| |
|
|
|
|
|
|
|
Tovább
A második negyedévben a magyar vásárlók már több pénzt költhettek bankkártyával külföldi webáruházakban, mint a hazai webshopokban. A jelenség mögött nemcsak a Temu térhódítása áll. Az online bankkártyás költéseket olyan tételek is felfelé torzítják, mint a Revolut-feltöltések, és számos, magyar nyelven működő, de valójában külföldről üzemeltetett webáruház növekvő forgalma.
Látványosan megugrott a külföldi webshopokban lebonyolított bankkártyás fizetések száma. Míg 2023 első negyedévében még 30 millió alatt maradt az ilyen tranzakciók mennyisége, addig 2025 első három hónapjában már 45,2 millió fizetést bonyolítottak le a magyar vásárlók külföldi online kereskedőknél, ami több mint 50 százalékos növekedést jelent két év alatt.
Közben a hazai üzemeltetésű webshopoknál jóval visszafogottabb volt a növekedés: a vásárlások száma két év alatt 46,1 millióról mindössze 53,9 millióra emelkedett, ami kevesebb mint 17 százalékos bővülést jelent. Éves összevetésben is nagy a különbség:
A bankkártyás költések értékében mindössze egy év alatt a hazai webshopokban történő költés közel 20 százalékkal 1039 milliárd forintra emelkedett, ám eközben a külföldi online fizetési helyeken elköltött összeg egyetlen év alatt közel kétharmadával 1013 milliárd forint fölé emelkedett.
Mindez azt jelenti, egyetlen év alatt az online bankkártyás kereskedelemben a hazai webshopokban történő bankkártyás fizetések aránya 59,2 százalékról 54,4 százalékra csökkent, míg az elköltött összeg tekintetében a hazai online kereskedelmi forgalom részesedése közel 62 százalékról 50,6 százalékra zsugorodott.
Minden jel arra utal, az idei második negyedévben megtörtént a fordulat: a külföldi webshopokban elköltött bankkártyás összegek először haladhatták meg a hazai online kiskereskedelem forgalmát. A szakértők szerint ennek fő mozgatórugója a Temu elképesztő térnyerése, amely a PwC friss jelentése alapján önmagában 120 milliárd forinttal járult hozzá a magyar piac 2024-es, 330 milliárdos növekedéséhez – vagyis a bővülés több mint harmadát adta.
A statisztikákban nemcsak a külföldi webshopokban történt fizetések jelennek meg, hanem azok a vásárlások is, amikor a vásárlók magyar kereskedőnek hitt, valójában külföldi tulajdonban és infrastruktúrával működő webáruházaknál költenek, ahol a bankkártya-elfogadás is külföldön zajlik.
A legismertebb „hazai” webshopok közül az Alza, az eMAG, de még a kifli.hu is külföldi online kereskedőnek számít – a náluk történő bankkártyás fizetés is külhoni bekerül a statisztikába. A másik fontos tételt azok az összegek jelentik, amelyekkel a bankkártya tulajdonosok a Revolut számláikat töltik fel. A legtöbb pénzintézetnél ugyanis ezek a tranzakciók online bankkártyás fizetésnek minősülnek.
Miután bankkártyás vásárlásként történik a keretfeltöltés, az ügyfél számára a tranzakció ingyenes, a megmozgatott összegre nem terhelődik tranzakciós illeték sem – leszámítva a kibocsátott kártyák után a Revolut által befizetett évi 500 forintos tranzakciós illeték.
A Revolut térnyerése tovább bonyolítja a képet, a feltöltések torzító hatását csak becsülni lehet. A PwC felmérése szerint a Temun egy vásárlás átlagosan 13,7 ezer forintot tett ki idén tavasszal, miközben az MNB adatai alapján a külföldi online kereskedőknél az átlagos tranzakciós érték jóval magasabb volt: 22,4 ezer forint.
Ez több mint 36 százalékos növekedést jelent a 2024 első negyedévében mért 16,4 ezer forintos átlaghoz képest. A hazai webshopokban ezzel szemben továbbra is 20 ezer forint alatt marad az egy vásárlásra jutó költés.
|
|
