Vissza

A növekedés teljes egészében a vállalati szektorhoz kötődött, itt a visszaélések darabszáma és összértéke is több mint kétszereződött. Összesen 451 alkalommal közel 2,9 milliárd forintot lovasítottak meg a csalók. Ezzel szemben a lakossági szektorban az átutalásos visszaélések összértéke több mint 400 millió forinttal (15,4 százalékkal) 2,4 milliárd forintra csökkent. A visszaélési módszerekben továbbra sem történt jelentős változás, ezek többségét továbbra is a pszichológiai manipuláció, a banki felhasználói fiókhoz történő közvetlen hozzáférés, illetve az adathalászat adják. A bűnözők továbbra is elsősorban az ügyfelek megtévesztésével dolgoznak, egyre gyakrabban cégvezetőket is megcélozva telefonos vagy e-mailes megkereséssel, gyakran nyilvános forrásokból szerzett céginformációkat is felhasználva – írja elemzésében az MNB.

A céges visszaélések esetében jóval nagyobb a kár összege is. A lakosságtól átlagosan 715 ezer forintot lovasítottak meg a csalók, míg a vállalatoknál már 6,4 millió forint az átlagos kár, de 29 cég esetében jóval nagyobb, 48 millió forint az átlagos kárérték az átutalásos csalásokná, l.

Nem térül meg a kár, ha magunktól utaltunk Tavaly év vége óta hatályban van a pénzforgalmi törvény módosítása, amely szerint a pénzforgalmi szolgáltatóknak (pl. bankoknak, pénzforgalmi intézményeknek) kell viselniük a jóvá nem hagyott fizetési műveletekből eredő, kibercsaláshoz köthető kárt, ha elmulasztották az előírás szerint szükséges erős – azaz két, egymástól független forrású (pl. az állandó jelszó mellett banki sms-ben, push üzenetben vagy biometrikus úton történő) – ügyfélhitelesítést.

Az eddig lekönyvelt károkat (az átutalásos csalások esetében) gyakorlatilag mind az ügyfelek állták, ami nem meglepő, hiszen a legtöbb csalás a pszichológiai manipuláción alapult, azaz az ügyfél saját maga utalta el a pénzt.

Más a helyzet a kártyáknál

Valamivel jobb a helyzet a bankkártyás csalások esetében. Itt a könyvelt veszteség 65 százalékát állták az ügyfelek a második negyedévben, 35 százalékon a kártyakibocsátó és a kártyaelfogadó osztozott.

Itt egyébként jóval kisebb a kárérték, mint az átutalásos csalások esetében, ugyanakkor sokkal nagyobb az esetszám. Összesen 52 285 darab kártyás csalás történt, az okozott kár pedig 1,7 milliárd forint volt, azaz átlagosan 33 ezer forintot loptak el a csalók. Ugyanakkor ennél jóval többször, 186 ezerszer próbálkoztak a bűnözők hiába.