|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Biokultúra Szövetség szerint egyértelmű tapasztalat, hogy a rendszer átalakítása főleg akarat kérdése, érdemi többletköltséget nem igényel. Eltérő stratégiai megoldás kívánatos az intézményi és munkahelyi közétkeztetésben, különbség van a szabályozási rendszerben, a termékkörben, a beszállított mennyiségekben, a menüsorban és a tálalás módjában is.
A szövetség úgy fogalmaz, a közétkeztetési szabályozás átalakítására elérkezett az idő. A szakemberek meg tudják jelölni, hogy hol és milyen formában kellene a szabályozást módosítani, ahhoz, hogy szinte azonnal érdemben tudjon javulni a közétkeztetés minősége.
A nagykereskedők, logisztikai kapcsolatok kihagyásával egy-egy központi közétkeztetési főzőkonyha nem képes a különböző termelőktől, különböző helyszínekről, különböző fajtájú, előkészítettségű élelmiszerek beszállítását feldolgozását koordinálni. Erre sem humán, sem infrastrukturális adottságai nincsenek, és a benne lappangó bizonytalanság sem felvállalható.
Túl drága a bio alapanyag, nem véletlenül megy külföldre
A hazai közétkeztetés nyitott az ökológiai termelésből származó élelmiszerek befogadására. Jelenleg ma a közétkeztetés 1-1,5 millió embert lát el, eltérő kapacitású, körülbelül 3 ezer főzőkonyháról, amelyeknek egy része a nyári termelési időszakban szünetelő gyermekétkeztető.
Az ökológiai gazdálkodásba vont területek aránya dinamikusan bővül Magyarországon, az elmúlt 14 évben a háromszorosára nőtt, de a hazánkban előállított biotermékek 90 százaléka főként alapanyag formájában el is hagyja az országot.
Ez egyfelől folyamatos kiszolgáltatottságot jelent a hazai ökológiai gazdálkodók számra a mindenkori exportpiacok felé, másfelől az ökológiai termékek fogyasztásából eredő társadalmi haszon sem itthon érvényesül.
A bioélelmiszerek ára jellemzően magasabb, mint a konvencionális társaiké. Ennek oka többek között a konvencionálisnál alacsonyabb termelékenység.
A Nyugat-európai országok sora bizonyítja, hogy az egészség- és környezettudatosság növelésével és a szabályozási rendszer átalakításával az ökotermékek a közétkeztetésben is felhasználhatók. A közétkeztetésben dolgozó szakemberek szerint probléma, hogy mindig csak támogatásról esik szó, azonban nincs meghatározva, hogy cserébe „mekkora összeget kell valóban a tányérra tenni”, azaz mekkora összegből gazdálkodhatnak ténylegesen az élelmezésvezetők/séfek.
|
|