| |
|
|
|
|
|
|
|
Egyetlen módon lehet kivédeni a csalást: az elején le kell tisztázni, hogy fix ár legyen, ne méteres elszámolás.
Egy váci pár minap hatszázezer forintot fizetett ki egy duguláselhárításért, miközben a munkát valós piaci áron 40 ezer forintért el lehetett volna végezni. A dugulás hat méteren volt, de a szerelők 17 és fél méterig tolták fel a csőgörényt, majd ezt számolták el. Később egy valódi szakember tájékoztatta őket, hogy több mint tízszeres árat fizettek.
A rendőrség azt mondta a károsultaknak, egyetlen feljelentés alapján nem tudnak eljárni, csak akkor indíthatnak nyomozást, ha több károsult közösen tesz feljelentést. A szakértő szerint nem egyedi az eset.
A károsultak a rendőrségen feljelentést akartak tenni, azonban azt a választ kapták, ez nem bűncselekmény. Csak akkor tudnak eljárni, ha több feljelentővel, sorstársakkal együtt fordulnak hozzájuk, mert akkor már csalás miatt nyomozhatnak.
A legnagyobb trükk, hogy azt mondják az áldozatoknak, hogy nincsen semmi gond, csak be kell adniuk a számlát a biztosítónak, és a biztosító kifizeti a felét vagy háromnegyedét. A biztosítók pedig természetesen nem fizetnek ki irreális összegeket.
A probléma az, hogy mindig hétvégén történnek ezek az esetek, amikor a biztosító nem elérhető, így az áldozat nem tud egyeztetni velük. Természetesen ez nem a véletlen műve.
A csalók leggyakrabban hármasával járnak, így könnyedén meg tudják félemlíteni azt, aki nem akar fizetni.
A hétvégi időpont azért is kedvező a csalóknak, mert ilyenkor kevesebb a konkurencia, így kevesebb szakember közül tudnak válogatni a kétségbeesett tulajdonosok, akik a lehető leggyorsabb megoldást szeretnék.
Az esetek többségében visszatérő minták utalnak arra, hogy szervezett hálózat állhat a túlárazó duguláselhárítók mögött. Több cég ugyanazokat a weboldalakat és telefonszámokat használja, székhelyeik földrajzi csomópontokban találhatók – Szigethalmon három, Budapest XXI. kerületében két cég van bejelentve ugyanarra a címre vagy egy utcányira. A vállalkozói kör összetétele folyamatosan változik és a cégeket rendre megszüntetik, majd újakat hoznak létre.
Gyanús lehet a túl kedvező ár
Több gyanús honlapot is lehet találni az interneten. Onnan lehet őket felismerni, hogy túl alacsony árak vannak megadva, és az árak nem fixek, hanem méterre vonatkoznak.
Ezeknek a duguláselhárítóknak a taktikája, hogy befűznek egy szál spirált, az 4,5 méter, majd azt állítják, hogy nagyon mélyen van a dugulás és megkérdezik az áldozatokat, hogy használhatnak-e még több spirált. A gyanútlan ügyfél pedig belemegy a dologba, mert szeretné, ha megoldódna a probléma.
Egy szakember tapasztalata szerint az idősebb emberekre és az egyedülálló nőkre mennek rá jobban a csalók.
A hatóságoktól tartanak a kihívott szakik. Egy Diósdon élő nő azt írta, hogy amikor rendőrséggel fenyegette meg a szerelőket, azok „sietősen távoztak”.
Egyetlen módon lehet kivédeni a csalást: az elején le kell tisztázni, hogy fix ár legyen, ne méteres elszámolás.
A duguláselhárítás drága dolog. Aki irreálisan olcsó árakat ír – például, hogy 5500 forinttól –, az rabolni megy oda. Az átlagár Pesten 30-40 ezer forint között van egy mosogató duguláselhárítására – magyarázta a szakértő.
Egy korrekt szakember soha nem méterre számol, hanem fix áron dolgozik, tehát mondjuk 35 ezer forintért csinál egy duguláselhárítást, függetlenül attól, hogy 6, 10 vagy 20 méteren van a dugulás.
A rendőrség és a fogyasztóvédelem is tehetetlen, tekintve, hogy szabad áras a piac. A hatóságok egy csoportos beadás esetén tudnak csalás miatt vizsgálatot indítani, de akkor sem sokat tehetnek.
