy 2026 elején a hideg időjárás és a hóval borított napelemek miatt ideiglenesen visszaesett a megújuló termelés, miközben a megnövekedett energiaigény miatt több országban újra nagyobb szerepet kaptak a fosszilis gázerőművek. Ez jól mutatja, mennyire fontos a kiegyensúlyozott energiamix és a tárolási kapacitások fejlesztése. A megújulókon belül is átrendeződés zajlik. A szélenergia részaránya enyhén csökkent, amit a napenergia gyors bővülése ellensúlyozott. A napenergia 2025-ben minden korábbinál több áramot termelt az Európai Unióban, és immár negyedik éve produkál 20 százalékot meghaladó növekedést. Ez a tendencia több országban is látványos eredményeket hozott, Németországban például a napenergia termelése először haladta meg a gázerőművekét, Írország pedig teljesen kivezette a szenet, míg Olaszországban egyetlen év alatt 40 százalékkal nőtt az akkumulátoros tárolókapacitás.

A szén szerepe európai szinten tovább zsugorodott, aránya 9 százalék környékére esett vissza, szemben a tíz évvel ezelőtti negyednyi részesedéssel. A legtöbb országban már csak marginális tényező, bár Lengyelországban továbbra is meghatározó maradt.

Magyarország különleges helyzetben van. A hazai áramtermelés közel 30 százaléka már napenergiából származik, ami uniós szinten is az élmezőnybe sorolja az országot. Ugyanakkor a jelentős importfüggőség és az energiatárolási kapacitások viszonylagos hiánya miatt a magyar piacot továbbra is nagy árkilengések jellemzik. Ez azt jelenti, hogy amikor sok a napenergia, az áram nagyon olcsó, amikor viszont nem termelnek a naperőművek, akkor drágán kell importálni.