Az elmúlt öt év bejelentései alapján jól kirajzolódtak a visszaélések legjellemzőbb trendjei. Korábban számos offshore forex kereskedéssel elérhető gyors meggazdagodást ígérő ajánlat jelent meg, később a kriptovilág újdonságát kihasználó különböző coinokra, tokenekre, kriptovalutákra építő konstrukciók terjedtek el. Jelenleg pedig a mesterséges intelligencián (AI) alapú, „robotok” által végzett „tévedhetetlen kereskedés” a hívószó mind a pénzügyi, mind a kriptopiacokon.

A legfontosabb szabály, hogy nincs olyan legális befektetés, amely garantáltan és kockázatmentesen irreálisan magas hozamot biztosítana. Aki mégis beugrik, annak célszerű haladéktalanul piacfelügyeleti bejelentést tenni az MNB-nek, illetve kár bekövetkezése esetén feljelentést tenni a rendőrségen.

A csalók többször kétféle „befektetési lehetőséget” kínáltak. Az „aktív rendszerben” egy „elemző” személyre szabott stratégiával segíti a befektetőket napi szinten, míg a „passzív rendszerben” egy mesterséges intelligencián alapuló éjjel-nappali automata rendszer termeli folyamatosan a pénzt. Legalábbis az ígéretek szerint. Valójában ugyanis az ügyfelek befizetései után a hirdető személyek elérhetetlenné válnak.

Mikor kell mindenképpen gyanakodni?

Gyakori módszer, hogy a csalók valamilyen MNB által felügyelt pénzügyi intézmény engedélyének számára hivatkoznak, anélkül, hogy ténylegesen kapcsolatban állnának az adott társasággal. Tipikus ismérvük továbbá, hogy a befektetendő összeget egy – gyakran „könyvelőnek” vagy „befektetési tanácsadónak” nevezett – magánszemély számlájára kérik befizetni.

Másik módszer, hogy a befizetés neobankon keresztül történik, úgy, hogy a befektetőt folyamatos telefonos kapcsolatban tartják és lépésről lépésre instruálják.

Elterjedt az is, hogy a befektető számítógépéhez vagy telefonjához távoli hozzáférést biztosító applikáció (például AnyDesk vagy HopToDesk) letöltésére kérik az ügyfelet, ami megkönnyíti a csalók számára az adathalászatot.

Szintén csalásra utaló jel, ha az ügyintézők a kapcsolattartás módjára később visszahívhatatlan telefonszámokat adnak meg, a kapcsolatot elsődlegesen WhatsApp, Viber, Telegram vagy egyéb telefonos applikáción kívánják fenntartani, valamint a levelezőrendszerben küldött levelek nem hivatalos, nem valamely felügyelt intézményhez kapcsolható email-címről érkeznek.

Gyanút kelthet az is, ha a levelek tartalma nagyon hosszú, ismeretlen hivatkozásokat, linkeket tartalmaz, amelyek megnyitására ösztönzik a potenciális befektetőt.