Mit mond a rendőrség?
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) válasza szerint önmagában az irreálisan magas ár nem bűncselekmény. A magyar jog ugyanis nem árszabályozás alapján működik, hiszen ha nincs hatósági ár, a szolgáltató elvileg annyit kér, amennyit akar. A büntetőjogi határ ott húzódik, ahol bizonyítható a megtévesztés.
Csalás akkor állapítható meg, ha a vállalkozó már a megbízás pillanatában sem akarta a szerződéses kötelezettségeit rendesen teljesíteni, és eleve jogtalan haszonszerzésre törekedett. Ez azonban – ahogy a rendőrség is elismeri – bizonyítási kérdés. Egyetlen ügyben gyakran nehéz igazolni, hogy nem „rossz üzlet”, hanem tudatos átverés történt.
„A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 373. § (1) bekezdésébe ütköző csalást az követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz. Az elkövetési magatartást vizsgálva a csalás egy olyan kétmozzanatú tevékenység-folyamat, amelynek a megtévesztés az első mozzanata, és amelynek eredményeképp a megtévesztett tudatában a valóságtól eltérő, téves képzetek alakulnak ki. Az elkövetési magatartás második fázisa, hogy a megtévesztett az elkövető csalárd jellegű magatartásának hatására valamely vagyoni joghatású cselekményt végez. Csalás bűncselekmény akkor valósulhat meg, ha a rendelkezésre álló adatokból alapos okkal lehet arra következtetni, hogy a vállalkozónak már a szerződéskötés pillanatában sem állt szándékában a szerződéses jogviszonyból fakadó kötelezettségeit teljesíteni, és ezzel a magatartásával kárt okozott. Amennyiben ez nem igazolható, úgy a cselekmény szerződésszegésként értékelhető” – fogalmazott az ORFK.
Ez az oka annak is, hogy a károsultak gyakran azt a választ kapják: egyedül kevés az esély, több hasonló ügy viszont már mást mutathat. Ha ugyanis több sértett jelentkezik hasonló módszerrel, hasonló számlákkal, az már az üzletszerűség gyanúját veti fel – ez pedig minősítő körülmény lehet.
Csalás bűncselekmény megvalósulásához szükséges, hogy a bekövetkezett kár értéke az ötvenezer-egy forintot meghaladja. Amennyiben egy sértett vonatkozásában az okozott kár ezt az összeget nem éri el, és az üzletszerűség, mint minősítő körülmény sem áll fenn, a cselekmény nem bűncselekmény, nyomozás nem indítható. A Btk. Értelmező rendelkezések fejezete rögzíti, hogy üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Amennyiben tehát a bűncselekmény megállapításához szükséges értékhatárt az okozott kár nem éri el, a nyomozó hatóság adatgyűjtés keretében megállapítja van-e hasonló jellegű ügy, amely alapján az üzletszerűség, mint minősítő körülmény megállapítható – részletezte a hatóság.
Azt azonban a rendőrség is hangsúlyozza, hogy amennyiben a szolgáltató téves információkat ad, például azt, hogy a biztosító fizeti a felmerülő költségek 85 százalékát, az már bűncselekménynek minősül.
„Amennyiben a magatartás kimeríti a Btk. 373. § szerinti csalás bűncselekmény törvényi tényállási elemeit, a bűncselekmény megvalósul” – írta a rendőrség.
És mi van a félelemmel?
A rendőrség szerint, ha a fizetést erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerítik ki, az már nem pusztán szerződéses vita. Ilyenkor felvetődhet kényszerítés, zsarolás vagy önbíráskodás gyanúja is.
Ki kell emelni, hogy mindhárom bűncselekmény esetében szükséges tényállási elem az erőszak vagy a fenyegetés megvalósulása. A rendelkezésre álló, vagy az eljárás során beszerzett adatok alapján lehet azt megállapítani, hogy az elkövetői magatartás kimerítette-e ezen tényállási elemeket. A Btk. Értelmező rendelkezése szerint a fenyegetés eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására – fogalmazott az ORFK.
Ez az a pont, ahol a valóság és a jog gyakran elcsúszik egymás mellett. A helyszínen ritkán hangzik el nyílt fenyegetés, nincs ütés, nincs ordítás. Van viszont sürgetés, nyomásgyakorlás, és az a helyzet, amelyben sokan inkább fizetnek, csak legyen vége.
|
|
