Vissza

A Meta pénzügyi, biztonsági és technológiai részlegei által 2021 és 2025 között készült belső anyagok kerültek napvilágra. Ezekből egyértelműen látszik, hogy a vállalat évek óta tisztában van azzal, milyen hatalmas méreteket öltött a csalások jelenléte a platformjain, de csak korlátozott mértékben lépett fel ellene, nehogy az intézkedések érdemben csökkentsék a reklámbevételeket.

A Meta belső figyelmeztető rendszerei gyakran észlelték a gyanús hirdetőket, de a vállalat csak akkor tiltotta le őket, ha az algoritmus legalább 95 százalékos bizonyossággal csalást jelzett. Ha az esély kisebb volt, a Meta inkább megemelte a hirdetési díjat - úgynevezett „büntetőajánlatot” alkalmazva -, hogy így „elriassza” a gyanús hirdetőket. Ugyanakkor ezek a hirdetők továbbra is működhettek, és sok esetben még többet fizettek a platformnak.

A Meta rendszere további problémát is generált: azok a felhasználók, akik korábban csaló hirdetésekre kattintottak, a hirdetések személyre szabása miatt még több hasonló reklámot láttak. Egy 2025 májusi biztonsági prezentációban a cég saját munkatársai úgy becsülték, hogy az Egyesült Államokban minden sikeres online csalás harmadában a Meta valamelyik platformja is érintett volt. Egy másik belső elemzés arra jutott, hogy a csalók számára „könnyebb hirdetni a Meta felületein, mint a Google-ön”.

A szabályozó hatóságok mindeközben egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a vállalatra. Az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) vizsgálatot indított a Meta ellen pénzügyi csalásokkal kapcsolatos hirdetések miatt, míg a brit felügyelet 2023-ban megállapította, hogy az ország összes fizetési csalásból eredő veszteségének 54 százaléka a Meta platformjain történt. Ez több mint kétszerese minden más közösségi platform együttes arányának.

A problémát súlyosbítja, hogy a Meta nemcsak a fizetett csaló reklámokkal küzd, hanem az úgynevezett „organikus” csalásokkal is, vagyis azokkal, amelyek nem fizetett hirdetésként, hanem felhasználói bejegyzésekként jelennek meg. Egy 2024 decemberi prezentáció szerint a felhasználók naponta 22 milliárd ilyen organikus csalási kísérletnek vannak kitéve - ez a 15 milliárd fizetett csaló hirdetés mellett értendő.

A cég gyakorlata a hirdetők letiltásában is megengedő: egy kisebb hirdetőt csak akkor tiltottak ki, ha legalább nyolcszor bukott le pénzügyi csalás miatt, míg a nagyobb, úgynevezett „High Value Account” ügyfelek akár ötszáz figyelmeztetést is megúszhattak. Egyes nagy csalási kampányok akár havi 67 millió dollár hirdetési bevételt hoztak a Metának. Egy kreatív dolgozó belső „Scammiest Scammer” (legravaszabb csaló) jelentésekkel próbálta felhívni a figyelmet a legsúlyosabb esetekre, de még ez sem vezetett automatikusan tiltáshoz, csak azután törölték őket, hogy az újságírók felhívták rá a Meta figyelmét.

A belső iratokból az is kiderül, hogy a Meta tisztában van azzal, hogy a jövőben akár egymilliárd dollárnyi bírságot is kaphat a szabályozó hatóságoktól, de ez a tétel jóval kisebb annál az összegnél, amelyet a cég a csaló hirdetésekből keres. Egy 2024 novemberi elemzés szerint a „magas jogi kockázatú” csaló hirdetések hat hónap alatt 3,5 milliárd dolláros bevételt hoztak, ami önmagában meghaladná bármilyen várható bírság összegét.