Vissza

Az NSS Labs kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy melyik az a böngésző, amely a legtöbb kártékony weboldalt, illetve fájlt képes felismerni.

A biztonsági szakemberek három webböngészőt vettek górcső alá; a Microsoft Edge, a Google Chrome és a Mozilla Firefox alkalmazásokat tesztelték két héten keresztül.

A böngészőbiztonság számos tényező függvénye, kezdve a beépített védelmi technológiáktól egészen a sérülékenységekig. Ezúttal a kutatók a felhasználók megtévesztésére alkalmas kártékony programok elleni védelmi képességeit, valamint az adathalász (phishing) weboldalak elleni teljesítményét elemezték. Az úgynevezett social engineering technikákat is alkalmazó (SEM) kártékony programok azért érdemelnek különös figyelmet, mert egyes felmérések szerint az internetezők egyharmada bedől a trükkjeiknek. Hasonlóan problémás a helyzet az adathalászattal is, amely szintén folyamatosan fejlődik, és egyre megtévesztőbb és kifinomultabb technikák révén ostromolja a felhasználók adatait.

A kedvezőtlen trendeket nemcsak a biztonsági cégek ismerték fel, hanem a webböngészők fejlesztői is. Ennek köszönhetően e szoftverekbe rendszeresen kerültek be védelmi megoldások, amelyek célja az volt, hogy meggátolják az ismert adathalász weboldalak megjelenítését, illetve a kártékony fájlok letöltését. A Google a Safe Browsing technológiáját integrálta a Chrome-ba, majd a Mozilla is elkezdett építeni e védelemre. A Microsoft a saját útját járta, láthatóan nem is sikertelenül. A Microsoft esetében elsősorban a SmartScreen URL-szűrés és az App Rep technológia került előtérbe. Az NSS Labs vizsgálata azt mutatja, hogy a SEM károkozók elleni védelemben a Microsoft Edge a legerősebb. 99 százalékos detektálási arányt ért el, míg a Chrome 85,8 százalékon, a Firefox pedig 78,3 százalékon állt. Az Edge esetében átlagosan 10 percre volt szükség egy-egy új malware felismeréséhez, míg ugyanez az idő a Chrome futtatásakor több mint 2 órára, a Firefox esetében pedig több mint 3 órára adódott. Vagyis az Edge nem csak a felismerési arányt tekintve nyerte a tesztet, hanem a gyorsaság szempontjából is.

Forrás: NSS Labs

Az adathalász célokat szolgáló weboldalak elleni védelmek tesztelése során szintén az Edge a győztes. A Microsoft alkalmazásának felismerési aránya 91,4 százalék, míg a Chrome 82,4 százalékot, a Firefox pedig 81,4 százalékot ért el. Az Edge számára átlagosan 24 percre volt szükség ahhoz, hogy detektáljon egy új adathalász oldalt. Ez az érték a Firefox esetében 61,2 percre, míg a Chrome futtatásakor 84,6 percre adódott.

A vizsgálatok bár sok tesztesettel dolgoztak, de mégiscsak laboratóriumi körülmények között. Ha figyelembe vesszük, hogy a legjobban teljesítő szoftver 100-ból 8 káros weboldalt nem ismert fel, akkor az derül ki, hogy a legkorszerűbb böngészőkben lévő védelmi technológiákban sem szabad vakon megbízni, még akkor sem, ha azok valóban sokat segíthetnek.

Továbbra is szükség van a biztonságtudatos internetezésre és a naprakész vírusvédelemre. A böngészők védelmi szolgáltatásaira pedig úgy kell tekinteni mint fontos, kiegészítő biztonsági eszközökre.

(Forrás: NSS Labs, Inc., Biztonságportál, 2016. november.)