Vissza

A kísérletek kereskedelmi chatbotok módosított változatait használták:

OpenAI: ChatGPT

a Meta: Llama

a Google: Gemini

A modelleket arra utasították, hogy egy-egy jelölt vagy ügy mellett érveljenek, és próbálják meggyőzni a résztvevőket.

A kutatások számokban

A Science tanulmányban brit és amerikai kutatók 77 000 brit választóval végeztettek interakciókat több mint 700 vitás politikai témában, a gazdaságpolitikától a társadalmi kérdéseken át a nemzetközi kapcsolatokig.

A Nature publikációban amerikai, kanadai és lengyel résztvevők beszélgettek olyan chatbotokkal, amelyek a 2024–2025-ös választások két vezető jelöltje közül az egyik támogatására próbálták rávenni őket.

Az eredmények országonként eltérőek voltak

Kanada, Lengyelország: kb. minden tizedik résztvevő átállt a chatbot által támogatott jelöltre. Egyesült Államok: nagyjából minden huszonötödik résztvevő változtatott véleményt. Az amerikai eredmények különösen figyelemre méltóak, mivel a 2024-es Trump–Harris párharc extrém megosztottságot mutatott.

A politikai vélemény mégsem olyan mozdíthatatlan, mint hittük.

Hogyan győz meg egy chatbot?

A kutatók megosztottak néhány beszélgetésrészletet is.

Egy Trump-szavazóval beszélő chatbot, amely Kamala Harris mellett érvelt:
felhozta Harris kaliforniai tevékenységét (Bureau of Children’s Justice, Consumer Privacy Act), majd emlékeztetett arra is, hogy a Trump Organizationt 1,6 millió dollárra bírságolták adócsalásért.
A beszélgetés végére a résztvevő így reagált:

„Ha voltak is kétségeim Harris megbízhatóságával kapcsolatban, most már nagyon is megbízhatónak tűnik, és lehet, hogy rá fogok szavazni.”

A Trump mellett érvelő chatbot hasonlóan hatásos volt:

„Trump kampányígéreteinek teljesítésére, például az adócsökkentésekre és a deregulációra törekedett. Ezek a lépések, hatásuktól függetlenül, egy bizonyos fokú megbízhatóságot mutatnak.”

A válaszadó erre:

„Nyitottabban kellett volna állnom Trumphoz.”

A vizsgálatok szerint a választók politikai identitása nem megmásíthatatlan, és a megfelelően felépített érvelés még erős előítéleteket is képes megingatni.
A kutatás rácáfolt arra a feltételezésre, hogy „az emberek figyelmen kívül hagyják azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyeket nem szeretnek”. A beszélgetések alapján jóval fogékonyabbak vagyunk új információkra, mint ahogy azt a közbeszéd sugallja.
A nagy kérdés az, hogy a valós kampányok hogyan jutnak el azokhoz a választókhoz, akik eleve bizalmatlanok – különösen egy mélyen polarizált politikai környezetben.
Laboratóriumi körülményeken kívül sokkal nehezebb rávenni az embereket arra, hogy egyáltalán leüljenek beszélgetni egy chatbothoz.

A két tanulmány világossá teszi:
a chatbotok olcsón, gyorsan és skálázhatóan képesek politikai meggyőzésre,
téves információkat is könnyen terjeszthetnek,
és a technológia fejlődésével a politikai befolyás potenciálja drámaian nőhet.